ReMeK-e-hírlevél
XX. évf., 2025/1. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Kedves olvasóinknak és szeretteiknek egészségben, örömben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván huszadik évfolyamához érkezett hírlevelünk szerkesztősége!
TARTALOM
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Aláírták a Batthyáneum felújítására vonatkozó szerződést
--Csillagösvény nyílt Székelyudvarhelyen
--„Heltai 450” kiállítás a 16. századi erdélyi könyves kultúráról
--Hargita és Kovászna megyei középiskolák kaptak könyvadományt
--Fejlesztések a gyergyószentmiklósi Erőforrásközpont szakkönyvtárában
--A MÚRE állásfoglalása a partiumi-bánsági magyar lapok megszűnéséről
RENDEZVÉNYEK
--Tizedik adventi kolozsvári könyvvásár
--Könyvbemutató - Székely Árpád: A Kárpátok virágoskertje
--Könyvbemutató Baróton - Vérrel írott levelek és háborús karácsonyok
--Évbúcsúztató Aradon
--Vértelen vértanúk - könyvbemutató
--Könyvbemutató Nagyszalontán
--Könyvbemutató - Puskás Lajos: Szamosújvári börtönnapló
--A Kalot olvasóklub székelykeresztúri találkozója
--Zsigmond Győző: A korondi toplászat - könyvbemutató
--Kálnoky Boris könyvbemutatója otthon, Sepsikőröspatakon
--Barót évszázados arcai
--Sárkánytűzküldetés: mesekönyv-bemutató játékos gyermekfoglalkozással
--Az ismeretlen Érmellék - könyvbemutató Margittán
DÍJAK
--Láng Zsolt író Mészöly Miklós-díjas
--A Látó nívódíjai 2024-ben
--Borcsa János Életút-díjas
--Prima Primissima Közönségdíjat kapott a Szentegyházi Gyermekfilharmónia
--Szekernyés János kitüntetése „bánsági helytörténetkutató munkásságáért”
--Egyed Ákos kapta a Művelődés-díjat 2024-ben
--A szászrégeni könyvtár díjazottjai
--Milyen könyv kerüljön a karácsonyfa alá egy babának?
INTERJÚ
--Beszélgetés Király Zoltán költővel
--Interjú Vermesser Levente költővel
--Beszélgetés Birta-Székely Noémi irodalomterapeutával
KÖNYVAJÁNLÓ
--Kiadták Szilágyi István befejezetlen regényét
--Földes Mária regényének új kiadása jelent meg
--Tóth László: Kaland a tükrön túl
--Megjelent Székely Ferenc két újabb kötete
--A székelyudvarhelyi színjátszás több mint 200 évéről
--Kárpát-medencei dallamok „színeznek ki” egy zenélő mesekönyvet
--Csíkszeredai háziasszonyok receptjei
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár kutatható iratanyagának repertóriuma
--250 közkinccsé vált mű érhető el a MEK-ben januártól
--Ingyenessé vált a ChatGPT MI-keresőmotorja
MOZAIK
--Töredékére szűkülő erdélyi könyvpiac
--A hónap könyvei a Helikon sikerlistáján
--Harminc év után búcsúzott olvasóitól a Röser Antikvárium
--Befejezi tevékenységét a Könyvmentők Egyesület
--A Z-generáció és a mesterséges intelligencia
MÚLTIDÉZŐ
--Karácsony az irodalomban
--Marton Lili olyan messzire utazott, hogy még az emléke sem talál haza
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Hol folt, hol nem folt – különkiadás
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 2024. december 3-án karácsonyra hangoló, mesés családi foglalkozásra hívott minden érdeklődőt az Olvasótermébe. Mesét mondott Szabó Enikő meseterapeuta, utána gyerekeknek és szülőknek közös foglalkozást tartottak a könyvtárosok.
Fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/1003981571777890
Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/hol-folt-hol-nem-folt-kulonkiadas.html
Könyvbemutató - Horváth Janka visszaemlékezései és feljegyzései
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kriterion Könyvkiadó szervezésében 2024. december 10-én a könyvtár székhelyén bemutatták a kiadónál nemrégiben megjelent, Horváth Janka visszaemlékezései és elbeszélései című kötetet.
A Kriterion Téka-sorozatában megjelenő könyv a székely vértanú, Horváth Károly húgának visszaemlékezéseit gyűjti egybe, Somogyi Gréta szakértő gondozásában.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, ez a könyvecske azok közé tartozik, amelyek számunkra szinte meglepő módon hoznak történeti információkat és adalékokat, valamiféle „életet” is valamilyen más időből. Horváth Janka egy részt vevő megfigyelő, ugyanis a székely vértanú, Horváth Károly húga, és ezekben az írásokban úgy fogja meg ezt a korszakot, hogy a közéleti, a történelmi és a személyes dolgokat egyensúlyban tartja. Ez adhatja ennek a műnek a varázsát azon kívül, hogy forrásműnek is tekinthető.
A könyvről a bemutatón Somogyi Grétát Nagy Zoltán történész kérdezte.
Fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/983910800436032
Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/konyvbemutato-horvath-janka-visszaemlekezesei-es-feljegyzesei.html
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/170553/horvath-janka-visszaemlekezesei
Életre kelt mesék
2024. szeptember 15. és december 15. között zajlott a könyvtárnak a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesülettel közösen szervezett Mesés olvasójátéka. A háromfordulós vetélkedő célja ezúttal is a 10-11 éves gyermekek önálló olvasásra ösztönzése, illetve a népmesék megismerése volt.
A Mesés olvasójáték záróeseményére a Gyermekkönyvtár olvasótermében került sor, ahol az osztályok alkotó-fejlesztő foglalkozásokon vehettek részt az adventi időszakban, december 10. és 15. között: megtekinthették a beküldött munkákat, kipróbálhatták az általuk készített társasjátékokat, és hivatásos mesemondó, Szabó Enikő meseterapeuta előadásában hallgattak népmesét.
Mivel minden osztály nem tudott részt venni a programon, januárban is folytatódik a tevékenység. A foglalkozásokon mézeskaláccsal és teával is megvendégelték a kisdiákokat.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/eletre-keltek-a-mesek-a-konyvtarban.html
https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/1003981571777890
Megújult a könyvtár honlapja
A fennállásának 2024-ben ötvenedik évfordulójához érkezett könyvtár hivatalos weboldala teljesen megújult.
Könnyen áttekinthető, modern arculat, gyorsabb működés, számos új funkció, hogy még könnyebben hozzáférhessen az érdeklődő az állományhoz, programokhoz és hírekhez, valamint megtekintheti a rendezvények listáját, az új könyveket és az eseménynaptárt is. Több interaktív funkció is beépült az új honlapba, a közönség kérhet olvasmányajánlást, javasolhat könyvet beszerzésre, illetve megjegyzést, észrevételt is küldhet.
Link: www.kmkt.ro
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/videos/1140704837759693/
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Több mint 300 randevú 3 nap alatt
A Vakrandi egy könyvvel a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár egyik legnépszerűbb olvasásnépszerűsítő programja az utóbbi években. A „randizni” vágyók a könyvtár kölcsönző részlegén találkozhattak az előre becsomagolt vadonatúj könyvekkel, amelyeket a könyvtár az utóbbi időben vásárolt Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Csupán a könyv tartalmára, műfajára utaló információ segített a randizónak a választásban.
2024 decemberében több mint 300 randevúra került sor, mindössze 3 nap alatt.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1329/tobb-mint-300-randevu-mindossze-3-nap-alatt
Az alkotás öröme mindenkié
2024. december 9-től megtekinthető a könyvtári Bütykölde kézműves csoport adventi kiállítása. Nagy örömünkre szolgál, hogy megmutathatjuk, milyen alkotások készültek az elmúlt év során.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1331/az-alkotas-orome-mindenkie
Egy csöppnyi Spanyolország
A Care2Travel Egyesület a Kájoni János Megyei Könyvtár közreműködésével újabb Interkulturális Estet szervezett 2024. december 16-án, amelynek témája ezúttal Spanyolország volt, ezen belül is Andalúzia régiója.
Az est előadója Daniel Peinado Fariñas, az Európai Szolidaritási Testület spanyol önkéntese volt, aki vetítéssel kísért előadással készült az eseményre, amelyből a jelenlévők rengeteget tanulhattak Andalúziáról, egy történelemmel, kultúrával és szépségekkel teli régióról.
Daniel beszélt a régió történelméről, annak építészetéről, hagyományairól, gasztronómiájáról, fesztiváljairól és sok más érdekességről.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1333/egy-csoppnyi-spanyolorszag
Nagy népszerűségnek örvendett a Nagynehéz online vetélkedő
Hatalmas érdeklődés övezte a Nagynehéz online vetélkedőt, amelyet a két hónappal ezelőtt indított, Párbeszéd kortárs erdélyi magyar írók művei mentén című rendezvénysorozata lezárásaként hirdetett meg a Kájoni János Megyei Könyvtár.
A vetélkedő díjazására 2025. január folyamán kerül sor, Botházi Mária és Zsidó Ferenc írók jelenlétében, a következő településeken szervezett író-olvasó találkozók keretében: Csíkkozmás, Csíkszentmárton (január 20.), Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok (jan. 21.), Tusnádfürdő, Kászonaltíz (jan. 22.), Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró (jan. 23.).
Forrás és részletek a rendhagyó pontozási rendszerről itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1334/nagy-nepszerusegnek-orvendett-a-nagynehez-online-vetelkedo
Vidám percek, önfeledt nevetések a könyvtárban
2024. december 17-én a csíkszentsimoni és a csatószegi diákok jó hangulatú bábjátékon vettek részt a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az intézmény Fakalinka bábcsapata a Ribes nigrum, avagy egy történet a barátságról című bábjátékkal készült nekik.
