ReMeK-e-hírlevél
XIX. évf., 2024/12. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Köszöntjük körünkben Tóth Melinda Márta könyvtárost, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársát, aki vállalta, hogy szerkesztőként segíti az elkövetkezőkben hírlevelünk megjelenését. Jó munkát és szakmai élményt kívánunk neki ehhez!
TARTALOM
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
Irodalmi találkozósorozat
--Fekete Vince könyvbemutatója szülővárosában
--Vidékek, irodalmak – Székelykeresztúron is
--Egy megjavított írógéppel indult Láng Zsolt irodalmi utazása
--Olvasói kalandozások Gyimesfelsőlokon
--Kovács András Ferencre emlékeztek
--Lezajlott a harmincadik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
--Marosvásárhelyi könyvtári napok
-- Először láthatja a nagyközönség a Codex Aureust
--A magyar dráma megújítójára, Csiky Gergelyre emlékeztek
--Imreh Lajos emlékét ápolja Sepsikőröspatak
--Könyvtár és környezettudatosság: diákok takarítottak a Pacén
--Labirintus a Plugor Sándor Művészeti Líceum könyvtárában
--Háromnyelvű Székely László-emlékalbum
--A galagonya vagy a hatékonya – Ady Endrére emlékeztek Szigetlankán
--Újabb erdélyi magyar napilap szűnik meg
--Hol tartanak a községi könyvtárak a 21. században?
--Hargita megyei könyvtárosok őszi módszertani találkozója
--Felolvasással gyűjtöttek könyvet a kolozsvári Mesekuckónak
--Könyvtári névadó Csíkszentgyörgyön
--Nagy Koppány Zsolt könyvbemutatója
--A népköltészet ünnepe Sepsiszentgyörgyön
DÍJAK
--Borsodi L. László kapta a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Év szerzője-díját
--Samantha Harvey brit író nyerte az idei Booker-díjat
--A Goncourt-díjat 2024-ben az algériai Kamel Daoud kapta
--Gergely Ágnes, Korpa Tamás és Juhász Tibor az idei Alföld-díjasok
--Széchényi Ferenc-emlékérmes Érdi Marianne könyv-, papír- és bőrrestaurátor művész
--Dr. Borcsa János kapta az MMA Életút díját
--Király Zoltán a Helikon Kemény Zsigmond-díjasa
KITEKINTŐ
--Könyvtár, ami összeköt program 2024-ben is
--A Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója
INTERJÚ
--Több hangon Hervay Gizelláról
--Az irodalom popcornos tasaknak ugyanolyan jó, mint szentírásnak
--Itt kávéztak ők
-- Olvasnak-e a mai gyerekek? – interjú Makkai Kingával
--„A jó vers mindenekelőtt őszinte” – Interjú Király Zoltán költővel, műfordítóval
--Fiktív történetek valós térben
--Az északi irodalom „magyar hangja”
--Mennyire bűvészmutatvány a más nyelvre való átültetés? – Vallasek Júlia műfordító munkájának kulisszatitkairól
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Domonkos István vajdasági író, költő
--Meghalt Nemere István író
--Elhunyt Székely Árpád földrajzi szakíró, túrakönyv-szerző
KÖNYVAJÁNLÓ
--Hogyan találkozhatunk Radnóti Miklóssal Budapest utcáin?
--Először olvashatóak magyarul Charles Bukowski hétköznapi őrületei
--Holokausztkönyv Kolozsvárról: a túlélők gyerekei, unokái viszik tovább a történeteket
--Hamlet homloka – Tompa Gábor új versei
--Mélyen elhallgatott és titkolt történések
--Ötvenhat lángja ma is bennünk lobog
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Újélet.ro – az egykori erdélyi lap egyedi gyűjteményével jelentkezik az Azopan Fotóarchívum
--A könyv, amely megszólít
MOZAIK
--Molnár Vilmos könyvéből készült bábelőadás
--Több mint 900 kötettel gazdagította az iskolai könyvtárat a kortárskönyv-kommandó
--Kulturális barométer: A kanapéra költöztek a nézők
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Háromszéki iratos láda
Salamon Ferenc, a kútfőkutatás úttörőjének tartott tanár, helytörténész legújabb, Mit neked, utókor emlékül hagyok című tanulmánykötetét mutatta be 2024. november 5-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, a szerző beszélgetőtársa Tulit Ilona, a könyvet kiadó T3 Kiadó szerkesztője volt.
Felvezetőjében Tulit Ilona ismertette: Salamon Ferenc tanári pályájával párhuzamosan kezdte a kutatást, ötven éven át gyűjtötte és mentette Háromszék kultúrtörténeti értékeit, ezekből válogatott legújabb kötetébe tematikusan, egymás mellé illesztve az összetartozó dokumentumokat, töredékeket. Az Értékőrző barangolás szülőföldemen alcímet kapott könyv a szerkesztő szerint kaleidoszkópszerű: színes, nagyon érdekes dolgokat tartalmaz, élvezettel olvasható folyamatosan, vagy akár csak itt-ott belelapozva is. Hozzátette, a hihetetlen nagy munkát, amit az elmúlt fél évszázadban elvégzett, Salamon Ferenc úgy értelmezi: ez az ő hobbija. „Ha mindenkinek ilyen hasznos hobbija lenne, még gazdagabbak lennénk szellemiekben”, jegyezte meg Tulit Ilona, aki szerint a könyv valójában egy háromszéki iratos láda, amely barangolásra hív az időben, Háromszék múltjában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169752/haromszeki-iratos-lada
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.958981609595618
Téka gyarapodik a polcon
A magyar nyelv napjára időzítette a baróti Tortoma Kiadó nagy vállalkozásának, a Háromszéki Téka címet kapott sorozatának eddig megjelent kötetei sepsiszentgyörgyi bemutatását, az eseménynek a Bod Péter Megyei Könyvtár adott helyet 2024. november 13-án.
A könyvkiadás egy kaland, hiszen – általánosságban – egyre ritkábban veszünk magunkhoz szellemi táplálékot, bár Háromszék kivétel e téren, s ez adta a lehetőséget a Háromszéki Téka sorozat elindítására, mondta felvezetőjében Szonda Szabolcs, a rendezvénynek otthont adó könyvtár igazgatója, hozzátéve, hogy hősies elhatározás szülhette csak a Téka ötletét, de nagy vállalkozásba fogni csak így, megszállottan érdemes.
A kiadóról szólva Demeter László elmondta, a „nagykorúsághoz” közelítve – idén tizennyolc éves a Tortoma – már évek óta valami olyan nagy dologban gondolkodott, ami Háromszék kultúrtörténetében nyomot hagyjon. (…)
Végezetül Demeter László a Téka hamarosan megjelenő köteteit – Háromszék sportcsillagai, Háromszéki Kelet-kutatók antológiája, Háromszék képzőművészete – ajánlotta az olvasók figyelmébe.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169930/teka-gyarapodik-a-polcon
Fotók itt: https://www.facebook.com/tamassandor1966/posts/1102903457873134
Kettesben – Orbán Ferenc koncertje
„Kettesben, ahogy föld az éggel, vers a dallal, szó a csenddel, együtt, s magunkkal.” – állt a székelykeresztúri származású sepsiszentgyörgyi zenész verskoncertjének beharangozójában.
