ReMeK-e-hírlevél
XX. évf., 2025/3. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--ÖtletOutlet – podcast és videópályázat könyvtáraknak
--(B)írod? – pályázat színházi szakírás és színpadi szöveg szekcióban
--Kreatív írás és fotópályázat középiskolások számára
--Filozófiai esszépályázat középiskolásoknak
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Növekvő kölcsönzési mutatók a Maros Megyei Könyvtárban
--Digitális inklúziós program időseknek a Szatmár Megyei Könyvtárban
--Drámapedagógiai képzés a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
--Keresettek a kortárs magyar szerzők Székelyudvarhelyen is
--Ideiglenesen új helyszínen az Arad Megyei Könyvtár
--Megkezdte a gyűjtemény költöztetését a Bihar Megyei Könyvtár
RENDEZVÉNYEK
--Magyar és román műfordítók minifesztiválja Bukarestben
--Kiskorúak halállistán - könyvbemutató
--Jókai 200: Minikiállítás az író kézirataiból a Teleki Tékában
--Ágoston Annamary könyvbemutatója - Saját életünket építeni…
--Könyvcserebere a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban
--A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola csatlakozott a Nemzetközi könyvjelzőcsere programhoz
--Közel a festett bútorhoz - könyvbemutató
--Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör munkaülése
--Wass Albert-felolvasóest Kézdivásárhelyen
--Olvasóköri ülés Lippán
--Az anyanyelv nemzetközi napját ünnepelték Vajdahunyadon
--Jótékonysági könyvvásár – egy tál meleg ételért
--Bemutatták Tóth László újabb mesekönyvét
DÍJAK
--Codău Annamária a Kálmán C. György irodalomkritikusi díj 2024-es díjazottja
GYÁSZHÍR
--Elhunyt Kozma Mária, a Maros Megyei Könyvtár bibliográfusa
--Meghalt Szurkos András költő
--Elhunyt Fecske Csaba költő
KÖNYVAJÁNLÓ
--Megjelent a Petőfi összes versét tartalmazó kritikai kiadás utolsó kötete
--Kísérlet az erdélyi magyar képzőművészet népszerűsítésére
--Köpec patakától az Inn folyóig – könyvbemutató
--Hősnők tere: novellák nőkről nem csak nőknek
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Jókai Mór digitalizált versei váltak elérhetővé
--A Transtelexen válik elérhetővé az Erdélyi Magyar Adatbank és a Transindex archívuma
MOZAIK
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
--Csaknem hárommillió forintot fizettek Petőfi Zoltán kéziratáért
--A kommunizmus történetét mutatja be a Sepsiszentgyörgyön készülő múzeum
--Nemzetközi könyvajándékozási világnap – miket ajándékoztak?
--Magbörze a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban – tizedik alkalommal
PÁLYÁZATOK
--ÖtletOutlet – podcast és videópályázat könyvtáraknak
Az Internet Fiesta 2025 – lehetőség mindenkinek programsorozat keretében az Informatikai és Könyvtári Szövetség ÖtletOutlet címmel pályázatot hirdet magyarországi és határon túli nyilvános könyvtárak számára. A pályázat szakmai partnere a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.
Olyan magyar nyelvű online edukációs videófelvételekkel, illetve podcast-tartalmakkal lehet pályázni, amelyek online könyvtári szolgáltatásokat, a könyvtárak saját, illetve előfizetett adatbázisait, hasznos applikációkat, digitális eszközöket mutatnak be közérthetően a könyvtárhasználók számára.
Készülhetnek:
• Bemutató, edukációs videók (például internetes szolgáltatásokról, adatbázisokról, applikációkról)
• Összehasonlító videók (például szolgáltatásokat, adatbázisokat összevető tartalmak)
• Kicsomagolós (unboxing) videók (például robotikai eszközökről)
• Listavideók (például 3-10 legjobb ajánlott alkalmazás, szolgáltatás, digitális/online eszköz egy adott célhoz kapcsolódva)
Pályázni 30 másodperc és 15 perc közötti hosszúságú oktatóvideókkal, illetve podcast-felvételekkel és egy kapcsolódó adatlap benyújtásával lehet 2025. február 17-től 2025. március 14-én éjfélig.
A felvételek lehetnek már meglévő, a pályázatra adaptált vagy újonnan készülő tartalmak is.
Az értékelést az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által jelölt szakemberek végzik. Eredményhirdetésre és a díj(ak) átadására 2025. március 27-én az Internet Fiesta 2025 – lehetőség mindenkinek programsorozat zárókonferenciáján kerül sor.
A pályázatok díjazása: 1 darab Sphero indi Student Kit és 1 darab MakeBlock - mTiny Discover Kit készlet, amelyek megosztva is kiadhatók.
A pályázatra egy pályázó több felvétellel is jelentkezhet. A felvételt és a pályázati adatlapot az otletoutlet@fszek.hu címre kell eljuttatni. A küldéshez óriásfájlküldő szolgáltatás igénybe vehető. A pályázatokat egyenként kell elküldeni, mindegyikhez külön pályázati adatlapot mellékelve.
Forrás: https://fiesta.ikszkonyvtarak.hu/otletoutlet.aspx
--(B)írod? – pályázat színházi szakírás és színpadi szöveg szekcióban
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Színházi Intézete (B)írod? címmel hirdet pályázatot több korosztály számára, két különböző – színházi szakírás és színpadi szöveg – szekcióban. A díjazottak értékes könyvjutalomban részesülnek, a szekciók győztesei automatikusan kiválthatják – a legmagasabb, 10-es osztályzattal – a BBTE Magyar Színházi Intézet színháztudományok (teatrológia) szakán meghirdetett felvételire szükséges motivációs levelet, a legjobb drámát pedig – a zsűri ezirányú döntése alapján és egy későbbi időpontban – felolvasószínházi formában is bemutathatják az egyetemen. A pályázatokat 2025. április 30-án éjfélig várják a szinhazi.palyazat@gmail.com címre.
Az első korcsoport a 16-19 évesek, míg a második korcsoport a 20-24 évesek jelentkezését várja az alábbi két szekció valamelyikébe. Egy pályázó szekciónként egy pályaművel jelentkezhet.
Első szekció: színházi szakírás. Ebben a szekcióban olyan – eddig még nem publikált és nem díjazott – pályaműveket várnak, amelyek szerzői egy szabadon választott színházi előadást/performanszot vagy drámát elemeznek. A benyújtott pályamű lehet színházi kritika, elemzés, tanulmány, podcast vagy videós tartalom. A pályamű nyelve magyar, terjedelme írott szöveg esetén min. 8000, max. 12 000 karakter, podcast esetén min. 12, max. 20 perc, videós tartalom esetén min. 8, max. 12 perc. Az arra érdemes pályamunkákat a kiírók – megjelentetés céljából – a Játéktér színházi periodika szerkesztőségének is a figyelmébe ajánlják.
Második szekció: színpadi szöveg. Ebben a szekcióban eddig még nem publikált, nem díjazott és be nem mutatott színpadi szöveget (drámát vagy jelenetet) várnak a pályázóktól. Tematikai és műfaji megkötés nincs, de a kiírók szívesen fogadnak olyan szövegeket, amelyek napjaink valamely globális vagy lokális problémájára reflektálnak. A magyar nyelven írott pályamű maximális terjedelme 30 oldal lehet, és amennyiben a zsűri arra alkalmasnak ítéli, egy későbbi időpontban – felolvasószínházi formában és az egyetem keretei között – bemutatásra is kerül.
A díjazottak értékes könyvutalványokkal gazdagodnak (1. díj – 600 RON, 1. díj – 450 RON, 3. díj 300 RON). A zsűri fenntartja magának a jogot arra, hogy bizonyos díjakat ne vagy csak megosztva ítéljen oda.
Forrás és a részletes kiírás itt: https://hu.teatrufilm.ubbcluj.ro/palyazati-felhivas/
--Kreatív írás és fotópályázat középiskolások számára
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Média Tanszéke kreatív írás pályázatot és fotópályázatot hirdet középiskolások számára. A pályázat első fordulójára az alábbi kifejezések egyikéből kiindulva, tetszőleges műfajú szövegekkel lehet jelentkezni (novella, esszé, fiktív riport, forgatókönyv, vers), max. 10 000 karakter terjedelemben, vagy egy min. 7, max. 10 darabból álló fotósorozattal: élettér, családtörténet, lázadás. Telefonnal készült fotókat is elfogadnak, de mesterséges intelligenciával készülteket nem. A fotósorozat mellé csatolni kell egy rövid, max. 15 soros indoklást is.
Az első forduló (jelentkezési űrlap kitöltése, pályamunkák beküldése) jelentkezési határideje 2025. március 14.: https://forms.gle/J9ZyJguokW8GqCU5A
A második fordulóra 2025. március 29-én kerül sor Kolozsváron, a Sapientia épületében, ahol az első forduló után továbbjutó versenyzőknek alkalmuk lesz az oktatókkal tanácskozni, további írás- vagy fotógyakorlatokat végezni, és az egyetem nyílt napján is részt venni.
A pályázat díjazottai pénzjutalmat és ajándékcsomagot kapnak. A kreatív írás pályázat legjobbjai mentesülnek a felvételi szóbeli fordulója alól a filmművészet, fotóművészet, média alapképzésünkre, a rendezői és az audiovizuális kommunikáció szakirányon, valamint a fotósorozatok díjazottai a kizáró jellegű fotós feladat elvégzése alól mindhárom szakirányon.
--Filozófiai esszépályázat középiskolásoknak
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete, a Pro Philosophia Alapítvány, a Bolyai Társaság és az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság támogatásával pályázatot hirdet a 2024/2025-ös tanév IX–XII. osztályos tanulói számára. A 3–8 oldal terjedelmű pályaműveket e-mailen aláírás nélkül az esszepalyazat.kmfi@gmail.com címre kell küldeni. Beküldési határidő: 2025. április 27. A pályázatok értékelése után az esélyes/nyertes pályamunkák szerzőitől elkérik személyes adataikat név, iskola, osztály, kapcsolattartási információikat (lakcím, telefon), valamint felkészítő tanáruk nevét.
