ReMeK-e-hírlevél
XX. évf., 2025/2. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Beszélgetések az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakjaival
--Ezeket a könyveket olvasták 2024-ben az erdélyi magyarok
--Felújítják a Temes Megyei Könyvtár épületét
--Ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány
RENDEZVÉNYEK
--A Kultúra hete Marosvásárhelyen: románnal rajtolt, magyarral zárult a rendezvénysorozat
--Csaba királyfitól a hargitaságig
--Műfordítók a tanítóképzőben
--Markó Béla író-olvasó találkozója Bardócon
--Könyvbemutató - Horváth Zoltán György Az emberélet útjának felén
KITEKINTŐ
--Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálta a Kaufmann-haggádát
ÉVFORDULÓ
--Cseke Péter, a szellemtartomány-építő
--A magyar kultúra napján ünnepelte születésnapját a 35 éves Helikon
--Hetvenöt éves a Móra Kiadó
--Kimutatták: a könyvtáraktól tényleg jobb hely a világ
DÍJAK
--A Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki Marosán Csabát és Nagy Istvánt
--Újabb rangos elismerést vehetett át Krasznahorkai László
--Átadták a 2025-ös Baumgarten-emlékdíjakat
INTERJÚ
--Mi fér bele egy könyvbe? – Beszélgetés Papp Attila Zsolttal
--Mi fér bele egy könyvbe? Interjú a 80 éves Ferenczes Istvánnal
--Demény Péter: Néha románul szólalnak meg szövegeim, kulturálisan könnyen mozduló ember vagyok
--Szivárvány gyermeklap: 45 éves a „mesei és verses univerzumba vezető átjáró”
--„A kultúra nem haldoklik, csak csinálni kell” – Ünnepi beszélgetés Szántai Jánossal
--Olyant még nem mondott soha senki, hogy de jót facebookoztam
KÖNYVAJÁNLÓ
--Megjelent a Séta Kézdivásárhelyen című könyv
--Závada Pál szó és szótlanság, valóság és fikció határán táncol
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt a kortárs brit próza fontos alakja, David Lodge
--Elhunyt Györffi Kálmán író
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Irodalmi évfordulók 2025-ben
--Telefonon is elolvashatjuk Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fiának írásait
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Virtuális ajtó a közönségnek
Megújult a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár honlapja, ahol akár személyre szabott könyvajánlót is kérhetünk, de azt is jelezni lehet, ha szeretnénk, hogy a könyvtár beszerezzen bizonyos címeket. Szonda Szabolccsal, a könyvtár igazgatójával B. Szabó Zsolt beszélgetett a könyvtárak jelenéről, jövőjéről és a közösségben betöltött szerepének változásairól.
Forrás és a beszélgetés itt: https://youtu.be/jKY_K7yR0zY
Ismét elkezdődött a Könyvkaland
A Bod Péter Megyei Könyvtár gimnáziumi tanulók jelentkezését várta Könyvkaland című olvasásnépszerűsítő vetélkedőjének 2025-ös kiadására.
A vetélkedő 2025. január 10. és március 10. között zajlik, 5–8. osztályos diákoknak szól. A részt vevő csapatok elolvasnak egy-egy korosztályuknak ajánlott irodalmi művet, és ezzel kapcsolatos feladatokat kell megoldaniuk, teljesíteniük. Két online forduló után részeredményt hirdetnek, majd a legjobban teljesítők részt vesznek a döntőben, amelyet a könyvtárban szerveznek meg.
Jelentkezni 2025. január 28-ig az első feladatlap megoldásainak beküldésével lehetett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/hu/konyvkaland-2025.html
Közönségtalálkozó Florin Dumitrescu költővel és dalszövegíróval
2025. január 20-án a könyvtárban, a Román Kultúra Napja alkalmából, közönségtalálkozóra került sor Florin Dumitrescu bukaresti költővel és dalszövegíróval. A meghívott szerző beszélgetőtársa Adrian Lăcătuș brassói irodalomkritikus volt.
Florin Dumitrescu (1966, Bukarest) a ‘80-as évek végén a Timpuri Noi együttes dalszövegírójaként debütált. Ezen a téren ismertté a Sarmalele Reci zenekarral vált, amelynek 1993 óta kizárólagos dalszövegírója. A következő harminc évben számos pop, rock, folk és jazz zenésznek írt dalszövegeket, valamint több vers- és tanulmánykötete is megjelent.
Jelenleg a brassói Transilvania Egyetem oktatója, ahol antropológiát és szövegírást tanít.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/hu/kozonsegtalalkozo-florin-dumitrescu-koltovel-es-dalszovegiroval.html
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1012844854209293&type=3
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Párbeszéd erdélyi magyar írókkal a könyvtárakban
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita megye nyolc települési könyvtára csatlakozott az Iskola Alapítvány, az RMDSZ, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Államtitkárság által támogatott Vidékek, irodalmak elnevezésű programhoz, párbeszédet kezdeményezve a könyvtárakban kortárs erdélyi magyar írókkal.
A magyar kultúra napi eseménysorozat révén személyes találkozásra került sor a kortárs erdélyi magyar irodalom ismert és elismert képviselőivel, Botházi Mária és Zsidó Ferenc írókkal.
Forrás és bővebben itt:
Egy csöppnyi Svédország
A Care2Travel Egyesület a Kájoni János Megyei Könyvtár közreműködésével, huszonkilencedik alkalommal megszervezett Interkulturális Estjének januári egyik témája Svédország volt.
