ReMeK-e-hírlevél
XX. évf., 2025/11. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Apáczai Csere János állománygyarapítási pályázat
--Wekerle Sándor könyvtárbővítési pályázat
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Teltházas könyvbemutató – Csíkszereda büszke Márton Árpádra
--Olvass többet! – Nemzetközi olvasásnépszerűsítő konferencia a Csoma Emlékközpontban
--Jelképeinkről közérthetően
--Vértelen vértanúk a nemzet könyvtárában
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
--POKET-Jókai Olvasókör Gelencén
--Könyvajánló-verseny a Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárában
--A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár hírei
--Könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
--Jókai Háromszéken: emlékkiállítás Baróton
--Romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése Kézdivásárhelyen
--Egy polcnyi visszatérés: Sall László és a nagyváradi zsidó könyvtár születése
--Tizenegyedikszer pulzArt
--Kézdivásárhelyi könyvtártörténésekről a rádióban
--A Tóth Árpád Irodalmi Kör októberi munkaülése
--Könyvbemutató: Nagy-Románia a tantermekben, a szabadságharc üzenete napjainkban
--Irodalmi ülés Lippán
--Fikl Klára könyvbemutatója Temesváron
--Előadás gyermekeink mindennapi nehézségeiről a Szatmár Megyei Könyvtárban
--Író a „korridorban” – Páskándi Gézára emlékeztek
--Imakönyvekből nyílt tárlat Lövétén
--Népszerű a modernizált nagyváradi megyei könyvtár
--Bodor Ádám újra Kolozsváron
--Szilágyi István-emléktábla Zilahon
--Megnyílt a Palota-terem a Teleki Tékában
--Közeleg az irodalom ünnepe Marosvásárhelyen
DÍJAK
--Krasznahorkai László Nobel-díjas!
--Darvasi László nyerte az első Esterházy Irodalmi Díjat
--Iancu Laura és Kelemen Hunor a Székelyföld folyóirat idei díjazottjai között
--Csordás László veheti át a tizedik Csáth Géza-díjat
--Idei Szépíró-, Géher István- és Kéri Piroska-díjasok
--Nyilvános Az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díj 2025-ös jelöltjeinek listája
KITEKINTŐ
--Románia volt a 30. Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég országa
--Egy mindent tudni akaró rendszerről – Stejărel Olaru és Tompa Andrea fesztiváli beszélgetése
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Roy Jacobsen norvég író
--Elhunyt Ágh István költő
--Meghalt György Péter esztéta, író
INTERJÚ
--Balázs Imre József Krasznahorkai László Nobel-díjáról
--Beszélgetés Gálovits Rózsa székelyudvarhelyi könyvtárossal
--Szívügyünk az olvasás! - Interjú az Olvass többet! levezető elnökével és társszervezőjével
--Interjú dr. Vántsa Judit könyvtárvezetővel: Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 között
--Beszélgetés Vermesser Levente költővel, tanárral
--Interjú Lövétei Lázár László költővel, műfordítóval
--Beszélgetés Bodor Ádám íróval
KÖNYVAJÁNLÓ
--Élővilágunk nyomában. A Gyergyói-medence természeti értékei
--Jánó Mihály képhistóriái Kézdivásárhelyen
--Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
--Venczel József-emlékkönyv
--Megjelent Visky András új regénye, az Illegalisták
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Rendkívüli értékeket tárnak a nagyközönség elé az Erdélyi Fejedelemség idejéből is
--Digitális könyvtár Szilágy megyében – Egyre több könyv elérhető elektronikusan is
MOZAIK
--Nem aznap született Hervay Gizella, mint ahogyan eddig tudtuk
PÁLYÁZATOK
--Apáczai Csere János állománygyarapítási pályázat
A baróti Tortoma Kiadó, Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából, szellemi örökségét követve, pályázatot hirdet iskolai, városi és községi könyvtárak állományának gyarapítására.
A pályázható könyvek teljes listája, illetve a pályázati adatlap e-mailben igényelhető, az erdelyikonyvl@gmail.com címen. A pályázható könyvekről részletes ismertető olvasható az erdelyikonyv.hu webáruházban.
A Tortoma Kiadó vállalja, hogy a pályázó által kiválasztott könyvek teljes árának felét támogatásként átvállalja, a készlet erejéig. A pályázaton részt vehet minden Kárpát-medencei könyvtár és alsó-, közép-, felsőfokú tanintézet, az intézmény alapítványa vagy fenntartója.
A pályázat csak akkor érvényes, ha a rendelés (a pályázó által kifizetendő összeg) eléri a 2000 lejt / 400 eurót / 156 000 forintot. A pályázó által kifizetendő összeg maximum 10 000 lej / 2000 euró / 780 000 Ft lehet. Tehát egy 2000 lej / 400 euró / 156 000 Ft rendelés esetén a pályázó tulajdonképpen 4000 lej / 800 euró / 312 000 Ft értékű könyvcsomagot kap kézhez.
A pályázatra 2025. szeptember 15-től 2025. december 5-ig folyamatosan lehet jelentkezni. A határidőn túl érkező pályázatokat a Tortoma Kiadó nem fogadja el.
A pályázó a kiírásban szereplő könyvekből pályázati adatlapon jelöli meg a beszerezni kívánt kiadványokat, majd ezt e-mailben elküldi a Tortoma Kiadónak, a fent jelzett címre. A pályázati adatlapot csak elektronikus formában kitöltve fogadják el. Az e-mailben kiküldött számla kifizetése után a kiadó haladéktalanul postázza a kiadványokat. Postázási és csomagolási költséget a kiadó nem számít fel.
Forrás: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1235675388364294&id=100057655321530
--Wekerle Sándor könyvtárbővítési pályázat
A TINTA Könyvkiadó, mint a legnagyobb magyarországi nyelvészeti kiadó ötmillió forintos keretösszeggel könyvtárbővítési pályázati alapot hozott létre. A Wekerle Sándorról elnevezett pályázat célja az iskolai és a közkönyvtárak ellátása új, korszerű szótárakkal, nyelvészeti kézikönyvekkel és nyelvi munkafüzetekkel.
Pályázhatnak közkönyvtárak, oktatási intézmények és alapítványok, amelyek így 50%-os pályázati áron juthatnak az anyanyelvi nevelést segítő, a nyelvi kompetenciát fejlesztő kiadványokhoz. A megpályázható 36 kiadvány közül 14 a kiadó 2025. évi újdonsága.
A pályázatok folyamatosan nyújthatók be 2025. november 14-ig.
Forrás: https://www.varad.ro/palyazati-felhivas/, illetve: www.tinta.hu
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Történetek a motívumok mögött
Az idei Székelyföld Napok programsorozat keretében, 2025. október 21-én Nagy Szidónia-Éva ünnepi képzőművészeti kiállítására került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A tárlatot Túros Eszter nyitotta meg, a jó hangulatról a Truba-moll együttes két tagja, Elekes Zoltán és Kovács István gondoskodott.
Nagy Szidónia-Éva alkotásai a színek, formák és ritmusok találkozásából születnek. Műveiben a hagyományos motívumvilág sajátos egységbe rendeződik: ívek, fonatok, összekapcsolódó vonalak jelenítik meg a közösség, a harmónia és a belső rend üzenetét.
Forrás és fotó itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1411/tortenetek-a-motivumok-mogott
Rajzpályázat a Magyar Népmese Napjára
Hol volt, hol nem volt, 2025. szeptember 30-án volt a Magyar Népmese Napja a Kájoni János Megyei Könyvtárban, és ennek alkalmából rajzpályázatot hirdettek a szervezők, amelyre közel 400 rajz érkezett összesen 13 helységből.
A díjazott és a dicséretben részesített munkák kiállításra kerültek, és két héten át megtekinthetők voltak a könyvtár kistermében.
A könyvtár célja e jeles nap megünneplésével teret kínálni a népmesék világát közvetítő programoknak, feleleveníteni és közelebb hozni a ma felnővő fiatal generációkhoz a magyar népmese és népi kultúra által hordozott értékeket. Idén is színes programokkal készültek: meseolvasó maraton, papírszínház segítségével népmesék megelevenítése, Ceruza, ecset, filc a kézbe, varázslat születik a népmesében! című rajzpályázat kiállítása és díjazása, bábjáték a Fakalinka előadásában.
Forrás és fotók itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1400/magyar-nepmese-napja-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Októberi biblioterápiás találkozó és felnőtt olvasóklub
A Lázadó Muglik októberi találkozóján Bognár Katalin Varázsceruza című novelláját olvasták a fiatalok. Mindnyájukat megérintette a kisgyerek története és az 56-os forradalom eseményeinek felidézése. Milyen lehet egy tehetséges szülő árnyékában élni? Milyen problémákat okozhatnak egy család életében a társadalmi különbözőségek? Miért érzi magát láthatatlannak a kisgyerek? A háború után, az 56-os események idején milyen kihívásokkal kellett megküzdenie a művész férjnek és arisztokrata feleségnek? Hogyan segíti a további boldogulásában az apai örökség a korán árván maradt gyereket? Az érzelmek felszínre hozásában a résztvevők segítségére voltak az asszociációs kártyák.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/122190480674339448
A felnőtt olvasókör októberi találkozóján Durica Katarina Nem is úgy volt című novelláját olvasták. Mit érezhet a szülő, ha megtudja, hogy a gyereke transzgenerációs traumákról ír novellákat, miközben pszichológushoz is jár? Valóság-e vagy fikció a megírt történet? Egyformán emlékszünk-e az eseményekre? Valósak-e a sérelmek? Miért érezzük úgy, hogy a legnagyobb igyekezetünk ellenére is traumákat okoztunk a gyerekünknek? Ezekre a kérdésekre keresték közösen a választ a résztvevők.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/122191209020339448
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Magyarnak lenni Amerikában – Antal-Ferencz Ildikó könyvbemutatója
2025. október 28-án került sor Antal-Ferencz Ildikó közgazdász és szabadúszó újságíró Magyarnak lenni Amerikában című háromkötetes interjúkötetének bemutatójára a könyvtárban.
