ReMeK-e-hírlevél
XX. évf., 2025/4. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Felhívás könyvtárszakos hallgatóknak
--Apáczai 400 - Pedagógiai/irodalmi esszépályázat
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A telefon élményrabló, a könyv élményt adó
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
--Napi tíz perc, és divattá vált az olvasás
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
--Felolvasómaraton a baróti könyvtárban
--Biblioterápiás továbbképző Szatmárnémetiben
--József Attila nyomában: élő versek, örök üzenet
--Emlékezni muszáj - Könyvbemutató Aradon
--Közös olvasás a zilahi megyei könyvtárban
--Irodalomterápiás képzés Csíkszeredában
--Találkozó Nyáry Krisztiánnal és Ludvig Orsolya Stephanie kommunikációs szakemberrel Szatmárnémetiben
--Női alkotók a Tóth Árpád Irodalmi Körben
--Magyar humoros költészet a diákok tolmácsolásában
--Egyszerű gondolatok - Domokos Béla könyvbemutatója
--Ellopott gyermekkor - Bibók Bea könyvbemutatója
DÍJAK
--József Attila-díjat kapott Egyed Emese költő
--Kihirdették 2024 legjobb gyerekkönyveit, Zágoni Balázs is a díjazottak között
--Kitüntették dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfust
--Magasrangú állami kitüntetésben részesült dr. Redl Károly
--90 éves az MKE - Kitüntetésben részesítették Villám Juditot
--László Noémi költő az idei Kovács András Ferenc Költészeti Díj kitüntetettje
KÖNYVAJÁNLÓ
--Az esztendők bernice: a kolozsvári Polis Könyvkiadó új kötete
--Szócikkek Gábor Árontól a füstölt pisztrángig – Erdélyi magyar kulturális szótár
--Aszfaltbetyárnő – Boros Kinga esszékötetéről
--Kiskorúak a halállistán - könyvbemutató
--Vaskos kötet a múltról: A Szatmári Egyházmegye története a kezdetektől
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--A könyvtárak jövője az AI és az automatizáció világában
INTERJÚ
--„Gazdasági érdek is, hogy ne vesszen ki a fókuszált olvasás” – beszélgetés Nyáry Krisztiánnal
--Szilágyság magyar kulturális lehetőségei és hiányosságai – Vicsai Zsolt főszerkesztő, irodalomtanár a tapasztalatairól
--A műfordítók az írott kultúra hídemberei – Beszélgetés Szonda Szabolcs műfordítóval, költővel
--Női irodalom? Csak irodalom – nőnapi interjú Vallasek Júliával
--Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról
--Szávai Géza: Soha nem vehették el tőlem az írás szabadságát
GYÁSZHÍR
--Elhunyt Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus
--Meghalt Tolnai Ottó vajdasági író, költő
--Elhunyt Tamás Menyhért író, költő
MOZAIK
--Egy könyvet sem olvasott tavaly a britek közel fele
--Erdélyi származású az év könyvtárosa az Egyesült Államokban
--Farkas Wellmann Endre: Így nem lett költő Gelu Păteanu
PÁLYÁZATOK
--Felhívás könyvtárszakos hallgatóknak
2025. április 28-án a könyvtár- és információtudományi képzésen részt vevő hallgatóknak biztosít lehetőséget előadások megtartására az IFLA, Az elmélet átültetése a gyakorlatba a munkahelyi tanuláson keresztül – panelbeszélgetés címmel. A webinárium célja, hogy feltérképezzék a hallgatóknak a szakmai gyakorlatokról kialakult tapasztalatait. A hallgatóktól várt előadásokba beépíthető, hogy milyen módon segítették a szakmai gyakorlatokon szerzett tapasztalatok a későbbi karriertervezést, mennyire tartották alkalmazhatónak a tanórákon elsajátított ismereteket a szakmai gyakorlatokon. A résztvevők tanúsítványt kapnak az előadások megtartásáért az IFLE SET (Section on Education and Training) szekciójától.
A webinárium ingyenes, és mindenki számára elérhető. Jelentkezni a felhívásban található e-mail-címeken lehetséges.
Forrás és részletek itt: https://ki.oszk.hu/hir/konyvtartudomanyi-szakkonyvtar/palyazati-felhivas-konyvtar-szakos-hallgatoknak
--Apáczai 400 - Pedagógiai/irodalmi esszépályázat
Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, együttműködésben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, képzőművészeti/irodalmi és pedagógiai/irodalmi pályázatokat hirdet középiskolás tanulóknak (9-12. évfolyam), egyetemi hallgatóknak, pedagógusoknak.
A pályázat célja, hogy a megemlékezés mellett minél szélesebb körben olvasásra ösztönözzék, megismertessék és megszerettessék Apáczai Csere János írásait, illetve az emlékét idéző irodalmat. Megemlékezve munkásságáról, fel szeretnék hívni a figyelmet Apáczai napjainknak is üzenő eszméire.
Minden kategóriából a legjobb 3 pályamű kerül kiválasztásra, díjazásra.
A pályázatok beküldési határideje: 2025. április 28.
Forrás és részletek itt: https://ccd.eduhr.ro/apaczai_csere_janos_es_rmpsz_palyazati_felhivasa.html
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Vércsepp zöld falevélen – Kovács Levente könyvbemutatója
Népes közönség előtt került sor Kovács Levente marosvásárhelyi író, emeritus egyetemi tanár legújabb sepsiszentgyörgyi könyvbemutatójára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében 2025. március 4-én. A regényből a szerző egykori tanítványai, Gecse Noémi, László Zsuzsa és Tulit Éva színművészek olvastak fel. A beszélgetőtárs szintén egy színművész, Márton Árpád volt.
Kovács Levente elmondta: azok közé az elkövetők közé tartozik, akik gyakran visszatérnek a tett helyszínére, ugyanis Sepsiszentgyörgyöt második otthonának tekinti, hiszen marosvásárhelyi vendégrendezőként 1980-tól egészen 1991-ig rendezett színházi előadásokat és egyéni előadóesteket a sepsiszentgyörgyi színházban.
Márton Árpád szerint Kovács Leventének mindig maga a színész és a néző volt a fontos, rendezett nagy sikerű előadásokat egészen széles palettán, vígjátékoktól a komoly horderejű darabokig. Utána elkezdett írni, előbb színháztörténetet és egyéb szakmai kulisszatitkokat a színművészeti főiskoláról, majd regényeket, amelyek olvasmányosak, a nyelvezetük kiváló, jól követhetőek, hiszen fontosak számára az olvasói.
Arra a kérdésre, hogy milyen műfajúnak határozza meg a regényét, Kovács Levente elmondta, nem szereti a skatulyákat, a behatárolásokat, a regényében van krimi, kémkedés, erotika. A regény együttgondolkodásra sarkall arról, hogyan élünk.
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/172136/vercsepp-zold-falevelen
Forrás és a fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/vercsepp-zold-falevelen-%E2%80%93-kovacs-levente-konyvbemutatoja.html
A Könyvkaland olvasóverseny döntője
Két évnyi szünet után ismét részt vehettek Kovászna megye és a Brassó megyei Négyfalu olvasni és játszani szerető általános iskolás diákjai a Bod Péter Megyei Könyvtár által szervezett Könyvkaland olvasóversenyen, amelynek döntőjére 2025. március 10-én került sor a könyvtár olvasótermében. A játékos, kreativitást fejlesztő vetélkedő elsődleges célja ezúttal is az olvasás, a jó irodalom megszerettetése volt. Az 5-6. osztályosok az idén Jean-Claude Mourlevat Jakabak című ifjúsági regényét olvasták el. Ennek hőseit követve a diákok elképesztő fordulatokban, humorban, hűségre és barátságra vonatkozó tanulságokban bővelkedő kalandban vehettek részt. A másik kategóriában a 7-8. osztályos „könyvkalandozóknak”, Anna Wolz Alaska – Nem vagy egyedül című regényét olvasva könnyed, szórakoztató, mégis komoly és elgondolkodtató könyvélményben lehetett részük.
A vetélkedő két fordulója és a döntő során a versenyzők a regények szövegeihez kapcsolódó változatos feladatokat oldottak meg, amelyek során fejleszthették kreativitásukat, képzelőerejüket, szövegértési képességeiket.
Forrás, fotók és a díjazottak listája itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/pfbid0kuKm35R
Folytatódik a Hol folt, hol nem folt
A könyvtár olvasással társított varrókörének 2025. márciusi találkozóján a téma a pénz volt, ekörül forogtak a gondolatok: A kiskakas gyémánt félkrajcárjától a pénzt közgazdasági, gasztronómiai vagy épp turisztikai szempontból taglaló könyvekig, sőt, a pénzérmék játékokban való hasznosításáig terjedő könyveket is ismertettek a könyvtárosok.
