ReMeK-e-hírlevél
XX. évf., 2025/10. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Könyvtárosi börze
--A Székelyföld folyóirat diákpályázata
--Képzés: Irodalom- és mesealapú módszerek az önismeret és önreflexió támogatásában
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Háromszéki frissnyugdíjas könyvtárosok
--Könyvek éjszakája a Maros Megyei Könyvtárban
--Japán nap a gyergyószentmiklósi könyvtárban
--Szilágysági olvasótábori élménybeszámoló
--Könyvtárba költözik a Tortoma Önképzőkör
--Rendkívül csökken a falusi környezetben működő könyvtárak száma
--Szakértők vizsgálják az erdélyi magyar irodalmi élet és a Securitate viszonyát
--Biblioterápia és színjátszás
RENDEZVÉNYEK
--Élménymarketing, marketingkommunikáció és érdekérvényesítés – erdélyi kihelyezett képzés
--Baka István-emlékrendezvény Csíkszeredában
--Évadnyitó az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben
--Közösségi írásterápia Nagyváradon is
--Könyv az udvarterek festőjéről
--Újabb Erdélyi Nemzetközi Könyvfesztivál (FICT) Kolozsváron
DÍJAK
--Vajda Noémi kapta az Irodalmi Jelen prózadíját
--Biró Zsombor Aurél és Harag Anita a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíj nyertesei
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Sajdik Ferenc grafikusművész
INTERJÚ
--Beszélgetés Finta Erika szentegyházi könyvtárossal
--Új könyvvel jelentkezik Kádár Annamária
--Az értelmes munka mámoros boldogsága – Beszélgetés Tulit Ilona egykori magyartanárral, tanfelügyelővel, tankönyvszerkesztővel
KÖNYVAJÁNLÓ
--Karácsonyi Zsolt új könyvvel jelentkezett
--A Szent Mihály-hegyi templom: történelem, emlékezet, megújulás
--Még közelebb hozni Benedek Eleket az emberekhez
--Olvasatokban az élet
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Negyven corvina digitális másolatával gazdagodott a gyűjtemény
--MaIZsik – Nagyváradi magyar irodalmi zsidó könyvtár
MOZAIK
--Tízéves az erdélyi örmény újság
--A marosvásárhelyi Gemma könyves kávézó
--Románia a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég országa
--Megválasztották Budapest legszebb egyetemi könyvtárát
PÁLYÁZATOK
--Könyvtárosi börze
A Station Europe nonprofit szervezet Könyvtárosi börze (Bursa bibliotecarilor) elnevezéssel pályázatot hirdet tapasztalatcsere megvalósítására, lehetővé téve azt, hogy egy romániai könyvtáros egy választott külföldi könyvtárban tölthessen el időt, együtt dolgozhasson az illető könyvtár munkatársaival, majd a bevált tapasztalatokkal és új ötletekkel feltöltődve térjen vissza.
Határidő: 2025. november 4. A pályázat eredményét idén november végén teszik közzé.
A pályázatba foglalt külföldi látogatás megvalósítására 2026 februárjában kerülhet sor, 3-4 napos időtartamot ölel fel, és a kiíró valamennyi felmerülő költséget fedezi (utazás, lakhatás, megélhetés és biztosítások).
Forrás és a részletes, román nyelvű kiírás itt: https://www.facebook.com/gramescualingabriel/posts/10229488200893424
--A Székelyföld folyóirat diákpályázata
Miért fontos nekünk a természet óvása, védése? Mit kezdhetünk felgyorsult világunkban ezzel a természeti örökséggel? Ezekről a kérdésekről vár verseket (maximum két-hármat, de 60 sornál nem többet) és prózai szövegeket (novellát, kisesszét: maximum 10 000 karakternyit) a Székelyföld folyóirat a 14–18 évesektől (IX–XII. osztályos diákoktól). A pályázatokat kinyomtatva a Székelyföld folyóirat postacímére (530170 Csíkszereda, T. Vladimirescu u. 5. sz.) vagy elektronikusan a szekelyfold@hargitamegye.ro címre lehet beküldeni. A borítékon (vagy az e-mail-ben) tüntessétek fel: Pályázat: HEGYEK, FÁK, FÜVEK. A személyes adataitok is szükségesek: pontos név, lakcím, telefonszám, e-mailcím!
Beküldési határidő: 2025. október 31. Eredményhirdetés 2025 decemberében. A díjazott művek közlési jogát a Székelyföld folyóirat fenntartja.
A pályázat díjai: I.: 1000 lej; II.: 750 lej; III.: 500 lej.
Forrás és további részletek, fogódzók itt: https://szekelyfoldfolyoirat.ro/hirek/diakpalyazat-2025-.html
--Képzés: Irodalom- és mesealapú módszerek az önismeret és önreflexió támogatásában
Harmincórás jelenléti képzés a 2025. október 17-18., október 24-25. időszakokban. Jelentkezési határidő: 2025. október 8. Célcsoport: pedagógusok, könyvtárosok, segítő szakemberek.
Iratkozás: https://ccd.eduhr.ro/program/signup/1757919836
A pedagógiai és segítő szakmákban kiemelt jelentőséggel bírnak azok a módszerek, amelyek elősegítik a személyes kompetenciák, így különösen az önismeret és az önreflexió fejlődését. Az irodalmi szövegek, a mesék és az alkotó írás olyan eszközöket kínálnak, amelyek saját élményen keresztül teszik megtapasztalhatóvá a történetek lélektani hatásait, valamint az önreflexiós és önismereti folyamatokban betöltött szerepüket. A program célja, hogy a résztvevők megismerjék ezek alkalmazási lehetőségeit, és képessé váljanak mások önismereti folyamatait is támogatni e narratív módszerek segítségével.
Képző: dr. Szántó Bíborka egyetemi adjunktus, mentálhigiénés segítő szakember. Helyszín: „Apáczai Csere János” Pedagógusok Háza székhelye, Taploca utca 20. sz., Csíkszereda. A képzés ára: 300 lej.