A lelkes közönség nagy kíváncsisággal és izgalommal követte a bemutatott történéseket, mígnem kiderült, hogy a Ribes nigrum tulajdonképpen gyógyerejű gyümölcs, amely, bizony, Székelyföldön is megterem!
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1337/vidam-percek-onfeledt-nevetesek-a-konyvtarunkban
--Aláírták a Batthyáneum felújítására vonatkozó szerződést
Száznegyven millió eurót különítettek el a Kulturális Alapok (Temelii Culturale) projektre, amely a történelmi műemlékek megmentését és kulturális célú épületek felújítását foglalja magában, jelentette be 2024 decemberében Raluca Turcan kulturális miniszter. A projekt becsült nettó összköltsége 280 millió euró, amelyből 140 millió euró Románia hozzájárulása.
Célja több olyan jelentős romániai műemlék épület felújítása, restaurálása, amelyek kulturális intézmények székhelyéül szolgálnak, és 14 beruházást foglal magába. Ezek közül kettő van Erdélyben: a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum.
Raluca Turcan 2023 februárjában, gyulafehérvári látogatásán jelentette be, hogy az általa vezetett tárca az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának támogatásával újítaná fel a Batthyáneumot, ami prioritást képez a szaktárca számára. A miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy a támogatás összege 16 millió euró körüli volna.
A gyulafehérvári várban található Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak – tételesen a római katolikus egyház – visszakértek a román államtól. Az ingatlan és a közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.
A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot tartalmazó könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 2002-ben 25 millió dollárra biztosították, amikor rövid időre Németországba szállították.
Forrás: https://maszol.ro/belfold/Alairtak-a-szerzodest-megvan-a-penz-a-Batthyaneum-felujitasara
--Csillagösvény nyílt Székelyudvarhelyen
Összegyűjtötte Székelyudvarhely helytörténeti értékeit a Városi Könyvtárhoz tartozó Bibliofil Alapítvány, azokról kisfilmeket készítettek, amelyeknek QR-kódjait tanösvényen állítják ki, így bárki számára megtekinthetők lesznek. A Csillagösvény-projektben – a tanösvényt a felújított Csillagvizsgáló melletti sétányon alakítják ki – hatvan helytörténeti értéket, épületeket, természeti szépségeket, intézményeket és híres személyeket mutatnak be.
Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója, a kezdeményezés ötletgazdája erről elmondta, a polgármesteri hivatal tavaly kérte fel a könyvtárhoz tartozó Bibliofil Alapítványt, hogy hozzanak létre kortárs és maradandó értéket a Csillagvizsgáló melletti tanösvényen. Akkor született az ötlet, hogy a város értékeiről készítsenek kisfilmeket, és ezeket helyezzék el mobileszközzel leolvasható kódok révén az információs táblákon.
A Bibliofil Alapítvány – pályázati forrást használva – végül hatvan helyi értékről forgatott kisfilmeket. Ezek egy részét a Székelyudvarhelyi Értéktárból választották ki, de számos más, nagy jelentőséggel bíró épületet, személyt és természeti látványosságot is bevettek a válogatásba. Fél év alatt készítették el az alkotásokat, amelyek egyenként egy-két perces anyagok, és videókat, képeket, illetve rövid ismertető szöveget tartalmaznak az adott témáról. A tanösvényen, a fémkorlátos sétányra 60 darab könyvméretű tábla kerül, amelyeken megjelenik egy ábra vagy portré az adott helytörténeti értékről, valamint négy QR-kód, ezek által érhető el a kisfilm magyar, román és angol nyelven, illetve egy koordináta, amely az épületek és természeti értékek esetében elvezeti az érdeklődőt azokhoz. A projektben közreműködött Szabó Károly és a Székelyföld Stúdió, ők készítették a kisfilmeket fele-fele arányban.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/keszul-a-csillagosveny-udvarhelyen
--„Heltai 450” kiállítás a 16. századi erdélyi könyves kultúráról
Kiemelt érdeklődésnek örvendett a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban szervezett „Heltai 450” kiállítás: a november elején megnyitott, a 16. századi erdélyi kultúrába bepillantást biztosító tárlat látogatási idejét 2024 végéig meg kellett hosszabbítani.
A házigazda könyvtár a Heltai-nyomda kiadványainak egyik legnagyobb gyűjteményét őrzi. A kiállításon megtekinthetőek voltak az első, Erdélyben nyomtatott magyar kalendárium nemrég azonosított lapjai, az első nyomtatott magyar meséskönyv és az első latin betűvel nyomtatott román szöveg is – mindez egy 16. századi kolozsvári nyomdához és annak vállalkozó szellemű vezetőjéhez kapcsolódva.
Kolozsvár a 16. században szabad királyi város volt, „éppen ezért sok olyasmi volt itt lehetséges, ami sok más magyarországi városban nem nagyon volt elképzelhető” – mondta bemutatójában Luffy Katalin, a könyvtár Különgyűjtemények osztályának munkatársa, aki Paula Ştefan kolléganőjével együtt a kiállítás kurátora.
Ebben a közegben kezdte el működését 1550-ben a leghosszabb életű 16. századi alapítású nyomda, amely 1660-ig, azaz 110 éven át volt meghatározó, a város határain túl is híres könyves műhely. Heltai Gáspár, a szász pap volt az, aki sikeressé tette ezt a vállalkozást, és akinek tevékenysége meghatározó a magyar kultúrtörténetben, annak ellenére, hogy felnőtt korában tanult meg magyarul: többek között neki köszönhető, hogy az antikva, azaz a latin betűk váltak a magyar nyomtatványok betűtípusává, hozzájárult a magyar helyesírás egységesítéséhez, magyar nyelvű szövegei pedig két évszázaddal később is alapolvasmánynak számítottak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/heltai-gaspar-nyomdasz-konyvkiado-fordito-aki-450-eve-fuggetlen-nyomdat-mukodtetett
Sajtóvisszhang: https://transtelex.ro/kultura/2024/11/23/heltai-gaspar-nyomda-16-szazad-kolozsvar-kiallitas
--Hargita és Kovászna megyei középiskolák kaptak könyvadományt
A Könyvet iskoláknak 2024 programja keretében, a MOL Románia hathatós támogatásával, a tavalyi év végén is értékes könyvadományt osztott ki a Kriterion Alapítvány.
A Kriterion Alapítványt a nagy múltú erdélyi Kriterion Kiadó alapító igazgatója, Domokos Géza hozta létre 1992-ben, tudatosan a Székelyföldön, abból a célból, hogy az erdélyi multikulturalizmus elvei alapján hozzájáruljon az erdélyi művészetek folyamatos fejlődéséhez, európai felzárkózásához és nem utolsósorban az itt létrehozott kulturális értékek nemzetközi megismertetéséhez. A Kriterion Alapítvány fontos célkitűzése továbbá a szülőföldön élők kulturális és szellemi fejlődése, felemelése is, és ennek egyik eszköze a könyvadományozási program, amelyet az alapító indított útjára.
A MOL Románia ezúttal is támogatta a Kriterion Alapítvány pályázatát, amelyet a Könyvet iskoláknak 2024 program megvalósítására nyújtott be. A sikeres pályázat hozzásegítette a kuratóriumot, hogy értékes, intézményenként 422 kötetből álló könyvadományt adjon át a kiválasztott középiskoláknak. 2024-ben a kuratórium döntése alapján nyolc Hargita és hét Kovászna megyei iskola részesült adományban: Hargita megyében Csíkszeredából a Márton Áron Főgimnázium, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Nagy István Művészeti Középiskola, Székelyudvarhelyről a Tamási Áron Gimnázium, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum és a Palló Imre Művészeti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Gimnázium, valamint Székelykeresztúrról az Orbán Balázs Gimnázium.
Az intézmények szépirodalmi és ismeretterjesztő kötetekből álló adományt kaptak, amelyek a könyvtár bővítésére, a tanulók és tanárok jutalmazására használhatók fel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/hargita-megye/nyolc-hargita-megyei-gimnazium-reszesult-konyvadomanyban
Hét háromszéki magyar középiskolához juttatta el könyvadományát a csíkszeredai Kriterion Alapítvány a MOL Románia által támogatott Könyvet iskoláknak program részeként. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Domokos Géza Ifjúsági Kölcsönzőjében 2024. december 11-én adták át a 422 kötetes ajándékot.
Az iskolai könyvtárak állományának bővítését célzó, de jutalomkönyveknek is szánt adományban 2024-ben Kovászna megyei középiskolák is részesültek a Hargita megyei tanintézmények mellett. A könyvcsomagok zömmel szépirodalmi műveket tartalmaznak, de vannak kultúrtörténeti jelentőségűek is bennük. Az iskolák könyvtárosaira bízták, mit szánnak a diákkölcsönző könyvespolcaira és mit jutalomként.