A díjak: I. díj 500 lej, II. díj 300 lej, III. díj 200 lej. A díjazottak, beleértve a különdíjasokat is, könyvjutalomban is részesülnek. A díjak és jutalmak mellett a díjazottak oklevelet kapnak és számukra támogatott helyeket biztosítanak a nyári Filozófus Táborban. Az utóbbi évek kezdeményezése, hogy az első három díjazott felkészítő tanárai is könyvjutalomban részesülnek.
Forrás és a teljes kiírás itt: https://filozofia.hiphi.ubbcluj.ro/esszepalyazat
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Olvasókör és biblioterápiás foglalkozások
Lázadó Muglik
Ughy Szabina Én vezetek c. novellája több komoly társadalmi témát is felvet: a nyomasztó családi légkör, a kommunikáció hiánya a családtagok között, az elhallgatás és hárítás, a nárcisztikus hajlamú apa, párkapcsolat egy fiatal lány és húsz évvel idősebb férfi között. Hogyan érezheti magát egy frissen levizsgázott, 18 éves fiatal lány, miközben az apja sört iszogatva parancsolgat az anyósülésről? Lehet-e élvezetes egy családi nyaralás, ha az apa viselkedése megmérgezi a légkört? Mindez izgalmas beszélgetést eredményezett a jelzett szöveg kapcsán a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár Lázadó Muglik elnevezésű olvasókörének idei februári találkozóján.
Léleksimogató csoport
Izgalmas beszélgetésre került sor a könyvtár Léleksimogató csoportjának idei februári találkozóján. Miért érzi átlátszónak magát egy nő egy házasságban, mit kellene tennie, hogy láthatóvá váljon? A környezete tehetne-e érte valamit? Lehet akadály a női lét megélésében a feleség- és anyaszerep? Sok érdekes válasz fogalmazódott meg a résztvevőkben Ughy Szabina Az átlátszó nő című novelláját olvasva.
A Lélek történetei – a történet lelke csoport
A Lélek történetei – a történet lelke csoport idei februári találkozóján Darvasi László Lopni az Aldiból című írását olvasták fel a résztvevők, majd beszélgettek helyi kisboltokról és nagy üzletláncokról, vásárlói szokásokról. Hogyan jut odáig egy becsületes, önérzetes, tisztességes személy, hogy megalázó helyzetbe kerüljön egy félreértés, gyanúsítás miatt? A vezetőséghez írt levelében megfogalmazott sérelmei és álláspontja helyett nem lett volna-e jobb helyben tisztáznia magát? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a jelenlévők.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1354/olvasokor-es-biblioterapias-foglalkozasok-februarban
Rigó Béla: Énekelj Timmel és a tündérekkel – könyvbemutató
A magyar-angol, dalos, kifestős mesekönyv rövid bemutatójára 2025. február 17-én került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A kötetet nagy érdeklődés övezte, kicsik és nagyok egyaránt jelen voltak a hangulatos estén.
A mesekönyv négy különböző módon is bemutatja Tim kalandjait a huncut tündérekkel: lenyűgöző, mesebeli tündérrajzokkal, különleges, magyar-angol nyelvű mesével, izgalmas kifestős rajzokkal, hallgatható, csilingelő angol dalocskákkal.
Önkiszolgáló kölcsönzés a gyermekkönyvtárban is
Érkezett egy meglepetés a Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekrészlegére is: egy önkiszolgáló pult, amely könnyed, gyors és modern szolgáltatást nyújt az olvasóknak, a magyar kormány támogatásával.
A rádiófrekvenciás technológián (RFID) alapuló önkiszolgáló rendszerben pillanatok alatt, könyvtáros segítsége nélkül lehet könyveket kölcsönözni és visszahozni a könyvtárba. A rendszer leegyszerűsíti a könyvtári adminisztrációt, a könyvtári állomány és a könyvtárhasználat nyilvántartását, így a könyvtárosok több időt fordíthatnak kreatív tevékenységekre, például különböző kulturális és közösségi rendezvények szervezésére, olvasókörök, könyvtári foglalkozások vezetésére, illetve a könyvtári adatfeldolgozó, adatbázisépítő tevékenységekre.
Videó arról, hogy hogyan működik az önkiszolgáló pult használata: https://www.facebook.com/reel/1170082714818619
Forrás, bővebb információk és videók itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1202/uj-szolgaltatas-kolcsonozz-gyorsan-es-okosan-a-konyvtarban--onkiszolgalo-kolcsonzes
Egy csöppnyi Németország: betekintés Kelet-Németország kultúrájába
A Care2Travel Egyesület a Kájoni János Megyei Könyvtár közreműködésével, harmincadik alkalommal megszervezett Interkulturális Estjének témája Németország volt.
Az est előadója Hanna, az Európai Szolidaritási Testület német önkéntese volt, aki vetítéssel kísért előadással készült az eseményre. Ebből a jelenlévők rengeteget tanulhattak erről az országról. Hanna beszélt az ország történelméről, sokszínű tájairól, gasztronómiáról és érdekességekről. Ugyanakkor egy kis meglepetéssel is készült a résztvevők számára, ami még közelebb hozta a közönséghez a német kultúrát.
Közel 300 könyvet kölcsönzött ki egy év alatt
278 könyvet kölcsönzött ki egy 16 éves csíkszeredai fiatal 2024-ben a Kájoni János Megyei Könyvtárból, írja az Agerpres.
Ritkán fordul elő, hogy a kölcsönzési listán ilyen fiatal olvasó szerepeljen, mondta érdeklődésünkre Péter Katalin könyvtáros, majd hozzátette: a 16 éves Borboly Eszter, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tizedikes diákja lelkes könyvtárhasználó, viszont azokat a könyveket, amelyek nem tetszettek neki, nem olvasta ki. Kisgyerekkora óta aktív könyvtárlátogató, lelkes tagja a Lázadó Muglik ifjúsági olvasókörnek is.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/csikszek/kozel-300-konyvet-kolcsonzott-ki-egy-ev-alatt
Új esély régi könyveknek
Több mint százéves gépek segítségével nagyszerű lehetőséget nyújt régi könyvek újjávarázsolására a Kájoni János Megyei Könyvtár könyvkötő mestere, Csiszér Barbara Julianna, aki már több mint tíz éve ad új esélyt rossz állapotban lévő könyveknek.
2012-ben, 16 év textilipari munka után kereste meg a könyvtár akkori igazgatónője és ajánlotta fel neki a könyvkötői munkát. A mesterség alapjaiba elődje vezette be, majd elméleti és gyakorlati vizsga után, 2013 áprilisában kapta meg az állást, azóta is szívvel-lélekkel kelti új életre a régi, leharcolt könyveket. Úgy véli, a könyvkötés mestersége kreativitást és erőnlétet igényel, mivel egy százéves és csaknem száz kilogrammos prés és vágógép segítségét kell igénybe vennie a kötetek javításához.
– Minden példány újrakötéséhez más-más fogások, műveletek alkalmazása szükséges, hogy a könyvek egykori formáját vagy annak töredékét visszanyerjék. Némely könyv ragasztásra, netán íves varrásra vagy gerinccserére szorul, de arra is van példa, hogy a kötet szakadt lapjait kell kiegészíteni – sorolta.
Mint mondta, gyakran az emberek otthon, ragasztószalaggal próbálják menteni a könyveket, amivel csak rontanak a helyzeten, és a könyvkötők későbbi munkáját nehezítik meg, amikor szét kell szedni ezeket. Egy könyv újrakötésének ára sok tényezőtől függ, elsősorban attól, hogy mennyi időt vesz igénybe. Volt olyan eset is – számolt be Csiszér Julianna – amikor több hétig tartott egy Petőfi Sándor-verseskötet rendbetétele, de van, amikor csak apró hibákat kell orvosolni.
A Kájoni János Megyei Könyvtárba a megye minden sarkából érkeznek azzal a kéréssel, hogy varázsoljanak újat a régi, rossz állapotban lévő könyvekből, ennek ellenére még mindig sokan nem tudnak erről a szolgáltatásról. Mint a könyvkötő elmondta: főként a közösségi médiában próbálják az emberek figyelmét felhívni erre a lehetőségre, és ezzel is biztatni őket arra, hogy újak vásárlása mellett mentsék meg régi könyveiket.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/szines/uj-esely-regi-konyveknek
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Könyvbemutató - Váry O. Péter: Városjáró
Bemutatták Váry O. Péter Városjáró – 48+1 jegyzet emberekről, helyzetekről, jelenségekről című, a Hármas Alapítvány kiadásában idén megjelent könyvét a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében 2025. február 11-én. A szerzőt Farcádi Botond, a Háromszék főszerkesztője faggatta.
A szép számban összegyűlt közönséget Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte. Felvezetőjében kiemelte: Váry O. Péter nagyon sajátos stílusú írásai, amelyek a jegyzet, a karcolat és a tárca határvidékén járnak, kötetbe szedve egyfajta mozaikszerű emberföldrajzot hoznak létre.
Farcádi Botond a jegyzetek keletkezéstörténetéről, a város iránti érzéseiről, a városjárás során gyűjtött tapasztalatairól és sok másról kérdezte a szerzőt. Az első kérdésre Váry O. Péter a tőle megszokott tömörséggel válaszolt: azért ír, merthogy írni kell. Elmondta, négy éve találta ki a rovatot, amely a Háromszékben jelenik meg. A kötetbe az első két év termését válogatta be. Alcímében azért jelenik meg a 48, mert fontos számára az 1848-as dátum (újabban az 1948-as is).
Váry O. Péter elmondta, természetesen a negatív eseteket is fel kell mutatni, de elsődleges célja a pozitív példák felkutatása, mert szándéka a jobbítás. Felemlegette, néhai tanárnő anyósától hallotta, több eredményt lehet elérni dicsérettel, mint szidással.