A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Antal-Ferencz Ildikó Erdélyben született, Budapesten szerzett közgazdászi diplomát, 2016 óta újságíróként dolgozik. 2022 júliusa és 2025 augusztusa között családjával az Amerikai Egyesült Államokban, New Jersey-ben élt, idén nyáron visszaköltöztek Magyarországra.
A jelzett időszakban több mint 200 diaszpóra-témájú cikket, köztük 120-nál több interjút készített a nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik és a helyi közösségeik iránt elkötelezett észak-amerikai magyarokról/-kal, amelyek magyarországi újságokban jelentek meg, majd a clevelandi Bocskai Rádió másodközölte ezeket. Az interjúkat összesen öt kötetben is megjelentette, Magyarnak lenni Amerikában I., II., III., illetve Being Hungarian in America I., II. címmel, a Bocskai Rádió kiadásában.
A 2023 decemberében megjelent első magyar nyelvű kötetben leginkább keleti parti lakóhelyének vonzáskörzetét térképezte fel. A 2024 augusztusában megjelent második kötetben földrajzilag (északi, nyugati és déli irányba is) és szervezetileg is szélesedett az interjúalanyok köre, a harmadik, 2025 márciusában megjelent kötetben pedig a korábbiakból kimaradt alanyok is helyet kaptak.
Az első és a harmadik kötet inkább helyi közösségi tagokra és vezetőkre, a második főleg helyi és diaszpóraszintű szervezetek (pl. Amerikai Magyar Szövetség, Amerikai Magyar Koalíció, Magyar Társaság, KMCSSZ, Amerikai Magyar Iskolák Találkozója, Diaszpóra Tanács stb.) vezetőire koncentrál, de mindegyikben találhatunk a tudomány, a művészet, a média szférájában vagy az üzleti világban tevékenykedőket is, és olvashatunk bennük tiszteletbeli konzulokról, valamint különböző (Kőrösi Csoma Program, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíj, Hungary Foundation, Balassi Intézet, Reconnect Hungary stb.) ösztöndíjakat igénybe vett fiatalokról is.
A 2024 decemberében megjelent első és a 2025 áprilisában kiadott második angol nyelvű válogatáskötet összesen 102 interjú fordítását tartalmazza, még szélesebb körben elérhetővé téve az észak-amerikai magyar személyek és közösségek sajátos történetét.
A harmadik kötet óta a szerző újabb tizenöt interjút készített, és munkáját folytatja a Magyarországra visszaköltözésük óta is.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/magyarnak-lenni-amerikaban-%E2%80%93-antal-ferencz-ildiko-konyvbemutatoja.html
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/177081/keresztmetszet-az-amerikai-magyar-diaszporarol
--Szemléletváltás kell ahhoz, hogy a könyvtár ne könyvraktárként működjön
Tizenegy községi közkönyvtár működik Háromszéken, közülük több példaszerűen: megújult épületben, folyamatosan gyarapodó állománnyal várja olvasóit. Máshol azonban zárva tartanak, mindössze raktárként működnek a vidéki könyvtárak.
A könyvtárak a művelődés, nevelés színterei, értéküket azonban településenként máshogy látják az önkormányzatok. Legalábbis ez tükröződik a kimutatásból, amely szerint Kovászna megye községeinek mindössze negyedében tart nyitva a könyvtár.
Csüdör Katalin, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár módszertanos könyvtárosa a Székelyhon megkeresésére ismertette: Kovászna megyében összesen 16 közkönyvtár működik változó mértékben és módon, a városiak – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna, Barót, Bodzaforduló – mellett Árkos, Bardoc, Bereck, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Ozsdola, Szentkatolna, Szitabodza, Torja és Zabola községekben. Ez a szám magasabb volt pár éve, a koronavírus-járvány következményeképpen több helyen egy időre bezártak a könyvtárak. Ugyanakkor a költségvetési megszorítások, az elhalasztott fejlesztések szintén hátrányosan érintették ezeket az intézményeket.
Mindezek ellenére az elmúlt években több községi könyvtár is újraindult, átszerveződött: Szentkatolnán 2022-ben, 16 év szünet után indult újra a könyvtár új helyszínen, az egykori szeszgyár épületében. Ehhez jelentős apasztás történt az állományban, mert fizikailag és tartalmilag is elévültek a könyvek. A könyvtáros Bánffy Haurik Zsuzsanna. Gelencén szintén 2022-ben nyitott újra a könyvtár a teljesen felújított Bodor György Művelődési Ház földszintjén, teljes leltározás és állományapasztás után. Szima Adél a könyvtáros. Vásárolt az önkormányzat nyilvántartási szoftvert, ebben kerül feldolgozásra a teljes állomány. Ez a munkafolyamat zajlik jelenleg is. Szitabodzán pár éve indult újra a könyvtári szolgáltatás, és jelenleg az egyik legjobban működő községi könyvtár. Felújított épületben, folyamatosan bővülő állománnyal és felszereléssel várja az olvasókat. Igazodik a közösség elvárásaihoz, különböző felnőtt- és gyermekfoglalkozásokkal teszik vonzóvá a könyvtárat. Csernátonban idén nyáron változott a könyvtáros személye: Ágoston József nyugdíjba vonulása után Fákó Zsófia vette át a feladatot. A könyvtárat frissen festették, az állomány rendezése folyamatban van, és közösségi teret is kialakítottak. Ebben a tekintetben egy városi intézményt is érdemes megemlíteni: Baróton személyi változás történt a Gyulai Líviusz nevét viselő városi könyvtárban. Jelenleg a megbízott könyvtáros Demeter Zoltán, neki köszönhetően a könyvtárba költözött a Tortoma Önképzőkör, ezáltal látványosan megnőtt a látogatók száma. A megyei könyvtár minden év elején bekéri a statisztikai adatokat a működő könyvtáraktól. A könyvállomány széles skálán mozog, pár száz kötettől több ezerig. Az olvasók száma is értelemszerűen változó, nagyban függ a könyvtár rendszeres működésétől” – magyarázta.
A legsiralmasabb helyzet azokon a településeken van, ahol nincs könyvtári szolgáltatás, vagy van, de nem működik. „Vannak községek, ahol létezik jól ellátott és felszerelt könyvtár, mégis zárva van évek óta. Van olyan község, ahol van alkalmazott könyvtáros, van könyvtár, mégsem nyit ki soha. Arra is van példa – és ebből van a legtöbb –, hogy a könyvtáros más megbízást kapott a fenntartótól, az önkormányzatnál egyéb tevékenységet végez, és a könyvtár teljes elhanyagoltságban van” – fogalmazott. Minden közkönyvtár – kivétel ez alól a Bod Péter Megyei Könyvtár – a település önkormányzatának fenntartása alatt áll. A megyei könyvtár szakmai és módszertani szerepet tölt be a közkönyvtárak életében. Csüdör Katalin éppen ezért felhívja a községvezetők figyelmét: ha elhatározzák magukat a könyvtárak megnyitása mellett, számíthatnak a támogatásra. „Ismerjük az önkormányzatoknál is fennálló nehéz helyzetet, mégis arra kérnénk tisztelettel, hogy lehetőségeik szerint akár heti egy-két alkalommal, meghatározott órarend szerint próbálják biztosítani a könyvtárak működését. Ehhez a Bod Péter Megyei Könyvtár minden szakmai, módszertani segítséget megad” – tette hozzá. Ezenkívül vannak különböző programjaik, mint amilyen a Mesekerék-Vándorkönyvtár is, amelyet már három éve „visznek” a községekbe.
A községek pályázhatnak a könyvtárépületek felújítására Kovászna Megye Tanácsánál, illetve az idei évtől, hasonló feltételekkel, a könyvállomány bővítésére is kínálnak pályázati lehetőséget községi könyvtáraknak. Szükség van a közművelődési szakemberekre Csüdör Katalin meglátása szerint vannak olyan vidéki települések, ahol felismerte a helyi elöljáró az olvasás és a könyvtár fontosságát, és erre hajlandó is támogatást nyújtani. Ehhez is fontos a könyvtáros személye, hogy tudja hitelesen átadni a könyvtár igényeit, és alátámasztani eredményekkel azokat. „Szerencsés az a község, ahol van könyvtár, van könyvtáros, és állandó nyitva tartást biztosítanak. Sajnos ez nagyon kevés helyen adatik meg. Itt Zabolát tudom kiemelni. Országszerte is jelenséggé vált az, hogy más munkafolyamatot végez a könyvtáros az önkormányzatnál. Ha nincs is lehetőség teljes munkaidőben foglalkoztatni egy könyvtárost, egy kultúrával foglalkozó szakember minden esetben kellene minden községben. Ez a szakember, ha jól választják meg, közösséget szervez, formál. Olyan programokat, eseményeket és közösségi alkalmakat képes szervezni, amelyek összehozzák az embereket. A könyvtárat is tudná működtetni” – húzta alá.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szemleletvaltas-kell-ahhoz-hogy-a-konyvtar-ne-
Hol folt, hol nem folt – székelyudvarhelyi vendégekkel
A könyvtár októberi Hol folt, hol nem folt foglalkozása különleges alkalom volt 2025. október 28-án. Az évszakhoz illő könyvek ismertetését és az őszi mesét követően a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárból érkezett vendégeink, György Erika és Sándor Krisztina a dísztök-faragás újabb lehetőségeit mutatták meg a jelenlévőknek. Emellett maradék anyagokból lehetett kézi varrással tököt készíteni, színes levelekből virágot varázsolni, és rémkönnyen szellemeket alkotni.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/1273741584801886
--Teltházas könyvbemutató – Csíkszereda büszke Márton Árpádra
2025. október 7-én Márton Árpád Emlékeim fiókjai című önéletrajzi kötetét mutatták be a Csíkszeredában, a Csíki Moziban, a festőművész 85. születésnapja után két nappal. A teltházas rendezvényen Korodi Attila, a város polgármestere köszöntötte az ünnepeltet, majd Nagy Miklós Kund újságíró beszélgetett Márton Árpáddal. A beszélgetés során a festőművész életének emlékei elevenedtek meg. Az est két meglepetést is tartogatott Márton Árpád számára: előbb Marosvásárhelyen élő unokája köszöntötte őt, majd Györfi Erzsébet és tanítványai énekeltek. Az est zárásaként Márton Árpád közel másfél órán keresztül dedikálta könyvét a jelenlévőknek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Telt-hazas-konyvbemutato-Csikszereda-buszke-Marton-Arpadra
--Olvass többet! – Nemzetközi olvasásnépszerűsítő konferencia a Csoma Emlékközpontban
2025. október 25-én a kovásznai Csoma Emlékközpont volt az a hely, ahol tanárok, könyvtárosok, diákok és könyvszeretők újra közösséggé szerveződtek. A hagyományosan a háromszéki fürdővárosban zajló „Olvass többet! Határtalanul–magyarul” nemzetközi olvasásnépszerűsítő konferencia egésznapos programja módszertani ötleteket, adaptálható jó gyakorlatokat és közös élményeket kínált.