A programban Háromszékről a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Plugor Sándor Művészeti Líceum és Református Kollégium, Kézdivásárhelyről a Nagy Mózes Főgimnázium, Bod Péter Tanítóképző és Csiha Kálmán Református Kollégium részesült az adományból, amelyet hiánypótlónak tartanak, ugyanis az iskolai könyvtárak fejlesztése, azok életben tartása egyre komolyabb kihívást jelent.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170558/konyvek-iskolaknak-adomanyoz-a-kriterion
--Fejlesztések a gyergyószentmiklósi Erőforrásközpont szakkönyvtárában
A Gyergyói Közösségi Erőforrásközpont szakkönyvtára 2014-ben jött létre, állományában jelenleg mintegy ezer kötet található. Célja, hogy szakmai erőforrásokat biztosítson a térség egyetemistáinak és szakembereinek, olyan könyveket, amelyek az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlenek és a helyi könyvtárakban nem elérhetők. Jelenleg a legnagyobb kötetszámot kitevő, szociális munka, pszichológia, pedagógia és tanulásmódszertan, szociológia témájú könyvek mellett kisebbségkutatás, nemzetközi kapcsolatok, filozófia, politológia, jog, kommunikáció, szervezetfejlesztés, karriertanácsadás és coaching szakkönyvek is megtalálhatók az állományban. A könyvtár elsődleges célcsoportja a térség azon fiataljai, akik különböző erdélyi városok egyetemein tanulnak, körülbelül 300 személy.
2023-ban modernizálták a könyvtár honlapjának tartalomkezelő rendszerét és új online nyilvántartási rendszert vezettek be, amely a https://eroforraskozpont.ro/ujkonyvtar címen érhető el. Ebbe az új rendszerbe az állományból mintegy 200 könyvet sikerült feltölteni, és emellett további 687 könyv és folyóirat adatai voltak elérhetők az érdeklődők számára a régi online adatbázisban.
A 2024-ben lebonyolított fejlesztési projekt elsődleges célja az volt, hogy a könyvtár honlapját fejlesszék tovább: minél több könyvet vezessenek át a régi rendszerből az újba, készítsenek egy olyan menüt, amely segítségével könnyebben lehet navigálni a könyvek kategóriái között, és felhasználóbarátabbá tegyék a könyvtár kezdőoldalát.
--A MÚRE állásfoglalása a partiumi-bánsági magyar lapok megszűnéséről
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) sajnálattal értesült arról, hogy a romániai magyar újságírás két jelentős hagyományú, jelenlegi formájában éppen 35 éve alapított napilapja, a nagyváradi Bihari Napló és az aradi kiadású, ám több megyében terjesztett Nyugati Jelen napilapként beszünteti megjelenését – egymástól függetlenül, ám hasonló okok miatt. Ezzel a változással az a másfélszáz éve meg nem élt helyzet áll elő, hogy a teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül.
„Számunkra fontos, hogy az érintett lapoknál kollégáink, közöttük egyesületünk számos tagja a megváltozott helyzetben is megtarthassa munkáját, akár a napilapok online változatainál, akár a most induló hetilapoknál. Szolidaritásunkat fejezzük ki valamennyi érintett munkatárssal.
Ám az újságírók, szerkesztők, tördelők stb. mellett gondoljunk most azokra az elsősorban idős, vidéki, gyakran szórványban, akár nagyvárosi szórványban élő olvasókra is, akik számára ezek a napilapok jelentették az egyetlen élő kapcsolatot az írott magyar nyelvű kultúrával, továbbá ezek a lapok voltak anyanyelvű tájékozódásuk legfontosabb forrásai.
Azt is fontos kiemelni, hogy a most megszűnő, továbbá az ezekhez hasonló lapoknak dokumentáló szerepük is van, hiszen anyagaik megtalálhatóak, hosszú évek után is visszakereshetőek közgyűjteményekben, szemben az online médiumokkal, amelyek tartalma efemer, még a jelentősebb lapok esetében is.”
Forrás és a teljes nyilatkozat itt: https://www.mure.ro/partium-es-bansag-magyar-napilap-nelkul/
RENDEZVÉNYEK
--Tizedik adventi kolozsvári könyvvásár
A 10. adventi kolozsvári könyvvásár a hagyomány szerint négy napig tartott, 2024. december 12. és 15. között, a rendezvényen tíz könyvkiadó és több mint tizenöt programpont várta az érdeklődőket.
A főszervező Nagy Péter, az IDEA Könyvtér ügyvezető igazgatója arra is kitért: az adventi könyvvásárnak 2024-től letisztultabb és dinamikusabb az arculata, ám további változtatásokat is terveznek. „Elég nagy fejlesztést indítottunk el, hogy létrehozzuk Erdély legnagyobb magyar nyelvű webáruházát. Több mint tíz szakember – grafikus, kommunikációs és marketinges – dolgozik azon, hogy az érdeklődők megvásárolhassanak minden magyar könyvet az Idea Könyvtér webáruházában, amelyek a könyvtér kolozsvári áruházában is átvehetők lesznek. Jelenleg 47 ezer példányt forgalmazunk a webáruházban” – összegzett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/adenti-konyvvasar-kolozsvar
Forrás: https://szabadsag.ro/article/letisztultabb-dinamikusabb-arculattal-var-10-adventi-konyvvasar
--Könyvbemutató - Székely Árpád: A Kárpátok virágoskertje
Székely Árpád A Kárpátok virágoskertje című könyvének vetítéssel és megemlékezéssel egybekötött bemutatójára 2024. december 10-én került sor Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldi Vadászati Közgyűjtemény épületében.
A 2024. november 18-án elhunyt szerző korábbi ismertetője szerint: „A Kárpátok virágoskertje hiánypótló összefoglaló mű, amely a teljes kárpáti hegységív csodálatos növényvilágának ritka és védett kincseit, elsősorban az alhavasi és havasi öv, továbbá a mészkőből, homokkőből és konglomerátumból felépülő hegységek növényritkaságait mutatja be. A kötet foglalkozik a lombos és tűlevelű erdők, a hegyi rétek és tőzegmohalápok növényvilágával is. A Kárpát-medence és ezen belül az Erdélyi-medence dombvidéke további növénykincseknek ad otthont. A tudományosan megalapozott ismeretterjesztő munka külön érdeme a rendkívül gazdag és színes képanyag: a közérthető szöveget közel 350 fotó teszi szemléletessé.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170511/szekely-arpadra-emlekeztek-sepsiszentgyorgyon
--Könyvbemutató Baróton - Vérrel írott levelek és háborús karácsonyok
A vargyasi származású bencédi unitárius lelkésznő, Makkai-Ilkei Ildikó a baróti Tortoma Önképzőkör összejövetelén is bemutatta 2024. december 10-én az Ilkei Ferenc és családja levelezése 1915–1918 című, a helybeli Tortoma Kiadónál 2023-ban megjelent kötetet. Az általa és Pozsony Ferenc néprajzkutató által szerkesztett könyv apai nagyapja testvérének, a vargyasi Ilkei Ferencnek az I. világháború frontjairól hazaküldött leveleit tartalmazza.
Összesen 470 ilyen levél maradt fenn egy régi ládafiában, amelyek által a szülőföldjéhez és családjához a maga egyszerűségével és szerénységével a végletekig ragaszkodó magyar katona életébe s egyúttal őseink 110 évvel ezelőtti mindennapjaiba nyerhetünk érzelmes, megható betekintést.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170512/verrel-irott-levelek-es-haborus-karacsonyok-konyvbemutato-baroton
--Évbúcsúztató Aradon
Kétórás ünnepéllyé kerekedett az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör decemberi munkaülése, amelynek témája az advent, a karácsony és a 2024-es esztendő elbúcsúztatása volt.
Az irodalmi kör alkotóműhelyéből ezúttal hat tollforgató munkája került ki. Nagy Gizella tanár-költő Karácsonyi csoda című versét olvasta fel, amelyet saját bevallása szerint egy feledhetetlen karácsonyi kép ihletett. Verse bizonyságtétel arról, hogy Krisztusnak szívünkben is meg kell születnie.
Erdeiné Soós Mária két költeményét szólaltatta meg. Könyörgés című műve rövid versima, karácsonyi lírai darabja pedig vallástétel a Megváltó születéséről.
Dr. Brauch Magda Karácsony szombatján című novellájával kedveskedett a körtagoknak. Írása gyermekkorát hozta hallgatóközelbe, amely lélekből lélekhez szóló igazi üzenet.
Ódry Mária adventi várakozását Karácsony közeledik című gyöngyszeme rögzítette. Krisztusvárását sajátos lírai hangnemben közelítette meg. A képzőművész-költő most is nagy sikert aratott.
Perényi Ildikó énekesnő Elveszett gyermekkor című prózai írását ismertette. Munkája egy tizenhárom éves árva lány sorsát ábrázolja. Elbeszélése annyira gyöngéd szeretettel mutatja be a kislányt, hogy az olvasó szinte akarata ellenére szívébe zárja. Emellett két világ szöges ellentétét is láthattuk. Kovács Ilona Egyensúly és Azt kérdezed, hogy mit gondolok című költeményeivel lepte meg a hallgatóságot. Verseiben az élet nagy kérdései mellett közéleti témát is megtalálunk.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/karacsonyi-esztradmusor-az-aradi-toth-arpad-korben
--Vértelen vértanúk - könyvbemutató
Megjelent a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének legújabb kötete, négy év alatt az ötödik: Vértelen vértanúk – Kárpátországi szobrok, emlékművek, emlékhelyek. Az esszéket tartalmazó könyv ötletgazdája Galbács Pál, szerkesztette Sarány István, szerzői a teljes Kárpát-medencéből verbuválódtak, nyolcan háromszékiek. A könyv kapható a Háromszék lapterjesztő standjain, bemutatójára 2024. december 18-án került sor Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Galbács Pál a kötet utószavában írja: „Romániában köztéri emlékeink 1918 őszén elkezdett eszeveszett pusztítását se szeri, se száma magyarsággyötrő módszerek követték. Hogyha harmincöt évvel ezelőtt a szoborrombolások szellemének következetes örökösei kibuknak a hatalomból, akkor manapság nem lehetne hír a magyar hősök nyughelyének meggyalázása, a magyarsága miatt félholtra vert fiatal sportoló, a sportrendezvények magyargyűlölő rigmusai, anyanyelvem gyalázatos államelnöki kigúnyolása, és az sem, hogy Bukarestben ‘nemzetbiztonsági kockázat’ a ragadványnevem, csupán csak azért, mert magyar vagyok. (…) A tartós társadalmi béke számos előfeltétele közül íme kettő: Legyünk megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők másokkal szemben. Egyszóval toleránsak. Mások legyenek megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők velünk szemben. Egyszóval toleránsak. Hogyha ez a nyilvánvalóan észszerű páros aránytalanul működik, akkor az egyik fél épített tárgyi és szellemi öröksége előbb-utóbb óhatatlanul lebontatik.”
