Cserényi-Zsitnyányi Ildikó
Az Államvédelmi
Hatóság szervezeti változásai
(1950–1953)
Magyarországon a II. világháborút követően a kommunista
diktatúra kiépítésében és fenntartásában döntő szerepet játszó
államvédelmi/állambiztonsági szervek működéséről, az 1956-os forradalom és
szabadságharc leverését követő újjászervezésig már jelentős, de még mindig nem
átfogó ismeretekkel rendelkezünk. Az iratokat, az egyes ügyeket kutatva,
gyakran szembesülünk azzal, hogy a dokumentumokon – a korszakra oly jellemző titkosításnak
megfelelően – általában az eljáró államvédelmi szervnek vagy csak a
megjelölését, vagy az elnevezését tüntették fel. Nincs átfogó képünk arról,
hogy az egyes államvédelmi központi-, területi- és azoknak alárendelt szervek,
valamint feladataik miként változtak az éppen aktuális politikai akaratnak
megfelelően. Ismerjük már sok, a kommunista diktatúrát kiszolgáló államvédelmi
vezető és beosztott nevét, gyakran életrajzát, több, a közéleti vitákban oly
gyakran és „előszeretettel” emlegetett „ügynöklistát” olvashatunk, de olyan 20.
századi archontológia, mely ténylegesen feltárja az
egyes államvédelmi „tisztségviselők” nevét, beosztását, kinevezését stb. még
nem készült.[1]
Jelen tanulmány egy ilyen
szervezettörténeti és archontológiai kutatás eredménye,
mely igyekezett feltárni az 1949. december 28-án megjelent, 4.353/1949.
MT. számú rendelettel megalakult Államvédelmi Hatóság
(ÁVH) 1950 és 1953 közötti szervezeti és személyi változásait.[2]
Olyan segédanyagot kíván nyújtani, mely megkönnyítheti az eligazodást a kutató
számára az egyes ügyek születésének és lefolytatásának átfogó, részletes
megismeréséhez.[3]
A lényegében 1950-ben megalakult
új főhatóság a Belügyminisztériumtól (BM) szervezetileg függetlenített, a
Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű önálló
költségvetési szerv lett. A rendelet értelmében főfelügyeletét a Minisztertanács
egy tagján keresztül gyakorolta, ezt a feladatot – formailag – a
belügyminiszter látta el. 1950. február 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium (HM)
Katonai Elhárító Főcsoportfőnökség „katonai és támadólagos" részlegét is
az ÁVH vezetőjének rendelték alá. Az ÁVH-hoz
tartozott továbbá a gazdasági rendészet, az útlevélügy, a külföldiek
ellenőrzése,[4]
majd később egyes börtönök, valamint internáló- és munkatáborok is.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa
1949. december 28-án Péter Gábort nevezte ki az ÁVH vezetőjévé, altábornagyi
rangban. Az, hogy Péter Gábor és az ÁVH fölött valójában – nem a tényleges
szervezettörténeti vonatkozását kiemelve – ki állt, azt az alábbi idézet
tükrözi a leghűebben: „Az ÁVH a
proletárdiktatúra védelmének és megszilárdításának egyik legfontosabb szerve.
Az ÁVH a proletárdiktatúra rendszerében betöltött fontos szerepe miatt a Magyar
Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az állam gépezetében működő szerve.
Feladata, hogy a párt Politikai Bizottságának utasítása szerint harcoljon a
munkásosztály hatalmának ellenségei ellen. Az ÁVH pártunk kezében olyan kiváló
fegyver kell, hogy legyen, amely a munkásosztály hatalma, vagy pártunk ellen
irányuló minden ellenséges akciót idejében és sikeresen meg tud hiúsítani.”[5]
Az Államvédelmi Bizottság[6] –
Kádár János előterjesztését tárgyalva – 1949. december 24-i ülésén hozta meg az
ÁVH átszervezésével kapcsolatos határozatot.[7]
Ezt megelőzően már több, az ÁVH szervezeti felépítésére és feladatkörére,
valamint a vezetői garnitúrára vonatkozó javaslat készült. Ezek lényegében
megegyeznek a működését 1950. január 1-ével megkezdő
ÁVH szervezetével és vezetőivel, így elsősorban a feladatok meghatározásánál
szolgálnak jó támpontként.[8]
Megalakuláskor az ÁVH hét
főosztályból – I. (Hálózati), II. (Katonai Elhárító), III. (Operatív), IV.
(Határőrség és Belső Karhatalom), V. (Káder), VI. (Jogi és Börtönügyi), VII.
(Gazdasági) Főosztályok – valamint az ÁVH vezetője mellett felállított
Titkárságból állt. A Hatóság vezetőjének egy első (általános) helyettese
(egyben az I. Főosztály vezetője), és három helyettese volt (a II., a IV. és az V. Főosztály vezetője illetve parancsnoka).
Péter Gábor áv.
altábornagy 1953. január 3-i letartóztatásáig állt a Hatóság élén, utána Piros
László áv. vezérőrnagy megbízott vezető irányította.
Titkárság
Az ÁVH „központi ügyvitelének intézésére” Titkárság
felállítását rendelte el a Hatóság vezetője 1950. március 11-én kelt
parancsával.[9] A
Titkárság közvetlenül Péter Gábornak lett alárendelve és működése során is az
ő, illetve első (általános) helyettesének rendelkezése alapján járt el. A
Titkárság vezetésével ekkor Szendy György áv. őrnagyot bízták meg, akit 1950. október 18-án Sín
Sándor áv. főhadnagy váltott.[10]
Az 1952. szeptember 4-ével leváltott, időközben századossá előléptetett Sín
Sándort Harangozó Szilveszter áv. főhadnagy követte,
aki egészen 1953 májusáig, Dobróka János áv. őrnagy – korábban az ÁVH Győr-Sopron megyei Osztályának
vezetője – kinevezéséig állt a Titkárság élén. Dobróka
egyben a Hatóság megbízott vezetőjének, a Péter Gábor letartóztatását követően
kinevezett Piros László áv. vezérőrnagy személyi
titkára is volt.
Az ÁVH központi főosztályai:
I. (Hálózati)
Főosztály
A Főosztály vezetője induláskor Szűcs Ernő áv. ezredes volt, akit (letartóztatását követően) Balog
Béla áv. ezredes – korábban az I/4.
(Szabotázselhárító) Osztály vezetője – váltott fel 1950 szeptemberében. 1951.
május 11-ével Ferencsik József áv.
őrnagy (korábban az I/3. Osztály helyettes vezetője, időközben alezredes)
került a Főosztály élére,[11]akit
1953. január 14-én Selmeczi György áv. alezredes – ezt megelőzően a II. (Katonai Elhárító)
Főosztályvezető-helyettese – követett.[12]
I/1.
Osztály (Vidéki kirendeltségek irányítása és ellenőrzése)
Amikor az
osztály megalakult, vezetője Sándor Imre áv.
alezredes volt, aki 1951. április 5-ig, vagyis a végleges megszűnéséig állt az
élén.[13]
Az osztály megszűntetése – a parancs szerint – az ÁVH szerveinek megnövekedett feladatai miatt vált szükségessé. Ezt
követően a megyei osztályok operatív munkájának irányítását az illetékes
központi osztályok vezetői látták el a megyei osztályvezetőkön keresztül. A
megyei osztályok általános irányítását a Hatóság vezetőjének első helyettese
végezte, munkáját pedig a közvetlen irányítása alatt
álló, 6 fős vidéki előadói csoport segítette.[14]
Sándor Imre ezt követően az ÁVH 1951. január 24-én felállított Budapesti
Osztálya vezetője lett.[15]
I/2.
Osztály (Belső reakció elleni harc)
Az élére
elsőként Horváth Sándor áv. alezredes került, majd
1951-től Szöllősi György áv.
alezredes irányította az osztályt, egészen 1953. januári őrizetbe vételéig. Ezt
követően, 1953. március 4-től Nagy József áv. őrnagyot – előtte helyettes vezető – bízták meg az
irányítással.[16]
Az osztály feladata a „belső reakciós” erők illegális tevékenységének
felderítése és megszűntetése volt. Az egyes alosztályok feladatáról a
Bevezetőben említett javaslatok egyike ad tájékoztatást.[17]
I/2-a alosztály – feladata „a földalatti trockista
mozgalom”, a „nyugatosok, a politikai pártokba férkőzött „reakciós elemek”,
valamint a megszüntetett pártok aktívan tevékenykedő maradványainak felderítése
és ártalmatlanná tétele; vezetője a megalakuláskor Szamosi Tibor áv. százados (egyben osztályvezető-helyettes), 1950. november 1-től Jámbor Árpád, majd 1951-től Szalma József áv. századosok voltak;
I/2-b alosztály – feladata a „klerikális reakció”
elleni harc; vezetője 1951-ig Rajnai Sándor áv.
százados;
I/2-c alosztály – feladata a „múlt emberei”
ellenséges tevékenységének felderítése és megbüntetése; vezetője 1950-től Váradi Ernő áv. százados
(1952-ben már őrnagy);
I/2-d alosztály – feladata a társadalmi
tömegszervezetek „reakciós elemeinek” felderítése és ártalmatlanná tétele,
valamint a „kulák-szabotázs” elleni küzdelem; vezetője 1952-ben Irinyi József áv. százados volt;
I/2-e alosztály – feladata az állami apparátus
hivatalaiba, valamint az értelmiség, a kultúra, a művészet terén tevékenykedő
„reakciós elemek” felderítése;
I/2-f alosztály – Nagy-Budapest területén
„hálózati-operatív” munka végzésével foglalkozott;
I/3.
Osztály (Kémelhárítás)
Az osztályt
elsőként Dékán István áv. alezredes irányította 1950.
június 23-ig, akit Bradács György áv.
őrnagy, majd 1951. október 27-től Kucsera László áv. őrnagy – előtte az ÁVH Szombathelyi Osztályának
vezetője – követett.[18]
Az osztály helyettes-vezetője 1950. november 1-től Turcsán
József áv. százados és Ferencsik
József áv. főhadnagy volt, majd 1952. március 8-ig Dobróka János áv. őrnagy
(korábban az ÁVH Pest megyei Osztályának vezetője). Feladata az ország
területén működő „imperialista” hírszerző szervek és külföldi követségek
kémtevékenységének és „aknamunkájának” felderítése volt.
I/3-a alosztály – feladata a felderítés amerikai vonalon;
I/3-b alosztály – feladata a felderítés angol
vonalon; vezetője 1952-ben Kovács Jenő áv. főhadnagy;
I/3-c alosztály – feladata a felderítés francia
vonalon; vezetője 1950-től Várkonyi László áv. százados;
I/3-d alosztály – feladata a felderítés jugoszláv
vonalon; vezetője Koncz István áv.
százados;
I/3-e alosztály – feladata a többi kapitalista
állam követsége, vállalatai és kolóniái elleni elhárítás, valamint a nemzetközi
kapcsolatokkal rendelkező magyar szervezetekbe beépült kémek felderítése és
ártalmatlanná tétele;
I/3-f alosztály – feladata a régi magyar és német
hírszerző és büntetőszervek munkatársainak és ügynökségeinek, valamint a
magyarországi osztrák és német kolóniák „államellenesen tevékenykedő” tagjainak
felderítése és ártalmatlanná tétele;
I/3-g alosztály – a Magyarország területére
átdobott hírszerzők, „diverzánsok” felderítése és ártalmatlanná tétele,
valamint elhárítási munka végzése a határsávban;
I/3-h alosztály – KEOKH és Útlevél Osztály; vezetője 1952. május
16-tól Tatai József áv. százados (korábban
helyettes vezető).
I/4. Osztály (Szabotázselhárítás)
Vezetője az
induláskor Balog Béla áv. ezredes volt, akit Hidasi
Mihály áv. őrnagy váltott fel 1950. szeptember 23-án.
Hidasi 1951. július 25-ig maradhatott az osztály élén, mert egy felsőbb vezetői
ellenőrzés súlyos hiányosságokat állapított meg az operatív hálózati munkában.[19]
A Hatóság kötelékéből történő elbocsátását követően, Péter Gábor Gazdik Gyula áv. alezredestől várta az osztály munkájának megjavítását,
aki egészén az egységesített BM felállításáig töltötte be ezt a posztot. A helyettes
vezető 1950. november 1-től Gera Gyula áv. százados volt. Az osztály feladata volt a hálózati-operatív
munka végzése az ipar, a kereskedelem, a pénzügy és a közlekedés minden
területén.
I/4-a alosztály – Nehézipari
Minisztérium és az irányítása alá tartozó hivatalok, laboratóriumok és üzemek;
vezetője 1952. március 8-tól Muzslai József áv. százados;[20]
I/4-b alosztály – Könnyűipari
Minisztérium, Építési Minisztérium, valamint az alájuk rendelt szervek;
vezetője 1951. július 25-ig Vértes Jenő áv. százados;
I/4-c alosztály – Kül-
és Belkereskedelmi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, valamint általában a
kereskedelemi és a pénzügyi terület;
I/4-d alosztály – Földművelésügyi Minisztérium, valamint általában a mezőgazdasági
termelés: téeszcsék, állami gazdaságok; az alosztályt az ÁVH vezetőjének 1950.
december 23-án kelt, 043. számú parancsa önálló mezőgazdasági osztállyá
szervezi, I/5. megjelöléssel.[21]
(Erről lásd lentebb)
I/4-e alosztály – Közlekedési Minisztérium, vasúti és országúti közlekedés; vezetője
1951-ig Bácsvány János áv.
százados;
I/4-f alosztály – a hajózás és a polgári
repülés objektumai; vezetője 1950-től Jakab Géza áv.
százados.[22]
1951. június
13-án az e-, és f alosztályokat egyesítik, és új osztály hoznak létre I/6. (Közlekedési, majd Közlekedés Elhárítási)
megjelöléssel. (Bővebben lásd ott.)
