ReMeK-e-hírlevél
XX. évf., 2025/8. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Térey János alkotói ösztöndíj
--Tabéry Géza novellapályázat – tizedik alkalommal
--Libri Talent írói ösztöndíjpályázat
HAZAI
--Román-magyar keretegyezmény jön létre
--Ritkasággá válhat Romániában a (magyar) könyv és a könyvesbolt
--Újraindult a Márai program
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Megvásárolja az önkormányzat a Kájoni János Megyei Könyvtár épületét
--Megújul a Brassó Megyei Könyvtár épülete
--Negyvennyolc órán át kirakósoztak Székelyudvarhelyen
--Máramaros megyei könyvtárakat újítanak fel
--Továbbképzés Bihar megyei könyvtárosok számára
--Nyári foglalkozások a kaplonyi könyvtár épületében
--Kézdivásárhelyen lesz ősszel a romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése
RENDEZVÉNYEK
--Egy történet, amely generációkat köt össze
--Madárles a Szamos partján – kaland és tanulás gyerekeknek
--Közösségi könyvélmények Sarmaságon
DÍJAK
--Kriterion-koszorú Bodor Ádámnak
--Tar Károly Bálint Tibor-díjas
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Franz Hodjak
INTERJÚ
--Beszélgetés Borbé Levente csíkszeredai iskolai könyvtárossal
--Interjú Kelemen Katalin nyugalmazott csíkszeredai könyvtárossal
KÖNYVAJÁNLÓ
--Györgyfalva hímzésvilágáról jelent meg könyv
--Könyv Balázsi József érsemjéni polgármesterről
--Egy családtörténeti munkáról
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Online olvasható az Erdélyi Helikon összes lapszáma
--Vidéki társadalom a történeti Magyarországon - térképgyűjtemény
MOZAIK
--Zárva marad a pannonhalmi főapátság könyvtára állományvédelem érdekében
--Románia legnagyobb könyvesboltját tervezik Kolozsvárra
--Újabb maratoni úszásra vállalkozott a dél-erdélyi könyvtáros
--Új székházba költözik és klubot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
--Mit tanul egy kamaszlány a romantikus könyvekből?
PÁLYÁZATOK
--Térey János alkotói ösztöndíj
A Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum pályázatot hirdet azon 35 és 65 év közötti, legalább három kiadott kötettel vagy legalább három bemutatott drámával rendelkező írók, költők, drámaírók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást a Térey János alkotói ösztöndíj elnyerésével.
Az ösztöndíj célja, hogy a középgenerációhoz tartozó alkotók számára kedvező feltételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez.
Ösztöndíjban részesülhet 2025-ben: legfeljebb 30 fő. A pályázat benyújtásának határideje 2025. augusztus 31.
Forrás és a teljes kiírás itt: https://dia.hu/terey-janos-alkotoi-osztondij
--Tabéry Géza novellapályázat – tizedik alkalommal
Tizedik alkalommal hirdette meg a Tabéry Géza novellapályázatot az író születésének 135. évfordulóján a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékcsoportja, valamint a Holnap Kulturális Egyesület. A 2014-ben útjára indított tematikus rövidpróza-pályázat egyaránt szól pályakezdő és gyakorló szerzőknek. Elsődleges célja: publikálási lehetőséget biztosítani fiatal szerzők, egyetemi hallgatók részére. A pályázat felső korhatára: 35 év. Várják pályázók jelentkezését is a 11. és 12. iskolai osztályokból.
A beküldött novelláknak tematikusan az alábbi, Tabéry Géza életművéhez kapcsolódó témákhoz kell kapcsolódniuk egyenként vagy variálva: korszakküszöbök; krónikások; küzdők.
A tematiká(ka)t kérik a beküldött novellák előtt feltüntetni. A pályamunkákat szakértő zsűri (egyetemi oktatók, lapszerkesztők, prózaírók) értékeli.
A minősítést elért novellák szerzői elismerő oklevelet kapnak, a legjobb pályamunkákat beküldő 3 szerző pénzdíjat és ajándékcsomagot vehet át. A fődíjas szerző díja: a Holnap Könyvek Kiadó vállalja első rövidpróza kötete kiadását. Különdíjat oszt ki a legjobb középiskolás pályázónak az Újvárad folyóirat, a legjobb partiumi pályázónak a debreceni Partium Ház, a legjobb nagyváradi pályázónak a Léda Alapítvány. Szerzőként legfeljebb két, eddig nem publikált novella küldhető be. Egy pályamű felső terjedelmi határa 18 000 jel (doc, docx, rtf formátum). A zsűri nem veszi figyelembe a terjedelemhatárt túllépő szövegeket. Nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2025. szeptember 30.
Kérik, a pályamunkákhoz mellékeljék a pályázó rövid bemutatkozását, elérhetőségeit. A pályázati anyag az alábbi címre küldhető be, ugyanitt további információ igényelhető: taberypalyazat@gmail.com
Eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadó: 2025 novemberében.
Forrás: https://www.varad.ro/tabery-geza-novellapalyazat-tizedjere/
--Libri Talent írói ösztöndíjpályázat
Meséket, utópikus/disztópikus, történelmi és családregényeket is várnak az idei Libri Talent pályázatra.
A 2024-ben elindított Libri Talentre szeptember végéig lehet beküldeni pályázatokat, a programra pedig idén először meseírók is jelentkezhetnek. A Libri Talent program írói ösztöndíjpályázat 2024 augusztusában indult, és a fiatal magyar szerzők debütálását és a könyvszakma számára tehetséges szakemberek képzését támogatja. Az első ösztöndíjasok munkái idén nyáron elkészültek és hamarosan kézbe is veheti őket a közönség.