Az est előadója Alvin, az Európai Szolidaritási Testület svéd önkéntese volt, aki vetítéssel kísért előadással készült az eseményre. Előadásából a jelenlévők rengeteget tanulhattak erről az országról. Alvin beszélt az ország történelméről, sokszínű tájairól, gasztronómiájáról és más érdekességekről.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1345/egy-csoppnyi-svedorszag-2025
Botházi Mária és Zsidó Ferenc a Kájoni János Megyei Könyvtár kulturális nagykövetei 2025-ben
A Kájoni János Megyei Könyvtár az elmúlt évekhez hasonlóan 2025-ben is bekapcsolódott a Hargita megyei, magyar kultúra napi eseménysorozatba.
Rendhagyó módon, de hagyományteremtő jelleggel, olyan kulturális nagyköveteket kért fel a partnerségre, akik a lehetőségekhez mérten segíthetik a könyvtár tevékenységeit, népszerűsíthetik a könyvtári programokat, és partnerek lehetnek a fiatalok szellemi, kulturális fejlődéséért folytatott munkában.
Ily módon a könyvtár 2026 januárjáig együtt dolgozik Botházi Mária és Zsidó Ferenc írókkal a következő tevékenységek és programok mentén: író- olvasó találkozók, fiataloknak szervezett irodalmi estek, könyvtári rendezvények és egyéb események.
A Kájoni János Megyei Könyvtár hosszútávú víziója, hogy az olvasók, fiatalok és minden lelkes érdeklődő személyesen is találkozzon olyan szerzőkkel, akiket nap mint nap olvasnak, és akik a kor meghatározó személyiségei. A felnövekvő generációk számára kiemelten fontosak a példaképek és az üzenetek. Így a két szerző munkája az irodalom szeretete mellett segítheti az ifjúságot abban is, hogy bizonyos szituációkban miként kell hallgatni az intuícióra, belső hangra, s ezt miként lehet kellő alázattal, humorral és mélységgel tenni. Az is fontos lehet a fiatalok számára, hogy a részletek mögött meglássák az egészet, a fő üzenetet, amely segítségével szárnyalhatnak, építkezhetnek, s ezt csak is olyan személyek példája adhatja meg számukra, akik hasonló szemlélettel és lendülettel alkotnak.
A Román Kultúra Napja
2025. január 15-én a következő eseményekkel ünnepelte a Román Kultúra Napját a Kájoni János Megyei Könyvtár: Könyvkiállítás Mihai Eminescu műveiből és a román kultúra kiemelkedő alkotásaiból, valamint a Név és hírnév Hargita megyében című online applikáció és játék elindítása.
A jelzett alkalmazáson keresztül lehetőséget biztosítanak arra az érdeklődőknek, hogy kirakós darabokból összeállítsák Hargita megye kulturális térképének egy változatát. Az év folyamán a közreműködésükkel a térkép egyre teljesebbé válik.
--Beszélgetések az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakjaival
Különleges év volt 2024, hiszen egy új beszélgetősorozat indult a Maszol oldalán. A Mi fér bele egy könyvbe című, hétről-hétre megjelenő sorozat az erdélyi magyar irodalom népszerűsítését tűzte ki célul. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Iskola Alapítvány megbízásából, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával készült beszélgetések sora ugyan nem ért még véget, de már így is számos alkotót sikerült megszólaltatni.
Ezeket az interjúkat szedték most csokorba.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Maszol-2024-ben-az-erdelyi-magyar-irodalom-kiemelkedo-alakjaival-beszelgettunk
--Ezeket a könyveket olvasták 2024-ben az erdélyi magyarok
A székelyföldi könyvtárakban romantikus lektűröket kölcsönöznek a leggyakrabban, de azért a könyvkereskedések eladásaiból az is látszik, hogy az irodalom iránt is van érdeklődés, Mircea Cărtărescu, Nádas Péter, Han Kang és Jón Kalman Stefánsson regényei is a legkeresettebbek között vannak. Sőt, egy pillanatra még TGM Kolozsvári esszéi is feltűnnek. Az erdélyi könyvesboltok és könyvtárak körében készítettek minifelmérést, hogy megtudják, mit olvastak 2024-ben az erdélyi magyarok.
A körképhez megkeresték a négy székelyföldi városban is könyvesbolttal rendelkező Gutenberget, az online rendelések révén egész Romániában elérhető Bookline-t (ők a cikk megjelenéséig nem válaszoltak), valamint a főleg erdélyi kiadványokat forgalmazó kolozsvári Idea Könyvteret, majd a három, magyar olvasók által leginkább látogatott megyei – a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtártól, a marosvásárhelyi Maros Megyei Könyvtártól, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtártól – és egy városi könyvtártól – a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtártól – is elkérték a leggyakrabban kölcsönzött könyvek listáját – lehetőség szerint külön a felnőtt, illetve külön a gyermek- és ifjúsági könyvek topját. Emellett arra kérték a könyvtárosokat, hogy osszák is meg a tapasztalataikat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/01/21/olvasas-konyv-konyvtarak-erdely-2024
--Felújítják a Temes Megyei Könyvtár épületét
A Temes megyei önkormányzat elrendelte a megyei könyvtár épülete felújítási munkálatainak elindítását, ami a földrengések által fokozottan veszélyeztetett épületek konszolidációjának nemzeti programja által biztosított 14,5 millió lejes támogatás segítségével valósul meg.