Forrás: https://csomaegyesulet.org/index.php/hireink/rendezvenyek/olvasstobbet-csomaemlekkozpont
Szervezői beszámoló: https://csomaegyesulet.org/index.php/hireink/rendezvenyek/olvasstobbet-beszamolo
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/177043/olvasni-hatartalanul-magyarul
--Jelképeinkről közérthetően
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be először az Örök és változó jelképek a Székelyföldön című tanulmánykötetet 2025. október 15-én.
Az esemény fényét a Székelyföldi Énekiskola fiatal tagjainak előadása emelte, akik népdalokat adtak elő. A székelyföldi címerekről, zászlókról és pecsétekről szóló kiadvány tanulmányokat tartalmaz színes illusztrációkkal.
A Székelyföld Napok programsorozat keretében szervezett könyvbemutató házigazdája dr. Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője volt, a kiadványt P. Buzogány Árpád szerkesztő méltatta.
A bemutató során a jelenlévő szerzők számoltak be röviden kutatási témáikról: Mihály János lövétei történész, helytörténész a zászlók használatának sajtóban való megjelenítéséről, dr. Szekeres Attila István nemzetközi címerakadémikus pedig a címerábrázolásokkal kapcsolatos tévedésekről, a köztudatba bekerült tévhitekről beszélt.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1408/orok-es-valtozo-jelkepek-a-szekelyfoldon
Marosvásárhely és Csíkszereda után a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban is bemutatták a Székelyudvarhelyen működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (HMHF) által Örök és változó jelképek a Székelyföldön címmel megjelentetett tanulmánykötetet. A 2025. október 16-i bemutatóra a Hargita, Kovászna és Maros megyében zajló Székelyföldi Napok rendezvényeként került sor.
A képekkel gazdagon illusztrált kiadványt P. Buzogány Árpád szerkesztő és Szekeres Attila István heraldikus, társszerző ismertette.
Forrás és a teljes cikk itt https://www.3szek.ro/load/cikk/176939/jelkepeinkrol-kozerthetoen
--Vértelen vértanúk a nemzet könyvtárában
2025. október 9-én történelmi helyszínen, az Országos Széchényi Könyvtárban mutatta be Vértelen vértanúk – Kárpátországi szobrok, emlékművek, emlékhelyek című kötetét a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete. A könyvbemutatóra a Széchényi-könyvestek sorozat nyitórendezvényeként került sor a budai várban.
A Vértelen vértanúk kötetet másnap, október 10-én a Kárpát-medencei Magyar Újságíró-egyesületek Közösségének balatonalmádi találkozóján is bemutatták, ahol Galbács Pál ötletgazda és Sarány István szerkesztő beszélt a kötetről.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176798/vertelen-vertanuk-a-nemzet-konyvtaraban
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
Borsodi L. László könyvbemutatója
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Irodalom és közösség című programsorozatában mutatták be Borsodi L. László költő Nélkülem is rendezi című kötetét 2025. október 20-án, a székelyudvarhelyi tékában. A szerzővel Zsidó Ferenc, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője beszélgetett.
Forrás: https://www.facebook.com/events/1352311342908811
Olvasóklub októberben is
A székelyudvarhelyi könyvtár októberi olvasóklubjában Spiró György Padmaly című új regényéről beszélgettek a klubtagok. A könyv a 19. századi magyar történelem csaknem száz évét öleli fel, az 1810-es évektől 1907-ig. A történet középpontjában Táncsics Mihály és felesége, Seidl Teréz áll, talán sokkal inkább ő a főszereplő, nem a férje, aki szókimondó újságíró és forradalmár, emiatt többször is börtönbe kerül, sőt éveken át saját háza alatti rejtekhelyén, a padmalyban bujkál. A klub tagjai abban megegyeztek, hogy bár a regény maga a nagybetűs irodalom, azért próbára teszi az olvasót ez a hatalmas, rengeteg történelmi adatot felsorakoztató, hihetetlen méretű és mélységű regény. Az olvasóklub októberi találkozóján, miután kivesézték a jelzett regényt, következhetett a desszert, a társaság 13. születésnapi tortája.
Forrás, a hozzászólásoknál az idei olvasmánylistával is: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/1267429348756186
--POKET-Jókai Olvasókör Gelencén
A Jókai 200 Emlékév keretében hívták életre a POKET-Jókai Olvasókört a Kovászna megyei Gelencén.
A „POKET-Jókai Olvasókörök” nemcsak egyszeri eseményeket jelentenek, hanem lehetőséget arra, hogy a helyi közösségekben kialakuljon egy hosszabb távon is működő irodalmi találkozássorozat. A közös olvasás erősíti az identitást, a kulturális tudatosságot, hozzájárul a magyar anyanyelv fennmaradásához, tiszteletéhez, és nem utolsó sorban közösségi élményt teremt – épp úgy, ahogy Jókai történetei is közösségekről, emberi kapcsolatokról szólnak.
A 2025. október 15-i, első találkozó alkalmával az egyik résztvevő olyan verset hozott magával, amely gyermekkori emlékként él benne, és amely Jókai műveit foglalja magába. A rövid bemutatkozást követően arról beszélgettek, hogy ki miért szeret olvasni, mit vár az olvasókörtől, és Jókaihoz visszatérni mennyiben okoz számára örömet vagy nehézséget.
Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/poket-jokai-olvasokor-gelencen.html
--Könyvajánló-verseny a Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárában
A székelyudvarhelyi tanintézmény könyvtára különleges versennyel várja diákjait ebben a tanévben. A „Szívhez szóló könyvem” elnevezésű projekt célja, hogy a fiatal olvasók ne csak elolvassák kedvenc könyveiket, hanem kreatív módon meg is osszák vonatkozó élményeiket kortársaikkal.
A verseny alapgondolata rendkívül egyszerű, mégis inspiráló: a diákok a könyvtár „könyvkóstolóján” vagy annak állományából választanak egy számukra különleges kötetet, elolvassák, majd egy általuk választott kreatív formában készítenek róla ajánlót. A lényeg nem a tökéletesség, hanem az őszinte könyvszeretet és a kreativitás.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/10/sikeres-programok-szekelyudvarhelyi.html
--A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár hírei
Előadás Benedek Elekről - Hős volt, bátor és igaz
A magyar népmese napja különösen fontos nap az erdővidékieknek, hiszen Elek apó ízig-vérig erdővidéki volt, aki halhatatlanná tette szülőföldje hírnevét, szerette azt, és ragaszkodott hozzá akkor is, amikor mások hátat fordítottak neki. A múlt század elején, a szintén erdővidéki Gaál Mózessel együtt a legolvasottabb magyar írók közé tartozott.
Benedek Elek életéről, munkásságáról, Elek apó tündérországa címmel a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár olvasótermében 2025. szeptember 30-án Bíró Béla nyugalmazott tanár, a kisbaconi Benedek Elek Emlékház vezetője tartott „a nagy mesemondó” szellemi örökségéhez méltó, tanulságos, érdekes előadást.
Az előadás arról szólt, hogyan vált Benedek Elek meseíróvá, mesegyűjtővé, mi vonzotta annyira a mesék világához. Mint mondotta, ezt a kérdést a kisbaconi emlékház látógatói közül is sokan felteszik, a választ pedig Elek apó gyermekkorában kell keresni. Már akkor sok mesét, meseszerű élettörténetet hallott, elsősorban édesapjától, Benedek-Huszár Jánostól, aztán egy pásztorembertől, vén Demeter Andrástól, és nem utolsósorban dajkájától, Rigó Anistól. Később, diákkorában Kriza János Vadrózsák című székely népköltési gyűjteménye volt rá hatással, úgyhogy 16 éves korában (1875-ben) Benedek Elek gyűjteni kezdi a magyar népmeséket, a gyűjteménye pedig 1885-ben jelent meg először Székely Tündérország címmel. Az 1890-es évek közepére már napvilágot látott főműve, a Magyar mese- és mondavilág is, amely nagy példányszámban kelt el, hasonlóképpen a Testamentum és hat levél, amelyek együttesen a huszadik század elejének legnagyobb magyar írói sorába emelték Elek apót. Különösen fontos volt, hogy Benedek Elek művei a társadalom minden rétegéhez eljutottak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176496/hos-volt-bator-es-igaz-eloadas-benedek-elekrol
Hunyadi és a veszélyes internet
Az Erdővidéki Közművelődési Napok rendezvényei közül a Tortoma Önképzőkör előadása emelkedett ki 2025. október 7-én, amelynek meghívottja Kovács Attila budapesti író volt.