Az est folyamán felcsendültek Weöres Sándor, Pilinszky János, Farkas Wellmann Éva, Nagyálmos Ildikó, Muszka Sándor, Faludy György, Váci Mihály, Kovács András Ferenc, P. Buzogány Árpád költeményei, valamint az előadó saját szerzeményei.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/media/set?vanity=bodpeterlibrary&set=a.965462852280827
Nyugdíjba vonult Varga Csilla-Cecilia
2024. november 18-án Varga Csilla-Cecilia könyvtárost köszöntötték a Bod Péter Megyei Könyvtárban, nyugdíjba vonulása alkalmából. Amint az eseményen elhangzott, példaértékű munkamorálja, szakmaisága, a könyvek iránti szeretete és segítőkészsége, amellyel a feldolgozó részlegen dolgozott, valamint emberi tartása is a munkaközösség megbecsült tagjává tette őt az elmúlt közel három és fél évtized során. A jelenlévők köszönetet mondtak neki, és erőt, egészséget, számos aktív, örömteli évet kívántak számára.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/968459841981128
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A „Cartea de scris” projekt záróeseménye
2024. október 28-án 10 órai kezdettel a szépvízi Nyirő József Általános Iskola diákjai Crăciun Nicoleta Cristina Maria tanárnővel és gyimesközéploki Majláth Gusztáv Károly Középiskola diákjai Sárig Mónika tanárnő vezetésével részt vettek az Aneli Munteanu művésznő által koordinált rajzműhelyen a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban.
17 órakor a projekt filmversenyének díjkiosztó ünnepségére és a film vetítésére került sor. Ezt irodalmi est követte Călin Torsan és Andrei Bălan bukaresti művészek előadásában.
A projektről részletek annak honlapján: https://carteadescris.ro/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1318/cartea-de-scris-projekt-zaroesemenye
Mesés kézműves foglalkozás
Az ősz folyamán Mesés kézműves foglalkozást szervezett a Pro Libris Könyvtári Egyesület a Kájoni János Megyei Könyvtárral együttműködve. Az óvodás gyermekeket megszólító tevékenység fő támogatója a Communitas Alapítvány, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt.
A program elsődleges célja, hogy felhívja a gyerekek figyelmét a környezetvédelemre és a hulladéknak vélt tárgyak újrahasznosítására. A tevékenységre a város óvodáiból érkeztek 15-17 fős csoportok.
„A Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően biztosítani tudtuk a gyerekek számára a szükséges eszközöket, mindez hozzájárult ahhoz, hogy élmény legyen az alkotás. A tevékenységet színesítette a mesehallgatás, az interaktív tábla használata. A kis résztvevők figyelmét csoportos, mozgalmas játékkal igyekeztük fenntartani. Élmény volt látni, ahogy a nagyobbak segítik a kisebbeket, hiszen van, akinek az olló használata jelentett kihívást, másoknak a ragasztgatás hozott sikerélményt. Az újrahasznosított papírokból, kartonokból ceruzatartónak is alkalmas dísztárgyak készültek, melyek katicabogár- és pillangóformát öltöttek magukra, mosolyt csalva a kreatív gyermekek arcára. (…)”
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1320/meses-kezmuves-foglalkozas
--Könyvbemutató – Iochom Zsolt: Sok a szó
2024. november 15-én Iochom Zsolt könyvbemutatójára került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban, rendhagyó módon a jelenlévők kérdéseket írhattak a szerzőnek. A könyvbemutatón közreműködött a Fortepiano kvartett.
A szerző Sok a szó című, második verskötetének bemutatóján egy mesterséges intelligenciával létrehozott avatár osztotta meg gondolatait, miután elolvasta a kötetet. Ez az újszerű technológiai megközelítés különleges színt adott a rendezvénynek.
2019-ben Csókszereda címmel jelent meg Iochom Zsolt első verskötete, amely 120 verset tartalmaz.
2019 és 2024 között több mint 90 antológia társszerzőjeként verseket és prózákat publikált, számos irodalmi lap és magazin közölte írásait, több irodalmi pályázat nyertese volt. Az Év prózája irodalmi díj 2023-as győzteseként e-könyvként jelent meg a Kék-Fehér Könyvkiadó gondozásában a Pofonok és csókok című novelláskötete 2024 októberében, amely olvasható a MEK kínálatában.
Forrás és fotók itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1323/iochom-zsolt-sok-a-szo
Könyvtárhasználói kérdőív
A Kájoni János Megyei Könyvtár konzultációt indít az olvasók körében, amelynek célja, hogy az olvasói szokásokon keresztül még jobban megismerjék igényeiket, elvárásaikat a könyvtár szolgáltatásaival kapcsolatban.
A kérdőív kitöltési határideje: 2024. december 15. Elérhető itt: https://forms.gle/zeH1wJvo8b4C7H7R8
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1321/konyvtarhasznaloi-kerdoiv
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
Megvásárolja az önkormányzat a könyvtár épületét
Az inflációs rátával növelik a jövő évi adókat, ugyanakkor négy projekt önrészének finanszírozása érdekében tízmillió lejes kincstári kölcsönt vesz fel a város – derült ki a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselőtestület legutóbbi soros ülésén.
A könyvtár épületének a fele van csak a város tulajdonában, most azonban lehetőség nyílt arra, hogy a másik részt (három helyiség és a hozzá tartozó terület) is megvásárolja az önkormányzat. Erre 564 ezer eurós vételárban sikerült megegyezni, amit a képviselők is elfogadtak.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/tizmillio-lejes-hitelt-vesz-fel-szekelyudvarhely
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/szekelyudvarhely-tizmillios-hitelfelvetel-mellett-dontott-az-uj-testulet
Könyvbemutató - Fekete Vince: Gyönyörű apokalipszis
2024. november 8-án, a Székelyföld kulturális folyóirat szervezésében a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban mutatták be Fekete Vince költő, Székelyföld-szerkesztő frissen megjelent, Gyönyörű apokalipszis című kötetét.
A könyv 2024 szeptemberében jelent meg a Magvető Kiadónál. Négy ciklusból áll, amelyek prímszámokra épülnek, és egy koncentrikus szerkezetet alkotnak. A kötet két hangsúlyos pontján halálversek találhatók, amelyek a szerző saját univerzumának, az „apokalipszis” állapotának metafizikai természetét tükrözik.
Az udvarhelyi találkozón a költőt Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője faggatta. A szerző többek között elmondta, hogy bár ő most Budapesten él, szinte minden verse ide, Székelyföldre hozza őt vissza, az itthoni batul ízét sehol nem találja. Budapestre költözése óta Fekete más perspektívából szemléli az erdélyi vidéket, ami új hangot és témákat hozott a költészetébe. Ezt a kettősséget a Gyönyörű apokalipszis versei is tükrözik.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/996005659231891
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
Irodalmi találkozósorozat
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének támogatásával a Bod Péter Tanítóképző is bekapcsolódott egy kilenc író-olvasó találkozóból álló programba.
Mint jeleztük hírlevelünk előző számában, 2024. október 29-én a Vigadó Művelődési Központ dísztermében került sor az első közönségtalálkozóra, amelynek meghívott vendége Borcsa János irodalomkritikus és Borcsa Imola prózaíró volt, az est házigazdája pedig Vántsa Judit könyvtárigazgató, moderátora dr. Deák Ferenc, a tanítóképző magyartanára.
November 15 -én a könyvtár vendége volt Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, -kritikus, illetve Márton Evelin író, rádiós, irodalmi szerkesztő, akikkel szintén dr. Deák Ferenc beszélgetett, a házigazda ugyancsak Vántsa Judit volt.