A rendezvényen jelen volt Szabó Kriszta, a kötet műszaki szerkesztője, illusztrátora – a borítón is az ő akvarellje látható –, aki elmondta, szeretett ezzel a könyvvel dolgozni, mert szabad kezet kapott, és nem „tegnapelőttre” kellett meglennie, mint oly sokszor kérik
Fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid02eVZavoL9zSrvW
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171664/aki-sokat-jar-sokat-lat-es-lattat-is
Felezőnyolcas-felolvasóest a könyvtárban
Népes közönség előtt tartott 2025. február 20-án „szervezetten spontán” felolvasóestet a Bod Péter Megyei Könyvtárban nyolc kortárs háromszéki író és költő, akik rendszeresen és tevékenyen jelen vannak napjainkban az irodalmi-kulturális nyilvánosságban: Czilli Aranka, Dimény H. Árpád, Győrfi Kata, Kopriva Nikolett, Miklóssi Szabó István, Sántha Attila, Tamás Dénes és Tamás Kincső.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, az est házigazdája azzal köszöntötte az egybegyűlteket, hogy az eseményre több évforduló kapcsán kerül sor, többek között február 14-e a könyvajándékozás napja, 15-e az olvasás nemzeti napja, 18-a Jókai Mór kétszázadik születésnapja, ami egyben a magyar széppróza napja is, 21-én az anyanyelv napja van, végül és nem utolsósorban Bod Péter irodalom- és egyháztörténész születésnapja február 22-én. Ezután Szonda Szabolcs az íróság-költőség emberi oldalára kérdezett rá, azt firtatva, hogy a hétköznapokban hogyan lehet együttélni a szerzőséggel, miként lehet beilleszteni az alkotómunkát a mindennapi életbe.
Tamás Dénes szerint, ha valaki író vagy költő, azt már nem illik felvállalni, de mindig pörög az ember agya, és vannak tervek, amelyeket igyekszik megvalósítani. Két verset olvasott fel, Poszthumán és Mondd, mi lesz címmel.
Kopriva Nikolett Kárpátaljáról származik, két éve sepsiszentgyörgyi lakos, az írói létformát nem tudja leválasztani magáról, számára ez egy létállapot.
Miklóssi Szabó István szerint nem egyszerű arra a kérdésre válaszolni, hogy írónak lenni mit jelent. Az biztos, hogy nagyon komoly munkát igényel az írás. A legszebb az, mikor az ember egy könyvét befejezi. Két évvel ezelőtt kezdett új regénybe, amiből csak részleteket sikerült megírni, a címe Szent felháborodás.
Tamás Kincső szerint íróként figyelni kell arra, hogy miből mit lehet kihozni, hétköznapjaiban, ahogy jár-kel, sikerül megfogalmaznia egy-egy gondolatot. A csobán kutyája című írása egy olykor humort sem mellőzően megírt tragédia, a magát jól karbantartó, fitt ötvenéves Attilát, a helyi orvost futás közben összetépik a csobán kutyái.
Sántha Attila Csokonait parafrazálva megjegyezte, az is bolond, aki ma költő lesz Magyarországon és Romániában. Régen, ha valaki halálra írta magát, meg tudott élni belőle, igaz szűkösen. Nagy derültséget keltett Hus, hus! című humoros írása.
Czilli Aranka Kovásznán magyartanárnő és irodalomszervező, társadalmi szerepnek tekinti az íróságot. Versei fájdalomból és örömből szőtt pillanatminták a méltatói szerint.
Győrfi Kata szerint költőnek lenni egy egész életen át tartó erőbedobás, folyamatosan kell keresni az alkalmat, hogy az ember írjon és inspirálódjon.
Dimény H. Árpád szerint a költőség státusza változóban van, ma inkább egy „betegségnek” tekinthető.
Az est végén, a nyolc szerző beszélt jövőbeli terveiről, új kötetekről és könyvbemutatókról.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/171905/felezonyolcas-felolvasoest-a-konyvtarban
Kihelyezett módszertani találkozó Csernátonban
A Bod Péter Megyei Könyvtár idén Csernáton önkormányzatával közösen szervezte meg a háromszéki közkönyvtárosok hagyományos, év eleji módszertani-szakmai találkozóját, amelyre 2025. február 14-én került sor.
Az összejövetelt megnyitó Mágori István helyi polgármester hangsúlyozta, hogy számára és az általa vezetett közösség számára fontos a kultúra, a könyvtár, és elkötelezett ezek működése iránt.
Gáj Nándor, Kovászna megye tanácsának alelnöke támogatásáról biztosította a jelenlévő és a hiányzó könyvtárosokat, hitet, lendületet kívánt munkájukhoz, amely felelősségteljes szellemi kötelezettség, de távlatilag is lényeges közösségi haszna van.
Szonda Szabolcs megyei könyvtárigazgató biztatta a megyebeli könyvtárosokat, hogy a nem ritkán adódó nehézségek, a mostoha idők dacára is találják meg önmagukban az erőt és a lelkesedést, amely segíthet szolgálni a könyvtárügyet. Jelezte ugyanakkor a friss hírt, miszerint a tavalyi évben Kovászna Megye Tanácsa által benyújtott, könyvtárfejlesztést célzó pályázat, amely a megyében 13 könyvtárat érint, sikeres elbírálásban részesült.
Csüdör Katalin, a Bod Péter Megyei Könyvtár módszertanos munkatársa a megyei hálózat jelenlegi helyzetéről és a tavalyi idevágó változásokról nyújtott tájékoztatást, illetve ismertette az újonnan elindított, „A hónap könyve” elnevezésű, községekben működő, illetve ezekbe tervezett könyvklubokat.
Dr. Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár munkatársa felajánlotta, hogy olvasásnépszerűsítő foglalkozásokat tartana a községekben, szülőknek, családoknak.
A találkozó résztvevői a folytatásban tavalyi tapasztalataikat, könyvtáruk történéseit osztották meg egymással, ezt követően pedig Ágoston József helybeli könyvtárost köszöntötték, aki elköszönt a kollégáktól, jelezve, hogy nyugdíjba vonult.
Végszóként Gáj Nándor alelnök elismerően nyilatkozott arról, hogy a működő könyvtárakban ennyi program zajlik. Mint elmondta: fontos, hogy a könyvtárosok ismerjék egymás munkáját, de ugyanúgy törekedjenek arra is, hogy mások is tudjanak róluk, arról is, hogy mit csinálnak.
Rövid műsor keretében Dimény-Haszmann Ida Lili, Mágori Anna és Varga Eszter helybeli gimnazista diákok, valamint zenetanáruk, Jánó Kinga népdalokat, Márton Barna Zsolt, Kerekes József és Varga Kálmán katonanótákat adtak elő, Ábri Béla és zenekara kíséretével, aztán kötetlen beszélgetéssel és nótázással tarkított, közös vacsorával zárult a szakmai nap, könyvtárunk több munkatársának jelenlétében is.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid0syj63XeCQX9qJdfpNp2aqtW6DAAYR3ZnX1WQYGjGK1eePaKVFHiRe2dyijfzfwfgl
--Növekvő kölcsönzési mutatók a Maros Megyei Könyvtárban
Kortárs irodalom és sikerkönyvek hódítottak tavaly Maros megyében – a legkeresettebb kötetek listájáról Agyagási Hajnal, a Maros Megyei Könyvtár olvasószolgálati részleg vezetője árult el részleteket.
Összességében elmondható, hogy az olvasás iránti érdeklődés a megyei könyvtár statisztikái alapján növekvő trendet mutat, és biztató jele annak, hogy a jövőben is egyre többen fognak könyvet a kezükbe venni. A tavalyi évben a Maros megyei könyvtárakban nemcsak a kortárs könyvek, hanem a gyermekek számára készült kötetek is nagy népszerűségnek örvendtek.
Agyagási Hajnal örömmel közölte, hogy sokéves törekvésük és munkájuk meghozta gyümölcsét: egyre többen térnek be a könyvtárba, növekszik az olvasók száma. Látványosan bővült a gyerekrészleg olvasótábora, és ennek részben az is oka, hogy sok programot szerveznek a legkisebbeknek, és ezen felül osztályokat is fogadnak, például az Iskola másként hét keretében.
A kölcsönzések számában kiemelkedtek a mesés és tanulságos könyvek, például Az autók és Cicák, amelyek a legfiatalabbak számára kínálnak szórakoztató olvasnivalót. A Kuflik a föld alatt és Kuflik a hóban sorozatok is nagy népszerűségnek örvendtek, és természetesen a Bogyó és Babóca történetek sem maradtak le a toplistáról. A Maszat a repülőn és A beszélő kiskutya és más történetek szintén a legkeresettebb könyvek közé tartoztak, így jól látszik, hogy a gyerekek körében az állatok és kalandok iránti érdeklődés egyre nagyobb.
A nagyobbak szívesen olvasták az Egy Ropi naplója című kötetet, de a háziolvasmányokat is sokan kikölcsönözték, például a Négyszögletű kerek erdőt és Az Alma. A sötétség birodalma kötetet.
A felnőttek körében a múlt év folyamán a romantikus és drámai történetek uralták a listákat, a közös az volt bennük, hogy szinte kivétel nélkül kortárs szerzők művei. Toplistás volt tavaly a Valaki más cipőjében és Minden szívdobbanással című könyv, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig szintén egy Nicholas Sparks-könyv, a Kéz a kézben került.
Az olyan klasszikusok, mint A főnök és a Sárarany is jelen voltak a keresettek között, és természetesen a Menekülés Alaszkába és A Párizs szólóban sem maradhattak ki a lista éléről. Azok, akik a történelmi és elgondolkodtató regények iránt érdeklődnek, Anne Frank és Dawid Rubinowicz naplója, illetve A füvesasszony című művekkel bővítették olvasmánylistájukat. A toplisták lassan elmaradhatatlan alkotója, Valérie Perrin a Maros megyeiek kedvence is, tőle tavaly a Másodvirágzás című történetre voltak kíváncsiak a legtöbben.
--Digitális inklúziós program időseknek a Szatmár Megyei Könyvtárban
A Szatmár Megyei Könyvtár a Vodafone Alapítvány támogatásával elindítja a Hi Digital programot, amelynek célja a digitális nevelés népszerűsítése és a digitális készségek fejlesztése az idősebb korosztály számára.