A hagyományos irodalmi kategóriák mellett idén a program egy új, meseíró pályázattal is bővül. „A Libri Talent Mini olyan szerzőket keres, akik friss történeteikkel a klasszikus mesevilág értékeit viszik tovább, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőségi gyermekirodalom még hangsúlyosabb szerepet kapjon a kortárs könyvkultúrában, és friss hangok megjelentetésével mesekincsünket is bővítse” – olvasható a felhívásban.
A pályázatra teljes művekkel lehet jelentkezni 2025. szeptember 28-ig a következő kategóriákban: 3–5 éves korosztálynak szóló (max. 5000 karakteres) vagy 5–8 éveseknek szóló (max. 12 000 karakteres) mesével, valamint gyermekeknek szóló „silent bookkal”, azaz szöveg nélküli képeskönyvvel.
Forrás és a teljes kiírás itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/libri_palyazat_meseiro.html
HAZAI
--Román-magyar keretegyezmény jön létre
Hankó Balázs, Magyarország kulturális és innovációs minisztere jelentette be Tusnádfürdőn, hogy hosszú idő után román-magyar kulturális keretmegállapodás jön létre a két ország kulturális tárcája között. A miniszter a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Kulturális sokszínűség és megmaradás című kerekasztal-beszélgetésén kiemelte az együttműködésnek azt a pontját, amely elismeri, hogy a két országban élő nemzeti kisebbségek a társadalom szerves részét képezik, és kulturális támogatásukat minden eszközzel meg kell valósítani. Ennek érdekében egy olyan történelmi lépésre készülnek, amely „a kultúránkat, identitásunkat megvalósítja, és a mindennapok részévé teszi”. A két tárca közötti együttműködés 2025-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik, a tájékoztatás szerint az alapjaiban átgondolt kulturális keretmegállapodást a tervek szerint ősszel írják alá.
Demeter András, a román kulturális minisztérium tárcavezetője hangsúlyozta, hogy a kultúra nem az intézményekben születik, az állam csak keretet adhat, és eszközökkel járulhat hozzá a kultúrához. Kifejtette, hogy a kultúra a Kárpát-medencében – akarva-akaratlanul – összeköt bennünket. Ahhoz, hogy az Európai Unión belül jobban hallassuk a hangunkat, a régióban jobban egymásra kell találnunk és, ha ez „a közös hangzás megerősödik”, könnyebb lesz a nagyobb földrajzi távlatokban jelentkező problémákat is megoldani.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/tusvanyos-roman-magyar-kulturalis-keretmegallapodas-jon-letre
--Ritkasággá válhat Romániában a (magyar) könyv és a könyvesbolt
Ötről tizenegy százalékra emelte meg a könyvek és a sajtótermékek áfáját a kormány, ami komoly hatással lehet erre a piaci szegmensre. Az érintettek figyelmeztetnek: mindez oda vezethet, hogy ritkaságszámba fognak menni a könyvesboltok Romániában.
Bár még a tizenegy százalék is kedvezményesnek minősül a tizenkilencről huszonegy százalékra emelt általános áfakulcshoz viszonyítva, ez aligha vigasztalja a könyv- és lapkiadókat, akik valahogy ki kell gazdálkodják a jelentős áfaemeléssel együtt járó többletköltségeket. A könyvkiadási és -terjesztési szakmában tevékenykedők szerint nehéz idők jönnek nemcsak rájuk, hanem végső soron a kultúrát igénylőkre is, mert az áfaemelés pénzügyi haszna elenyésző lesz a könyvpiacon okozott károkhoz képest.
Szűcs László könyvszerkesztő, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, az Újvárad folyóirat főszerkesztője elfogadhatatlannak tartja a könyvek áfájának a megduplázását, amihez hozzá kell majd számítani a kiadáshoz kapcsolódó többi termék és szolgáltatás – nyomtatás, papír, terjesztés stb. – áfaemelésével járó többletköltségeket is.
Nehezen elképzelhető az, hogy a kiadók a megnövekedett költségeket mind ráterheljék a vásárlókra. Ezért két lehetőség áll előttük: az egyik az, hogy nem emelik az árakat, akkor viszont tovább nehezül a működésük. A másik lehetőség az áremelés, aminek az lesz a következménye, hogy kevesebb könyvet tudnak majd értékesíteni.
--Újraindult a Márai program
A Nemzeti Kulturális Alap tizenkettedik alkalommal indította útjára könyvtámogatási programját. A könyvszakmai projekt célja: a nemzeti kultúrkincs megőrzése, a Kárpát-medencei könyvkiadók által megjelentetett, maradandó értéket képviselő könyvek eljuttatása minél több olvasóhoz a hazai és a határontúli könyvtárakon keresztül; az olvasáskultúra fejlesztése.
Az eddigi évektől eltérően, a program a határontúli intézmények esetében a szakmai-érdekvédelmi szervezeteket bízta meg a lebonyolítással (Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Civil Szervezet (https://emet.gov.hu/app/uploads/sites/2/2025/07/Marai-program-XII.-utemeben-meghivott-konyvtarak.pdf), mivel velük könnyebben történik az elszámolás, illetve a szervezetek adományként könnyedén tovább tudják adni a könyveket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.facebook.com/122112974138519947/posts/122166331958519947
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Hol folt, hol nem folt – olvasó- és alkotótábor
Mi van egy szoknya pörgésében? Mi húzódik meg egy jelmez megvarrásának hátterében? Ezekre a kérdésekre találtak választ 2025. június 30. és július 4. között, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Hol folt, hol nem folt programja kamaszlányoknak tartott, nyári napközis táborában.
A jelmezvarrás rejtélyeivel és kalandjaival Mészöly Ágnes A fekete nyár című könyvéből ismerkedhettek meg, a lázadó kezdetektől a könnyfakasztó végkifejletig követve egy tinilány életének egy szakaszát és fejlődéstörténetét.