November 28-án folytatták az erdélyi magyar irodalom kiválóságait bemutató rendezvénysorozatot, amelynek vendége Zsidó Ferenc író, kritikus, szerkesztő volt. Az érdekes, humorban gazdag beszélgetést dr. Deák Ferenc moderálta, házigazda Vántsa Judit volt.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar/posts/591506906595755
https://www.facebook.com/kezdikonyvtar/posts/583189997427446
--Fekete Vince könyvbemutatója szülővárosában
Nagy megtiszteltetés számára, hogy az öt éve Budapesten élő s azóta a magyar főváros és Kézdivásárhely, illetve Csíkszereda, Kézdiszentkereszt között ingázó költő ezúttal is őt kérte fel, hogy legyen az irodalmi est házigazdája – jelentette ki Dimény-Haszmann Árpád költő a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében 2024. november 12-én, Fekete Vince Gyönyörű apokalipszis című verskötetének bemutatóján. Elmondta, a szerzőnek ezt a kötetét tekinti – költőtársával teljes egyetértésben – annak az eddig megjelent legszebb és tartalmilag a legteljesebb könyvének. Beszélt arról is, hogy amikor 2019-ben bemutatásra került a Vargaváros című vaskos, 260 oldalas kötete, azt hitte, Fekete Vince ezzel már mindent kiírt magából, ami a szülőhelyéhez és Erdélyhez köti, de kezébe véve a most megjelent könyvét, meglepetés érte: Kézdi, Polyán, Felső-Háromszék, Székelyföld, a beszédmódok, a helyszínek, az akcentusok úgy vannak jelen benne, mintha a költő soha nem ment volna el itthonról, továbbra is itt van velünk.
A költő a beszélgetés folyamán több versét is felolvasta. A családias hangulatú irodalmi est dedikálással és baráti beszélgetéssel ért véget.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169943/gyonyoru-apokalipszis-fekete-vince-konyvbemutatoja-szulovarosaban
--Vidékek, irodalmak – Székelykeresztúron is
A Székelykeresztúri Városi Könyvtár társszervezésében a helybeli Molnár István Múzeumban, a Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében 2024. november 4-én Mărcuțiu-Rácz Dóra költő, prózaíró, szerkesztő, műfordító és André Ferenc költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező, slammer látogatott el a városba, akikkel Kányádi Kincső beszélgetett.
November 8-án ugyanott Egyed Emese író, irodalomtörténész és Fekete Vince költő találkozott a közönséggel, Zsidó Ferenc író által moderált beszélgetésen.
November 14-én Balázs K. Attila, Balázs Boróka és Zsidó Ferenc meglepetés-előadásával indult az újabb hasonló rendezvény ugyanazon a helyszínen, akik két megzenésített verset adtak elő az ez alkalommal meghívott Vida Gábor írónak, főszerkesztőnek, akivel Szilveszter Andrea beszélgetett. Vida mesélt az életéről, természetjárásáról, az egyedüllét fontosságáról az alkotásban. A nő című prózája felolvasása után felmerült a kérdés, hogy vajon lehet-e novellát írni női szereplő nélkül.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/konyvtarkeresztur/posts/581814581036665
https://www.facebook.com/rmke2000/posts/122121507050519947
--Egy megjavított írógéppel indult Láng Zsolt irodalmi utazása
2024. november 18-án Nagyenyeden a Bethlen Gábor Dokumentációs könyvtárban író-olvasó találkozót tartottak Láng Zsolttal, a Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, amelynek célja közelebb hozni az érdeklődőkhöz a kortárs irodalom kiválóságait. Az íróval Gordán Erika könyvtáros beszélgetett. Láng Zsolt írói pályafutása egy megjavított írógéppel kezdődött, amikor egy tragikus sorsú egyetemi társáról írt, és ezzel már sikerült felkeltenie egy szerkesztő figyelmét véglegesen, aki folytatásra biztatta. Az író szerint a könyveknek, az olvasásnak már régóta vészharangot kongattak, de „számára már akkor is megérte megírni egy könyvet, ha csupán egyetlen emberre van nagy hatással, és nem kívánja felvenni a versenyt senkivel.” Elmesélte, hogy gyermekkorában különleges élményekkel gazdagodott, például unokatestvéreivel közösen rádiójátékot készítettek. Fontosnak tartja, hogy a gyerekeket meghallgassák, és figyeljenek rájuk, és ezáltal segíteni megőrizni a gyermeki rácsodálkozásokat, ami felnőttkorra eltűnik, de ami viszont nélkülözhetetlen az egyéni látásmód kialakulásához.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Egy-megjavitott-irogeppel-indult-Lang-Zsolt-irodalmi-utazasa
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/BethlenGaborDokumentaciosKonyvtar/posts/1033542678813094
--Olvasói kalandozások Gyimesfelsőlokon
A gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter Általános Iskolában a 2024. november 4-én kezdődött Iskola másként hét programjai között az olvasói tevékenység is kitüntetett szerepet kapott. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, mint előadó és foglalkozásvezető, aktív szerepet töltött be ebben a programban. Minden egyes műhelymunka alatt bevezetőként, de közben is, ha szükségét látta, az olvasás előnyeiről beszélt. Ilyenkor kiemelte a fantázia olvasás általi növelését, a saját egyéniség kialakulásának elősegítését és végül, de nem utolsó sorban a koncentráló képesség fokozását.
A foglalkozások alatt elhangzott művek interaktívak voltak. A diákok a történet szerves részeivé válhattak. A végén vélemények is születtek a történettel és annak szereplőivel kapcsolatosan.
Dicséret illeti a program szervezőit is, Zöld Teréz és Bodor Kincső osztályfőnököket, valamint a közreműködőket, az I-IV. osztályos tanítónőket: Bors Annamáriát, Lukács Erzsébetet, Pap Ildikót és Siklódi Kingát.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/11/olvasoi-kalandozasok-gyimesfelsolokon.html
--Kovács András Ferencre emlékeztek
2024. november 13-án, a magyar nyelv napján, a G. Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében emlékeztek a tavaly elhunyt Kovács András Ferenc költőre, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal Szent István termében.
A Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőségi tagjai és a Sebő Együttes együtt idézték fel KAF verseinek és személyiségének különleges világát.
Ez év júliusában Látó szépirodalmi folyóirat egy tematikus lapszámot adott ki, a KAFLátót, amelyben harminc szerző versekkel, esszékkel, tanulmányokkal, recenziókkal rajzolja ki KAF egyéniségét, szellemiségét, életművét. Az emlékesten Vida Gábor író, a Látó főszerkesztője, André Ferenc költő, slammer, műfordító, a folyóirat versrovatának szerkesztője, valamint Fischer Botond író, költő, a folyóirat esszérovatának szerkesztője mutatta be a lapszámot.
Kovács András Ferenc és Sebő Ferenc közös munkáját az Árdeli szép tánc-ot, 2018-ban adták ki, amely egy verseskötet és zenei album együtt. A könyvben Kovács András Ferenc költeményei találhatók, amelyeket a Sebő Együttes zenésített meg. Az „Árdeli szép tánc” cím a költészet és a zene közötti harmonikus kapcsolatot tükrözi, és egyfajta tisztelgés Weöres Sándor munkássága előtt. A dalok és versek központi témája a természet, az erdélyi tájak, valamint a népi hagyományok ihlette motívumok, amelyek szomorkásan fanyar, mégis játékos hangulatot árasztanak. A Sebő Együttes ebből a közösen kiadott kötetből adott ízelítőt a magyar nyelv napján.