A program elindítása a megyei könyvtár multikulturális részlegét vezető Veres Erzsébet kezdeményezésére történt, aki már régóta elkötelezett híve a digitális inklúzió népszerűsítésének, különös figyelmet fordítva az idősebb generációkra. Ő és csapata azzal a céllal dolgozott a projekt megvalósításán, hogy segítséget nyújtson a digitális világ gyors változásaiban való eligazodásban, így lehetőséget teremtve az idősebbek számára, hogy könnyebben alkalmazkodhassanak a modern technológiákhoz. Két könyvtáros, Tarta Violeta és Jáger Róbert vállalta a felkészítő szerepet, ennek érdekében egy bukaresti kurzuson is részt vettek.
A Hi Digital program keretében a Szatmár Megyei Könyvtár különféle oktatási és képzési alkalmakat szervez az idősebbek/idősek számára, hogy fejlesszék digitális készségeiket, például az internetezés, az online kommunikáció, a közösségi média használata, az online banki ügyintézés és más hasznos digitális eszközök használatának területén.
Az oktatás során nemcsak technikai ismereteket osztanak meg velük, hanem bizalmat is építenek a technológiai eszközökkel kapcsolatban, hogy képesek legyenek felhasználni azokat mindennapi életükben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://friss.ro/hi-digital-hogy-az-idosebbek-konnyebben-alkalmazkodhassanak-a-modern-technologiakhoz
--Drámapedagógiai képzés a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Az Egyesület a Könyvtárakért és Levéltárakért szervezésében 2025. február 21. és 23. között drámapedagógiai képzésre került sor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
Az Ajtó a gyermekekhez című tréninget két magyarországi szakember, Gyombolai Gábor és Patonay Anita drámapedagógusok, színész-drámatanárok tartották, akik doktori címmel és három évtizedes tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren.
Az előadók a cselekvésen alapuló tanulási módszer rejtelmeibe vezették be a jelenlévőket. A könyvtárosoknak, közművelődési szakembereknek, pedagógusoknak olyan gyakorlati képzést tartottak, amely lehetővé teszi annak megtapasztalását, hogy a dramatikus cselekvés miként képes bizonyos változásokat előidézni a játszóknál, és ezáltal miként lett a drámapedagógia a művészetpedagógia meghatározó ágazata. A képzés során a résztvevőknek lehetőségük nyílt megismerni, élményszerűen kipróbálni ezeket a játékokat, sőt megtanulni a játékok összefűzésének módszertanát és megalkotni egy saját játéksort is. A cél olyan gyakorlati tudás átadása volt, amellyel a következő héten már mindenki a saját területén, különböző gyermekfoglalkozásokon használni tudta a drámapedagógia itt szerzett eszközkészletét.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/dramapedagogiai-kepzes-gyergyoszentmikloson
--Keresettek a kortárs magyar szerzők Székelyudvarhelyen is
Népszerűnek bizonyulnak a kortárs irodalmi alkotások és a magyar szerzők, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár adatai szerint, mind a diákok, mind a felnőttek körében. Jó hír, hogy negyedévente új kiadásokkal frissül a könyvtár állománya.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak jelenleg 12 300-nál is több érvényes olvasójeggyel rendelkező, regisztrált felhasználója van, amelyből tavaly több mint ötezren újították meg a tagságukat – mesélte el Gálovits Rózsa, a könyvtár osztályvezetője, aki hozzátette, hogy 2024-ben közel 1250 új beiratkozó is volt. A számoknál maradva az osztályvezető kifejtette, tavaly az olvasók 33 ezer dokumentumot kölcsönöztek vagy használtak a könyvtár olvasótermében.
Az is kiderült, hogy a felnőttek és diákok (óvodáskorúaktól egészen az egyetemistákig) aránya körülbelül 40-60 százalékban oszlik meg. Bár gondolhatnánk, hogy ez a kötelező olvasmányok miatt van így, de a legnépszerűbb könyvek a szórakoztató irodalom listájából kerülnek ki – fejtette ki az osztályvezető, aki kérdésünkre elmondta, ősszel és télen több idejük van az embereknek olvasni, a könyvtári látogatók száma ezért nyáron a legalacsonyabb.
Népszerűek a kortárs szerzők művei, de a magyar szerzőket is előnyben részesítik a székelyudvarhelyi olvasók. A felnőttek körében például keresettek voltak az elmúlt évben a magyar szerzők tollából származók közül Fábián Janka könyvei, de Náray Tamás, Orvos-Tóth Noémi, Budai Lotti, illetve Karády Anna és Bauer Barbara könyveit is rendszeresen kölcsönözték az olvasók. Ugyanakkor keresett volt Valérie Perinn Másodvirágzás című könyve, Anne Jacobs A Kilimandzsáró felett az ég című regénye, akárcsak Nicholas Sparks Álmok földjén és Jojo Moyes Párizs szólóban című könyve. A fiatalok körében továbbra is népszerűek Leiner Laura sorozatai, de Jeff Kinney-től az Egy ropi naplója könyvsorozat, valamint Dami Elisabetta könyvei is előkelő helyen állnak a keresettség alapján. Klasszikusok közül Kármán Józseftől a Fanni hagyományait és Kosztolányi Dezső Édes Annáját, illetve Camil Petrescutól A szerelem utolsó, a háború első éjszakáját is számos diák kikölcsönözte.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/keresettek-a-kortars-magyar-irok-regenyei-szekelyfoldon-is
--Ideiglenesen új helyszínen az Arad Megyei Könyvtár
Az Arad Megyei Könyvtár 2024. december 1-jétől hőszigetelési munkálatok miatt felfüggesztette az olvasók kiszolgálását az épületben. Az intézmény 2025. február 3-tól új, ideiglenes helyszínen, a Kultúrpalotában várja látogatóit. A könyvtárba való belépés a múzeum régészeti részlegén keresztül lehetséges – tájékoztatott Ionel Bulbuc, a könyvtár igazgatója saját Facebook-oldalán.
Az ideiglenes helyszínen az alábbi részlegek lesznek elérhetők: felnőtt- és gyermekkönyv-kölcsönzés, valamint a művészeti és multimédia részleg.
A könyvtár mikelakai és Vlaicu negyedi fiókjai továbbra is zavartalanul látogathatók, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt (hétfőtől péntekig, 9–17 óra között).
Forrás: https://nyugatijelen.com/index.php/kultura/a-kulturpalotaban-keressek-a-konyvtarat
--Megkezdte a gyűjtemény költöztetését a Bihar Megyei Könyvtár
Megkezdték a könyvek átcímkézését és a felújított terekre való átköltöztetésüket a Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtárban, ezért megváltozott a téka nyitvatartási ideje.
Az olvasótermet hétfőtől péntekig továbbra is 8–19 óra között használhatják az olvasók, kölcsönözni azonban rövidebb időszakban, munkanapokon 8–16 óra között lehet.
A könyvtár vezetősége reméli, hogy a téka a lehető legrövidebb időn belül ismét teljesen működőképessé válik.
Forrás: https://www.varad.ro/koltoztetik-a-konyveket/
RENDEZVÉNYEK
--Magyar és román műfordítók minifesztiválja Bukarestben
A magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját tartották Bukarestben idén februárban, immár harmadik alkalommal. Az elmúlt évben megjelent román és magyar műfordításokat bemutató, Irodalmi szálak 3.0 című rendezvénysorozatnak a magyar kulturális külképviselet bukaresti székháza, illetve a Román Kulturális Intézet (ICR) adott otthont.
„A műfordítások hidat építettek és építenek román és magyar kultúra között, és idén is erre fókuszálunk. Ezért olyan szerzőket hívtunk meg, akiknek a művei érdeklődést váltottak ki a másik nyelven olvasók között, illetve a fordítók maguk jelentős szerepet vállalnak a két kultúra közötti átjárhatóságban” – mondta Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója.
A minifesztivál első felvonására a Liszt Intézet bukaresti központjában került sor február 6-án, amikor a marosvásárhelyi Lector Kiadó és a csíkszeredai Bookart Kiadó egy-egy román irodalmi műfordítását mutatták be. Octavian Soviany Magellán sarka (fordította: Király Zoltán) és Ovidiu Genaru Mircea Duna-csatorna (fordította: Demény Péter) kötetei kapcsán a szerzők és fordítók beszélgettek.
A nyolcvanas évek nemzedékének legfontosabb román alkotói között számon tartott, több ízben Nobel-díjra javasolt Mircea Cărtărescu „ne kiáltsd sohasem segítség” című verseskötetét Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg fordította magyarra. Február 12-én mutatták be Karácsonyi Zsolt Belső tízezer című kötetének fordítását, amelyet a magyar irodalom egyik legtermékenyebb román fordítója, George Volceanov ültetett át román nyelvre. A kötet a Cartea Românească Kiadónál jelent meg románul, a Romániai Írók Szövetségének kezdeményezésére. Az est harmadik bemutatandó kötete Doina Ruști A malom kísértete (fordította: Szenkovics Enikő) című regénye volt, amelynek első kiadása 2008-ban elnyerte a Romániai Írók Szövetsége legjobb regényért járó díját. A részben önéletrajzi ihletésű regény a kommunizmus parabolájaként is olvasható, amelyben a hallgatás, a kényszer elfogadása, a cinkosság a mindennapok velejárója.
A műfordítói minifesztivál utolsó napján, február 13-án Sántha Attila legújabb kötetének román fordítását mutatták be az ICR székházában. Az Ágtól ágig verseskötetet George Volceanov fordította románra, és decemberben jelent meg a Tracus Arte Kiadó és a Közéletre Nevelésért Alapítvány együttműködésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. Az Irodalmi szálak 3.0 a legújabb magyar-román műfordításkötet bemutatójával zárult. Szöllősi Mátyás első prózai munkája az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Váltóáram című elbeszéléskötet, amellyel 2017-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, románul pedig George Volceanov fordításában a Tracus Arte Kiadónál jelent meg idén januárban.
--Kiskorúak halállistán - könyvbemutató
B. Kovács András Kiskorúak halállistán. Dél-erdélyi magyar gyermektúszok a besszarábiai fronton – Kovács Gyuláné Szén Lenke és Rákosi Mária ifjúsága című könyvének az ArtPrinter Könyvkiadó gondozásában megjelent, második, bővített kiadását mutatták be a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház tanácstermében 2024. február 20-án. Ez a szerző 26. könyve, műfaja szerint a tényirodalom körébe sorolható.