Reggeli tornával indult a nap, ami a testmozgás és egészséges életmód fontosságát hangsúlyozta, aztán folytatódott a saját ízlés szerinti anyagválasztással, szabással, férceléssel. Közben a résztvevők elkészítették saját, névre szóló jegyzetfüzetüket, felolvasás és szövegértelmezés zajlott a fürge ujjak munkája közben, kérdésekre kerestek abszolút válaszokat vagy épp a Pilvaxot rendezték be a műhelytevékenység helyszínét adó Gyermekkönyvtár raktárában...
A pörgős szoknyákhoz vezető utat Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala támogatásának és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület közreműködésének köszönhetően, két foglalkozásvezető, Tóth-Wagner Anikó és Szilágyi-Nagy Imola könyvtárosok irányításával járhatta végig az a hat hűséges olvasó, aki jelentkezett erre a rendhagyó foglalkozássorozatra.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/1172261058283273
Pörög a Nevesincs a Fiókkönyvtárban
A Bod Péter Megyei Könyvtár Fiókkönyvtárában a nyári szünidő dacára – vagy éppen emiatt is – folyamatos a pörgés a gyermekprogramokkal, olvasásra ösztönző foglalkozásokkal!
Nemrég ért véget a tartalmas, jókedvben és élményekben gazdag Nevesincs napközis tábor (zárónapjáról itt lehet olvasni: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/pfbid02pD4W6nExD1D7jo5PyBJbC3EXsgJJWE2zqhabnvZiCPQ9Xck8A4rGDCgBztsqTwssl, de a Nevesincs-mozgalom a szokásos összejövetelekkel töretlenül folytatódik, amint ezt tanúsítják ezek a bejegyzések, a hír forrásaként is: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/1169838525176119, illetve: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/1164094339083871
Újraindult a Kertkönyvtár
A Bod Péter Megyei Könyvtár népszerű nyári programja, a Kertkönyvtár idén a július 29. – augusztus 14. időszakban várja a kicsiket és nagyokat. Lehet olvasni, mesét hallgatni, társasozni, játszani, barátkozni, vagy csak megpihenni a könyvtár sarkánál lévő kis kert fenyőfája alatt.
A Kertkönyvtár keddtől péntekig 10 és 12 óra között tart nyitva, rossz idő esetén elmarad. A 10:15-kor kezdődő meseolvasás után szabad játszásra, társasjátékra, olvasásra van lehetőség.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/1157520209741756
A program első hetének történéseiről hangulatfotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/1191700756339303
--Megvásárolja az önkormányzat a Kájoni János Megyei Könyvtár épületét
A Hargita megyei önkormányzat megvásárolja a Kájoni János Megyei Könyvtár épületét, ezzel hosszú távon biztosítva az intézmény működését. A Csíkszereda központjában álló, eddig bérleti szerződéssel használt székház vételára közel 12 millió lej.
A korábban a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Mikó-várban és más helyszíneken szétszórtan, mostoha körülmények között működő megyei könyvtár állománya, munkatársai, terei és tevékenységei már több mint tíz éve, rögtön a megépülése után beköltöztek az ingatlanba, amelyért eddig bért fizetett a megyei tanács. A havi bér összege jelenleg közel 9000 euró (mintegy 45 000 lej).
Birta Antal, Hargita Megye Tanácsának vagyongazdálkodási igazgatója kifejtette: az ingatlannal a megyei önkormányzat több mint 1500 négyzetmétert vásárol meg, vagyis azt a felületet, ahol jelenleg a könyvtár működik, beleértve hat parkolóhelyet is. Az épület felső, a könyvtártól független szintje továbbra is magántulajdonban marad. Birta hangsúlyozta: ez a beruházás hosszú távon biztosítja a könyvtár stabil működését és fejlődését.
A képviselők által elfogadott határozat szerint a több mint 2,3 millió eurós – mintegy 11,7 millió lejes – vételárat szakaszosan, hároméves futamidővel fizetik.
Bíró Barna-Botond, a megyei tanács elnöke azt mondta: évek óta keresték annak lehetőségét, hogy a megyei könyvtár végleges otthonra leljen egy megyei tulajdonú épületben. Ehhez ugyanakkor figyelembe kellett venni, hogy egy könyvtárépület szigorú biztonsági és szerkezeti követelményeknek kell megfeleljen, egyebek mellett tűzvédelmi, teherbírási, hozzáférési szempontokból. A Decemberi forradalom és a Stadion utca sarkán álló többszintes ingatlan tulajdonosa végül tavaly jelezte, hogy az épület eladóvá vált.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/megvasarolja-a-megyei-onkormanyzat-a-konyvtar-epuletet
--Megújul a Brassó Megyei Könyvtár épülete
Európai uniós forrásból újul meg a Cenk alatti volt szabadidőközpont épülete.
A Cenk alatti sétányon található ingatlan a George Barițiu Megyei Könyvtár kezelésében áll, és a projekt végén digitális kompetenciafejlesztő központként (hubként) fog működni.
A beruházás összértéke meghaladja a 10,6 millió lejt, amelyet a Brassó Megyei Tanács biztosít az országos helyreállítási alap (PNRR) égisze alatt, a „Digitális készségek fejlesztését szolgáló hubok hálózatának létrehozása Brassó megye könyvtáraiban” projekt részeként.
A cél egy modern, nyitott tér kialakítása, ahol minden könyvtárhasználó fejlesztheti digitális készségeit.
Forrás: https://www.facebook.com/brasso.rmdsz/posts/figyelem/1188168483353566/
--Negyvennyolc órán át kirakósoztak Székelyudvarhelyen
Negyvennyolc órán át, éjjel-nappal zajlott a Kiraklak a könyvtárnál elnevezésű közösségi esemény és verseny Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtár és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány szervezésében, 2025. július 19-20-án.