I/5. Osztály (Külső Hírszerzés)
Vezetője a
megalakuláskor Szarvas Pál áv.
alezredes volt, és közvetlenül a Főosztály irányítása alá tartozott. A Hatóság
vezetőjének 1950. augusztus 25-én kelt parancsa az I/5. osztály elnevezését
azonnali hatállyal X/3. osztály elnevezésre változtatta, és egyben a III.
főosztály vezetőjének – ekkor Farkas Vladimir áv. őrnagy – irányítása alá rendelte.[23]
Az osztály elnevezése ekkortól: X/3. (Államvédelmi Hírszerző) Osztály.[24] (Ezt
követően az 1950. december 23-ával felállított Mezőgazdasági Osztály kapta meg az I/5.
jelölést.) Az osztály feladata volt „hálózati-operatív” munka végzése a
külföldön Magyarország ellen tevékenykedő hírszerzők, a magyar emigráció és
annak szervei, valamint a külföldi magyar követségek, missziók és képviseletek
ellen. Továbbá politikai és gazdasági hírszerzést folytatott az „imperialista”
államokban.
I/5-a alosztály – Jugoszlávia;
I/5-b alosztály – Amerika, Anglia,
Franciaország, valamint Ausztria és Németország „nyugati” területei;
I/5-c alosztály – Svájc, Olaszország,
Törökország, Belgium és Palesztina;
I/5-d alosztály – a magyar
Külügyminisztérium „hálózati-operatív” ellenőrzése.
I/5.
Osztály (Mezőgazdasági)
A Hatóság
vezetőjének 1950. december 23-án kelt parancsa értelmében, a munka jobb
megszervezése céljából, valamint „a mezőgazdaság területén mutatkozó ellenséges
tevékenység eredményes felderítésére és elhárítására”, a Szabotázselhárító
Osztály keretén belül működő mezőgazdasági alosztályt önálló osztállyá kellett
szervezni. A Hatóság vezetőjének parancsa az osztályt közvetlen a Főosztály
irányítása alá rendelte.[25]
A megalakulást követően először
1951. áprilisában neveztek ki vezetőt az osztály élére, Lombos Lajos áv. őrnagy személyében. 1951. december 10-ével Vándor Tibor
áv. százados – előtte az osztály helyettes vezetője –
vette át az osztály irányítását,[26] aki
egészen az egységesített BM megalakulásáig töltötte be ezt a posztot.
I. alosztály: „hálózati-operatív” munka
végzése a Földművelésügyi Minisztériumban és az alá tartózó budapesti
csúcsszervekben és objektumokban;
II. alosztály: „hálózati-operatív” munka
irányítása az ÁVH vidéki szerveinél, mezőgazdasági vonalon.
Ez a parancs rendelkezik továbbá
arról, hogy az ÁVH megyei osztályain belül önálló mezőgazdasági alosztályokat
kell felállítani. Egy 1952. március 21-én kelt parancs
pedig arról határoz, hogy a mezőgazdasági alosztályok elnevezése V. alosztály
legyen.
I/6. Osztály (Közlekedési, majd
Közlekedés Elhárítási)
Az Osztály 1951. június 13-ával alakult meg, az I/4. Osztályon belül működő
vasúti, vízi, légi és közúti közlekedéssel foglalkozó alosztályok
egyesítésével.[27]
Vezetésével Gera Gyula áv.
századost – 1952-től őrnagy – bízták meg, aki egészen az egységesített BM
létrehozásáig maradt ebben a beosztásban.
1. alosztály:
„hálózati-operatív” munka végzése a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium (KPM)
valamennyi főosztályán, az alájuk tartozó szervekben, vállalatokban, vasúti
közlekedést, építést, tervezést, mélyépítést végző objektumokban;
2. alosztály: „hálózati-operatív” munka KPM hajózási, légi és közúti közlekedési
főosztályain, valamint az alájuk tartozó objektumokban.
A központi osztály csak a
közlekedés budapesti objektumainak elhárítását végezte, míg a vidéki objektumok
a megyei osztályok alárendeltségébe tartozó közlekedési alosztályok hatáskörébe
tartoztak.
II. (Katonai Elhárító)
Főosztály
A Főosztály a HM Katonai Elhárító Főcsoportfőnökség
katonai és támadólagos elhárító részeiből alakult meg, 1950. január 31-én.[28] A
vezetésével megbízott dr. Janikovszky Béla orvos, áv. ezredest Kutika Károly áv. (előtte honvéd) ezredes váltotta a poszton 1951. január
19-én, aki 1953-ig irányította a Főosztályt.[29]
Helyetteseik Tihanyi János áv. őrnagy és Kardos
György áv. alezredesek voltak.[30]
A Főosztály feladata volt „hálózati-operatív”
munka végzése a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Határőrség és a Belső Karhatalom
alakulatai között, továbbá a Rendőrség állományába tartozó személyek és azok
környezetében.[31]
II/1.
Osztály (Katonai kémelhárítás)
Az
osztály ugyan szervezetileg az ÁVH keretén belül működött, de a honvédelmi
miniszter alárendeltségébe tartozott. Vezetője megalakuláskor Tihanyi János áv. őrnagy, egyben a Főosztály vezető-helyettese volt, akit
Berecz János áv. őrnagy
követett a poszton, egészen 1952. november 5-ig. Ezután Sárközi József áv. őrnagy irányította az osztályt, majd egy rövid időre,
1953. június 12-én ismét Berecz Jánost bízták meg.[32]
Feladata volt hálózati munka végzése a hadsereg[33]
kötelékébe tartozó valamennyi egység és intézmény, valamint a csapatok
között.
II/1-a alosztály – a Honvédelmi Minisztérium és a
vezérkar; vezetője a megalakuláskor Tillinger István
polgári alkalmazott volt;
II/1-b alosztály – az alakulatok és katonai körzetek
hivatalai; vezetője 1951. január 26-tól Bata László áv. hadnagy;
II/1-c alosztály – katonai intézmények;
II/1-d
alosztály – a HM Hadtápparancsnoksága és budapesti
objektumai, valamint a katonai raktárak, kórházak.
II/2. Osztály
(Belső Karhatalom, Rendőrség, Határőrség)
Az osztály élére 1950. február 3-án Berkesi
András áv. őrnagy került, akit Hajdók
Béla áv. százados követett 1950. szeptember 29-ével.
Egy év múlva Jamrich József áv.
őrnagy kapott megbízást az osztály irányítására, majd 1952. szeptember 4-én
Madarász József áv. őrnagyot nevezték ki, aki az
egységesített BM megalakulásáig töltötte be a posztot. Feladata
„hálózati-operatív” munka végzése az alábbi testületeken.
II/2-a alosztály –
Határőrség; vezetője 1950. február 3-tól Salgó György
áv. százados;
II/2-b alosztály – Belső
Karhatalom;
II/2-c alosztály – a Rendőrség Budapesti
Főkapitánysága és a rendőrség tanosztályai; vezetője 1950. február
3-tól Szeder Enoch áv.
százados.
II/3. Osztály (Katonai
figyelés, operatív ellenőrzés)
Feladata volt a hadseregből
politikai okokból elbocsátott hivatásos tisztek és a régi hadsereg tisztjeinek
megfigyelése, a háborús- és államellenes bűntettel vádolt személyeket
felkutatása, valamint a hadseregben, a Határőrségnél, a Belső Karhatalomnál és
a Rendőrségnél tevékenykedő külföldi ügynökök felderítése és elhárítása. Az
osztály élére Majoros Sándor áv. őrnagy került, őt
1951-ben Sarlós Ferenc áv. őrnagy követte. Helyettes 1951. január 26-tól Csurár József áv. százados volt.
II/3-a alosztály – figyelte a hadseregből politikai okok miatt elbocsátott hivatásos
tiszteket és a régi hadsereg hivatásos tisztjeit;
II/3-b alosztály – feladata a hadseregben, a Határőrségnél,
a Belső Karhatalomnál, valamint a rendőrségnél tevékenykedő háborús bűnösök
felderítése és ártalmatlanná tétele; vezetője 1950. február 3-tól Faludi Lóránd áv. százados volt;
II/3-c alosztály – feladata a katonai
kémelhárítás más osztályai és egyéb vidéki szervek megbízásából „környezetelés”, külső megfigyelés, őrizetbe vétel és
házkutatás végzése; vezetője 1950. február 3-tól Köves
Béla, majd Kovács Sándor áv. századosok voltak.
II/3-d alosztály – az 1949. évi
tervezetek nem tesznek róla említést, de 1950. február 3-ával
biztosan megalakult.[34]
II/3-e alosztály – az előzetes tervekben
szintén nem szerepelt még az alosztály, de azt tudjuk, hogy 1951. január 26-ig Csurár József áv. százados, majd
Simon István áv. főhadnagy vezette.[35]
II/4. Osztály (Katonai
Elhárítás Jogi, majd
Vizsgálati Osztálya)
Elsőként
Gáspár Márton áv. alezredest bízták meg az osztály
vezetésével, aki három éven keresztül töltötte be ezt a pozíciót. 1953. február
20-án Heves István áv. százados kapott megbízást az
osztály irányítására. Feladata volt nyomozást folytatni az őrizetesek ügyében,
ellenőrizni a nyomozás menetét a katonai kémelhárítás vidéki szerveinél,
valamint a nyomozati anyagot elkészíteni és átadni a bíróságnak. (Az egyes alosztályok feladatáról
a Bevezetőben említett javaslat ad tájékoztatást.)[36]
II/4-a alosztály – feladata volt nyílt nyomozást folytatni a katonai kémelhárítás
központi apparátusához tartozó őrizetesek ügyében; vezetője 1950. február 3-tól Korom János áv. főhadnagy;
II/4-b alosztály – feladata volt a
fontosabb vidéki ügyekben nyílt nyomozást folytatni; vezetője 1950. február 3-tól Hullay Lajos áv. százados;
II/4-c alosztály – feladata volt
elkészíteni a nyomozati anyagokat és átadni azokat a bíróságnak; vezetője 1950. február 3-tól Sásdi Károly áv. százados volt.
II/5. alosztály (Katonai
Nyilvántartó)
Önálló alosztályként, a katonai kémelhárítás vonalán
vezetett nyilvántartást az ügynöki hálózatról, aktív operatív ügyekre nyitott
dossziékat őrizetesekről, valamint „ellenséges, kompromittált elemekről”.[37]
Az alosztály 1952-ben ebben a formában már megszűnt,
addig Bedő Imre áv.
százados állt az élén.
Az ÁVH vezetőjének 1951. november 2-án kelt parancsa[38] rendelkezett
egy új csoport felállításáról, II/a.
csoport megjelöléssel.[39]
Állományilag a Főosztály-törzshöz tartozott, és közvetlen a
Főosztályvezető-helyettesének – ekkor Selmeczi György
áv. alezredes – irányítása és ellenőrzése alatt állt,
vezetésével Farkas Sándor áv. századost bízták meg. A
csoportot egy 1952. június 26-án kelt parancs bízta meg azzal a feladattal,
hogy az ÁVH objektumain belüli valamennyi légoltalmi szervet irányítsa, és szervezze
meg azok általános kiképzését.[40]
III. (Operatív) Főosztály
Megalakuláskor Farkas Vladimir áv. őrnagyot bízták meg
a Főosztály vezetésével, akit 1951. szeptember 28-án már az újonnan
megszervezett VIII. Főosztály élére neveztek ki. Helyére Zsidi
Gyula áv. ezredes került, aki 1953. március 4-től – januártól már ideiglenes megbízatással – a
VI. Főosztályt vezette, így az egységesített BM megalakulásáig Jamrich József áv. alezredes
vezette a Főosztályt.[41]
1951. szeptember 28-ig a Főosztály irányítása alá tartozott a X/3. (Államvédelmi Hírszerző) Osztály is.
III/1. Osztály
(Nyomozó, később
Figyelő és Kartonozó ill. Környezettanulmányozó)
Az osztály a
Réh Alajos áv. százados
vezette BM ÁVH VI/C. alosztályból alakult, ahova az ún. „T” (titkos) állományú
ávósok tartoztak. A megalakuláskor Jávor Miklós áv.
őrnagyot bízták meg az osztály vezetésével, akit 1950. november
1-ével Köteles Henrik áv. őrnagy váltott fel.[42] A
hálózati osztályok megbízásait teljesítette: külső
megfigyelést, környezettanulmányozást, őrizetbe vételt, házkutatást hajtott
végre, rendkívüli esetekben pedig elsőfokú nyomozást végzett. Az osztály négy
alosztályra tagozódott:
III/1-a alosztály – feladata külső
megfigyelés;
III/1-b alosztály – feladata
környezettanulmányozás és „hálózati-operatív” munka végzése szállodákban,
éttermekben, kávéházakban, mulatókban, játékházakban és házfelügyelőknél; vezetője elsőként Károlyi Gyula áv. főhadnagy volt, majd 1950. november
1-től Németh Hugó áv. főhadnagy vette át az
alosztály irányítását;
III/1-c alosztály – feladata volt
őrizetbe vételek és házkutatások végrehajtása;
III/1-d alosztály – „különleges
esetekben” elsőfokú nyomozást végzett.
III/2.