Ezt követően a részt vevő gyerekek újrahasznosított farmeranyagból batyukat varrtak kézzel, és ezeket gyöngyhímzéssel díszítették, az anyukák ezalatt pénztárcát készítettek.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/pfbid02Tgbjs6wwZsKhFMikFCdF1CoNVKjs3jsbt7vuaike7HhpbNo8kn5T54ESgEzn9WsXl
Forradalmi gőzös a város utcáin
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a Sepsi Kalandvonat kulturális és helyismereti utazásra hívta 2025. március 13-án és 14-én a sepsiszentgyörgyi 5-8. osztályos tanulókat. A forradalmi gőzös bejárta a város 48-as emlékhelyeit, közben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontos állomásaival ismerkedhettek meg a résztvevők.
Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/forradalmi-gozos-sepsiszentgyorgy-utcain.html
Fuvola- és oboaest - A Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjainak előadása
2025. március 18-án a könyvtár Gábor Áron-termében a helybeli Plugor Sándor Művészeti Líceum zenész olimpikonjai tartottak előadást.
Forrás és részletek itt: https://www.kmkt.ro/hu/fuvola-es-oboa-est-a-plugor-sandor-muveszeti-liceum-diakjainak-eloadasaban.html
Közönségtalálkozó Kádár L. Gellért színművésszel
A Kommitátusz Egyesület szervezésében 2025. március 19-én a könyvtár Gábor Áron-termében közönségtalálkozóra került sor Kádár L. Gellért háromszéki származású színművésszel, a Hunyadi című tévésorozat főszereplőjével.
Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/kozonsegtalalkozo-kadar-l-gellerttel.html
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/buszkek-haromszeken-a-hunyadi-sorozat-foszereplojere/
A lazacok szeretkezése – Tamás Dénes könyvbemutatója
Tamás Dénes sepsiszentgyörgyi próza- és esszéíró, költő legfrissebb, A lazacok szeretkezése című verskötetének bemutatóját tartották a könyvtár Gábor Áron-termében 2025. március 27-én.
A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Láng Zsolt marosvásárhelyi író volt, elektromos gitáron közreműködött Tasnádi Miklós.
A budapesti Napkút Kiadónál idén februárban megjelent verskötetről így vélekedik Markó Béla annak fülszövegében: „(…) Sokféle válság van ma körülöttünk, egyesek szerint a költészet sincsen túl jó állapotban. Ehhez képest megnyugtató érzés, hogy Tamás Dénes pontosan tudja, mire való a vers. Személyes és szenvedélyes poézist művel, folyamatosan önmagát keresi a külvilágban, vagyis a szerelmes társban, a hazában, a végtelen óceánban, egy fában vagy éppen Istenben. Más szóval mindenben, ami fontos számunkra. Mert az igazi költészet tulajdonképpen annak a felismerése, hogy mi magunk is csak metaforák vagyunk. Metaforái valami rajtunk kívülinek. Akárcsak minden igazi költő, Tamás Dénes képes érzékletessé, sőt érzékivé tenni a legelvontabb gondolatot is. (…)”
Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/a-lazacok-szeretkezese-–-tamas-denes-konyvbemutatoja.html
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Harmincezer vers egy nap alatt - a XVII. Nemzetközi felolvasómaraton mérlege
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett nemzetközi maratoni felolvasás tizenhetedik kiadásához kilenc országból csatlakoztak, kilenc ország 191 helységéből 29 545-ön olvastak fel 2025. március 4-én Szabó Lőrinc (1900–1957) műveiből. A felolvasók közül 25 506 személy Romániából jelentkezett, összesen mintegy másfélszáz településről.
A megnyitón dr. Tapodi Zsuzsanna-Mónika, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományok Tanszékének professzora beszélt, gondolataiból idézünk:
,,Ha belegondolunk, hogy mennyi történelmi kataklizmán vezet át egy olyan alkotónak az élete, aki 1900-ban születik (első és második világháború, trianoni békediktátum, totalitárius rendszerek: Tanácsköztársaság, nemzetiszocializmus, kommunizmus és megéri még az 1956-os forradalmat is), rögtön megérthetjük, hogy miért érezte idegennek magát a világban, miért szerette jobban a természet apró vagy nagy elemeit, bogarakat, tücsköket, cinkéket, fákat, napot és csillagokat, mint az embereket. (...)”
A maraton tizenöt éves történetére visszatekintve elmondható, hogy a László Judit által Székelyudvarhelyen elindított felolvasás 2009 óta kiszélesedett és nemzetközi méretűvé nőtt, eljutott a világ több mint tíz országába, mintegy 250 település kisebb-nagyobb közösségéhez. 2014 óta minden évben a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi meg a határokon átívelő felolvasást, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
Az eddigi felolvasómaratonok közül legtöbben a Kányádi Sándor-maratonon vettek részt 2015-ben, összesen mintegy 42 000-en. 2022-ben a Nemes Nagy Ágnes maratonon közel 39 000-en olvastak fel. A 2014-es Móricz Zsigmond-maratonon olvastak fel a legtöbb országból (13).
A XVII. Nemzetközi Felolvasómaratonon a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a rendezvény központi helyszínén délelőtt tíz órától tizennyolc óráig számos csoport olvasott fel, nem csak magyarul, hanem román és angol nyelven is megszólaltattak egy-egy verset, a Care2Travel Egyesület önkéntesei révén pedig emellett litván, svéd, flamand, német, bolgár, olasz nyelven is.
Külön színfoltja az idei maratonnak, hogy csatlakozott a könyvtárhoz a Sapientia EMTE részéről Lajos Katalin egyetemi adjunktus is a diákjaival, Magyarország Főkonzulátusa részéről Beke Mihály András író, első beosztott konzul, Percze László konzul, valamint a konzulátus munkatársai: Visontayné Megyesi Ildikó gazdasági igazgató és Dániel Magdolna. A Székelyföld folyóirat részéről Zsidó Ferenc író, főszerkesztő, a 2025-ös év kulturális nagykövete olvasott fel. A Gál Sándor Általános Iskola és a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság képviseletében Majla Géza és Elekes Zoltán által megzenésített és előadott Szabó Lőrinc-verseket hallhattak, jelen volt és felolvasott Hargita Népe szerkesztősége: Péter Ágnes, Kovács Andrea, Bíró István, az Erdélyi Magyar Kárpát Egyesület részéről pedig Solti Adél és Solti Imre.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1358/harmincezer-vers-egy-nap-alatt--a-xvii.-nemzetkozi-felolvasomaraton-merlege
Sajtóvisszhang: https://www.hargitanepe.ro/hirek/hargita-megye/harmincezer-vers-egy-nap-alatt
Murányi Sándor Olivér könyvbemutatója
2025. március 26-án Murányi Sándor Olivér, székelyudvarhelyi származású magyarországi író kettős könyvbemutatójára került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban, amelyet kötetlen beszélgetés követett a közönséggel.
Az est középpontjába a szerző új könyve, a Lukács, a székely indián, illetve a Panasz helyett – Böjte Csaba testvér gyergyói gyerekei című munkája került.
Tanulságos és szórakoztató olvasmány a Lukács, a székely indián, amely könnyen olvasható történeteket tartalmaz. A szórakoztatás mellett mélyebb gondolkodásra is készteti az olvasót, illetve az ember és természet közötti kapcsolat megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1359/muranyi-sandor-kettos-konyvbemutatoja-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
--A telefon élményrabló, a könyv élményt adó
Az első olvasóklubnak, amelyet a Kalot Egyesület elindított, olyan nagy sikere volt, hogy azóta további 12 csoport alakult, ebből 6 Csíkszeredában, 3 Marosvásárhelyen, 1-1 pedig Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és Sepsiszentgyörgyön működik.
Dr. Fejes Ildikó szociológus, a romániai Kalot Egyesület irodavezetője elmondta: 2025. március elején újabb csoportot indítottak Csíkszeredában, erre a helyek gyorsan beteltek, még várólistára is kerültek jelentkezők. Minden csoportnak van egy szakmai vezetője, akik nemcsak a beszélgetést koordinálják az olvasóklub havi találkozóin, de minden év elején ők választják ki a tíz, elolvasásra szánt könyvet. A könyvek beszerzését Hargita Megye Tanácsa finanszírozza.
