ReMeK-e-hírlevél
XX. évf., 2025/9. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Gyermekirodalmi kritikapályázatot hirdet a Kortárs
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Rodostó, a magyar történelmi emlékezet zarándokhelye – kiállítás és könyvbemutató
--Az árkosi olvasóegylet története
--Kötetek egy kevéssé ismert életműről
--Kántor Lajos-emlékszoba nyílt a Mikes utcában
--Érdekességek háromszéki könyvtárakról
--Mini csillagásztábor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán
--Mindig a kultúra „húzza a rövidebbet”
--Dokumentumfilmes emlékezés Baróton - Úgy mondták, ahogy volt
KITEKINTŐ
--„Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok 2025. évi ösztöndíjának nyertesei
--Mit vagy éppen miért nem olvasnak a fiatalok Erdélyben?
RENDEZVÉNYEK
--Vándorló rovatok, megőrzött folytonosság: tárlat a Helikon folyóirat 35 évéről
--Történelmi időutazás a Téka szervezésében
DÍJAK
--Több erdélyi is magyar állami kitüntetést kapott augusztus 20. alkalmából
--„Csík egy jó hely” – Pro Urbe díjat kapott Daczó Katalin helytörténész, újságíró
--Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat osztottak ki augusztus 20-a alkalmából
--Darvasi László és Szőllősi Mátyás az idei Merítés-díjasok
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Mizser Attila költő, író
INTERJÚ
--„Az írás segítségével körbejárhatjuk, ami az életünkben fontos” – Interjú Molnár Krisztina Ritával
--Az irodalom visszatér a sírból, hogy tanúságot tegyen
KÖNYVAJÁNLÓ
--Ez a kötet a fájdalom hangján szól
--Nagy Koppány Zsolt derűs vesébelátással tárja fel az írói lét műhelytitkait
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Mit tud az új magyar könyves közösségi alkalmazás, a Bookstry?
--Áttekinthetővé, kutathatóvá válik a Kriterion Könyvkiadó termése
--Online elérhető Babits-kéziratok
--Digitalizált térképeken a magyar múlt
MOZAIK
--Minden alkotóban megfogalmazódik, hogy vajon mi lesz a naplója sorsa
--A khipu, vagyis az inka csomóírás titkai
--Bármit, csak olvassatok!
PÁLYÁZATOK
--Gyermekirodalmi kritikapályázatot hirdet a Kortárs
A Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat kritikapályázatot hirdetett gyermek- és ifjúsági kötetről szóló kritika megalkotására.
A pályázók az alábbi három könyv – egy ifjúsági regény, egy csendeskönyv és egy gyereklírakötet – közül választhatnak egyet:
Vészits Andrea: Ábris és az azúrkék patkány (Pagony, 2025)
Szinvai Dániel: álmomban az eső (Csimota, 2025)
Miklya Zsolt: Napszellő, holdpaplan – Bújócskazsoltárok (Koinónia, 2025).
A pályázatra 8 000–10 000 leütés hosszúságú szövegeket várnak. Egy szerző csak egy pályaművel jelentkezhet. Az elkészült kritikákat a Kortárs szerkesztőiből álló zsűri bírálja el. A folyóirat, valamint a pályázatban részt vevő kiadók szerkesztőségi munkatársai nem adhatnak be pályamunkát. Az elbírálás szempontjai: nyelvi igényesség, logikai és szerkezeti kidolgozottság, széleskörű elemzői eszköztár és perspektíva, kritikai meglátások alátámasztása és érvelés.
Beküldési határidő: 2025. szeptember 20. A döntés időpontja: 2025. október 27.
A pályázat jeligés. A pályamunkákat a kortars.kritikapalyazat@gmail.com e-mail-címre várják, a tárgymegjelölésben a jelige megadásával. Kérik a szerzőket, hogy a nevüket a kritikát tartalmazó dokumentumon belül ne tüntessék fel, csak az e-mail szövegében adják meg.
A pályázók számára a kiadók biztosítanak recenziós példányt. A fizikai példányok száma korlátozott lehet, azonban a könyvek belívét PDF-ben minden pályázó rendelkezésére bocsátja a kiíró. Ezek igénylésével a kiadók sajtómunkatársait kereshetik a pályázók: az Ábris és az azúrkék patkány esetében Szollár Verát (szollar.vera@pagony.hu), az álmomban az eső esetében Szabó Sándort (sanya@csimota.hu), Miklya Zsolt kötetének recenziós példányait pedig a kritikapályázat ügyintézője, Petri Flóra küldi ki (kortars.kritikapalyazat@gmail.com). Utóbbi e-mail-címen lehet feltenni a pályázathoz kapcsolódó további kérdéseket is.
Forrás: https://litera.hu/hirek/gyermekirodalmi-kritikapalyazatot-hirdet-a-kortars-folyoirat.html
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Vonzó volt Kertkönyvtár program
Idén is megszervezte Kertkönyvtár elnevezésű vakációs nyári foglalkoztató programját a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, 2025. július 29. és augusztus 14. között várva erre a kicsiket és nagyokat. Az intézmény árnyas kiskertjét hétről-hétre, keddtől péntekig jókedvű gyerekek zsongása töltötte be. Voltak köztük „törzsvendégek”, de először odalátogató kíváncsiak is.
A minden alkalommal negyed 11-kor kezdődő meseolvasáson vendég felolvasók is voltak: Fazakas Éva nyugdíjas könyvtáros, Fekete Mária, Para Imola és Kovács Kati színművészek, Igyártó Nándor önkéntes állatmentő, illetve a zárónapon Gáj Nándor, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Augusztus 8-án egy különleges vendége is volt a programnak: Igyártó Nándor egy mentett kiscicát hozott magával, a gyerekek legnagyobb örömére.
Meseolvasás után a gyerekek szabadfoglalkozásokon vehettek részt: volt rajzolás, színezés, füzetkészítés, társasjáték, „körmöcskézés” és origamizás Sándor Attila nyugdíjas könyvtáros útmutatásával.