Osztály (Cenzúra, majd „K” Ellenőrzés)
Az osztály feladata levelek,
táviratok és csomagok cenzúrázása, telefon-, mikrofon-, és rádiólehallgatás,
okmányok készítése, rejtjelezés, rádióbemérés, fényképészeti és kémiai munkák
elvégzése volt.[43]
Amit biztosan tudunk, hogy egy 1951. szeptember 28-án kelt parancs az osztályt
átszervezte. Ekkor szervezték Főosztállyá (ti. VIII. Főosztály) a X/3. Osztályt,
de egyben osztállyá vonták össze a III/2. osztálytörzset, a III/2-b, a III/2-c
és a III/2-d alosztályokat. Az így újonnan létrejött X/3.,
Operatív Technikai Osztály néven működött tovább, közvetlen alárendelve az ÁVH
vezetőjének. A III. Osztály további alosztályaiból két új osztályt szerveztek:
III/2. Osztály jelöléssel „K” Ellenőrzést, III/4. Osztály jelöléssel
pedig Rádió Elhárítást.[44]
Továbbá tudjuk, hogy egy 1951. február 16-án kelt parancs a III/2-f
alosztályt megszüntette és Hírközpont néven új osztályt
szerveztek belőle, melyet az ÁVH Titkárságnak rendeltek alá. (Erről lásd ÁVH
közvetlen szervek)
Az 1951.
szeptemberi átszervezésig Tárnoki János áv. őrnagy
állt az osztály élén, majd az átalakítást követően Turcsányi
Lajosné áv. százados
töltötte be a pozíciót. 1953. január 16-tól Hidegkuti
Károly áv. százados vezette az osztályt, egészen az
1953. júliusi átszervezésig.
III/3. Osztály
(Központi operatív nyilvántartó)[45]
Első,
megbízott vezetője Hermann Lajos áv.
százados volt, majd dr. Bauer Miklós áv. őrnagy irányította az osztályt 1951. március 23-ig.
Miután átvette az újonnan megalakult VIII/3. Osztály vezetését, Hermann Lajos visszakerült korábbi pozíciójába. Az osztály három alosztályra
tagozódott:
III/3-a alosztály – feladata a hálózati nyilvántartás vezetése és az ÁVH által
nyilvántartott személyek és dossziék operatív feldolgozása;
III/3-b alosztály – feladata volt a nyomozati ügyek nyilvántartása, valamint a
letartóztatottak mozgásának figyelése és rögzítése;
III/3-c alosztály – az Irattárat működtette.
III/4.
Osztály (Rádió elhárítás)
Az
osztály – mint azt már fentebb említettük – 1951. szeptember 28-ával alakult
meg a III/2-e alosztályból, élére Szepesi Imre áv.
századost nevezték ki.[46]
IV. (Határőrség és Belső Karhatalom Főparancsnoksága) Főosztály
Megalakuláskor Kajli József áv. ezredest bízták
meg a Főparancsnokság vezetésével,[47]
akit 1950. október 24-ével Piros László áv.
vezérőrnagy váltott fel.[48]
A Főparancsnoknak, aki egyben a Hatóság vezetőjének helyettese is, közvetlen
alárendelték a Határőrség (IV/2.) és a Belső Karhatalom Törzskarát (IV/1.). Az
előbbi feladata volt irányítani és vezetni a határőrcsapatokat, biztosítani az
ország határait, és a határsávban meghatározott rendet fenntartani. A Belső
Karhatalom az ÁVH karhatalmi alakulatait irányította, „különleges” feladatokat
hajtott végre és biztosította a fontosabb párt, ipari és stratégiai objektumok
őrzését. A helyettesi teendőket Somkuti József áv. alezredes, illetve 1950. október 1-től Szalva János áv. alezredes látta
el.[49]
Az ÁVH vezetőjének 1950. december 18-án kelt parancsa[50] elrendelte
a Határőrség és Belső Karhatalom átszervezését, így az új elnevezés ÁVH
Határőrség és Belső Karhatalom Parancsnokság, Budapest lett. Szervezeti
felépítése az alábbiak szerint alakult:[51]
IV/A. Osztály (Politikai Osztály)
Az osztály egyrészt a Főosztály, másrészt
pedig a HM Politikai Főcsoportfőnökség alárendeltségében és irányításával
működött.[52]
A Határőrség és a Belső Karhatalom mellé rendelt politikai osztályok
közvetlenül az osztály felügyelete alatt álltak. Vezetője 1951. május 11-ig Mázi József áv.
alezredes (korábban a Határőrség Politikai Osztályának vezetője) volt, majd Kőrösi György áv. őrnagy (előtte
itt helyettes vezető) váltotta ezen a poszton.[53]
A helyettesek Orbán Miklós áv. alezredes, majd Kőrösi György áv. őrnagyok
voltak, akit vezetői kinevezését követően Oroszi
György áv. százados váltott fel.
1952-ben a Határőrség és a Belső Karhatalom alakulatainál
folyó „politikai munka” fokozottabb biztosítása érdekében a Politikai Osztályt
Csoportfőnökséggé szervezték át, így az eddigi kerületi politikai alosztályokat
osztályokká alakították.[54]
IV/1. Osztály (Belső Karhatalmi Dandárparancsnokság)
Az ÁVH
Belső Karhatalom 1950. decemberi átszervezését a vasúti és ipari objektumok
őrzésének átvétele, valamint az „államvédelmi szempontból szükségessé vált”
belső karhatalmi erő létrehozásának igénye indokolta. Ennek megfelelően az
addigi 3600 fős létszám 7500 főre történő felemelését javasolták.[55]
Az osztály feladata az ÁVH központi épületeinek, a Conti utcai (ma Tolnai Lajos utca) és a Váci fegyházak, a
fontosabb vidéki államvédelmi épületek, valamint a zalai szénhidrogénmezőn az
olaj- és gázkitermelő helyek őrzése, szükség esetén megerősítése. Az első
dandárparancsnok – egyben a Főparancsnok-, majd Parancsnok helyettese – Somkuti József áv. alezredes
volt, akit 1951.
április 3-i felfüggesztését követően, ideiglenes megbízatással, Kristóf István áv.
őrnagy (korábban itt vezető-helyettes) váltott fel. Az 1952. május 15-i
átszervezést követően, az immáron alezredessé előléptetett Kristóf István
vezethette tovább az újonnan megalakult IX. (Belső Karhatalom) Főosztályt.[56] (Lásd
ott).
Az osztály
szervezeti felépítése: Dandárparancsnokság mellé rendelt Politikai Osztály (közvetlen alárendelve a IV/A.
Osztálynak), melynek vezetői Csabai Gyula áv. őrnagy, majd 1951. április 3-tól Oroszi György áv. százados (egyben a IV/A.
Osztály helyettes vezetője). A IV/1. Osztály alárendeltségébe tartozott továbbá
egy Káderosztály (alárendelve a IV/3.
Osztálynak), valamint Törzs- és
Hadtápparancsnokság.
A Belső
Karhatalom alakulatainak szervezeti felépítése 1951. novemberig az alábbiak
szerint alakult:
1. őrségi
zászlóalj, Budapest – az ÁVH központi épületeinek őrzése;
2. őrségi
zászlóalj, Budapest – politikai büntetőintézetek őrzése;
3. őrségi
zászlóalj, Balatonfűzfő – vasúti objektumok őrzése;
4. őrségi
zászlóalj, Budapest – Recski tábor őrszemélyzete;
5. őrségi
zászlóalj, Lovászi – Zala megyei objektumok őrzése.
1.
karhatalmi zászlóalj, Budapest
2.
karhatalmi zászlóalj, Szombathely[57]
3.
karhatalmi zászlóalj, Pécs
4.
karhatalmi zászlóalj, Szeged
5.
karhatalmi zászlóalj, Miskolc
Lovas
század, Budapest
Tiszthelyettesi
Iskola, Budapest
Egy 1951. november 8-i paranccsal új egységeket állítottak
fel, illetve átszervezték a már meglévőket:[58]
1.
karhatalmi zászlóalj, Budapest;
2.
karhatalmi zászlóalj, Budapest;[59]
3.
karhatalmi zászlóalj, Szombathely – újonnan felállított;
4.
karhatalmi zászlóalj, Szeged – újonnan felállított;
5.
zászlóalj, Budapest – Budapest területén eddig őrzött objektumok;
6. zászlóalj, Budapest –
büntetőintézetek őrszemélyzete (Budapest, Vác, Kistarcsa,
Recsk);
7. zászlóalj, Budapest – „Nagybudapest” területén és környékén eddig őrzött
objektumok;
8. őrségi zászlóalj, Veszprém –
Fehér-, Komárom-, Győr-Sopron-, Vas-, Veszprém-megyék területén lévő objektumok
védelme;
9. őrségi zászlóalj, Lovászi –
Zala megye területén lévő objektumok védelme;
10. őrségi zászlóalj, Kaposvár –
Somogy, Tolna, Baranya megyék területén lévő objektumok védelme;
11. őrségi zászlóalj, Miskolc –
Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Heves (kivéve Recsk),
Nógrád megyék területén lévő objektumok védelme;
12. őrségi zászlóalj, Kecskemét –
Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Pest (déli része), Szolnok megyék területén lévő
objektumok védelme;
13. Tartalék zászlóalj, Budapest –
újonnan felállított;
Tiszthelyettesi Iskola, Budapest
(később Szombathely).
IV/2. Osztály (Határőr Parancsnokság Törzs)[60]
Az MDP KV Államvédelmi Bizottsága 1949. szeptember 29-én
hozott határozatot a határőrség átadásáról az ÁVH-nak.[61]
A tervezet szerint ez 1949. október 1-vel történt
volna meg, de ténylegesen csak 1950. január 1-én vette át az ÁVH a
határvédelmet. A Magyar Honvédség teljes egészében, vagyis az addigi
szervezésben, létszámmal, anyaggal adta át a Határőrséget, s ezzel létrejött a
„zöld ávó”.
Az osztály mellett is – a IV/1. Osztályhoz hasonlóan – Politikai
Osztály működött (vezetője Mázi József alezredes, egyben Főparancsnok
helyettes), alárendeltségébe pedig Törzsparancsnokság,
és Hadtápszolgálat,[62] valamint
Felderítő- és Káderosztály tartozott. Parancsnoka elsőként Beszédes Antal áv. alezredes volt,[63]
majd 1950. december 22-től Szalva János áv. alezredes, egyben a IV. Főosztály parancsnok
helyettese. 1950. decemberi átszervezését elsősorban a déli-, valamint a
nyugati határszakasz őrzésének megerősítése tette szükségessé.[64]
Ez, valamint az ÁVH-hoz csatolt Határ-, Folyam- és Légirendészet eredményeképpen 1951-re a Határőrség létszáma
22. 618 fő volt.[65]
Az ország az alábbi határkerületekre
(kerületenként 3–4 zászlóaljra) oszlott:[66]
I.
kerület, Csorna – parancsnoka: Nógrádi György áv.
őrnagy;
II.
kerület, Zalaegerszeg – parancsnoka: Lenkei Antal áv.
őrnagy;
III.
kerület, Nagykanizsa – parancsnoka: Kanok Győző áv.
őrnagy;
IV.
kerület, Pécs – parancsnoka: Jelenszky Márton áv. őrnagy, majd 1951. októberétől Fekszi László áv. őrnagy;
V.
kerület, Kiskunhalas – parancsnoka: Érsek Bertalan áv.
őrnagy;
VI.
kerület, Orosháza – parancsnoka: Major Ferenc áv.
őrnagy;
VII.
kerület, Nyírbátor – parancsnoka: Urbánszky József áv. őrnagy;
VIII.
kerület, Miskolc – parancsnoka: Nagy Ferenc áv.
őrnagy;
IX.
kerület, Balassagyarmat – parancsnoka: Kelemen Sándor áv.
százados;
Önálló
zászlóalj, Győr – parancsnoka: Székely Antal áv.
őrnagy.
A Határőrség 1950. decemberi
parancs szerint az alábbi osztályokra tagozódott:[67]
Határügyi osztály – vezetője 1950. október
1-től Illés Béla áv. őrnagy;[68]
Szervezési Osztály – vezetője Bédi
Ferenc áv. őrnagy;
Határforgalmi és Ellenőrzési
Osztály – vezetője 1950. október 1-től Kovács Mátyás áv. százados;[69]
Híradó Osztály – vezetője Kucsera
Mihály áv. őrnagy;
Adminisztrációs Osztály – vezetője Sala József áv. őrnagy;
Kiképzési Osztály – vezetője Földes Szilveszter áv. őrnagy;
Fordító Osztály – vezetője Káldor
György áv. százados.
A Határőrség és a Belső
Karhatalom különválasztásáról már 1952. január 20-i jelentésében is kitért a
Főosztály, és jelentős hiányosságokról számolt be mindamellett, hogy a Belső
Karhatalommal sem foglalkozott olyan mértékben a Parancsnokság, mint ahogy
annak „súlya, szerepe megkívánja”.[70]
Az ezt
véglegesítendő 1952. február 23-i határozatot[71]
követően, mely a Belső Karhatalom megerősítéséről döntött, a
Határőrségtől – amint azt már fentebb említettük – különválasztották a Belső
Karhatalmat, s míg ez utóbbi IX. Főosztály megjelöléssel működött tovább, a IV.
Főosztály elnevezése így ÁVH Határőrség lett.[72]
Egy
1952-es minisztertanácsi rendelet megszüntette a politikai tiszti intézményét a
Magyar Néphadseregnél, helyette bevezette a parancsnokok politikai helyettese
címet, helyreállítva így az egyszemélyi parancsnoki rendszert. A
Minisztertanács 67/6/1953. sz. rendelete alapján ezt a változást kiterjesztette
az ÁVH Határőrség és Belső Karhatalomra is. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a
parancsnok mellé rendelt politikai tiszt egyenrangúsága.[73]
IV/3. Osztály (Káderosztály)
Az
osztály feladata a tiszti állomány kiválasztása és nevelése volt, valamint
javaslatokat tett kinevezésre, előléptetésre, és áthelyezésre. Vezetője 1950. december 22-től Pető László áv.
őrnagy volt, majd 1951. június 21-től Serfőző Pál áv.
százados vette át az osztály irányítását.
IV/4. Osztály (Felderítő osztály)
Feladata az „ellenségre” vonatkozó
információk megszerzése volt. Első vezetője Bolgár Pál áv.
őrnagy 1950. szeptemberi letartóztatásáig állt az osztály élén, majd 1950.
december 22-én Kovács Dénes áv. őrnagy (korábban itt
helyettes-vezető, majd 1952-től alezredes) került a helyére, aki egészen 1953. október 12-ig vezette az osztályt. (Az egységesítés után
maradt a Határőrségnél, ahol a Felderítő Főosztályt vezette.)