A Holden Rose néven is publikáló szerző néhány megjelent kötetét is elhozta a baróti közönségnek, előadásában pedig nemcsak az olvasás szükségességéről, de az internet megjelenése által tovább bonyolított világunk olykor egészen fura szövevényességéről beszélt, amelynek szerteágazó szálai visszanyúlnak az egészen távoli múltba, egyszersmind alakítva jövőnket is – mint az előadásból kiderült, nem feltétlenül jó irányba.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176660/hunyadi-es-a-veszelyes-internet-erdovideki-kozmuvelodesi-napok
Dávid Gyula Baróton - Hét év börtön magyar írók sírjainak gondozásáért
2025. október 21-én Baróton a Tortoma Önképzőkör összejövetelével, az Árapatakon született, 97 éves Dávid Gyula irodalomtörténész, volt politikai fogoly visszaemlékezőm közönségtalálkozójával kezdetét vette az az eseménysor, amellyel a város a sztálinista terror elleni magyar forradalom és szabadságharc emléke előtt kívánt tisztelegni idén.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176931/het-ev-borton-magyar-irok-sirjainak-gondozasaert-david-gyula-baroton
--Könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
2025. október 15-én délután két esemény zajlott a könyvtár emeleti nagytermében: díjazták a Communitas Alapítvány és a Könyvtárakért és Levéltárakért Egyesület által támogatott helyismereti vetélkedőt, valamint bemutatták a Gyergyói Szemle Egyesület legfrissebb kiadványát, az Élővilágunk nyomában A Gyergyói-medence természeti értékei című könyvet. Utóbbit Nagy József történész mutatta be, a néprajzi gyűjtésekről Sólyom Gabriella beszélt, Crișan Hunor-Flaviu pedig a Súgó-barlang titkait és élővilágát ismertette.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/1323653866473195
--Jókai Háromszéken: emlékkiállítás Baróton
2025. október 9-én, az Erdővidéki Közművelődési Napok egyik kiemelt eseményeként nyílt meg Baróton a Jókai Háromszéken című vándorkiállítás a múzeum kertjében. A tárlat a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös szervezésében jött létre, kurátorai: Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató és Jánó Mihály művészettörténész. A megnyitón Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, míg Demeter László, az Erdővidék Múzeum igazgatója házigazdaként üdvözölte a vendégeket. A kiállítás gazdag anyagában Jókai Mór műveihez kapcsolódó tárgyak, az ikonikus Jókai-album lapjai és olyan fényképek szerepelnek, amelyek a szerző háromszéki kötődéseit, erdélyi élményeit idézték meg.
A rendezvény különlegességét egy 24 órás Jókai-felolvasás adta, amely a magyar kulturális tárca tavaly nagy sikerrel megszervezett KIMesélő – felolvasás a KIM-ben programjának folytatása. A felolvasás alapját szabadon választott Jókai-szövegek képezték.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/barotra-erkezik-a-jokai-haromszeken-emlekkiallitas
--Romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése Kézdivásárhelyen
A romániai magyar könyvtárosok legnagyobb és legfontosabb rendezvénye a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) évente megrendezett vándorgyűlése, amely idén október 9-én és 10-én Kézdivásárhelyen zajlott, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében.
Ezeken a vándorgyűléseken minden romániai magyar érdekeltségű könyvtár igyekszik képviseltetni magát, hiszen ez az a találkozóhely, ahol a legfontosabb szakmai kérdéseket is megbeszélhetik. Magyarországi és romániai magyar szakemberek számos előadást tartanak, ami mindig előbbre lendíti a szélmalomharcba belefásult könyvtárosokat, utat mutatva a fejlődésnek, az újabb célok kitűzésének.
A XVII. vándorgyűlést Szöllősi Tamás, a Vigadó Kulturális Alapítvány elnöke, Vántsa Judit házigazda, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár vezetője és Szőcs Endre RMKE-elnök köszöntötte, majd az egyesület éves beszámolója következett.
Az előadások sorát Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatónője, a magyarországi Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke nyitotta meg. Közgyűjtemények társadalmi szerepvállalása – az IKSZ mint civil szervezet című előadásában kiemelten foglalkozott olyan fontos társadalmi kérdésekkel, amelyekre a válasz a könyvtárhasználatban rejlik, például a lakosság digitális ismereteinek bővítésében nyújtott segítség, írás-olvasási nehézségek kiküszöbölése, közszolgáltatások digitalizálása, vidékfejlesztés, a klímatudatosság és környezetvédelem népszerűsítése, esélyegyenlősség, család, egészségnevelés és -tudatosság, elidegenedés, magányosság stb. Mindezekre konkrét példákat, módszereket mutatott a könyvtárosoknak.
A második előadó Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár (Budapest) igazgatója volt, aki A könyvtár, a családok második nappalija címmel tartott előadást. Elmondása szerint ma már globális irány, hogy a könyvtárak célja olyan nonprofit közösségi terek kialakítása, ahol az emberek együtt és külön-külön is minőségi időt tölthetnek. A könyvtár ma már „egy otthon távol az otthontól”; semleges terep, egy hely, ahol lehet beszélgetni; nyitott, hozzáférhető, ahol a hangulat játékos, barátságos. Mindezeket konkrét példákkal, megvalósult programokkal támasztotta alá.
A digitális tartalomkészítés – modern online lexikonok című előadásában Bakk-Dávid Tímea kézdivásárhelyi szerkesztő, újságíró a mesterséges intelligenciával megírt szövegek buktatóiról beszélt, majd röviden bemutatta Kézdivásárhely online lexikonát. Végül Szilágyi-Nagy Imola Tünde, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár könyvtárosa Olvasógenerációk kézfogása címmel a Hol folt, hol nem folt és a Kertkönyvtár programot mutatta be.
A közös fotózás és az ebéd után a résztvevők meglátogatták az Incze László Céhtörténeti Múzeumot, a református templomot, a Gyűjtemények Házát, valamint a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárat.
A nap Vántsa Judit Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 című könyvének bemutatásával végződött a Vigadó Kulturális Központ dísztermében. A szerző beszélgetőtársa Szőcs Endre, az RMKE elnöke volt.
Másnap a vándorgyűlés résztvevői meglátogatták a Mohos tőzeglápot és a Szent Anna-tavat. A társaság jókedvét a szemerkélő eső és köd sem tudta elrontani, mivel szinte senki sem látta eddig ilyen időjárási viszonyok között a tavat és környékét.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/176757/konyvtarosok-vandorgyulese-kezdivasarhely
Borbé Levente beszámolója a rendezvényről itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/10/romaniai-magyar-konyvtarosok.html
Fotók itt: https://www.facebook.com/photo/?fbid=24795194110090827&set=pcb.25285257514412578
--Egy polcnyi visszatérés: Sall László és a nagyváradi zsidó könyvtár születése
Amint előző hírlevelünkben jeleztük, akkor még csupán a kezdeményezés tervét: Göteborgban élő, nagyváradi származású költő, Sall László kezdeményezésére létrejött a bihari megyeszékhelyen a MaIZsiK – a Magyar Irodalmi Zsidó Könyvtár. Ennek célja, hogy újra láthatóvá tegye a város elfeledett zsidó szellemi örökségét, és olyan közösségi teret hozzon létre, ahol a múlt gyakorlatilag karnyújtásnyi távolságra kerül minden betérőtől, csak le kell emelni a polcról.
„Egy polccal kezdődik minden. A többit majd rárakják mások.” - nyilatkozta Sall László. A könyvtár első köteteit a nagyváradi Léda-ház kultúrterében helyezték el, ahol Sall évtizedes barátja, Szűcs László, az Újvárad főszerkesztője segített otthont találni.
A gyűjtemény részét képezi Harsányi Zimra hagyatéka is, aki a 20. század elején működött Nagyváradon, és munkásságával a helyi zsidó közösség kulturális életét gazdagította.
A nagyváradi zsidó könyvtár 2025. október 14-én nyitotta meg kapuit.
Forrás és teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/10/12/egy-polcnyi-visszateres-sall-laszlo-es-a-nagyvaradi-zsido-konyvtar-szuletese
--Tizenegyedikszer pulzArt
A sepsiszentgyörgyi pulzArt kortárs művészeti fesztivál idei, 11. kiadása a bátor női hangokról, az önkifejezésről és a határok feszegetéséről szólt. Filmkoncert, konyhaszínház, irodalmi műhely, élőhangszeres DJ-szettek és sok más izgalmas kísérleti produkcióval kerültek fókuszba a láthatatlan nők. A fesztivál helyi és meghívott alkotói olyan projekteket mutattak be, amelyek újraértelmezik a nőiségről alkotott hagyományos képet, és nőket érintő társadalmi, kulturális kérdésekre reflektáltak.
Forrás és a fényképes összefoglaló itt: https://www.facebook.com/sepsi.ro/posts/1226110636227073
A rendezvény egyes programjairól tudósítások itt: https://www.facebook.com/pulzArt.official
--Kézdivásárhelyi könyvtártörténésekről a rádióban
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban újrainduló gyermekfoglalkozásokról Kovács Izabella Andrea, a céhes város tékája által társszervezett XVII. RMKE Vándorgyűlésről (2025. október 9-10.) és a Romániai magyar közkönyvtárügy 1945-2023 között című kiadvány bemutatójáról pedig dr. Vántsa Judit beszélt a helyi Profi Rádióban.
A beszélgetés itt érhető el: https://www.facebook.com/reel/678484275290221/
--A Tóth Árpád Irodalmi Kör októberi munkaülése
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2025. október 27-én tartotta meg soros munkaülését a helyi RMDSZ-székházban. A rendezvényen Nagy Gizella tanár-költő mutatta be József Attila társadalmi lírája című tanulmányát, a költő születésének 120. évfordulója alkalmából. A kör szavalói versmondással, felolvasással működtek közre.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/toth-arpad-irodalmi-kor-6
--Könyvbemutató: Nagy-Románia a tantermekben, a szabadságharc üzenete napjainkban
Két könyvet is bemutattak 2025. október 26-án Kalotaszentkirály-Zentelkén az Ady Napok keretében: a Nagy‑Románia a tantermekben című kötetet, illetve az Erdélyi szabadságharc 1848‑49 című történelmi regényt.
Az első kötet szerzője, Köő Arthur, azt vizsgálja, hogyan formálták a román iskolai tantervek a „Nagy-Románia” ideológiáját a történelemtanításban, különösen a kisebbségek (így a magyar közösségek) helyzetén keresztül. Könyvében rámutat arra is, hogy a Trianon utáni román oktatáspolitika miként próbálta asszimilálni a magyar kisebbséget azáltal, hogy a tananyagban háttérbe szorította a magyar történelmet, és a román nemzetállam ideológiáját helyezte előtérbe.