Dr. Bodó Julianna antropológus, a Sapientia – EMTE professzora, aki két csoport szakmai vezetője is, elmondta: „Azzal, hogy a kortárs világ legnagyobb gondolkodóinak a műveit olvassuk, magunkat is jobban megismerjük a könyvek által, és nem tudunk már úgy tekinteni a világra, mint azelőtt.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/csikszek/a-telefon-elmenyrablo-a-konyv-elmenyt-ado
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
Márciusi olvasóklub
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár márciusi olvasóklubjának témája Ivan Szergejevics Turgenyev Apák és fiúk című regénye volt. Az olvasóklub 2012-ben alakult, és azóta minden hónapban felváltva olvasnak magyar és külföldi szerzőktől.
„A témáink legtöbbször talán az új megjelenések köré szerveződnek, de szívesen olvasunk klasszikusokat is. Hisszük, hogy az olvasásban nem a mennyiség, sokkal inkább a minőség a fontos, ezért igyekszünk igényesen könyvtémát választani. Egy ilyen könyvkibeszélő klubnak akár terápiás hatása is lehet, mindamellett, hogy sokszor egymás segítségével kerülünk közelebb egy-egy regényhez, ezáltal saját magunkhoz is.”
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/1096711269161329
Író-olvasó találkozó Márton Lászlóval
Márton László, József Attila-díjas íróval, drámaíróval, műfordítóval találkozhattak az olvasók a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében 2025. március 28-án. A szerző Tovább is van című kötetének egyik történetét hallgathatták meg az előadásában, majd a jeles vendéget Újlaki Annamária kérdezte. Szó esett az íróról, aki nem azonos a narrátorral, valamint a szereplőről, és arról is, hogy egyértelműen különálló életeik mikor érhetnek össze mégis. A találkozón Márton László beszélt a drámaírói munkájáról is, Jászai Mari feltámasztása című, a Pannon Várszínházban jelenleg futó groteszk komédiájának születéséről. A darab azt a kérdéskört boncolgatja, hogy mennyiben változtatja meg, vagy torzítja el a személyiségünket, ha nem merjük felvállalni a saját életünket, és inkább megpróbáljuk a mások életét élni, vagy újraélni a sajátunk helyett.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/1105129744986148
--Napi tíz perc, és divattá vált az olvasás
A hazai iskolák közül valószínűleg elsőként vezette be a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola a Napi 10 perc néma olvasás elnevezésű programot az előző tanévben, az idén pedig folytatják. A kezdeményezés határozottan beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a diákok nemcsak az olvasásban fejlődtek, hanem más tantárgyakban is jobban teljesítenek.
Több kutatás is bizonyítja ennek a programnak a hatékonyságát. Dunkler Réka könyvtáros kezdeményezésére tavaly óta alkalmazzák a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában is, már látható sikerekkel, hiszen az értő olvasásra minden tantárgyból szükség van. Nem utolsó sorban, tíz perc olvasás után a diákok lenyugszanak, fókuszáltabbak lesznek, jobban lehet utána együtt dolgozni velük, vallják az iskola tanárai.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/napi-tiz-perc-es-divatta-valt-az-olvasas
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
Eleven hagyományainkról
Kiskamoni-Szalay Zoltán népzenekutató Ősi hagyományaink tudatos művelése című előadását hallgathatták meg az érdeklődők 2025. március 13-án a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Az előadó ismertette a magyar nyelv sajátosságait, bemutatta rokon népcsoportok dalait, és felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy miért is kell tudatosan megtartani és gyakorolni hagyományainkat. Gondolatébresztő előadása magával ragadta a közönséget.
Forrás és fotók itt:
https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/1139480098223907
Tudománytörténeti előadássorozat
2025. március 20-án Nagy Péter csíkszeredai tudománytörténész megkezdte előadássorozatát az legutóbbi évszázadról a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
A jelenlévőket már a bevezető előadás felvillanyozta. A tudománytörténeti részeket zenei betétek választják el. Első alkalommal közreműködött: Bernád Boldizsár, Moldován Boglárka, Ferencz Nóra és Csata Edina.
Nagy Péter a 20. századnak pontosan az egyharmadát élte át, néhány mozzanatának résztvevője, szemlélője vagy csak követője lehetett. Sok történész a múlt századot az „európai kor” végének tekinti, és úgy gondolják, hogy egy „rövid évszázad” volt, mindössze 75 esztendős: az első világháború kitörésével kezdődött (1914), és a Vasfüggöny lehullásával (1989) ért véget. A csíkszeredai tudománytörténész azonban jobban szereti a kerekebb intervallumokat és ragaszkodik a pontosabb tényekhez, így nála 1900. január 1-vel kezdődött, és 1999. december 31-én ért véget a rejtélyes huszadik század. Tíz évtized, és mindegyiknek megvan a maga hangulata, története, divatja, művészete, zenéje és tudománya. Nagy Péter személyes időutazásra hívta a gyergyói közönséget, a mostani bevezető résszel összesen 11 beszélgetésre. Az őrült kor érdekes történeteit gyergyói zenészek teszik maradandó élménnyé.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/1144907021014548
--Felolvasómaraton a baróti könyvtárban
A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár idén is csatlakozott a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által 17. alkalommal meghirdetett felolvasómaratonhoz, amelyen ezúttal a 125 évvel ezelőtt, 1900. március 31-én Miskolcon született Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő műveit szólaltatták meg a résztvevők.
Baróton mintegy kilencvenen vettek részt a 2025. március 4-én megszervezett, egésznapos felolvasómaratonon a könyvtár olvasótermében.
Imre Andrea könyvtáros elmondta, hogy a felolvasók zöme I–IV. osztályos diák volt a Gaál Mózes Általános Iskolából, akik Márkó Lenke, Lázár Anikó és Csíki-Lukács Réka tanítónők felügyelete mellett jöttek el a könyvtárba, ahol nem csak olvastak, de közösen elemezték is a költő verseit, aztán kifestős foglalkozásba, valamint játékokba is bekapcsolódtak.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/172189/felolvasomaraton-a-baroti-konyvtarban
--Biblioterápiás továbbképző Szatmárnémetiben
2025. március 21. és 22. között a Szatmár Megyei Könyvtár multikulturális részlegén biblioterápiás képzés volt, amelyet Veres Zsuzsa és kollégái szerveztek meg.
A továbbképzőt Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárpedagógusa tartotta, A biblioterápia módszerének használata a tanintézményekben és másutt címmel, tizenhét résztvevőnek. A kurzus első napján a csapat megismerkedhetett a biblioterápia fogalmával, történetével. Mindez idézetekkel, felolvasással, rövid anekdotákkal és meséléssel volt színezve. A jelenlévők betekintést nyerhettek a biblioterápiás módszer alkotóelemeibe is, azok alkalmazási lehetőségeibe is a különböző életkorú diákok vonatkozásában. Zárásként Borsodi László költő, irodalomtörténész, kritikus, a Márton Áron Főgimnázium magyar nyelv és irodalomszakos tanárának könyvbemutatóján vettek részt. Másnap egy rövid, frissítőnek szánt feladat után Borsodi László egyik alkotását elemezték, aztán Borbé Levente két biblioterápiás foglalkozást tartott. A foglalkozási tervet a kiscsoportok külön-külön be is mutatták. A képzés a tevékenység kiértékelésével ért véget. A résztvevőkben tisztázódott az iskolai könyvtáros és a pedagógus (óvónő, tanító, tanár stb.) mentálhigiénés segítő tevékenységének, személyiség- és közösségfejlesztő munkájának eredményessége.
A képzés alatt a csoport megismerkedhetett hátrányos helyzetű fiatalok biblioterápiás foglalkoztatásával is. A program szervezésében részt vállalt a Szatmárért Egyesület, valamint a Szatmár Megyei Könyvtár multikulturális részlege.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/03/biblioterapias-tovabbkepzo.html
Forrás: https://friss.ro/irodalomterapias-kepzes-es-workshop
--József Attila nyomában: élő versek, örök üzenet
Tóth Péter testnevelés szakos tanár 2015 óta a verseknek szenteli életét, azóta költők, irodalmi alkotók gondolatait közvetíti határon innen és túl.
2025. március 25-én Aradon tartotta meg Vasútállomás című előadását a Csiky Gergely Főgimnázium tanulóinak József Attiláról, annak apropóján, hogy napra pontosan száz évvel korábban jelent meg a költő Tiszta szívvel című verse.
Tóth Péter Lóránt irodalmi körútja folytatódik: Arad után Temesvárra utazik, majd egész Erdélyt bejárja a következő év márciusáig.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/jozsef-attila-nyomaban-elo-versek-orok-uzenet
--Emlékezni muszáj - Könyvbemutató Aradon
Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban nemrég megjelent, Nagyvarjasi Szabó István: Emlékezésre ítélve című könyv bemutatóját Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője vezette be a 2025. március 20-án tartott rendezvényen, az aradi Jelen Házban.