„A Megyei Tanács a helyi költségvetésből 6,5 millió lejt fordít panorámalift építésére, a belső udvar rendezésére, valamint az épület optimális biztonsági feltételeinek biztosítására és videokamerás megfigyelésére. Azt szeretnénk, hogy a könyvbarátoknak kellemes élményt nyújtson a felújított megyei könyvtár, és reméljük, hogy ez az infrastrukturális beruházás növeli az olvasás iránti érdeklődést” – nyilatkozta Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács elnöke.
A Temes Megyei Könyvtár rehabilitációja az épület energiahatékonyságának növelését is magába foglalja, ami a tetőszerkezeten és a homlokzaton történő beavatkozások segítségével valósul meg. Emellett a belső berendezéseket is kicserélik, és a megfelelő klímát biztosító hűtőberendezést is beépítenek az épületbe. A munkálatok időtartama a kezdéstől számított 24 hónap.
Forrás: https://nyugatijelen.com/jelenido/felujitjak-a-temes-megyei-konyvtar-epuletet
--Ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány
Idén ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány, egy nagyméretű falinaptár, amely az 1525-ös év elején készült Nagyszebenben. A nyomtatvány különlegessége, hogy a következő ötven év mozgó ünnepeinek időpontját tartalmazza, és egykor a városi tanács megrendelésére Lucas Trapoldner és Valentinus Corvinus nyomdászok készítették. Ez a kiadvány az erdélyi könyvnyomtatás hajnalát jelzi, hiszen a Mohács előtti időszakban mindössze három nyomda működött Magyarország területén.
A naptár kiadása ígéretes üzleti vállalkozásnak tűnt, azonban a szász városban hamar elterjedt lutheri reformáció miatt a katolikus szellemiségű kiadvány nem aratott hosszú távú sikert. A megmaradt példányokat idővel újrahasznosították, hátoldalukra imákat nyomtattak, sőt néhányat könyvkötésre használtak fel.
A 20. század közepén a Teleki-Bolyai Könyvtárban régi könyvek kötéséből bontották ki a nyolc fennmaradt példányt, amelyeket később azonosítottak. Ezek a sérült és hiányos nyomtatványok ma már könyvtörténeti ritkaságnak számítanak. A kiállítás betekintést nyújt a nyomtatvány történetébe és a korabeli nyomdászati technikákba.
A minikiállítás 2025. február 7-ig tekinthető meg.
RENDEZVÉNYEK
--A Kultúra hete Marosvásárhelyen: románnal rajtolt, magyarral zárult a rendezvénysorozat
Nyolc évvel ezelőtt az Olvass fel, Marosvásárhely! elnevezésű rendezvénnyel kezdődött el az, amit ma Kultúra hetének neveznek. A Studium–Prospero Alapítvány ezúttal egyhetes programmal ünnepelte a román és a magyar kultúra napját Marosvásárhelyen.
Változatos kulturális programok közül választhattak az érdeklődők idén: helyet kapott benne a képzőművészet, film, színház, zene, irodalom, tánc, történelem, népi kultúra, de ezúttal is voltak tudományos ismeretterjesztő előadások és gyermekprogramok – számoltak be róla az alapítvány munkatársai, Molnár Júlia és Vass Tünde.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-kultura-hete-marosvasarhelyen-romannal-rajtol-magyarral-zarul-a-rendezvenysorozat
--Csaba királyfitól a hargitaságig
Mi alakította évszázadokon át, mi köti össze a székely identitástudatot, mi volt hatással annak megszilárdulására, mivel magyarázható, hogy Székelyföldön nemhogy halványodik, hanem időnként fellángol és erősödik az azonosságtudat? Ezekről a kérdésekről is szó esett a Székely Nemzeti Múzeumban 2024. december 19-én, a Hullóidő. Székely identitásépítés a 19–20. században című kötet bemutatása alkalmával. Azt követően Bárdi Nándor kutatóprofesszor (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete) a székelyföldi önképépítésről tartott előadást, Csata Zsombor (BBTE Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar) Gazdaság és jóléti viszonyok a Székelyföldön: mit mondanak a számok és mit érzékelünk? címmel értekezett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/171075/csaba-kiralyfitol-a-hargitasagig
--Műfordítók a tanítóképzőben
2025. január 14-én a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző Nagy Béla Dokumentációs és Információs Központjában megtartott író-olvasó találkozó a tíz irodalmi alkalomból álló, a kortárs erdélyi irodalom kiválóságait bemutató rendezvénysorozat hetedik eseménye volt. A helyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének támogatásával a tanítóképző is bekapcsolódott egy sikeres pályázat által megvalósításra kerülő rendezvénysorozatba, az Iskola Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség partnerségében, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, amely szinte egyedülálló és példaértékű egész Erdélyben. Társszervező a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, partnerintézményei pedig a Bod Péter Tanítóképző és a Vigadó Művelődési Központ.
A rendezvény meghívottja két ismert és elismert műfordító volt: a Kolozsváron élő Szenkovics Enikő és Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. A találkozón részt vevő középiskolások és pedagógusok bepillantást nyerhettek a műfordítás kulisszatitkaiba. A meghívottak beszélgetőtársa Deák Ferenc, a tanítóképző magyartanára volt, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárat Jakabos Laura képviselte. A műfordítókat házigazdaként Deák Magdolna iskolaigazgató köszöntötte.