A második mű szerzője, Hover Zsolt református lelkipásztor olyan nézőpontból dolgozza fel az 1848–49-es szabadságharcot, amely a mindennapi emberek szemszögét állítja a középpontba, nem csupán a nagy történelmi szereplőket. „Minden nemzedéknek újra meg kell tanulnia, mit jelent a szabadság.” - mondta a bemutatón a szerző.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/konyvbemutato-nagy-romania-tantermekben-szabadsagharc-uzenete-napjainkban
--Irodalmi ülés Lippán
A lippai Degré Alajos Olvasókör 2025. október 28-án a helybeli Hildegardis Ház nagytermében tartotta soron következő ülését. Az irodalmi összejövetel témája ez volt: 1956 tükre a magyar irodalomban.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/irodalmi-ules-lippan-3
--Fikl Klára könyvbemutatója Temesváron
A temesvári Magyar Ház előadótermében 2025. október 17-én mutatták be Fikl Klára helybeli író legújabb, igényes kivitelezésű, Mítosz és történelem című könyvét. A szépszámú érdeklődőnek dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője és Mészáros Ildikó tanár-újságíró ismertették az izgalmas, régi fotókkal és képeslapokkal, valamint Orosz Sándor fotográfus aktuális felvételeivel bőven illusztrált könyvet, miközben a háttérben Momir Dorottya régi képeslapokból készült vetítéses összeállítása futott.
Forrás és teljes cikk itt: https://nyugatijelen.com/kultura/ez-a-konyv-monarchia-regeny-haza-regeny-es-a-szepsegrol-szol
--Előadás gyermekeink mindennapi nehézségeiről a Szatmár Megyei Könyvtárban
2025. október 11-én a Szatmár Megyei Könyvtár multikulturális részlegén adott elő Burian Imola pszichológus. Nagy érdeklődés övezte előadását, amelyet „Hogyan készítsük fel gyerekeinket a kihívásokra? – Egyedi utak, közös célok” címmel tartott. Az esemény során a résztvevők értékes tanácsokat kaptak arról, miként támogathatják gyermekeiket a mindennapi nehézségek, döntések és érzelmi kihívások kezelésében. A rendezvényt Szász Ildikó szervezte, aki ezúttal is inspiráló, közösségformáló eseményt valósított meg a könyvtár falai között.
--Író a „korridorban” – Páskándi Gézára emlékeztek
A sokoldalú íróegyéniség, Páskándi Géza életútjáról szervezett irodalmi estet 2025. október 23-án a nagyváradi Léda-ház kultúrtérben a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja és a Holnap Kulturális Egyesület. Az est vendége Páskándi Ágnes, az író lánya, valamint Cseke Péter kolozsvári irodalom- és eszmetörténész, egyetemi tanár volt. A beszélgetés során, az erdélyi ’56-osokra emlékezve, a jelenlévők egy gazdag életmű műhelytitkaiba nyerhettek betekintést. Közreműködött Albu-Balogh Andrea irodalomtörténész, a PKE adjunktusa és Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője. Az emlékesten közreműködtek továbbá Varga-Göcz Nikolett és Corodi Viktor, a PKE hallgatói. A rendezvényen Páskándi Gézát ábrázoló műalkotások is megtekinthetők voltak.
Forrás: https://www.varad.ro/iro-korridorban-paskandi-gezara-emlekeznek/
--Imakönyvekből nyílt tárlat Lövétén
Imakönyv-kiállítás nyílt a lövétei Népiskolában, Mihály János történész kezdeményezésére és gondozásában. A 2021-ben indult helyi gyűjtés bizonyította, hogy „ha más könyve nem is, de imakönyve minden lövétei családnak volt”. A vitrinekben megsárgult, gyakran vér- és sárfoltos példányok sorakoznak – köztük az 1917-es Katonák imakönyve és az 1942-es Seregek Ura –, amelyek lapjai a hit, a félelem és a remény lenyomatai.
A kiállítás különlegességei közé tartozik a Kájoni János nevéhez köthető, 1700 körüli kiadvány, valamint a Cantionale Catholicum harmadik kiadása. A könyvek nemcsak vallási tárgyak, hanem családi dokumentumok is: a tulajdonosok bejegyzései, szentképei és emléklapjai révén a helyi élet mindennapjaiba engednek bepillantást.
A lövétei tárlat így egyszerre szól a hit erejéről, a helyi közösség emlékezetéről és a kitartásról, amely a legnehezebb időkben is megtartotta az embereket.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/csaladi-7vege/lelki-fegyverek-2025-10-10
--Népszerű a modernizált nagyváradi megyei könyvtár
A felújított Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtárban szeptemberben az aktív olvasók száma 465-ről 1341-re nőtt. A könyvtár összesen 21 000 látogatót fogadott, köztük nemcsak nagyváradiakat, hanem az ország más térségeiből érkezőket is, számolt be Ancuța Șchiop igazgató.
A 26,4 millió lej értékű felújítást a Construcții Bihor cég végezte el az országos helyreállítási alap (PNRR) és a megyei tanács társfinanszírozásával. A könyvtár modern, barátságos közösségi térré alakult, ahol a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett kávézó, könyvesbolt, könyvkölcsönző automata, podcast-stúdió és 3D-nyomtató is várja a látogatókat.
Forrás és a teljes cikk videóval itt: https://biharinaplo.ro/cikk/kultura/nepszeruve-valt-a-modernizalt-megyei-konyvtar-109286
--Bodor Ádám újra Kolozsváron
A Szabadság napilap arról számol be, hogy a 25. Filmtettfeszten, 2025. október 5-én bemutatták Kolozsváron a harmincéves, kafkai hangulatú, betiltott road movie-t, A részleget. Az esemény meghívottja a film alapjául szolgáló novella írója, a kolozsvári származású Bodor Ádám volt, akit Papp Attila Zsolt író, költő, újságíró kérdezett.
A beszélgetés során Bodor felidézte az erdélyi magyar irodalmi élet nyolcvanas évekbeli működését, amely – mint mondta – zárt, de kreatív rendszer volt, az Utunk szerkesztősége pedig gyakran a cenzúra határait feszegette. Kiemelte Szilágyi István és Létay Lajos szerepét, akik szerkesztőként sokszor vállalták a felelősséget az írók helyett.
A filmadaptáció kapcsán hangsúlyozta: az írás és a film két külön világ – szerinte a novella belső látomásossága nehezen ültethető át vászonra. Úgy vélte, Gothár Péter filmje túlságosan ragaszkodott a novella világához, és a kétnyelvűség megjelenítését fölöslegesnek érezte, szerinte az eredeti történetnek nem volt köze a nemzetiségi kérdésekhez, ennek nem volt dramaturgiai szerepe. A főszereplő pedig azért lett nő, mert Bodor úgy érezte, a női érzékenység pontosabban közvetítette azt a lelkiállapotot, amelyet ő maga is átélt, de ez a döntés nem is volt tudatos.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/reszleg-ahol-mindenki-veszit-valamit-bodor-adam-ujra-kolozsvaron
--Szilágyi István-emléktábla Zilahon
Zilahon emléktáblát avattak Szilágyi István, a Kossuth- és József Attila-díjas író, szerkesztő és a Nemzet Művésze tiszteletére. A Református Wesselényi Kollégium épületének falán elhelyezett bronz emléktáblát Kolozsi Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta. Az avatáson a családtagok, pályatársak, helyi tisztségviselők és diákok is jelen voltak 2025. október 11-én.
Szilágyi István az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású prózaírója volt, aki a huszadik századi magyar próza kiemelkedő alakjává vált. A Korunk folyóirat legendás főszerkesztőjeként és szerkesztőjeként több nemzedék irodalmi ízlését és gondolkodását formálta, következetesen kiállva az értékes, autonóm irodalom mellett.
Az eseményen átadták a Szilágyi István emlékére alapított ösztöndíjat is: az elismerést idén először Bántó Klaudia Jennifer, a zilahi Református Wesselényi Kollégium végzős diákja vehette át, tehetsége és tanulmányi eredményei elismeréseként. Az avatás így egyszerre volt tisztelgés a nagy író életműve és a fiatal alkotók jövője előtt.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Zilah-emlektablat-avattak-Szilagyi-Istvan-tiszteletere-es-osztondijat-adtak-at-egy-fiatal-tehetsegnek
--Megnyílt a Palota-terem a Teleki Tékában
Nyolc évnyi munka után újra megnyílt a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme, amelyet 2025. október 16-án adtak át. A restaurálás során visszaállították a helyiség eredeti állapotát, így annak falfestményei most úgy láthatók, ahogy azokat Franz Neuhauser nagyszebeni festő megalkotta a 19. század elején: nyolc díszes keretbe foglalt tájkép látható, köztük Marosvásárhely egykori látképe is.
Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője elmondta, ez a terem elsősorban a Teleki-Bolyai Könyvtár eseményeinek ad otthont: itt tartják a Beszélő Könyvek című művelődéstörténeti beszélgetéssorozatot, amely november 7-én indul. Emellett könyvbemutatók és más könyves események helyszíne is lesz, sőt a turisták által is látogatható lesz.
Forrás és teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/10/17/teleki-teka-palota-terem-lazok-klara-restauralas-falfestmeny
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/a-mult-pasztellszinei-ismet-lathatok-a-teleki-teka-restauralt-palota-termeben
--Közeleg az irodalom ünnepe Marosvásárhelyen
A jövő a tudásé, a tudás megszerzése pedig olvasás nélkül lehetetlen – e gondolat jegyében szervezik meg idén a 31. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, 2025. november 13. és 16. között. A rendezvény stílusosan 31 könyvkiadót és könyvkereskedőt vonultat fel, akik saját standdal vesznek részt a vásáron. A vendégkiadókkal együtt mintegy 80 kiadó mutatja be kiadványait a könyvek szerelmeseinek.
Az idei kiadás egyik leghangulatosabb pillanata az írócsaládokkal való nyilvános vacsora lesz. Meghívást kaptak a Kemények – ahol az apa költő, a lánya prózaíró – és a Závadák – itt az apa prózaíró, a fiú költő.
A gyermekeket és fiatalokat különösen gazdag kínálat várja: játszóház, foglalkozások és interaktív programok színesítik a kínálatot.
A vásár nem csupán könyves esemény: irodalmi estek, színházi és zenei elemek, flash mobok és műhelyek várják az érdeklődőket, így igazi ünnepe lesz az írott szónak és a közös élménynek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/31-Nemzetkozi-Konyvvasar-az-irodalom-unnepe-Marosvasarhelyen
DÍJAK
--Krasznahorkai László Nobel-díjas!