A kötet három ciklusa Nagyvarjas és környékének múltjáról, nagy magyarok sorsáról, és – szomorú időszerűségként – Oroszország és Ukrajna történetéről szól.
„Szövegei magvas, tartalmas, jó humorú értelmiségi kalandok. Teli masszív, hegynyi tárgyi tudással és érzelmes érzésekkel, sokrétű tájékozottsággal és már-már szerelmes szeretettel” -mondja a könyvről és szerzőjéről Nagy István tanár.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/emlekezni-muszaj
--Közös olvasás a zilahi megyei könyvtárban
A hangos, együtt olvasás hónapja zajlott a Szilágy Megyei Könyvtárban. Februárban az intézmény már több mint 150 olyan tevékenységet tartott, amelyek az olvasás fontosságára hívták fel a fiatalok és az idősebbek figyelmét.
Az Együtt olvasás napjának ötlete 2010-ben született meg New Yorkban, egy helyi tanárnő kezdeményezésére, mondván, kell egy olyan nap, február első szerdája, amikor hangosan együtt olvashatnak az emberek. Az elmúlt években több mint 170 ország csatlakozott a mozgalomhoz, Románia 2017-ben, Szilágy megye 2018-ban.
Szőlősi Ingrid zilahi könyvtáros elmondta, hogy első alkalommal kevés volt a gyerek résztvevő, idővel azonban egyre többen csatlakoztak a programhoz. A kezdeményezésnek az a célja, hogy minél több gyereket, fiatalt és felnőttet ösztönözzenek az olvasásra.
A fiatalok többnyire a TikTokon reklámozott könyvekre fogékonyak, és azokra, amelyeket a Netflix is megfilmesített. A magyar ifjúsági szerzők közül Zágoni Balázst, Berg Juditot, Nógrádi Gábort olvassák szívesen. Egyre többen vannak, akik angolul is olvasnak.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Nepszeru-programokkal-egyre-csalogatobb-a-zilahi-megyei-konyvtar
--Irodalomterápiás képzés Csíkszeredában
Biblioterápia-képzés zajlott a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában 2025. február 28. és március 1. között, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége partnerségével és támogatásával bonyolítottak le. A résztvevők az irodalomterápia alapjaival ismerkedhettek meg, ezen belül elméleti-módszertani és gyakorlati ismeretekre tehettek szert.
A képzés célja az volt, hogy a résztvevők elsajátítsák az irodalomterápiás szemléletet, megismerjék a módszer elméletét és gyakorlatát, mindezt pedig később saját munkájukban tudják kamatoztatni. A képzést Jakobovits Kitti tanácsadó szakpszichológus, irodalomterapeuta tartotta, a résztvevők között iskolai könyvtárosok is voltak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/03/bevezetes-az-irodalomterapiaba.html
--Találkozó Nyáry Krisztiánnal és Ludvig Orsolya Stephanie kommunikációs szakemberrel Szatmárnémetiben
Van-e a könyveknek, az olvasásnak jövője? Erre a kérdésre keresték a választ szerdán, 2025. március 5-én, Szatmárnémetiben, a Megmaradás Házának nagytermében. A Mathias Corvinus Collegium szervezésében Nyáry Krisztián íróval, könyvkiadóval, kommunikációs szakemberrel és Ludvig Orsolya Stephanie kommunikációs szakemberrel, marketingigazgatóval beszélgetett Fehér Imola, Méhes György-debütdíjas költő és pedagógus.
Nyáry Krisztián elmondta, hogy az olvasást és a nyomtatott könyveket többször is „megölték” már, de eddig mindig túlélték a különböző médiumok megjelenését. Aggasztó tendencia az, hogy egyre kevesebben olvasnak könyveket, különösen Romániában.
Az olvasás nemcsak tudásgyarapító, hanem szórakoztató tevékenység is kell, hogy legyen. Ludvig Orsolya Stephanie hangsúlyozta, hogy a fókuszált, mély olvasás fejleszti a kreativitást és az intelligenciát, és lehetőséget ad a kikapcsolódásra a digitális világ zajából.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/A-TikTok-menti-meg-a-nyomtatott-konyveket-es-az-olvasokat
--Női alkotók a Tóth Árpád Irodalmi Körben
Huszonöt éve hagyománynak számít, hogy márciusban az aradi irodalmi kör női alkotói mutatkoznak be verssel, prózával, műfordítással, képzőművészeti alkotással. Idén, március közepén hét irodalmár állt közönség elé munkáival.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/noi-alkotok-a-toth-arpad-irodalmi-korben
--Magyar humoros költészet a diákok tolmácsolásában
2025. március 4-én tartották a Vidám Versek Versmondó Versenyének megyei fordulóját az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskolában, ahol négy kategóriában összesen 77 diák mérte össze előadói tehetségét. A részvétel feltétele egy magyar költő tréfás, humoros versének előadása, célja a költészet népszerűsítése, és a fiatalok színpadi készségeinek fejlesztése volt.
A megmérettetésen kiváló verseket hallhatott a zsűri, amelynek tiszteletbeli meghívottjai voltak Nagy Gizella és Mikes Sarolta nyugalmazott magyartanárok, Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület elnöke, valamint Tapasztó Ernő színész, rendező, az Aradi Kamaraszínház igazgatója.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/magyar-humoros-kolteszet-a-diakok-tolmacsolasaban
--Egyszerű gondolatok - Domokos Béla könyvbemutatója
Nagyszámú érdeklődő jelenlétében mutatták be a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklubban a 87. életévét taposó Domokos Béla Egyszerű gondolatok című, magánkiadásban megjelent ötödik kötetét 2025. március 19-én.
Az idős költő első könyve tizenkét évvel ezelőtt, 2013-ban jelent meg Őszi hangulat címmel, majd hosszabb szünet következett, míg 2019-ben Ott, ahol zúgnak a fenyvesek címmel megszületett a második könyve, amit 2021-ben az Út és ösvény, 2023-ban pedig a Szülőföld szeretete követett. Legújabb könyve nem verseket, hanem ahogy ő nevezi, „egyszerű gondolatokat” tartalmaz, amelyek közül többet akár prózaversnek is minősíthetnénk. A negyvennyolc „egyszerű gondolatot” a szerző festményei vagy az általa készített fényképek, illetve Szabó Zoltán felvételei és a mesterséges intelligencia által létrehozott képek illusztrálják. Az irodalmi est házigazdája Szántó Éva, a Maassluis Nyugdíjasklub Egyesület elnöke volt. A könyvet ismertette és a szerzővel beszélgetett Iochom István közíró.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/172474/szepkoru-szerzo-otodik-konyve
--Ellopott gyermekkor - Bibók Bea könyvbemutatója
Bibók Bea pszichológus, szexuálpszichológus, párterapeuta, író Ellopott gyermekkor című könyvét mutatták be 2025. március 26-án Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében. Az eseményen a hosszabb erdélyi körútra érkezett szerző beszélgetőtársa Szabó Eszter rádiós hírszerkesztő volt.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/172507/mi-hol-mikor
DÍJAK
--József Attila-díjat kapott Egyed Emese költő
2025. március 13-án, kiemelkedő irodalmi - költői, írói, irodalomtörténészi - tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat kapott Egyed Emese irodalomtörténész, költő, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott tanára.
Hankó Balázs, Magyarország kulturális és innovációs minisztere, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárral, valamint Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárral állami elismeréseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban aznap.
Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült a marosvásárhelyi születésű Nagy Koppány Zsolt, József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Herczeg Ferenc-díjban részesült a brassói dr. Bencze Mihály költő, helytörténész, matematikatanár, az Octogon Mathematical Magazine nemzetközi matematikai szaklap alapítója és főszerkesztője.
Márai Sándor-díjban részesült a székelyudvarhelyi Simó Márton író, költő, újságíró, szerkesztő, műfordító, az Élő Székelyföld Egyesület elnöke. Táncsics Mihály-díjban részesült a szilágysági születésű, Magyarországon élő Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/atadtak-a-2025-os-jozsef-attila-dijakat
https://maszol.ro/kultura/Jozsef-Attila-dijat-kapott-Egyed-Emese-kolto
--Kihirdették 2024 legjobb gyerekkönyveit, Zágoni Balázs is a díjazottak között
2025. március 13-án a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum átadta az év legjobb gyerekkönyveiért járó díjakat. A kiadók azokat a köteteket nevezhették, amelyek 2024-ben jelentek meg. Nemcsak az alkotásokat, hanem az alkotókat is jelölhették, többféle kategóriában. Győri László Michael Ende Momo című regényének új fordításáért, Zágoni Balázs, A csillag és a százados című történelmi regény szerzője pedig az ifjúsági irodalomban tanúsított sokszínű írói munkásságáért kapott HUBBY-különdíjat.