A felhívásra összesen tizennégy kétfős csapat jelentkezett, nekik ötszáz darabos puzzle-t kellett kirakniuk minél rövidebb idő alatt. A kirakósok mind egyediek voltak, külön erre az alkalomra készültek, és témájukban Székelyudvarhelyhez, valamint a Városi Könyvtárhoz kapcsolódtak. A negyvennyolc órán át tartó kirakósozásba bárki, bármikor bekapcsolódhatott: a város különböző arcait, híres festő festményét, tájképeket mutató kirakósok, de még 3D-s puzzle is várta a rakosgatni vágyókat a helyszínen. Az idei Kiraklak a könyvtárnál szorosan kapcsolódott a 4. Nyáresti Filmek rendezvényhez, esténként ugyanis a Székelyföldi Stúdió szervezésében helyi és anyaországi filmkészítők alkotásait lehetett megtekinteni a könyvtár előtti téren.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/48-oran-at-kirakosoztak
--Máramaros megyei könyvtárakat újítanak fel
Négy Máramaros megyei könyvtárat újítanak fel a helyreállítási alapból. A beruházás értéke több mint 4,5 millió lej – tájékoztatott Pintér Zsolt, a Máramaros megyei önkormányzat tagja.
A kedvezményezett intézmények közé tartozik a nagybányai Petre Dulfu Megyei Könyvtár, a máramarosszigeti Laurențiu Ulici Városi Könyvtár, a dragomirfalvi Városi Könyvtár, valamint a tőkésbányai Községi Könyvtár. A projekt keretében digitális eszközökkel is felszerelik az intézményeket. A munkálatokra vonatkozó közbeszerzési eljárást már elindította a Máramaros Megyei Tanács.
„A cél az, hogy ezek az épületek megteljenek élettel. Arra ösztönözzük a könyvtárak vezetőit, hogy programokat találjanak ki és kommunikáljanak a közösséggel” – nyilatkozta a Kolozsvári Rádiónak a megyei tanácsos.
Forrás: https://www.kolozsvariradio.ro/2025/07/30/maramaros-megyeben-konyvtarakat-ujitanak-fel/
--Továbbképzés Bihar megyei könyvtárosok számára
A digitális eszközök használatával ismerkednek meg mélyrehatóbban Bihar megye könyvtárosai a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtárban szervezett továbbképző tanfolyamon. A képzésre a megye 30 könyvtárából 42 könyvtáros érkezett.
A 2025. július 7. és 11. között zajlott tanfolyamon a könyvtárosok megtanulják, hogyan kell használni az intézmény informatikai menedzsmentrendszerét és az úgynevezett RFID-rendszert. Ugyanakkor megtanítják őket szkennelni is, illetve digitalizálni a könyvtári anyagokat.
A kurzus egy nagyobb szabású, európai uniós pénzforrásokból támogatott projekt részét képezi, amelynek célja emellett a megyei, valamint a fugyivásárhelyi, a váradszentmártoni és a biharszentandrási könyvtáraknak a korszerűsítése, valamint további huszonhat Bihar megyei könyvtár felszerelése IT-eszközökkel.
A képzést követően a könyvtárosok egy második tanfolyamot is elvégeznek majd, amelyen megtanulják, hogyan segíthetnek másoknak a számítógép használatának elsajátításában.
A felsoroltak a Bihar Megyei Tanács koordinálásában zajlanak, amely az országos helyreállítási alapból (PNRR) 2,5 millió eurót kapott ezekre a tevékenységekre, és ezt kiegészítette 1,5 millió euró önrésszel.
Forrás: https://biharinaplo.ro/cikk/kozelet/tanfolyamon-vesznek-reszt-bihar-megyei-konyvtarosok-94522
--Nyári foglalkozások a kaplonyi könyvtár épületében
Immár harmadik alkalommal került sor 2025. július végén Nyári Táborra a kaplonyi könyvtár épületében. A Szivárvány Egyesület szervezésében Linzenbold Elizabet és Engsli Edvárd pedagógia szakos hallgatók szerveztek foglalkozásokat a részt vevő mintegy 18-19 gyermeknek.
A könyvtárban játékok, programok fogadták a gyerekeket, egy alkalommal Társasjáték napra is sor került, amikor mindenki elhozhatta kedvenc társasjátékát, majd közösen ki is próbálták őket.
Forrás: https://anziksz.com/nyari-suli-a-kaplonyi-konyvtar-epuleteben/van-kepunk-hozza/2025/07/31/
--Kézdivásárhelyen lesz ősszel a romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése
2025. október 9-10-én kerül sor idén a romániai magyar könyvtárosok éves vándorgyűlésére, ez alkalommal a házigazda a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár lesz.
Forrás: https://www.facebook.com/122112974138519947/posts/122170166444519947
RENDEZVÉNYEK
--Egy történet, amely generációkat köt össze
Szívet melengető pillanatokkal ajándékozta meg jelenlévőket a Szatmár Megyei Könyvtárban megtartott filmvetítés és közönségtalálkozó, amely a Véletlenül írtam egy könyvet című film köré szerveződött.
A film főszereplője, Demeter Villő 2025. július 14-én személyesen is ellátogatott Szatmárnémetibe, hogy a közönség kérdéseire válaszoljon, és megossza velük a történet mögött rejlő érzéseket, gondolatokat, emberi kapcsolatokat. A találkozó különlegessége, hogy mindez Fóriss Jóska bácsi, Villő szerető és büszke nagyapjának kezdeményezésére jöhetett létre, akinek mély kötődése unokájához és közösségünkhöz példamutató. Józska bácsi álma volt, hogy a szülőföldjén is láthassák ezt a különleges alkotást – és az álom valóra vált.