A szerző röviden felvázolta azt a történelmi korszakot, amely a retorziók, megtorlások időszaka volt, és amelynek részesei lettek ezek a gyermekek is. A második világháború idején 68 kiskorút a szüleiktől elszakítva a besszarábiai frontra hurcoltak. A román hatóságok koholt vádak alapján a gyerekeket Dél-Erdély határmenti településeiről szedték össze, és túszként tartották fogva a frontvonal közvetlen közelében.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171987/kiskoruak-halallistan
--Jókai 200: Minikiállítás az író kézirataiból a Teleki Tékában
A 200 éve született Jókai Mór eredeti kézirataiból nyílt minikiállítás 2025. február 18-án a marosvásárhelyi Teleki Tékában. Jókai hatalmas kéziratos hagyatékából 2003-ban kerültek a marosvásárhelyi könyvtárba a kéziratok: tizenkét novellarészlet, egy regénytöredék és egy teljes elbeszélés.
A gróf Teleki Andor (1902-1978) hagyatékából származó gyűjteményt a Teleki család adományozta az intézménynek. „E műveket Jókai többnyire az önkényuralom első éveiben vetette papírra jellegzetes apró gyöngybetűivel, minimális javításokkal; némelyik lap végén kivehető a Sajó szignó, a megtorlástól tartva 1850-ben ezt az álnevet használta” – mondta el Bányai Réka könyvtáros a Marosvásárhelyi Rádiónak. Elmondása szerint az anyagnak nem a mennyisége, hanem az eszmei értéke nagy, egy tárlóban látható a kiállításoknak otthont adó teremben. Ebben eredeti Jókai-kéziratokat mutatnak be, illetve két kötetet az 1894-ben megjelent százkötetes kiadásból. A könyvtáros szerint a kéziratok az Argentínában örökösök nélkül elhunyt Teleki Andor gyűjteményében voltak, aki műgyűjtő volt. Hozzátartozói úgy gondolták, a kéziratoknak közgyűjteményben van a helyük. Teleki Andornak a kéziratokhoz fűzött feljegyzése szerint gróf Teleki Sándor (1821–1892) hagyatékából maradtak fenn, akiről ismert, hogy Petőfi Sándor barátja volt. Jókaival is ismerték egymást, leveleztek, és az író 1876-os erdélyi útján együtt utaztak Kolozsvártól Koltóig, ahol Teleki vendégül látta. Az, hogy a kéziratok miként kerültek Teleki Sándorhoz, megfejtésre vár – mondta a könyvtáros. Bányai Réka szerint nem valószínű, hogy adományozásról lenne szó, mivel a kéziratok között sok a töredék, egy műnek egyetlen lapja például. Nem is az író halála után juthattak az erdélyi főnemeshez, mivel korábban elhunyt, mint Jókai – tette hozzá. Közölte: valamennyi szöveg megjelent nyomtatásban, a nyomdába előkészített kéziratból származó lapok ismert művekből és az író kevésbé ismert novelláiból vannak.
A minikiállítás helyhiány miatt nem mutatja be Jókai Mór teljes életművét, de ismertető szöveg társul hozzá, és kérésre a Teleki Téka munkatársai is segítik információkkal a látogatókat. Az író születésének 200. évfordulója alkalmából nyílt minitárlat március végéig látogatható a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.
--Ágoston Annamary könyvbemutatója - Saját életünket építeni…
A baróti születésű Ágoston Annamary harmadik könyvével jelentkezett a nagyközönség előtt 2025. február 18-án, a sepsiszentgyörgyi LibriM Könyvudvarban, Építsd végre a saját életed! címmel, A kapcsolatok teremtő erejével alcímmel, amely a budapesti Vareg Hungary Kft. nyomdájában készült 270 oldalon. Beszélgetőpartnere Grubisics Levente, a Sepsi Rádió tulajdonosa és műsorvezetője volt.
A szerzőtől megtudhattuk, hogy az első kötete, az Utazás szíved körül egy gyermekkori álom beteljesülése volt, a csúcsok csúcsa. A második, az Így éld túl! – Mentőöv a nehézségek leküzdéséhez arról szól, hogy miként lehet felépíteni önmagunkat, amikor minden összeomlani látszik, és a 2022-ig tartó utat öleli fel. Ez a harmadik könyv pedig az eddig megélt tapasztalatainak és tudásának az esszenciája, amelyet a kisunokájának ajánl.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171887/sajat-eletunket-epiteni%E2%80%A6
--Könyvcserebere a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban
Az idei Magyar Kultúra Napja alkalmából került sor a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban a könyvcserebere akcióra, abból a meggondolásból kiindulva, hogy mindenkinél lapul a könyvespolcon egy olyan könyv, amelyet már kiolvasott, de nem tartana meg, ajándékba is kapott egy példányt belőle, esetleg nem szerette annyira vagy épp annyira tetszett, hogy másokkal is megosztaná, de egyéb okok miatt is továbbadná, és amely helyett szívesen kézbe venne egy másikat. A különleges vagy némely olvasók szemében furcsának tűnő rendezvényre az iskola dísztermében, illetve a könyvtárban került sor.
Az érdeklődőknek csak két szabályt kellett betartaniuk: olyan kiadványt hozzanak, amilyent ők is szívesen kézbe vennének, és annyi könyvvel távozzanak, ahánnyal érkeztek.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/02/konyvcserebere-szekelykereszturi-orban.html
--A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola csatlakozott a Nemzetközi könyvjelzőcsere programhoz
A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola 2025-ben is bekapcsolódott a Nemzetközi könyvjelzőcsere program izgalmas világába.
A program keretében a székelyudvarhelyi 6. osztályos tanulók egy portugál iskola, a Vila Pouca de Aguiar településen működő intézmény diákjaival kerültek kapcsolatba. A projekt lényege, hogy a világ különböző pontjain lévő iskolai könyvtárak diákjai saját készítésű könyvjelzőket küldenek egymásnak, ezzel is erősítve a nemzetközi kapcsolatokat és az olvasás szeretetét.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/02/a-szekelyudvarhelyi-bethlen-gabor.html
--Közel a festett bútorhoz - könyvbemutató
Valóságos erdélyi és szászföldi kalandozásra hívta a közönséget Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató Pozsony Ferenc néprajzkutató, akadémikus Festett bútorok a Székelyföldön című könyvének 2025. február 19-i, sepsiszentgyörgyi bemutatóján. A Székely Nemzeti Múzeumban tartott festettbútor-mustra elvezetett a több évszázados falfestményektől a nyugati bútorfestő hagyományokat szász közvetítéssel Erdélyben is meghonosított bútorfestő kultúráig, nem titkolva, hogy a gyűjtéshez, egy-egy bútordarab származásának beazonosításához gyakran szerencse is kell – tárgyak esetében ez különösen igaz –, hisz az elmúlt évszázadokban, más bútordarabokkal együtt a festett ládák úgy vándoroltak, mint a férjhez menő menyecskék.
Az eddig megjelent erdélyi szakkiadványokban a szerzők inkább rajzokat, önálló mintákat közöltek, Pozsony Ferenc könyvének törzsanyaga a több mint százötven nagyon jó minőségű fénykép, amelyek által végigkövethetőek a különböző korok, stílusok – hangsúlyozta Szőcsné Gazda Enikő, kiemelve Dimény Attila, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum igazgatójának szerkesztői munkáját.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171904/kozel-a-festett-butorhoz
--Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör munkaülése
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2025. február 24-én tartotta soros munkaülését a helyi RMDSZ székházában.
A rendezvény első részében a kör egykori oszlopos tagja, a jelenleg Gyulán élő Szép Mária Terézia költeményei hangzottak el. A költőnő Mikor a versek, Csillagok, Későn, Farsang és Aludtál című verseit Kolumbán Zsolt művész-tanár, Regéczy Éva röntgenasszisztens, Nagy Gizella tanár-költő, Kiss Anna tanítónő, szervező és Perényi Ildikó énekesnő adta elő lelkesedéssel és mély átéléssel.
A munkaülés második részét Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének szentelték, a tudós orvos halálának 160. évfordulója alkalmából. Czernák Ferenc ny. ezredes dr. Györfi András Ernő Semmelweis Ignácról szóló költeményét olvasta fel, majd dr. Vajda Sándor vetítéssel egybekötött előadással emlékezett az orvostudomány egyik legjelesebb képviselőjére. Az előadó részletesen taglalta felfedezésének állomásait, kutatómunkáját, de megtudhattuk azt is, hogy életében egyetlen elismerésben sem részesült, a döbringeni elmegyógyintézetben vesztette életét, holott nem volt elmebeteg, csak a kismamákon szeretett volna minden áron segíteni. Ma már iskolák viselik nevét, s nem utolsósorban a budapesti orvostudományi egyetem. Magvas előadása után Juhasz Anikó és Zöld Attila versei hangzottak el Nagy Gizella és Kiss Anna tolmácsolásában, amelyek Semmelweis érdemeire mutattak rá. Perényi Ildikó a kevéssel korábbi Valentin-nap tiszteletére Juhász Gyula Anna örök című művét szólaltatta meg, Sensendorf Ervin könyvelő pedig Radnóti Miklós Himnusz a békéről című gyöngyszemét adta elő az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából. Bátkai Sándor vállalkozó, közösségszervező Túrrmezei Erzsébet A kegyelem ege alatt című alkotásával tett bizonyságot a Megváltó Jézusról. Végezetül Erdélyi István Hazám című, 1964-ben született saját írását szavalta el, Nagy Gizella pedig Az utolsó szerb tanító című novelláskötetével ajándékozta meg az irodalom szerelmeseit.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/feledhetetlen-delutan-dr-vajda-sandor-tarsasagaban
--Wass Albert-felolvasóest Kézdivásárhelyen
Az anyanyelv nemzetközi napján, 2025. február 21-én Wass Albert tiszteletére a magyarlakta területeken egyidőben, településenként ugyanazon a helyszínen idén is felolvastak műveiből. Erdélyből csupán Kézdivásárhely csatlakozott a világszerte több helyszínen is megrendezett Wass Albert-felolvasások hétvégéjéhez. Idén 56 anyaországi, angliai, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, őrségi és amerikai egyesült államokbeli közösség csatlakozott a rendezvényhez.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171886/mintha-hozzank-edesanyank-szolna-wass-albert-felolvasoest-kezdivasarhelyen
--Olvasóköri ülés Lippán
2025. február 17-én a lippai Hildegardis Házban a helybeli Degré Alajos Olvasókör megtartotta a havi ülését, amelynek témáját a szép magyar próza képezte. Az alkalomból Jókai Mór műveiből olvastak fel. Mivel az Egy magyar nábob című kötetből idéztek, elhatározták: megkeresik a kastélyt, amely kapcsolatban van a kötettel. Ez a Szabadkígyóson található, manapság múzeumként működő Wenckheim-kastély, amely a jövőben az irodalmi ülés témája lesz. Az olvasóköri ülés ezúttal is agapéval zárult, Woonerth Loránd jó házigazdának bizonyult – mondta el Czernák Ferenc elnök.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/olvasokori-ules-lippan-6
--Az anyanyelv nyemzetközi napját ünnepelték Vajdahunyadon
Rendkívül gazdag kulturális esttel ünnepelték az anyanyelv nemzetközi napját Vajdahunyadon. A kezdeményező és házigazda a Petőfi Sándor Program keretében Vajdahunyadon tevékenykedő Zsidai Sára volt, aki ösztöndíjas társaival, Demcsik Norberttel és Jankovszky Rékával közösen szervezte meg a sokrétű rendezvényt. A Corvin Savaria Kulturális Központ néven működő vajdahunyadi Magyar Házban Ferenczi István helyi RMDSZ-elnök, városi tanácsos köszöntötte a népes közönséget, majd dr. Kőrösi Viktor Dávid, a kolozsvári magyar főkonzulátus vezető konzulja gratulált a rendezvényhez.