Videó és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/1175546067939170
Sajtóvisszhang: https://www.facebook.com/share/v/1GNoSFtpaF/
A Nevesincs program nyári tevékenységei
A Bod Péter Megyei Fiókkönyvtárában nyáron is rendszeresek a gyermekfoglalkozások, így a Nevesincs program is folytatódott. Ötletgazdája és irányítója, Éltes Enikő könyvtáros beszámolóiból:
„Nem csak olvasni jó vagy mesét hallgatni, hanem beszélgetni vagy hallgatni, amíg a kéz teszi a dolgát a könyvekkel kipárnázott, kibástyázott térben, a könyvtárban. Ezért Nevesincs, mert hétről hétre más nevet kellene adni, hiszen attól is függ az adott foglalkozás hangulata, milyensége, hogy éppen kik vannak jelen, vagy milyen olvasmányra kerül a választás, az adott olvasmánynak sikerül-e átölelnie a gyerekeket, vagy fellelkesítenie a könyvtárost. Hétről hétre minden változik, mi is, csak a szorosan egymás mellé bújó könyvek adta biztonság, a végtelen lehetőségek ígérete, a könyvtár jellegzetes illata állandó.
Forrás: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/1192524512907520
Erwin Moser-mesék, térképezés, gyöngyözés: kis létszámú, vakációs Nevesincs...
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/1187033860123252
Könyvszerető embernek fontos a könyvjelző, sokat olvasóknak még fontosabb, könyvtári könyveket olvasóknak a legfontosabb, mert a könyvjelzőnek van egy érdekes tulajdonsága, szeret bennefeledkezni egy-egy jó könyvben. Ezért visszatérő téma a Nevesincsben a könyvjelző készítése. És ha még Janikovszky Éva szövege, (ezúttal a Már iskolás vagyok) kíséri ténykedésünket, csodák születnek!
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/1199107115582593
Boldizsár Ildikó mindkét meséje pontosan olyan jó érzést, melegséget áraszt, mint a gyapjú, miközben belehelyez a mindenség tenyerébe és önmagunkba...
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/1204145675078737
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Hargita Megye Tanácsa megvásárolta a könyvtár épületét
Sajtónyilvános eseményen írták alá azt a szerződést, amellyel Hargita Megye Tanácsa megvásárolta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárnak otthont adó épületet. Az ünnepélyes alkalmat könyvtárlátogatás kísérte, ahol bemutatták az ingatlant. Az eseményen jelen volt Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Mihályfalvi Zoltán és Mihályfalvi Károly, az épület korábbi tulajdonosai, valamint Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere.
Az adásvétel értelmében a megyei tanács több mint 2,3 millió euróért vásárolja meg az épületet, 2025-ben 1 millió eurót, a fennmaradó összeget pedig 2026-ban és 2027-ben törlesztve, hosszú távon biztosítva ezzel az intézmény működését. A csíkszeredai, központi elhelyezkedésű épületet a könyvtár eddig bérleti szerződés alapján használta, havi 9 ezer eurós bérleti díjjal.
Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a mostani döntés nem csupán egy ingatlanvásárlás, hanem a megye kulturális jövőjébe való befektetés is egyben, hiszen a könyvtár tevékenysége nem merül ki a könyvek kölcsönzésében.
– A könyvtár épületének megvásárlásával nem a múlt megőrzése a cél, hanem a jövő építése szempontjából volt ez egy fontos döntés. A Kájoni János Megyei Könyvtár az 1950-es évek óta működik, de soha nem rendelkezett saját ingatlannal. Tizenhárom éve van ebben az épületben, és ezzel a lépéssel végre biztos, megyei tulajdonban lévő otthont kap. Az épület 1526 négyzetméternyi hasznos felülettel és hat parkolóhellyel gazdagítja az intézményt – részletezte a megyei tanács elnöke.
Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere az aláírást követően körbevezette a sajtó képviselőit az újonnan megvásárolt ingatlanban, a felnőtt és gyerekrészlegen, az adminisztrációs helyiségekben, az olvasótermekben. A jelenlévők megtekinthették a digitalizáláshoz használt eszközöket, de a könyvtár legrégebbi, 1650-ből származó kötetét is.
Mint mondta, az olvasás ma is nagy népszerűségnek örvend, hiszen intézményüket munkanapokon átlagosan 250-en látogatják. Közkedvelt a kortárs irodalom, a gyerek- és a szakirodalom is. A tavalyi évben több mint 100 ezer dokumentumot kölcsönöztek ki, emellett pedig számos látogatója van a különböző programoknak és eseményeknek is, legyen szó felolvasómaratonról, interkulturális estekről, író–olvasó találkozókról, könyvbemutatókról vagy gyerekfoglalkozásokról.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1384/hargita-megye-tanacsa-megvasarolta-a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-epuletet
A belga életérzés
Ismét elérkezett az Interkulturális estek ideje a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Ezek remek alkalmak arra, hogy a helyiek új kultúrákat fedezzenek fel, mindössze néhány percre az otthonuktól.
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a Care2Travel Egyesület együttműködésének köszönhetően 2025. augusztus 11-én Belgiumot ismerhette meg közelebbről a nagyérdemű. Juliane, az Európai Szolidaritási Testület önkéntese bemutatta Belgium ételeit, italait, történelmét, énekkel és nevetéssel teli ünnepeit.
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/122183447864339448
--Rodostó, a magyar történelmi emlékezet zarándokhelye – kiállítás és könyvbemutató
Méltó helyszínen, a zabolai Mikes-kastély rendezvénytermében mutatták be 2025. július 31-én a Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa című tanulmánykötetet és a Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítást. Az esemény középpontjában II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai emlékezete állt, valamint az a szellemi örökség, amelyet Rodostó, Mikes Kelemen és a száműzetésben született levelek jelentenek a magyar emlékezetkultúrában.