A találkozó végén Szenkovics Enikő Franz Hodjak Lélegzetvételek című kötetéből olvasott el egy magyarra általa tolmácsolt verset, Szonda Szabolcs pedig Alexandu Mușina Macska-e a cica? című verseskötetéből. Az író-olvasó találkozó a tanulók által feltett kérdések megválaszolásával és közös fényképkészítéssel ért véget.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/rendezvenyek/hulloido-szekely-identitasepites-a-1920-szazadban
--Markó Béla író-olvasó találkozója Bardócon
Az RMDSZ által indított irodalomtámogatási program keretében 2025. január 17-én író-olvasó találkozót tartottak Markó Béla író-költővel a bardóci művelődési házban.
A rendezvény házigazdája Tokos Eszter helybeli könyvtáros volt, a szerző beszélgetőtársa pedig Szakács-Kádár Juliánna.
Markó Béla modern meséi a valóságból nőnek ki, közvetlen, néhol lírai hangon ábrázolják a kisfia, Balázs környezetét, gondolkodását, a természet mikrovilága iránti érdeklődését, fogékonyságát. Egy-egy mesében maga a mesélő is szereplővé válik, az egyes szám első személyű narrációnak köszönhetően érzékeljük a költő-író érzékeny valóságlátását, amely közel áll a gyermeki látásmódhoz. Vannak tanulságos mesék is. Markó gyermekprózája a felnőtt olvasó számára is újdonságként hat, hiszen minden sorában ott látja, érzi, hallja a költőt. Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy ha a költő írni kezd, abból csak jó származhat: líraisággal teli, érzékeny látásmód annak a világnak az apró dolgairól, amely nap mint nap körülölel, csak nem vesszük észre. Költő és gyermek bensőséges találkozásáról, együttgondolásáról tanúskodnak a gyermekversei.
Markó Béla gyermekverseiben ott lehet érezni ezt a szeretetet, ezt az odafordulást, családi melegséget, sőt, a verseknek köszönhetően bebarangolhatjuk ezt a csodákkal tele, a természet mindenféle élőlényeivel állataival, növényeivel benépesített tündéri kertet, amelyet ezúttal is kisfiúknak és kislányoknak kínál fel a szerző.
A rendezvényen Kolumbán Álmos Gergő elszavalta a költő Éjjeli koncert című versét. A találkozó végén a résztvevők vásárolhattak a szerző Autóbusz Kufsteinba, illetve A pitypangok királya című kötetéből.
Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/marko-bela-iro-olvaso-talalkozoja-bardocon.html
--Könyvbemutató - Horváth Zoltán György Az emberélet útjának felén
Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban 2025. január 28-án bemutatták Horváth Zoltán György, Podmaniczky-díjas egyetemi tanár, a Romanika Kiadó létrehozója és működtetője Az emberélet útjának felén című, nemrég megjelent, önéletrajzi ihletésű könyvét. A szerzővel beszélgetett Józsa Zsuzsanna újságíró. Hangszeren közreműködtek Antal Zita Melánia és Farkas Tamás Zoltán.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/171235/mi-hol-mikor
KITEKINTŐ
--Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálta a Kaufmann-haggádát
2025. január 14-én újabb páratlan kultúrkincs érkezett digitalizálásra a nemzeti könyvtár műhelyébe: a középkori zsidó kéziratosság egyik legbecsesebb darabja, a Kaufmann-haggáda. A 14. századi Katalóniából származó, világhírű kéziratot Kaufmann Dávid (1852–1899) vallásfilozófus-történész vásárolta meg gyűjteménye számára, amely halála után a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába került.
A Kaufmann-haggáda a zsidó húsvéthoz, a pészah ünnepéhez kötődő imákat, költeményeket és elbeszélő szövegeket tartalmaz. Ez a családi szertartásokon használt kézirat nemcsak vallási szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem művészeti értéke is páratlan. Az élénk színekkel díszített illusztrációk a középkori zsidó kéziratkészítés legszebb példái közé tartoznak, és betekintést nyújtanak a közösségi és családi vallási életbe.
A Kaufmann-haggáda nemcsak a tudományos kutatók számára értékes forrás, hanem egykori használói mindennapjait is megeleveníti. Az 1988-ban éppen a nemzeti könyvtárban restaurált kéziraton jól láthatók a generációkon átívelő családi használat nyomai: elképzelhetjük a családfőt, aki az ünnepi vacsora után maga köré gyűjti gyermekeit, hogy együtt gyönyörködjenek a pompás illusztrációkban. A pészah rítusai különösen nagy hangsúlyt helyeznek a gyermekek bevonására, és az ehhez hasonló kéziratok ébren tartották és gazdagították a gyermeki képzeletet.
Forrás és fotók itt: https://www.oszk.hu/hirek/nemzeti-konyvtar-digitalizalta-kaufmann-haggadat_250114
ÉVFORDULÓ
--Cseke Péter, a szellemtartomány-építő
Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte 2025. január 30-án a hazai magyar szociográfia, újságírás és újságíróképzés, irodalom- és szellemtörténet kiemelkedő személyisége, egyénisége, Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár. A rendkívül termékeny szerző születésnapjára jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában Irodalmunk arculatépítői című kötete.