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/kovacs-andras-ferencre-emlekeztek
2024. november 14-én a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Bohócöröklét koncerttel emlékeztek Kovács András Ferencre. A költő verseinek zenéjét Cári Tibor UNITER-díjas zeneszerző szerezte, a verseket Sebestyén Aba rendező, színművész válogatta és adta elő, a Kór-Társak zenekar közreműködésével.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Bohocoroklet-Kovacs-Andras-Ferencre-emlekeznek-a-kolto-szuletesenek-65-evforduloja-alkalmabol
--Lezajlott a harmincadik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
A 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 2024. november 14-én nyitotta meg kapuit, és idén is gazdag programkínálattal várta a látogatókat (https://vasarhely.ro/konyvvasar/programok/). A rendezvény a közösség ünneplésére és a kulturális sokszínűségre épített, így nemcsak könyvbemutatókkal, hanem előadásokkal, zenével és gyerekprogramokkal is gazdagították a programot.
A Marosvásárhelyi Kulturális Központ és a Pro-Kaart Kulturális Egyesület mellett a Romániai Magyar Könyves Céh is társszervezője volt az idei könyvvásárnak, amely most a Megunhatatlan mottót kapta.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/megnyitotta-kapuit-a-harmincadik-marosvasarhelyi-nemzetkozi-konyvvasar
Az előző évek hagyományaihoz híven rendhagyó megnyitója volt idén is a rendezvénynek. Nem hosszú beszédek sora hangzott el az amúgy is barátságtalan időben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház bejárata előtt, hanem idén a közönség életkorának megfelelő szöveggel André Ferenc költő, slammer várta az első látogatókat.
A vásár idén is változatos programokat kínált, beleértve Benedek Elek-kiállítást, ahol ritka, 19. századi kiadványokat és a nagy mesemondó utolsó kéziratát lehet megtekinteni.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Szokrater-avagy-a-Guttenberg-galaxis-orzoi
--Marosvásárhelyi könyvtári napok
111 éves évfordulóját ünnepli a Maros Megyei Könyvtár. Az idei könyvtári napok témája ez volt: „A szellemi örökségtől az inspiráció és megismerés felé”. A szervezők szerint ez az információ, a megismerés és a bölcsesség fontosságáról tanúskodik, ami csak olvasással valósulhat meg.
A Philobiblon nevű könyvtári ünnep 2024. november 18. és 25. között zajlott, és változatos programokkal várta az érdeklődőket.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/kezdodnek-a-marosvasarhelyi-konyvtari-napok
https://e-nepujsag.ro/index.php/articles/philobiblon-%E2%80%93-marosvasarhely#
Mozgókönyvtárakká alakultak a jelzett időszakban a marosvásárhelyi autóbuszok. A Maros Megyei Könyvtár fennállásának 111. évfordulója alkalmával könyvvel teli dobozokat helyeztek el a városi járatok leghosszabb távon közlekedő autóbuszain.
Ezek a dobozok román és magyar könyveket egyenlő arányban tartalmaztak, ezeket többnyire a könyvtár adományként kapott. A könyvek egy hétig álltak rendelkezésre, és ha kiürültek, újratöltötték őket.
Az évfordulóval kapcsolatosan különféle programokat szerveztek, köztük vezetett sétákat a könyvtárban, gyermekvetélkedőket és mesedélutánokat.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Autobusszal-kozlekednek-a-konyvek-Marosvasarhelyen
-- Először láthatja a nagyközönség a Codex Aureust
Decemberben kiállítják a Codex Aureust a gyulafehérvári Batthyaneumban – írja az Agerpres hírügynökség. A hírt a könyvtár nyílt napján jelentették be 2024. november 16-án, amikor néhány szerencsés már láthatta Románia legismertebb és legjelentősebb középkori kéziratát, amelyet tavaly az UNESCO világörökségébe is beválasztottak.
A gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött Codex Aureus (Arany Kódex) különleges történelmi értéket képvisel. Az arany tintával, borjúbőrből készült pergamenre írt kézirat a 9. századból származik, és Máté, valamint Márk evangéliumát tartalmazza. A kódex valószínűleg Nagy Károly megrendelésére készült, és később a Lorsch kolostorból került Bécsbe, majd onnan Migazzi Kristóf érsek révén Batthyány Ignác erdélyi püspökhöz. A könyvtárat és benne ezt a ritkaságot Batthyány a mindenkori erdélyi püspöknek hagyta. Jelenleg a román állam tulajdonában van, és része annak az örökségi vitának, amely az egyház és az állam között folyik az 1949-ben államosított Batthyáneum visszaszolgáltatása kapcsán. Az UNESCO Világemlékezet Program részeként azonban elismerték kiemelkedő jelentőségét, és nemzetközi figyelmet kapott. A nagyközönség számára most először lesz lehetőség megtekinteni Gyulafehérváron, egy különleges kiállítás keretében.
Forrás és teljes cikk itt: https://transtelex.ro/eletmod/2024/11/17/eloszor-lathatja-a-nagykozonseg-a-codex-aureust-a-gyulafehervari-batthyaneumban
Kapcsolódó cikkek: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/batthyaneum-csak-roman-es-angol-felirat-hirdeti-hogy-a-codex-aureus-felkerult-az-unesco-vilagoroksegi-listajara
https://maszol.ro/kultura/Kolcsonbol-fedezi-az-allam-a-Batthyaneum-felujitasat
--A magyar dráma megújítójára, Csiky Gergelyre emlékeztek
Az iskola névadójára, a magyar dráma megújítójaként ismert Csiky Gergely színpadi szerzőre emlékeztek az aradi magyar főgimnáziumban. A hagyományos Csiky-napot a Pankotán napvilágot látott író születésnapjához, december 8-hoz legközelebb eső hétvégén szokták megtartani, de az év végi választások miatt – mivel az iskola dísztermében szavazókörzetet rendeznek be – idén november 15-én, a Magyar Szórvány Napján szervezték meg, ezzel is jelezve: a számbelileg jelentős kisebbségben lévő aradi magyarság számára az iskola nemcsak tanintézmény, hanem a magyar nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
A rendezvényen a költő és író munkásságát, valamint hatását méltatták, különös figyelmet szentelve drámai műveinek, amelyek hozzájárultak a magyar irodalom és színház fejlődéséhez. A megemlékezésen részt vevő diákok és tanárok is tiszteletüket fejezték ki a drámaíró előtt. Ezen a napon, minden évben kiosztanak egy Csiky-díjat, amelyet az a végzős diák kaphat meg, akinek a tanulmányokban és a tantárgyversenyeken elért kiváló eredményei mellett a közösségért végzett tevékenysége is kimagasló. Idén Nyári Tamás 12. osztályos tanuló kapta meg az elismerést.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/a-magyar-drama-megujitojara-csiky-gergelyre-emlekeztek-a-rola-elnevezett-iskolaban
--Imreh Lajos emlékét ápolja Sepsikőröspatak
2024. november 15-én ünnepelték az Imreh Lajos Kultúrotthon felújítását és névadó ünnepségét a háromszéki Sepsikőröspatakon. Az eseményen sokan vettek részt, köztük a helyi fiatalok, akik a tréfamester író Sáska sógor című könyve alapján mutattak be egy előadást. A polgármester, Kisgyörgy Sándor, Imreh Lajos szavait tolmácsolta, hangsúlyozva, hogy az épület névadója örömmel nézi, hogy emléke tovább él. Az ünnepségen Tordai Ernő unitárius tiszteletes áldását adta a kultúrotthonnak, és a helyi hagyományok ápolásáról beszéltek. A kultúrotthont a hetven éve elhunyt Imreh Lajosról nevezték el.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170003/imreh-lajos-emleket-apolja-sepsikorospatak-a-trefamester-irorol-neveztek-el-a-kulturotthont
--Könyvtár és környezettudatosság: diákok takarítottak a Pacén
’Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is” – vallja Kiss László. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa iskolák közötti nemzetközi programba nevezte be a Mikes-iskola hetedikeseit, akik az angol nyelv gyakorlása mellett azt is megismerik, mit jelent a környezettudatos élet Olaszországban, Lengyelországban, a távoli Jordániában, de még olyan libanoni diákokkal is barátkoznak, akiknek iskolája mögött nemrég bomba robbant.