IV/5. Osztály
(Hadtápparancsnokság)
Az osztály az ÁVH VII. Főosztálya
ellenőrzése alatt állt, igényeit azon keresztül nyújtotta be a Honvédelmi
Minisztériumhoz. Vezetője 1950. december 22-től Szádeczky
Béla áv. őrnagy volt.
Egy 1952. augusztus 22-én kelt parancs[74]
az osztályt teljes egészében megszüntette, és az ÁVH valamennyi szervére
kiterjedő egységes, központi Főosztályt alakítottak ki, VII. (Anyagellátó)
Főosztály megjelöléssel és elnevezéssel.(Lásd ott).
V. (Káder, majd Személyzeti) Főosztály
Az Főosztály vezetője – aki
egyben az ÁVH egyik helyettes vezetője is – elsőként Fazekas József áv. ezredes (előtte tartalékos honvéd ezredes) volt, majd
1950. november 3-án Lakatos Dezső áv. ezredes vette
át az irányítást. Őt 1953. január 1-től Koczina Gyula
áv. ezredes követte, aki előtte az ÁVH Pártbizottság
titkári teendőit látta el.[75]
A Főosztály feladata volt kiválasztani, kiképezni és ellenőrizni az ÁVH
tagjait, valamint irányítani és vezetni a Határőrség és Belső Karhatalom
káderosztályainak munkáját. A Főosztály Titkárságát elsőként Gervai Tibor áv. százados, majd
1952-től Deák Dezsőné áv.
főhadnagy vezette. A megalakuláskor 6 osztállyal kezdte meg a működését:[76]
V/1. Osztály
(Káderosztály)
Elsőként Lőke Gyula áv. őrnagyot, egyben
főosztályvezető-helyettest bízták meg az osztály vezetésével, majd még
ugyanebben az évben Rajki Sándor áv.
őrnagy vette át az irányítást. Miután Rajki átvette a
X/2. Osztály vezetését, 1952. október 10-én Szabó László áv.
őrnagy került a helyére, aki az egységesített BM Személyzeti Főosztályának I.
(Káder) Osztályát még egészen 1955-ig vezette.
V/1-a alosztály –
vezetője 1950. szeptember 1-től Bauer Miklósné áv. főhadnagy;
V/1-b alosztály
V/1-c alosztály – vezetője 1950. szeptember 1-től Szemenyei Pál áv. főhadnagy, majd
1952. május 16-tól Veres István áv.
százados.
V/2.
Osztály (Katonai személyügyi)
Az
osztály vezetője 1950. szeptember 1. és 1952. augusztus 29. között Juhász Pál áv. főhadnagy (majd őrnagy) volt.
V/3. Osztály
(Fegyelmi)
Az
osztály megalakulásakor V/3. jelzéssel a Főorvosi Hivatalt jelölték, de egy
1950. szeptember 1-i hatályú paranccsal annak
számozását VII/6. Osztályra változtatták és beépült a VII. (Gazdasági)
Főosztály szervezetébe, Egészségügyi Osztály elnevezéssel.[77]
Az V/3. jelölés ezt követően a Fegyelmi Osztályt takarta. Vezetője 1950. szeptember 1-től Lalik Árpád áv.
őrnagy volt.
V/4. Osztály (Tanulmányi)
Élére elsőként Berán Iván áv. őrnagy került,[78]
majd 1952. április 11-től Szendy György áv. alezredes (korábban még őrnagyi rendfokozattal a X/2.
Osztály vezetője) irányította az osztályt.
V/4-a alosztály –
vezetője 1951. november 2-től Imre László áv. százados;
V/4-b alosztály – vezetője 1951. november 2-től Paulik Imre áv. százados.
V/5. Osztály
(Személyzeti nyilvántartó)
Megalakuláskor
az osztály élére Kónya József áv. főhadnagy került.[79]
1952. május 16-ával az osztály átszervezik: összevonják az V/6. (Szervezési)
Osztállyal, így ezt követően az újonnan megalakult Szervezési és
állomány-nyilvántartás Osztály kapja meg az V/5. jelölést.[80]
Az osztály vezetésével ismét, az időközben századossá előléptetett Kónya
Józsefet bízták meg. Három alosztályra tagozódott:
V/5-a (Szervezési),
V/5- b (Szolgálati),
V/5-c (Állomány-nyilvántartási)
alosztályok.[81]
V/6. Osztály (Szervezési)
Élére
1950. szeptember 1-ével Fazekas Péter áv. százados került, majd Veres István áv.
százados vette át az irányítást. Az osztály, mint már fentebb említettük, 1952.
május 16-tól beolvadt az V/5. Osztályba.
Dzerzsinszkij Iskola[82]
Az ÁVH vezetője 1951. szeptember
13-i parancsában rendelkezett az Iskola felállításáról, melyet közvetlen a
Főosztály alá rendeltek.[83]
Elnevezése ekkortól: 1 éves Dzerzsinszkij operatív
iskola (korábban Dzerzsinszkij Tiszti Tanosztály,
parancsnoka 1950. november 1-től B. Szabó István áv. őrnagy volt)).[84]
Az iskola célja, középkáderek kiképzése, az állomány politikai, operatív és
általános műveltségi színvonalának emelése volt. Vezetője a megalakuláskor Váradi József áv.
százados volt.
VI. (Jogi és Börtönügyi, majd Vizsgálati) Főosztály
A Főosztály feladata volt az
ÁVH központi szervei és a vidéki osztályok által végzett nyílt nyomozások
vezetése, míg a „különösen fontos” ügyekben maga a Főosztály végezte a
nyomozást. Irányítása alá tartoztak az ÁVH börtönei, internáló- és munkatáborai,
ahol „hálózati-operatív” munkát folytatott a letartóztatottak és az internáltak
között.
Megalakuláskor dr. Décsi Gyula áv. ezredes került a Főosztály élére, majd fél év után
Károlyi Márton áv. alezredes váltotta ezen a poszton.
1951. február 2-án Juhász László áv. ezredes vette át
az irányítást, 1953. január 14-én pedig a III.
Főosztály vezetőjét, Zsidi Gyula áv.
ezredest bízták meg, egyenlőre ideiglenesen.[85]
Márciusban véglegesítették a kinevezést, így Zsidi
egészen az egységesített BM létrehozásáig vezette a Főosztályt. A
főosztályvezető-helyettes megalakuláskor Vajda Tibor áv.
őrnagy (egyben a VI/1. osztály vezetője), továbbá Károlyi Márton áv. alezredes voltak, míg utóbbit 1952. január 18-án végleg
törölték az ÁVH állományából. 1952-től Micskó Rudolf
töltötte be a helyettesi pozíciót egészen 1953. augusztusig, mikor is megbízták
a BM Országos Tűzrendészeti Parancsnokság
vezetésével.
VI/1. Osztály
(Jogi, majd Vizsgálati)
Vezetője Károlyi Márton áv.
alezredes, majd 1950. november 1-től Vajda Tibor áv. őrnagy volt.[86]
(Az osztályvezető-helyettese 1950. november 1-től Szeifert
József áv. főhadnagy volt.) 1951. december 10-ével a VI/1-d
(vidéki) alosztályt osztállyá
szervezik, VI/6. (Vidéki vizsgálati osztály) jelöléssel, mely a vidéki
osztályok ellenőrzését végezte.[87]
Egy 1953.
január 2-án kelt parancs az osztályt megszüntette, és az alosztályaiból két
önálló osztályt szerveztek:[88]
a VI/1-a és –j alosztályokból: VI/3. osztály;
a VI/1-b és –c alosztályokból: VI/4. osztály.
VI/2.
Osztály (Börtönügyi)
Vezetésével elsőként Princz Gyula áv. őrnagyot bízták
meg, majd 1951. január 12-án Lőke Gyula áv alezredes – korábban az V/1. Osztály vezetője – vette át
az osztály irányítását. Lőkét 1952. augusztus 29-ével
egyéves pártfőiskolára küldték, így amíg 1953. márciusában ismét átvette az
osztály vezetését, Várkonyi Ferenc áv. őrnagy (korábban a IX. Főosztály Szolgálati Osztályának vezetője) töltötte be a posztot.[89]
A VI/2.
Osztály alegységei a börtönökben, internáló- és munkatáborokban belső fogoly
őrszolgálatot végeztek, „általában fegyver nélkül”. Fegyveres szolgálatot a
büntetőintézetek bejáratánál, kapu őrszolgálatban, fogolykísérő szolgálatban és
külső területeken végzendő munkálatok biztosításakor láttak el.[90]
Egy 1951.
november 2-án kelt parancs az osztály szerveinél új megjelölést léptetett
életbe, továbbá megbízta, vagy megerősítette azok vezetőit és helyetteseit:[91]
VI/2-a. alosztály (Szolgálati) – vezetője Németh Lajos áv. őrnagy;
VI/2-b. alosztály (Operatív) – vezetője 1952. május 23-ig Potecz
Sándor áv. százados (korábban a kistarcsai
tábor vezetője), egyben osztályvezető-helyettes, majd B. Szabó Gyula áv. főhadnagy;[92]
VI/2-c. alosztály (Gazdasági) – vezetője Binszki János áv. főhadnagy;
VI/2-I. alosztály (ÁVH „Házifogda”, Budapest) – vezetője Urr József áv. főhadnagy, majd
1952. márciustól Csete József áv.
százados[93]
(korábban a Recski tábor parancsnoka);
VI/2-II. alosztály
(Állambiztonsági Büntetőintézet, Conti utca) – vezetője Nagy Károly áv.
őrnagy;
VI/2-III. alosztály
(Állambiztonsági Büntetőintézet, Kozma
utca) – vezetője 1951. májustól Bánkuti Antal áv. százados, majd 1952. december 30-tól Kómár Mihály áv. százados neve
szerepel az iratokon, mint intézetvezető;[94]
VI/2-IV. alosztály
(Állambiztonsági Fogház, Mosonyi utca)[95]
– vezetője 1950. júniustól Csillag György áv.
főhadnagy, majd Bus József áv.
hadnagy. 1952. márciustól Urr József áv. hadnagy vette át az intézet irányítását, majd egy év
múlva Nagy Károly áv. őrnagy (korábban a Conti utcai börtön parancsnoka) váltotta ezen a poszton;
VI/2-V. alosztály
(Állambiztonsági Büntetőintézet, Vác)[96] –
vezetője Lehota István áv.
őrnagy;
VI/2-VI. alosztály (Internálótábor, Kistarcsa)[97] – vezetője 1951. novemberig Potecz Sándor áv. százados, majd Urbán Rezső áv. főhadnagy;[98]
VI/2-VII. alosztály
(Internálótábor, Recsk) – vezetője
1950. júniustól Fóris Béla, majd 1951. augusztustól Csete József áv. századosok
voltak. 1952 tavaszától Fazekas Péter áv. százados
(korábban a VI/2-IX. alosztály vezetője) vette át a
tábor irányítását, de a szabaduló leveleket 1953. tavaszán már Tóth Gyula bv. alezredes írta alá;
VI/2-VIII. alosztály
(2. sz. Állambiztonsági Munkatábor, Tiszalök) – vezetője Kiss Kálmán áv.
főhadnagy (1952-től bv. százados), majd 1953.
júliustól Dornai Sándor bv.
főhadnagy;[99]
VI/2-IX. alosztály
(Munkatábor, Kecskemét) – vezetője
Fazekas Péter áv. százados, korábban osztályvezető
helyettes.
A már
korábban említett osztályok közül, az 1953. január 2-án felállításra kerülő VI/3.
(Kémelhárító Vizsgálati) Osztály vezetésével
Balázsi Béla áv. őrnagyot, míg a VI/4. (Belső Elhárító Vizsgálati)
Osztály vezetésével Kapitány
István áv. századost bízták meg. Az 1951. december
10-én megalakuló VI/6. (Vidéki vizsgálati) Osztály irányítását Szeifert József áv. százados
(korábban a VI/1. Osztály helyettes vezetője) végezte, helyettese 1952. május
23-tól Barkóczi Pál áv.
főhadnagy volt.
VII. (Gazdasági, majd
Anyagellátó) Főosztály
A Főosztály volt hivatott
intézni az ÁVH gazdasági és pénzügyeit, vezetője közvetlen alá volt rendelve az
ÁVH vezetőjének. Megalakuláskor Érsek Tibor áv.
alezredes irányította a Főosztályt 1951. november 30-ig, majd törölték az
állományból, és Gajda Marcell áv.
őrnagy (előtte a VII/1. osztály vezetője) követte a poszton.[100]
VII/1.
Osztály (Pénzügyi)
Vezetője 1951. november 30-ig Gajda Marcell áv. őrnagy.
VII/2.
Osztály (Anyagellátó)
Vezetője
Szirtes Zoltán áv. százados, majd 1951. július 6-tól Darvas József áv.
főhadnagy.[101]
VII/3.
Osztály (Gépjárműosztály)
Az osztály vezetője Szabolcsi Mihály áv. őrnagy, majd 1951.
május 18-tól Znamenák István áv.
százados vette át az irányítását.[102]
VII/4.
Osztály (Központi anyagellátó)
Vezetője a megalakuláskor Csapó
Andor áv. alezredes volt, aki az 1951. november 27-i
átszervezésig irányította az osztályt. Ekkor az anyagellátásért felelős
alosztályt leválasztották, és X/4. jelöléssel új Gazdasági Osztályt szerveztek
belőle. Az osztály vezetésével Csapó Andort bízták meg.[103]
(Erről lásd bővebben majd az ÁVH közvetlen szerveinél.) A
VII/4. Osztály feladata marad ezt követően az összes főosztályok és osztályok
részére berendezés, ruházat, élelem,
személyi felszerelés és illetményezés, valamint a műszaki karbantartás és
takarítás. Élére ideiglenes megbízással Rigó György áv.
hadnagy került.