A könyv az impérium- és ideológiai változásoknak áldozatul esett köztéri alkotásokról, azok kálváriájáról, néha újjáéledéséről is szól. Ám kiviláglik belőle, hogy évszázados szétszabdaltságunk dacára, vértelen vértanúink megsemmisítése ellenére a magyar nemzettudat él, mert élni akar.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170524/vertelen-vertanuk-megjelent
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/170704/okrokkel-probaltak-elvontatni-a-matyas-szobrot
--Könyvbemutató Nagyszalontán
A nagyszalontai Arany-palotában 2024. december 19-én mutatták be Tódor Albert kötetét, amely Kilencvenkilenc + egy lelki töltelék címmel a karácsony tiszteletére jelent meg. A helyi Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Tóth Andrea köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, hogy a szerző, Nagyszalonta volt polgármestere napjainkig zsinórban (e kötettől függetlenül) már a 22. kalendáriumát tette le város „asztalára”. Pelok Gabriella nyugalmazott tanárnő értékelte a kötet szerzőjének szorgalmát, jókedvét, aki maga is vallja: humor nélkül számára elképzelhetetlen az élet, ami írói munkásságában is tetten érhető.
A kötetbemutatót a helyi Versbarátok körének tagjai felolvasással tették ünnepélyessé, a közelgő karácsony „köszöntését” Szigeti Ferenc Ernő református lelkipásztor gitárkísérettel tette emelkedetté.
Forrás: https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2024/12/konyvbemutato-nagyszalontan
--Könyvbemutató - Puskás Lajos: Szamosújvári börtönnapló
Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló (1947) című könyvének bemutatója volt 2024. december 17-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.
A kötetet a szerző fia, Puskás Attila, valamint Ferencz Csaba, a Háromszék napilap munkatársa ismertette. A Kondorosy Szabolcs szerkesztésében megjelent könyv az öthónapnyi lágerfogságban született börtönnapló mellett a szerző által írt Lágeristák kiskátéját, börtönverseket, a fogságban született leveleket és rajzokat tartalmazza, de megtaláható oldalain a Szamosújváron ebben az időben fogva tartottak névsora és rövid életrajza is.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/170588/mi-hol-mikor
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/170705/bortonnaplo-ujratoltve
--A Kalot olvasóklub székelykeresztúri találkozója
A Kalot Olvasóklub öt városban, összesen tizenhárom csoportban működik. A klubtagok havonta találkoznak, és szakmai vezető irányításával megosztják egy-egy könyvhöz kötődő élményeiket. A klub működését Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány támogatja. Decemberi, székelykeresztúri találkozójukon Alina Nelega Mintha mi sem történt volna című könyvét Moldován-Szeredai Noémi, az olvasóklub helyi csoportjának tagja ismertette.
A Ceaușescu-diktatúra utolsó évtizedében látjuk egy fiatal lány életét egy erdélyi városban, majd követjük a kolozsvári egyetemi évei alatt, aztán munkahelyein. Mindezt olvasva csontig hatoló a rég „elfeledett” érzés és hangulat, hogy milyen volt a diktatúrában létezni, élni, átélni és megélni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/muhely/de-mit-tehettem-volna-vegeztem-tovabb-a-dolgomat
--Zsigmond Győző: A korondi toplászat - könyvbemutató
Igényes, hungarikumnak számító népi mesterség, népművészeti ág történetét feldolgozó és hozzá kapcsolódó érdekességeket sorjázó képeskönyvet mutattak be 2024.december 3-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-termében, a múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület közös szervezésében. Zsigmond Győző A korondi toplászat. Egy hungarikum képeskönyve című kötetét Kinda István néprajzos muzeológus ismertette a szerző jelenlétében. Előzőleg a könyvet megjelentető Tortoma Könyvkiadó vezetője, Demeter László történész néhány frissen megjelent könyvet mutatott be.
A képek sokasága és a szerző színes magyarázatai által a jelenlévők bepillanthattak a toplászat rejtelmeibe, hiszen a könyv értékét a Kakas Zoltán néprajzos által készített fotók is emelik. A gombaszakértő beszámolt arról is, hogy télen fűt, nyáron hűt a taplóból készült fejfedő. Beszélt továbbá arról is, hogy a taplógomba-feldolgozás mestersége és művészete témájában több kiállítást is szervezett erdélyi és magyarországi városokban az évek folyamán. Befejezésül egy archív kisfilmet is láthattak a jelenlévők a tárgyalt népi mesterségről, amelynek operatőre Petrovits Győző.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170627/a-korondi-toplaszat-egy-kihalofelben-levo-szekely-mesterseg
--Kálnoky Boris könyvbemutatója otthon, Sepsikőröspatakon
Ahogy a szavakat keresi, ahogy kiejti, ahogy hangsúlyozza őket, abból jól érezhető: felnőttkorban tanulta a magyar nyelvet. Az is könnyen észrevehető, hogy gyakorlott újságíró: összeszedetten, mégis könnyen és színesen meséli a családi történeteket s általuk a magyar történelmet. Kálnoky Boris – mert róla van szó – és ritkábban felszólaló édesapja, Kálnoky Farkas a grófi család évszázadokat átölelő történelméről szólt a Jánó Mihály művészettörténész moderálásával zajló, Őseim földje című könyv sepsikőröspataki bemutatóján 2024. december 13-án. A könyvbemutatók sorában ez volt az utolsó. Többre nem lesz lehetőség, hiszen a legfontosabb, a hazai közönség előtti bemutató éppen lejárt, s az utolsó hatvan, saját tulajdonú példányát a szerző a hallgatóságnak ajándékozta. Kisgyörgy Sándor polgármester a falu nevében köszönte meg az ajándékot és a Kálnokyaknak a faluhoz való ragaszkodását.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170619/kalnoky-boris-konyvbemutatoja-otthon-sepsikorospatakon
--Barót évszázados arcai
Barót évszázadai – ezt a címet viseli Demeter László új, 2024. december 17-én a bányászváros művelődési házának kistermében bemutatott könyve. A Tortoma Kiadó által kiadott, alig nyolcvannyolc oldalas kötet zömét fényképek teszik ki, viszont a rövid képaláírások így is mesélnek épp eleget arról, kik voltak elődeink, milyen értékeket hoztunk létre az elmúlt évszázadokban, milyen környezetben élünk, mit teremtettünk, kik vagyunk mi.
Demeter László, Erdővidék Múzeumának vezetője úgy nyilatkozott: a Barót első írásos említésének nyolcszázadik évfordulója alkalmával szervezett események lezárásához kívántak hozzájárulni az ünnepi év végén. „II. András, Magyarország királya kiváltságlevelében, az Andreanumban – amelyet egyes szakemberek a világ első autonómiastatútumának neveznek – a szászoknak adott föld egyik határpontjaként emlegetik Barótot 1224-ben, ezáltal pedig Székelyföld második legrégebbi települése. Ezt ünnepeltük 2024-ben, és ennek lezárásaként jelenik meg ez az album” – mondotta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170645/barot-evszazados-arcai
--Sárkánytűzküldetés: mesekönyv-bemutató játékos gyermekfoglalkozással
Gaura Ágnes Sárkánytűzküldetés című mesekönyve Erdély öt városába került el szerzője társaságában 2024 decemberében: Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Székelyudvarhelyre és Kolozsvárra is megérkeznek a csodalények. Sepsiszentgyörgyön 2024. december 15-én hívtak játékos gyermekfoglalkozásra és interaktív mesekönyv-bemutatóra minden sárkányrajongó kisiskolást, szüleiket, nagyszüleiket és bárkit, aki szereti a meséket.
Az esemény helyszíne a Kokojza kávézó volt.
A foglalkozás során a szerző, Gaura Ágnes beszélgetett a gyermekekkel, akiknek így lehetőségük volt megismerkedni a Sárkánytűzküldetés című meseregény varázslatos világával és szereplőivel. Volt szó királyi családról, táltos paripákról, boszorkányokról, tündérekről és természetesen sárkányokról – no meg arról, hogy dolgozik egy illusztrátor, aki sárkányokat „tervez”.
Forrás: https://www.facebook.com/events/449751551501016/
--Az ismeretlen Érmellék - könyvbemutató Margittán
Az ismeretlen Érmellék írásban és képekben című trilógia harmadik kötetét 2024. november 27-én mutatta be Margittán szerzője, dr. Szabó József neonatológus, helytörténész.
Az esemény szervezői a szerző, a margittai RMDSZ, a Horvát János Társaság (HJT), a Pro Folk Egyesület, illetve a Dr. Pop Mircea Municípiumi Kórház voltak. A moderátor szerepkörét a HJT elnöke vállalta magára. Röviden köszöntötte a szerzőt, a meghívott vendégeket és a közönséget, majd köszönetet mondott a nagyszámú jelenlétért. Elsőként a Gyöngyvetők Néptánccsoport mutatta be az alkalomra készített műsorát, melyet követően Demián Zsolt polgármester osztotta meg gondolatait. Köszönetet mondott a szerzőnek, amiért Margittán nem „csak” mint gyermekgyógyász szolgálja a közösséget, hanem helytörténész minőségében is. „Fontos ismerni azt, hogy milyen a kultúránk, honnan jöttünk, hol vagyunk, és milyen irányba tartunk” – fogalmazott.