2024. november 13-án a mikeses diákok a Pacén gyűjtötték a szemetet.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/169919/diakok-takaritottak-a-pacen
--Labirintus a Plugor Sándor Művészeti Líceum könyvtárában
Kiss Károly iskolai könyvtáros labirintust készített a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum könyvtárában. Erre az alkalomra a könyvtáros meghívta a tanítónőket és osztályaikat. A labirintus több játékra ad lehetőséget. A diákok számára az első kör ingyenes volt, de aztán kellett mondjanak egy szót, pl. mesehőst, mesecímet, gyümölcsöt, zöldséget, a nagyobbak országneveket, városokat, autómárkákat. Lehetett angolul és románul is színeket, állatokat, növényeket stb. jelölni.
Sok gyereket szünetekben is bevonz a játék öröme. Vannak, akik könyveket is kivesznek, ha már betévedtek a könyvtárba.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/11/labirintus-konyvtarban.html
--Háromnyelvű Székely László-emlékalbum
A Temesvári Magyar Nőszövetség (TMNSZ) szervezésében 2024. november 27-én mutatták be a Székely László, a városépítő/ făuritorul orașului / The Town Builder című, Szekernyéș János háromnyelvű (magyar, román, angol) tanulmányát magába foglaló színes emlékalbumot, amely Temesvár XX. század eleji első főépítésze halálának 90. évfordulója alkalmából készült. Az emlékezést a Kegyesrendi Főgimnázium (ma Gerhardinum Római-Katolikus Teológiai Líceum) dísztermében tartották meg. A 2002-ben, szintén a TMNSZ égisze alatt Székely László címmel megjelent kiadvány bővített, újragondolt, újraszerkesztett változata igyekszik teljes körű képet nyújtani a zseniális építész életművéről, tájékoztatni a szerző által azóta azonosított épületekről.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/index.php/kultura/haromnyelvu-szekely-laszlo-emlekalbum
--A galagonya vagy a hatékonya – Ady Endrére emlékeztek Szigetlankán
2024. november 17-én, Ady Endre születésének 147. évfordulója közelében a Szamos Diákirodalmi Kör tagjai verses összeállítást vittek Szigetlankára, a délelőtti istentiszteletre.
Elek György beszédében elmondta, hogy 2019-ben, Ady Endre halálának 100. évfordulóján a költőre méltóképpen emlékeztek a szigetlankaiak, amikor felavatták a Lakatos Pál Sándor, Munkácsy-díjas szobrászművész, számos köztéri alkotás szerzője által készített emléktáblát, Tisza István emléktáblájával átellenben. Az esemény zárásaként a Szózatot énekelték el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://friss.ro/a-galagonya-vagy-a-hatekonya-ady-endrere-emlekeztek-szigetlankan
--Újabb erdélyi magyar napilap szűnik meg
A Bihari Napló és elődje, a Fáklya több mint hét évtizeden át jelent meg folyamatosan napilapként. 2025 januárjától hetilappá alakul át a Bihari Napló. A meglepő hírt a Nagyváradon megjelenő napilap november 15-i lapszámában Kristály Lehel főszerkesztő közölte az olvasókkal. „Egyre kevesebb embernek okoz örömet a nyomdafesték szagát árasztó friss újságoldalak felnyitása és böngészése” – olvasható az írásban. „A nyomtatott kiadás napi megjelentetése mára fenntarthatatlanná vált” – indokolja a döntést a főszerkesztő.
Januártól a Bihari Napló hetente egy alkalommal, 32 oldalon jelenik meg. Hetilappá alakulásával mintegy másfél évszázados hagyomány szakad meg, ugyanis a bihari megyeszékhely első igazi napilapja Nagyvárad címmel, 1870 júliusában jelent meg.
Forrás: https://maszol.ro/gazdasag/Ujabb-erdelyi-magyar-napilap-szunik-meg
--Hol tartanak a községi könyvtárak a 21. században?
A csíkszéki községi könyvtárak helyzetét kutatta Nagy Lilla újságíró. Csíkpálfalván megszűntették a könyvtárosi állást, csak szerdánként van nyitva. Ezzel szemben a csíkszentgyörgyi könyvtár, amely nyáron újranyitott, hiánypótló intézménynek bizonyul. A kászoni könyvtár hivatalosan félnormás nyitvatartással működik, de Lakatos Tamás könyvtáros elmondása szerint, ő bármikor kinyitja a könyvtárat az olvasóknak. Az olvasási szokások változása és a digitális világ térnyerése csökkentette a könyvtárak látogatottságát, ezért különböző gyermekprogramokkal, és iskolai együttműködésekkel próbálják növelni a fiatalok érdeklődését.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/hol-tartanak-a-kozsegi-konyvtarak-a-21-szazadban
--Hargita megyei könyvtárosok őszi módszertani találkozója
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezésében, az RMDSz és a Communitas Alapítvány anyagi támogatásával módszertani találkozó zajlott a Csíkszépvizi Községi Könyvtárban. A találkozó keretében kiemelkedő fontossággal bírt a helyi értékek népszerűsítésére irányuló könyvtári tevékenységek ismertetése. Szó volt a könyvtárak technológiai fejlesztéséről, a korszerűsítést megelőző szükséges háttérmunka elvégzéséről is.
A gyimesközéploki Mihók Edit és a csíkszentdomokosi Sándor Edit községi könyvtárosok beszéltek az Örökségvédelem játékosan elnevezésű projektben való részvételről, a Márton Áron püspök életútját bemutató könyvtári foglalkozással ismerkedhettek a résztvevők, valamint a Csángórózsák elnevezésű társas kártyajáték által betekintést nyertek a csángó élet mindennapjaiba.
A Gyergyósalamás község három évtizednyi sajtóbibliográfiáját tartalmazó könyv helyi fogadtatásáról beszélt szerzőként Georgeta Ţepeluş könyvtáros, a csíkszentgyörgyi Bors Melinda, a felsőboldogfalvi Vinczeffy Tünde és a bögözi Pál Apollónia könyvtárosok az RFID rendszer bevezetését megelőző állomány-nyilvántartási munka kihívásairól és sikerélményeiről értekeztek.
Camelia Crișan, a bukaresti Progress Alapítvány elnöke egy országos szintű olvasói elégedettséget vizsgáló felmérés eredményeit ismertette.