Forrás és további információk itt: https://ccd.eduhr.ro/program/Program/1757919836
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Csodalámpa olvasóklub kamaszoknak
2025 szeptemberének első hetében zajlott a kamaszok Csodalámpa olvasóklubja a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A közös olvasmány Michael Ende Momo című regénye volt. A résztvevők az idő fogalmáról beszélgettek, a filozófiát is segítségül szólítva. A számukra legfontosabb dolog köré festették meg az amfiteátrumot, mozaikkövekből idővirágot alkottak, sokat bandáztak, játszottak, beszélgettek.
Az alábbi videó összefoglaló, emlék és egyben köszönet a lelkes részvételért!
Forrás, fotók és a videó itt: https://www.kmkt.ro/hu/2025-csodalampa-kamaszoknak.html
Képszöveg – Szövegkép: Bartis Attila, Kemény István és Wirth Imre Sepsiszentgyörgyön
Jeles írók, költők érkeztek a Bod Péter Megyei Könyvtárba 2025. szeptember 24-én: az intézmény Gábor Áron-termében Bartis Attila, Kemény István és Wirth Imre közönségtalálkozójára és irodalmi estjére került sor, akikkel Murányi Sándor Olivér író beszélgetett. A rendezvény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Műhelytitkokról, az alkotás folyamatáról, illetve tárgyakhoz való viszonyulásukról szóltak a meghívottak, akik azzal a céllal érkeztek Sepsiszentgyörgyre is, hangsúlyozta Murányi Sándor Olivér, hogy még jobban megnyerjék az érdeklődőket az olvasás és az irodalom számára.
Sűrítve az elhangzottakból: Kemény István számára a tárgyak nyomasztó érzést jelentenek, mert mindig több van belőlük, mint amennyi kellene, s úgy véli, jó lenne egy letisztult, csupán a legszükségesebb bútorokat, illetve könyveket tartalmazó lakásban élni. Jáván ilyen környezetet alakított ki magának Bartis Attila – lakásában még könyvek sincsenek, igaz, számára döbbenetes, hogy nem is hiányoznak –, viszont budapesti otthonában gyermekkorának, életének meghatározó tárgyai sokasodnak, mintha az a tér múzeum vagy könyvtár lenne. Wirth Imre akkor veszítette el a tárgyakhoz való ragaszkodási képességét, amikor lebontották Óbudát, családi házukkal együtt, ekkor az ószeres összeszedte mindazt, amihez gyermekként ragaszkodott...
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176385/irok-targyakrol-alkotasrol-eletrol
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.1205819791578464
--Háromszéki frissnyugdíjas könyvtárosok
A 2025-ös esztendőben több háromszéki iskolai könyvtáros ment nyugdíjba, így Forreiter Csilla-Éva, Camelia Mantaroșie, Vicol Márta és Török Júlia is. Az elmúlt években aktívan részt vettek gyűléseken, módszertani napokon, konferenciákon és továbbképzőkön. Nemcsak a könyvtárosi munkával és annak művelésével foglalkoztak, hanem kultúrmissziót is teljesítettek a saját környezetükben.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/09/haromszeki-nyugdijas-konyvtarosok.html
Hírlevelünk szerkesztősége egészségben, elégtételekkel eltöltött, sok boldog nyugdíjas évet kíván számukra!
--Könyvek éjszakája a Maros Megyei Könyvtárban
A Maros Megyei Könyvtár idén is csatlakozott a Könyvtárak éjszakája nevű országos kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy összekösse az olvasókat, a közösséget és a könyvek varázslatos világát.
Az eseményre 2025. szeptember 26-án került sor, a szervezők színes programkínálattal készültek, román és magyar nyelven egyaránt. A magyar nyelvű programok központi témája a magyar népmese volt: a könyvtár folyóirattárában várták a kicsiket és nagyokat, hogy a szervezőkkel együtt eredjenek a mesehősök nyomába. A nap folyamán a látogatók kipróbálhatták a bútorfestést, népi motívumokkal díszítve ki saját kis ajándékaikat, valamint a nemezelést is: különböző használati tárgyakra készíthettek virágdíszeket. Délután élőszavas mesemondás kezdődött Tekei Erikával, a kalandos kedvűek pedig kihívásokkal teli vetélkedőn is részt vehettek, ami a népmesék világát idézte. A cél ez volt: elnyerni a hamuban sült pogácsát, amivel a bátor kalandorok nyakukba vehetik a nagyvilágot!
Az élő könyvtár keretében a helyi közösség tagjai oszthatták meg történetüket. A beszélgetésben részt vett mások mellett László Lóránt történész, önkéntes hegyimentő, Kálmán Melinda klinikai pszichológus, Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány társalapítója, illetve Zogorean Valentin, a Maros Megyei Könyvtár munkatársa, önkéntes tűzoltó. Ezt követően Tekei Erika előadásában került sor a megszokott mesedélutánra.
A Teleki Téka is csatlakozott a kezdeményezéshez: őszi könyvturit rendeztek, ingyen elvihető könyvekkel.
Forrás: https://nepujsag.ro/articles/iden-is-lesz-koenyvtarak-ejszakaja
--Japán nap a gyergyószentmiklósi könyvtárban
2025. szeptember 12-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban várták azokat az érdeklődőket, akiket vonz a japán kultúra. Előbb Tanizaki Seiko néprajzkutató tartott előadást, majd a japán zenével ismerkedhetett a nagyérdemű. A közel háromórás rendezvény alatt a japán írás kipróbálására és origamihajtogatásra is lehetőség volt. Az ismeretek átadása ennél hitelesebb nem is lehetne, hiszen a meghívottak mind japánok voltak.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
--Szilágysági olvasótábori élménybeszámoló
2025-ben július végén került megrendezésre az Öregapó madarai olvasótábor, amelyet a Sarmasági 1-es Számú Technológiai Líceum második osztályos diákjait oktató Katona Edith Enikő és Szeredai Hajnalka tanítónők szerveztek. A könyvtár az olvasótábor lelke, nemcsak a könyvek biztosítása tartozik a feladatai közé, hanem a gyerekek könyvtárhasználatra való nevelése is. A könyvtár különleges teret ad az olvasásnak, amely eltér az iskolai környezettől: felfedezésre hív, önálló választásra ösztönöz.
