Jelentések
tükrében
A Napi Operatív Információs
Jelentéseket (NOIJ) 1979. január 2. és 1990. január 12. között készítették a
rendőr-főkapitányságok állambiztonsági szervei, a III/I. (Hírszerző), III/II.
(Kémelhárító), III/III. (Belső reakció elhárító), III/IV. (Katonai elhárító)
Csoportfőnökségek, a postai küldemények ellenőrzését ellátó III/3. osztály és
esetenként a szocialista tömb más elhárító szervezetei. Híranyagaikat a III.
Főcsoportfőnökség Operatív Koordináló, Ellenőrző és Titkárságai Osztályának küldték
meg (1983. második felétől ez Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárság
néven működött). A beérkezett alapjelentésekből itt állították össze a
főcsoportfőnökség összefoglalóját. Ezek az információs anyagok a belügyi
vezetés tájékoztatását látták el.
Az ún. összefoglaló jelentések végén zárójelben a jelentést küldő
szervezet megjelölése található. Több alkalommal szerepel az egyes híranyagok
előtt különböző kódjelzés, amely az információ megszerzésének módját jelölte
(HMB: titkos megbízott, HMT: titkos munkatárs, HK: hivatalos kapcsolat, ASZA:
állambiztonsági tisztek megállapításai, értesülései, TA: telefonlehallgatás,
K/3: postai küldemények operatív ellenőrzése).
Válogatásainkban
nem feltétlenül a teljes napi jelentést, hanem annak csak bizonyos pontjait
közöljük. Nem a nyilvánosság szándékával szervezett események,
magánbeszélgetések szereplőinek nevét monogramjukkal helyettesítjük.
A
jelentések – elvileg legalábbis – egységes szempontrendszer alapján készültek,
így megtudhatjuk belőlük, hogy az állambiztonság figyelme kikre és mire terjedt
ki, az ország életének milyen momentumait tartotta fontosnak feljegyezni. Így
néztek ki a nyolcvanas évek állambiztonsági tükörben. Ám a dokumentumok
meglehetősen korlátozott horizontja arra is figyelmeztet, hogy azok inkább
szólnak a nyolcvanas évekbeli politikai rendőrségről, mint magáról „az”
évtizedről. Mindenesetre arra kiválóan alkalmasak, hogy a nyolcvanas éveket át-
és megélők összehasonlíthassák: saját tapasztalataik mennyiben tértek el a
hatalométól.
Müller Rolf
Májusban – titokban
A magyar állambiztonság
információi a csernobili atomszerencsétlenség után
Ha az 1986-os év történéseit akarjuk lajstromba venni,
akkor a korszakkal foglalatoskodóknak elsőként a Duna Kör szervezte felvonulás,
a Tiszatáj-ügy és az 1956-os forradalom és szabadságharc 30. évfordulója
elevenedik meg. Ám, az ellenzéki köztörténet e mérföldköveinek jelentőségét nem
kisebbítve, minden bizonnyal két egészen más esemény volt az, mely ez idő tájt
leginkább foglalkoztatta az ország lakosságát: az egyik a magyar labdarúgó
válogatott mexikói (le)szereplése, a másik, amely
tragikus következményei miatt leginkább kiemelkedik a felsoroltak közül, a
csernobili atomerőműben bekövetkezett robbanás április 26-án.