A rendezvény a Szatmárért Egyesület támogatásával valósulhatott meg, amelynek tagjai évek óta elkötelezetten dolgoznak azon, hogy a szatmári értékek és történetek méltó helyet kapjanak a közösség életében. A vetítés során kicsik és nagyok, idősek és fiatalok együtt nevettek, érzékenyültek és merültek el a film világában. A program végén lehetőség nyílt könyvdedikálásra, közös fotók készítésére és személyes kérdések feltevésére is, így a délelőtt valódi, őszinte párbeszéddé alakult alkotó és közönsége között.
Forrás és a teljes cikk itt: https://friss.ro/egy-tortenet-amely-generaciokat-kot-ossze
--Madárles a Szamos partján – kaland és tanulás gyerekeknek
A Szatmár Megyei Könyvtár idén nyáron különleges élményt kínált a 7-14 éves gyerekek számára: madármegfigyelő túrát szerveztek a Szamos partjára, ahol a résztvevők szakértő vezetés mellett ismerhették meg a környék madárvilágát.
A programot 2025. július 24-én 10 és 12 óra között szervezték meg. A találkozás a könyvtár épülete előtt volt. A túrát Bărbos Lőrinc ornitológus vezette, aki játékos és tanulságos módon mutatta be a gyerekeknek a madármegfigyelés alapjait, valamint a Szamos mentén élő madárfajokat.
Forrás: https://friss.ro/madarles-a-szamos-partjan-kaland-es-tanulas-gyerekeknek
--Közösségi könyvélmények Sarmaságon
Erdei Gabriella könyvtáros a Szilágysági Szónak összefoglalta a sarmasági első olvasóklub történetét, a klubtagok által átbeszélt tíz kötetre is részletesen kitérve.
2024 júliusában alapították meg az első olvasóklubot Sarmaságon. A sarmasági iskola könyvtára ideális helyszínnek bizonyult a könyvbarátok számára, hiszen itt kellemes környezetben oszthatták meg egymással olvasmányélményeiket. Azóta az intézmény rendszeres programjai közé tartozik az olvasóklub. Nem volt kérdés, hogy van igény erre. Sok ember megfordult a könyvtárukban, akikkel a könyvtáros elbeszélgetett, és kiderült, hogy nagyon szeretik az irodalmat, és szívesen megosztanák a könyvek által ébresztett gondolataikat másokkal. Így az irodalom nem csupán egyéni, hanem közösségi élménnyé is vált. Általában tíz fő felett gyűlnek össze rendszeresen. 2022 óta minden nyáron ingyenes olvasótáborokat szerveznek. Az olvasóklub azóta is havi rendszerességgel hirdeti programjait.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.szilagysagiszo.ro/olvasoklubb-kozossegi-konyvelmenyek-sarmasagon/
DÍJAK
--Kriterion-koszorú Bodor Ádámnak
Habár már 2024 júliusában Bodor Ádámnak ítélte a Kriterion-koszorút az alapítvány kuratóriuma, az ünnepélyes díjátadóra bő egy évvel később, a csíkszeredai Új Kriterion Galériában került sor 2025. július 24-én.
A Kriterion-koszorú a Kriterion Alapítvány által 1995-ben létrehozott kulturális elismerés. Olyan Erdélyben született személyeknek ítélik oda, akik a régió hírét vitték a világban, munkásságuk döntően befolyásolta a magyar kultúra és tudomány fejlődését, és szülőföldjük iránit kötődésük mindvégig töretlen maradt. Az elmúlt években olyan neves személyiségek vehették át, mint Tompa Gábor, Barabási Albert László, Kányádi Sándor, Korniss Péter vagy Novák Ferenc.
Hajdú Áron, az alapítvány ügyvezető igazgatója az egybegyűltek előtt olvasta fel a kuratórium határozatát, mely szerint nemzetközileg elismert kiváló írói munkásságáért, a kortárs magyar irodalomban betöltött meghatározó szerepéért, valamint szülőföldéért tett kiemelkedő tevékenységéért Bodor Ádámnak adományozzák a 2024-es Kriterion-koszorút.
A kitüntetettet Bretter Zoltán filozófus méltatta. Laudációjában úgy fogalmazott, hogy „Bodor Ádám, mint indián, hátrafelé megy előre, és közben beszórja a lábnyomait homokkal. Ezért életműve voltaképpen értelmezhetetlen.” Mint mondta, mindennek ellenére mindenkinek, aki az ő műveit kívánja olvasni, vállalnia kell annak kockázatát, hogy amit ő a szövegből kihall, az valójában nincs is benne. „Filozófusokat megszégyenítő következetességgel teremti meg az író a premorális, azaz morálon kívüli állapotot, és erre csak erős romantikus hajlamokkal rendelkező, játékos elme képes” – méltatta a kitüntetettet Bretter Zoltán.
Bodor Ádám kiemelte, hogy bár Erdély inspirálta, amiről ő írt, az valójában Kelet-Európa. „Az én írásaim a lokálisnál egy sokkal szélesebb látványt nyújtanak. Tulajdonképpen Kelet-Európa erkölcsi képe az, amit én próbáltam megragadni. Természetesen nem a szó konkrét értelmében, hanem kicsit elvonatkoztatva és sok mindent eltúlozva benne, mint ahogy általában minden művészet a túlzás eszközeivel él” – fejtette ki.