Az apokalipszis mestere, Krasznahorkai László nyerte az idei Nobel-díjat, aki megmutatta, hogyan válhat egyetlen mondatból regény. A világ legrangosabb irodalmi elismerésének győztesét 2025. október 9-én jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Stockholmban. A méltatás szerint a magyar szerző a világ legrangosabb irodalmi elismerését a „meggyőző és látnok erejű életművéért” érdemelte ki, „amely az apokaliptikus borzalmak közepette is képes megmutatni a művészet erejét”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/irodalmi_nobel_dij_2025_gyoztes_krasznahorkai_laszlo.html
Kapcsolódó cikk: https://konyvesmagazin.hu/nagy/krasznahorkai_laszlo_frankfurti_konyvvasar_nobel_dij_petofi_irodalmi_ugynokseg.html
--Darvasi László nyerte az első Esterházy Irodalmi Díjat
A politikamentes, értékelvű díj rövidlistájára hét kötet került, közülük választotta ki a Kiss László író, szerkesztő, tanár, Mácsai Pál színművész, dr. Margócsy István irodalomtörténész, Terézia Mora író, forgatókönyvíró, műfordító és Veiszer Alinda újságíró, szerkesztő alkotta zsűri az év legkiemelkedőbb művét.
A rangos új elismerés első díjazottja Darvasi László lett a Neandervölgyiek című nagyregénnyel. Az elismerő díjat 2025. október 3-án a budapesti Merlin színházban adták át.
A zsűri olyan műként méltatta a kötetet, amely nemcsak esztétikai élményt nyújt, de alakíthatja a 20. századi magyar történelemről alkotott szemléletünket is.
Darvasi a díjátadó gálán úgy nyilatkozott: számára a nagyregény az „írói szabadság illúziója”. Azt is elmondta, hogy a Neandervölgyieken tovább dolgozik, folytatását tervezi.
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/darvasi_laszlo_nyert_esterhazy_irodalmi_dij_neandervolgyiek.html
Részletesebb beszámoló itt: https://www.esterhazyliteratur.hu/hu/blog-vlog/darvasi-laszlo-regenye-nyerte-az-elso-esterhazy-irodalmi-dijat
--Iancu Laura és Kelemen Hunor a Székelyföld folyóirat idei díjazottjai között
A Székelyföld kulturális folyóirat 28. alkalommal ítélte oda díjait kiemelkedő szerzőinek. Az elismerést idén Iancu Laura moldvai csángómagyar származású író, költő, néprajzkutató és Kelemen Hunor író, költő, újságíró, az RMDSZ elnöke vehették át. A díjátadó 2025. október 10-én Csíkszeredában zajlott, és több más kategóriában is kiosztottak elismeréseket: a Székely Bicskarend Díjat Terék Anna költő-dramatikus vette át, a Szabó Gyula-díjat pedig Varga Balázs kapta.
„Ez is jelzi azt a kezdettől felvállalt koncepciót, hogy jelzésértékűen jutalmazzunk azokat a szerzőket évről évre, akik közelebb állnak a folyóirathoz, akik régóta publikálnak a lapban, akik hozzájárulnak a színvonalának emeléséhez” – mondta Zsidó Ferenc az ünnepi beszédében.
Iancu Laurát Zsidó Ferenc méltatta, mint elmondta, ezzel régi adósságot róttak le, Kelemen Hunort pedig Fekete Vince köszöntötte egy, erre az alkalomra írt versével.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Iancu-Laura-es-Kelemen-Hunor-a-Szekelyfold-folyoirat-idei-dijazottja
--Csordás László veheti át a tizedik Csáth Géza-díjat
A díjat, amit 2025. október 17-én jelentettek be a Magyar Írószövetség Bajza utcai épületében, idén Csordás László vehette át, valamint a vele járó pénzjutalmat is, amit az Oltalom Karitatív Egyesületnek ajánlott fel.
Csordás László irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő, a kárpátaljai magyar irodalom és kultúra egyik meghatározó személyisége, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem oktatója. Tevékenységében központi szerepet kap a kisebbségi lét, az irodalmi hagyomány és a közösségi felelősség kérdése. A magyar irodalom határhelyzetei, az identitás, a nyelv és az emlékezet egyaránt központi kérdései a kutatásainak és kritikáinak. Írásai a hídépítés szándékával születnek. Disszertációjában az idegenség kérdését vizsgálta Szilágyi István regényein keresztül
A Csáth Géza-díjat olyan alkotóknak adják, akik a magyar irodalom kísérletező, bátor és gondolkodó szellemét képviselik tevékenységükkel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/csordas-laszlo-veheti-at-a-10-csath-geza-dijat.html
--Idei Szépíró-, Géher István- és Kéri Piroska-díjasok
2025. október 25-én adták át a Szépírók Társasága idei díjait. Szépirodalom kategóriában Péntek Orsolya, értekező próza kategóriában Kardos András kapta a Szépíró-díjat, a Junior Szépíró-díjat Török Ábel nyerte el, a Géher István-díjat Kúnos László, a Kéri Piroska-díjat a Litera főszerkesztője, Nagy Gabriella vehette át a Három Hollóban.
A Szépíró díj kuratóriumának összetétele 2024-től: Jánossy Lajos, Szeifert Natália és Szegő János.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/szombat-este-atadtak-a-2025-os-szepiro-dijakat-a-geher-istvan-es-a-keri-piroska-dijat.html
--Nyilvános Az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díj 2025-ös jelöltjeinek listája
Nyilvánossá vált annak a tizenkét szerzőnek a listája, akik közül idén kikerül Az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díj nyertese. A díj elnyerésére olyan erdélyi magyar szerzők esélyesek, akiknek 2024. október 1. és 2025. szeptember 30. között kiadásra került valamelyik eredeti műve, vagy egy színház bemutatta színpadra írt darabját. Az öttagú zsűri, Demeter Zsuzsa, Márton Evelin, Szonda Szabolcs, Vallasek Júlia és Zsidó Ferenc 51 szerző közül választotta ki azt 12 befutót, akik közül kikerülhet a majdani nyertes.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvvasar.ro/hirek/publikus-az-ev-erdelyi-magyar-szerzoje-dij-2025-os-jeloltjeinek-listaja
KITEKINTŐ
--Románia volt a 30. Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég országa
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely idén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, és amelyet 2025. október 2-től 5-ig rendeztek meg, különleges figyelmet kapott a kortárs román irodalom, hiszen Románia volt a fesztivál díszvendég országa. A Bálna rendezvényközpontban több mint 160 kiállító, 118 program és háromszáz dedikálás várta az olvasókat.
A fesztivált Steigervald Krisztián generációkutató nyitotta meg. Köszöntőjében a fiatalság és öregség fogalmát, a generációk szokásait, a nemzedékváltás és a generációk közötti híd kérdését elemezte.
Román részről Demeter András István kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy a fesztivál remek lehetőséget teremt román és magyar írók, fordítók és szerkesztők találkozására, párbeszédére, új fordítások és közös projektek indítására. Gabriel Șopandă budapesti román nagykövet pedig kiemelte: az irodalom mindig a gyűlölet és az intolerancia ellenszere, a könyvek pedig addig fognak élni, amíg a gondolkodás szabadságát képviselik.
A fesztivál fődíját Janne Teller dán írónő kapta, akit Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a MKKE elnöke köszöntött. A programsorozatban könyvbemutatók, íródialógusok, felolvasások és koncertek is színesítették az eseményt, miközben az irodalom – a magyar és román művekben egyaránt – hidat képezett a kultúrák között.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Jubileumi-kiadashoz-erkezett-a-Budapesti-Nemzetkozi-Konyvfesztival
További sajtóvisszhang itt: https://szabadsag.ro/article/egy-asztalnal-roman-es-magyar-irok-forditok-es-szerkesztok
--Egy mindent tudni akaró rendszerről – Stejărel Olaru és Tompa Andrea fesztiváli beszélgetése
A 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Románia díszvendég országként mutatta be kortárs irodalmát és történelmét. A rendezvény egyik kiemelkedő eseménye volt a Történeti archívumok: az irodalom forrásai című beszélgetés, amelyen Stejărel Olaru román történész és író, valamint Tompa Andrea magyar író és egyetemi oktató vettek részt. Olaru, aki 2005 és 2010 között a Romániai Kommunista Bűnök Vizsgálata Intézetének főigazgatója volt, a Securitate működését és a kommunista diktatúra titkosszolgálati mechanizmusait elemezte. Tompa Andrea, aki Kolozsváron született, és ma is gyakran tér vissza szülővárosába, a saját családja történetén keresztül osztotta meg tapasztalatait a diktatúra személyes hatásairól. Írói munkájában is a múlt feldolgozásának kérdésével foglalkozik. Elmondta, hogy az irodalom számára az archívumok kiegészítése: ahol a dokumentum elhallgat, ott szólal meg a fikció.
A beszélgetés során szó esett a történeti források hitelességéről, a fikció és a valóság határvonalairól, valamint a generációk közötti emlékezetátadás fontosságáról. Olaru a megfigyelés logikájáról és a rendszer „mindentudásának” illúziójáról szólt. Szavai mögött nemcsak történeti kutatás húzódik, hanem az a személyes tapasztalat is, amit egy kelet-európai társadalom a bizalmatlanság és a félelem éveiben gyűjtött.
A beszélgetés két olyan alkotót hozott össze, akik ugyan más műfajban dolgoznak, de közös nyelvük a múlt megértése. Olaru és Tompa párbeszéde emlékeztetett arra, hogy a történelem nem lezárt fejezet, hanem folyton újraolvasott szöveg – és ebben az olvasásban az íróknak és az olvasóknak egyaránt szerepe van.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/magazin/tudositas/egy-mindent-tudni-akaro-rendszer-stejarel-olaru-tompa-andrea.html
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Roy Jacobsen norvég író
2025. október 18-án szívelégtelenség következtében meghalt Roy Jacobsen norvég író, a kortárs skandináv irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Jacobsen 1954-ben született Oslóban, és 1982-ben jelentette meg első novelláskötetét. Pályafutása alatt több mint huszonöt könyvet írt, műveit közel negyven nyelvre fordították le.