Napjainkban, amikor közelmúltunk
állomásai a történeti megismeréstől vezérelve kerülnek újra reflektorfénybe, a
kutatók, az érdeklődők számára a szocialista rendszer állami- és pártszerveinek
iratai elsődleges forrásnak számítnak. Hosszan sorolhatnánk a csernobili
katasztrófával kapcsolatos dokumentumokat: a külügyi rejtjeltáviratokat, a Magyar
Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda
Osztályának a közhangulatról (is) informáló jelentéseit, a Politikai
Bizottságnak szánt tájékoztatókat. Ugyanakkor ezek ismeretében jogosan merülhet
fel a kérdés, hogy az említett információs anyagokon túl, vajon milyen, a
katasztrófával kapcsolatos állambiztonsági
jelentések landoltak az „illetékes elvtársak” asztalán. A kérés valóban
jogos, de teljesítése korántsem egyszerű. Igaz, az Állambiztonsági Szolgálatok
Történeti Levéltára a rendszerváltozást megelőző korszak
belügyminisztériumi/állambiztonsági szerveinek iratai között számos olyan
dokumentumot őriz, amely a politikai felső vezetés tájékoztatására készült,
azonban az adott, 1986-os év ilyen jellegű iratai vagy teljes egészében
hiányoznak, vagy csak nagyon hiányosan állnak rendelkezésünkre. A Levéltár
őrzésében homogén, „sértetlen” forrásanyagként jelenleg csak az ún. Napi Operatív Információs Jelentések
(NOIJ) találhatók, amelyek a Belügyminisztérium „információéhségének”
kielégítését látták el.
A rendelkezésünkre álló
dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a BM vezérkar érdeklődésére számot tartó,
első Csernobillal kapcsolatos információ jó pár
nappal az események után, május 4-én keletkezett, majd ezt követően e hónapban
még számos jelentés futott be a „belügyi hírközpontba”. Az információs
mechanizmus csúcsán lévők ezekben nem ritkán csak csekély „operatív értékkel
bíró” anyaggal találkoztak, mint például egyes nyugati országok importkorlátozó
lépései, vagy éppen a kijevi magyar kolónia, az ott tanuló magyar egyetemisták
helyzete. Máskor azonban a balesettel kapcsolatos véleménynyilvánítások (kisebb
közösségekben elhangzott beszélgetések, utcai feliratok, röplapok) kerültek a
válogatásba, amelyek közül nem egy az atomenergia potenciális veszélyeit,
illetve a nukleáris katasztrófa következményeit a nyílt rendszerkritikával
kapcsolta össze. Megint más értékkel bírhatott a kémelhárítás berkeiből
származó azon információ, amely – a lakosságot nyugtatgató Népszabadsággal ellentétben – szembesítette „olvasóközönségét” a
megdöbbentően magas sugárszennyezettségi adatokkal. S
természetesen ezekben a napokban fokozott figyelem kísérte a paksi atomerőmű
működéséről, illetve a kiemelt fontosságú „objektum” környezetében élők
hangulatáról szóló híreket.
A naponta összeválogatott
állambiztonsági jelentéscsokrok itt közölt szálai keletkezésük körülményeiből
adódóan sajátos módon gazdagíthatják 1986 köztörténetét, annak tudományos feldolgozását,
de sokkal inkább a magát – sokszor jelentéktelen – információk iparszerű
termelésével igazoló állambiztonsági szerv megismerését segítik elő.
Az összefoglalókat a
Belügyminisztérium Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárságának fejléces papírjára
gépelték, azokat minden esetben Harangozó Szilveszter rendőr altábornagy,
miniszterhelyettes, illetve Vagyoczky Béla rendőr
ezredes, titkárságvezető látta el aláírásával. A dokumentumok „Szigorúan
titkos! Különösen fontos!” minősítésüket elveszítették, azonban a jelentésekben
szereplő személyek esetében – mivel nem közszereplőkről van szó – úgy
döntöttem, hogy teljes nevüket monogramjukkal helyettesítem. Az egyes források
előtt a napi összefoglaló jelentésben kapott sorszámuk, utánuk zárójelben az
információt szolgáltató állambiztonsági szerv rövidítése található.
Dokumentumok:
1. Az 1986. évi 85.
számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 4.
5. A budapesti olasz nagykövetség titkársága április 30-án
a Polgári Védelem ügyeletének telefonszámát kérte a MNVK [Magyar Néphadsereg
Vezérkari Főnöksége] Külügyi Osztályától. Indoklásként azt közölte a hívó, hogy
a nagykövet a szovjetunióbeli reaktorkatasztrófa kapcsán a magyarországi
sugárhelyzetről kíván felvilágosítást kérni.