A rendezvényt – amelynek házigazdája Gergely Roy Chowdhury, zabolai Gróf Mikes Ármin dédunokája volt – Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője nyitotta meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/175318/rodosto-a-magyar-tortenelmi-emlekezet-zarandokhelye-kiallitas-es-konyvbemutato-a-zabolai-mikes-kastelyban
--Az árkosi olvasóegylet története
A 19. század végén több más székelyföldi településhez hasonlóan a háromszéki Árkoson is alakult olvasóegylet a mai könyvtárak mintegy „elődjeként”. Egy, a helyi unitárius egyház levéltárában fellelhető jegyzőkönyv kapcsán több dokumentum is előkerült az egylet működéséről, ezek alapján igyekeztek rekonstruálni annak rövid történetét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/175574/az-onmuveles-elomozditasara-az-arkosi-olvasoegylet-tortenete
--Kötetek egy kevéssé ismert életműről
Aranka György hagyatékának szentelt kettős könyvbemutatóra került sor a 16. Kolozsvári Magyar Napok keretében, az EME székházában. Kerti József Aranka György költészete című, az Erdélyi Múzeum-Egyesület által kiadott kötetét Benedek Roland-Áron mutatta be. A debreceni Egyetemi Kiadó Aranka György levelezésének szentelt, Biró Annamária által sajtó alá rendezett első kötetét Gudor Noémi ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
Az erdélyi író és tudományszervező Aranka György saját költeményeinek monografikus értelmezése, továbbá Aranka kiterjedt levelezése kritikai kiadásának első kötete irodalomtörténeti esemény, amely az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság központi alakjának kapcsolathálójára és eredeti költői munkásságára mutat rá – állt az esemény felhívásában.
Forrás: https://www.kolozsvariradio.ro/2025/08/20/kotetek-egy-kevesse-ismert-eletmurol
--Kántor Lajos-emlékszoba nyílt a Mikes utcában
A névadó szellemiségének ébren tartása a célja a Kántor Lajos-emlékszobának, amelyet az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében avattak fel a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában, az 1937 és 2017 között élt Széchenyi-díjas irodalomtörténész, filológus, szerkesztő egykori otthonában.
A megnyitón felszólalók – Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztő-helyettese és Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke – Kántor Lajos sokoldalú érdeklődésére hívták fel a figyelmet, amelybe az irodalomkritika művelése mellett sok minden belefért: a színházi és a képzőművészeti világban is otthonosan mozgott, akárcsak a politikában és a közéletben, igazi intézményteremtő és -támogató személyiség volt. A hagyaték pedig, amely egyben néhai felesége, Kántor Erzsébet és felmenőik hagyatéka is, valóságos kincsesbánya, általa sok mindenbe beleláthat az utókor.
Az emlékszobába lépve a névadó személyes dolgai is szemügyre vehetők, így az íróasztal, a tér központi eleme, valamint az Erika-írógép, amelyet Kántor Lajos még az édesapjától örökölt, és amin egész életében dolgozott.
Forrás: https://www.kolozsvariradio.ro/2025/08/20/kantor-lajos-emlekszoba-nyilt-a-mikes-utcaban
--Érdekességek háromszéki könyvtárakról
A Gyermekek Éve program keretében a Kovászna Megyei Tanács kommunikációs csapata kisvideók sorozatában népszerűsítette a háromszéki városi könyvtárak tevékenységét, szolgáltatásait. Ezekből tallózunk az alábbiakban, a teljes sorozat a program Facebook-oldalán érhető el (https://www.facebook.com/profile.php?id=61573979961571).
Érdekességek a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtárról: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=122147551484799332&id=61573979961571
Vántsa Judit könyvtárvezető gondolatai itt: https://www.facebook.com/reel/1434692924348592
Érdekességek Erdővidék és a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár kapcsán: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=122146812008799332&id=61573979961571
Demeter Zoltán művelődésszervező, helyettesítő könyvtáros válaszol idevágó kérdésekre: https://www.facebook.com/reel/735839816114304
"Tekintsünk be együtt a Kovásznai Városi Könyvtárba! Jó hangulat, sok könyv várja a gyerekeket és a szülőket egyaránt!": https://www.facebook.com/reel/1580991729533604
A kovásznai Czilli Aranka író, költő saját olvasmányélményeit osztja meg, és arra ösztönzi a fiatalokat, hogy minél több történetet éljenek át az olvasás által: https://www.facebook.com/reel/1958430184988633
--Mini csillagásztábor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán
2025. augusztus 25. és 27. között, délelőttönként, mini csillagásztábort szervezett a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. A rendezvényt 4.-6. osztályos gyermekeknek hozták létre. Szó esett a Naprendszerről, a csillagképekről, az érdeklődő diákok segítséget kaptak az égbolton való tájékozódáshoz. Belekóstolhattak az űrkutatásba és a Naprendszeren kívüli világba is – mindezt játékosan, kézműves tevékenységekkel kiegészítve.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
--Mindig a kultúra „húzza a rövidebbet”
A román kormány által az elmúlt hónapban beiktatott megszorítások ismételten nehéz helyzetbe hozták a kultúrát. A könyvkiadás hatalmas pofont kapott – a héa (hozzáadottérték-adó) növekedése miatt a könyvek ára is megemelkedett, a vásárlási kedv pedig jelentősen lecsökkent. A megszorítások következményeiről és a társadalomra gyakorolt hatásairól Király Istvánnal, a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetőjével beszélgetett a Népújság munkatársa.
A héakulcsok általánosságban véve jelentősen megemelkedtek – 19-ről 21 százalékra, 9-ről 11 százalékra –, azonban a könyvek héája emelkedett a legjobban: ez 5 százalékról 11 százalékra nőtt. Ez a szám, bár nem tűnik olyan soknak, mégsem tükrözi minden esetben a valóságot. ’Ha ehhez a hat százalékhoz hozzátesszük, hogy például egy online rendelés esetén hozzáadódik a szállítási díj plusz két százaléka is, akkor ez már azonnal egy 8 százalékos héaemelkedést eredményez. Ez még mindig nem olyan borzasztó nagy különbség, egy kiadó vagy könyvkereskedő el tudja könyvelni, valahogy elviseli. Az igazán nagy problémát az jelenti, hogy minden egyes összetevőnek, ami részese egy könyv megszületésének – villamos energia, papír, üzemanyag, és még sorolhatnánk – megemelkedett az ára’ – mondta Király István. Hangsúlyozta, hogy ez egy olyan sűrű és összetett függvényrendszer, ami elkerülhetetlenül azt eredményezi, hogy a könyvkiadóknak a korábbiaknál gyengébben vagy kifejezetten rosszul fog menni a soruk. Nyomatékosította, hogy a könyvkiadók és könyvkereskedések között is észlelhető az eltérés. ’Az adóegyezmény értelmében az egyéb magyar vidékekről behozott könyvek héája nem növekszik – ugyanúgy nulla százalékkal fognak működni egy Európai Uniós adószámmal rendelkező romániai és egy Európai Uniós adószámmal rendelkező magyarországi nagykereskedés között’ – mondta.