VII/5. Osztály (Építési és elhelyezési)
Az osztály 1950. október 28-ával
alakult meg, vezetője Hantos László áv. ezredes.
VII/6. Osztály (Egészségügyi)
Az osztály – mint már fentebb
arról szó volt – 1950. szeptember 1-én alakult meg,
elődje az V/3. (Főorvosi Hivatal) Osztály. Ekkor dr. Bálint István áv. orvos ezredest bízták meg az Osztály vezetésével
(helyettese dr. Körösi Andor áv. orvos alezredes),
aki egészen az 1952. január 25-i átszervezésig maradt ezen a poszton. Ekkor
ugyanis az osztályt átszervezték, és X/5. jelöléssel egy új Egészségügyi
Osztályt hoztak létre, melynek régi-új vezetője dr. Bálint István lett.[104]
(Erről lásd bővebben majd ÁVH Közvetlen Szervek)
VII/7.
Osztály (Fegyver- és Lőszerosztály)
Az osztály 1951. április 14-vel
alakult meg,[105]
vezetője először Pálinkási Ferenc áv. százados, majd 1952. március 3-tól Fátrai
László áv. százados volt. Feladata a fegyverszertár
kezelése, az ÁVH szerveinek fegyverrel és lőszerrel való ellátása.[106]
VII/8. Osztály (Tervezési és
Szervezési)
Az ÁVH vezetőjének 1951. július
6-án kelt parancsa rendelkezett az osztály felállításáról, élére Szirtes Zoltán
áv. százados került.[107]
VII/9. Osztály (Technikai-műszaki ellátó)
1952. március 3-i parancs után
került sor a VII/7. Osztály átszervezésére, melynek egy részét leválasztva
hozták létre a VII/9. Osztályt. Feladata az ÁVH szerveinek műszaki anyag,
robbanóanyag, műszaki erődítések, vegyvédelmi anyagok, valamint
híradástechnikai anyagokkal való ellátása, azok folyamatos biztosítása volt.
Irányításával a VII/7. Osztály korábbi vezetőjét, Pálinkási
Ferenc áv. századost bízták meg.[108]
1952. augusztus 22-én kelt, az ÁVH
vezetőjének 040. számú parancsa a teljes Főosztályt átszervezte: az ÁVH
Határőrség és Belső Karhatalom Hadtápparancsnokság megszűnik, és az ÁVH
valamennyi szervére kiterjedő egységes, központi Főosztályt alakítottak ki,
VII. (Anyagellátó) Főosztály megjelöléssel és elnevezéssel. Feladata az ÁVH
anyagi szükségletének megtervezése, biztosítása, beszerzése, tárolása és
elosztása az egyes szervek szükséglete szerint, a Hatóság vezetőjének irányelvei
alapján. A Főosztály vezetője egyben az ÁVH vezetőjének helyettese is volt
gazdasági téren, annak közvetlen alárendelve.[109]
A Főosztály szervezeti felépítése
az alábbiak szerint módosult:
VII/1.
Osztály (Pénzügyi)
Vezetője 1952. december
5–től Juhász Imre áv. százados;
VII/2.
Osztály (Építési és elhelyezési)
Vezetője
Hantos László áv. alezredes;
VII/3.
Osztály (Ellenőrzési) –
újonnan alakul;
VII/4.
Osztály (Terv- és szervezési)
Vezetője
ideiglenes megbízatással Diamant István áv. százados;
VII/5.
Osztály (Személyzeti és kiképzési)
– újonnan alakul;
Helyettes
vezetője Csiki István áv.
százados. 1952;
VII/6.
Osztály (Élelmezési) – újonnan alakul;
VII/7.
Osztály (Fegyver- és lőszerosztály)
VII/8.
Osztály (Gépjárműosztály)
Helyettes
vezetője Ambrus József áv. főhadnagy;
VII/9.
Osztály (Híradástechnikai és műszaki)
VII/10.
Osztály (Ruházat, vonatanyag, irodaszer)
Budapesti
Ellátó Osztály
Központi
Anyagszertár
VIII. (Hírszerző)
Főosztály
1951. szeptember 28-ával alakult meg, amikor a X/3.
Osztályt főosztállyá szervezték VIII. Főosztály megjelöléssel.[110]
Vezetésével Farkas Vladimir áv.
alezredest (korábban a III. Főosztály vezetője) bízták meg, helyettese Tihanyi
János áv. őrnagy (korábban a X/3. Osztály vezetője)
volt.
VIII/1.
Osztály (Jugoszláv hírszerzés)
A X/3-a alosztály osztállyá
szervezésével alakult meg, vezetője Török
Pál áv. százados, majd Vértes János áv. őrnagy (korábban a VIII/2. Osztály vezetője). A VIII.
Főosztály alosztályainak szervezetére vonatkozóan egy 1952. július 29-én kelt
parancs áll rendelkezésünkre:[111]
A-alosztály
– vezetője: Márványközi István áv. százados;
B-alosztály –
vezetője: Sipos Károly áv.
főhadnagy;
C-alosztály –
vezetője: Koppány József áv. főhadnagy;
D-alosztály – vezetője: Rossz Gyula áv. főhadnagy;
E-alosztály – vezetője: Csonka István áv. főhadnagy;
F-alosztály – vezetője: Stoll Dániel áv. főhadnagy.
VIII/2.
Osztály (Angol és amerikai hírszerzés)
A X/3-b alosztályból alakult, vezetői elsőként Vértes
János áv. őrnagy, majd Vadász Tibor áv. százados voltak. Alosztályai a következők voltak:
A-alosztály – vezetője: Ikladi Lajos áv. százados;
B-alosztály –
vezetője: Sogór Gyula áv.
százados;
C-alosztály –
vezetője: Dénes Miklós áv. százados;
D-alosztály – vezetője: Varga János áv. százados.
VIII/3.
Osztály (Nyugat-európai hírszerzés)
A X/3-c alosztályból alakult, vezetője 1951. szeptember
28-tól dr. Bauer Miklós áv.
őrnagy (korábban a X/3. osztályvezető-helyettese), helyettes vezetője
pedig Kovács Zoltán áv. főhadnagy volt. Alosztályai:
A-alosztály – vezetője: Ágoston Kálmán áv. hadnagy,
B-alosztály –
vezetője: Sas László áv. főhadnagy.
VIII/4.
Osztály (Emigrációs hírszerzés)
A X/3-d alosztály osztállyá szervezésével alakult meg,
vezetői Esztergályos Ferenc áv. hadnagy, majd
1952-től Horváth Árpád áv. százados (korábban a
VIII/5. Osztály vezetője) voltak.
VIII/5. Osztály (Külképviseleti és elhárítási)
A X/3-e alosztályból alakult meg, vezetője Horváth Árpád áv. százados, majd Mészáros István áv.
százados (korábban a X/3-e alosztály vezetője) volt.
A-alosztály – vezetője: Tóth Pál áv. főhadnagy;
B-alosztály –
vezetője: Hajósi János áv. főhadnagy;
C-alosztály – vezetője: Háder Károly áv.
főhadnagy;
D-alosztály
– vezetője: Tóth István áv. hadnagy.
IX. Főosztály (Belső
Karhatalom)
Az ÁVH Titkársága 1952. február 23-i határozata alapján,
1952. május 15-ével az ÁVH Belső Karhatalom különvált a Határőrségtől, IX.
Főosztály megjelöléssel.[112]
Élére elsőként az ekkor áv. alezredessé előléptetett Kristóf Istvánt (korábban a IV/1. Osztály vezetésével
ideiglenesen megbízva) nevezték ki, helyettese 1952. december
5-től Adorján Gyula áv. őrnagy volt, aki
egészen 1954. január 18-ig töltötte be ezt a posztot. Alárendeltségébe 4
karhatalmi, 8 őrségi és 1 tartalék zászlóalj tartozott, valamint a Budapesti
zászlóaljak és a Tiszthelyettesi Iskola Szombathelyen.
Szolgálati Osztály - vezetője a megalakuláskor Várkonyi Ferenc áv. őrnagy 1952.
augusztus 29-ig, majd Ecseri Tibor áv. őrnagy;
Káderosztály – vezetője Szigeti Zoltán áv. őrnagy, majd 1952. augusztus 29-től
Tarkó Lajos áv százados;
Kiképzési Osztály – vezetője 1952. október 3–tól Palkovics István áv. őrnagy.
Az ÁVH közvetlen szervei:
X/1. Osztály
(Kormány- és Pártőrség)
Az iratok tanúsága szerint már 1950-ben használták a X/1.
megjelölést a Pártőrség Osztályra, de ténylegesen 1951-ben épült be az ÁVH
szervezetébe, önálló szervként, közvetlenül alárendelve a Hatóság vezetőjének.
(Ezt megelőzően az ÁVH vezetőjének első helyettese alárendeltségébe tartozott)
Az osztály feladata volt gondoskodni a párt és a kormány vezetőinek személyes
biztonságáról, valamint őrizte, szükség esetén pedig
védte a főbb pártintézményeket.
Vezetője
1949. december 30-tól Moravetz László áv. alezredes, majd miután 1951. május 18-án felmentették
és törölték az állományból, Jamrich Mihály áv. alezredes (1952. márciustól ezredes) vette át az
osztály irányítását,[113]
helyettese Veres Mihály áv. százados volt.
1952 decemberében Jamrichot operatív iskolára küldték
a Szovjetunióba, ahonnan 1953-ban visszahívták, és májusban ismét megbízták az
osztály irányításával (helyettese Kiss Dezső áv.
őrnagy). Jamrich Mihály az egységesített BM
létrejöttével megalakuló XIII. (Kormányőrség) Osztályt még egészen 1956-ig
vezette. (Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy a köztes időben ki irányította
az osztályt)
1953. május
15-ével 7 alosztály felállítását rendelte el Piros László áv.
vezérőrnagy:[114]
X/1-a.
alosztály – vezetője
Mészáros Sándor áv. őrnagy;
X/1-b. alosztály –
vezetője 1953. májusig Brusinszki Ferenc áv. őrnagy,
majd Kósa János áv.
százados;
X/1-c. alosztály – vezetője 1953. májustól Brusinszki Ferenc áv. őrnagy;
X/1-d. alosztály –
vezetője Nagy Antal áv. százados;
X/1-e. alosztály –
vezetője Kónyi Alajos áv.
százados;
X/1-g alosztály –
vezetője Koleszár János áv.
százados.
Valamint:
I. század –
parancsnoka Ács István áv. százados;
II. század –
parancsnoka Görög István áv. főhadnagy;
III. század –
parancsnoka Sztari János áv.
alhadnagy;
IV. század –
parancsnoka Németh József áv. hadnagy;
V. század –
parancsnoka Borsós János áv. hadnagy.
X/2. (Tájékoztatási) Osztály
Korábban Információs Osztály néven az ÁVH vezetője első helyettesének volt
közvetlenül alárendelve. Feladata volt az ÁVH minden területéről származó
információk begyűjtése, azok összefoglalása és továbbítása a legfőbb
pártvezetés részére.[115]
Később, – valószínűleg az 1951. év első felében – önálló osztályként,
közvetlenül az ÁVH vezetője alá rendelték, X/2. megjelöléssel.
Vezetője
a megalakuláskor Wágner Anna áv.
alezredes volt, majd 1950. november 17-től Szendy György
áv. őrnagy (korábban az ÁVH Titkárság vezetője) vette
át az osztály irányítását. Őt Kovács Endréné áv. százados váltotta, majd 1952. október 10-től Rajki Sándor áv. őrnagy (korábban
az V. Főosztály vezető-helyettese) vezette az osztályt, egészen az egységesített
BM létrejöttéig.
X/3. (Operatív Technikai) Osztály
Kétszer is megalakították az
osztályt. Először egy 1950.
augusztus 25-én kelt parancs, az I/5. Osztály elnevezését azonnali hatállyal
X/3. (Államvédelmi Hírszerző) Osztály elnevezésre változtatta, és egyidejűleg a
III. Főosztály vezetőjének irányítása alá rendelte. (Lásd: I/5. Osztály). Majd
1951. szeptember 28-án az osztályt főosztállyá szervezték (VIII. Főosztály),
ezzel együtt osztállyá vonták össze a III/2. osztálytörzset, a III/2-b, a III/2-c
és a III/2-d alosztályokat (lásd: III/2. Osztály), és így alakult meg a X/3.
(Operatív Technikai) Osztály, közvetlen alárendelve az ÁVH vezetőjének.
Első
vezetője 1951. szeptember 28-ig Tihanyi János áv.
őrnagy volt (helyettese Fehér Sándor áv. őrnagy, majd
1951. március 23-tól dr. Bauer
Miklós áv. százados), majd Tárnoki János áv. őrnagy (előtte III/2. Osztály vezetője) irányította az
osztályt, de egy hónap múlva felmentették. Helyére 1951. október
27-től Béres Pál áv. százados (előtte ugyanitt
osztályvezető-helyettes) került.[116]
Az 1951.
november 22-én kelt parancs átszervezte az alosztályok, mely az alábbiak
szerint alakult:[117]
X/3-a. alosztály – vezetője 1950. november 1-ig Gelber Miklós áv. főhadnagy
ideiglenes megbízatással, majd Fehér
Sándor áv. őrnagy, 1951. november 22-től
pedig Némethi Tibor áv. főhadnagy;
X/3-b alosztály – vezetője Markó
Imre áv. őrnagy;
X/3-c alosztály – vezetője Imre Mátyás áv. százados;
X/3-d alosztály – vezetője Kunos László áv. százados;
X/3-e alosztály – vezetője 1950. november 1-ig
Mészáros István áv. főhadnagy ideiglenes
megbízatással, majd Horváth Árpád áv. százados, 1951.
november 22-től pedig Rudas Ilona áv.
hadnagy.
X/4. (Gazdasági)
Osztály
1951. november 27-ével alakult meg, amikor a VII/4.