Vezetői utasítására az olasz nagykövetség titkárságával
azt közölték, hogy a szovjet nagykövetséghez forduljanak felvilágosításért,
mivel a katasztrófa a Szovjetunióban történt.
Intézkedés: tájékoztatták a Polgári Védelem
törzsparancsnokát, aki mindennemű információszolgáltatás elől a jövőben is elzárkózik.
(III/IV)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések 85 – 5 – 1986.]
2. Az 1986 évi 86.
számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 5.
7. Hivatalos kapcsolattól kapott tájékoztatás szerint a
csernobili atomerőmű-balesetet követően f. hó. 1-én
Ungvár irányából sugárfertőzött felhőzet érkezett Magyarország légterébe, amely
2-án Jászberény – Szolnok – Paks irányában áthaladt az országon, elérve az 5000
mB/m³ sugárszintet (az elfogadott érték 250 mB/m³). A légköri
viszonyok alapján a következő felhősáv f. hó. 4-5-én
halad át az országon; várható sugárszintje 2000 mB/m³ lesz.
Az információ ellenőrzött.
Megjegyzés: A PVOP [Polgári Védelem Országos
Parancsnoksága] közreműködésével
a záhonyi MÁV állomáson folyamatosan ellenőrzik a Szovjetunióból érkező
vagonokat. A mért adatok védelme érdekében az egyes ellenőrző pontok közötti
rádió-forgalmazást megszigorították.
(III/II)
8. Ausztria, Svédország és az NSZK hatóságai tilalmi
listára tették a Magyarországról származó élelmiszer-termékeket: a különböző
primőr szállítmányokat a határról visszafordítják.
Más árú esetében az NSZK határállomásai mérik a gépkocsik sugárszennyezettségét, és
ha az magasabb a megengedettnél a járműveket lemossák,
ha utána is nagyobb a megengedettnél, akkor a szerelvényeket visszaküldik.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: tájékoztatják a párt illetékes vezetőit.
(III/II)
9. Az osztrák állami szervek f. hó
2-tól megtiltották minden vasúti szállítmány átvételét, mely a Szovjetunióból
tengelyátrakással, ill. Záhonyban átrakott áruval érkezik. A fenti időpont óta
380 vagon árú rekedt hazánkban. A MÁV illetékes vezetői a szükséges
intézkedéseket megtették.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: tájékoztatják a párt illetékes vezetőit.
(III/II)
11. A csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset miatt
Pakson és a környező falvakban a tömegkommunikációs eszközökön keresztül
elhangzott kedvező információk ellenére rendkívül feszült a közhangulat.
Operatív és hivatalos kapcsolatok állítása szerint a lakosság körében megingott
a bizalom a – más típusú és biztonságosabb – paksi atomerőmű üzemeltetése
iránt.
Intézkedés: folyamatosan figyelemmel kísérik a
fejleményeket.
(III/II)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 86–7–1986., 86–8–1986., 86–9–1986.,
86–11–1986.]
3. Az 1986. évi 87.
számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 6.
4. A csernobili atomerőműben bekövetkezett balesettel
összefüggésben, a kijevi magyar kolóniával kapcsolatban az alábbi információk
keletkeztek:
- körükben nyugtalanságot keltett, hogy a MALÉV-képviselő – állítólagos szakmai elfoglaltságra
hivatkozva – május 4-én családjával együtt, váratlanul hazautazott;
- az ösztöndíjasok közül csak négyen tartózkodnak Kijevben
(a többiek Magyarországon maradtak a május 1-i ünnepi szünetet követően,
illetve időközben hazautaztak), a főkonzul május 5-re
szervezte meg összehasonlító sugárellenőrzésüket.
Az információ ellenőrzött.
(III/II)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 87–4–1986.]
4. Az 1986. évi 88.
számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 7.