Zágoni Balázs korábbi disztópiája, A Gömb után most a holokauszt témáját dolgozza fel. Berg Judit író, a HUBBY elnöke laudációjában többek között ezt mondja a könyvről:
„A könyv a holokausztról mesél felső tagozatos gyerekeknek két tíz év körüli fiú barátságán keresztül. A regény hatalmas bravúrja, hogy úgy tudja bemutatni a holokauszt borzalmait és egy Budapesten bujkáló zsidó család életét a háború utolsó éveiben, hogy az megrázóan mély, történelmileg hiteles, mégsem traumatizálja az olvasókat. Sokkal inkább izgalmas, megható, és a gyerekek gondolkodásmódjának köszönhetően tele van reménnyel.”
Forrás és teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/03/15/kihirdettek-2024-legjobb-gyerekkonyveit-zagoni-balazs-is-a-dijazottak-kozott-van
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Zagoni-Balazs-HUBBY-kulondijat-kapott
--Kitüntették dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfust
2025. március 13-án Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést nyújtotta át dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfusnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott tudományos kutatójának.
Forrás: https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/posts/1100383242129581
--Magasrangú állami kitüntetésben részesült dr. Redl Károly
Dr. Redl Károly főosztályvezető, az Országgyűlési Könyvtár vezetője, a több mint 150 éves intézmény történelmének egyik emblematikus, meghatározó alakja, csaknem öt évtizedes pályafutása során elvégzett, kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Redl Károlyt az erdélyi magyar könyvtárosok a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogramból is ismerhetik.
Forrás:
https://www.facebook.com/orszaggyulesikonyvtar/posts/1032247535606237
--90 éves az MKE - Kitüntetésben részesítették Villám Juditot
2025. március 5-én nagyszabású jubileumi, nemzetközi könyvtárszakmai konferenciával emlékezett meg fennállásának 90. évfordulójáról a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE). Az eseménynek az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár adott otthont.
A konferencia három tematikus szekcióban zajlott. Az első a könyvtárszakmai szervezetek nemzetközi együttműködésére összpontosított. A másodikban a magyarországi civil szakmai együttműködésekről volt szó.
A nap ünnepélyes zárásaként került sor az MKE 90. szekcióra, amelynek során átadták a jubileumi MKE-emlékérmeket, köszöntötték az évfordulós szervezeteket és az MKE korábbi elnökeit és főtitkárait.
Jubileumi MKE90 Egyesületi Munkáért Emlékérem kitüntetésben részesítették többek között Villám Juditot, aki a Szakreferensi Osztály vezetője, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke és a Társadalomtudományi Szekció elnöke. Villám Juditnak a határon túli magyar egyesületekkel való kapcsolattartás az egyik feladata, ez szervesen kapcsolódik a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogramhoz, amely több éve zajlik nagy sikerrel az Országgyűlési Könyvtárban: ennek szervezésében, sikeres lebonyolításában 2013 óta Juditnak jelentős szerepe van.
Forrás: https://www.facebook.com/orszaggyulesikonyvtar/posts/1029690079195316
https://www.facebook.com/100064737458982/posts/1106395041528401/
--László Noémi költő az idei Kovács András Ferenc Költészeti Díj kitüntetettje
László Noémi költő, a Napsugár folyóirat főszerkesztője kapja az idei Kovács András Ferenc Költészeti Díjat.
Az elismerést 2024-ben alapította a Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a 64 éves korában elhunyt Kovács András Ferenc emlékére.
„A kitüntetésben azon 65. életévüket be nem töltött, magyar nyelven alkotó költők részesülhetnek, akiknek költészetére jellemző a nyitottság, a formai fegyelem, a kíváncsiság, a más kultúrákban való megmerítkezés, a nyelv mesteri kezelése, a társadalmi-közéleti érzékenység. A díjat évenként egyszer, a magyar költészet napja környékén Marosvásárhelyen adják át a szakmai kuratórium döntése alapján. A kuratórium tagjai: André Ferenc, Balázs Imre József, Codău Annamária, Markó Béla, Mészáros Márton, Porogi Dorka és Szabó Róbert Csaba.” – áll a Látó közleményében.
Az idei díjátadó ünnepségre 2025. április 9-én, 17 órakor kerül sor Marosvásárhelyen, a Studium Hub konferenciatermében.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/kovacs-andras-ferenc-kolteszeti-dij-2025
KÖNYVAJÁNLÓ
--Az esztendők bernice: a kolozsvári Polis Könyvkiadó új kötete
Harmincöt évvel ezelőtt, 1990. február 18-án zajlott az a megbeszélés a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár épületében, amelynek eredményeképpen létrejött a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). A kezdeményezők Székelyföldre elszármazott moldvai magyarok közül kerültek ki, de ott voltak a kezdeti lépéseknél a pusztinai, klézsei, diószéni közösségek képviselői, sőt, Kallós Zoltán néprajzkutató is. A Kárpátokon túli magyarság legrégebbi és kétségkívül legnagyobb hatással bíró szervezetének több mint három évtizedes történetét foglalja össze a kolozsvári Polis Könyvkiadó közelmúltban megjelent kötete, háromszáz oldalon, képekkel gazdagon illusztrálva. Az esztendők bernice című könyvről, az MCSMSZ jelenéről és jövőjéről Hegyeli Attilával, a szervezet oktatási programjának koordinátorával készült interjú.
Hegyeli Attila hangsúlyozza, hogy a szervezet jelenleg a legaktívabb időszakát éli, és a magyar kormány támogatásának köszönhetően sokat fejlődtek. A szövetség célja, hogy fékezze a nyelvi asszimilációt, különösen a közösségi oktatási programokon keresztül, ahol a gyerekek magyar nyelven tanulhatnak. Kiemelte ugyanakkor, hogy a moldvai magyar identitás megerősödése is tapasztalható, a közösség egyre inkább vállalja magyarságát.
Hegyeli Attila a jövőbeni kihívásokról is beszélt, hangsúlyozva, hogy a közösségépítés és a felnőttek megszólítása ugyanolyan fontos, mint a gyerekek oktatása. A modernizáció és urbanizáció hatásait is megemlíti, amelyek nehezítik a hagyományos falusi életformát és a közösségi kapcsolatok fenntartását. A szövetség célja, hogy a kultúra mellett praktikus segítséget is nyújtson a közösség tagjainak, ezzel is erősítve az összetartozást.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kotetbe-foglaltak-a-Moldvai-Csangomagyarok-Szovetsegenek-tortenetet
--Szócikkek Gábor Árontól a füstölt pisztrángig – Erdélyi magyar kulturális szótár
Folyamatosan változik az erdélyi magyarok nyelvhasználata, a szleng és a különböző régiók nyelvjárásai is gazdagítják – hangzott el 2025. március 6-án azon a kolozsvári eseményen, amelyen az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutatták be. A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke által szervezett eseményen a Széchenyi-díjas Péntek János professzor, valamint Benő Attila és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek köteteit mutatták be, köztük az Erdélyi magyar kulturális szótárat:
Benő Attila – Péntek János (szerk.): Erdélyi magyar kulturális szótár. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2022.
Lázár Lakatos Aliz: Szleng a kétnyelvűségben. Attitűd és kontaktusjelenség az erdélyi magyar fiatalok körében. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2024.
Péntek János: Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben. Elődök, mesterek, pályatársak. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2024.
Péntek János: Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2024.
A kötetekről Benő Attila, Dimény Hajnalka, Németh Boglárka és Zsemlyei Borbála beszéltek.
A könyvbemutatón többek között az is felmerült, hogy a mesterséges intelligencia és a széles sávú internet korában szükség van-e a hagyományos, könyvalapú szótárakra. Péntek János professzor szerint ma egyre inkább azzal szembesülünk, hogy ellenőrizetlenek, nem pontosak az információk, a szótárak pedig abból a szempontból hiánypótlók, hogy hiteles adatokat közölnek. A sorozat folytatását is tervezik, készülőben a cigány és zsidó kulturális szótár is.
A Szleng a kétnyelvűségben című kötet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége gondozásában jelent meg. Általános és részletes képet fest arról, hogy a szleng szempontjából mi jellemzi az erdélyi magyar fiatalok szóhasználatát, és hogy melyek lehetnek a befolyásoló tényezők.