„Rendkívül ritka író volt, akinek egyszerre volt kiváló stílusa, hatalmas tudása és szíve a múltunk iránt” – írta róla a norvég sajtó.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/meghalt_roy_jacobsen_norveg_iro.html
--Elhunyt Ágh István költő
2025. október 19-én meghalt Ágh István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 87 éves volt.
1938. március 24-én született Felsőiszkázon, eredeti neve Nagy István volt. 1958-tól használta az Ágh írói nevet, amelyet 1968-ban hivatalosan vett fel. Bátyja a neves költő Nagy László volt.
Könyvtár- és magyar szakos diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Pályafutását könyvtárosként kezdte, majd a kulturális szerkesztés területén dolgozott különböző folyóiratoknál.
Első verseskötete Szabad-e énekelni címmel jelent meg 1965-ben, majd több mint húsz verseskötetet publikált. Munkásságát két-kétszeres József Attila-díj (1969, 1980), Kossuth-díj (1992) és a „Nemzet Művésze” kitüntetés is elismerte.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-agh-istvan.html
--Meghalt György Péter esztéta, író
2025. október 29-én, 71 éves korában elhunyt György Péter esztéta, író, médiakutató, az ELTE oktatója. Az 1954-ben született tudós az ELTE magyar–történelem–esztétika szakán végzett, kutatási területe a 20-21. századi művészet és új média volt. Részt vett az Origo alapításában, és hosszú évekig vezette az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetét.
Számos tanulmányt, kritikát és könyvet írt, tudományos tevékenységének utolsó részét pedig a magyar múzeumok ügyének szentelte. Több díjat is kapott, például a Szépírók Társasága díját és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://24.hu/kultura/2025/10/29/meghalt-gyorgy-peter-eszteta-egyetemi-tanar-iro-elte/
INTERJÚ
--Balázs Imre József Krasznahorkai László Nobel-díjáról
A Kolozsváron élő irodalomtörténész, Balázs Imre József szerint nem ért váratlanul senkit, hogy Krasznahorkai László kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Ahogy fogalmazott: „A magyar irodalomról gondolkodók számára konszenzuális, hogy Krasznahorkai László régóta esélyes az elismerésre, akárcsak Nádas Péter.”
Elmondása szerint Krasznahorkai munkássága egyszerre mélyen lokális és egyetemes. Ez a díj azt is jelzi, hogy a magyar próza továbbra is jelen van a világirodalom élvonalában. Krasznahorkai műveiben a lokális történetmesélés és a globális perspektíva különös egységben jelenik meg: a magyar valóságból kiindulva képes univerzális érvényű tapasztalatokat megfogalmazni.
Balázs Imre József arra is felhívja a figyelmet, hogy Krasznahorkai munkássága az utóbbi évtizedek magyar prózájának egyik kulcsiránya: az a típusú írásmód, amely nem törekszik közvetlenségre, hanem a nyelv rétegein, a sűrű mondatszerkezeteken keresztül nyit teret a gondolkodásnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronika.ro/kultura/balazs-imre-jozsef-nem-meglepo-a-nobel-dij-krasznahorkai-a-nagyvilag-fele-megnyilo-lokalis-tortenetek-szerzoje
--Beszélgetés Gálovits Rózsa székelyudvarhelyi könyvtárossal
A Nőileg magazin interjújában Gálovits Rózsa könyvtáros az olvasás mindennapi szerepéről és a könyvtári munka kihívásairól beszélt. Szerinte az olvasás nem csupán szabadidős tevékenység, hanem lelki és szellemi feltöltődés is, amelyre minden korosztálynak szüksége lenne.
Tapasztalata szerint a könyvtárosnak a mindennapi adminisztratív és szervezési feladatok nem adnak lehetőséget az olvasásra, mégis fontos, hogy a könyvtárosok példát mutassanak az olvasóiknak. Rózsa szerint a rendszeres olvasás segíti a gondolkodást, fejleszti az empátiát, és segít eligazodni a mindennapok információáradatában.
A beszélgetésben arról is szó esik, hogy a családi élet és a munka mellett nehéz időt találni az olvasásra, mégis érdemes naponta akár csak néhány percet is erre szánni – legyen az egy könyv, vers vagy novella. A családi életben is fontosnak tartja az olvasást: minden nap mesél a gyermekeinek, és azt reméli, hogy az olvasás szeretete így természetes módon öröklődik tovább.
A könyvtár olvasóklubjában havonta elolvasnak egy könyvet, felváltva magyar és világirodalmat, mint mondja: „Bárcsak mindenki elolvasna havonta egy könyvet, sokkal előbbre tartana a világ.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://noileg.ro/kulturkoktel/galovits-rozsa-barcsak-mindenki-elolvasna-havonta-egy-konyvet
--Szívügyünk az olvasás! - Interjú az Olvass többet! levezető elnökével és társszervezőjével
Idén immár hatodik alkalommal szervezték meg az „Olvass többet!” olvasásnépszerűsítő konferenciát, amely az évek során az erdélyi magyar pedagógusok, könyvtárosok és diákok egyik legfontosabb szakmai találkozójává vált. A rendezvénynek – amelynek helyi partnere a Kőrösi Csoma Sándor Líceum és Pro Csoma Egyesület, Kovászna Város Önkormányzata, a Kovászna Városi Művelődési Ház, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola, védnöke pedig Gyerő József kovásznai polgármester volt – idén a kovásznai Csoma Emlékközpont adott otthont.
Ennek apropóján készült beszélgetés Peternainé Juhász Zsuzsával, a debreceni Ady Endre Gimnázium könyvtárostanárával.
Forrás és az interjú itt: https://csomaegyesulet.org/index.php/hireink/rendezvenyek/olvasstobbet-interju-juhaszzsuzsaval
--Interjú dr. Vántsa Judit könyvtárvezetővel: Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 között
2025. október 9-én Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Központ dísztermében bemutatták Vántsa Judit Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 között című könyvét a könyvtárosi szakma jeles képviselői, családtagok és barátok jelenlétében. A könyv megjelenése véletlenül egy fontos időponttal is egybeesett, Vántsa Judit 35 évvel ezelőtt, 1990. október 15-én kezdte meg könyvtárosi pályafutását. A kötet alapját doktori disszertációja képezi, amely néhány módosítással és bővítéssel jelent meg a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadónál.
A könyvbemutató után készítettek vele interjút.
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176887/romaniai-magyar-kozkonyvtarugy-1945%E2%80%932023-kozott-beszelgetes-dr-vantsa-judit-konyvtarossal
--Beszélgetés Vermesser Levente költővel, tanárral
Az interjúban Papp Attila Zsolt kérdezi Vermesser Levente csíkszeredai születésű költőt az Odakint és idebent című, hosszú hallgatás után megjelenő új verseskötetéről.
Vermesser elmondja, hogy az első verseskötete 2006-ban jelent meg, s bár azóta közel két évtized telt el, ilyen késlekedést nem tervez a következő kötetig. A beszélgetésből kiderül: az 1990-es évekbeli irodalmi-baráti csoport, az Éber, saját nyelvi játékai és képzettársításai máig visszaköszönnek pályáján. Vermesser szerint „a költészetben nincsenek olyan fogalmak, amelyeket eleve avíttnak lehetne nevezni, örökösen visszatérő témák vannak.”
Új kötetében érzékelhető a „hellén derű”: Görögországhoz és mediterrán kulturális kódokhoz kötődő motívumok jelennek meg, miközben a szerző Balánbányán és Csíkszeredában élő tanárként is helyt áll. Emellett beszél sportverseiről is: a kötet egyik ciklusa az Olimpiai arany címet viseli, és azt kínálja, amit ígér, olimpiai aranyakról és az azokat megszerző, ma már legendás magyar élsportolókról szól. Mint mondta, nem akarja abbahagyni a sporttémájú költészetet, amelyben olyan magyar élsportolók szerepelnek, mint Balczó András vagy a kajaknői négyes.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/freud-papa-fintorogna---interju-vermesser-levente-koltovel
A szerzővel készült másik friss interjú itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/freud-papa-fintorogna---interju-vermesser-levente-koltovel
--Interjú Lövétei Lázár László költővel, műfordítóval
Ilyés Krisztinka beszélgetett Alexandru Vakulovski Pizdeț című regényének Hányinger utca címmel megjelent magyar fordításáról Lövétei Lázár Lászlóval. A költő-műfordító elmondta, számára a fordítás legfontosabb feladata, hogy az eredeti szöveg hangulatát, lendületét és nyelvi sajátosságait hűen visszaadja, anélkül, hogy „átírná” a szerzőt. Vakulovski műve provokatív és nyers módon ábrázolja a moldáviai diákok kolozsvári mindennapjait, a kilencvenes évek zavaros, drogoktól és identitásválságtól terhelt világát. A fordítás egyik legnagyobb kihívását a moldáv szleng és az orosz jövevényszavak jelentették. A magyar cím, Hányinger utca, egyszerre őrzi az eredeti provokációját és ad neki helyi, magyar kontextust. A fordító szerint a regényben megjelenő frusztráció és útkeresés az erdélyi magyar olvasók számára is ismerős lehet. Lövétei Lázár László úgy véli, hogy a jó fordítás önálló irodalmi érték, amely hidat képez kultúrák és olvasóközösségek között.
Forrás és teljes interjú itt: https://kultura.hu/alexandru-vakulovski-forditojaval-lovetei-lazar-laszloval-beszelgettunk-30-budapesti-nemzetkozi-konyvfesztival/
--Beszélgetés Bodor Ádám íróval
Bodor Ádám íróval Tóth Gödri Ildikó beszélgetett. Az interjúban a Kossuth-díjas Bodor Ádám elmondja, hogy bár negyven éve Budapesten él, Kolozsvár maradt a szellemi hazája, otthona. Szerinte amit ma történelmileg megélünk, már negyven éve is megírta: az emberi természet és a hatalom működése nem változik. A novellát továbbra is a legtömörebb, legnehezebb műfajnak tarja, ahol „egyetlen hiba kioltja az éltető parazsat. Ott mindennek feszesnek, tisztának, egyértelműnek kell lennie.”
Filmadaptációi kapcsán azt vallja: a próza világa nem fordítható át veszteség nélkül.