7. A Kijevben tanuló magyar diákok közül nyolcan bejelentették a Művelődési Minisztériumban, hogy
nem hajlandók visszatérni tanulmányaik folytatására.
Hírek terjedtek el, amelyek szerint a csernobili
szerencsétlenséget követően hazatértek közül két fiatalt a KFKI-ban [Központi
Fizikai Kutatóintézet]
megvizsgáltak, és jelentős sugárterheltséget állapítottak meg náluk.
Az információ forrása ellenőrzött;
tartalma részben ellenőrzött.
Intézkedés: az információt felhasználják a tájékoztató
munkában.
(III/III)
8. A budapesti brit nagykövetség sugárfertőzési vizsgálat
céljából f. hó 5-én zöldség-, tej- és ivóvízmintákat
küldött Londonba.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: tájékoztatják a BM III/I Csoportfőnökséget.
(III/III)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 88–7–1986., 88–8–1986.]
5. Az 1986. évi 91.
számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 12.
6. A BM III/IV Csoportfőnökség f. hó
8-án jelentette, hogy K. ZS., a Kilián György Repülő
Műszaki Főiskola hallgatója társai előtt azt állította, hogy a csernobili
szerencsétlenséggel kapcsolatban a magyar hírközlő szervek hazudnak, a SZER
[Szabad Európa Rádió]
viszont valódi adatokat közölt.
Újabb információ szerint a főiskola három másik hallgatója
is hasonló kijelentéseket tett társai körében.
Az információ forrása ellenőrzött;
tartalma részen ellenőrzött.
Intézkedés: kijelentéseket
dokumentálják, és tájékoztatják a főiskola parancsnokát.
(III/IV)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 91–6–1986.]
6. Az 1986. évi 93.
számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 14.
5. A szerv munkatársa f. hó 13-án
személyesen tapasztalta, hogy a Budapest, V. Március 15-e téren lévő nyilvános
illemhely oldalán, jól látható kb. 20-25 cm-es piros betűkkel festve
Csernobil=(halálfej rajza) szöveg olvasható.
Intézkedés: tájékoztatták a BRFK áb
[állambiztonsági] szervét.
(III/IV)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 93–5–1986.]
7. Az 1986. évi 95.
számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 16.
11. K. L. hadnagy, 26 éves,
MSZMP-tag, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola egyik technikai tanszékének
tanára április 28-án, egy foglalkozáson, 20 hallgató előtt kijelentette, hogy a
csernobili katasztrófát követő magyar sajtóreagálás „az elavult Kádár János-féle öreg politika következménye, amin csak annak
változtatásával lehetne segíteni…, a Kádár-féle
politika a 60-as években még jó volt, de ma már nem”.
Kijelentései alátámasztására egyéb példákat is felhozott,
így a Bős-Nagymarosi Vízlépcső megépítésének kérdését.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: a kijelentéseket dokumentálják, és
tájékoztatják a főiskola parancsnokát.
(III/IV)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 95–11–1986.]
8. Az 1986. évi 96.
számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 19.
6. A BRFK áb szervének jelentése
szerint folyó hó. 15-én a reggeli órákban 2 db, eltérő szövegű, kézzel írt
röpcédulát találtak a metró Árpád-hídi végállomásán. Az ismeretlen elkövető – a
csernobili katasztrófa kapcsán – mindkét irományban szélsőségesen ellenséges
hangnemben támadja a magyar és a szovjet állami és pártvezetést.
A röpcédulát a metró dolgozói beszolgáltatták.
Intézkedés: - elvégzik
az irattári ellenőrzést, a szakértői vizsgálatokat;
- az ismeretlen
elkövető felderítéséhez szükséges adatgyűjtést megkezdték.