A tábor fő célja természetesen az olvasás megszerettetése volt. Lázár Ervin Öregapó madarai című könyvéből olvastak a gyerekek: először az 5–11., majd a 20–25. oldal között haladtak, később az olvasónapló vezetését is elkezdték. A történet Öregapóról szól, aki egy különleges ember: bölcs, türelmes, szeretetteljes, és nagyon szereti a természetet, különösen a madarakat. Az olvasott szövegrészekhez mindig beszélgetések, kérdések és feladatok kapcsolódtak, amelyek segítették az olvasott szöveg megértését, valamint elmélyítették az olvasás élményét. Az olvasás így nemcsak feladat, hanem közös kaland lett, ahol a gyerekek átélhették a történet izgalmait.
Az olvasás mellett fontos szerepet kaptak a kreatív foglalkozások és szabadtéri tevékenységek is.
Forrás: https://www.szilagysagiszo.ro/olvasotabori-elmenybeszamolo/
--Könyvtárba költözik a Tortoma Önképzőkör
Erdővidék tékája, a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár több tízezer kötettel várja az olvasni szeretőket. 2025. szeptember 22-től az intézmény olvasótermében folytatják a Tortoma Önképzőkör találkozóit.
A könyvtár továbbra is számít mindazokra, akiknek az olvasás szórakozás, de azokra is, akik tudásra, információra éhesek, ezért szívesen fellapoznának egy-egy ismeretterjesztő könyvet, mert úgy gondolják, a könyvekből szerzett ismeretek még a mai világban is értékesebbek, mint azok, amelyekbe a világhálón lépten-nyomon belebotlik manapság az ember. Demeter Zoltán megbízott könyvtáros készségesen vezetett körbe a könyvektől roskadozó, egyedi hangulatot árasztó polcok között, s mint mondta, a Gyulai Líviusz-könyvtárban a lágy romantikától a kemény tudományig a legváltozatosabb témakörökben bárki találhat olvasnivalót a maga számára, a kisiskolástól a nyugdíjasig. És jönnek is az olvasók, nem csak Barótról, hanem a környező falvakból is, hiszen a Gyulai Líviusz Városi Könyvtár Erdővidék könyvtára.
A könyvtár Pál Antal Olvasóterme új szerepet is kap: itt szervezik az újrainduló Tortoma Önképzőkör találkozóit. A legelső őszi találkozót, amelynek meghívottja a baróti származású, Los Angelesben élő Skovrán Tünde színész, rendező, producer volt, 2025. szeptember 22-én tartották, a továbbiakban a megszokott időpontban, kedd esténként 7 órától várják a közönséget.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176239/konyvtarba-koltozik-a-tortoma-onkepzokor-erdovidek
--Rendkívül csökken a falusi környezetben működő könyvtárak száma
A romániai könyvtári rendszer 2020 és 2023 között mind számbeli mind funkcionális szempontból jelentős visszaesést tapasztalt – derült ki az Országos Könyvtári Bizottság által összeállított, a romániai könyvtárak helyzetéről szóló elemzésből, amelyet 2025. szeptember 19-én mutattak be. Az elemzés szerint a legnagyobb hatást a vidéki könyvtárak érezték meg, amelyek 10%-a megszűnt az említett időszakban, és amelyekben az állomány is csökkent, annak ellenére, hogy országos szinten nőtt a könyvtárak ellátottsága. A vidéki környezetben működő könyvtárakra emellett a szakemberhiány is jellemző.
A jelentés szerint 2020 és 2023 között a romániai könyvtárak száma 566-tal csökkent, amely „jogszerű alapot nélkülöző közigazgatási döntések” következtében, illetve a könyvtári törvény rendelkezéseivel ellentétben történt, ez az eljárás pedig „megkérdőjelezi a vonatkozó intézmények bezárásának jogszerűségét” – áll a jelentésben, amely szerint a bezárás komoly kérdéseket vet fel a kultúrához és az oktatáshoz való hozzáférés terén.
A jelentés szerint a szakkönyvtárak száma csaknem 10%-kal csökkent, de ezek száma eredetileg sem volt magas. Ugyanakkor az iskolai könyvtárak száma körülbelül 10%-kal nőtt, az említett időszakban, 5500-ről 6000-re (azonban 2022-ben érte el a csúcsot, akkor 6035 működött).
Másrészt a közkönyvtárak száma jelentősen csökkent, főként a községi könyvtárak számának hirtelen esése miatt: 2020 és 2023 között 1751-ről 1581-re, ami jóval nagyobb csökkenés, mint a városokban regisztrált (250-ről 2020-ban 240-re 2023-ban).
A jelentés kitér a könyvtári állomány dinamikájára is: eszerint 2020 és 2023 között minden könyvtárkategóriában csökkent a meglévő kötetek száma. Számokban kifejezve a legjelentősebb csökkenést a nemzeti könyvtár (26 millióról 22 millió alá), az egyetemi könyvtárak (közel 30 millióról 25,5 millióra) és a szakkönyvtárak (közel 7,5 millióról 5,7 millióra) regisztrálták. A legkisebb csökkenés ezzel szemben az iskolai könyvtárak esetében mutatkozik (a különbség egymillió alatt marad).
A közkönyvtárak közül a községi könyvtárak a legnagyobb veszteséget szenvedték el a kötetek számát tekintve: a 2020-ban létező több mint 16 millióról 2023-ra 14,7 millióra csökkent az összállományuk.
Ebben az időszakban a nemzeti, egyetemi és közkönyvtárakban a kölcsönzött kötetek száma nőtt, míg az iskolai könyvtárakban (9,4 millióról 7 millióra) és a szakkönyvtárakban csökkent.
A közkönyvtárak esetében a kiadott kötetek száma minden kategóriában – megyei, városi és községi – nőtt. Utóbbi esetben a növekedés csekély volt, 2,24 millióról 2020-ban 2,29 millióra 2023-ban, 2022-ben pedig 2,33 millióra emelkedett.
Az Országos Könyvtári Bizottság statisztikai albizottsága által készített jelentés a humánerőforrás tekintetében „demográfiai és szakmai egyensúlytalanságot” is megállapít:
* Idősödés munkaerő: a szakemberek 53%-a 50 és 64 év közötti, csak 0,7%-uk 25 év alatti.