A kötetet Cseke Attila méltatta, kiemelve, hogy Szabó József írásaiból megismerhetjük a szűkebb régió történelmét, mely számunkra óriási érték.
Forrás: https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2024/12/bemutattak-szabo-jozsef-kotetet-margittan
DÍJAK
--Láng Zsolt író Mészöly Miklós-díjas
Láng Zsolt író kapja a 2025-ös Mészöly Miklós-díjat, írja közleményében a Mészöly Miklós Egyesület. A szatmári születésű, József Attila-díjas prózaírót, szerkesztőt a zsűri az eddigi, egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért és különösen Az emberek meséje című regényéért (Jelenkor, 2024) részesíti az elismerésben.
A Mészöly Miklós-díj korábbi díjazottja volt többek között Márton László, Darvasi László, Borbély Szilárd, Szvoren Edina, Bartók Imre és Tompa Andrea.
A Mészöly Miklós Egyesület 2004-ben alapította a Mészöly Miklós-díjat, amelyet olyan íróknak ítélnek oda, akik jelentős szépirodalmi, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hoztak létre, és fontos társadalmi kérdésekben hallatják a hangjukat. A díjat minden évben a Mészöly Miklós születésének évfordulóján rendezett emléknapon adják át az író szülővárosában, Szekszárdon.
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2024/12/19/lang-zsolt-iro-meszoly-miklos-dij
--A Látó nívódíjai 2024-ben
2024-ben harmincharmadik alkalommal osztotta ki, december 14-én, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége évzáró nívódíjait, a lapban publikált szerzők közül válogatva. Harminckét év alatt közel 120 alkotó vehette át vers, próza, esszé, kritika, dráma és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 USA-dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.
2024-ben Antal Balázs (próza), Fancsali Kinga (debüt), Mărcuțiu-Rácz Dóra (kritika) és Papp Attila Zsolt (vers) vehette át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj tavalyi nyertese Kincses Réka, a Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza című drámájáért.
Forrás: https://www.lato.ro/hir/a-lato-nivodijai-2024-ben
--Borcsa János Életút-díjas
Életút-díjat kapott Borcsa János kézdivásárhelyi irodalomkritikus, az irodalomtudomány doktora a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozatának ünnepi rendezvényén, 2024. november 26-án, Budapesten.
Pécsi Györgyi József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA elnökségi tagja méltatásában elmondta: Borcsa János az erdélyi harmadik Forrás-nemzedék meghatározó kritikusa, irodalomtörténésze. Fő kutatási területe az erdélyi magyar irodalom. Négy évtizedes, magas szakmai minőségű és etikai szempontból töretlenül hiteles munkásságával jelentősen hozzájárult a 20–21. századi egyetemes magyar irodalom értékkijelöléséhez. Nemzedékének egyik legkiválóbb irodalomtörténésze és rendkívül érzékeny, ihletett műértelmezője. Következetes értékrenddel, biztos minőségérzékkel bármely műhöz, életműhöz fordul vagy szól hozzá irodalmi vitákhoz, mindig az egészben látás és a problémaérzékenység jellemzi. Elemzéseiben, értelmezéseiben mindig magát a konkrét szöveget vizsgálja, igénye az egyetemes, a teljes magyar irodalomban való méltó jelenlét. S mert pontosan tudja és vallja, hogy az irodalom a nemzeti önismeret része, megközelítéseiben védi a nemzeti irodalomtörténet-írás klasszikus hagyományait, választásaiban pedig megerősíti nemzeti kultúránk, irodalmunk érdemes értékeit.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/170326/borcsa-janos-eletut-dijas
--Prima Primissima Közönségdíjat kapott a Szentegyházi Gyermekfilharmónia
A magyar oktatás és köznevelés kategóriában jelölt Szentegyházi Gyermekfilharmónia kapta a közönségtől a legtöbb szavazatot a tavalyi voksoláson.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia (Fili), 100 tagú gyermekkórus és 40 tagú ifjúsági szimfonikus zenekar együttese több mint 42 éve alakult a szentegyházasfalvi 1. sz Általános Iskola (ma Mártonffi János Iskola) tehetséges diákjaiból. Az erdélyi együttest székelyruhás gyermekkórus és amatőr fúvós, vonós zenekar alkotja. Karnagya és vezetője Haáz Sándor zenetanár. A Magyar Örökség díjas együttes a nemzeti, főként a székely kultúra ápolását, a helyi zenei hagyományok őrzését és közvetítését tűzte ki célul. A 140 gyermek évente 20-30 alkalommal lép közönség elé. Repertoárjukban eredeti magyar népdalok, népdalfeldolgozások, történelmi énekek, valamint más népek dalai szerepelnek. Több hangfelvételük és daloskönyvük jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Prima-Primissima-Kozonsegdijat-kapott-a-Szentegyhazi-Gyermekfilharmonia
--Szekernyés János kitüntetése „bánsági helytörténetkutató munkásságáért”
A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére és javaslatára hozta létre a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 1995-ben. A kitüntetést 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület adminisztrálja. A díj a civil szférából érkezett, beterjesztett javaslatok, jelölések alapján a bírálóbizottság azoknak a magyar személyeknek, intézményeknek, csoportoknak, közösségeknek, szerveződéseknek ítéli oda, „akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez”.
A 111. díjátadó ünnepségre 2024. december 14-én került sor, a hét kitüntetés egyikét a Temesváron élő és alkotó Szekernyés János vehette át „bánsági helytörténetkutatói munkásságáért”. Laudátora dr. Borsi-Kálmán Béla történész, egyetemi tanár, az MTA doktora volt, aki szakavatott ismerője, buzgó búvárlója és szenvedélyes elemzője Temesvár és a Bánság históriájának.
Forrás: https://hetiujszo.ro/a-vilag-magyarsaganak-szellemi-becsuletrendje/
--Egyed Ákos kapta a Művelődés-díjat 2024-ben
A Művelődés folyóirat 2024-es díjazottja a háromszéki születésű Egyed Ákos kolozsvári történész. A kolozsvári Művelődés kulturális havilap szerkesztősége 2021-ben alapította meg a Művelődés-díjat azzal a céllal, hogy elismerje és egyszersmind ösztönözze mindenkori és majdani szerzőinek munkáját.
December 12-én egyszerre családias és ünnepélyes keretek között adták át a díjat a lap egyik olyan szerzőjének, aki ebben az esztendőben a Művelődés arcélébe és küldetésébe illeszkedő legjobb, leginkább figyelemre méltó írás(oka)t közölte a folyóirat hasábjain.
A díjazott laudációját Benkő Levente mondta el: „Bodosban született. 1929-ben, Kós Károly-osan fogalmazva: 95 éve éppen. Egyszer azt is kérdeztem tőle, mi kellett ehhez a páratlan pályához. Azt mondta: »A gondviselés is kellett. És az is, hogy az emberben él egy olyasmi, hogy tartozik valahova, egy közösséghez, egy magyar közösséghez, amelyiknek vannak olyan érdekei és értékei, amelyeket tiszteletben kell tartani. Én ehhez tartottam magam.« (…)”
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/egyed-akos-tortenesznek-iteltek-iden-muvelodes-dijat-koszonjuk-tanitast
--A szászrégeni könyvtár díjazottjai
2024. december 10-én a szászrégeni városi könyvtár nagytermében átadták a könyvtár által tavaly alapított Petru Maior-díjat. Az első alkalommal kiosztott kitüntetést Böjte Lídia nyugalmazott tanárnő és Vasile Chiorean Logigan nyugalmazott ortodox lelkész vehette át.
Mindketten az évek során Szászrégenben kifejtett kulturális tevékenységükért, valamint a sajátos kulturális értékek terjesztéséért és ápolásáért érdemelték ki a díjat. A jelenlevőket dr. Florin Bengean, a könyvtár igazgatója, majd Márk Endre, Szászrégen polgármestere köszöntötte. A felszólalók a kitüntetetteknek Szászrégen multikulturalitásáért, az etnikumok közti jó viszony megteremtéséért, valamint a kultúra népszerűsítésért végzett munkásságát hangsúlyozták.
Forrás: https://nepujsag.ro/articles/elismertek-boejte-lidia-erdemeit
--Milyen könyv kerüljön a karácsonyfa alá egy babának?
Székely Sárával, a Rekettye Kulturális Egyesület művészeti vezetőjével, gyakorló édesanyával beszélgethettek az anyukák a nagykárolyi Baba-mama klub 2024. december 12-i találkozóján.
Mi legyen az első könyve a babának? Hogy kezdjük a meseolvasást? Mikor és mit olvassunk a gyermekeknek? Sok szülő felteszi magában ezeket a kérdéseket, főleg az ünnepi időszakban, a képes- és meséskönyvek zavarba hozó bőségével szembesülve.
Ebből kiindulva a klub vezetői úgy döntöttek, hogy ünnep előtti találkozójukra meghívják Székely Sárát, „hogy meséljen nekünk a meseolvasásról. Lesz szó arról, hogy milyen életkorban mit olvassunk a gyerekeknek, milyen mesékkel kezdjük a mese olvasást.”