Forrás és a teljes cikk, a kitüntetettel készült rövid interjúval, itt: https://maszol.ro/kultura/Egy-elet-mindig-egesz-es-valami-mindig-hianyzik-is-belole-Atadtak-a-Kriterion-koszorut-Bodor-Adamnak
--Tar Károly Bálint Tibor-díjas
2025-ben Tar Károly kapta a Romániai Írók Szövetsége Kolozsvári Fiókjának Bálint Tibor-díját. Az idén 90. életévét töltő, Svédországban élő szerző a magyar nyelvű prózaköteteket elismerő díjat legújabb, Minden (mindig) mese (Koinónia, 2024, illusztrációk: Mayer Hella) című könyvéért kapta. Tar Károly nevében a díjat a Koinónia Kiadó igazgatója, Szilágyi D. Szabolcs vette át Balázs Imre József zsűritagtól 2025. június végén.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/tar-karoly-balint-tibor-dijas
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Franz Hodjak
A 2025. július 6-án elhunyt romániai német költő, író, műfordító 1944-ben született Nagyszebenben. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem germanisztika szakán végzett, majd 1970 és 1992 között a Dacia Könyvkiadó német szerkesztője volt. A romániai német irodalom meghatározó személyisége. 1992-ben települt ki Németországba, Usingenben élt szabadfoglalkozású íróként. Huszonhat könyve jelent meg: versek, elbeszélések, regények, aforizmák, esszék és egy monodráma. Szépirodalmi munkásságát számos elismeréssel jutalmazták: többek között Nikolaus Lenau-díjjal, Georg-Maurer-díjjal, valamint három németországi város (Mannheim, Minden és Drezda) „város írnoka” címét is elnyerte. Műveit magyarul Ritoók János, Jancsik Pál, Kányádi Sándor, Szenkovics Enikő, Halmosi Sándor, Király Zoltán, Végh Balázs, Veres István és Szlafkay Attila tolmácsolásában olvashatjuk. Szenkovics Enikő és Király Zoltán Soha senkire nem lőttem címmel könyvet állítottak össze a Hodjakkal folytatott beszélgetéseikből.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/elhunyt-franz-hodjak
INTERJÚ
--Beszélgetés Borbé Levente csíkszeredai iskolai könyvtárossal
Horváth Csaba történész és könyvtáros interjút készített Borbé Levente csíkszeredai iskolai könyvtárossal. Először a gyermekkoráról és az olvasmányélményeiről kérdezte, majd a különböző munkákról, amelyeket élete során végzett, kiemelten a Figura színjátszó csoportban való tevékenységéről és annak az életére való hatásáról. A Márton Áron Főgimnáziumban zajló, iskolai könyvtárosi munkásságával párhuzamosan kiemelkedő hangsúlyt kap a beszélgetésben a biblioterápiás tevékenysége. A végén néhány szó erejéig a jövőbeli terveiről, azok esetleges megvalósíthatóságáról beszélt. Az interjú rövid szakmai életrajzi ismertetővel zárul, és a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat 2025. július 25-i (14.) számának 4. oldalán lehet olvasni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/07/interju-borbe-leventevel.html
--Interjú Kelemen Katalin nyugalmazott csíkszeredai könyvtárossal
A Kájoni János Megyei Könyvtár korábbi munkatársával, hírlevelünk volt szerkesztőjével egy évvel nyugdíjazása után közölt interjút a Székelyhon portál.
Kelemen Katalin Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, ezúttal mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként, kutatóként, adatbázis-építőként és lelkes közösségformálóként élt meg. Részlet a beszélgetésből:
„– Ön mögött van egy több mint harmincéves könyvtárosi életút, amit tulajdonképpen a kíváncsiság hozott az életébe. Mit adott önnek a könyvtárosi munka?
– Rengeteg mindent. Sok-sok munkát és különféle, sokrétű feladatot, amit az évek során elvállaltam, és mindvégig szeretettel végeztem. Ugyanabban az intézményben dolgoztam 34 évig, de érdekes módon nem mindig ugyanazon a helyen. Minden feladatot kihívásként éltem meg, és igyekeztem a tudásomhoz mérten jól végezni. Bibliográfusként kerültem a könyvtárba, akkor éppen ez az állás volt betöltetlen. Én ezt rögtön feladatként fogtam fel, amibe bele kell ásnom magam. Elsősorban a Hargita megyére vonatkozó helytörténeti vagy helyi vonatkozású adatokat kellett feldolgozni a helyi lapokból.
Egy év múlva az akkori igazgatónőm, Kozma Mária eldöntötte, hogy az úgynevezett dokumentációs részleg vezetője legyek: vegyem át az ottani állományt, dolgozzak vele, szolgáljam ki azokat az olvasókat, felhasználókat, akiket ez érdekel. Őszintén megmondom, akkor ennek egyáltalán nem örültem, úgy éreztem, hogy ‘száműznek engem’. Ez a részleg akkor a Mikó-várban működött, és nem volt sok kedvem régi könyvek között, egy hideg, sötét, rideg helyiségben tölteni a napjaimat. Lassan azonban megismerkedtem a könyvállománnyal, a rám háruló feladatokkal, és fokozatosan megszerettem ezt a munkát.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/kelemen-katalin-n-egy-elet-a-konyvek-kozott
KÖNYVAJÁNLÓ
--Györgyfalva hímzésvilágáról jelent meg könyv
A Kriza János Néprajzi Társaság székházában tartották 2025. július 18-án Bognárné Gergely Katalin és Bognár Cecil Györgyfalva hímzésvilága című kötetének kolozsvári bemutatóját. Az eseményen Boros Adél néprajzkutató elmesélte, tanulmányai során ismerkedett meg a Bognár házaspárral. A györgyfalvi hímzésekről szóló könyv ötlete a közös munkáik, beszélgetéseik során született meg.