* A szakma feminizálódása: a munkavállalók több mint 86%-a nő, ami a sokszínűség és a perspektíva hiányát jelezheti.
* A képzett személyzet városi koncentrációja: a szakemberek 76,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, de 79,2%-uk városokban dolgozik.
* Alulreprezentáltság vidéken: a szakemberek mindössze 28%-a dolgozik vidéki könyvtárakban, és közülük csak 20,8% rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
* A köz- és iskolai könyvtárak központi szerepe: a szakemberek 77,6%-a ilyen típusú könyvtárakban dolgozik.
--Szakértők vizsgálják az erdélyi magyar irodalmi élet és a Securitate viszonyát
Együttműködési megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány: többéves kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális életének történeti hátterét.
A kutatás különös hangsúlyt helyez a bukaresti Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) szaklevéltárában őrzött források feldolgozására. Az együttműködés szakmai felügyeletét egy bizottság fogja ellátni, amelynek tagjai, az ÁBTL és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány javaslatai alapján, elismert kutatók, történészek, szakemberek lesznek. Terv szerint a kutatás pontos ütemezését és módszertanát több szintű pályázati kiírás határozza majd meg, amelybe tapasztalt szakemberek és kutatócsoportok, illetve egyetemi hallgatók, doktoranduszok, fiatal kutatók is bekapcsolódhatnak.
--Biblioterápia és színjátszás
2025. szeptember 26-án a székelyudvarhelyi Bice-Bóca színjátszó társulat fennállásának ötödik esztendejét ünnepelte. Borbé Levente könyvtáros és Bajcsi Kinga óvónő, pszichológus az összekovácsolódott csapat szellemiségéről, az ötéves együttlét öröméről beszélt az évfordulós ünnepségen. Kiemelték, hogy a társulat foglalkozásain felvetődő téma a drámapedagógiával kezdődően megmarad az ezt követő biblioterápiás felolvasás során, és segíti a betanulandó színművek szereplőinek jobb megértését, az érzékenyítést ilyen vonatkozásban. A beszédek után a csapat tagjai közel száz fotóval utazhattak vissza a múltba, a megalakulásig.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/09/5-esztendos-szekelyudvarhelyi-bice-boca.html
RENDEZVÉNYEK
--Élménymarketing, marketingkommunikáció és érdekérvényesítés – erdélyi kihelyezett képzés
Élménymarketing, marketingkommunikáció és érdekérvényesítés címmel került sor képzésre a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, 2025. szeptember 22. és 24. között, a budapesti Könyvtári Intézet szervezésében. A képzést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, Farkas Ferenc tartotta Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Szatmárnémeti, Bögöz, Felsőboldogfalva, Szentegyháza és persze Székelyudvarhely könyvtárosainak.
Forrás és részletek itt: https://www.facebook.com/fairenc/posts/25385365937716989
--Baka István-emlékrendezvény Csíkszeredában
A 2025-2026-os tanévben a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium egyik kiemelkedő rendezvénysorozata Baka István nevéhez fűződik: a jeles költő harminc éve, 1995. szeptember 20-án távozott köreinkből, költeményei és műfordításai viszont elevenek. Az iskola pedagógusai és könyvtárosa fontosnak tartották eme kincs továbbadását a jövő nemzedék számára. A könyvtár kiállítással tisztelgett a költő előtt. A nagyobb volumenű program azonban 2025. szeptember 15-én kezdődött el. Ráduly Margit képzőművészettanár Borbé Levente könyvtárossal, Borsodi L. László és Csata Emese magyar nyelv- és irodalom szakos tanárokkal, valamint Nagy Veronka történelemtanárral készítette el azt, Baka István – Tájkép fohásszal címmel. Ráduly Margit tanárnő bevezetőt tartott a programról és annak kivitelezéséről az egybegyűlt diákok számára. Ezt követően Borsodi L. László ismertette Baka István életét és költészetét. Ezt követően a város központi parkjában a diákok kellő útbaigazítással megalkothatták, kreativitásukat használva, a választott költeményekből fakadt illusztrációjukat. Szeptember 16-án ez a tevékenység folytatódott. A diákok bebizonyították, hogy a költészet adta lehetőségek tárháza szinte végtelen. Szeptember 17-én az említett pedagógusok a rajzokból kiállítást állítottak össze. A részt vevő diákok száma 60 körül mozgott. Tekintettel a program sikerére, december 15. és 19. között, az Iskola másként héten folytatódik.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/09/baka-istvan-tajkep-fohasszal.html
--Évadnyitó az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2025. szeptember 29-én tartotta évadnyitó ülését az RMDSZ székházában. A munkaülésen Regéczy Szabina Perle körelnök ismertette Halál és feltámadás Reviczky Gyula költészetében című tanulmányát, a költő születésének 170. évfordulója alkalmából. Felolvasással közreműködtek a kör szavalói.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/evadnyito-az-aradi-toth-arpad-irodalmi-korben-6
--Közösségi írásterápia Nagyváradon is
Magyar nyelvű, felnőtteknek szóló írásterápiás előadást és workshopot szerveztek a nagyváradi Léda-házban 2025. szeptember 19-én.
Az előadó dr. Mikola Emese, magyartanár, pasztorálpszichológus volt, aki a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatójaként az írásterápia alkalmazásáról publikált tanulmányokat, szakkönyve 2024-ben jelent meg A keresztyén írásterápia alapjai címmel a kolozsvári Egyetemi Műhely Kiadó gondozásában, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.
A terápiás írás a 90-es évektől klinikailag is igazolt mentálhigiénés és terápiás módszer. Immunerősítő, stresszcsökkentő és a traumafeldolgozás egyik leghatékonyabb eszköze.
Dr. Mikola Emesének köszönhetően a rendezvényre már több alkalommal sikerrel került sor a kolozsvári megyei könyvtárban, ahol ilyan kérdésekre is keresték a választ: hol és hogyan lehet elsajátítani ezt a módszert? milyen területeken alkalmazzák sikerrel, hol lehetne segítségünkre nekünk is? milyen, írással kapcsolatos hiedelmeket cáfoltak és igazoltak a kutatók? hogy segíthet ez azoknak, akik gyakorolnák az írásterápiát? hogyan viszonyul a terápiás írás a kreatív íráshoz?