A résztvevők a település kulturális és épített örökségét bemutató körúton vettek részt, és meglátogatták a központban található hadtörténeti múzeumot, amely a székely határőrségnek állít emléket.
A szakmai rendezvényt megtisztelte jelenlétével Fekete Örs, Csíkszépvíz község polgármestere, valamint Kántor Boglárka, Hargita megyei tanácsos.
A szervezők köszönetet mondanak a helyi önkormányzatnak és Bece Katalin könyvtárosnak a hatékony együttműködésért.
Forrás és fotók itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1322/hargita-megyei-konyvtarosok-oszi-modszertani-talalkozoja
--Felolvasással gyűjtöttek könyvet a kolozsvári Mesekuckónak
Márai Sándor Az igazi című művét olvasták fel Albert Csilla, és Dimény Áron színészek a kolozsvári Heltai Mesekuckó új felnőttprogramjában. A rendezvény célja a közösségi könyvgyűjtés népszerűsítése volt: a résztvevők egy-egy jó állapotú könyvet hoztak belépőként, ezzel segítve a könyvtár felnőtt könyvállományának bővítését. A regény objektív és pártatlan szemlélete a színpadi adaptációban is megmaradt.
„Az előadók nehéz feladattal néztek szembe, hiszen meg kellett őrizniük Márai szövegfűzését úgy, hogy a történetet is el tudják mesélni, miközben a viszonyok is létrejönnek, és a közönség is kibírja. Az egy óra húsz perces felolvasás során a két színész remekül teljesítette azt a kihívást, hogy megőrizzék a próza szépségét, miközben a drámai feszültséget is fenntartották.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/11/21/marai-mesekucko-konyvgyujtes
--Könyvtári névadó Csíkszentgyörgyön
Illyés András (1639–1712) csíkszentgyörgyi születésű bölcseleti doktorról, egyházi íróról, erdélyi katolikus püspökről nevezték el a csíkszentgyörgyi könyvtárat. Bors Melinda könyvtárosnő szerint azért választották Illyés Andrást névadónak, mert „így tisztelegnek az ő kitartása, tenni akarása és példamutató élete előtt, illetve emlékét megőrzik a köztudatban.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/csikszek/konyvkolcsonzes-es-kozossegepites
--Nagy Koppány Zsolt könyvbemutatója
A 2024. november 20-án Sepsiszentgyörgyön, az Árkosi Kulturális Központban bemutatott, A remegő kezű órásmester című, sorrendben tizenegyedik könyvéről a szerző elmondta: az évek során összegyűlt tárcáiból válogatott vaskos kötetre valót, és hogy e rövidebb lélegzetű írásokra adta a fejét, az meg annak köszönhető, hogy angoltanárként már nem volt szükség rá a magánszférában (a legutóbbi gazdasági válság hozadéka). Ilyenkor „az író elvállal mindent”, azaz ír mindenhová, ahol elfogadják írásait, és meg is fizetik érte. Aztán menet közben „egy kicsit rá is éreztem a tárcaírás ízére”, jegyezte meg, kifejtve, nem a műfaj klasszikus értelemben vett változatát műveli, hanem az írásokat „előszeretettel próbálom eltolni a humor irányába”.
Beszélgetőtársa, Muszka Sándor felvetésére, miszerint a mai, politikai korrektség jellemezte világban már nem lehet viccelni semmivel, ezért a legjobb, ha az ember önmagával viccel, elmondta: már az sem elég biztonságos, ha önmagáról ír az ember, hiszen előbb-utóbb valakit az önirónia is bántani fog. És hogy nem is annyira utóbb, mint előbb, azt egy saját történetének megírásával és a szöveg utóéletének felidézésével illusztrálta, ízelítőt pedig írásbeliségéről az est során több írás – utolsóként egy Orbán János Dénes-stílusparódia – felolvasásával adott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170095/humoros-szerzo-szomoru-estje
--A népköltészet ünnepe Sepsiszentgyörgyön
Tizenhét megyéből közel százötven hazai magyar diák vett részt 2024. november 16-án a Sepsiszentgyörgyön tartott Kriza János Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Versenyen, amelyen a háromszéki résztvevők is sikeresen szerepeltek. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében rendezett vetélkedő nem csak verseny, céljuk, hogy a részt vevő diákok ismerkedjenek a helyi kulturális és történelmi értékekkel, barátkozzanak a szórványból érkezők a tömbmagyarságbeliekkel, és felkészülésük alatt ismerjék meg a különböző vidékek kultúrtörténeti értékeit.
Minden esztendőben Sepsiszentgyörgy a házigazdája a rendezvénynek, idén is a város hét kultúrhelyszínén mondták és énekelték el meséiket, valós és hiedelmeken alapuló történeteiket, balladáikat a diákok. A megnyitó után a Székely Nemzeti Múzeum, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a helyi unitárius templom, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum és a Plugor Sándor Művészeti Líceum termeiben tartották a vetélkedőt, amelyen műfaji kategóriánként és korcsoportonként díjazták a legjobbakat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169998/a-nepkolteszet-unnepe-sepsiszentgyorgyon-kriza-janos-orszagos-balladamondo-balladaeneklo-es-mesemondo-verseny
DÍJAK
--Borsodi L. László kapta a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Év szerzője-díját
Borsodi László költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta idén az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, 2024 november 16-án.
Borsodi László költészete gyakran merít a transzcendens és a mindennapi élet összefonódásából, miközben hangsúlyos szerepet kapnak benne a társadalmi és kulturális kérdések. Fontos művei közé tartozik például a Feljegyzések a földről, a Parton és a gyermekeknek szóló Balázsolás.
Demeter Zsuzsa irodalomkritikus laudációjára hivatkozva úgy fogalmaznak, hogy az idén megjelent, Te fordítsd el című kötetében – a szerző korábbi verseskönyveivel, a Szétszórt némasággal és az Estére megöregszel cíművel immár trilógiát alkotva – a legkétségbeesettebb, a legdühösebb, a legmegengedőbb, a legelveszettebb, a legtékozlóbb, a legkönyörgőbb és a legkönyörtelenebb költők hangján szól.
A díj odaítéléséről ezúttal is a vásár szervezői által felkért szakmai zsűri döntött. Idén Codău Annamária irodalomkritikus, a Látó szerkesztője, Demeter Zsuzsa szerkesztő, irodalomkritikus, Szabó Róbert Csaba író, forgatókönyvíró, a Látó szerkesztője, Szonda Szabolcs költő, műfordító, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója és Vallasek Júlia, irodalomkritikus, irodalomtörténész, műfordító döntött.
Forrás és teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/11/16/borsodi-l-laszlo-kolto-irodalomtortenesz-kapta-a-30-marosvasarhelyi-nemzetkozi-konyvvasar-ev-szerzoje-dijat
Sajtóvisszhang: https://maszol.ro/kultura/Marosvasarhelyi-Nemzetkozi-Konyvvasar-Borsodi-L-Laszlo-kapta-az-Ev-szerzoje-dijat-VIDEO
https://kultura.hu/borsodi-l-laszlo-lett-az-ev-szerzoje-a-marosvasarhelyi-nemzetkozi-konyvvasaron/
--Samantha Harvey brit író nyerte az idei Booker-díjat
Samantha Harvey nyerte a 2024-es Booker-díjat Orbital című regényével, derült ki 2024. november 12-én. A regény egy nap eseményeit követi az űrállomáson dolgozó hat asztronauta életében. Filozófiai mélységgel és lírai szépséggel tárja fel az emberi lét kérdéseit, a föld iránti szeretetet és a bolygónk megóvásának sürgető szükségességét. A zsűri kiemelte, hogy a könyv páratlan módon egyesíti a személyes történeteket a világűr grandiózus perspektívájával, miközben aktuális társadalmi és környezeti problémákra reflektál. Harvey ezzel az első nő lett 2019 óta, aki elnyerte a díjat.