Boros Adél elmesélte, a györgyfalvi népviselet első említése Pap Jánossy Magdának köszönhető, aki 1942-ben Györgyfalva tájegységét különválasztotta Kalotaszegtől, és az ottani viseletet györgyfalvinak nevezte. Elmondta, a Györgyfalva hímzésvilága című kötetet nagyon sok élettapasztalat, egy élet gyűjteménye, gondolatai, szorgalma fogták össze. Hozzátette, a könyvet nem lehet feltétlenül néprajzi dokumentumnak nevezni, ez sokkal több annál, hiszen Bognárné Gergely Katalin a györgyfalvi hagyományt megtartotta, négyéves korában tanult meg hímezni a nagymamájától és a szomszédaitól.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/aki-nem-tud-eligazodni-multjaban-ne-keresse-jovojet
--Könyv Balázsi József érsemjéni polgármesterről
Balázsi József, az értékteremtő polgármester címmel jelent meg a Holnap Könyvek Kiadó gondozásában, a Partium Alapítvány megbízásából az ismert érmelléki elöljáró halálának harmadik évfordulóján Dérer Ferenc kötete. A műben hozzátartozói, szerettei, barátai, munkatársai, kortársai emlékeznek, beszélnek a családapáról, barátról, a polgármesterről, a méhészről, a népszerű érmelléki vezetőről, aki három évtizeden át volt megszakítás nélkül Érsemjén község polgármestere. A beszélgetésekből építkező kötet szerkesztője Szűcs László.
Forrás: https://biharinaplo.ro/cikk/megyejaro/konyvbemutato-in-memoriam-balazsi-jozsef-95841
--Egy családtörténeti munkáról
Egyike lenne azoknak a műfajoknak a családtörténet, amelyeknek a szekere enyhén szólva lassan halad előre. A most ébredező korú ifjú olvasónak szinte kuriózum a téma, nem gondol arra, hogy a lassúság oka is a múltban keresendő: ez a műfaj mintegy nyolcvan esztendőre száműzött, üldözött szakma volt mifelénk, s emiatt is sok családi és helytörténeti kincs odaveszett.
Egy hosszú családkutatás eredményeit foglalja össze a mellékletekkel (képekkel, képeslapokkal stb.) együtt 160 oldalt kitevő tanulmány, Az árkosi Gelei-család története (magánkiadás, szerkesztette és írta Gelei [Balogh] Botond, Pauker Nyomda, Budapest, 2025 – a szerk, megj.). Szerkesztője nem végzett szakmabéli genealógus, de munkája során megelégedett minden apró adattal, ami közel vitte az árkosi felmenők jobb megismeréséhez.
A kiadvány zömében a kimondott Gelei-főágat tartalmazza, amelyet a budapesti Gelei Judit, Gelei József professzor unokája és dr. Gelei Gábor biológus leánya engedett át a kiadványt író-szerkesztő Gelei Botondnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/174668/egy-csaladtorteneti-konyvrol
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Online olvasható az Erdélyi Helikon összes lapszáma
Az Erdélyi Helikon teljes sorozata (1928–1944) elérhető immár online - közölte 2025. július 7-én a hírt a Marosvécs Erdélyi Helikon Facebook-oldal.
Amint írják, az Erdélyi Helikon a helikoni munkaközösség folyóirata. Önálló, az írókat a különböző lapoktól, irodalmi mellékletektől függetlenítő folyóirat alapításának terve már a munkaközösség első (1926-os) marosvécsi találkozóján felmerült, megvalósítására azonban csak 1928-ban került sor. A két háború közötti romániai magyar irodalom legrangosabb folyóirata lett, munkatársa volt a korszak csaknem minden számottevő írója, felkarolta a közvetlenül indulása előtt feltűnt tehetségeket.
A lapszámok online is olvashatók a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár digitális felületén. A megfelelő link a Marosvécs Erdélyi Helikon Facebook-oldalon található.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/online-olvashato-az-erdelyi-helikon-oesszes-lapszama
--Vidéki társadalom a történeti Magyarországon - térképgyűjtemény
Elérhető lett az MTA-BTK Lendület kutatócsoportja Tíz nemzedék és ami utána következik című projektjének (https://10generacio.hu/hu/) újabb kiadványa, fontos erdélyi vonatkozásokkal.
A vidéki társadalom demográfiai viszonyait, lakhatási körülményeit, mezőgazdaságát településszinten mintegy 300 kartogramon bemutató térképgyűjtemény és elemző leírás 17 fejezetben követi végig a rurális társadalom regionális különbségeit a 18. század elejétől a 20. század elejéig. Az adatok fő forrásai az országos összeírások és a hivatalos népszámlálások. A térképgyűjtemény a statikus, állapotleíró térképek mellett, ahol lehet, igyekszik bemutatni a változások mintázatát és dinamikáját több időhorizontban, lehetőleg egységes szerkezetben (pl. demográfia: 1785, 1870, 1910, mezőgazdaság: 1865, 1883, 1910; 1720/1780; adózás, lakhatás, alfabetizáció 1880/1910) és kitér a felekezeti viszonyok változásaira is (1780, 1880, 1910). A térképek és a lábjegyzetek, irodalmak mind aktív linkeken keresztül érhetők el, a kartogramok A/3-as méretre nagyíthatók, és 300 dpi-s felbontásban letölthetők.
Forrás: https://10generacio.hu/hu/eredmenyek/terkepgyujtemeny
MOZAIK
--Zárva marad a pannonhalmi főapátság könyvtára állományvédelem érdekében
Kenyérbogár-fertőzést (Stegobium paniceum) azonosítottak a pannonhalmi főapátság klasszicista teremkönyvtárában. Ilyen méretű, historikus állományt érintő fertőzés nem volt még Magyarországon. A kialakult krízis azonnali beavatkozást és állományvédelmi munkálatokat igényelt, így a könyvtárat 2025. június 1-től bezárták a turisták, a látogatók és a kutatók elől, és előreláthatóan hét hónapig, az állományvédelmi munkálatok idejéig zárva tart. A pannonhalmi főapátság épített és természeti környezete az Unesco Világörökség része, kiemelt nemzeti emlékhely, amit évente 140 ezer látogató keres fel.