Forrás: https://biharinaplo.ro/cikk/kultura/kozossegi-irasterapia-a-leda-haz-kulturterben-105502
--Könyv az udvarterek festőjéről
2025. szeptember 21-én a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében családtagok, egykori tanítványok, ismerősök és érdeklődők jelenlétében emlékeztek a 120 esztendővel ezelőtt ezen a napon a céhes városban született Incze István festőművészre. Ugyanakkor bemutatták a róla szóló könyvet: az Incze István festőművész (1905–1978) című kötet gyermekei, Incze Ágnes Erzsébet és Incze István szerkesztésében jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176291/konyv-az-udvarterek-festojerol
--Újabb Erdélyi Nemzetközi Könyvfesztivál (FICT) Kolozsváron
2025. szeptember 24. és 28. között tartották Kolozsvár főterén a tizenegyedik Erdélyi Nemzetközi Könyvfesztivált (Festivalul Internațional de Carte – FICT). „Úgy érzem, 2025-ben Romániában egyre nehezebb kultúráról beszélni, különösen az írott kultúráról. Öröm számomra, hogy a kollégáimmal együtt sikerült megszerveznünk ezt a kiadást is, hogy elhozzuk az ország fontos kiadóit, valamint írókat és értékes embereket a FICT-re. (…) Úgy gondolom, hogy a mi üzenetünket – ‘A jövőt kultúrával építjük’ – komolyan kell venni és megérteni, mert kultúra nélkül nincs és nem is lehet jövőnk. A könyv a társadalmunk alapját képezi. Kultúrával építünk életeket, kórházakat, utakat, városokat. Ezt mindenkinek meg kellene értenie, és tudatosítania kellene, hogy ha levesszük a kezünket a kultúráról, különösen a könyvről, akkor nem lehet jövőnk” – mondta Gabriel Bota író az esemény megnyitóján.
A könyvfesztivál ideje alatt 63 kulturális eseményt és több mint 70 könyvbemutatót szerveztek; a FICT-találkozások sorozat részeként tizenkét konferencia és kerekasztal-beszélgetés zajlott le, többek között olyan témákat érintve, mint a próza helyzete napjainkban, az oktatás és a kultúra valamint az irodalom és az újságírás kapcsolata. Összesen 170 előadó vett részt, és több mint negyven kiadó – köztük a Koinónia – várta az olvasókat megszámlálhatatlan könyvvel.
DÍJAK
--Vajda Noémi kapta az Irodalmi Jelen prózadíját
2025. szeptember 12-én került sor az immár 24 esztendős Irodalmi Jelen díjkiosztó gálaestjére, amelyet harmadik alkalommal rendeztek meg Aradon, és a tavalyi évhez hasonlóan, idén is az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozatának keretében zajlott.
Az esemény első mozzanataként Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen alapító-főszerkesztője átadta a 2024-es év Irodalmi Jelen-díjait, felváltva olvasva fel Varga Melinda költővel a díjazottak laudációját.
A költészeti nagydíjat Vass Tibor költő, prózaíró és esszéíró kapta, aki szabadon mozog a különböző műfajok között. Lajtos Nóra költészeti díjat vehetett át. Irodalmi munkássága szerteágazó. Mestere a lírának, prózának, gyermekirodalomnak. Esszéírói és irodalmi kritikusi minőségében is elismert alkotó. Lírai alkotásaiban felfedezhető a hagyományokra építkezés, a mitológiai motívumok és a személyes emlékekből való táplálkozás.
Az aradi kötődésű Vajda Anna Noémi írói munkáját prózadíjjal ismerte el az Irodalmi Jelen. Az író szerkesztőként is bizonyított, több mint két évig alakította főszerkesztőként a Szövétnek aradi kulturális szemle arculatát. Tömör, feszes szövegei hatalmas empátiáról, érzékenységről árulkodnak, ezzel nyerve meg az olvasókat. Rónai Balázs Zoltán szintén prózadíjat kapott. Az író 15 éve szerzője az Irodalmi Jelennek, lírai és prózai műveket egyaránt alkot. Írásait a száraz, cinikus és bő humorú stílus jellemzi, történetei tele vannak abszurd fordulatokkal, humorosan fanyar kiszólásokkal. Nagyvarjasi Szabó István esszéíró laudációját Nagy István írta és olvasta fel, kiemelve az esszéíró széleskörű történelmi tudását és megragadó stílusát. Az idei debütdíjat Papp Vera kapta. A fiatal író, bár nem használ kötött versformát, művei feszes szerkezetűek, mint egy filmkocka. Témái között megjelenik az emberi sors, a gondolkodás sajátosságai, a halál végessége, az emberi szív sötétebb oldala, testi és lelki betegségek, álmok és emlékek, olvasásra ösztönözve a fiatal olvasókat.
Forrás: https://irokligaja.ro/vajda-anna-noemi-kapta-az-irodalmi-jelen-prozadijat/
--Biró Zsombor Aurél és Harag Anita a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíj nyertesei
Biró Zsombor Aurél és Harag Anita nyerte az idén ötödik alkalommal átadott Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat és a vele járó 3-3 millió forintot. Az ösztöndíjra idén 53 pályázat érkezett, 40. életévüket be nem töltött vers- és prózaíróktól, akiknek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötetük.
Biró Zsombor Aurél Hogyan térdeljünk munkacímű regénye egy fiatal egyetemista öntudatra ébredése a kétharmadok Magyarországán. A főszereplő 18 éves, ambiciózus, kispolgári családból származó fiú, aki felvételt nyer a Magyar Nemzeti Íróakadémiára, amely kormányzati irányítás alá kerül. A szerző kísérletet tesz rá, hogy megrajzolja egy végérvényesen kettészakadt társadalom lélektani térképét.
Harag Anita Nevetések című kisregénye középpontjában egy rendkívüli szülői értekezlet áll, ahol a biológia fakultációs tanulók szüleinek arról kell dönteniük, megnézhet-e egy 17 éves gyerek egy boncolást. A regénytervben különböző világlátású emberek próbálják megértetni egymással, hogyan viszonyulnak a halálhoz.