Olvasói vélemények alapján Orbital elnyerte a kritikusok és a könyvrajongók tetszését is. Jelenleg a brit eladási listák élén szerepel. Magyarra eddig a szerzőnek csak a Nyugati szél című regényét fordították le, de remélhetőleg hamarosan megjelenik az Orbital fordítása is.
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/samantha_harvey_booker_dij_orbital_covid_1.html
--A Goncourt-díjat 2024-ben az algériai Kamel Daoud kapta
Kamel Daoud író kapta 2024. november 4-én a rangos francia irodalmi kitüntetést, a Goncourt-díjat Houris (Hurik) című művéért, amely 1992 és 2002 között játszódó, Algéria történelmének „sötét évtizedén” alapuló fikciós regény.
Ebből a könyvből megtudható, mit élnek át az emberek abban az országban. Azért születhetett meg azonban, mert eljöttem Franciaországba. Ebben az országban leltem meg az írás szabadságát – fogalmazott az 54 éves francia-algériai író a párizsi díjátadón.
Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/kamel-daoud-kapta-a-goncourt-dijat-az-algeriai-tortenelem-sotet-idoszakat-abrazolo-regenyeert/
--Gergely Ágnes, Korpa Tamás és Juhász Tibor az idei Alföld-díjasok
Az Alföld szerkesztősége 2024-ben Gergely Ágnes költőnek, Juhász Tibor írónak, és Korpa Tamás költőnek ítélte oda az Alföld-díjat.
„Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2023 között 46 alkalommal 132 szerzőnek 139 Alföld-díjat osztottunk ki. (...) A kitüntettek között olyanok szerepeltek, mint Kányádi Sándor, Hankiss Elemér, Tar Sándor, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina és még sorolhatnánk. Az Alföld-díj a hazai irodalmi díjkultúra egyik legrangosabb kitüntetése, amely mindig is érdemalapú volt és az is marad.” – áll a szerkesztőségi közleményben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/gergely-agnes-korpa-tamas-es-juhasz-tibor-az-idei-alfold-dijasok.html
--Széchényi Ferenc-emlékérmes Érdi Marianne könyv-, papír- és bőrrestaurátor művész
A magyar nemzeti könyvtár alapításának 222. évfordulóját 2024. november 25-én ünnepelték. Az ünnepségen Érdi Marianne könyv-, papír- és bőrrestaurátor, az Országos Széchényi Könyvtár Állományvédelmi és Restauráló Osztályának helyettes vezetője kapta a 2024-es Széchényi Ferenc-emlékérmet kiemelkedő munkája elismeréseként. Ez az emlékérem a legmagasabb intézményi elismerés a nemzeti könyvtárért végzett kiemelkedő munkája, és a könyvrestaurálási hagyományok fenntartásában és megőrzésében végzett kimagasló tevékenységéért.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/posts/1021492040018702
--Dr. Borcsa János kapta az MMA Életút díját
Ünnepélyes keretek között adták át 2024. november 26-án Budapesten a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Életút díját dr. Borcsa János irodalomkritikusnak, aki Kézdivásárhely megbecsült polgára, Pro Urbe-díjas alkotó.
Az eseményen Pécsi Györgyi, József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA elnökségi tagja mondott laudációt, méltatva Borcsa János évtizedeken átívelő munkásságát. A rangos elismerést dr. Solymosi-Tari Emőke, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője nyújtotta át.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/dr-borcsa-janos-kapta-az-mma-eletut-dijat/
--Király Zoltán a Helikon Kemény Zsigmond-díjasa
2024. november 29-én adta át a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat a Kemény Zsigmond Irodalmi Díjat Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében. Az esemény házigazdái Grezsa Csaba főkonzul és Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője voltak.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/kolozsvari.helikon/posts/1107102571419284
A laudáció szövege itt olvasható: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/kiraly-zoltan-es-a-v-e-k-a
KITEKINTŐ
--Könyvtár, ami összeköt program 2024-ben is
Gönczi László beszámolója:
„Idén is volt Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogram, aminek a célja a Kárpát-medencei fiatal könyvtárosok közötti szakmai együttműködés elősegítése volt, és ebben az évben 2024. szeptember 15-29. között zajlott. A program során a résztvevők lehetőséget kaptak a magyarországi könyvtári rendszer megismerésére, szakmai továbbképzésre, valamint tapasztalatcserére. A hét kiválasztott könyvtáros (Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és Magyarországról) látogatást tett az idén 156 éves Országgyűlési Könyvtárban, ahol bemutatkozó előadásokat tartottak, valamint bepillantást nyertek a könyvtári osztályok működésébe. A program során különböző könyvtárakat látogattak meg, mint például a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát és a Ceglédi Városi Könyvtárat, ahol a modern könyvtári megoldásokat és a közösségépítést tanulmányozták. A Ceglédi Városi Könyvtár berendezése és szolgáltatásai hűen tükrözik a város mottóját: ’több, mint gondolnád’. A könyvtár a 21. század kihívásaira válaszul modern olvasótermet, automata könyvkölcsönzőt, könnyen menedzselhető raktári rendszert és a színvonalas rendezvényeknek is helyet biztosító teret alakított ki. Ezen felül megjelent egy új olvasói réteg, amely már nem igényli a könyvtáros aktív közreműködését, így számukra a Locker használata is bevezetésre került, a távoli eléréssel kikölcsönzött könyveket az olvasó egyszerűen át tudja venni a kis ’könyvszekrényből’, és visszapakolja a már elolvasott könyveket. A vidéki könyvtárak, mint az egri Bródy Sándor Könyvtár és a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár is bemutatkozott, lehetőséget adva a helyi könyvtári pedagógiai gyakorlat megismerésére.
Forrás és a teljes beszámoló itt: https://mke.info.hu/mke/cikk/beszamolo-a-konyvtar-ami-osszekot-programrol/
--A Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója
A Magyar Könyvtárosok Világtalálkozója a könyvtáros szakma legnagyobb nemzetközi rendezvénye, amely egyszerre konferencia, és szakmai fórum, de különös jelentőséggel bírnak a személyes találkozások is az anyaországi és külföldi kollégákkal is. A 2024. november 21-én és 22-én kilencedik kiadásához érkezett esemény első napja az Országházban, míg a második napja az Országos Széchényi Könyvtárban zajlott. A konferencia idei témája ez volt: Digitális hídépítés – közös örökségünk megőrzése és továbbadása.
A rendezvényen 350 magyar közgyűjteményi dolgozó vett részt, különböző országokból és a Kárpát-medencéből. Az első napon a magyar kulturális örökség védelméről és megőrzéséről számoltak be a magyar, romániai, szlovákiai és kárpátaljai könyvtáros szervezetek vezetői, valamint a határon túli magyar könyvtárak képviselői.