Demcsik Norbert, jelenleg Marosvásárhelyen tevékenykedő Petőfi-ösztöndíjas bő évtizedes dublini tapasztalatából kiindulva vázolta fel az anyanyelv és az identitásőrzés kapcsolatát, illetve ennek sajátos Kárpát-medencei vonatkozásait. A reformkor nagyjai is említésre kerültek, már csak annak kapcsán is, hogy Demcsik Norbert felvidéki születésű, Komáromból jött, ahol kereken 200 esztendővel ezelőtt, 1825. február 18-án született Jókai Mór, akitől előadása vezérgondolatát is idézte: „Egy kincs van minden nemzetnek adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv.”
Zsidai Sára ösztöndíjas társa vadgazdai tanulmányai és kutyatréner tapasztalatai nyomán mesélt arról, mi a kutyák anyanyelve, hogyan kommunikálnak négylábú kedvenceink, ebben pedig Csipke, a bajor hegyi vérebe volt segítségére, aki hősiesen tűrte, hogy gazdája rajta mintázza az ebek kommunikációs gyakorlatait.
Az est harmadik előadása hasonlóan érdekfeszítőnek bizonyult. Jankovszky Réka, Fogarason tevékenykedő Petőfi-ösztöndíjas a föld számos népének anyanyelvéről beszélt, eredetükről, sajátos vonásaikról.
Nem ártott végig éber figyelemmel kísérni az előadásokat, mert a végén az elhangzottakra épülő kívzjátékon vehettek részt a jelenlévők. Nagy volt az izgalom, a négy csapatba tömörült hallgatóság lelkesen találgatta a választ a főleg nyelvekhez kötődő ötletes kérdésekre, feladványokra. Akinek kedve volt, még makramézással is megtoldhatta az est élményeit. Jankovszky Réka, immár második alkalommal, nagy türelemmel kalauzolta a vajdahunyadi érdeklődőket a bogozás világába.
A rendezvény jócskán estébe nyúlt, de tartalmas, töltekezős időnek bizonyult. A következő napokban, rövidebb formában Déván és Szászvároson is hasonló rendezvényre került sor a Petőfi-ösztöndíjasok szervezésében.
Forrás: https://nyugatijelen.com/index.php/jelenido/egy-kincs-van-minden-nemzetnek-adva
--Jótékonysági könyvvásár – egy tál meleg ételért
A marosvásárhelyi és kolozsvári hajléktalanoknak hetente meleg ebédet biztosító Solidaris Egyesület a marosvásárhelyi Everest szállodában két alkalommal, 2025. február 28-án és március 1-én 11–19 óra között várta a segíteni kívánó könyvbarátokat jótékonysági könyvvásárra. Az érdeklődők mintegy 600, különféle tematikájú könyv közül válogathattak. A könyvekért cserébe adományt adhattak, amelyet az egyesület meleg étel vásárlására használ.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/jotekonysagi-konyvvasart-szerveznek-az-ehezokert
--Bemutatták Tóth László újabb mesekönyvét
2025. február 6-án mintegy ötven érdeklődő jelenlétében mutatták be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében Tóth László újságíró decemberben megjelent, Kaland a tükrön túl című mesekötetét, a szerző ötödik könyvét. A könyvet ismertette és a szerzővel beszélgetett Deszke Kriszta, a Profi Rádió munkatársa.
Tóth László arról beszélt, hogy első manós könyvéhez hasonlóan ez a mostani is unokái, Ákos és Apor unszolására született meg, akik arra kérték őt, hogy írjon számukra mesét karácsonyra. Habár addig még soha nem írt meséket, 2023 decemberében nekifogott és egy hét alatt megírta A manók csodálatos világa című kis könyvét, amely sikeresnek bizonyult, nem csak az unokái körében, pedig elsőkként ők kérdezték azt, hogy ugye, lesz folytatás, újabb manós könyv.
… Tóth László (…) azt is elárulta, hogy év végén lesz folytatás, de az már a felnőttekhez (is) fog szólni. Jövőbeli terveiről szólva megtudtuk, hogy az év végére elkészülő újabb mesekönyvön kívül két köteten dolgozik. Az egyik egy történelmi tárgyú kisregény, a másik pedig egy Sárosi Csaba grafikussal közös könyv lesz, az általa készített „játékokhoz” ír kísérő történeteket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171603/bemutattak-toth-laszlo-ujabb-mesekonyvet
DÍJAK
--Codău Annamária a Kálmán C. György irodalomkritikusi díj 2024-es díjazottja
A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya és a Literatura folyóirat harmadik alkalommal, 2025. február 11-én adta át a Kálmán C. György (1954–2021) emlékére 2022-ben alapított irodalomkritikusi díjat az elismerés 2024. évi nyertesének. A díjat ezúttal Codău Annamária kritikus, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője érdemelte ki.
A Kálmán C. György irodalomkritikus-díj célja, hogy felhívja a figyelmet a sokoldalú, tájékozott, invenciózus, egyéni hanggal és karakteres véleménnyel rendelkező fiatal magyar irodalomkritikusokra, akik munkájuk magas színvonalával már figyelmet keltettek.
A díjazottat évente felkért külső szakmai tanácsadók javaslatai alapján a BTK Irodalomtudományi Intézetben működő Literatura folyóirat szerkesztőségéből és az Irodalomelméleti osztály munkatársaiból álló zsűri választja ki. A díjazott neve az átadás napján válik nyilvánossá.
A díjat, amely a névadó személyiségére emlékeztető egyedi tárgy, családja és volt kollégái adták át az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében, ahol Kappanyos András és Z. Varga Zoltán bevezetője után Szolláth Dávid mondott laudációt.
GYÁSZHÍR
--Elhunyt Kozma Mária, a Maros Megyei Könyvtár bibliográfusa
Elhunyt Fülöp (Kozma) Mária, a Maros Megyei Könyvtár könyvtárosa, bibliográfusa, aki a Maros megyére vonatkozó bibliográfiai kutatások elkötelezettje volt. Az 1940-ben született szakember munkájának eredményei több kötetetben láttak napvilágot. „Szívvel-lélekkel dolgozott a műszaki könyvtárban, rendszeresen szervezett fényképkiállításokat, irodalmi esteket. Később a helyi bibliográfia részleg alapjait fektette le, meghatározva ezzel azt az irányt, amit sokáig követtek munkatársai.” – áll a könyvtár közleményében. Nyugállományba vonulása nem törte meg a munkakedvét, fáradhatatlanul dolgozott dédelgetett álmának megvalósításán, nevezetesen a Maros megyei személyiségek lexikonjának megjelentetésén.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Fulop-Kozma-Maria-a-Maros-Megyei-Konyvtar-konyvtarosa-bibliografusa
--Meghalt Szurkos András költő
2025. január 30-án meghalt Szurkos András, 1941-es, orbaiszéki születésű, Kézdiszéken dolgozó, 1990-ben Magyarországra kivándorolt költő. Az 1960-as évektől közölt verseket a Megyei Tükörben, Brassói Lapokban, Ifjúmunkásban, Munkáséletben, Utunkban, Igaz Szóban és Korunkban – ezek nem rosszabbak, mint e lapokban megjelent írások átlaga. Foglalkozott kaszálással, nyúlfogással, éjjeliőrködött, volt gazdasági tervező és kereskedelmi felügyelő, szerkesztő, majd 1994-től nyugdíjazásáig a Magyar Rádió Sajtóarchívumában dolgozott.
Ám az, aki kezébe veszi tavaly megjelent, Vénélmény című verseskötetét, alaposan meglepődik. Adott egy költő, aki hosszú évtizedeken keresztül egyébbel foglalkozik, és kínkeservesen próbálja írni a korra oly jellemző hiányverseket. Aztán történik vele valami „vénkorában”, és rájön, jobb, ha a saját verseivel foglalkozik.
Kiderült, kitűnő formaérzéke van, és nagyszerűen tud mesélni versben. Amikor pedig arról es (értsd: is) meggyőződött, hogy székelyül es lehet írni, és nem szakad le a világ, egyszerűen elkezdett szárnyalni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171413/elhunyt-szurkos-andras-kolto-1941%E2%80%932025
--Elhunyt Fecske Csaba költő
Nem sokkal 77. születésnapja előtt, 2025. február 28-án elhunyt Fecske Csaba, József Attila-díjas költő, meseíró, publicista – közölte a hírt költőtársa és barátja, Vass Tibor.