A díjakat a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj ötödik évére felkért zsűri (Czakó Zsófia, Halász Rita, Jánossy Lajos, Nádasdy Ádám és Székely Kriszta) döntése nyomán adták át.
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Sajdik Ferenc grafikusművész
Életének kilencvenhatodik évében, 2025. szeptember 21-én elhunyt Sajdik Ferenc, Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett grafikusművész, karikaturista.
1930-ban született Neuenhagen bei Berlin-ben. Iparrajziskolában tanult, 1949-től litográfusként dolgozott, majd a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója lett. Karikatúráit a Ludas Matyi vicclapból ismerhette meg a közönség. Kedvesen esendő, szerethető figurái harminc éven át jelentek meg minden héten, sokan az ő rajzaiért vették az újságot. A Ludas Matyit 1990-től az Új Ludas követte, majd megszűnt a lap. 1993-tól az Úritök, majd a Pesti Vicc munkatársa volt.
Igazán népszerűvé a rajzfilm tette. Visszaemlékezése szerint a filmkészítéssel egy véletlennek köszönhetően került kapcsolatba: egy Műcsarnokban rendezett karikatúrakiállításra egy hét méter hosszú rajzot készített Budapestről, amelyet megláttak a filmgyár vezetői, és elhatározták, hogy kisfilmet készítenek belőle. A film végül nem készült el, de megismerkedett Dargay Attilával és Jankovics Marcellel, akik később felkérték, hogy rajzoljon figuraterveket, háttereket a La Fontaine-mesesorozathoz. Ezt követte a Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-horgász, amelyek évtizedek óta gyerekek és felnőttek kedvencei.
Csukás István meseíróval olyan halhatatlan rajzfilmfigurákat teremtettek meg együtt, mint Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy az esendő, csokizabáló madár, Gombóc Artúr.
INTERJÚ
--Beszélgetés Finta Erika szentegyházi könyvtárossal
Finta Erika a Szentegyházi Városi Könyvtár könyvtárosa, és a Hargita megyei kisváros kulturális életének egyik mozgatórugója, egyszersmind egy huszonéves ikerpár édesanyja. Munkahelye egyben a második otthona. Ezúttal ő engedett „villám-bepillantást” az értékrendjébe a Nőileg magazin olvasói számára.
„(...) – Mi a legértékesebb tulajdonod?
– A legértékesebb tulajdonom valójában nem is az enyém – mégis minden szálammal hozzá kötődöm. Ez a településünk könyvtára, amely nem csak a munkahelyem évtizedek óta, hanem a második otthonom. És nemcsak az otthonom, menedékem, lassan életteremmé vált. Már szinte egy vagyok vele.
– Kik a kedvenc íróid?
– Minden jó könyv után úgy érzem, na, ez lesz a kedvenc íróm, aztán találkozom egy másikkal, és azt is ujjongva fogadom be. Mostanában a magyar írók könyvei találnak meg leginkább. Márai Sándor művei különösen közel állnak hozzám, bevallom, némelyik nehéz olvasmány nekem, de minden mondata újraolvasásra hív, elmélkedésre késztet. Nagyon el tudok merülni Erdős Renée gondolataiban. Szabó Magda írásai is nagyon közel állnak a szívemhez. Szeretem Gárdos Péter könyveit, jókat derülök Királyhegyi Pál kifinomult humorán. Mélyen megérintett Visky András Kitelepítése, a mai napig többször is fellapozom, újraolvasom egy-egy részletét. Magával ragadott Totth Benedek stílusa is, őt nemrég fedeztem fel… s még sorolhatnám. (...)
Forrás és a teljes interjú itt: https://noileg.ro/szempont/villaminterju-finta-erikaval-szeretem-meghallgatni-az-embereket
--Új könyvvel jelentkezik Kádár Annamária
A (Kis)kamaszok – Milyenek ők ma, és hogyan kapcsolódjunk hozzájuk jól? című könyvben Kádár Annamária jeles mesepszichológus saját élettörténetéből, szülői tapasztalataiból és szakmai tudásából merít, hogy segítsen eligazodni ebben az érzékeny életszakaszban. A Maszol portálnak adott interjúban mesél arról, milyen volt ő maga kamaszként, hogyan éli meg lányai útkeresését, és miért tartja fontosnak, hogy a „belső kamaszunkkal” is kapcsolatban maradjunk.
„Október 7-én fog megjelenni, és egy kisebb könyv lesz, szinte egy útravaló zsebkönyv. De figyeltem arra, hogy ne egy tanácsgyűjtemény legyen, hanem szerzőként és anyaként is úgy állok a szülőtársak mellett, hogy megmutatom: nekem is ugyanolyan nehéz, nekem is ugyanolyan új. És ha együtt megváltoztatjuk ezt a negatív rálátást, akkor az már nagyon sokat segíthet a jövő kamaszain.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://maszol.ro/eletmod/Kadar-Annamaria-uj-konyve-hogyan-ertsuk-meg-a-mai-kamaszokat-INTERJU
--Az értelmes munka mámoros boldogsága – Beszélgetés Tulit Ilona egykori magyartanárral, tanfelügyelővel, tankönyvszerkesztővel
Örök tanár, közben szaktanfelügyelő, tankönyvíró és szerkesztő, az oktatás folyamatára ma is ezer csáppal figyelő ember. A sepsiszentgyörgyi Tulit Ilonával a lehetetlenre vállalkozott kérdezője: tükröt állítani legalább hetven év történéseinek. Beszélgetés szabadság- és igazságszeretetről, útkeresésről, reformkísérletekről és ma is borzongató kötéltáncról.
Forrás és az interjú itt : https://www.3szek.ro/load/cikk/176221/az-ertelmes-munka-mamoros-boldogsaga-beszelgetes-tulit-ilona-egykori-magyartanarral-tanfelugyelovel-tankonyvszerkesztovel
KÖNYVAJÁNLÓ
--Karácsonyi Zsolt új könyvvel jelentkezett
2025. szeptember 22-én az aradi Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád termében Karácsonyi Zsolt új kötetét mutatták be. A szerző 1977-ben született Aradon, József Attila-díjas költő, író, színház- és irodalomkritikus, műfordító, a kolozsvári Helikon irodalmi lap főszerkesztője. Kolozsváron él. Legújabb, Ahol a zenészek elnyelik a hangot című verseskötetének bemutatóján Márton Evelin író, a Helikon szerkesztője beszélgetett vele.