Benő Attila a Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben. Elődök, mesterek, pályatársak című kiadvány kapcsán elmondta, hogy a kötet elemző tanulmányokban idézi meg évszázadokkal korábban élt elődök – Apáczai Csere János, Gyarmathi Sámuel, gróf Teleki József, Brassai Sámuel, Szentkatonai Bálint Gábor, Hermann Antal – munkásságát, de emlékezik saját nemzedéke mestereire is – Szabó T. Attilára, Márton Gyulára és a Kolozsvári Nyelvészeti Tanszéket Budapestről támogató Benkő Lorándra.
Péntek János Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban című kötete árnyalt képet fest arról, hogy a tájnyelvi beszédmódnak milyen funkciói vannak az egyén életében.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/erdelyi-magyar-kulturalis-szotar-szocikkekben-teszik-kozze-erdely-kulturalis-orokseget
--Aszfaltbetyárnő – Boros Kinga esszékötetéről
Demény Péter költő, szerkesztő írt recenziót Boros Kinga teatralógus új kötetéről, a Javítgatott kiadás. Esszék színházról 2015-2024 című munkáról.
A szerző, aki a leglendületesebb erdélyi színházkritikusok közé tartozik, egyedi nézőpontot képvisel, ami meglepi az olvasót. Boros írásai lábjegyzetelt, többnyelvű hivatkozásokkal gazdagított szövegek, reflektálnak a színházi világ változásaira és a női perspektívákra. A kötet struktúrája évek szerint tagolt, de inkább egy szellemi térképként érdemes olvasni. Boros nem fél a provokatív megfogalmazásoktól, és a kultúraközöttiség témáját is hangsúlyozza, bemutatva a román és magyar színház közötti párbeszédet. Demény elismeri Boros Kinga bátor, kritikus hozzáállását, amely a valóságról szól, nem pedig a kívánatos állapotról.
„Nem arról beszél, hogy mi kellene, hanem arról, hogy mi van. Nem maszatol, de olykor brutális leltárt végez és mutat fel. Ezért is ‘esszé’: nem fél a publicisztikusságtól, attól, hogy megváltoztassa egy város hangulatát. Holott például Nagyváradon nemcsak a kultúraellenes Bolojan működött, hanem egy zaklatott zongorista is, aki írásban ígérte, hogy nem megy a színházba. Boros Kinga nem a színházi fellegekben él (vagy elefántcsonttornyokban, kinek hogy tetszik). Hanem itt, velünk, közöttünk, azon a kurva aszfalton. És ez nagyon jó.”
Forrás és teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/02/24/aszfaltbetyarno
--Kiskorúak a halállistán - könyvbemutató
2025. március 13-án Kolozsváron bemutatták B. Kovács András Kiskorúak a halállistán című könyvét, amely az 1944-ben Dél-Erdélyből elhurcolt 68 kiskorú magyar fiatal történetét tárja fel Szén Lenke visszaemlékezései alapján. Szén Lenke, aki maga is áldozat volt, a közelmúltban hunyt el, 97 éves korában. A könyvbemutatón B. Kovács András és Szén Lenke fia, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke beszélgettek.
A könyv a második világháború idején, 1944-ben, a besszarábiai frontra elhurcolt fiatalok történetét dolgozza fel. A román hatóságok a magyar falvakat célozták meg, és a tehetősebb családok gyermekeit hurcolták el azzal az indokkal, hogy hazaárulók. A gyerekeket vonattal szállították a frontra, ahol munkára kényszerítették őket. A háború után mindannyian visszatérhették szülőfalujukba.
B. Kovács András hangsúlyozta, hogy a történet mögött egy súlyos bűntény körvonalai sejthetők, amely a román és magyar hatóságok közötti kölcsönös retorziók következménye. Kovács István püspök elmondta, hogy édesanyja életében sokáig hallgatott a történtekről, mivel félt a következményektől, de végül megosztotta tapasztalatait, ami lehetővé tette, hogy a történetek papírra kerüljenek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kiskoruak-a-halallistan-Ez-a-tortenet-legalabb-otven-evig-lappangott
--Vaskos kötet a múltról: A Szatmári Egyházmegye története a kezdetektől
2025. március 22-én egyházi és világi elöljárók, valamint számos érdeklődő jelenlétében mutatták be a szatmárnémeti Megmaradás Háza nagytermében a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség A Szatmári Egyházmegye története a kezdetektől című kiadványát, amely az egyházmegye történetét dolgozza fel a kezdetektől, öt kutató munkáit egyesítve és összefésülve. A könyv 711 oldalon enged betekintést az egyházmegye történetébe. A kötet szerkesztő-szerzője dr. Tempfli Imre, szerzőtársai pedig Baumgartner Bernadette, K. Lengyel Zsolt, Orosz Krisztofer-Levente és Turtureanu Róbert.
„Ez a könyv nemcsak a hit vonatkozásait akarja feltárni. Az egyházmegye ugyanis nem csupán vallási intézmény, hanem kulturális és társadalmi létesítmény is, és mind a mai napig meghatározó szerepet játszik a térség szellemi és kulturális életében. Elég, ha csak az oktatás, a nevelés, az egészségügy valamint a szociális és karitatív szektor történetére gondolunk. Azt meg kell állapítanunk, hogy az egyházmegye a kultúra, a tudományok, és hagyományok lenyűgöző keveréke is, amely évszázadokon át él és hat egészen a mai napig” – mondta dr. Tempfli Imre.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Vaskos-kotet-mesel-a-multrol-A-Szatmari-Egyhazmegye-tortenete-a-kezdetektol
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--A könyvtárak jövője az AI és az automatizáció világában
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. február 18-án rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat ötödik rendezvényét A könyvtárak jövője a mesterséges intelligencia és automatizáció világában címmel.
A mesterséges intelligencia könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból vizsgálták. A Könyvtárosok dolgozószobájában háromrészes sorozatot szenteltek ennek a témának. Az első MI-témájú kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértők a könyvtári alkalmazásokról, már meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatokról beszélgettek: dr. Egervári Dóra intézetigazgató, tanszékvezető (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet), Marton József főigazgató (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár), elnök (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma), Tamásné Kovács Adrienn igazgató (MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ), dr. Winkler Beáta főigazgató (Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, Állatorvostudományi Egyetem), tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet).
Forrás és a beszélgetés itt: https://youtu.be/_H1W39PdWos
INTERJÚ
--„Gazdasági érdek is, hogy ne vesszen ki a fókuszált olvasás” – beszélgetés Nyáry Krisztiánnal
Juhász Marianna a digitális világ könyvpiacra és könyvkiadásra való hatásáról beszélgetett Nyáry Krisztiánnal.
A könyvkiadás egy tradicionális iparág, s mint ilyenre, nem volt hatással a digitalizáció, még mindig úgy működik, ahogy Gutenberg kitalálta. Nyáry Krisztán szerint jelenleg nincs olyan technológiai kihívás, ami miatt a nyomtatott könyv veszélyben lenne. Ma vagy nagyon sokat, vagy egyáltalán nem olvasnak könyveket, de tény, hogy a nem olvasó felnőttek most már többségben vannak, a magyar felnőtteknek körülbelül 53-55 százaléka nem vett könyvet a kezébe az előző évben. Az évezred kihívása, hogy az emberek elmélyülten olvassanak könyveket, ami által az ember tréningezni tudja, és ezáltal működésben tarthatja az olyan alapvető képességeit, mint az empátia, a kreativitás vagy az intelligencia. Az olvasók, akik kritikusan gondolkodnak és vásárolnak, fontos célcsoportot jelentenek a gazdasági döntéshozók számára.
Az interjú végén Nyáry arról beszél, hogy bár a könyvek árai mindig kissé magasnak tűnnek, a könyvpiac forgalma mégis növekszik. A könyvkiadás a Covid-időszak alatt is nyert. És bár a sokat olvasók továbbra is megvásárolják a drágább könyveket, de a jövőbeni növekedéshez társadalmi szintű változásokra van szükség az olvasási szokások javítása érdekében, hogy minél többen jöjjenek ki olvasóként vagy legalább olyan emberként az iskolából, akik ott nem utálták meg az olvasást.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.digitalhungary.hu/interjuk/Gazdasagi-erdek-is-hogy-ne-vesszen-ki-a-fokuszalt-olvasas-interju-Nyary-Krisztiannal/27281/
--Szilágyság magyar kulturális lehetőségei és hiányosságai – Vicsai Zsolt főszerkesztő, irodalomtanár a tapasztalatairól
A szilágysági magyar kulturális élet mozgásairól, lehetőségeiről és hiányosságairól, valamint az általa főszerkesztett, Hepehupa című kulturális folyóiratról kérdezte Kiss Judit újságíró Vicsai Zsoltot, a 25 éve a szórványban dolgozó magyartanárt. A beszélgetésben arról is szó esik, hogy miként alakul jelenleg a Szilágyság magyar fiataljainak a kultúra iránti igénye.