Fecske Csaba 1948. március 10-én született a Borsod megyei Szögligeten, 1962-ben költözött Miskolcra. Huszonnégy évig dolgozott a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál különböző beosztásokban, eredeti foglalkozása öntőipari technikus.
Szabó Lőrinc-, Pro Literatura-, József Attila- és Utassy József-díjas költő, író, publicista, meseíró. Évekig volt az Észak-Magyarország jegyzetírója, szerkesztette az Új Észak gyermekrovatát. Szerkesztője volt az Új Holnap irodalmi folyóiratnak, vezetője az Új Holnap Stúdiónak, amely fiatal pályakezdő irodalmárokkal foglalkozott. A Kossuth Rádió Rádiókabaréjának rendszeres szerzője volt.
Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Széchenyi István Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának.
2019-ben Pro Urbe Miskolc kitüntetést vehetett át.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-fecske-csaba-kolto.html
KÖNYVAJÁNLÓ
--Megjelent a Petőfi összes versét tartalmazó kritikai kiadás utolsó kötete
Megjelent a Petőfi Sándor összes versét tartalmazó kritikaikiadás-sorozat utolsó, hatodik kötete, amelyben az 1848–1849 időszak versei találhatók. Petőfi nagy terjedelmű epikus művét, Az apostol című verses elbeszélést is tartalmazza a kötet.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) és az Universitas Kiadó társkiadásában, a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósult kötet kiemelkedő eredménye a magyar irodalomtudománynak, hiszen ezzel megszűnt a Petőfi-filológiában tátongó hiátus, és bővült azoknak a szakkönyveknek a száma, amelyek tisztán mutatják meg Petőfi alakját és nyelvének környezetét – áll az MNMKK OSZK közleményében.
Petőfi Sándor összes költeményének teljes kritikaikiadás-sorozata 52 év alatt valósult meg, amely a költő élethosszának kétszerese.
Petőfi születésének bicentenáriumára újabb kutatások indultak el A kötet megjelenése lehetőséget adott arra is, hogy a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára keletkezett újabb kutatási eredményeket beépítsék a kiadásba. Így nemcsak a költő előtt tiszteleg, hanem azok előtt a kiváló filológusok előtt is, akik az elmúlt öt évtizedben a sorozat megvalósításán dolgoztak.
--Kísérlet az erdélyi magyar képzőművészet népszerűsítésére
Sokszor, sok helyen dicsérik a külhoni, „idegenbe szakadt” magyarságot azért, mert ellenszélben őrzi, ápolja és építi a kultúrát a színház, az irodalom vagy a népművészet által. A képzőművészet, bár talán kevesebbet beszélünk róla, ugyanide sorolandó. Demeter Ervin magyarországi politikus arra vállalkozott, hogy ez utóbbiról átfogó képet adjon, így született meg az Erdélyiség című kiadvány az Exit Kiadó gondozásában, amelyet Kolozsváron, a Vallásszabadság házában mutattak be 2025. február 12-én. A szerzővel Bordás Beáta művészettörténész beszélgetett.
– A képzőművészettel való törődés nem előzmények nélküli – fogalmazott Demeter Ervin. Bordás Beáta kérdésére kifejtette: 1988 márciusában, a rendszerváltás hajnalán a szerző, családjával és barátaival létrehozta az Erdély Művészetéért Alapítványt, amely ma is létezik. Kezdetben az Országos Széchényi Könyvtárban, később saját, ma is működő galériájukban szerveztek kiállításokat, tehát a szerző művészetek iránti érdeklődése nem légből kapott. Érdekes adalékként Demeter Ervin megjegyezte, hogy az alapítvány első kiállítását Csurka István drámaíró nyitotta meg.
A szerző elmondta, bár mindig érdekelte és szívügyének tekintette az erdélyi magyar képzőművészetet, teljes odaadással csak 2020-as nyugdíjazása után tudott foglalkozni az egyes művészek életrajzaival. Ekkor elkezdte ezeket gyűjteni, és rövid bejegyzések formájában közzétett belőlük a Facebookon. A közösségi oldalon megosztott összefoglalók célja a figyelemfelhívás volt. A szövegek ezen jellegét a kötetben is megtartotta.
Miután a kötet alcíme Egy elszakított nemzetrész művészete, a lajstromba olyan művészeket vett be a szerző, akik 1920-tól, a trianoni békeszerződés után alkottak a mai Románia területén. Ez volt az alsó határ. A felső pedig az 1970 előtt született művészek, akik a rendszerváltás környékén húszas éveik végén jártak, így született meg a megközelítőleg ötszáz képzőművészt tartalmazó kiadvány.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/kiserlet-az-erdelyi-magyar-kepzomuveszet-nepszerusitesere
Népes közönség előtt mutatták be Demeter Ervin Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című vaskos könyvét Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban 2025. február 13-án. A szerzővel és Nagy Péter kiadóvezetővel Bordás Beáta intézményvezető beszélgetett. A 472 oldalas lexikon a Trianon utáni erdélyi magyar képzőművészetet mutatja be 456 művész életútján, munkáin, arcképein és önarcképein keresztül.
A kötetet a kolozsvári Exit Kiadó, az Erdély Művészetéért Alapítvány és az Erdélyi Művészeti Központ Kiadó közösen jelentette meg tavaly.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171731/egy-elszakitott-nemzetresz-muveszete-demeter-ervin-konyvbemutatoja
--Köpec patakától az Inn folyóig – könyvbemutató
A Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület kiadásában megjelent a köpeci Benedek Pál ácsmester, rímfaragó, egykori székely határőr verses naplója, Köpec patakától az Inn folyóig címmel. A Préda Barna által kötetbe szerkesztett napló nem szokványos módon nyújt betekintést a második világháború végnapjaiba egy Erdővidékről elszakított családapa szemén át, rímekbe szedve. A verssorokból és az azokat kísérő tanulmányból a méltatlanul keveset kutatott erdővidéki 13. székely határőr zászlóalj idős határőreinek hányatott sorsát ismerhetjük meg a csobányosi harcoktól, a bátosi átszervezésen át egészen a nyugati fogságig.
Forrás és a teljes, részletes könyvismertető itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171951/kopec-patakatol-az-inn-folyoig
A kötet sepsiszentgyörgyi és köpeci bemutatójáról tudósítás itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/verses-naplo-a-vilageges-vegnapjaibol/
--Hősnők tere: novellák nőkről nem csak nőknek
Mikola Emese kolozsvári írónő második prózakötete, a Hősnők tere arra vállalkozik, hogy női sorsokat, történeteket helyezzen a középpontba – annak tudatában, hogy a magyar irodalom nagy, maradandó hősei általában férfiak: Toldi Miklós, Tímár Mihály, Turi Dani. Központi, női figurával ritkán találkozunk, vagy ha mégis, az azért van, hogy a férfit segítse, támogassa vagy akadályozza.
A kötet 2025. február 20-i, kolozsvári bemutatóján Mikola Emesével Szűcs László, a kötet szerkesztője, az Újvárad folyóirat főszerkesztője beszélgetett.
– Én az óvodából is mindig elszöktem, mert ott nem írtunk és nem olvastunk – idézte fel „íróvá válásának” történetét Mikola Emese. A szerző azt is elmesélte, amikor az átkosban az óvónőknek el kellett menniük a boltba sorba állni, a takarítónő vigyázott a gyerekekre, a kis Emesének adtak egy mesekönyvet, aki, bár olvasni még nem tudott, társainak mesélt, ők meg figyeltek rá. Úgy gondolja, ő ezzel a mesélőhajlammal született.
A Holnap Könyvek Kiadó gondozásában megjelent kötet női sorsokat, női megéléseket tár az olvasó elé, a szerző által írt előszó szerint az ok az ember, a történet csak okozat. A novelláskötet különböző korok, helyszínek és tapasztalatok gyűjtőhelye. Az egyes szövegek alapja a valóság, tehát valós helyszínek, hús-vér emberek, viszont, Mikola Emese azt sem titkolja, nem kíván a realitás talaján maradni írásaiban. Meglátása szerint a fikció mindig több mint a realitás, és ha tényszerűen leírna való életbeli történéseket, az túl egyedi és nem elegendő ahhoz, hogy szépirodalmi alkotásként megjelenjen.
Mikola Emese irodalomterápiával is foglalkozik, ennek kapcsán felidézte egyik élményét: irodalomterápiás konferencián Tolsztojjal foglalkozó szakember előadásában hangzott el az, hogy ezeken a foglalkozásokon, ha szerepjátékra kerül a sor, a nők sok esetben férfi karaktereket választanak, és az ő bőrükbe bújnak. Ez annak is köszönhető, hogy annyira kevés női hős van az irodalomban, hogy már maguk a nők sem tudnak kivel azonosulni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/hosnok-tere-novellak-nokrol-nem-csak-noknek
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Jókai Mór digitalizált versei váltak elérhetővé
Jókai Mór születésének bicentenáriuma alkalmából az író kései, javarészt második feleségéhez írt versei váltak elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Copia nevű virtuális archívumában.
Az évforduló alkalmából a kézirattárban őrzött hetvenhárom Jókai-költeményt tették közzé a nemzeti könyvtár digitalizált gyűjteményében – jelentette be Rózsa Dávid, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) főigazgatója.
Az elérhetővé vált versek közül negyvenhét vers eddig kiadatlan volt, például a Felségfolyamodvány az én Királynémhoz, a Szent testvérszeretet és A Kenyér Bálban című. A digitalizált kéziratok mostantól szabadon hozzáférhetőek, így a szakmai és irodalomkedvelő közönség mélyebben megismerheti Jókai lírai oldalát. Ezek a dokumentumok jól használhatók az oktatásban is, és azáltal, hogy a Copia bárhonnan ingyenesen elérhető, közelebb hozhatja az érdeklődőket a magyar irodalomhoz.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/jokai-mor-digitalizalt-versei-valtak-elerhetove-barki-szamara
--A Transtelexen válik elérhetővé az Erdélyi Magyar Adatbank és a Transindex archívuma
Egykor a Transindex erdélyi portál egyik legfontosabb aloldalaként működött, mára azonban egyedül küzd a fennmaradásért: az Erdélyi Magyar Adatbank, Erdély egyik legjelentősebb digitális gyűjteménye hősiesen veszi az akadályokat, és végzi a dolgát, menti az erdélyi múltat apránként, pályázatról pályázatra éldegélve. Az elmúlt két évtized során egyedülálló adatbázist épített ki, amely erdélyi magyar tudományos, kulturális és közéleti dokumentumokat gyűjt össze és rendszerez.