Osztály ellátó szervéből új, önálló osztály felállításáról rendelkezett az ÁVH
vezetőjének 96. számú parancsa. (Lásd: VII/4. Osztály). Az így létrejött X/4.
Osztály feladata volt a központi épület és a VIII. Főosztályhoz tartozó
épületek műszaki karbantartása, konspiratív célra használt házak, lakások
megszerzése és karbantartása, valamint kisebb méretű „bizalmas” építkezések és
átalakítások lebonyolítása. Az osztály felügyeletével a VIII. Főosztály
vezetőjét (ekkor Farkas Vladimir áv.
alezredes) bízták meg.[118]
Az osztály első
vezetője Csapó Andor áv. alezredes volt (helyettese Komendó János áv. őrnagy), akit
1953. január 30-tól Bácsvány János áv. százados követett ezen a poszton.
Alosztályairól egyenlőre keveset
tudunk:
a alosztály;
b alosztály – vezetője Olajos Imre áv. főhadnagy;
c alosztály – vezetője Vándor Ferenc áv. százados;
d alosztály – vezetője Nagy István áv. főhadnagy.
X/5. (Egészségügyi)
Osztály
Az osztály „elődje” 1950. szeptember
1-ig V/3. (Főorvosi Hivatal) Osztály, majd az 1952. január 25-i
átszervezésig a VII. Főosztály szervezetébe tagozódott. (Lásd VII/6. Osztály).
Ezt követően hoztak létre egy egységes egészségügyi osztályt X/5.
megjelöléssel, dr. Bálint István áv. orvos ezredes
folytatólagos vezetésével. Az osztályvezető helyettese dr. Kőrösi
Andor áv. orvos alezredes volt.
Az osztály
megalakulásáról rendelkező parancs egyben az irányítást és az ellenőrzést
közvetlen az ÁVH vezetőjének első helyettese (ekkor Ferencsik
József áv. alezredes) alá rendelte.[119]
Feladata volt szervezetten összefogni, irányítani és ellenőrizni az ÁVH
egészségügyi munkáját, rendszeres szűrővizsgálatot, orvosi tanácsadást és
kezelést biztosítani a Hatóság beosztottai részére.
ÁVH Ellenőrzési
Osztály
1951. április 12-én alakult meg, az ÁVH vezetőjének
közvetlen alárendelve. Feladata a kiadott parancsok végrehajtásának
ellenőrzése, az ÁVH összes szervei munkájának mindenre kiterjedő, időnkénti
vizsgálata. Mindezek végrehajtására egy 8 főből álló osztály felállítását
rendelte el az ÁVH vezetője.[120]
Az osztály élére Bakos Pál áv. alezredes került,
helyettesei Kenessei Tamás áv.
százados, majd 1952. februártól Pálmai Imre áv.
főhadnagy voltak.
ÁVH Hírközpont
1951. február 16-án kelt parancs a III/2-f alosztályt
megszüntette és Hírközpont néven új osztályt szerveztek
belőle, melyet az ÁVH Titkárságnak rendeltek alá. (Később az ÁVH vezetőjének
közvetlen alárendeltségébe kerül.) Vezetője az egységesített BM létrejöttéig
Kurta János áv. alezredes, helyettese 1952-től Dobány Imre áv. százados volt.
ÁVH Sportosztály
A Hatóság vezetőjének 1951. október 6-án kelt parancsa, az
ÁVH keretén belül Bástya Sport Központ néven önálló osztály felállítását
rendelte el. Az osztályt szervezetileg a Hatóság egyik helyettes vezetője,
konkrétan Piros László áv. vezérőrnagy közvetlen
alárendeltségébe helyezte. Vezetésével Somogyi János áv.
alezredest bízták meg, aki egészen 1953. augusztusig irányította az osztályt.
Helyettese Tihanyi György áv. százados volt. Feladata
tervszerű sportszervezés az ÁVH alakulatai felé, valamint a „tömegsport
mozgalom” megalakítása és kiterjesztése annak érdekében, hogy a Hatóság
beosztottait „edzettebbé és állóképesebbé” tegye.[121]
ÁVH Kultúrosztály
1950. július 15-én hozták létre, az ÁVH vezetőjének
közvetlen alárendelve. Az osztály foglalkozott többek között a könyvtári munkával,
könyvterjesztéssel, filmvetítéssel, közönségszervezéssel, dekorációk
készítésével, valamint irányította az ÁVH ének- és táncegyüttesét. Vezetői Gát
István áv. százados, majd 1951. szeptember
7-tól Kónya Lajos áv. őrnagy voltak.
ÁVH Budapesti Osztály
Az osztály 1951. január 24-ével került felállításra,
közvetlenül az ÁVH vezetőjének alárendelve.[122]
(Azt megelőzően az elnevezése ÁVH Budapesti Állománya volt) Feladata a Budapest
területén élő „szervezetlen lakosság”[123],
valamint a városi és kerületi üzemek, hivatalok, szervezetek hálózati-operatív
biztosítása. Az osztály alárendelt szervei a kerületi alosztályok, melyeket a
főváros minden kerületében felállítottak. A Budapest
Osztály vezetője az egységesített BM felállításáig Sándor Imre áv. őrnagy (korábban az I/1. Osztály vezetője) volt,
helyettese Znamenák György áv.
őrnagy.
Az ÁVH vidéki szervei:
Megyei osztályok
1950. május 12-vel az ÁVH vidéki
osztályainak addigi szervezete megszűnt, és az új közigazgatási székhelyeken
önálló államvédelmi osztályokat hoztak létre. Az osztályokat a megyeszékhely
után nevezték el.[124]
(Kivéve a Csongrád megyét, ahol az ÁVH Szegedi Osztálya működött). Az így
felállított 19 vármegyei osztály – melyeken belül 6 alosztályt, titkárságot,
személyzeti csoportot és nyilvántartó csoportot rendszeresítettek –
irányításáról és ellenőrzéséről egy 1950. június 29-én kelt parancs
rendelkezett. Eszerint a megyei osztályok irányítása és ellenőrzése az I.
Főosztály vezetőjének hatáskörébe került.[125]
(Az I/1. Osztály 1951. április 5-i megszűnésével a megyei osztályok általános
irányítását a Hatóság vezetőjének első helyettese vette át. Lásd: I/1.
Osztály.)
Az egyes
megyei alosztályok és csoportok irányítása és ellenőrzése azonban közel sem
volt egységes. A titkárságok működéséért az ÁVH Titkársága, a személyzeti
csoport munkájáért az V/1. Osztály, a nyilvántartó csoportokért
pedig a III/3. osztály volt felelős. Továbbá az I. alosztály az I/2., a II. alosztály az I/3., a III. alosztály az I/4., a IV. alosztály a III/1, az V. alosztály[126]
a III/2., a VI. alosztály a VI/1.
osztályok irányítása és ellenőrzése alá tartozott.[127]
A megyei osztályok alárendeltségébe tartozott továbbá még közlekedési alosztály
is, amelynek feladata a közlekedés vidéki objektumainak elhárítása volt.
Ezen a kissé
kaotikus irányítási rendszeren a már fentebb említett 1951. április 5-én
kiadott parancs változtatott, mert ezután a megyei osztályok operatív
munkájának irányítását az illetékes központi osztályok vezetői végezték a
megyei osztályvezetőkön keresztül. A megyei osztályok általános irányítását a
Hatóság vezetőjének első helyettese végezte, munkáját
pedig egy, a közvetlen irányítása alatt álló, 6 fős vidéki előadói csoport
segítette.[128]
(Lásd: I/1. Osztály)
Az ÁVH
vezetője 1950. szeptember 1-én rendelkezett az egyes
vidéki kirendeltségek felállításáról, valamint a már meglévők megerősítéséről.[129]
1951. november 1-i hatállyal a
megyei osztályok elnevezését megváltoztatták, és a megyeszékhely helyett az
egyes osztályokat a megyék szerint jelölte.[130]
A vidéki osztályok részletezésénél már ezt a jelölést használjuk, feltüntetve a
korábbi elnevezést is.
Az egységesített
Belügyminisztérium létrejöttével, 1953. szeptember 15-ig Budapesten és
valamennyi megyében egységes megyei főosztályokat szerveztek, melyek vezetőiről
szeptember 16-án kelt, 08. számú parancsában rendelkezett a belügyminiszter.[131]
ÁVH Baranya megyei
Osztály – előtte ÁVH Pécsi Osztálya.
Élére 1950. február
16-val Komlós János áv. százados került, majd
1953. április 27-ig Szabó István áv. őrnagy
irányította az osztályt.
Helyetteseik Gerendai László áv. százados, majd 1952.
május 23-tól Nyirfalvi Károly áv.
főhadnagy voltak.[132]
ÁVH Bács-Kiskun
megyei Osztály – előtt ÁVH Kecskeméti Osztálya.
Vezetője M. Orbán Miklós áv.
őrnagy volt, aki 1953. június 9-ig töltötte be a pozíciót. Őt Szabó Károly áv. őrnagy (korábban a Győr-Sopron megyei, majd a
Bács-Kiskun megyei osztályok helyettes vezetője) követte,[133]
aki az 1953. szeptemberi, főosztállyá szervezést
követően, még 1954. augusztus 1-ig állt a BM megyei főosztálya élén.[134]
Helyetteseik Barta István áv.
főhadnagy, majd Szabó Károly áv. százados és Polgár
László áv. hadnagy voltak.
ÁVH Békés megyei
Osztály – előtte ÁVH Békéscsabai Osztálya.
Az
osztály vezetője Habuda Zsigmond áv. százados volt 1951. november 29-ig, majd a BM megyei
főosztályának megszervezéséig Arany László áv.
százados töltötte be a pozíciót.[135]
Az osztályvezető helyettesek Pálinkás Ferenc áv. hadnagy és Lehoczki László áv. főhadnagy
voltak.
ÁVH Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei Osztály – előtte ÁVH Miskolci Osztálya.
Az osztály élére elsőként Bakos Pál áv.
őrnagy került,[136]
akit Szabó Márton áv. százados követett 1951.
január 5-től. 1952. március 8-ig Marton Béla áv.
százados irányította az osztályt,[137]
majd egészén 1956. január 27-ig Dáni János áv. őrnagy töltötte be először az osztályvezetői, majd a főosztályvezetői
pozíciót. Az osztályvezető helyettesek nem váltották ilyen sűrűn egymást: 1950.
május 12. és 1953. szeptember 16. között Angyal András áv.
főhadnagy töltötte be a pozíciót.
ÁVH Csongrád megyei
Osztály – előtte ÁVH Szegedi Osztálya.
Vezetője Tatai István áv. őrnagy
volt, helyettese Kelemen Miklós áv. százados.
ÁVH Fehér megyei
Osztály – előtte ÁVH Székesfehérvári Osztálya.
Az osztályt
1953. augusztus 17-ig Mester József áv. százados
irányította, helyettese Déri György áv. százados
volt.
ÁVH Győr-Sopron
megyei Osztály – előtte ÁVH Győri Osztálya.
Az osztályt
1952. március 8-ig Muzslai József áv.
százados, majd decemberig Dobróka János áv. őrnagy (korábban az I/3. Osztály helyettes vezetője)
irányította.[138]
Az őt követő Gáli István áv. százados az
egységesített BM felállításáig vezette az osztályt. Helyetteseik Gyovai Sándor, majd Szabó Károly áv.
századosok voltak.
ÁVH Hajdú-Bihar
megyei Osztály – előtte ÁVH Debreceni Osztálya.
Vezetője
megalakuláskor Lombos Lajos áv. őrnagy volt, majd
1950. május 12-től H. Tóth László áv.
százados került az osztály élére.[139]
1951. január 5-től Dejcző Károly áv.
százados vette át az irányítást. Őt a I. (Hálózati) Főosztály korábbi vezetője,
Ferencsik József áv. ezredes
váltotta 1953. január 14-től, aki 1954.
július 21-ig állt, az akkor már BM Hajdú-Bihar megyei Főosztály élén.
Osztályvezető-helyettes a megalakuláskor Tamás András, majd Surmann
István áv. főhadnagyok voltak.
ÁVH Heves megyei
Osztály – előtte ÁVH Egri Osztálya.
Megalakuláskor
Varga Sándor áv. százados kapta meg az osztály
irányítását,[140]
majd 1950. május 12-től Müller Gyula áv. százados került a helyére, aki 1956. szeptember 16-ig
maradt ezen a poszton. Az osztály helyettes vezetője először Havasi
László áv. százados, majd Knez
András áv. főhadnagy volt.
ÁVH Komárom megyei
Osztály – előtte ÁVH Tatabányai Osztálya.
Az osztályt
1953. január 3-ig Gábor András áv. százados vezette,
majd utána megbízott vezetőt neveztek ki Mozsolits
Sándor áv. főhadnagy személyében, akit augusztusban
fegyelmi úton, azonnali hatállyal elbocsátottak. Az osztály helyettes-vezetői
sűrűn váltották egymást: a megalakuláskor Németh Nándor áv.
hadnagy töltötte be a pozíciót, majd Bocskai Mihály és Mozsolits
Sándor áv. főhadnagyok következtek. Ez utóbbi vezetői
kinevezését követően Kovács Tibor áv. százados látta
el a helyettesi teendőket.
ÁVH Nógrád megyei
Osztály – előtte ÁVH Salgótarjáni Osztálya.
Vezetője 1951. szeptember 24-ig Bing
Géza áv. százados volt, majd a BM megyei főosztályok megalakulásáig
Rácz Károly áv. százados irányította az osztályt. Helyetteseik Péter Kornél, majd
Haraszti János áv. főhadnagyok voltak.
ÁVH Pest megyei
Osztály – előtte ÁVH Budakörnyéki
Osztálya.