Forrás és a teljes interjú itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/mindig-a-kultura-huzza-a-roevidebbet
--Dokumentumfilmes emlékezés Baróton - Úgy mondták, ahogy volt
A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár olvasótermében 2025. augusztus 22-én két, mondhatni egészen különleges dokumentumfilm levetítésével emlékeztek arra a második világháborút követő keserves időszakra, amikor a magyar katonáknak, a szovjet megszállás után pedig az erdélyi magyar civil lakosságnak is a megtorlás részeként fogságot kellett elszenvedniük.
Az első levetített dokumentumfilm főszereplője, a vargyasi Veress Miklós szovjet fogságba került, míg a második dokumentumfilmben néhányan a barcaföldvári haláltábort megjártak közül beszéltek viszontagságos sorsukról.
Jelen voltak a dokumentumfilmek készítői, a baróti felmenőkkel rendelkező Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, egyetemi tanár, tanítványa, a vargyasi származású ifjú Sütő Gábor filmrendező, illetve Benkő Levente történész.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/175668/ugy-mondtak-ahogy-volt-dokumentumfilmes-emlekezes-baroton
KITEKINTŐ
--„Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok 2025. évi ösztöndíjának nyertesei
Az ösztöndíj keretében 2025. szeptember 14. és 28. között kilenc határontúli és egy magyarországi szakember tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban. A pályázatokat elbíráló bizottság döntése alapján az alábbi tíz könyvtáros vesz részt a programon:
Magyarország:
• Kovács Evelin (Katona József Könyvtár, Kecskemét)
Románia:
• Gencsi Eszter (Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Valeriu Bologa Könytára, Kolozsvár)
• Imre Eszter (Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely)
• Máthé-Miklós Mónika (Városi Könyvtár, Székelyudvarhely)
• Molnár Henrietta-Orsolya (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhely)
• Toma Brigitta Mária (Szatmár Megyei Könyvtár, Szatmárnémeti)
Szerbia:
• Szalai Andrea (Városi Könyvtár, Szabadka)
Szlovákia:
• Gabriela Szencziová (Szinnyei József Könyvtár, Komárom)
Ukrajna:
• Asztalos Annamária (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász)
• Popovics Nikoletta (Somi Községi Könyvtár, Som)
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderator – https://konyvtar.parlament.hu/nyitolap/-/asset_publisher/LFDc8ychJkfW/content/konyvtar-ami-osszekot-karpat-medencei-fiatal-magyar-konyvtarosok-egyuttmukodese-2025
--Mit vagy éppen miért nem olvasnak a fiatalok Erdélyben?
Mit olvas egy mai középiskolás Erdélyben? És miért van az, hogy egyesek rajonganak Colleen Hoover romantikus regényeiért, míg mások Dosztojevszkijben találják meg az irodalom igazi arcát? Kovács Péter Zoltán, a BBTE doktorandusza tavaly egy átfogó kérdőíves felmérést készített középiskolások körében, amelyből nem a teljes kutatás száraz ismertetésére vállalkozunk most, hanem azokra az érdekességekre világítunk rá, amelyek a fiatalok olvasási szokásairól és kulturális fogyasztásáról a legtöbbet mondanak el.
Az erdélyi fiatalok olvasási szokásairól az utóbbi időben nem igazán készült átfogó kutatás, ezért számít különlegességnek Kovács Péter Zoltán 2024-es felmérése. Ahhoz, hogy átlátható képet kapjon az olvasási szokásokról, először azt kellett tisztáznia, melyik generációt és azon belül melyik csoportokat vizsgálja. Fontos figyelembe venni a korosztály sajátosságait, a szocializációjukból fakadó jellemzőket, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják, hogy mennyit és mit olvasnak: például a szabadidős tevékenységek, az iskolai kötelezettségek, a kortárs trendek, a hozzáférhető könyvkínálat, de ma már a fiataloknál az okoseszközök és a közösségi média is meghatározó.
A Hungarológia Doktori Iskola hallgatójának online kérdőíves kutatásában 1906 érvényes válasz született.
Azoknak a fiataloknak, akik soha nem nyúlnak könyvhöz, majdnem fele (46 százalék) azt válaszolta, hogy egyszerűen nem szeret olvasni. Egy másik jelentős csoport az időhiányt jelölte meg akadályként, de vannak olyanok is, akik inkább rövidebb szövegeket olvasnak – itt leginkább a közösségi médiás tartalmakra kell gondolni. Közel tíz százalék pedig úgy érezte, nincs hozzáférése olyan könyvekhez, amelyek valóban érdekelnék őt.
Kovács Péter Zoltán két további kategóriát is kiemelt: az egyik, amikor a diákok a könyvolvasás helyett sportolnak, játszanak, interneteznek vagy más szabadidős tevékenységet végeznek; a másik, amikor inkább filmet néznek vagy moziba járnak – ezt az opciót a válaszadók 38 százaléka jelölte meg. A két kategória együtt rávilágít arra, hogy akik nem olvasnak, azok vagy más formában fogyasztanak kultúrát, például filmek és sorozatok révén, vagy egyáltalán nem érdeklik a kulturális tartalmak.
Ami a kedvelt műfajokat illeti, nem meglepő, hogy a romantikus regények állnak az élen, de a fantasy, a kalandregények, a tini- és ifjúsági történetek is népszerűek. Egyebek mellett a krimi, a horror és a kortárs irodalom is megjelenik a fiatalok olvasmánylistáján. Ha a legutóbb olvasott szerzőket nézzük, érdekes összkép rajzolódik ki. A diákok válaszai alapján az első helyen Colleen Hoover áll, akinek legismertebb könyve az It Ends With Us (Velünk véget ér), amiből nemrég filmet is készítettek.