A klub a résztvevők személyes tapasztalataira, élményeire is hangsúlyt fektetett, ezért kérte, hogy saját kedvenc könyvet vagy a „nagytesó” kedvenc könyvét is hozzák el, hogy egymástól is inspirálódhassanak.
Forrás: https://friss.ro/milyen-konyv-keruljon-a-karacsonyfa-ala
INTERJÚ
--Beszélgetés Király Zoltán költővel
Matróziskola a munkacíme annak az új verseskötetnek, amellyel Király Zoltán költő 2025 elején jelentkezik. Ez azért is jó hír, mivel a kolozsvári alkotó legutóbbi önálló kötete, a Lassú 2019-ben jelent meg, amelyre szintén hat évet kellett várniuk az olvasóknak. Király Zoltán nemzedékének egyik legmarkánsabb hangú képviselője, és minden bizonnyal új verseskötete sem fog csalódást okozni az olvasóknak.
A Maszol portálnak a szerzővel készült interjújában szóba kerülnek a több éves szünetek az alkotói folyamat kontextusában, de rengeteg más dolog is, például az, hogy költészetében miért meghatározó mind a mai napig az a tény, hogy Kolozsváron született.
Szó van még az elmúlt két évtizedben hangsúlyosan végbemenő változásokról a publikálási trendek és lehetőségek terén, de az irodalomszervezői tevékenység örömeire és nehézségeire is kitérünk. Természetesen az új kötet verseiből is kapunk ízelítőt.
Forrás és az interjú itt: https://maszol.ro/kultura/Mi-fer-bele-egy-konyvbe-Kiraly-Zoltannal-beszelgettunk
--Interjú Vermesser Levente költővel
Vermesser Levente költő 1969-ben született Csíkszeredában. Balánbányán nőtt fel, ahol immár két és fél évtizede tanít magyar irodalmat. Nem tartozik a grafomán szerzők közé: eddig egy verseskötete jelent meg 2006-ban, a következő pedig 2025-ben kerül az olvasók elé Odakint és idebent címmel. A Főtér portál megkeresésére olyan kérdésekre válaszolt, mint az, hogy hová tűnt Tótosbánya, hogyan tett tönkre egy ígéretes bányamérnöki karriert Villon, hogyan lehet az ember határszökevény 80 kilométerre a legközelebbi határtól, miből készült a Vidra nevű konyak, hogyan szárnyalt a költészet a ’90-es évek legelejének eufóriájában, mi az az Éber csoport, hogyan fejlesztettek ki saját tolvajnyelvet a tagjai, hogyan sikerült (majdnem) felgyújtaniuk egy nevezetes kolozsvári bentlakásszobát, milyen esélyei vannak a költészetnek az új középkorban?
Forrás és a beszélgetés itt: https://foter.ro/nagyitas/bszerintem-csak-orultunk-az-eletnekr-n-interju-vermesser-levente-koltovel
--Beszélgetés Birta-Székely Noémi irodalomterapeutával
Az Erdélyi Naplónak nyilatkozott Birta-Székely Noémi kolozsvári irodalomterapeuta, egyetemi oktató olvasásnépszerűsítésről, valamint arról is, hogy „TikTok-generációknak” milyen a kapcsolata a könyvvel, a betűkből kibomló „teremtett világgal.
– Sajnos nem tudom azt mondani, hogy sokan sokat olvasnak, de van egy réteg, amelynek tagjai igen. Ők szeretik a szépirodalmat, így keresik azokat a lehetőségeket, ahol ezeket az élményeket megoszthatják. A világjárvány óta fellángolt az olvasás iránti igény, hiszen a bezártság kiváltotta az emberekből, hogy kapcsolódjanak az irodalomhoz: megtapasztalták, hogy az olvasásnak mentálhigiénés szempontból is sok a pozitív hatása. Elszaporodtak a könyvklubok, könyves események. Sok olyan egyetemi hallgatóm van, aki arról számol be, hogy gyerekkorában esténként nem olvastak neki mesét, hanem rajzfilmet nézett.
A TikTok-on megjelent a BookTok jelenség, amelynek keretében mindenféle könyves tartalmakat osztanak meg a tartalomgyártók. Ha ezt egy influenszer teszi, hajlamosak követni a fiatalok. Szerintem nem leírni kellene a „TikTok-nemzedéket”, hanem kiaknázni ezt a csatornát, azért, hogy megtaláljuk velük a közös hangot. A különböző közösségi hálók használata ma már elengedhetetlen az információáramlás szempontjából. Ezeken a hálózatokon tartjuk a kapcsolatot, kapunk hírt különböző eseményekről. A hallgatóimmal hét éve vezetünk olvasóklubot, fenn vagyunk a közösségi hálókon is, nemrég a tanszéken könyvkuckót hoztunk létre szabadkönyvespolccal, hagyományjelleggel február 14-én, a Könyvajándékozás Világnapján. Könyveket gyűjtünk és adományozunk rászoruló gyerekeknek, mesemondó műhelyt vezetünk stb., de a fiataloknak még így is nagyon kevés százaléka olvas, ezt tapasztalom.
Forrás és a teljes interjú itt: https://erdelyinaplo.ro/kultura/olvasasnepszerusites-tiktokon-n-az-onkifejezes-megvaltozott-tereiben-is-el-a-konyv-az-irodalom-iranti-igeny
KÖNYVAJÁNLÓ
--Kiadták Szilágyi István befejezetlen regényét
Szilágyi István (1938–2024) Kossuth-díjas kolozsvári író Az emlékezés göröngyein című befejezetlen regényét a 10. adventi könyvvásáron mutatták be Kolozsváron.
A Kő hull apadó kútba megjelenése után íródott, cselekményideje végighúzódott volna a huszadik század első felén, egészen a hatvanas évekig, egy Jajdonból Kolozsvárra került munkáslány elbeszélésében. Egy munkáslányéban, aki nehéz időket él meg az első világháborútól kezdve: amikor a „román világ” jön, majd megint, rövid időre, „magyar világ” lesz, az 1944 hozta újabb rendszerváltozás napjaiban – keresztül-kasul megy rajta a történelem, de mindig talpra esik. A szerzői szándék egy ellen-Szendy Ilka megteremtése volt, egy „női Kakuk Marcié”, akit hány-vet a sors, ám „mindig felül marad azzal, hogy mindenki alá került”. Mindvégig „fogvacogva örvend”, hogy dolgozhat, bevallja, a mozgalmár szeretői sulykolta eszmékből semmit sem ért, de ha megjegyezné őket, mint a kátét, akkor sem tudna mit kezdeni velük. Az emlékezés göröngyein lépkedve, bukdácsolva maga igazát keresve idáig jut el, itt akad el.
Az MMA Kiadó gondozásában 2018 óta megjelent Szilágyi-kötetek sorába méltó módon illeszkedik Az emlékezés göröngyein – befejezetlenségében is teljessé téve az életművet.
--Földes Mária regényének új kiadása jelent meg
Földes Mária A séta című, 1974-ben megjelent regényének új, magyar és román nyelvű kiadását mutatták be december közepén, a kolozsvári adventi könyvvásáron. A Kriterion Könyvkiadó és a kolozsvári Holokauszt- és Genocídiumtanulmányok Intézete által kiadott kétnyelvű kötet szerkesztője Tibori Szabó Zoltán.
A kötet egyik érdekessége, hogy ugyanabban a könyvben a román és a magyar változat is helyet kapott – fogalmazott Tibori Szabó, hozzátéve, hogy az első, Szilágyi N. Sándor által szerkesztett kiadáshoz képest a mostani tartalmaz néhány változást. Földes Ágnes (Földes Mária lánya) úgy szerkesztette át, hogy minél koncentráltabban bizonyítsa azt, amire édesanyja is rá akart mutatni: a túlélők az életük folyamán újra meg újra visszatértek Auschwitzhoz. Nyolcvan évvel az események után is ez a könyv nagyon sokat mondhat a mai fiatal generációknak és minden olvasónak, a mű érdekes színfolt a memoárirodalomban, és talán éppen a stílusa az, ami miatt még inkább hathat a fiatal generációkra – vélekedett Tibori.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/seta-regeny-maganyrol-es-kiszolgaltatottsagrol
--Tóth László: Kaland a tükrön túl
2024 karácsonya előtt került ki Kaland a tükrön túl címmel a kézdivásárhelyi Grafikus nyomdából Tóth László helybeli újságíró, a Székhelyek internetes portál főszerkesztője ötödik könyve.
A hetvennyolc oldalas kis kötet a szerző második, gyermekeknek írt könyve, amely Pityu kalandjait meséli el, aki átmegy a tükörfalon, majd egy tizennyolc fejezeten át tartó kalandos utazás veszi kezdetét. A könyv fedőlapját és a színes illusztrációkat – egy kivétellel, amelyet a franciaországi Colmar kisvárosban fényképezett – Tóth László mesterséges intelligenciával készítette, nyomdai előkészítését lánya, Csillagné Tóth Klára végezte.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170791/toth-laszlo:-kaland-a-tukron-tul-megjelent
--Megjelent Székely Ferenc két újabb kötete
Székely Ferencnek, a Háromszék független napilap külső munkatársának két újabb kötete jelent meg. Az egyik címe Levelek itthonról és a (nagy)világból – 50 év levelei kutatásokról, életpályákról, eseményekről és közérzetekről.
Ebben közel ötszáz levélről van szó, amelynek címzettjei széles kultúrkörben helyezkednek el, Kós Károlytól Szabó Magdáig.