Megalakuláskor az osztály élére
Komlós János áv. százados került, majd rövid idő
után, 1950. február 17-től Dobróka János áv. százados váltotta fel. 1953. június 9-én még kinevezték
az osztály élére Takács Imre áv. századost,[141]
aki a BM megyei főosztályok megszervezését követően egészen 1954. július
21-ig vezette a Pest megyei Főosztályt. Az osztály helyettes vezetője 1952.
november 14. és 1953. augusztus 17. között Toldi Ferenc áv.
őrnagy volt.
ÁVH Somogy megyei
Osztály – előtte ÁVH Kaposvári Osztálya.
Az
osztály vezetője 1953.
június 9-től Czene Mihály áv. őrnagy
volt.[142]
A helyettes vezetők Müller Gyula és Bíró (2.) Sándor áv. főhadnagyok voltak.
ÁVH Szabolcs-Szatmár
megyei Osztály – előtte ÁVH Nyíregyházi Osztálya.
Megalakuláskor
Pallagh Sándor áv.
századost bízták meg az osztály vezetésével,[143]
akit 1952. június 20-án váltottak le, és bocsátottak el az ÁVH
állományából. A vezető-helyettesi teendőket elsőként Gerendai László, Daruka János áv. főhadnagyok
látták el, majd 1953. szeptember 11-ig Jerabek Kálmán
áv. százados töltötte be a posztot.
ÁVH Szolnok megyei Osztály – előtte ÁVH Szolnoki Osztálya.
Az osztály vezetői H. Tóth László áv. százados, majd 1953. június 9-től Kiss József áv.
őrnagy (korábban itt helyettes vezető)[144]
voltak.
ÁVH Tolna megyei
Osztály – előtte ÁVH Szekszárdi Osztálya.
Az osztályt 1952. március 21-ig Vörös
Balog Lajos áv. főhadnagy vezette, majd Gál Ferenc áv. főhadnagy töltötte be a pozíciót 1952. december 5-ig.
Utána ideiglenes vezetőt bíztak meg Papolcsi János áv. főhadnagy személyében, aki 1953. szeptemberi
főosztállyá szervezésig irányította a Főosztályt. Az osztály helyettes vezetője
1952. október 17-ig Kaczur Géza áv.
főhadnagy volt.
ÁVH Vas megyei
Osztály – előtte ÁVH Szombathelyi Osztálya.
Az osztályt
1951. október 27-ig Kucsera László áv. őrnagy (később az I/3. Osztály vezetője) irányította,
majd Beck Ferenc áv.
százados kapott megbízást.[145]
1952. március 8-tól Gerendai László áv. százados
(korábban az ÁVH Baranya megyei Osztályának helyettes vezetője) állt az osztály
élén,[146]
aki egészen az egységesített BM felállításáig maradt ebben a pozícióban.
Az osztály helyettes vezetője 1952. május 23-tól Barta
István áv. főhadnagy (korábban az ÁVH Bács-Kiskun
megyei Osztályának helyettes vezetője) volt.
ÁVH Veszprém megyei
Osztály – előtte ÁVH Veszprémi Osztálya.
Vezetésével
elsőként Marton Béla áv. századost (később az ÁVH Borsod–Abaúj–Zemplén megyei Osztályának vezetője) bízták
meg, majd 1951. november 16-tól Havasi László áv. százados került az osztály élére. Őt 1952. december
19-től Bagi Mihály áv.
őrnagy követte, aki az egységesített BM felállítását követően is tovább vezette
az osztályt. Egy helyettes vezetőről tudunk Tamás András áv.
százados személyében, aki 1953. szeptember 16-ig töltötte be a posztot.
ÁVH Zala megyei
Osztály – előtte ÁVH Zalaegerszegi Osztálya.
Az
osztály vezetője 1951-ben Thomann Ferenc áv. százados volt, 1953. június 9-én
pedig Gál Ferenc áv. őrnagyot bízták meg az
irányítással,[147]
aki egészen 1954. augusztus 1-ig töltötte be ezt a pozíciót. Az osztály
helyettes vezetője 1951-ben
Takács Ferenc áv. főhadnagy volt.
Az ÁVH egyéb szervei:
Államvédelmi Hatóság
Kollégiuma
Az ÁVH vezetőjének közvetlenül alárendelt konzultatív
testület volt. A Kollégiumot 1950 tavaszán állították fel azzal a
rendeltetéssel, hogy segítse a Hatóság vezetőjének munkáját döntései
előkészítésében, a vezetők beszámoltatásában és ellenőrzésében. Péter Gábor
mellett tagjai volt még a testületnek a vezető-helyettesek, így Piros László, Balog
Béla, majd Ferencsik József, Kutika
Károly, Lakatos Dezső, valamint Koczina Gyula, az ÁVH
párttitkára, Farkas Vladimir és más meghívottak.
A Belügyminisztérium és az
Államvédelmi Hatóság összevonásával létrejött Belügyminisztérium új szervezeti
felépítéséről az 1953. július 22-én kelt, 01. számú belügyminiszteri parancs
rendelkezett. Már az itt feltüntetett központi szervekből és azok kinevezett
vezetőiből kiderül, hogy gyakorlatilag az ÁVH szinte teljes szervezetét és
állományát „átvette” a Belügyminisztérium, vagyis a szervezet korábbi
önállósága megszűnt ugyan, de lényegében megalakult a régi-új ÁVH.
A kutatás során vizsgált
iratanyagok, elsősorban állományparancsok és az ezekből készült összesítés
egyik szembetűnő momentuma az a nagymértékű fluktuáció, amely az önálló
szervként működő ÁVH állományában nyomon követhető. A parancsokban olvashatunk
kisebb részt fenyítésekről, lefokozásokról, áthelyezésekről, vagy elmarasztaló
bírósági ítéletekről is, melyek azonban – az utóbbi két esetet leszámítva – nem
mindig jártak pozícióvesztéssel is. A leváltások, felmentések leggyakoribb oka az
1952–1953-ban lezajló kádercserében keresendő. Erre az időszakra nagyrészt
eltűnnek az „alapító atyák”, akik egyik pillanatról a másikra váltak
kedvezményezettekből a rendszer büntetett kádereivé. Folyamatosan termelt ki az
ÁVH egy olyan megbízható és fejlődőképes „munkás-paraszt” káderállományt, akik
különböző gyorstalpaló pártiskolák, állambiztonsági tisztképzők elvégzésével
nyertek bizalmat és teret a kommunista pártnál és a Hatóságágnál. Sokak
olyannyira, hogy állambiztonsági „karrierjük” még a ’70-es, vagy akár a ’80-as
évekig is nyomon követhető.
[1] Az
Államvédelmi Hatóság szervezettörténetével Boreczky
Beatrix 1999-ben megjelent tanulmánya foglalkozott részletesebben: Boreczky Beatrix: Az Államvédelmi
Hatóság szervezete, 1950–1953. In: Trezor 1. A
Történeti Hivatal Évkönyve 1999. Szerk. Gyarmati György. Budapest,
Történeti Hivatal, 1999. 91–114. Az azóta
előkerült és hozzáférhetővé vált iratanyagok már a korábbinál bőségesebb
információkkal és adatokkal szolgálnak, finomítva és pontosítva a már meglévő
ismereteinket.
[2] A
kutatás természetesen igyekezett feltárni a tanulmányban szereplő államvédelmi
tisztek részletes életrajzát is, melyet az ÁBTL munkatársa, Fekete Edit
végzett. Ezek terjedelmi okok miatt jelen tanulmányban nem közölhetőek, később,
más formában jelennek meg.
[3] Az
eddigi kutatás nem tekinthető véglegesnek, hiszen a források szétszórtsága,
esetenként hiánya következtében nem teljes a vezetők névsora, és néhány
szervezeti egység feladatköre sem ismert még. A kutatás másrészt nem zárult le
1953-mal, hiszen az egységesített Belügyminisztérium gyakorlatilag a korábbi
ÁVH teljes állományát átvette és foglalkoztatta.
[4] Az
Útlevél Osztály, a KEOKH, a Gazdasági Rendészet operatív alosztálya, valamint a
Határ-, Folyam- és Légirendészet már 1948
szeptemberében az akkor megalakult BM ÁVH-hoz került.
[5] Az
MDP KV PB 1950. február 20-i határozatából. Idézi Szakács Sándor–Zinner
Tibor: A háború „megváltozott
természete”. Adatok és adalékok, tények és összefüggések, 1944–1945.
Budapest, Génius Gold Rt.–Batthyány Társaság, 1997. 130.
[6] Az
MDP KV Titkársága 1948. szeptember 7-i ülésén határozott az ÁVO Hatósággá (BM
ÁVH) szervezéséről, és egyben arról is, hogy a fegyveres erők ügyeit legfelső
szinten addig kézben tartó két önálló szervet (ti. a
Belügyi Bizottság és a HM Katonai Bizottság) az MDP Államvédelmi Bizottsága
néven egyesíti. Erről lásd bővebben, Gyarmati György: Kádár
János és a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága. Fordulat és folyamatosság
a kommunista párt politikájában, 1948-ban. In: Trezor
1. i. m. 115–145.; Germuska Pál–Nagy
Tamás: Az MDP Államvédelmi Bizottsága, Honvédelmi Bizottsága és a Honvédelmi
Tanács. Múltunk, 2004/1. 180–210.
[7] ÁBTL
2.1. XI/4. Javaslatok a BM és az ÁVH szervezeti
felépítésére. Közli még Boreczky: i. m.
[8] Ua.
[9]
03/1950. 03. 11. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat. 1. doboz. A kutatás elsősorban az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) iratain alapult. Itt az
ÁVH személyi állományára vonatkozó, illetve az ÁVH vezetője által kiadott
parancsok az alábbi iratanyagokban találhatóak: 2.8.1
Állambiztonsági szervek nyílt állományú alkalmazottainak iratai; a 4.2.
Parancsgyűjtemény; az 1.4. az ÁVH iratainak első
sorozata; a 2.1. a volt Zárt irattár levéltári anyaga.
[10]
018/1950. 10. 18. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat. 1.
doboz.
[11]
34/1951. 05. 11. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 2. kötet.
[12]
05/1953. 01. 14. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[13]
24/1951. 04. 05. ÁVH vez. parancs. MOL XIX-B-1-az 11.
d.
[14] Ezt
előzte meg az ÁVH vezetőjének 1950. június 29-én kelt, 07. sz. parancsa, mely a
megyei osztályok irányítását és ellenőrzését az I. Főosztály vezetőjének –
vagyis a Hatóság vezetőjének első helyettese – hatáskörébe utalta. ÁBTL 4.2. II. sorozat 1. d., valamint 1.
4. 1. d. 1. kötet.
[15]
7/1951. 01. 24. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 1. kötet.
[16]
08/1953. 03. 04. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[17] ÁBTL
2.1. XI/4. Javaslatok a BM és az ÁVH szervezeti
felépítésére.
[18]
86/1951. 10. 27. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[19]
61/1951. 07. 25. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet
[20]
012/1952. 03. 08. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[21]
043/1950. 12. 23. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat 1. d.
[22] A
már egységesített Belügyminisztérium Kollégiumi jegyzőkönyveiben olvashatjuk Lőke Gyula áv. alezredes, akkor a
BM X. (Államtitok-védelmi) Osztály vezetőjének 1954. május 17-i jelentését,
melyben arról számol be, hogy az osztály elődje, az ÁVH I/4. Osztályának egyik,
9 fős alosztálya foglalkozott az államtitkok védelmével. Erre vonatkozó egyéb
adatot nem került elő. A
Belügyminisztérium Kollégiumának ülései, 1953–1956. 1. kötet. Összeáll. Kajári Erzsébet, szerk. Gyarmati György és S Varga Katalin.
Budapest, Történeti Hivatal, 2001. 851.
[23] 250.164/1950. ÁVH Eln. 1950.
augusztus 25. ÁBTL 2.8.1.
555. d.
[24]
1951. szeptember 28-i parancs a X/3. osztályt főosztállyá szervezi, VIII.
(Hírszerzés) Főosztály névvel. Erről lásd bővebben: VIII. Főosztály.
[25]
043/1950. 12. 23. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat 1. d.
[26]
101/1951. 12. 10. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[27]
45/1951. 06. 13. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 2. kötet. A Parancs közlekedési alosztályok megszervezését rendelte
el továbbá a MÁV Igazgatóságok egyes székhelyein is, így Budapesten,
Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Szombathelyen. Az alosztályok
közvetlenül a ÁVH területileg illetékes megyei
osztályainak voltak alárendelve. Az alosztályok feladata volt
„hálózati-operatív” munka végzése az igazgatóságokon belül és az azokhoz
tartozó valamennyi objektumban, valamint a vízi, a légi és a közúti közlekedési
ágazatokban ezeken a területeken.
[28] 250.570/1950. ÁVH. Eln. 1950. január
31. ÁBTL 2.8.1. 555. d.
[29] A
II. Főosztály vezetője egyben az ÁVH egyik vezető-helyettese is volt.
[30] 250.320/1950. ÁVH. Eln. 1950. február 1. ÁBTL 2.8.1.
555. d.
[31] A honvédelmi miniszter és az ÁVH vezetőjének 1951. június 26-án
kelt, 019. számú parancsa szerint „…A katonai elhárítás az Államvédelmi Hatóság
szerve, mely a fegyveres erők és a rendőrség operatív biztosítására van
hivatva…főfeladata: a) A fegyveres erők és a rendőrség soraiba befurakodott
kémek, diverzánsok, terroristák, kártevők, és más ellenséges elemek aláaknázó
tevékenysége elleni harc; b) Az ellenséges agitáció és propaganda, valamint a
hazaárulók, katonaszökevények és öncsonkítók elleni harc; c) Elősegíteni az
állami és katonai titkok megőrzésének biztosítását”. Idézi: A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései,
i. m. 548.
[32]
8/1953. 06. 12. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 2.8.1. 562. d.
[33]
Magyar Honvédség helyett 1951. június 1-től használták
a Magyar Néphadsereg elnevezést.
[34] 250.320/1950. ÁVH Eln. 1950. február 1. ÁBTL 2.8.1.