Bár bizonyos tendenciák jól kirajzolódnak, például a romantikus és fantasy műfajok népszerűsége, illetve a magyar klasszikusok tartós jelenléte, éles és határozott következtetéseket nem érdemes levonni. Az azonban biztos, hogy a fiatalok kulturális érdeklődése továbbra is élénk, csak más formában jelenik meg: a vastag regények helyett gyakran TikTok-videókban, filmekben vagy rövid olvasmányokban találják meg a számukra érdekes tartalmakat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/08/25/kmn-olvasasi-szokasok-erdely-fiatalok-mit-olvasnak
RENDEZVÉNYEK
--Vándorló rovatok, megőrzött folytonosság: tárlat a Helikon folyóirat 35 évéről
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében Magyarország Főkonzulátusának termében. 2025. augusztus 24-ig volt látogatható a kiállítás, amely az Utunk jogutódjaként 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatta fel, felvillantva az irodalmi lap elmúlt három és fél évtizedének folytonosságát, egyszersmind újításait.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/vandorlo-rovatok-megorzott-folytonossag-tarlat-a-helikon-folyoirat-35-everol-a-kolozsvari-magyar-napokon
--Történelmi időutazás a Téka szervezésében
A marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány idén is csatlakozott a Vásárhelyi Forgatag rendezvénysorozathoz, és a hagyományokhoz híven 2025-ben is tematikus sétákkal várta az érdeklődőket. A program célja az volt, hogy Marosvásárhely múltját közelebb hozza a közönséghez, történészek és helyismereti szakemberek segítségével, különböző korszakok és társadalmi rétegek nézőpontjából. A séták során az érdeklődők újraértelmezhették a város tereit, épületeit és történeteit. 2025. augusztus 25. és 28. között a következő tematikus alkalmak valósultak meg: Zsidó mindennapok Marosvásárhelyen; Szerzetesek nyomában Marosvásárhelyen; Insta-séta fiataloknak: Fedezd fel a Téka történeteit!; Főúri palota, tudományok hajléka.
A séták részvételi lehetőséget kínáltak minden korosztály számára, és hozzájárultak ahhoz, hogy a város lakói és látogatói személyesebb, élményszerű formában kapcsolódjanak Marosvásárhely gazdag történelmi örökségéhez.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.pontmaros.ro/tortenelmi-idoutazas-a-teka-szervezeseben-tematikus-setak-a-vasarhelyi-forgatagon
DÍJAK
--Több erdélyi is magyar állami kitüntetést kapott augusztus 20. alkalmából
Több erdélyi díjazottja is van az augusztus 20. alkalmából adományozható magyar állami kitüntetéseknek és művészeti elismeréseknek. Többek között az alább felsorolt személyeket ismerték el 2025. augusztus 19-én.
Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át Jakab Albert Zsolt néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Tudományos Tanácsának tagja, tudományos főmunkatársa.
Hosszú időn át a népművészeti mozgalom szervezése területén végzett tevékenysége elismeréseként Martin György-díjban részesült Tötszegi Tekla néprajzkutató, a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum aligazgatója, valamint Kisné Portik Irén néprajzkutató, a Gránátalma Egyesület elnöke.
Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: Sütő Levente Lehel bútorfestő-asztalos és fafaragó népművész, a népművészet mestere és Tapodi Zsuzsanna Mónika irodalomtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának egyetemi professzora.
Magas színvonalú szakmai munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át: Ambrus András színművész, író; Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kozelet/2025/08/20/allami-kituntetesek-erdely-augusztus-20
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/175672/kituntetes-haromszeki-szemelyisegeknek
--„Csík egy jó hely” – Pro Urbe díjat kapott Daczó Katalin helytörténész, újságíró
Daczó Katalin újságíró, helytörténész, filmrendező kapta idén a Pro Urbe díjat Csíkszeredában. A helytörténeti kutatásairól ismert alkotó évtizedek óta foglalkozik a Csíki-medence kiemelkedő személyiségeinek, különleges épületeinek és közigazgatási eseményeinek történetével.
Forrás és a díjazottal készült interjú itt: https://maszol.ro/kultura/Ez-egy-jo-hely-Pro-Urbe-dijat-kapott-Daczo-Katalin
--Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat osztottak ki augusztus 20-a alkalmából
Szinnyei József-díjat vehetett át könyvtári szakterületen hosszabb időn át végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként:
Kührner Éva, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára könyvtárvezetője;
Zsigáné Kóródy Judit információkutató, az Infodok Kft. – Magyar Telekom Infotéka ügyvezetője.
Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Csonka Ferenc könyvkötőmester, a Könyvkötők Országos Ipartestületének alapító tagja;
Érdi Marianne tárgyrestaurátor-művész, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főrestaurátora;
Földesi Ferenc filológus, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának vezetője;
Dr. Horváth Sándor Domonkos jogász, író, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója;
Kenyeres Sándorné népművelő-könyvtáros, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület korábbi elnöke, szaktanácsadója;
Nagy Zoltán könyvtáros, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott főosztályvezető-helyettese, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Könyvtárosok Szervezetének tiszteletbeli elnöke.
Magas színvonalú szakmai munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:
Danyi Gyuláné informatikus könyvtáros, a besenyszögi Wesniczky Antal Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője;
Debreczeni-Droppán Béla történész, levéltáros, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, a Honismereti Szövetség elnöke.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderator – https://hirado.hu/
--Darvasi László és Szőllősi Mátyás az idei Merítés-díjasok
Idén tizenegyedik alkalommal ítélték oda a Merítés-díjat széppróza kategóriában. Darvasi László másodjára nyerte el az elismerést, a közönségdíjas Szőllősi Mátyás azonban új név a díj eddigi történetében.
A Merítés-díj független, a magyar irodalmat szerető olvasók által 2014-ben alapított elismerés, amit minden évben négy kategóriában ítélnek oda. A zsűri díja mellett közönségdíjat is kiosztanak a moly.hu felhasználóinak szavazatai alapján. A díjra az adott naptári évben megjelent első kiadású magyar művek esélyesek. Nevezési folyamat nincsen, a zsűri maga választja ki a szavazásban részt vevő könyveket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/darvasi-laszlo-es-szollosi-matyas-az-idei-merites-dijasok.html
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Mizser Attila költő, író
2025. augusztus 25-én váratlanul meghalt Mizser Attila, a szlovákiai magyar irodalom jelentős alakja, adta hírül az Új Szó. A költő, prózaíró, irodalomtudós, szerkesztő és tanár mindössze 50 éves volt.