A másik az Ablakomon benéz az ősz című kötet, amelyben ‒ stílusosan ‒ tizenhárman vallanak életükről, pályájukról, terveikről: Bálint Zsigmond, Bocskay Vince, Boros Zoltán, Böjte Csaba, Deáky András, Fekete Pál, Gazda Klára, Jancsó Árpád, Kilyén Domokos, Komán János, Mester Zoltán, Puskás Bálint, Széman Péter. A borítót tervezte Donáth-Nagy György, a fényképeket készítette Nagy Tibor, Boros Veronika, Gligor-Róbert László, Kiss János, Komán-Birtalan Felicia, Puskás Zoltán, Tamás Csilla, Tordai Ede és Vargyasi Levente.
Mindkét kötetet a százhalombattai Üveghegy Kiadó adta ki.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/170386/szekely-ferenc-ket-ujabb-kotete-megjelent
--A székelyudvarhelyi színjátszás több mint 200 évéről
A székelyudvarhelyi színjátszás több mint kétszáz évén vezet végig Katona Zoltán új kötete. A játék szeretetét, a szórakozás, a művelődés iránti igényét egykor a vándorszínészek előadásain élhette ki a városi polgár, az ív a Népszínházon át vezet el a több mint negyed évszázados Tomcsa Sándor Színházig.
Tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, akkor merült fel a könyv megírásának ötlete – mondta a kötet 2024. december 21-i, udvarhelyi bemutatóján Katona Zoltán újságíró, több helytörténeti, ismeretterjesztő könyv szerzője. Nagy Pál színházigazgató támogatta a kezdeményezést, és egyéves alkotói munka után a teátrum kiadásában megjelenhetett a Szerepét adá jelesen című kötet. Alapját korabeli leírások, dokumentumok helyi és más városok (pl. Kolozsvár) újságjaiban megjelent cikkek, fényképek képezik. Az amatőr és profi udvarhelyi színjátszás bő két évszázados történetet kronologikus sorrendben fűzte fel a szerző.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/szerepet-ada-jelesen
--Kárpát-medencei dallamok „színeznek ki” egy zenélő mesekönyvet
A Kárpát-medence magyar népi dallamait és hangszereit ismerhetik meg a gyerekek a nemrég megjelent, Kodály és a cifra palota című zenélő könyvben. Tapolczai-Zsuráfszky Lilla szerző, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncművésze, énekes szólistája a friss és korábbi kötete céljáról, a népművészeti összefogással megvalósult, többek között kalotaszegi és székelyföldi népdalokat is tartalmazó mesekönyvről beszélt a Krónika napilapnak.
„– Két évvel a Bartók és a tücsöklagzi című zenélő mesekönyv megjelenése után most újabb kötet vezeti be a gyerekeket a népi hangszerek és a népzene világába. Honnan jött az ötlet, mit fedezhetnek fel a legkisebbek a könyvekben?
– Szerettem volna kicsit közelebb hozni a gyerekekhez a magyar népzenét, hiszen nem lehet elég korán kezdeni a zenei nevelést. (...) Az első kötetben Bartók vezeti körbe a kis erdei madárkákat Magyarországon, ahol elmennek a Rábaközbe, Palócföldre, Szatmárra, a Hortobágyra, Dél-Alföldre, Sárközbe. A második kötet pedig még messzebbre kalauzol, a Kodály és a cifra palota című könyv már az egész Kárpát-medence magyar népi hangszereit bemutatja. A második kötet kerettörténete szerint Kodály Zoltán küldi ki a madárkákat Somogy, Kalocsa, Matyóföld, Székelyföld, Kalotaszeg, Moldva, Felvidék, Délvidék településeire.”
A frissen megjelent kötetben 19 nyomógomb van, mindegyiknél 15 másodpercnyi zenét lehet meghallgatni dalszövegekkel együtt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/karpat-medencei-dallamok-bszineznek-kir-egy-zenelo-mesekonyvet
--Csíkszeredai háziasszonyok receptjei
Megjelent Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró 100 recept – 100 háziasszony könyvsorozatának legújabb kötete: a 100 csíkszeredai recept, 100 csíkszeredai háziasszony című szakácskönyvben az érdeklődők száz csíkszeredai nő kedvenc, hagyományos, több nemzedék óta változatlanul közkedvelt helyi ételreceptjét és távoli, egzotikus helyek konyhájának elemeivel gazdagított fogását egyaránt megismerhetik.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/hirek/csikszek/100-recept-100-haziasszony
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár kutatható iratanyagának repertóriuma
A 75 éve történt államosításra emlékezve került sor a Kisebb Testvérek Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartománya által szervezett könyvbemutatóra 2024. december 11-én Kolozsváron, ahol ismertették a Jonica Xénia által összeállított, Repertórium és a Minket, Isten, igazán próbára tettél! Az államosítás 75. évének évfordulójára című kiadványokat.
Az állambiztonsági szervek által 1949-ben elkobzott ferences kolostor iratanyagának és könyvtárának feldolgozását célzó munka ötlete már 2016-ban felmerült, amikor visszaszolgáltatták a kolozsvári kolostorépületet, és ennek felújításakor előkerült néhány doboznyi iratanyag. Így született meg az ötlet, hogy az esetlegesen más kolostorokban is fennmaradt – sokszor méltatlan körülmények között hányódó – iratanyagot gyűjtőlevéltárban összegyűjtve, feldolgozva, a kutatók számára elérhetővé kellene tenni, ennek kivitelezésére pedig Jonica Xénia vállalkozott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/az-erdelyi-ferences-gyujtoleveltar-szuletese-kialakulasa
--250 közkinccsé vált mű érhető el a MEK-ben januártól
Az Országos Széchényi Könyvtár közleménye szerint a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) 2025. január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít, olyanokéból, mint Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, Robert Capa, Gerevich Tibor, Huszti József, Papp Viktor és Rapaics Raymund.
Herczeg Ferenc (1863–1954) például a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók. Nagy Lajos (1883–1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté. Robert Capa (1913–1954), a világhírű magyar-amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai. Huszti József (1887–1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket. Papp Viktor (1881–1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében.
A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejárta után a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.
--Ingyenessé vált a ChatGPT MI-keresőmotorja
A ChatGPT MI-keresőmotorja 2024 decemberétől kezdve minden felhasználó számára elérhetővé vált. Az OpenAI a 12 napos „ship-mas” élő közvetítés részeként jelentette be a hírt, miközben bemutatta a funkció optimalizált, mobilos verzióját és a keresés lehetőségét a fejlett hangalapú módban.
A ChatGPT keresőmotorja először októberben vált elérhetővé a fizetős előfizetők számára, és mostantól ingyen is elérhető, bár ehhez regisztrált fiókra és bejelentkezésre van szükség.
A mobilos keresés egyik fejlesztése miatt a ChatGPT jobban hasonlít egy hagyományos keresőmotorhoz. Amikor egy adott helyet keres, például éttermeket vagy helyi látnivalókat, a ChatGPT eredménylistát jelenít meg képekkel, értékelésekkel és nyitvatartási időkkel. Ha egy helyre kattint, további információkat kap az adott helyről, és közvetlenül az alkalmazáson belül térképet is megtekinthet útvonaltervezéssel.
Kevin Weil, az OpenAI termékmenedzsere egy videóban elmondta, hogy az új funkció lehetővé teszi, a hozzáférést valós idejű információkhoz, és a válaszkeresést a világhálón. Ezeket a válaszokat képes lesz akár térképen is vizualizálni, ezzel pedig – az eddig ezen a területen legnépszerűbb – Google Maps-szel is versenybe száll majd.
Egy másik funkció célja, hogy gyorsabbá tegye a ChatGPT keresést, amikor bizonyos típusú webhelyeket keres, például szállásfoglaló oldalakat. Ahelyett, hogy azonnal választ generálna, a ChatGPT először webhelyek linkjeit jeleníti meg, mielőtt részletesebb információt adna minden lehetőségről.
Forrás: https://itbusiness.hu/technology/gadget/ingyenes-chatgpt-mi-keresomotor/
MOZAIK
--Töredékére szűkülő erdélyi könyvpiac
Az Eurostat legfrissebb, 2022-es közvélemény-kutatása szerint Romániában a legkisebb, mindössze 29,5 százalék azok aránya, akik a felmérést megelőző 12 hónapban könyvet vettek a kezükbe. Az Európai Unió átlaga 52,8 százalék.
Az olvasók aránya az északi tagállamokban a legnagyobb: Luxemburgban 75,2 százalék, Dániában 71,1, Észtországban pedig 70,7 százalék, de Svédországban, Finnországban, Hollandiában és Írországban is 70 százalék körül van.
Románián kívül egyetlen tagállam sincs, ahol a lakosság kevesebb, mint 30 százaléka olvasna. Románián kívül Cipruson és Olaszországban a legalacsonyabb a mutató, 33,1, illetve 35,4 százalékkal. Magyarország hozzávetőleg az uniós átlagon áll.
Az adatok azt mutatják, hogy legkevesebbet a 29 évesnél fiatalabbak olvasnak, a férfiak között pedig jóval magasabb azok aránya, akik sosem ütnek fel egy könyvet, mint a nőknél, 55,5 százalék 39,5 ellenében.
A romániai könyvpiac méretéről ellentmondó információkat lehet találni. Ágazati üzletemberek 100-170 millió eurós éves forgalomról beszélnek. Hogy ez mennyire kevés, az kitűnik abból, hogy Németországban évi 3,7 milliárd euró értékben vásárolnak könyvet az emberek, a 2 milliós Szlovéniában 75 millió euróra.
„Az új generációk nemigen olvasnak. Nem az a gond, hogy nem olvasnak nyomtatott könyvet, amely a könyvpiac 80 százalékát teszi ki, vagy hogy aránytalanság volna a digitális formátum és a nyomtatott könyv között. A problémát az jelenti, hogy a román oktatás nem képez olvasókat” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Mihai Mitrică, a Romániai Kiadók Egyesületének elnöke.
