Vissza

PÁLYÁZAT ÉS GYŐZTES DOKUMENTUMFILM FORGATÓKÖNYV

A Magyar Művelődési Intézet pályázatot hirdetett meg dokumentumfilm forgatókönyv elkészítésére. A pályázat célja olyan célja olyan forgatókönyvek elkészítésének támogatása volt, melyek a dokumentumfilm eszközeivel mutatják be a közművelődés területeit, kiemelkedő eseményeit, a közösségek által létrehozott értékeket, valamint olyan a közművelődésben dolgozó személyiségeket, akik munkájukkal, életművükkel kiemelkedőt és maradandót hoztak létre. (A forgatókönyvnek alkalmasnak kell lennie egy – a közszolgálati televízióban bemutatható – kb. 25-30 perces dokumentumfilm elkészítésére. Terjedelme max. 5 gépelt oldal lehet. A benyújtás határideje: 2004. január 15. Az elbírálás határideje: 2004. február 15.) A forgatókönyv pályázatra benyújtott munkákat a Magyar Művelődési Intézet munkatársaiból és külső szakértőkből álló bizottság bírálta el. (A pályázat első helyezettje (bruttó) 125 000 Ft, második helyezettje 75 000 Ft, harmadik helyezettje 50 000 Ft díjazásban részesül.) A díjazott forgatókönyvek megfilmesítési joga a kiírót illeti meg. A kiíró – egy későbbi döntés alapján –, önállóan vagy koprodukcióban, az egyik díjazott forgatókönyvet az alkotó(k) közreműködésével megfilmesíti.

A pályázattal kapcsolatos információk a Magyar Művelődési Intézet "LÁTÓSZÖG" Videostúdiójában (1011 Budapest, Corvin tér 8.), stúdióvezetőtől, Nagy Attila Jánostól kérhetők telefonon: 201-56-16, 201-56-07, e-mailben: nagyat@mmi.hu .

 

 

JEGYZŐKÖNYV

A Magyar Művelődési Intézet “Látószög” Videostúdiója által kiírt forgatókönyv írói pályázat döntéséről

 

A pályázatra összesen 17 db pályázat érkezett.

 

A bíráló bizottság tagjai:

Tóth Erzsébet művészeti igazgató helyettes (MMI)

Merza Gábor filmes referens (MMI)

Gulyás János rendező-operatőr

Pap Ferenc operatőr

Wigmann Alfréd szerkesztő-rendező

 

A zsűri a jeligék, ill. a pályaművek alapján hozta meg döntését, majd a jeligés borítékok felbontása után a következő egyhangú eredményt állapította meg:

1. helyezett 125.000.- Ft  “A hely szelleme” / Péterfi Ferenc, Kovács Edit /

2. helyezett  75.000.- Ft  “Egyre többet az egyre kevesebbekért”   /Kuthi Áron /

3. helyezett  50.000.- Ft  “Beavató előadások” / Sódar Margit Gitta /

valamint különdíjként, a “F2K2” forgatókönyv írójának Kovács Attilának térítésmentes (a későbbiekben egyeztetett) videofelvételi kapacitást ajánl fel.

 

A bizottság megvalósításra alkalmasnak  “A hely szelleme”  című forgatókönyvet találta, melynek megvalósításához a Magyar Művelődési Intézet 500.000 forinttal járul hozzá.

 

Budapest, 2004 február 25-én

Tóth Erzsébet       Merza Gábor       Gulyás János

Wigmann Alfréd          Pap Ferenc

A bíráló bizottság első helyezettje a Genius Loci jeligével beadott pályázat, amelyet bemutatunk.

A pályázat

Mottó:

 

“Ne add föl. Nem szabad megállni.

Állni sosem szabad.

Eszedbe juthat még akármi,

Szíved-szavad szabad.”

(Mihalik Zoltán)

 

 A téma:  A hely szelleme – genius loci

 

Alcím: Közösségépítés Pécs – Istenkút városrészben

 

‚ Ügyek:

 

Iskolabezárás elleni harc, önkormányzattal való küzdelem.

– Helyi nyilvánosság szervezése: helyi lap, kisközösségi rádió, közösségi kalendárium, fórumok stb.

– A művelődési ház közösségi színtérré alakítása (“egy hely ami a miénk”, információ, foglalkoztatás, szolidaritás, nyilvánosság…).