A klasszicista stílusú teremkönyvtár 1834-től szolgálja a szerzetesközösséget. A nemzeti szellemi vagyon része a 400 ezer kötetet őrző könyvtár, ami a legrégebbi magyarországi gyűjtemény. A második legnagyobb egyházi könyvgyűjtemény a bencés közösség hagyatéka és öröksége, amelyet eddig is gondosan őriztek és megmutatták a nagyközönségnek. Elsődleges feladat, hogy a szakmai partnerekkel együttműködve megmentsék a muzeális állományt megszüntetve a fertőzést és a további károsodást.
Forrás és a teljes cikk itt: https://romkat.ro/2025/07/18/meg-kozel-fel-evig-zarva-tart-a-pannonhalmi-fokonyvtar-kenyerbogar-tamadta-meg-az-ertekes-konyvallomanyt/
--Románia legnagyobb könyvesboltját tervezik Kolozsvárra
A tervek szerint a Cărturești könyvesbolt-lánc az ország legnagyobb könyvesboltját tervezi megnyitni Kolozsváron, a Rivus városrehabilitációs projekt részeként, amelyet a Iulius csoport és az Atterbury Europe finanszíroz.
A 2500 négyzetméteres helyiség kétszintes lesz, és a könyvek mellett a hobbizónára, lakásdekorációs részlegre, kulturális eseményeknek helyet adó terekre, vizuális művészetekre és az oktatási tevékenységekre is figyelmet fordít.
Az új könyvesbolt a szórakoztatva tanulás (edutainment) koncepció része, életmódközpont-formátuma egyetlen térben kínál kulturális, társadalmi és kereskedelmi élményeket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/az-orszag-legnagyobb-konyvesboltjat-tervezik-kolozsvarra
2025 júliusának közepén a Cărturești Kolozsvár központjában nyitott újabb könyvesboltot. Fotók a megnyitóról itt: https://www.facebook.com/Carturesti/posts/1146704547503954
--Újabb maratoni úszásra vállalkozott a dél-erdélyi könyvtáros
A nyíltvízi úszórekordjairól ismert petrozsényi könyvtáros, Avram Iancu 2025. június 29-én újabb maratoni táv megtételébe kezdett. Ezúttal a Majna, a Rajna legfontosabb mellékfolyója teljes hosszának leúszására vállalkozott, és ha teljesíti, ő lesz az első ember a világon, aki úszva átszeli Európát az Északi-tengertől a Fekete-tengerig.
Forrás: https://kronikaonline.ro/szines/ujabb-maratoni-uszasra-vallalkozott-a-del-erdelyi-konyvtaros
--Új székházba költözik és klubot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
A legnagyobb határontúli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését, népszerűsítését.
A kolozsvári Mikes Kelemen (Croitorilor) utcában található székházban hamarosan beindul az E-MIL Klub is, amelynek égisze alatt a szervezet tagjai és meghívottjai havonta egyszer találkozhatnak, megoszthatják gondolataikat. Az ingatlan tulajdonosával, az Iskola Alapítvánnyal megkötött hosszútávú ingyenes haszonbérleti szerződés biztosítja a kiszámítható munkavégzéshez szükséges feltételeket és célokat: a az erdélyi magyar irodalmi élet összefogása, kezdő írók, költők felkarolása, érdekérvényesítés.
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
A Helikon irodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolthálózatokkal együttműködve havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.
Négy kategóriára osztva láthatók az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem-fikció.
A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategória tíz legnépszerűbb könyvével.
2025 júniusában a sikerlistát az erdélyi szerzőktől Szabó Róbert Csaba Pokoltó (Jelenkor) André Ferenc Százhúsz csikorgó télen át (Gutenberg) és Zsidó Freenc A fák magukhoz húzzák az esőt (Gutenberg) című kötetetei vezették, míg a világirodalom szépirodalmi kategóriájában Závada Péter Éngép (Jelenkor), George Orwell 1984 (Scolar) és Kollár-Klemencz László Anyám tenyere (Magvető) című kötetei kerültek a lista élére.
A gyermek- és ifjúsági irodalom kategória első helyeit Bertóti Johanna Szerelmes állatok (Gutenberg), Szabó Róbert Csaba A cipzárkovács (Gutenberg) és Zágoni Balázs Csillag és a százados (Móra) című munkái foglalták el.
A non-fikció, ismeretterjesztő irodalom kategóriában Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors (Jelenkor), Dávid Botond Geofolk (Gutenberg) és Robert Greene A hatalom 48 törvénye (Művelt nép) című művei kerültek élre.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-honap-sikerkonyvei-junius-2025-12
--Mit tanul egy kamaszlány a romantikus könyvekből?
Boldog befejezés, fájdalmas vonzalom, félreérthető határvonalak. A könyvek mesélnek. De ki segít értelmezni őket? Az Udvarhelyi Híradóban Máté Emőke járt utána könyvesbolti eladók, pedagógus tanácsadók és középiskolás lányok szempontjait összehasonlítva, maga is „mint Z generációs fiatal, aki pörgeti a TikTokot, booktoker szemszögből is”. A booktoker jelenség alatt könyvekről szóló tartalmakat értünk: ajánlók, kritikák, fan artok, fanfictionök, konspirációk – több mint 60 millió közlés van a TikTokon a booktok hasthag alatt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.uh.ro/mit-tanul-egy-kamaszlany-a-romantikus-konyvekbol/
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.