A Maszol portál által megkérdezett erdélyi kiadók vezetői szerint az 1989-es rendszerváltás óta töredékére szűkült az erdélyi könyvpiac. A 80-as években még 50 ezer példányban nyomtattak magyar könyveket Romániában, napjainkban az 500-as példányszám számít megszokottnak.
A Kriterion (Kolozsvár), a Mentor (Marosvásárhely) és a Bookart (Csíkszereda) kiadók igazgatói valamennyien kihangsúlyozták a támogatások jelentőségét, amellyel az előkészítő munkálatok és a nyomtatás költségei ellensúlyozhatóak. Mindhárom kiadó vezetője megerősítette, hogy sok kiadó dolgozik kevés olvasónak, azaz bizonyos szempontból a romániai magyar könyvkiadásban túltermelés van. Ugyanakkor az olvasási kedv nem apad, vagy csak kisebb mértékben annál, mint amire számítottak, felcseperedett egy új generáció, amelynek soraiban reneszánszát éli az olvasás, azonban mást olvasnak, mint a korábbi korosztályok, nem a klasszikusokat.
--A hónap könyvei a Helikon sikerlistáján
A Helikon szépirodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolthálózatokkal együttműködve havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.
Négy kategóriára osztva láthatók az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem-fikció.
A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategória tíz legnépszerűbb könyvével.
2024 decemberében a novemberi hónap sikerlistáit az erdélyi szerzőktől Vida Gábor: Senkiháza (Magvető), Visky András: Kitelepítés (Jelenkor) és Láng Zsolt: Az emberek meséje (Jelenkor) c. kötetei vezették, míg a a szépirodalmi kategóriában Narine Abgarjan: Szimon (Typotex), Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek (Libri) és Gabriel García Márquez: Találkozunk augusztusban (Magvető) című kötetei kerültek a sor élére.
A gyermek- és ifjúsági irodalom kategória első helyeit Szőcs Margit: Az eltolható birodalom (Gutenberg), Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (Móra), illetve Benedek Elek: Gyémánt mesekönyv című munkái foglalták el.
A non-fikció, ismeretterjesztő irodalom kategóriában Yuval Noah Harari: Nexus (Animus), James Clear: Atomi szokások (Motibooks), illetve Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors (Jelenkor) című kötetei voltak a legkeresettebbek.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-honap-sikerkonyvei-november-2024
--Harminc év után búcsúzott olvasóitól a Röser Antikvárium
2025 januárjától végleg lehúzta a rolót Erdély valószínűleg legismertebb könyvkereskedése, a kolozsvári Röser Antikvárium. Az Óvárban, a Mátyás-ház közvetlen közelében, Bocskai István szülőházával szemközt található, jellemzően magyar könyveket forgalmazó antikvárium 1993-ban nyílt meg, 31 éven át látta el olvasnivalóval a kincses város lakóit és az ott tanuló egyetemi hallgatókat.
A fő ok, ami miatt úgy döntött, bezárja a boltot, hogy már benne jár a korban, belefáradt a munkába, árulta el a Maszol portálnak Röser Ferenc tulajdonos. Elhatározásában az is közrejátszott, hogy a forgalom már jó ideje leszálló ágon van. Állítása szerint 20 éve tapasztalja a csökkenő tendenciát, amit egyértelműen a digitalizáció számlájára ír.
„Az emberek egyre kevesebbet olvasnak” – állítja több mint három évtizedes szakmai tapasztalat birtokában. Meglátása szerint ez leginkább a fiatalabb generációknál mutatkozik meg, s hozzájárul az oktatás is. „Már nem az számít, hogy mi van a fejükben, hanem az, hogy mire tudnak rákeresni” – fejtette ki.
A könyvállománytól december közepéig igyekezett szabadulni, kiárusítást tartott, az elmúlt hónapban diákok féláron vásárolhattak a kereskedésben.
A megjegyzésre, hogy biztos lesznek, valószínűleg, nem is kevesen, akiknek hiányozni fog a Röser Antikvárium, a közhelynek tűnő bölcsességgel válaszolt: „Meglehet, de attól az élet még megy tovább”.
--Befejezi tevékenységét a Könyvmentők Egyesület
A nagyváradi Könyvmentők Egyesületet (Asociația Salvatorii de Cărți) 2019 június végén jegyezték be hivatalosan, de a könyvmentés civil kezdeményezésként már ezt megelőzően is működött a városban. Kezdetben hobbiszinten zajlott: egy kisebb csapat szabadidejében gyűjtötte össze a megmentésre szoruló könyveket és nyomtatványokat, amelyeket biztonságba helyeztek. Értékesebb darabokat múzeumoknak ajánlottak fel, míg a többit szétosztották parkokban, szabadkönyvtárakban, vagy egyszerűen elérhetővé tették az emberek számára. Az elmúlt évek számos gyönyörű pillanattal, ugyanakkor nem kevés nehézséggel jártak. Sajnos fenntarthatatlanná vált a helyzet: 2024. december 31-én hivatalosan is lezárult a Könyvmentők Egyesületének utolsó fejezete. Történetüket Bota Kriszta, az egyesület alapítója és elnöke osztotta meg a Maszol portállal.
--Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/A-tortenet-vege-befejezi-tevekenyseget-a-Konyvmentok-Egyesulet
--A Z-generáció és a mesterséges intelligencia
A Z generációhoz tartozó diákok és munkavállalók sem „születtek” a mesterséges intelligenciára, hanem meg kell tanítani őket annak használatára – állapítja meg az EY Upskilling Survey Romania (EY) friss jelentése. A kutatás arra is rámutat, hogy a Z generációnak a mesterséges intelligencia használata terén tanúsított túlzott önbizalma óvatos megközelítést igényel.
A felmérés célja az volt, hogy mélyreható információkat szerezzenek több mint ötezer Z generációs (17–27 éves korosztály) válaszainak segítségével a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeikről. A jelentés rámutat: bár a Z generáció tagjai tisztában vannak azzal, mely termékek és tevékenységek támogatják a mesterséges intelligencia alkalmazását, technológiai, kritikai értékelési képességeik hiányosak, 44%-uk nem ismerte fel azt, ha a mesterséges intelligencia hamis tényeket, valótlan információkat közölt velük.
A jelentés szerint a szervezeteknek fel kell vértezniük a Z generációt a mesterséges intelligencia megértéséhez, használatához és értékeléséhez szükséges készségekkel, hogy felelősségteljesen fejlődjenek és újítsanak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/szines/mesterseges-intelligencia-n-a-z-generacio-ugyesen-hasznalja-de-nem-eleg-kritikus-vele
MÚLTIDÉZŐ
--Karácsony az irodalomban
Mit tudunk az irodalomba belopózott karácsonyról? Milyen meghatározó versek és prózaszövegek mutatják be az erdélyi téli ünnepet? S hogyan tud korrajzként szolgálni egy-egy téli, karácsonyi mű? Ezekről a kérdésekről is beszélt Balázs Imre József irodalomtörténész a Liget honlapján.
„– Minden szöveg, sőt a későbbi időszakban akár a karácsonyfa alatt készített családi fotók időbeli kibontakozása is beszél a korszakról, amelyben létrejöttek. Nem mennék most bele ennek a kérdéskörnek az elemzésébe, talán annyit mondanék csak, hogy az 1945 és 1989 közötti időben a karácsony nyílt, közösségi, felhőtlen megünneplése problémákba ütközött. Talán erről is szól egy kicsit Kányádi-verse: ’üres az istálló s a jászol / idén se lesz nálunk karácsony / hiába vártok / nem jönnek a három királyok’.
– A mai (erdélyi) kortárs irodalomban megjelent karácsonyi írások mit árulnak el a szokásainkról, hagyományainkról?
– Visszatérő motívumnak érzem például azt a gyermeki vágyat, hogy az Angyal működését meg kellene valahogy lesni. Belátni a titok mögé. Ezt számomra emlékezetesen ragadja meg Dragomán György Mennyből az angyal című novellája az Oroszlánkórus című novelláskötetből. Amikor én magam próbáltam karácsonyi történetet írni, a Koinónia Kiadó Legszebb karácsonyi ajándék a nátha című kötetébe, akkor viszont nem a saját szokásainkról, hagyományainkról írtam, hanem azon gondolkodtam el, hogy milyen lehetett a karácsony, amikor még nagyon új volt ‒ amikor először történt meg.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://liget.ro/regmult/karacsony-az-irodalomban
--Marton Lili olyan messzire utazott, hogy még az emléke sem talál haza
Száztíz éve, 1914. december 12-én született Marton Lili, az utazó gyermekíró, aki határtalan kíváncsisággal és mély emberséggel fordult a világ felé. Minden utazásából hozott valamit magával, hogy megmutassa, milyen gazdag és sokszínű lehet az emberi összetartozás. Ma mégis úgy tűnik, hogy Marton Lili története messzire sodródott az emlékezet térképéről. Az ő nevével 2014-ben, századik születésnapján sem foglalkoztak különösebben, életműve alig elérhető, hagyatéka sorsáról sem tudni semmit, mintha az idők során maga az emlékezés is eltévedt volna. Talán ez a 110. évforduló lehetne a pillanat, amikor neve hazatalál. Mert amit Marton Lili megteremtett, nem csak egy irodalmi életmű – hanem egy olyan világ, ahol egymás megértése az emberi kapcsolatok alapja.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/12/28/marton-lili-110-ev-emlekezes
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.