Otthonirodalomnak, szülőföldirodalomnak is nevezik Cseke Péter szociográfiai munkásságát. Mint nemzedékének sok jeles, kiemelkedő tagja, ő is a népi demokráciának nevezett korszak hajnalán indult világfelfedező útjára, tehetsége és kitartása a szellem magaslataiba emelte. Aniszi Kálmán szavaival élve, messziről indult, „nem csak földrajzi értelemben”, a mostoha körülményekkel dacolva tornászta fel magát „a legigényesebb szellemi elvárások szintjére”, hátrányos helyzetét előnnyé változtatta, ugyanis – mint ő maga vallja – a falu világát nem újságíróként ismerte meg: beleszületett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/muhely/cseke-peter-a-szellemtartomany-epito
--A magyar kultúra napján ünnepelte születésnapját a 35 éves Helikon
A kolozsvári irodalmi folyóirat a magyar kultúra napján évfordulót is ünnepelt a Vallásszabadság Házában. A lap szerkesztősége és vendégei az évfordulós lapszám bemutatójával és irodalmi esttel köszöntötték az eseményt. A 2025 / 01. szám ünnepi külsőt öltve a jubileumra koncentrál. A 36 szerző írásait felvonultató gazdag összeállítást a főszerkesztő Karácsonyi Zsolt Ahol szerencsére nincs új a nap alatt című vezércikke nyitja. Az ő gondolataiból idézve köszöntjük a közkedvelt folyóiratot.
„Ünneplünk, mert minden okunk megvan rá. Bizony mondom néktek, így van ez. Csakhogy az előbbi formulát, annak változatait Heltai Gáspár fabuláinak végén találhatja meg könnyedén bárki, itt pedig rögtön a mondandó elejére helyeződik, miként a Helikon is előbb volt, van, előbbre való is, mint a mindenkori létrehozók. Ezt tanultuk az előttünk járóktól, hogy eszközei, éveken, évtizedeken át előmozdítói kell legyünk annak, amit a Helikon jelent, amit a lapelődök is célul tűztek ki, amit a lap alapítói is egyértelmű tényként kezeltek, az utolsó: még Utunk-, és az első, már Helikon-lapszámtól kezdve. (…)”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/35-eves-a-helikon
--Hetvenöt éves a Móra Kiadó
Rendhagyó, ünnepélyes keretek között, a magyar kultúra napján tartották meg a Móra Kiadó 75. születésnapját a tízéves jubileumára méltán büszke Könyvbárban. A délelőtti eseményen többek között Kovács Zsanett, a Móra Kiadó marketingvezetője, Janikovszky János, a kiadó elnök-vezérigazgatója, Balassa Anna, a kiadó korábbi főszerkesztője és Lovász Andrea, a jelenlegi főszerkesztő mesélt a kiadó tevékenységéről, múltjáról, illetve Béky Ildikó és Szalay Gábor, a Könyvbár tulajdonosai bemutatták a „Móra 75” ötfogásos könyvmenüt is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/75-eves-a-mora-kiado/
--Kimutatták: a könyvtáraktól tényleg jobb hely a világ
A könyvtárak sokak fejében úgy vannak meg, mint unalmas és fárasztó helyek. Viszont egy friss kutatás szerint sok ezer embernek nyújtanak otthont, sőt, boldogságuknak egyik alapját képezi, hogy rendszeresen járhatnak könyvtárba.
Egy új amerikai kutatás szerint a könyvtárak nagyban javítják egy társadalom életkörülményeit, sőt, boldogságot és nyugalmat idéznek elő. A New York Public Library, ami közel 53 millió tétellel az 5. legnagyobb könyvtár a világon, még tavaly novemberben publikálta a kutatását, amelyben csaknem kétezer, egészen pontosan 1974 könyvtárhasználó élményeit és tapasztalatait vizsgálták.
A kutatás szerint a könyvtárak átlagosan jó hatással vannak az emberekre, közérzetükre és a társadalom egészére. Sőt, az alacsonyabb társadalmi rétegek számára a könyvtárak még nagyobb előnyöket jelentenek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/konyvtar_olvasas_kutatas_amerika_felmeres_boldogsag.html
DÍJAK
--A Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki Marosán Csabát és Nagy Istvánt
Két erdélyi kitüntetettje is van az idei Magyar Kultúra Lovagja címnek. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány Nagy István nyugalmazott fizikatanár, közéleti személyiség, valamint Marosán Csaba színművész munkásságát is elismerte a 2025. január 18-án tartott gálán.
Marosán Csaba a magyar irodalom népszerűsítéséért részesült a kitüntetésben. A Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze „tíz esztendeje indította Templom és iskola című misszióját. Ezeket látogatva igyekszik megszerettetni az irodalmat a fiatalokkal és a felnőttekkel egyaránt. Több mint 340 ezer kilométert bolyongott a Kárpát-medencében. 180 általános- és középiskolában járt, több mint ötvenezer diáknak hirdette az irodalom szépségeit, értékeit. Az ökuménia jegyében 170 templomba vitte el a magyar költészet azon verseit, amelyek Isten és ember kapcsolatáról szólnak. Az irodalmat és színházat összekapcsolva potenciális nézőket toboroz a színházba, mert tudja: a színész közönség nélkül nem létezik. Missziós útjaival Európában, Kanadában és Amerikában is sok örömet okozott távol élő honfitársainknak” – olvasható méltatása a Falvak Kultúrájáért Alapítvány honlapján.
Nagy István nyugalmazott fizikatanár, helytörténész és közéleti személyiség a határon túli magyar kulturális örökség ápolásáért kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet. „Három mandátumon át az Arad melletti Pécska alpolgármestere, egyben a helyi közösségek és a kulturális élet ›motorja‹ volt. Két évtizede a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, konferenciák szervezője. Kezdeményezője a Búzavirág Egyesületnek és a Klebelsberg Napoknak, valamint emléktáblák, szobrok felállításának. A Klebelsberg Kunót idéző szobor létrejötte neki is köszönhető. Helytörténeti könyvek szerkesztőjeként digitalizálta és kiadta Arad vármegye monográfiáját. Szerkesztette és írta a helyi Pécskai Újságot” – olvasható az alapítvány honlapján.