Forrás és részletesebb beszámoló itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a-vers-lenyege-hogy-hasson-rank
--A Szent Mihály-hegyi templom: történelem, emlékezet, megújulás
A templomok általában többek egyszerű épületeknél. Különösen igaz ez a Szent Mihály-hegyi templomra, amely Lemhény és Kézdialmás között, a Felső-Háromszéki-medence peremén magasodik. Ez a templom évszázadok óta őrzi a székely-magyar közösség emlékezetét, hitét, a közös ünneplések örömét és fájdalmát. A 2025 szeptemberének végén megjelent kötet, A Szent Mihály-hegyi templom (szerkesztette Bartos Lóránt és Iochom István) példa nélküli részletességgel tárja fel e különleges helyszín történetét és szimbolikáját.
A kötet már első ránézésre is több, mint helytörténeti ismertető: gazdag illusztrációkkal, archív fotókkal, interjúkkal, irodalmi és művészeti feldolgozásokkal szinte teljes monográfiává válik, ami viszont nem tudományos jelleggel készült, hanem a fogyaszthatóságot, az olvashatóságot tartotta szem előtt. Tartalomjegyzéke árulkodik a szerteágazó megközelítésről: külön fejezetek szólnak a templom történetéről, a felújítás kronológiájáról, a néphagyományokról, a legendákról, a képzőművészeti és irodalmi feldolgozásokról, sőt, a keresztelők és esküvők világáról is.
A könyv fő erénye, hogy egyszerre szakmai és személyes. A szerkesztők és szerzők nem csupán levéltári forrásokat tárnak az olvasó elé, hanem megszólaltatják a helyieket is, akik életük egy darabját kötötték a templomhoz. Így az olvasó valóban érzi, hogy a templom „élő emlékezet”, nem csupán műemlék.
Forrás és részletes ismertető itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176364/a-szent-mihaly-hegyi-templom:-tortenelem-emlekezet-megujulas-megjelent-bartos-lorant-es-iochom-istvan-uj-konyve
--Még közelebb hozni Benedek Eleket az emberekhez
2025. szeptember 14-én Benedek Elekről szóló könyveket ismertettek a nagy meseíró leszármazottai a szatmárnémeti BábLeszFeszt-en.
Bardócz Orsolya (Benedek Elek ükunokája) és Benedek Huszár Botond (Benedek Elek bátyjának ükunokája) jelenlétében mutattak be Nagy Nándor társszerző felvezetésével négy olyan könyvet és egy CD-t, amelyek kiegészítik mindazt, amit az irodalom- és versszeretők eddig Benedek Elekről tudtak. A művekkel a szerzők célja az, hangzott el, hogy még közelebb hozzák az olvasókhoz Elek apót, olyan dolgokat is megmutassanak róla, amelyek akkor és most is kuriózumnak számítanak az író, költő, újságíró és országgyűlési képviselő életéből. A három szerző bemutatóját Benedek Elek műveiből készült, egynapos kiállítás keretezte.
Forrás: https://friss.ro/meg-kozelebb-hozni-benedek-eleket-az-emberekhez
--Olvasatokban az élet
Megjelent Borcsa János, Kézdivásárhely Pro Urbe díjas irodalomkritikusának legújabb, Olvasatokban az élet című kötete a kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál.
A könyv az irodalomtörténész 2021 és 2025 között írt irodalmi tanulmányait, kritikáit, esszéit összesíti. Az írások alanyai az erdélyi magyar irodalom immár klasszikusnak számító, nemrég távozott vagy még köztünk élő írói, költői – Méliusz József, Páskándi Géza, Szilágyi István, Király László, Kenéz Ferenc –, a szerző nemzedékéhez tartozó – Markó Béla, Boér Géza, Mózes Attila –, valamint a mai derékhad – Fekete Vince, Tompa Andrea, Lövétei Lázár László, Borsodi L. László – munkássága.
A több mint kétszáz oldalas kötetben helyet kaptak a szerző Kézdivásárhelyhez fűződő visszaemlékezései, valamint a város szülöttéről, Földi Istvánról szóló emlékei. A könyvet a Székelyföld folyóirat tavaly októberi számának Pályakép rovatában megjelent, a lap főszerkesztője, Zsidó Ferenc által Borcsa Jánossal készített, Az elvégzett munka hatása és kisugárzása című mélyinterjúja zárja.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176264/olvasatokban-az-elet-megjelent
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Negyven corvina digitális másolatával gazdagodott a gyűjtemény
Ünnepélyes sajtótájékoztatót tartott 2025. szeptember 16-án az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár abból az alkalomból, hogy a nyár folyamán a bécsi Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB) negyven corvinájának digitális másolatát bocsátotta a magyar nemzeti könyvtár rendelkezésére.
Az ünnepi eseményen köszöntőt mondott Rózsa Dávid főigazgató, majd Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára tartott ünnepi beszédet. Ezt követően Zsupán Edina klasszika-filológus, irodalomtörténész, kodikológus, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője tartott szakmai előadást.
A Corvina könyvtár Hunyadi Mátyás király (1458–1490) híres reneszánsz uralkodói gyűjteménye volt, amely Itálián kívül az első díszkönyvtárnak számított Európában. Kötetei egyedi kötéseikkel és címerdíszeikkel egységes, reprezentatív kollekciót alkottak, amely Mátyás király uralkodásának utolsó éveiben teljesedett ki. Bár pontos nagysága nem ismert, feltételezések szerint akár kétezer kötetet is magában foglalhatott, amelyek között túlnyomórészt kéziratos kódexek, kisebb számban pedig nyomtatott könyvek voltak. A gyarapítás részben itáliai megrendelésekből, részben a budai udvar kódexkészítő műhelyének munkáiból állt.
A corvinák digitális bemutatásának központi platformja a nemzeti könyvtár Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű honlapja, amely 2002-ben indult, majd 2018-ban újult meg. A gyűjtés 2022-ben, Rózsa Dávid főigazgató kezdeményezésére kapott új lendületet. Akkor még mindössze 68 corvina volt elérhető az oldalon, mára ez a szám 160-ra emelkedett. A digitalizált kódexekhez minden esetben korszerű tudományos leírás társul magyarul és angolul. A honlap szerkesztését Zsupán Edina vezeti.
