PÓSFAY PÉTER
A KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS LEHETŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY
MEGFELELŐ SZÍNVONALÚ MŰKÖDTETÉSÉNEK MODELLJE*
A modell központjában egy „műhely” jelleggel működő szakmai tapasztalatcsere fórum áll, mely szervezeteknek, intézményeknek, különféle szakembereknek kínál rendszeres találkozási alkalmakat, s melyben megvalósulhat
– az egymástól való tanulás ×
– a térségben (peremkerületben, lakótelepen, tehát átlátható körzetben) való együtt-gondolkodás
– jövőtervezés
– a közös forrásteremtés.
A műhely egyaránt lehet informális kapcsolattartási színtér vagy formalizált szervezet (pl. szövetség, fejlesztési célú egyesület, menedzser-szervezet). Legfőbb funkciója a települési közigazgatási, intézményi, ellátó-szervezeti kompetenciák határát átlépő együtt-gondolkodás.
Létrehozói és működtetői az „aktív gócok” felkutatása során felbukkanó szervezetek, személyek.
Az aktív góc kategóriába tartoznak azok a környezetükben hatékonyan működő, intézményt fenntartó, szolgáltató civil szervezetek, közművelődési intézmények, melyek működésükkel a helyi folyamatok motorjává váltak, s melyek jó példával járhatnak elöl a megoldást kereső település(rész)eknek, közösségeknek.
Maga a folyamat ennek az aktív gócnak a felkutatásával indul, majd – a műhely összetétele, jellege, igénye szerint megtervezett – szakmai felkészítő input elindításával folytatódik. Ez utóbbi adja a műhely találkozásainak tartalmi gerincét mindaddig, míg ki nem kristályosodnak a közös tennivalók konkrét céljai, ill. munkaformái.
A műhely partneri viszonyt alakít ki a környezetében működő szakmai szolgáltató, módszertani segítő szervezetekkel (pl. megyei, városi, lakótelepi művelődési központtal, kulturális vállalkozással, képző intézményekkel, szervezetekkel), valamint a területileg illetékes döntéshozói testületekkel (pl. kistérségi társulás, önkormányzat, önkormányzati bizottság, stb.) Ez a partnerség lehet praktikus kerete az ellátatlan területek feltérképezésének, az ellátás módozataira megoldások keresésének.
A szakmai segítő, képző partnerekkel való együttműködéssel olyan képzések megszervezése lehetséges, melyek részben a műhelyben megjelenő hiányok pótlására, részben – elsősorban az ellátatlan területeken élő – laikus segítők felkészítésére alkalmasak.
Mindezek eredményeként indulhatnak el azok a folyamatok, melyek a helyi aktivitás serkentésével, az igény felkeltésével, szükségletek támasztásával alapjai lehetnek a közösségi művelődés elindulásának és/vagy megerősödésének azokon a településeken, városrészekben, ahol ennek nyomai jelenleg nem láthatóak. Az elinduló „helyi folyamatok” kulcs-szereplői ettől kezdve már a műhely tagjai is egyben, állandó megújulást, új tapasztalatokat és problémákat hozva a rendszerbe, s ezzel folyamatos innovációra serkentve a műhelyt magát.
A szakmai felkészítő input tartalmi forrásai
az elmúlt 10 évben összegyűjtött szakmai módszertani tapasztalat a hazai közösségfejlesztés gyakorlatából, kísérleteiből,
az adott területen (térségben, településen) felhalmozódott helyi tudás a közösségi művelődés terepeiről, módszereiből, az aktív góc munkatapasztalataiból,
a területen működő szakmai, módszertani intézmények kutatási, ill. gyakorlatban szerzett tapasztalatai.
A szakmai felkészítő, segítő, módszertani munkában igénybe vehető potenciális partnerek:
Magyar Művelődési Intézet
Közösségfejlesztők Egyesülete
Civil Kollégium Alapítvány
Megyei művelődési központok
Városi / kerületi művelődési központok
Regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok
Regionális / megyei / városi / kistérségi képző intézmények, szervezetek
A műhely működésének feltételei:
az összejövetelekre alkalmas helyszín (közösségi tér a szükséges infrastruktúrával)
megközelítési és kommunikációs lehetőség
„gazda-szervezet” vagy -személy – akár rotációval is
mentor, humán fejlesztő szakember a folyamat „mederben tartására” (1 fő)
Anyagi forrás-feltételek:
a műhelyt befogadó helyszín működési költségei (közüzemi díjak arányos része)
kommunikációs költségek (posta, telefon, internet)
közlekedési költségek
1 fő mentor tiszteletdíja, költségtérítése.
A modell átfogó logikai keret-mátrixa (Logframe)
|
Célok / eredmények |
Indikátorok |
Mérési módok és források |
Külső feltételek, feltevések |
Tágabb környezethez kapcsolódó célok (átfogó célok) |
A közösségi művelődés formáinak széleskörű elterjedése. A civil társadalom megerősödése. A lakosság életminőségének javulása. |
Közösségi terek kihasználtsága. Intézmények felszereltsége. A kulturális szolgáltatások sokrétűsége. |
Intézményi statisztikák. Leltárívek. A szolgáltatások bejegyzésének és forgalmának adatai. A településsoros statisztikai adatok (KSH) |
|
A kedvezményezettekre gyakorolt hatások (konkrét vagy projekt-célok) |
Az igényeket kielégítő közösségi formák megjelenése. Az önszerveződő közösségek autonóm működése.
A lokális célkitűzések teljesülése (foglalkoztatás, gazdasági eredmények, környezeti tisztaság, utcakép, egészség, stb…) |
Civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, baráti körök) száma és forrásmozgósító képessége.
A lokális célkitűzések mutatószámai. |
A bírósági bejegyzések száma. A forrásszervezés eredményeként megjelenő források (Ft)
A lokális célok mutatóinak dokumentációja |
Sikerül feltárni az ellátatlan területeket, és meghatározni a legfőbb problémákat. Vannak vállalkozó szellemű önkéntesek a feladatokra. |
A várt kimenet, eredmények (output) |
A település(rész)en élők beleszólása a helyi ügyekbe. Szakmai szervezetek együttműködése. |
A helyi fórumok megjelenése, rendszeressége. Közösen szervezett szakmai programok és közreműködőik. |
A település(rész) közmeghallgatásainak, lakossági kezdeményezésű fórumainak jkv-ei. Műsorfüzetek, plakátok, rendezvényismertetők |
Létrejön a szakmai szervezetek és a döntéshozók testületei közötti partnerkapcsolat. Vannak közösségi terek a művelődéshez |
|
|
|
|
Megvannak az aktív gócok a környezetben. A meghatározó szereplők készek a műhelyben való együttműködésre. |
*×A modell a szerző a vasvári záró megbeszélésen részben már kifejtett gondolatainak rendszerré alakítása, s egyben a vasvári összejövetel első írásos hozadéka.