Mizser Attila 1975. január 26-án született Losoncon, Füleken nőtt fel. „A Miskolci Egyetem elvégzése után 2012-ben szerzett doktori fokozatot ugyanezen az egyetemen. (…) 2005-2007 között a József Attila Kör JAK–Füzetek sorozatszerkesztője Kabai Lóránttal. 2008-tól 2016-ig a salgótarjáni Palócföld irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat főszerkesztője, 2016-tól 2024-ig a pozsonyi Irodalmi Szemle főszerkesztője, 2017-től 2025-ig az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára volt.
Első verseskötete, a Hab nélkül 2000-ben jelent meg az AB-ART kiadásában, ezt követte 2003-ban a Szakmai gyakorlat külföldön, illetve a Köz 2008-ban, mindkettő a Kalligram Kiadó gondozásában. Szöktetés egy zsúfolt területre (Kalligram) címmel 2005-ben regényt adott ki, amely Monica Savoia fordításában olaszul is megjelent Fuga verso un’ arrea affollata (Istituto Balassi, 2008) címmel. Esszékötetei az Ami marad (Nap, 2007) és a Lapos vidék (Nap, 2012), monográfiája az Apokalipszis poszt. Az apokaliptikus hagyomány a huszadik század második felének magyar prózairodalmában (Media Nova M, 2014), amely 2021-ben Galina Sándorová fordításában szlovák nyelven is napvilágot látott Apokalyptická tradícia v maďarskej literatúre címmel a Madách Egyesület gondozásában.
Mizser Attila irodalmi díjait, elismeréseit szinte lehetetlen felsorolni. 1996-ban Márai Sándor-ösztöndíjban, 2001-ben Madách Imre-nívódíjban, 2004-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. 2005-ben Székely János-ösztöndíjas, 2005-ben és 2006-ban Miskolc város ösztöndíjasa. 2007-ben A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakmai Kollégiumának ösztöndíjasa. 2008-ban Gion Nándor ösztöndíjban, 2009-ben Madách-Posonium Különdíjban részesült, 2012-ben A Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjasa” – írja róla Németh Zoltán a Bázison.
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-mizser-attila.html
INTERJÚ
--„Az írás segítségével körbejárhatjuk, ami az életünkben fontos” – Interjú Molnár Krisztina Ritával
Gyerekkönyv-e Az angyal meséje, egyáltalán ír-e kifejezetten gyerekkönyvet, miként segítheti az írás a mélyebb önismeretet, de miért tarja egyenesen életveszélyesnek azt hinni, hogy az írás mint terápia önmagában megoldás lehet bármilyen problémára – többek között ezekről beszélgettünk a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Molnár Krisztina Rita magyarországi költővel, íróval két könyve – Az angyal meséje és az Ilyen kék virágok – kapcsán.
Forrás és a beszélgetés itt: https://maszol.ro/kultura/Nem-tudhatjuk-milyen-darazsfeszekbe-nyulunk-Interju-Molnar-Krisztina-Ritaval-az-iras-lehetosegeirol-es-kockazatairol
--Az irodalom visszatér a sírból, hogy tanúságot tegyen
A Radu Vancu íróval, a Kaddis Radnóti Miklósért című könyv szerzőjével készült beszélgetés felvezetője:
„Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Nos, erre a kérdésre még mindig nem tudunk érdemben válaszolni. Bizonyára interjúalanyunk, Radu Vancu sem tud. Az az igazság, tőle meg sem kérdeztük. Inkább az érdekelt, minek tartja magát: közéleti aktivistának, költőnek, próza- vagy esszéírónak, publicistának, irodalomkutatónak, tanárnak vagy műfordítónak? Érdekelt persze a Kaddis Radnóti Miklósért kötet születése, is – André Ferenc kiváló magyarításában nemrég jelent meg a Prae Kiadónál. És ha már olyan szépen alakult a társalgás, faggattuk kicsit a tehetségkutatásról, oktatásról és a mesterséges intelligencia térhódításáról.”
Forrás és az interjú itt: https://www.ujvarad.ro/kultura/az-irodalom-visszater-a-sirbol-hogy-tanusagot-tegyen
KÖNYVAJÁNLÓ
--Ez a kötet a fájdalom hangján szól
Vannak irodalmi művek, amelyek azzal hatnak, amit ki mernek mondani. A bátorság az irodalomban is nagy erény, különösen, ha nem öncélúan írja magát, hanem irodalmi teljesítményben ölt formát. Lévai Alíz Mária Mint teknős a páncélt című, újonnan megjelent kötete nemcsak témaválasztásában bátor, hanem költői eszközeiben is letisztult, tudatos és érett megszólalású versvilágot épít.
Mindennek a kötetben egzisztenciális tétje is van, ez pedig a saját létezés, sőt a megszületés jogának kérdése. Jól sejtjük, ilyen mélyre ásni csak akkor lehet, ha a versek beszélője hajlandó mindent kockára tenni – önképét, irodalmi hagyományhoz való viszonyát, sőt az olvasó kényelmét is, vállalva a konfrontációt a kimondhatatlannal.
Lévai Alíz Mária kötete új témát választ és váratlan nézőpontból közelít, olvasásakor nem számíthatunk klisékre. Őszinteséggel rajzolja meg az anya és gyermek közötti kapcsolat lírai térképét – a kezdet megrázó képeitől egészen a veszteség súlyáig. A versekben megidézett belső világ kegyetlenül valóságos, de miért ne lehetne egy ösvény sötét, kérdezi a lírai én. Ez a kötet szembenézésre ösztönöz, kimondásra, és talán arra is, hogy nem érdemes új fényt gyújtani a múlt felidézésekor.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/levai-aliz-maria
--Nagy Koppány Zsolt derűs vesébelátással tárja fel az írói lét műhelytitkait
Nagy Koppány Zsolt A remegő kezű órásmester című kötete olyan, mintha kulisszák mögé nézhetnénk be, és ott is csak magunkat látnánk. A játékosan reflexív szövegek az olvasás, az írás és a szerkesztés hétköznapi valóságát hozzák közel, miközben a szerző finomhangolt iróniával rögzíti tapasztalatait kultúráról, identitásról, alkotásról, és persze a kortárs irodalmi életről, amelyet kívülről figyel és belülről alakít, így tapasztalatait elegáns nagyvonalúsággal adja át az olvasónak.