--Újabb rangos elismerést vehetett át Krasznahorkai László
Krasznahorkai László, a világhírű magyar író újabb rangos nemzetközi elismerést vehetett át. Svéd fordítójával, Daniel Gustaffsonnal közösen nyerték el a Kulturhuset Nemzetközi Irodalmi Díjat, amelyet 2025. január 23-án adtak át Stockholmban.
Krasznahorkai László Herscht 07769 című nagyregénye 2022-ben a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, s még ugyanebben az évben elnyerte a Libri irodalmi díjat. A Kulturhuset Nemzetközi Irodalmi Díj már a sokadik elismerése, hiszen 2024-ben a spanyol Formentor-díjat is elnyerte, 2015-ben pedig neki ítélték az alternatív Nobel-díjként emlegetett Nemzetközi Man Booker-díjat is.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Ujabb-rangos-elismerest-vehetett-at-Krasznahorkai-Laszlo
--Átadták a 2025-ös Baumgarten-emlékdíjakat
2025. január 29-én a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület immáron hatodik alkalommal osztotta ki a Baumgarten-emlékdíjakat. Idén Bakos Gyöngyi, Földényi F. László, Hegedüs Vera, Németh Gábor, Rédl Zora, Schillinger Gyöngyvér, Solymosi Bálint, Szilágyi Ákos, Szilasi László és Tasnádi Edit részesült az elismerésben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/atadtak-a-2025-os-baumgarten-emlekdijakat-es-jutalmakat.html
INTERJÚ
--Mi fér bele egy könyvbe? – Beszélgetés Papp Attila Zsolttal
Papp Attila Zsolt költő, filmkritikus és újságíró, több mint két évtizedes irodalmi és szerkesztői pályát tudhat maga mögött. Hogyan látja a kortárs médiatendenciákat és az irodalmi tendenciák változásait? Miért több az irodalmi élet annál, mint amit az irodalomtörténet gyakran leegyszerűsítve leír? Miért látta volna jónak egyik versében Erdélyt a Holdra költöztetni? Mi az a Nulla Paraméter, és milyen sikert hozott a költőnek? A vele készült beszélgetés során többek között ezeket a kérdéseket érintették, kitérve a szerző életének egy-egy meghatározó állomására is.
Forrás és az interjú itt: https://maszol.ro/kultura/Mi-fer-bele-egy-konyvbe-Papp-Attila-Zsolttal-beszelgettunk
--Mi fér bele egy könyvbe? Interjú a 80 éves Ferenczes Istvánnal
A Csíkpálfalván született, Kossuth- és József Attila-díjas író, költő és újságíró 2025. január 1-én töltötte be a nyolcvanadik életévét.
Ha valakinek akad mesélnivalója az erdélyi kortárs magyar irodalom elmúlt évtizedeiről, akkor Ferenczes István igencsak előkelő helyet foglal el ebben a társaságban. Életműve önmagáért beszél, hiszen nevéhez több tucat vers- és prózakötet, esszék és publicisztikák, szociográfiai riportok fűződnek, így nagyon nehéz kiválasztani azt az egy könyvet, amit egy ilyen találkozáskor fókuszba lehet helyezni. A választás végül a 2018-ban – és azóta már újra kiadott – Veszedelmekről álmodom című önéletrajzi műre esett, de ez korántsem jelenti az életmű megfelelő mértékű elemzését, amelyre itt már csak terjedelmi okokól sem kerülhetett sor.
A beszélgetésből viszont sok mindenre fény derül, hiszen Ferenczes István élete során rengeteg tapasztalatot halmozott fel, ezek közül pedig nem mindegyik tartozik a szívderítő kategóriába. A nehézségeken ellenben mindig sikerült felülkerekedni, nem utolsósorban mind a mai napig meglévő sajátos és humorral átszőtt szemléletmódjának köszönhetően, amiből mi is sokat tanulhatunk.
Nem mellékes az irodalom- és művelődésszervezés terén kifejtett munkássága sem, hiszen neki köszönhető, hogy az erdélyi magyarság egy olyan szellemi és szakmai műhellyel lett gazdagabb a kilencvenes évek második felétől, mint a Székelyföld folyóirat. Ha már itt tartunk, akkor feltétlenül meg kell említeni a Székely Könyvtár égisze alatt megjelent száz kötetet, ami szintén az ő ötlete nyomán valósult meg.
Forrás és a beszélgetés itt: https://maszol.ro/kultura/Mi-fer-bele-egy-konyvbe-Ferenczes-Istvannal-beszelgettunk
--Demény Péter: Néha románul szólalnak meg szövegeim, kulturálisan könnyen mozduló ember vagyok
Demény Péter két éve Bukarestben él, ahol a Matca román irodalmi lapot vezeti, és románul írja a Visszaforgatás című regényének folytatását. „Bukarestben nincsenek történelmi terhek, csak az számít, mit tudsz letenni az asztalra” – mondja. A Transtelex állandó szerzőjével a román kultúra napja alkalmából az erdélyi magyar kulturális közeg és a román fővárosi lét sajátosságairól készült beszélgetés, arra keresve a választ, hogy miért fontos akkor is hidakat építeni két kultúra között, ha az érvek legtöbbször nem tudják lebontani az előítéleteket.