Vicsai Zsolt, aki 2019 óta szerkeszti a Hepehupát, elmondta, hogy mostanra kissé fásulttá, szkeptikussá vált, lanyhult a lelkesedése. Szerinte az olvasási szokások az elmúlt években romlottak. A fiatalok érdeklődése a digitális világ felé tolódott, és ez kihívást jelent a rendszeres olvasás népszerűsítésében.
„Eleinte, 2019‒2020-ban szerveztem néhány író–olvasó találkozót, de ezek folytatásától később visszatartott a gyér érdeklődés réme és nyilván az a körülmény is, hogy ezek a rendezvények elég sok felkészülést igényelnek, amire a tanári hivatás mellett nem mindig maradt annyi idő, amennyit szerettem volna.”
„Azt látom, hogy harmincöt év alatt sem tudtunk kinőni abból a szemléletből, hogy a kritikai észrevételeket ne tekintsük támadásnak. Számomra kulturális tekintetben és magyarul alig van néhány biztos pont Zilahon.” - mondja Vicsai Zsolt, azt is hangsúlyozva, hogy a diákok érdeklődése az irodalom iránt inkább a történetekre korlátozódik, és a színházi előadások megtekintéséhez sajnos utazniuk kell. A helyi kulturális lehetőségek korlátozottak, és a fiatalok számára nehézséget jelent a folyamatos önművelés.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/magyar-kulturalis-lehetosegek-es-hianyossagok-a-szilagysagban-n-vicsai-zsolt-foszerkeszto-irodalomtanar-a-tapasztalatairol
--A műfordítók az írott kultúra hídemberei – Beszélgetés Szonda Szabolcs műfordítóval, költővel
A műfordítói munkáról, a műfordítás szerepéről, kihívásairól kérdezte Szonda Szabolcs költőt, műfordítót Dimény H. Árpád.
Az interjúalany, aki a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár igazgatója is, közel negyven román szerző, köztük Simona Popescu, Dan Lungu, Alexandru Mușina, Dan Sociu, Florin Irimia, Ștefan Manasia, Ioana Zenaida Rotariu, Cătălin Lazurca, Romulus Bucur, Radu Țuculescu, Mitoș Micleușanu műveit fordította magyar nyelvre.
Úgy véli, a műfordítói munka lényege abban rejlik, hogy a fordító képes átültetni egy adott művet egy másik nyelvre, miközben megőrzi annak eredeti jelentését, stilisztikai sajátosságait, és kulturális kontextusát. A fordító nem csupán szavakat helyettesít, hanem igyekszik megragadni a szerző szándékát, a mű hangulatát, és a nyelvi játékokat is. Hangsúlyozza, hogy a jól sikerült fordítás olvasása során a szöveg olyan érzést kelt, mintha az a célnyelven íródott volna.
Arra kérdésre, hogy mit gondol a műfordítói szakma megítéléséről, Szonda Szabolcs többek között azt válaszolta:
„Ha azt mondom, hogy az intézményes, állami támogatottság szempontjából a műfordítók munkája idehaza annyira van megbecsülve, mint általában véve a közművelődés helyzete, sorsának alakulása, akkor talán elnagyoltan fogalmazok, talán egy picit felületesen is, de… Tény, hogy hasznos és jó volna az államvezetés vonatkozó szférájának részéről egy megtervezett, átfogó, akár programszerűen megvalósított odafigyelés a műfordításra, akárcsak a kultúra sok más területére, amely az olvasóközönség javát szolgálná. Hiszen a műfordítók igazi kulturális közvetítők, az irodalom, az írott kultúra hídemberei is.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-muforditok-az-irott-kultura-hidemberei---beszelgetes-szonda-szabolcs-muforditoval-koltovel
--Női irodalom? Csak irodalom – nőnapi interjú Vallasek Júliával
Hol vannak a nők az irodalomban, mennyire pejoratív a „női irodalom” kifejezés, és ebben mit jelent a „női” jelző? Szász Zsófia erről beszélgetett Vallasek Júlia irodalomtörténésszel, kritikussal, műfordítóval, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatójával.
Az interjúban Vallasek Júlia kifejti, hogy nem kedveli a női irodalom kifejezést, mert az elkülönít egy női sarokba, ami alacsonyabb presztízsű, pedig az irodalom minősége független a szerző nemétől. Szerinte a női irodalom alatt a női tapasztalatokat megjelenítő művek értendők, viszont a férfi tapasztalatokat mégsem nevezik „férfi irodalomnak”.
Szóba kerülnek a klasszikus és a kortárs női ábrázolások is. A klasszikus irodalomban kissé túlzó módon árnyalják a kor női ideáljait és azok ellentéteit is, míg a kortárs irodalomban az ábrázolás sokkal árnyaltabb, mert szerencsére nincs egy kizárólagos egyetértés arról, hogy milyennek kellene lennie egy nőnek.
Az üvegplafon-hatásról szólva elmondja, hogy ugyan ő támogató környezetben dolgozik és él, de tapasztalt kihívásokat a női szerepek összehangolásában, különösen kisgyermekes anyaként.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Noi-irodalom-Csak-irodalom-nonapi-interju-Vallasek-Juliaval
--Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról
Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztői. A Vidékek, irodalmak elnevezésű kezdeményezés keretében szervezett sorozatról Nagy Zalán költőt, a folyóirat legfiatalabb szerkesztőjét kérdezte Kiss Judit újságíró. Nagy Zalán korban még elég közel áll a diáksághoz, jelenleg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-norvég szakos bölcsész hallgatója, így talán közvetlenebb a rálátása arra, miként közelítenek a tizenévesek a kortárs irodalomhoz.
A rendhagyó irodalomórák lényege az volt, hogy a diákok közvetlenül találkozhassanak írókkal, költőkkel, azok pedig népszerűsítsék a kortárs irodalmat olyan helyeken, ahol eddig nem volt erre lehetőség.
Nagy Zalán többek között kiemelte, hogy az irodalom szerinte egy közösségi élmény, amelynek során a diákoknak lehetőségük van részt venni a kreatív folyamatban.
„... felolvastam az egyik versemet, és a végére érve láttam a szemükben, hogy nem érdekli őket a vers, én pedig magamban teljesen igazat adtam nekik. Ekkor máshonnan közelítettem hozzájuk, kitaláltam egy közös alkotói játékot, hogy hozzunk létre valamit együtt, erre pedig már rá tudtak kapcsolódni. Tanulságos volt, hogy az irodalom nem magánakció, akkor van értelme és akkor történik, ha közösségi élményként tekintünk rá” – mondta a fiatal költő. Kiemelte, őt egyébként egyre jobban zavarja, amikor az érettebb szerzők imádják megmutatni, hogy „mi is van a tarsolyban”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/rendhagyo-irodalomora-nagy-zalan-helikon
--Szávai Géza: Soha nem vehették el tőlem az írás szabadságát
Szávai Géza íróval, József Attila-díjas szerzővel többek között arról beszélgetett Ilyés Krisztinka újságíró, hogy miképpen érvényesülhetett egy fiatal szerző az akkori idők Romániájában, de a magyar kultúrember helyzettudatának fontossága is szóba került.
Szávai Géza, aki 1950-ben született Küsmödön, a romániai magyar kultúrában való érvényesülés nehézségeit is felvázolja, megemlítve, hogy a magyar oktatási intézmények megszüntetése idején élte gyermekkora egy részét. Ekkor fogalmazódott meg benne a szabadság keresése, ami egész életét meghatározta. Szávai szerint a kultúrában való elköteleződés és a helyzettudat fontos, függetlenül attól, hogy az ember hol él.
Az interjúban kitér a romániai magyar irodalom hiányosságaira is, szerinte a rendszerváltás után nem került elő sok jelentős mű. Számára azonban az írás szabadsága mindig is biztosítva volt, kritikákat írt, még akkor is, ha ez konfliktusokat szült a romániai magyar irodalmi életben. Szávai úgy véli, hogy a művek minősége és élete a legfontosabb, nem pedig a mögöttes rokoni vagy társadalmi kapcsolatok. Számára a szabad írás lehetősége mindig is jelentős érték volt, és ezt a szabadságot soha nem vették el tőle.