A szerző gyakran reflektál az írói pozícióra, a könyvvásárokkal, egyéb eseményekkel járó kellemetlenségekre, vagy éppen az írói létmód természetére. Ezt a „láttam” igével foglalja össze: tanúja volt mindannak, amit irodalomnak nevezünk. És ha tanúja volt, akkor résztvevője is. Nagy Koppány Zsolt ezzel a kötettel élővé teszi az irodalmat – nem egy elemelten intellektuális valóságot mutat, hanem a kortárs lét tapasztalatát írói szemmel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/munka-ez-is-barataim
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Mit tud az új magyar könyves közösségi alkalmazás, a Bookstry?
2025 júniusában megjelent egy új magyar könyves közösségi alkalmazás, a Bookstry, amitől célzott könyvajánlásokat is kérhetünk, és a legnagyobb vonzereje talán az lehet, hogy mi magunk is alakíthatjuk a felületet az ötleteinkkel és véleményünkkel.
A Bookstry.hu könyves applikációt a jelek szerint lelkesen fogadta a közösség, az első hónapban 7 ezer felhasználó töltötte le. A saját bevallása szerint is még alakulóban lévő oldal mögött Pánácz Csaba webfejlesztő és -designer áll – a részletekről őt kérdezték.
Az oldal még annyira friss, hogy alig található róla netes forrás, egy felhasználói próbavideótól eltekintve. Egyelőre a legfontosabb alapfunkciók működnek. A kezdőoldal szép és letisztult: oldalra pontosan követhetjük, hol tartunk az épp aktuálisan olvasott könyvünkben, a naptárban olvasási naplót vezethetünk, ennek alapján napi/heti/havi grafikonokban tekinthetjük át az olvasási szokásainkat. Saját nyilvántartást vezethetünk az olvasott, olvasandó, félbehagyott vagy épp aktuális olvasmányainkról, de készíthetünk egyedi listákat is. 5 csillagos és szöveges értékelés létezik, fél vagy negyed csillagot nem lehet adni. Könyvet viszont fel tud venni bármelyik felhasználó, ha nincs meg a listában az, amit keres (ezeket a fejlesztő később moderálja, hogy kigyomlálja a duplikációkat).
A könyves adatlapoknak az alján, illetve a Felfedezés címszónál már látható az a funkció, amivel más hasonló appoknál még nem találkoztunk: kérdezhetünk a könyvről vagy kérhetünk ajánlást megadott szempontok szerint.
Az AI eszközök egyszerű kérdés-válaszokkal operálnak, a könyvajánlásoknál csak egy kötetet javasol a program, amely feltehetően annál ügyesebb lesz, minél többen használják.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/nagy/bookstry_konyves_applikacio_alkalmazas_ujdonsag.html
--Áttekinthetővé, kutathatóvá válik a Kriterion Könyvkiadó termése
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében nyitotta meg a könyvkiadó és a Kriterion Könyvbarát Egyesület – hosszú évek előkészítő munkája után – a kis könyvtárat az egyesület Írisz-telepi székhelyén, a Liebknecht téren található Ecriture Sajtóházban. A kétszobás lakásban található gyűjtemény, amely a Kriterion eredeti helyszínéről, a bukaresti Scânteia-házból érkezett Kolozsvárra, jelenleg mintegy ötezer kötetet számlál, de a rendszerezés, leltározás folyamatban van, így tovább bővül – mondta el a családias hangulatú eseményen H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, aki szerint igyekszenek kutathatóvá és mindenki számára elérhetővé tenni a Kriterion Könyvtárat, a központtól kissé távol eső helyszínen található gyűjtemény egyelőre nem látogatható bármikor, de előzetes egyeztetés alapján bárki felkeresheti.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/attekinthetove-kutathatova-valik-a-kriterion-konyvkiado-termese-n-konyvtar-nyilt-a-kolozsvari-magyar-napokon
--Online elérhető Babits-kéziratok
Születésének 142. évfordulóján online hozzáférhetővé váltak a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, Babits Mihály pályakezdésének dokumentumai a magyar nemzeti könyvtár Copia felületén – tájékoztatta az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az MTI-t.
Kiemelték, hogy a Töredékektől az Angyalos könyvig – Babits Mihály pályakezdése a Copián című projekt keretében az MNMKK OSZK a Kézirattárában őrzött, 1890 és 1910 között keletkezett művek digitalizált változatait tette közzé, a versekhez kapcsolódó alapvető bibliográfiai és filológiai metaadatokkal együtt.
A copia.oszk.hu oldalon publikált anyagok tudományos szempontból is kiemelkedő jelentőségűek, hiszen a Babits-versek kritikai kiadásának első két kötetéhez kapcsolódnak, és a hozzájuk rendelt leírások révén lehetővé válik a gyorsabb eligazodás nemcsak a kutatók, hanem az irodalom iránt érdeklődő közönség számára is – hívták fel a figyelmet a közleményben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/online-elerheto-babits-keziratok
--Digitalizált térképeken a magyar múlt
A MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Földabrosz online platformján több ezer magyar vonatkozású térkép érhető el ingyenesen, jó minőségben.
A nemzeti könyvtár által öt évvel ezelőtt létrehozott platform tavaly két kivételes jelentőségű magángyűjteménnyel gyarapodott. Szántai Lajos (1930–2005) szenvedélyes munkája révén több mint nyolcszáz, 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze az 1970-es évek kezdete óta, amelyeken a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete is jól megfigyelhető. Szalai Béla, a magyar várak, városok újkori grafikai metszetanyaga legjelentősebb kutatójának 320 térképből álló, hiánypótló gyűjteménye a kora újkori atlaszkartográfia magyar vonatkozású európai térképeit mutatja be.