Forrás és a teljes cikk itt: https://mnmkk.hu/negyven-corvina-digitalis-masolataval-gazdagodott-a-magyar-nemzeti-konyvtar-gyujtemenye/
--MaIZsik – Nagyváradi magyar irodalmi zsidó könyvtár
2025. augusztus 1-jén – az Alapító Együttműködési Nyilatkozat aláírásával – megkezdte működését a MaIZsiK, azaz a Nagyváradi Magyar Irodalmi Zsidó Könyvtár (Biblioteca Evreiască de Literatură Maghiară din Oradea – BELMO)!
A nagyváradi zsidó könyvtár nyilvános, kutatható gyűjtemény lesz, amelyet a Holnap Kulturális Egyesület (HKE) gondoz a Léda-ház kultúrtérben. A HKE elképzelése szerint a könyvek nem magántulajdonba kerülnek, hanem egy közösségi célú gyűjtemény részévé válnak. Végső cél, hogy a gyűjtemény elérhető legyen a nagyváradi közönség, a kutatók és a diákok számára.
A gyűjtemény alapját egyelőre tizenkét könyv alkotja, már léteznek azonban olyan listák, amelyeken sok, Nagyváradhoz, illetve tágabban Bihar megyéhez köthető név és cím szerepel. Ezek közül több mű ma már csak digitális formában érhető el a világ különböző könyvtáraiban – a HKE reméli, hogy néhányat eredetiben is meg tud szerezni.
Ennek érdekében megszólítja azokat a magánszemélyeket, akik valamilyen módon részt szeretnének venni ennek a gyűjteménynek a gyarapításában. A támogatók biztosak lehetnek abban, hogy a felajánlott könyvek és dokumentumok méltó módon kerülnek megőrzésre és bemutatásra, nem válnak elérhetetlenné vagy pusztán magángyűjteménnyé.
Forrás: https://holnap.ro/maizsik-magantamogatoknak/
MOZAIK
--Tízéves az erdélyi örmény újság
15. alkalommal szervezte meg az Örmény Kultúra Napjai elnevezésű rendezvényt a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület. A program minden korosztálynak lehetőséget nyújtott arra, hogy megismerje a Marosvásárhelyen élő örmény származásúak életét, hagyományait, történelmét, vallási életét és az örmény konyha különleges ízvilágát. A programot az Élő örökség című erdélyi magyarörmény hírlap megjelenésének 10. évfordulója ihlette, és az újság rovatai alapján lett összeállítva.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/10-eves-az-erdelyi-oermeny-ujsag
--A marosvásárhelyi Gemma könyves kávézó
Marosvásárhelyen egyre több helyen jelenik meg a kultúra valamely formája: nem nagy intézmények falai között, hanem barátságos, emberközeli terekben. A Gemma Books & Café is ilyen: egyszerre könyvesbolt, kávézó és közösségi tér, ahol a látogatók nemcsak olvasnivalót, hanem szellemi otthont is találhatnak.
A 2021-ben megnyílt kávézó fokozatosan vált Marosvásárhely kulturális életének egyik központjává. Nemcsak könyvek várják a látogatókat, hanem könyvklubok, irodalmi estek, kiállítások és közösségi programok is. Ezek a programok mind azt a célt szolgálják, hogy Marosvásárhelyen legyen egy hely, ahol az irodalom és a közösség kéz a kézben jár.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/irodalom-kave-koezoesseg
--Románia a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég országa
2025. október 2. és 5. között Románia a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég országa. A szemle Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb kulturális eseménye. Az idén 30. évfordulóját ünneplő fesztiválra évente több száz író, kiadó és könyvipari szakember érkezik a világ minden tájáról, és több mint 70 000 egyedi látogató fordul meg a helyszínen.
Az esemény fő fókuszában a kortárs román irodalom áll, a legújabb magyar nyelvű fordítások bemutatásával, a kétoldali kulturális párbeszéd szellemében. Az új, modern és interaktív kialakítású nemzeti standot a program fő finanszírozója, a Kulturális Minisztérium biztosítja. A román program körülbelül 30 rendezvényt tartalmaz – könyvbemutatók, beszélgetések, nyilvános felolvasások, kiállítások, dedikálások és zenés műsorok –, a román és a magyar irodalom jelentős személyiségeinek részvételével. A hivatalos megnyitót október 2-án tartják a Budapest Music Centerben, Demeter András romániai kultuszminiszter és Gabriel Șopandă román nagykövet jelenlétében. Ugyanezen a napon, 18:30-kor Moni Stănilă és Robert Șerban költők, valamint Szikszai Rémusz színész egy irodalmi műsorral avatja fel a román standot.
--Megválasztották Budapest legszebb egyetemi könyvtárát
Budapest tele van gyönyörű, különleges hangulatú egyetemi könyvtárakkal. Ezek az intézmények nemcsak a hallgatók tanulásának színterei, hanem kulturális, történeti és építészeti értéket is képviselnek. Van, ahol a régi polcok és díszes termek idézik fel a múltat, máshol a modern, letisztult terek inspirálnak a tanulásra.
Mivel mindegyik könyvtár másért különleges, nehéz lett volna objektív rangsort felállítani. Ezért az Eduline portal 9 könyvtárat mutatott be, majd szavazást indított arról, hogy az olvasók szerint melyik érdemelheti ki a „Budapest legszebb egyetemi könyvtára” címet.
A versenyben a következő egyetem könyvtárak indultak:
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
• ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
• Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi Könyvtára
• Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára
• Óbudai Egyetem Thököly úti Egyetemi Könyvtár
• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtár
• A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtár
• Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum.
Rengeteg voks érkezett, és a verseny különösen az első két helyezett között volt szoros. Végül azonban egy könyvtár kiemelkedett a mezőnyből, és magabiztosan megszerezte az első helyet.
Az eredmények a következőképpen alakultak:
1. ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár - 54%
2. BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár - 26%
3. Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár és Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum - holtversenyben, a szavazatok 6-6%-ával.
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.