555. d.
[35]
95-497/1951. ÁVH. I. 26. ÁBTL 2.8.1. 559. d.
[36] ÁBTL
2.1. XI/4. Javaslatok a BM és az ÁVH szervezeti
felépítésére.
[37] ÁBTL
2.1. XI/4. 113.
[38]
95-2709/1951. ÁVH. XI. 2. ÁBTL 2.8.1. 559. d.
[39] A II/a. csoportról elsőként a Kozma utcai Állambiztonsági
Büntetőintézet anyagában olvashatunk. Itt szervezték meg elsőként a légoltalmat
az intézet vezetője, Bánkuti Antal áv. százados parancsnokságával. ÁBTL 2.1.
XII/5.
[40]
033/1952. 06. 26. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat 2. d.
[41]
08/1953. 03. 04. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[42]
95-547/1950. ÁVH. XI.6. ÁBTL
2.8.1. 555. d.
[43] ÁBTL
2.1. XI/4. 130. Az osztály működését az ÁVH
vezetőjének 1951. május 22-én megjelent, 37. sz. parancsa határozta meg. ÁBTL 1.4. 1. d. 2. kötet.
[44]
76/1951. 09. 28. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[45]
1950. április 11-ével alakul meg, az ÁVH vezetőjének 04. számú parancsával.
[46]
76/1951. 09. 28. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[47]
2/1949. 12. 30. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 2.8.1. 555. d.
[48]
22/1950. 10. 24. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 1. kötet.
[49]
95-583/1950. ÁVH. X. 4. ÁBTL 2.8.1.
555. d.
[50]
041/1950. 12. 18. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1. 4. 1. d.
1. kötet.
[51] 0754.500/1950. Kf. Szt. szerv. ÁBTL D.
Gy. 1950. 12. 28. BM parancs
[52] Egy
1950. január 31-én kelt javaslat szerint ezt úgy kellett értelmezni, hogy a HM
Politikai Főcsoportfőnökség utasításait, munkamódszereit, kiadványait a saját
munkaterületének megfelelően hajtsa végre, illetve alkalmazza. MOL M-KS 276. f.
54. cs. 84. ő. e.
[53]
34/1951. 05. 11. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 2. kötet.
[54]
016/1952. 03. 24. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[55]
041/1950. 12. 18. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 1. kötet. 1951-re a Belső Karhatalom
rendszeresített létszáma valóban 7500 fő volt, de több irat megemlíti, hogy az
alapvetően objektumőrzéssel megbízott állománynak sem „M” (azaz Mozgósítási)
terve, sem „M” tartaléka nem volt.
[56] 1952. május 15-ével az ÁVH Belső Karhatalom különvált a
Határőrségtől, IX. Főosztály megjelöléssel.
[57]
1951. november 8-ával megszűnt, feladatait a 8. őrségi zászlóalj vette át.
[58]
90/1951. 11. 08. ÁVH vez. parancs. MOL XIX-B-1-az.
11. d.
[59]
1951. október 1-vel alakul meg, feladatáról később
rendelkezett az ÁVH vezetője. Az biztos, hogy ebben a zászlóaljba épült be a
Lovas Század.
[60] Az
osztály elnevezése 1950. május 5-ig ÁVH Határőrség Főparancsnoksága volt, majd
ezt követően az ÁVH Határőrség Parancsnokság elnevezést rendelte el a Hatóság
vezetője. 250.650/1950. ÁVH.
Eln. 1950. május 5. ÁBTL 2.8.1.
555. d.
[61] MOL
M-KS 276. 84. cs. 20. ő. e.
Az MDP KV Államvédelmi Bizottsága
1949. szeptember 29-i ülésének jegyzőkönyve. Közli Orgoványi
István: A nyugati határzár és annak felszámolása 1956-ban. In:
ÁVH – politika – 1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek
Magyarországon, 1956. Szerk. Okváth Imre.
Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2007. 104.
[62]
Vezetője 1949. december 31-től Korompai József
százados. 255.100/1949. ÁVH Eln.
1949. december 31. ÁBTL 2.8.1. 555. d.
[63] 255.100/1949. ÁVH Eln. 1949. december
31. ÁBTL 2.8.1. 555. d.
[64]
041/1950. 12. 18. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 1. kötet.
[65]
Hadtörténelmi Levéltár 1967/T. 243/II. d. 124–125.
[66] Az
egyes határkerületi parancsnokságok törzs-, felderítő-, hadtáp- és politikai
alosztályokból álltak.
[67]
042/1950. 12. 22. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1. 4.1. d. 1. kötet.
[68]
95-583/1950. ÁVH. X. 4. ÁBTL 2.8.1.
555. d.
[69]
95-583/1950. ÁVH. X. 4. ÁBTL 2.8.1.
555. d.
[70] MOL
M-KS 276. f. 54/276. f. 54. cs. 178. ő. e.
[71] MOL
M-KS 276. f. 54/224. ő. e. Jelentés a Titkárságnak az
ÁVH Belső Karhatalom helyzetéről.
[72]
028/1952. 05. 15. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[73]
014/1953. 03. 17. ÁVH vez. parancs. A parancs egyben
kihangsúlyozza a parancsnokok teljes egyszemélyi felelősségét, és azt is, hogy
„sikeres munkájának legfőbb biztosítéka az, ha szilárdan támaszkodnak a
politikai apparátusra”. ÁBTL D. Gy. 1953.
[74]
040/1952. 08. 22. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[75] 01/1953.
01.01. ÁVH vez. parancs.
ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[76] 256.061/1950. ÁVH eln. sz. 1950.
szeptember 2. ÁBTL 2.8. 1.
555. d.
[77] 250.164/1950.
ÁVH eln. sz. 1950.
szeptember 2. ÁBTL 2.8. 1.
555. d.
[78]
95-547/1950. ÁVH. XI.6. ÁBTL
2.8.1. 555. d.
[79] 95-4042/1952. ÁVH. V. 16. ÁBTL 2.8.1. 560. d.
[80] 95-4085/1952. ÁVH. V. 16. ÁBTL 2.8.1. 560. d.
[81] Uo.
[82]
Erről lásd bővebben, Kozáry Andrea: Az ÁVH Dzerzsinszkij tisztképző iskolájának megindítása, kezdeti
tevékenysége. In: Államvédelem
a Rákosi-korszakban. Szerk. Gyarmati György. Budapest, Történeti Hivatal,
2000. 203–210.
[83]
70/1951. 09. 13. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 2. kötet. Hivatkozva az. ÁVH vezetőjének 041. sz.
parancsában is. 1952. augusztus 22. ÁBTL 1.4. 1. d. 3.
kötet.
[84] 1953. november 1-től az iskola elnevezése:
1 éves „Dzerzsinszkij” Tiszti Továbbképző Iskola.
[85]
05/1953. 01. 14. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[86]
95-547/1950. ÁVH. XI.6. ÁBTL
2.8.1. 555. d.
[87]
101/1951. 12. 10. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[88]
02/1953. 01. 02. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[89]
08/1953. 03. 04. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[90] ÁBTL
2.1. XII/5-c.
[91]
95-2627/1951. ÁVH. XI. 2. ÁBTL 2.8.1. 558. d.
[92] 95-4284/1952. ÁVH. V. 23. ÁBTL 2.8.1. 560. d.
[93] Csete József áv. őrnagyot 1953.
november 17-ével mentik fel a „Házifogda” vezetése
alól és megbízzák a Pest megyei Főosztály Büntetés-végrehajtási alosztály
irányításával.
[94] Az
intézet korábbi elnevezése Budapesti Országos Börtön, amit 1951. május 15-től vesz át az ÁVH az Igazságügyi Minisztériumtól
(kivéve az Elmefigyelőt). Az egységesített BM létrejöttével pár hónapra ismét
megváltozik az elnevezés, BM Büntetés-végrehajtási Főosztály (ekkor már
Parancsnokság – Cs. Zs.
I.), Gyűjtő (vagyis a Belügyminisztérium alárendeltségébe került), majd októbertől
Országos Börtön, Budapest. Az intézet új vezetője Lehota
István áv. alezredes (korábban a Váci Büntetőintézet
parancsnoka) lett.
[95]
1950. június 28-tól veszi át az ÁVH a
Belügyminisztériumtól az intézet felét (az elnevezés ekkor ÁVH Toloncház), így
1950. november 30-ig az államvédelmi őrség és a rendőrség közösen biztosította
az épületet. A teljes átvételt követően már csak a Belső Karhatalom 2. őrségi
zászlóalja látta el az őrzési feladatot. ÁBTL 2.1.
XII/5.
[96] A
Váci Állambiztonsági Büntetőintézetet 1950. március 11-én vette át az ÁVH.
[97] Az
ÁVH 1950. május 5-től veszi át a tábor irányítását.
[98] Urbán Rezső áv. századost 1953.
november 17-ével helyezték át Kistarcsáról Komlóra,
ahol megkapta a Kőbánya Munkahely
parancsnokság parancsnok-igazgatói posztját.
[99] Az
egységesített BM létrejöttét követően a tábor megmaradt, Munkahely parancsnokság, Tiszalök
elnevezéssel, 1953. októbertől Gáspár Márton irányította a tábort.
[100]
99/1951. 11. 30. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[101]
51/1951. 07. 06. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[102]
36/1951. 05. 18. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 2. kötet.
[103]
96/1951. 11. 27. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[104]
03/1952. 01. 25. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[105] 95-1892/1951. ÁVH. IV. 14. ÁBTL 2.8.1.
559. d.
[106]
09/1952. 03. 03. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat. 2. d.
[107]
51/1951. 07. 06. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[108]
09/1952. 03. 03. ÁVH vez.
parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat. 2. d.
[109]
040/1952. 08. 22. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[110]
76/1951. 09. 28. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[111]
037/1952. 07. 29. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat 2. d.
[112]
028/1952. 05. 15. ÁVH vez. parancs. A IV. Főosztály
elnevezése ezt követően ÁVH Határőrség. ÁBTL 1.4. 1.
d. 4. kötet.
[113]
36/1951. 05. 18. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 2. kötet.
[114]
3/1953. 05. 15. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 2.8.1. 562. d.
[115] Boreczky: i. m. 109. Továbbá: 08/1952. 02. 28. ÁVH vez. parancs.
[116]
86/1951. 10. 27. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[117]
95-3023/1951. ÁVH. XI. 22. ÁBTL 2.8.1. 558. d.
[118]
96/1951. 11. 27. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[119]
03/1952. 01. 25. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[120]
25/1951. 04. 12. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[121]
80/1951. 10. 06. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[122]
7/1951. 01. 24. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 1. kötet.
[123] Az
állambiztonsági szervek előszeretettel használták ezt a kifejezést akkor,
amikor a „hálózati-operatív” munka még kezdetleges volt és nem terjedt ki a
lakosság egészére.
[124] 252.800/1950. ÁVH. Eln. 1950. május 8. ÁBTL 2.8.1.
555. d.
Az
Államvédelmi Bizottság már – a korábban említett – 1949. december 24-i
határozatában kitért az ÁVH vidéki szerveinek átalakítására, az ekkor
országosan átalakított megyei rendszernek megfelelően. (Ti. 1950. január 1-től a korábbi 25 megye és 14 törvényhatósági jogú
város helyett 19 megyét szerveztek.) Ezzel megszűnt a
korábbi nyolc vidéki államvédelmi osztály, és egyúttal létrejött a budapesti és
19 megyei osztály.
[125]
07/1950. 06. 29. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat 1. d., valamint
1.4. 1. d. 1. kötet.
[126]
Ekkor V. alosztály jelölése az Operatív műszaki
alosztálynak volt, de 1952. március 21-től már a
mezőgazdasági alosztályokat jelölték így.
[127]
07/1950. 06. 29. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 4.2. II. sorozat 1. d., valamint
1.4. 1. d. 1. kötet.
[128]
24/1951. 04. 05. ÁVH vez. parancs. MOL XIX-B-1-az 11.d.
[129] 252.800/1950.ÁVH. eln.sz.IX.2. ÁBTL 2.8.1.
555. d.
[130]
81/1951. 10. 11. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[131]
Belügyminiszter 08. számú parancsa. 1953. szeptember 16. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[132] A
megyei vezetők kinevezésére és leváltására vonatkozó parancsok a 9. számú
lábjegyzetben feltüntetett iratanyagokban találhatóak.
[133]
032/1953. 06. 09. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[134] A
Belügyminisztérium Kollégiuma 1953. augusztus 22-i ülésén tárgyalt a BM
egységes területi szerveinek létrehozásáról, és határozata alapján szeptember
15-ig kellett felállítani a megyei főosztályokat. Az egyes főosztályok vezetőinek
kinevezésére a belügyminiszter 1953. szeptember 16-i, 08. számú parancsával
került sor.
[135]
95-1044/1952. ÁVH. II. 15. ÁBTL 2.8.1. 560. d.
[136] 250.800/1950. ÁVH. Eln. 1950. május 9. ÁBTL
2.8.1. 560. d.
[137]
012/1952. 03. 08. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[138]
012/1952. 03. 08. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[139] 260.395/1950. ÁVH. Eln. 1950. május
6. ÁBTL 2.8.1. 555. d.,
valamint 250.800/1950. ÁVH. Eln. 1950. május 9. ÁBTL 2.8.1. 560. d.
[140] 250.800/1950. ÁVH. Eln. 1950. május 9. ÁBTL
2.8.1. 560. d.
[141]
032/1953. 06. 09. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[142]
032/1953. 06. 09. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[143] 250.800/1950. ÁVH. Eln. 1950. május 9. ÁBTL
2.8.1. 560. d.
[144]
032/1953. 06. 09. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.
[145]
86/1951. 10. 27. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 3. kötet.
[146]
012/1952. 03. 08. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 4. kötet.
[147]
032/1953. 06. 09. ÁVH vez. parancs. ÁBTL 1.4. 1. d. 5. kötet.