Forrás és az interjú itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/01/15/demeny-peter-interju-roman-kultura-napja
--Szivárvány gyermeklap: 45 éves a „mesei és verses univerzumba vezető átjáró”
Immár 45 éves lett, hiszen 1980 januárjában jelent meg első ízben az óvodások és kisiskolások számára szerkesztett Szivárvány gyermeklap, amely kezdetben A haza sólymai címen látott napvilágot. László Noémi főszerkesztőt – aki az ugyanazon szerkesztőségben készülő, nagyobbaknak szóló Napsugár lap főszerkesztője is – arról kérdezték, hogy végigtekintve a Szivárvány 45 éves múltján, végiglapozgatva a régebbi számokat, valamint négyéves főszerkesztői munkájából kiindulva milyen volt, milyen lett a legkisebb olvasóknak szóló folyóirat.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/szivarvany-gyermeklap-45-eves-mese-vers
--„A kultúra nem haldoklik, csak csinálni kell” – Ünnepi beszélgetés Szántai Jánossal
Mi a kultúra? Valóban kihalóban van? Hogyan tudjuk megragadni akár a város utcáin sétálva is? Szántai Jánossal, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnökével beszélgettek, kitérve a nagyvárosok és falvak közötti különbségekre, a „kultúrlovagokra”, a kommunikáció szükségességére, valamint arra az ösztönből fakadó fogékonyságra, amelyet kultúránk irányába mutatunk – mindegy, milyen közegben éltünk korábban.
Forrás és az interjú itt: https://maszol.ro/kultura/A-kultura-nem-haldoklik-csak-csinalni-kell-Unnepi-beszelgetes-Szantai-Janossal-a-magyar-kultura-napja-alkalmabol
--Olyant még nem mondott soha senki, hogy de jót facebookoztam
Milyen volt az irodalom a digitalizáció előtt? Hogyan alakult át fokozatosan az irodalmi élet, az alkotói írástechnika és az olvasói hozzáállás a digitalizáció megjelenése és fejlődése során? Kell-e félnünk a mesterséges intelligencia okozta bizalmatlanságoktól? A Könyvjelző sorozat legújabb részében többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ.
Forrás és a beszélgetések itt: https://kultura.hu/digitalizacio-hatasa-az-irodalomra/
KÖNYVAJÁNLÓ
--Megjelent a Séta Kézdivásárhelyen című könyv
2024 decemberében a kézdivásárhelyi városháza felkérésére elkészült a Sárosi Mátyás Zsolt képzőművész rajzaival gazdagított, szép kivitelezésű, Séta Kézdivásárhelyen című könyv. A háromnyelvű – magyar, román és angol – kiadványban rövid leírás van Kézdivásárhely történetéről, majd a város főbb látványosságairól, persze rajzok kíséretében. Így rajzot találunk a 41-es Udvartérről, rálátással a református templomra, a Gábor Áron térről, a Vigadó Művelődési Központról, a városházáról és még sok más látványosságról.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Mese-es-helytortenet-ket-uj-konyv-is-megjelent-ev-vegen-Kezdivasarhelyen
--Závada Pál szó és szótlanság, valóság és fikció határán táncol
Új regényének főhőse sok mindent ki szeretne mondani, ám többnyire inkább hallgat. A Pernye és fű a ki nem mondott szavak könyve, miközben a bemutatott szociografikus nyomozással fontos állítást fogalmaz meg valóság és fikció viszonyáról.
Nemes Nagy Ágnes páratlanul pontosan foglalta össze, miért szereti Babits Mihályt: nyújtózni kell a verseiért, mert a líra magasabb tartományát képviselik. Én eddig nem ugyanezért szerettem Závada Pál epikáját, hanem sok minden másért: az emberi szenvedélyek plasztikus ábrázolásáért, a cselekmény izgalmával felérő, komplex elbeszéléstechnikákért, történelem és fikció remek összefonásáért. Legújabb kötetének hatásmechanizmusa azonban – habár a felsoroltak sem hiányoznak belőle – kibővül a Nemes Nagy-i állítással: a Pernye és fű olyan szöveg, amely nem adja könnyen magát. De ha figyelemmel és alázattal olvassuk, feltárja magát, és ezt nem bánjuk meg.
Forrás és a kritika itt: https://kultura.hu/zavada-pal-pernye-es-fu-kritika/
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt a kortárs brit próza fontos alakja, David Lodge
Nyolcvankilenc éves korában, 2025. január 1-jén meghalt a kortárs brit próza kiemelkedő alakja, David Lodge. Az írót elsősorban Campus-trilógiájáról ismerték, amely az akadémiai világ találó szatírája. A Changing Places, Small World és Nice Work című regényekben egy Birminghamre hajazó város elképzelt egyeteme tűnik fel, benne az angol és amerikai irodalmat tanító professzorokkal, Philip Swallow-val és Morris Zapp-pal. Az utóbbi célként tűzi ki, hogy ő szeretne a világ legjobban fizetett bölcsészprofesszorává válni. Az aktuálpolitikától sem tartózkodott műveiben Lodge, a Nice Workban például sok szó esik az akkor még hatalmon lévő Thatcher-kormányról. Az író más műveiben is előszeretettel tárta fel fiktív egyetemek világát, a Thinks...-ben például Gloucester Egyetemét (még azelőtt, hogy valóban létrejött volna a Gloucestershire-i Egyetem).