Forrás és teljes interjú itt: https://liget.ro/studio/szavai-geza-soha-nem-vehettek-el-tolem-az-iras-szabadsagat
GYÁSZHÍR
--Elhunyt Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus
2025. március 4-én, 88 éves korában elhunyt Szilágyi Júlia kolozsvári esszéíró, irodalomkritikus, aki kedvenc műfaját, az esszét „nem irodalmi formaként, hanem szellemi magatartásként művelte.” Háromszoros kisebbségiként élte túl a totalitarizmust, és soha nem állt be a sorba. Saját elmondása szerint két dologról sosem tudott lemondani: a könyvek szeretetéről és az emberekbe vetett hitéről.
1936. augusztus 1-jén született Kolozsváron. Szülővárosában magánúton érettségizett, majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyarszakos tanári diplomát. 1963 és 1967 között a Dolgozó Nő művelődési rovatát vezette, később, 1969-től, nyugdíjazásáig a Korunk szerkesztőségének belső munkatársa volt. Nyugdíjazása után a BBTE-n tanított óraadó tanérként.1996-ban Látó-nívódíjjal jutalmazták. 1997-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Ugyanebben az évben megkapta az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díját, 2008-ban a Lehet-e esszét tanítani? című munkája az Év Könyve lett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Szilagyi-Julia-esszeiro-irodalomkritikus
Tompa Andrea nekrológja itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/03/08/szilagyi-julia-bucsu-tompa-andrea
Balázs Imre József emlékezése: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/szilagyi-julia-1936-2025
--Meghalt Tolnai Ottó vajdasági író, költő
2025. március 27-én elhunyt Tolnai Ottó, Kossuth-díjas vajdasági író, költő, műfordító. A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja 84 éves volt. Műveit német, francia és szerb nyelvre fordították le.
Első verseskötete, a Homorú versek 1963-ban, első regénye, a Rovarház 1969-ben jelent meg. Legalább ötven kötetét adták ki, verseket, prózákat, monográfiákat, gyerekverseket.
„Nálam állandóan az van, hogy egy-két évig csinálok egy verstípust, és az nagyon elbonyolódik munka közben. Belekerül minden, az egész életem, a szereplőim, a család, a rokonság, és akkor hirtelen azt érzem, hogy vége, és elkezdek keresni. Elhatároztam, hogy most nagyon egyszerű módon egy szál fűről fogok csak írni.” - nyilatkozta egy alkalommal a Literának.
Számtalan elismerése között a Híd-díj, a József Attila-díj, a Radnóti-díj, a Weöres Sándor-díj, a Kossuth-díj, az Artisjus Nagydíj, a Vilenica-díj szerepel, és megkapta a Köztársasági Elnök Aranyérme kitüntetést is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Tolnai-Otto-Kossuth-dijas-vajdasagi-magyar-iro-kolto
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-tolnai-otto.html
--Elhunyt Tamás Menyhért író, költő
Életének 85. évében, 2025. március 27-én elhunyt Tamás Menyhért, Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Verseiben, regényeiben a bukovinai székelyek tragikus élményeit, a Kárpát-medencei kisebbségek sorsközösségeit örökíti meg. Műveiből számos hangdráma készült.
Tamás Menyhért epikus hajlamú lírikusnak nevezte önmagát, akinek műveiben meghatározó a népköltészeten alapuló látomásos-szimbolikus nyelvformálás, a tárgyias történetmondás. Prózája hitelesen mutatja be a 20. századi magyar történelem súlyos örökségét, a modern kori emberi tragédiákat.
Munkásságáért 1984-ben József Attila-díjat kapott, 2015-ben Magyarország Babérkoszorúja elismeréssel jutalmazták. 2019-ben életművét Kossuth-díjjal ismerték el. 2023-ban írói munkásságát Magyar Örökség díjjal jutalmazták. 2024-ben elnyerte a Nemzet Művésze kitüntető címet. Még ebben az évben a Digitális Irodalmi Akadémia rendes tagjává választották.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Tamas-Menyhert-Kossuth-es-Jozsef-Attila-dijas-iro-kolto-a-nemzet-muvesze
Forrás: https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/elhunyt-tamas-menyhert-kolto-iro
MOZAIK
--Egy könyvet sem olvasott tavaly a britek közel fele
Nagy eltérések mutatkoznak a britek olvasási szokásaiban nemek, iskolázottság és politikai beállítottság alapján. De kiderült az is, hogy szerintük olvasásnak számít-e, ha hangoskönyvet hallgatnak, és hogy mi alapján rendszerezik a köteteket.
Nagy-Britanniában az emberek 40 százaléka nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt egy évben. A britek 22 százaléka ötnél több könyvet olvasott, négy százalékuk viszont ötvennél is többet. A megkérdezettek 29 százaléka gondolta úgy, hogy a hangoskönyv hallgatása is olvasásnak minősül. Az életkor is számít: úgy tűnik, minél öregebb valaki, annál szívesebben olvas.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/olvasasi_szokasok_brit_nem_olvasnak.html
--Erdélyi származású az év könyvtárosa az Egyesült Államokban
Magyar származású a Los Angeles-i Központi Könyvtár igazgatója, aki idén elnyerte Az év könyvtárosa címet az Egyesült Államokban. John Szabó apai nagyszülei által a Brassó megyei Apácáról származik, és ő maga is büszkén vallja magát a magyar örökség hordozójának. Az elismerést nem csupán a könyvtár iránti elkötelezettségéért, hanem az innovatív megoldásokért kapta, amelyekkel a közösségi tér szerepét a könyvtárban kiteljesítette. Szabó olyan programokat indított, amelyek nemcsak könyvekkel, hanem digitális technológiákkal, oktatási lehetőségekkel, és társadalmi szolgáltatásokkal is segítik a rászorulókat. A könyvtár így nemcsak tudást közvetít, hanem valódi közösségi térként is működik.
„Hihetetlenül büszke vagyok arra, hogy a vezetéknevem Szabó, és hogy magyar vagyok. Apám az Egyesült Államok hadseregében, a légierőnél szolgált, anyám Alabamából származott. Én is ott, az alabamai Montgomeryben nőttem fel, ahol nagyon kevés magyar volt. A nagymamám volt az, aki elsősorban magyarul beszélt, angolul csak keveset tudott. Amikor meglátogattam őt Clevelandben, mindig felütöttem a telefonkönyvet, ami ott oldalakon át sorolta Szabókat, és más magyar neveket: Lászlót, Istvánt, Pált. Ez nagyon nagy hatással volt rám. Mindig is kerestem a magyarokat, bárhol is jártam a világban. Voltam Budapesten is, nyilvánvaló okokból ez volt a kedvenc városom, amelyet az európai utazásom során meglátogattam.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kulfold/Apacarol-elszarmazott-amerikas-magyarok-unokaja-lett-az-Ev-Konyvtarosa-az-Egyesult-Allamokban
--Farkas Wellmann Endre: Így nem lett költő Gelu Păteanu
Harminc éve halt meg Gelu Păteanu. Volt egy nagy pillanat a székelyföldi Etéden a nyolcvanas évek vége felé, amikor a falu fontos irodalmi központtá is válhatott volna, de senki nem ismerte fel – bár jóllehet, fel sem ismerhette – ennek a lehetőségét.
1979-ben telepedett Etédre, amikor már egy évtizede dolgozott A Hét szerkesztőségében, mint hivatalos fordító. Megfigyelt, cenzúrázott költő volt, verseit lázítónak, frivolnak tartotta a rendszer, amelyek nem alkalmasak az olvasásra. A Dacia kiadó visszadobta első verseskötetének kéziratát, ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy ő költőként Romániában nem szólalhat meg.
1990-ben el kellett menekülnie nemcsak Etédről, de az országból is, Budapesten telepedett le, az ELTE román karán lett oktató, de tanított a Miskolci Egyetemen is. Ekkor már megjelenhettek a versei, de igazi költői karrier a rendszerváltás után sem várt rá, elsősorban műfordítóként és politikai harcosként tartják őt számon.
Gelu Păteanu egyszer úgy határozta meg önmagát, hogy román nemzetiségű Magyar, és valahogy ekként is élt. Hetven szépirodalmi kötetet fordított le élete során.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/30-eve-halt-meg-gelu-pateanu/
Hibaigazítás
Amint utólag, lapzárta után tudomásunkra jutott, az előző, 2025/3. lapszámunkban olvasható, Drámapedagógiai képzés a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban című hírben szereplő tréning egészségügyi okokból elmaradt. Az akaratlan félretájékoztatásért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük. (A szerk.)
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető, lemondható a remekehirlevel@gmail.com címen.