Vissza

PÓSFAY PÉTER

A KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS LEHETŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY

MEGFELELŐ SZÍNVONALÚ MŰKÖDTETÉSÉNEK MODELLJE*

A modell központjában egy „műhely” jelleggel működő szakmai tapasztalatcsere fórum áll, mely szervezeteknek, intézményeknek, különféle szakembereknek kínál rendszeres találkozási alkalmakat, s melyben megvalósulhat

– az egymástól való tanulás              ×

– a térségben (peremkerületben, lakótelepen, tehát átlátható körzetben) való együtt-gondolkodás

– jövőtervezés

– a közös forrásteremtés.

A műhely egyaránt lehet informális kapcsolattartási színtér vagy formalizált szervezet (pl. szövetség, fejlesztési célú egyesület, menedzser-szervezet). Legfőbb funkciója a települési közigazgatási, intézményi, ellátó-szervezeti kompetenciák határát átlépő együtt-gondolkodás.

Létrehozói és működtetői az „aktív gócok” felkutatása során felbukkanó szervezetek, személyek.

Az aktív góc kategóriába tartoznak azok a környezetükben hatékonyan működő, intézményt fenntartó, szolgáltató civil szervezetek, közművelődési intézmények, melyek működésükkel a helyi folyamatok motorjává váltak, s melyek jó példával járhatnak elöl a megoldást kereső település(rész)eknek, közösségeknek.

Maga a folyamat ennek az aktív gócnak a felkutatásával indul, majd – a műhely összetétele, jellege, igénye szerint megtervezett – szakmai felkészítő input elindításával folytatódik. Ez utóbbi adja a műhely találkozásainak tartalmi gerincét mindaddig, míg ki nem kristályosodnak a közös tennivalók konkrét céljai, ill. munkaformái.

A műhely partneri viszonyt alakít ki a környezetében működő szakmai szolgáltató, módszertani segítő szervezetekkel (pl. megyei, városi, lakótelepi művelődési központtal, kulturális vállalkozással, képző intézményekkel, szervezetekkel), valamint a területileg illetékes döntéshozói testületekkel (pl. kistérségi társulás, önkormányzat, önkormányzati bizottság, stb.) Ez a partnerség lehet praktikus kerete az ellátatlan területek feltérképezésének, az ellátás módozataira megoldások keresésének.

A szakmai segítő, képző partnerekkel való együttműködéssel olyan képzések megszervezése lehetséges, melyek részben a műhelyben megjelenő hiányok pótlására, részben – elsősorban az ellátatlan területeken élő – laikus segítők felkészítésére alkalmasak.

Mindezek eredményeként indulhatnak el azok a folyamatok, melyek a helyi aktivitás serkentésével, az igény felkeltésével, szükségletek támasztásával alapjai lehetnek a közösségi művelődés elindulásának és/vagy megerősödésének azokon a településeken, városrészekben, ahol ennek nyomai jelenleg nem láthatóak. Az elinduló „helyi folyamatok” kulcs-szereplői ettől kezdve már a műhely tagjai is egyben, állandó megújulást, új tapasztalatokat és problémákat hozva a rendszerbe, s ezzel folyamatos innovációra serkentve a műhelyt magát.


A szakmai felkészítő input tartalmi forrásai

­ az elmúlt 10 évben összegyűjtött szakmai módszertani tapasztalat a hazai közösségfejlesztés gyakorlatából, kísérleteiből,

­ az adott területen (térségben, településen) felhalmozódott helyi tudás a közösségi művelődés terepeiről, módszereiből, az aktív góc munkatapasztalataiból,

­ a területen működő szakmai, módszertani intézmények kutatási, ill. gyakorlatban szerzett tapasztalatai.

 

A szakmai felkészítő, segítő, módszertani munkában igénybe vehető potenciális partnerek:

Magyar Művelődési Intézet

Közösségfejlesztők Egyesülete

Civil Kollégium Alapítvány

Megyei művelődési központok

Városi / kerületi művelődési központok

Regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok

Regionális / megyei / városi / kistérségi képző intézmények, szervezetek

A műhely működésének feltételei:

az összejövetelekre alkalmas helyszín (közösségi tér a szükséges infrastruktúrával)

megközelítési és kommunikációs lehetőség

„gazda-szervezet” vagy -személy – akár rotációval is

mentor, humán fejlesztő szakember a folyamat „mederben tartására” (1 fő)

 

Anyagi forrás-feltételek:

a műhelyt befogadó helyszín működési költségei (közüzemi díjak arányos része)

kommunikációs költségek (posta, telefon, internet)

közlekedési költségek

1 fő mentor tiszteletdíja, költségtérítése.

 

A modell átfogó logikai keret-mátrixa (Logframe)

 

 

Célok / eredmények

Indikátorok

Mérési módok és források

Külső feltételek,

feltevések

Tágabb

környezethez kapcsolódó célok

(átfogó célok)

A közösségi művelődés formáinak széleskörű elterjedése.

A civil társadalom megerősödése.

A lakosság életminőségének javulása.

Közösségi terek kihasználtsága.

Intézmények felszereltsége.

A kulturális szolgáltatások sokrétűsége.

Intézményi statisztikák.

Leltárívek.

A szolgáltatások bejegyzésének és forgalmának adatai.

A településsoros statisztikai adatok (KSH)

 

A kedvezményezettekre gyakorolt    hatások       (konkrét vagy projekt-célok)

Az igényeket kielégítő közösségi formák megjelenése.

Az önszerveződő közösségek autonóm működése.

 

A lokális célkitűzések teljesülése (foglalkoztatás, gazdasági eredmények, környezeti tisztaság, utcakép, egészség, stb…)

Civil szervezetek

(egyesületek, alapítványok, baráti körök) száma és  forrásmozgósító képessége.

 

A lokális célkitűzések

mutatószámai.

A bírósági bejegyzések

száma.

A forrásszervezés eredményeként megjelenő        források (Ft)

 

A lokális célok mutatóinak dokumentációja

Sikerül feltárni az

ellátatlan területeket,

és meghatározni a    legfőbb problémákat.

Vannak vállalkozó  szellemű önkéntesek a feladatokra.

 

A várt

kimenet,   eredmények (output)

A település(rész)en élők

beleszólása a helyi ügyekbe.

Szakmai szervezetek

együttműködése.

A helyi fórumok megjelenése, rendszeressége.

Közösen szervezett szakmai programok és

közreműködőik.

A település(rész)

közmeghallgatásainak,

lakossági kezdeményezésű fórumainak jkv-ei.

Műsorfüzetek, plakátok, rendezvényismertetők

Létrejön a szakmai szervezetek és a döntéshozók testületei közötti     partnerkapcsolat.

Vannak közösségi terek a művelődéshez

 

 

 

 

Megvannak az aktív gócok a környezetben.

A meghatározó szereplők készek a műhelyben való együttműködésre.

 



*×A modell a szerző a vasvári záró megbeszélésen részben már kifejtett gondolatainak rendszerré alakítása, s egyben a vasvári összejövetel első írásos hozadéka.