Bárdi Nándor történész és dr. Györgyjakab Izabella filozófus elmondása szerint az Adatbank a Transindex bukása után magára maradt – látogatottsága visszaesett, a pénzügyi támogatásért meg kell küzdeni, és főállású munkatársat nem tudnak alkalmazni. Pedig a munkájuk kulcsfontosságú: nemcsak régi dokumentumokat digitalizálnak, hanem olyan adatbázisokat frissítenek és építenek, amelyek nélkül néhány év múlva már kutathatatlan lenne az erdélyi magyar közösség múltja és jelenlegi intézményrendszere.
Most az Adatbank egy újabb óriási feladatot vállalt magára: a Transindex teljes archívumának megőrzését és elérhetővé tételét. A több százezer cikket tartalmazó, a 2000-es évek elejétől a 2020-as évekig terjedő archívum pillanatképet ad egy korszakról, amelynek lenyomatai már egyébként is vészesen fogynak az online térben. Az anyag átvétele jelenleg is zajlik, és hamarosan elérhető lesz az Adatbank és a Transtelex felületén.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kozelet/2025/02/10/adatbank-transindex-archivum-bardi-nandor-gyorgyjakab-izabella-interju
MOZAIK
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
A Helikon irodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolt-hálózatokkal együttműködve havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.
Négy kategóriára osztva láthatók az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem-fikció. A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategória tíz legnépszerűbb könyvével.
A 2025. januári sikerlistát az erdélyi szerzőktől Zsidó Ferenc A fák magukhoz húzzák az esőt (Gutenberg) Láng Zsolt Az emberek meséje (Jelenkor) és Visky András Kitelepítés (Jelenkor) című kötetetei vezették, míg a világirodalom szépirodalmi kategóriájában Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek (Libri), Jón Kalman Steffánson Hiányod maga a sötétség (Jelenkor) és Han Kang Növényevő (Jelenkor) című kötetei kerültek a lista élére.
A gyermek- és ifjúsági irodalom kategória első helyeit Szabó Róbert Csaba Vajon Nagyi és az aranyásók (Gutenberg), Szőcs Margit Az eltolható birodalom (Gutenberg) és Balázs Imre József MadárÁBÉCÉ (Gutenberg) című munkái foglalták el.
A non-fikció, ismeretterjesztő irodalom kategóriában Edit Eva Eger A balerina (Open Books), Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors (Jelenkor), illetve Bibók Bea Ellopott gyermekkor (Libri) című kötetei vezették a sikerlistát.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-honap-sikerkonyvei-januar-2025
--Csaknem hárommillió forintot fizettek Petőfi Zoltán kéziratáért
Az Antikvarium.hu aukcióján, amelyen dedikált műveket és kéziratokat bocsátottak árverésre, Petőfi Zoltán (1848–1870) egyik versének kéziratáért 2,85 millió forintot fizettek.
Petőfi Zoltán-kézirat rendkívül ritkán bukkan föl a hazai aukciókon. Mivel a Petőfi család relikviáit már a 19. században elkezdték összegyűjteni és közgyűjteményben elhelyezni, alig van magánkézben ilyen jellegű dokumentum vagy műtárgy.
Petőfi Zoltán monográfusa, Déri Gyula azt jegyezte fel, hogy Petőfi fiának összegyűjtött irodalmi hagyatékában van „a kéziratok közt három fordított színmű, 150–160 eredeti és fordított költemény, több ismeretterjesztő és fordított cikk. Hátra hagyta továbbá rövid önéletrajzát is. […] A kéziratoknak egy másik része […] néhány elbeszélés és fordítások Goethe, Schiller és Georges Sand műveiből.”
Az elárverezett verset Petőfi Zoltán saját kezűleg írta, betűhív olvasata ez:
Határa van…
Határa van a föld és az égnek,
Határa van a nagy tengereknek,
Bánatomnak ha határa volna,
A két szemem oly sokat nem sirna.
–––
De mióta elhagyott a csalfa,
Nincs szivemnek semmi nyugodalma,
Egy vigasztal nehéz bánatomban,
Hogy az élet még sem határtalan.
P . . . Z . . .
A nyolcsoros költemény megjelenéséről nem tudni, mégsem teljesen ismeretlen: három másik változata megtalálható hazai közgyűjteményben. Mindhármat a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, viszont nincs köztük két teljesen azonos szövegű változat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/petofi-zoltan-kezirata-kozel-harommillio-forintert-kelt-el/
--A kommunizmus történetét mutatja be a Sepsiszentgyörgyön készülő múzeum
Sepsiszentgyörgyön létesül az ország legnagyobb múzeuma, amely a kommunizmus történetét mutatja be. A város néhai dohánygyárának az 1960-as években épült egyik, négyszintes raktárépületében az 1948-as hatalomátvételtől az 1990-es marosvásárhelyi Fekete márciusig, kronológiai sorrendben fogják bemutatni a múlt rendszer rémtetteit, visszaéléseit, de a hétköznapi lét olyan elfeledett elemeit is, amelyek a mai fiatalok számára idegenek, elképzelhetetlenek.
A múzeum ötlete közel hét évre nyúlik vissza, tényleges megalapítására 2022-ben kerülhetett sor, miután a helyi önkormányzat az Országos Helyreállítási Alaptól (PNRR) támogatást kapott a projektre. Tavaly óta zajlanak az épület átalakítási munkálatai, de már jóval korábban kezdetét vette az adománygyűjtési folyamat – hiszen nincsen múzeum berendezés nélkül. Ez a fejezet az intézmény létesülésének egyik legaprólékosabb folyamata, de egyben a legizgalmasabb is.
Tucatnyi adományozó ajánlott már fel nippeket, kerámiákat, kristályüvegeket, kitűzőket és olyan háztartási cikkeket, amelyek a múlt rendszerből öröklődtek át. Ugyanakkor érkezett már falitükör és Casnica varrógép, Albatros rádió és régi vasaló, szovjet ventillátor és Diana hajszárító, Pluto teniszütő és gázmaszk is Kolozsvárról.
A gyűjtési folyamat nem ért véget, számos elengedhetetlen tárgy még hiányzik. Gyermekjátékokra, egyenruhákra (sólyom, pionír, hazafias gárda, munkásőrség, katonaság), piperecikkekre (szappanra, fogkrémre, mosdószerre, vagy a hírhedt, Amerikában nyomtatott Bibliák bezúzásából készített WC-papírra) még nagy szükség van. Hiánycikkek továbbá a mikronyomtatványok (ételjegyek, „loz în plic”, tömegközlekedési jegyek), a kilakoltatásról, kényszerlakhelyről, elkobzásról szóló dokumentumok, „szekus” dossziék, fényképek (sorban állásról, tömegeseményekről, felvonulásokról). Az eredeti iratok, fotók esetében megoldható azok digitalizálása, majd visszajuttatása a tulajdonoshoz, amennyiben nem válna meg tőlük véglegesen. Ugyanakkor a „poloska” is elengedhetetlen eleme a rendszernek, ép állapotú korabeli lehallgatókészüléke pedig még nincsen a múzeumnak.
Berendezési tárgyakkal, főként bútorokkal már megfelelően el van látva a múzeum, ellenben hiány van a lakások hangulatát adó perzsaszőnyegekből, falvédőkből, művészi reprodukciókból, konyhai felszerelésekből (például műanyag- és festett üvegpoharakból), hétköznapi használati cikkekből. Ceaușescu-portré is elkelne még néhány, akárhány füle is legyen a pártfőtitkárnak rajta, valamint a kor ikonikus járműveiből, például a Mobra és Carpați motorkerékpárokból sem érkezett még egy darab sem.
Forrás: https://szabadsag.ro/article/kommunizmus-tortenetet-mutatja-be-keszulo-legnagyobb-muzeum
--Nemzetközi könyvajándékozási világnap – miket ajándékoztak?
Egyre többen ajándékoznak könyvet február 14-én, a nemzetközi könyvajándékozási világnap alkalmából – mondta el a kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt üzletvezetője, Weghofer-Vad Erna, aki szerint leginkább a fiatalabb korosztályra jellemző ez a szokás. Évről évre nő azok száma, akik nem feltétlenül a párjuknak/szerelmüknek, de ajándékba vásárolnak könyvet – mondta a szakértő, ezzel szemben a Bálint-nap nem jelent kiugró forgalmat a könyvesbolt esetében.
„A könyv konvencionálisan mindig jó ajándék volt, ez most sem változik. Jellegénél fogva értéket fejez ki, és mivel annyira szerteágazó témakörben jelennek meg kötetek, mindenki számára hozzáférhető és elfogadható, jól társítható az ajándékozott személyével” – nyilatkozta megkeresésünkre Weghofer-Vad Erna.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/A-romantikus-irodalom-legjava-ma-unnepeljuk-a-konyvajandekozas-vilagnapjat
--Magbörze a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban – tizedik alkalommal
A gyergyói városi könyvtárban tartalmas előadások várták az érdeklődőket 2025. március 1-jén, és a kertészkedők hasznos tanácsokat is kaphattak szakemberektől. A jubileumi magbörzét felvezetve, Bara Edit a Kiskertes mozgalom csoport nevében visszatekintett az első alkalomra is, amikor még kevesen hoztak magukkal saját terményeikből magokat. Nem is ismerték, hogy pontosan milyen fajtáik vannak, vagy hogy miként kell magokat „fogni”.
Időközben mindenki sokat tanult, akár a magbörzéken szerzett ismeretekből is. Előfordult, hogy olyan magokat is hoztak, amikről nem is hallottak addig Gyergyó környékén. A szervezők korábban is törekedtek arra, hogy elhívják, bemutassák a környéken kertészkedőket, tanyákat működtetőket, és ez most is így volt tervezve.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/tizedik-alkalommal-szervezik-meg-a-gyergyoi-magborzet
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.