A digitalizált térképek nemcsak a korabeli földrajzi ismereteket, hanem a történeti Magyarország különböző korszakainak társadalmi és gazdasági viszonyait is pontosan bemutatják, ezáltal hozzájárulva a magyar történelem mélyebb megértéséhez.
Az MNMKK OSZK Földabrosz digitálistartalom-szolgáltatása több mint ezer év történelmének részletes ábrázolását kínálja az érdeklődőknek azzal a céllal, hogy a nemzeti könyvtár térképgyűjteményét a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegye. A platform egyedülálló, több szempontú keresőrendszert kínál, amely megengedi a térképek tematikus és földrajzi szempontok szerinti böngészését, miközben a felhasználók ingyenesen letölthetik és felhasználhatják a kiválasztott térképeket.
Forrás és a Földabrosz elérhetősége itt: https://mnmkk.hu/digitalizalt-terkepeken-a-magyar-mult/
MOZAIK
--Minden alkotóban megfogalmazódik, hogy vajon mi lesz a naplója sorsa
Füst Milán, bár eleinte meg akarta semmisíteni, később élete fő műveként tekintett naplóira. Karinthy Frigyes terápiás céllal, felesége elvesztése miatt fogott naplóírásba, míg Gyarmati Fanni naplójának egyetlen címzettje sosem élhette meg, hogy elolvashassa a neki szánt sorokat – ilyen és ehhez hasonló érdekességekről mesél egy interjúban dr. Borbás Andrea, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Halálom esetén elégetendő! című kiállításának kurátora.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://kultura.hu/iroi-naplo-dr-borbas-andrea-mnmkk-pim
--A khipu, vagyis az inka csomóírás titkai
Izotópos vizsgálatnak vetettek alá egy 500 éves khiput, és meglepő eredményeket kaptak a kutatók: ez a technika nem az elitnek volt fenntartva, hanem a paraszti közösségek számára is elérhető volt, megkérdőjelezve a csomók művészetének mestereiről alkotott elképzeléseket.
Az inka khipu (vagy quipu) mindig is rejtélyes volt, olyannyira, hogy a csillagászok a szót egy kozmikus felépítmény megnevezésére használták. Ezek az inka csomózott zsinórok, olyan kommunikációs rendszerek voltak, amelyek egy birodalom emlékét őrzik. Úgy jellemzik őket, mint „csomózott könyvtárakat", amelyek képesek számok, népszámlálási adatok, adományok és egyéb feljegyzések tárolására. Az azonban ritkábban merült fel, hogy ki hozhatta létre ezeket a tárgyakat. A tudomány eddig egy szűk kasztnak, a khipukamayuqnak tulajdonította őket, akiket a birodalmi gépezet magas rangú bürokratáinak tekintettek.
A Science Advances című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány azonban megdönti ezt a kizárólagos nézetet. Egy 500 éves quipu elemzésével a kutatók kimutatták, hogy annak fő zsinórját emberi hajból szőtték, izotópos technikák segítségével pedig rekonstruálni tudták az illető étrendjét és életmódját.
Forrás és a teljes cikk itt: https://mult-kor.hu/a-khipu-vagyis-az-inka-csomoiras-titkai-20250823
--Bármit, csak olvassatok!
„Személyes vérmérséklet és világlátás dolga, hogy az ilyesmit az uborkaszezon vagy épp a közelgő végítélet bizonyságának tekintjük-e, de nyaranta rendre megjelenik egy-két riasztó kutatási eredmény az olvasási szokások kedvezőtlen alakulásáról.
Így történt ez idén is, hiszen júniusban arról adtak hírt, miszerint Nagy-Britanniában a gyermek- és fiatalkorúak körében, s különösen a kis- és nagykamasz fiúk között drámaian csökkent a könyvek iránt táplált szenvedelem mértéke. A múlt héten pedig közzétették azt az elemzést, amelyet közösen végeztek el londoni (University College London) és gainesville-i (University of Florida) kutatók a 2003 óta az USA Népszámlálási Hivatalának megbízásából készülő American Time Use Survey idevágó adatait feldolgozván. Nos, a mintegy 236 ezer amerikai honpolgár válaszait összegző felmérés most alapvető és jószerint előre borítékolható változást jelez: egyre kevesebb ember életének szerves része az olvasás öröme. Számszerűsítve elmondható, hogy amíg az olvasás 2004-ben még a válaszadók 28%-ának jelentett napi kikapcsolódást, addig 2023-ban ez a szint 16%-ra csökkent. Még szomorúbb, ám váltig kevéssé meglepő módon az adatok növekvő társadalmi polarizációt jeleznek, vagyis az olvasástól való eltávolodás riasztóbb mértékű az alacsonyabb képzettségűek és vagyonúak, a nem nagyvárosban élők, illetve az afroamerikaiak körében. Ezzel szemben a legtöbbet a magasabb státuszú fehér nők olvasnak, s hogy az elemzés talán egyetlen igazán reménykeltő adatát is megemlítsük: a vizsgált két évtized során nem változott a gyermekekkel való együttolvasás (igaz, eleve nem túl magas) szintje.
A javulás esélyét az eredmények kapcsán most megszólaló szakértők leginkább kollektív törekvésekben, így elsősorban a helyi könyvtárak közösségformáló szerepvállalásában vélik felismerni. Ugyanakkor a hasonló tendenciákkal szembesülő Dániában másfajta, költségvetési ösztönzők alkalmazása is felmerült. Ott ugyanis a kulturális miniszter, Jakob Engel-Schmidt az „olvasási válság” legalább részleges megoldását a könyvek igen magas, 25%-os általános forgalmi adójának eltörlésétől reméli. A javaslat a becslések szerint 330 millió koronával csökkentené a költségvetés bevételét, így erről a kérdésről még bizonnyal vitáznak majd a Folketingben, miután októberben újra összeülnek a dán nemzet választott képviselői.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://1749.hu/flow/hir/barmit-csak-olvassatok.html
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető vagy lemondható a remekehirlevel@gmail.com címen.