(III/III)
7. A BM III/IV Csoportfőnökség egyik titkos megbízottjától
származó, egyoldalú, nem ellenőrzött információ szerint a Paksi Atomerőműben f.
hó 12-én benzinnel mostak le beépítendő alkatrészeket, ennek során nagy
mennyiségű mosóbenzin került a lefolyónyílásba, s ezáltal
robbanásveszélyes helyzet jött létre. Az atomerőmű vezetése a mosóbenzint
eltávolította, de a felelősök megállapítására nem intézkedtek.
Intézkedés: tájékoztatják a Tolna megyei RFK áb szervét.
(III/IV)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 96–6–1986., 96–7–1986.]
9. Az 1986. évi 101.
számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 26.
12. A csernobili baleset miatt Kijevből hazatért magyar
egyetemi és főiskolai hallgatók ügyében a Művelődési Minisztérium a következőket
javasolta:
- akik részére a sugárzást mérő szakemberek az itthon
maradást ajánlják, azok maradjanak itthon;
- a többiek térjenek vissza tanulmányaik folytatására, a
vizsgák letételére;
- amennyiben a jelenlegi visszatérést nem vállalnák,
tanácsolják a kinti oktatási intézményekkel elintézni őszi utóvizsgázás
lehetőségét, vagy az évkihagyást.
Az illetékes szervek döntése alapján a hallgatóknak vissza
kell térniük Kijevbe tanulmányaik folytatására.
Az információ ellenőrzött.
(III/II)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 101–12–1986.]
10. Az 1986. évi
102. számú összefoglaló jelentésből, 1986. május 27.
4. A BRFK áb szervének jelentése
szerint f. hó 25-én, a késő esti órákban 20 db,
írógéppel írt, ellenséges röplapot találtak a Dob u. 27. szám alatti lakóház
levélszekrényében, valamint a ház előtt lévő nyilvános telefonfülkében.
A magyar nyelvű röplapok szerzője – mint osztrák
környezetvédő – felhívja a figyelmet az atomerőművekben rejlő potenciális
veszélyre, majd így fejezi be a röplapot: „A
csernobili katasztrófa láttán mi osztrákok, férfiak és a nők arra kérjük
Önöket, szomszédainkat, hogy ismételten
foglalkozzanak a környezetvédelem kérdésével, utasítsák el az atomenergia
bármiféle felhasználását, meglévő és kiszámíthatatlan veszélye miatt!”
Intézkedés: - végrehatják
az irattári ellenőrzést;
-
elvégzik a szakértői vizsgálatokat;
-
jogi véleményezést készítenek.
(III/III)
Megjegyzés: A BM
III/3 Osztály jelentette, hogy a budapesti postaládák ürítése során 33 db
ugyanilyen röpcédula került a birtokukba.
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 102–4–1986.]
11. Az 1986. évi
103. számú összefoglaló jelentéből, 1986. május 28.
8. A szerv kapcsolata f. hó 20-án
egyoldalas, írógéppel írt röplapot talált a budapesti lakása levélszekrényében.
Az iromány, amelynek címe: „Nyilatkozat a szovjet nukleáris balesetről” a
fejlett tőkés országok vezetőinek tokiói nyilatkozatát tartalmazza, amelyben
élesen elítélik a Szovjetuniót, amiért a csernobili katasztrófát követően nem
adta meg a szükséges tájékoztatást.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: tájékoztatják a BRFK áb
szervét.
(III/IV)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 103–8–1986.]
12. Az 1986. évi
104. számú összefoglaló jelentéből, 1986. május 29.
11. F. hó 26-án a déli órákban a
Budapest, V. kerületi Vörösmarty téren röplapokat osztogatott egy kb. 25 év
körüli szőke, hosszúhajú nő. A magyar nyelven írt,
nyomdai eljárással készült kb. 15x10 cm nagyságú iromány a csernobili atomerőmű
robbanásával és annak hatásával kapcsolatos felhívást
tartalmaz. Az anyag szövegezése és külleme arra utal, hogy azt Ausztriában
készítették.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: tájékoztatják a BM III/III Csoportfőnökséget.
(III/II)
[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ,
Összefoglaló jelentések, 104–11–1986.]