Szomszédolás: más völgyek megszólítása, közeli, s távolabbi kisközösségek szakmai és civil tudásbeli segítése, bátorítása.  

 

ƒ A cselekvés fő irányvonala:

 

Társadalmi cselekvés,

Öntudatra ébredés

a helyi iskola

bezárásának hírére

 

 

 

Önkormányzatiság és

közvetlen demokrácia

(Avagy, hogyan születik

a közösségnek saját háza)

 

 

 

Felszabadult

közösségi energiák

(helyi ügyek

és szomszédolás)

 

Részletesebb megközelítés:

 

1. Társadalmi cselekvés, öntudatra ébredés (motivációk, eszközök, módszerek)

 

Egymásrautaltság, önállóság

­ Pécs külvárosa (külfaluja), öt párhuzamos völgy szomszédságai, választott lakóhely, nagy családok, sok gyermek, ívóvíz és közmű hiány … ez Istenkút. És még?

­ A várostól való távolság, a közös problémák, szükségletek, az életmód sajátosságai természetes szomszédi, szomszédsági viszonyokat alakítottak ki.

­ A közösség centruma a beköltözés óta (század eleje) az iskola, ami szellemi, kulturális és közösségi színtér és szimbólum is egyben.

 

Öntudatra ébredés, harc (a válság időszaka)

­ Az iskola bezárásának híre felerősítette a kommunikációt a helyi lakosság körében.

­ Érvek-ellenérvek az iskola bezárása ürügyén (önkormányzat-lakosság érvpárbaj)

­ Mit jelent az iskola  egy kisközösség életében?

 egy városi önkormányzat életében?

­ Döntési szempontok a hatalomban.

­ A közösség eszközei a hatalommal szemben, az önérvényesítésben.

 

2. Önkormányzatiság és közvetlen demokrácia

 

­ A civilek esélyei a hatalommal való együttműködésben.

­ Mit jelent ma a képviseleti demokrácia.

­ Helyi társadalom, helyi politika.

 

3. Felszabadult közösségi energiák

 

­ Egy öntevékeny közösség valós szellemi, társadalmi és gazdasági erőforrás.

­ Mire futja egy közösség erejéből? (programok, rendezvények, kiadványok, intézmények, szerepek, stb.)

­ Szomszédolás, mint jelenség: amikor felismeri a helyi közösség, hogy céljainak egy részét önmaga megvalósítani nem tudja, ahhoz a környezetében élőkkel történő összefogásra van szükség. Az összefogás közös cselekvést, a közös cselekvés kommunikációt teremt.

 

„ Filmív:

 

Az “Istenkúti Hírlevél” cikkein tallózva.

 

Bevezetésül: Istenkútról

A terület rövid bemutatása, története

Az ott élő emberek viszonya a tájhoz és egymáshoz (szomszédság)

Jövőkép, álmok, tervek (Miért éppen Istenkút?)

 

1.       A cselekvő közösség

1.1     Az iskola szerepe egy közösség életében (általában és konkrétan).

1.2     A bezárás híre (önszervezés-önképzés, ellenállás, cselekvés)  

1.3     A bezárás ténye (szakmai és politikai indokok, mi van ma az intézményben)

 

2.       Önkormányzatiság és közvetlen demokrácia

2.1     A helyi társadalom és a helyi politika jelentősége napjainkban.

2.2     Mit jelent a képviseleti demokrácia? Kit képvisel a képviselő?

2.3     Lehetünk “csupán” civilek?

 

3.       Felszabadult közösségi energiák

3.1     Egy közösségfejlesztő a közösségben (szerep, identitás, hatékonyság belső és külső szemmel).

3.2     Erőforrástérkép önerőből.

3.3     Környezetvédelmi program, mely a helyi társadalmat is védi.

3.4     Az identitás megerősödése, saját szimbólumok megszületése: “Istenkúti misztériumjáték” és az “Istenkúti körkép” bemutatása (színház, fotógaléria, önazonosulás, összefogás)

3.5     Retextil, mint értéket teremtő foglalkoztatási program. A munka, mint közösségi tevékenység – a retextil tárgyak, mint közösségi termékek.

3.6     Szomszédolás

3.7     Kisközösségi rádió indul – Remete rádió névvel - a szomszédos völgyekben.