Arra a kérdésre, hogy foglalkoztatja-e, hogy a fiatal nemzedék olvassa-e a műveit, azt válaszolta: „Soha nem gondolok az olvasóra. Vállalom a kockázatát, hogy nem föltétlenül népszerű szövegeket adok közre. Ezek nem könnyű olvasmányok. Kell hozzáolvasási kultúra, némi történelmi látásmód, szemlélet, és ismerni kell azokat a társadalmi körülményeket, amelyek az elnyomás feltételei között az emberi sorsokat meghatározták, – amelyek végső soron ezeket a szövegeket ihlették. Művészi szempontjaim mellőzésével nem gondolhatok arra, hogy a prózaírással kapcsolatos eszményeimet feladva hozzáférhetőbb történetekkel keressem a közönség kegyeit.”
Forrás és a teljes interjú itt: https://kronika.ro/erdelyi-hirek/bodor-adam-interju-kolozsvar
KÖNYVAJÁNLÓ
--Élővilágunk nyomában. A Gyergyói-medence természeti értékei
2025. október 14-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának nagy aulájában mutatták be Élővilágunk nyomában. A Gyergyói-medence természeti értékei című, frissen megjelent kötetet, amely a Gyergyói Szemle tudományos-ismeretterjesztő folyóirat legújabb, monográfiaszerű kiadványa. A 33 természettudós által írt kötet húsz fejezetben mutatja be a gyergyói térség változatos élőhelyeit és azok gazdag növény- és állatvilágát, több mint 280 látványos, színes fénykép kíséretében.
A kiadvány célja nemcsak az ismeretterjesztés, hanem a helyi identitás és a természet iránti felelősségtudat erősítése is.
Az est házigazdája dr. Máthé István biológus, a kötet egyik szakmai vezetője volt, aki dr. Csata Enikő hangyaszakértővel (Toulouse-i Egyetem, Franciaország) közösen irányította a munka szakmai előkészítését. A bemutatón a szakértők vetített képes előadások keretében ismertették a kötet legérdekesebb eredményeit, majd a közönség kérdéseire is válaszoltak. Az est végén lehetőség nyílt a könyv megvásárlására és dedikálására is.
--Jánó Mihály képhistóriái Kézdivásárhelyen
Jánó Mihály Képhistóriák – Kisesszék Barabás Miklós és Gyárfás Jenő festményeiről című, a sepsiszentgyörgyi ARTPrint Könyvkiadó gondozásában megjelent nagyméretű, 149 festmény és grafika reprodukcióját tartalmazó, 200 oldalas, keménytáblájú könyvét 2025. szeptember 28-án mutatták be a kézdivásárhelyi Kosztándi Képtárban. Az est házigazdája Hegedűs Ferenc kultúrmecénás volt.
Jánó Mihály arról beszélt, hogyan és mikor került közelebbi kapcsolatba a két nagy székely festőművész munkásságával a Székely Nemzeti Múzeum képtárában, ahol 1983 és 1989 között dolgozott. Arról is mesélt, hogy 1998-ban, amikor a Barabás Miklós-emlékkiállítást megszervezték, kitalálta, hogy fővédnököknek kérjék fel az akkori román és magyar elnökök feleségét, Nadia Constantinescut és Gönczné Göntér Mária Zsuzsannát, akik el is jöttek Háromszékre, ő pedig elkísérte őket a kézdimárkosfalvi Barabás-szoborhoz és a gelencei műemlék templomhoz.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176473/jano-mihaly-kephistoriai-kezdivasarhelyen
--Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
A Margó Irodalmi Fesztiválon, 2025. október 18-án Nyáry Krisztián beszélgetett Szabó T. Annával annak legújabb kötetéről, amely Erősebb nálam – a vágy, ami nem kér bocsánatot címmel jelent meg. A beszélgetésről Nagy Lilla számolt be a Székelyhonon.
A könyv középpontjában a vágy áll – annak sokféle arca, formája és megélése. „Engem mindig is az érdekelt, ami túl van rajtunk: a vágy, a sors, a trauma, a transzcendens. Minden, ami egyszerre vonz és megsebez” – mondta a szerző.
A cikk szerint Szabó T. Anna új kötete nem csupán a szenvedélyről, hanem a női tapasztalatról, a test és lélek viszonyáról is szól. A szerző a verseiben és prózai szövegeiben az emberi érzések mélységét és ellentmondásait igyekszik megragadni, kerülve a leegyszerűsítést és a tabusítást.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/liget/studio/erosebb-nalam-n-a-vagy-ami-nem-ker-bocsanatot
--Venczel József-emlékkönyv
2025. október 16-án mutatták be a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban a Venczel József társadalomkutatóról, egyetemi tanárról, közíróról készült emlékkönyvet, amelyet dr. Székely András Bertalan művelődésszociológus szerkesztett. A kötet 2024-ben jelent meg a Vencel József Társaság és a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadásában.
Az emlékkönyv előadások, laudációk anyagát gyűjti egybe, kiegészítve olyan korábban megjelent, nehezen hozzáférhető írásokkal, amelyek Venczel életét és munkásságát mutatják be.
A kötetről Lengyel Ferenc közölt recenziót a Művelődés folyóirat 2025. júniusi számában, amely itt érhető el: https://drive.google.com/file/d/14GlOCnTGWcGfdwcoC7eWqwZMdLqGy308/view
Forrás: https://szabadsag.ro/article/venczel-jozsef-emlekkonyvet-mutatnak-be-gyorkos-hazban
Facebook-bejegyzés az könyvbemutatóról itt: https://www.facebook.com/emkegyorkoshaz/posts/1125099599748790
--Megjelent Visky András új regénye, az Illegalisták
Az Illegalisták a Jelenkor Kiadónál jelent meg 2025. október 15-én, és szorosan kapcsolódik az író korábbi, nagysikerű művéhez, a Kitelepítéshez. Az Illegalisták ott veszi fel a fonalat, ahol a Kitelepítés befejeződik (illetve elindul). A regény a szabadság, a hit és a méltóság kérdéseit járja körül, miközben megidézi az ötvenes évek Romániájának elnyomó politikai légkörét. A címben szereplő „illegalisták” a rendszer szemében ellenségnek számító, de erkölcsi tartásukban szabad emberekre utal. Az Illegalisták nem családregény, hanem a szabadság és a szeretet elbeszélése, amikről nem lehet beszélni az erőszak, a hatalom és az embertelenség megmutatása nélkül. Visky szerint a mű alapgondolata, hogy „szabad ember az, aki nem okoz másoknak szenvedést”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/visky_andras_illegalistak_kitelepites_jelenkor_megjelenes.html
Podcast-ajánló a regényhez itt: https://open.spotify.com/episode/2wYNFnDKGTYD8xFhaQ5mqz
Beszámoló a könyv bemutatójáról itt: https://konyvesmagazin.hu/nagy/visky_andras_illegalistak_kotetbemutato_jelenkor.html
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Rendkívüli értékeket tárnak a nagyközönség elé az Erdélyi Fejedelemség idejéből is
Fehér megye legnagyobb múzeumának szakemberei feltárták a város középkori várkapuját; a Batthyáneumban ősnyomtatványokat digitalizálnak; a Fejedelmi palotában pedig – többek között – Bethlen Gábor díszöltözetét rekonstruálják.
A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magában foglaló Batthyáneumban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. Ezek hamarosan online is elérhetővé válnak a Digitool.bibnat.ro oldalon. A digitalizálás a Nemzeti Örökség Intézetének támogatásával valósult meg, és a Román Nemzeti Könyvtár munkatársai is segítséget nyújtottak a digitalizálásban.
„A terv az, hogy ezt a szakaszt követően újrainduljon a könyvtárban található kéziratok szkennelése, amelyek egyediek és rendkívül értékesek. Utoljára 2003–2004-ben szkennelték őket. Sürgős és szükséges, hogy ezt a folyamatot semmilyen körülmények között ne halasszuk el” – nyilatkozta Cristian Mladin, az intézmény vezetője.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/belfold/Rendkivuli-ertekeket-tarnak-a-nagykozonseg-ele-Gyulafehervaron-az-Erdelyi-Fejedelemseg-idejebol-is
--Digitális könyvtár Szilágy megyében – Egyre több könyv elérhető elektronikusan is
A Szilágy Megyei Tanács anyagi támogatásával új, modern szolgáltatással bővült az I. S. Bădescu Szilágy Megyei Könyvtár kínálata: az intézmény mostantól ingyenes hozzáférést biztosít több mint 300 e-könyvhöz és hangoskönyvhöz a CloudLibrary digitális platformon keresztül. Az új szolgáltatás lehetővé teszi a digitális könyvek kölcsönzését bármilyen eszközről – legyen az okostelefon, táblagép, laptop vagy e-könyvolvasó – a nap 24 órájában, a hét minden napján.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Digitalis-konyvtar-Szilagy-megyeben-Egyre-tobb-konyv-elerheto-elektronikus-formaban-is
MOZAIK
--Nem aznap született Hervay Gizella, mint ahogyan eddig tudtuk
Hervay Gizella születési dátumával kapcsolatban újabb bizonyítékok kerültek elő, amelyek megerősítik, hogy a költő 1934. október 14-én született, és nem október 10-én, ahogyan korábban a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon és más források is tévesen jelezték.
Balázs Imre József irodalomtörténész, a Hervay-monográfia szerzője, személyesen találkozott a költő lánytestvérével, Katalinnal, aki két olyan dokumentumot is bemutatott, amelyek megerősítik az október 14-i születési dátumot. Az egyik a halálozással kapcsolatos, a másik pedig a születési anyakönyvi kivonat romániai, zilahi másolata. Ezen kívül egy kézzel írt adatlap is előkerült a Szabédi László Emlékházból, amelyet maga Hervay Gizella töltött ki, és amelyen szintén október 14-e szerepel.
Balázs Imre József az új információk birtokában kezdeményezte az életrajzok és online források frissítését. A Petőfi Irodalmi Múzeum már módosította a téves adatot a hivatalos oldalán. Hamarosan a Hervay Katalinnal készített interjú is olvasható lesz.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/10/14/hervay-gizella-szuletesi-datum-felfedezes
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.