Ahogy könyvei kiadója, Liz Foley fogalmazott a gyászjelentésben: Lodge mind kritikáival, mind mesteri és ikonikus, klasszikussá vált regényeivel sokat hozzátett az egyetemes irodalomhoz.
Az 1935. január 28-án Dél-Londonban született szerző egy blackheath-i katolikus iskolába járt, önmagára pedig agnosztikus katolikusként hivatkozott. A vallás fontos témája lett könyveinek, katolicizmus és szexualitás kapcsolatát visszatérően vizsgálta. Első regényét, a The Picturegoers-t még a hadseregben kezdte írni, és 1960-ban jelentette meg. Közben angol irodalmat kezdett tanítani a Birminghami Egyetemen, ahol aztán egészen 1987-es nyugdíjazásáig dolgozott. Akkor sem vonult vissza teljesen, idejét viszont már egészében az írásnak tudta szentelni. A Campus-trilógia első részét 1975-ben jelentette meg. A Guardian szerzője, Natasha Tripney később azt írta, a Changing Places volt formálisan a legkísérletezőbb munka, de mindhárom könyvre jellemző egyfajta posztmodern játékosság, irodalmi referencialitás.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hang.hu/kultura/meghalt-a-kortars-brit-proza-fontos-alakja-david-lodge-171297
--Elhunyt Györffi Kálmán író
2025. január 7-én, életének 80. évében Gyergyószentmiklóson elhunyt Györffi Kálmán író.
1945. március 26-án született Erdőszentgyörgyön. A marosvásárhelyi Unirea Középiskola elvégzése után (1963) először építészeti technikumba járt, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1976). Gyergyószentmiklóson tanított, majd 1980-tól az Előre marosvásárhelyi munkatársa volt. Rövid ideig az Igaz Szó szerkesztőségében is dolgozott. 1989 után ismét Gyergyószentmiklóson volt tanár.
Első írása az Ifjúmunkásban jelent meg (1968), majd az Utunk, Igaz Szó is közölte novelláit, kisregényeit.
Forrás-kötetét, a Csendes hétköznapok c. novellagyűjteményt 1973-ban adta ki a Kriterion.
Prózáját már indulásakor plasztikus ábrázolásmód, érzékletesség, pontos nyelvkezelés, életközelség jellemzi. Bensőségesen, kivételes érzékenységgel ábrázolja a hétköznapok, az egyszerű emberek világát. Kezdettől fogva a novella vagy elbeszélés biztos kezű mesterének tekintik kritikusai is. Később nagy sikerű kisregényeket is írt (Házavatás, Ágnes, A visszatekintő, A nagy kórház). Sodoma, avagy kiáltás az emberért című, bibliai tárgykörű drámája (Igaz Szó 1982/9) önmeghatározása szerint „groteszk játék”: tiltakozás az atomháborúval fenyegető fegyverkezési verseny ellen.
Válogatott novellái a Székely könyvtár sorozatban jelentek meg Csíkszeredában 2017-ben.
Forrás: http://www.iroszovetseg.ro/index.php/elhuny-gyorffi-kalman/
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Irodalmi évfordulók 2025-ben
A magyar irodalom és a kultúra számos jelentős személyiségének lesz 2025-ben kerek születési vagy elhalálozási évfordulója. Az irodalmi évfordulók idei ünnepeltjei közt vannak erdélyi alkotók, gondolkodók is.
Az irodalmi évfordulókat a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja listázza.
Forrás és a teljes lista itt: https://pim.hu/hirek/irodalmi-evfordulok-2025-ben
--Telefonon is elolvashatjuk Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fiának írásait
Az MNM KK Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyaték (Fond VII.) rendkívül értékes részlete került fel a Copia gyűjteménybe a magyar kultúra napja alkalmából. Immár digitalizált formában is elérhető Petőfi Sándor és Szendrey Júlia gyermeke, a fiatalon elhunyt Petőfi Zoltán (1848–1870) 135 verse, valamint 95 darabból álló levelezése.
A Petőfi-hagyaték dokumentumai irodalmi és társadalomtörténeti szempontból is kiemelkedők. Az anyagok nemcsak Petőfi Zoltán életének és alkotói munkásságának dokumentumait tartalmazzák, hanem a Petőfi család több generációjának irodalmi és személyes hagyatékát is. Az anyag részét képezi a Szendrey Júlia második házasságából származó dokumentumok sora is, köztük családtagok és gyermekeik levelezése.
Petőfi Zoltán levelei között megtalálhatók azok, amelyeket édesanyjával, illetve Szendrey Júlia gyermekeivel, Horváth Attilával (1851–1873), Horváth Árpáddal (1855–1887) és Horváth Ilonával (1859–1944), továbbá barátaival váltott. A levelek értékes bepillantást nyújtanak Petőfi Zoltán érzelmi világába, amelyben kulcsszerepet játszott édesanyjával, Szendrey Júliával való kapcsolata, valamint a családi kötelékek. A Copia weboldalra felkerült dokumentumok között Petőfi Zoltánnak nagybátyjával, Petőfi Istvánnal, nagynénjével, Szendrey Máriával, annak férjével, Gyulai Pállal és nagyapjával, Szendrey Ignáccal való levelezése is fellelhető. A levelek mellett Petőfi Zoltán versei is a Copia gyűjteményben találhatók.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/telefonrol-is-elolvashatjuk-petofi-sandor-es-szendrey-julia-fianak-irasait/
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.