A rendezvény keretében adták át az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért alapított Nagy Miklós-díjat, amelyet idén Tegdes Egyházi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vehetett át. Az elismerést minden novemberben annak a szakembernek adják, aki kiemelkedő szakmai munkájával hozzájárul a könyvtárak tevékenységéhez, gyűjteményeik bővítéséhez, projektjeik megvalósításához.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/orszaggyulesikonyvtar/posts/952961433534848
INTERJÚ
--Több hangon Hervay Gizelláról
Zsizsmann Erika Ana Blandiana költővel beszélgetett Hervay Gizellával való kapcsolatáról, találkozásairól, a közös pontjaikról, Hervay román fordításairól. Mindketten a diktatúra árnyékában alkottak, műveikben hangsúlyos az elnyomás, illetve az igazság keresése. Ana Blandiana elmondta, hogy a rendszerváltás utolsó évéig intenzívebb kapcsolat volt a román és a magyar írók között.
„Sok közös volt bennünk… az életkoron és a költészeten kívül a politikai vélemény is. Nem volt kérdés, hogy ugyanazt a dolgot gondoljuk Ceaușescuról, arról, ami az országban vagy a világban történik. Nem csak Gizellával, hanem bárkivel, románokkal, magyarokkal vagy más nemzetiségűekkel szabadon beszéltünk magunk között minderről. Sokkal gyakoribb eszmecsere folyt akkor az írók között, szorosabb lelki kapcsolat volt, mint most. Lehet, hogy a fiatalok között most is van, csak nem tudok róla, de az az érzésem, hogy manapság az írók otthon ülnek és írnak. Akkor nagy szükségünk volt arra, hogy támogassuk egymást, hogy megosszuk egymással a gondolatainkat, a véleményünket, még akkor is, ha tisztában voltunk vele, hogy gyanakvónak kellene lennünk, mert besúgók lehetnek közöttünk. Nyilván nem gondoltuk, hogy olyan mértékben vannak jelen köztünk, mint ahogy az utólag kiderült, nem voltunk ennyire borúlátóak.”
Forrás és a beszélgetés itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/10/30/ana-blandiana-hervay-gizellarol
Koszta Gabriella színésznő már főiskolás korában felfedezte Hervay Gizella költészetének egyedülálló intenzitását, amelyet rendkívül magával ragadónak talált. Hervay versei, különösen a Zuhanások – oratórium három hangra, a költő belső hangjainak drámai erejét tükrözték, és ez inspirálta Kosztát arra, hogy színpadra vigye őket. Bár a cenzúra miatt az eredeti tervek nem valósulhattak meg, ez a vers alapozta meg kettejük barátságát és művészi kapcsolatát.
Koszta Gabriella, aki színpadi eszközökkel népszerűsítette Hervay költészetét, fontos feladatának érezte a művek közvetítését a közönség felé, ugyanakkor személyes barátságuk is jelentős szerepet játszott a költő utolsó éveiben. Bukaresti találkozásaik és későbbi budapesti kapcsolatuk Hervay mélyen emberi, érzékeny, de nehéz természetét is megvilágította. Hervay munkái, mint például a Kettészelt madár vagy A mondat folytatása, a veszteségekből fakadó fájdalmat, a gyász feldolgozását és a túlélés kérdéseit járják körül.
Hervay Gizella költészete ma újra különösen aktuális, hiszen az elnyomás, a menekülés és az empátia iránti igény világviszonylatban is releváns. Koszta Gabriella szerint most érkezett el az a korszak, amikor Hervay műveinek közönsége valóban éretté vált, hogy megértse és átérezze e költészet mélységét és üzenetét.
Forrás és az interjú itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/10/10/koszta-gabriella-hervay-gizellarol
--Az irodalom popcornos tasaknak ugyanolyan jó, mint szentírásnak
Ilyés Krisztinka Lövétei Lázár László erdélyi költővel beszélgetett arról, hogy mit tud adni az embernek az irodalom, van-e terápiás hatása az alkotásnak, illetve hogy milyen tükröt tartanak elénk az elődeink, de kérdezte őt a folyóirat-kultúráról, a költészetről és az „emberiség anyanyelvéről” is.
A Székelyföldről így fogalmaz az interjúalany: „(...) a Székelyföld már 1998-as indulásakor kulturális folyóiratként határozta meg magát, tehát nemcsak szépirodalmat közöl, hanem rengeteg nagyon jó történelmi vagy néprajzi tanulmány is megjelenik a lapban, a legtöbb elismerést ezek miatt kaptuk az olvasóktól (egyszerű olvasóktól és csúcsértelmiségiektől egyaránt). Én is szívesen olvastam-olvasom ezeket az anyagokat, mert fontos kérdéseket járnak körül székelyföldi múltunkat és jelenünket illetően. No de tudjuk, hogy Arany János is hely- vagy intézménytörténeti munkákban búvárkodott a legszívesebben.”
Forrás és teljes interjú itt: https://kultura.hu/interju-lovetei-lazar-laszloval/
--Itt kávéztak ők
Nyáry Krisztiánnal készített interjút Kinizsi Zoltán az Itt kávéztak ők című, frissen megjelent kötete apropóján. Nyáry ezúttal írók és művészek kávéházairól ír a tőle megszokott szórakoztató és informatív stílusban, hogyan kapcsolódtak ezek a helyek a művészi alkotáshoz és a társadalmi élethez. A történetek alapjául történészek és kutatók munkái, valamint elsődleges források szolgálnak, de a könyv kifejezetten művészeti fókuszú és könnyen befogadható a szélesebb közönség számára is.
Az Így ettek ők írók és ételeik történetét beszéli el, az új könyv pedig elsősorban a kávéházakba járó írókról és más művészekről szól, nem pedig a kávéról. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék és a polgári szabadság iskolája is. Nélküle irodalmunk, sőt, a teljes magyar kultúra is alapvetően másmilyen lenne. Nyáry szerint a kávéházaknak kiemelt szerepe volt nem csak a magyar irodalmi életben, hanem a kor társadalmi, politikai életében is, sőt, az információáramlás terén is igen nagy szerepet játszott.
Forrás és a beszélgetés itt: https://maszol.ro/kultura/Nyary-Krisztian-A-kavehaz-volt-az-irok-nappalija
A szerző vonatkozó cikke itt: https://www.valaszonline.hu/2024/11/27/belvarosi-kavehaz-klotild-palota-krudy-gyula-szobor-irodalom-valasz-matild/
-- Olvasnak-e a mai gyerekek? – interjú Makkai Kingával
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 2014-ben indította útjára az Olvasd el, és játssz velünk! olvasásnépszerűsítő vetélkedőt. A szervezők az olvasókedv felkeltését tűzték ki célul kortárs irodalmi alkotások megismertetése révén.
A vetélkedő szervezőinek immár több mint tízéves tapasztalata szerint évről évre nő a benevező csapatok, tehát az olvasó diákok száma. 2024-ben 287 csapat és 861 tanuló jelentkezett az olvasóvá nevelést célzó játékos, kreatív megmérettetésre. Az eddigi tapasztalatokról, a gyermekek olvasási szokásairól Makkai Kinga pedagógussal, a vetélkedő főszervezőjével beszélgetett a marosvásárhelyi Népújság újságírója.
’A vetélkedőt négy kategóriában hirdetik meg: a 3–4. osztály, az 5–6. osztály, a 7–8. osztály, valamint a 9–12. osztály számára. A játék kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve azok körében is megszerettesse a nyomtatott betűket, akik kevésbé szeretnek olvasni. (...) A döntő játékos vetélkedő vagy műhelyfoglalkozás formájában zajlik a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, általában a szerző jelenlétében.’
Az olvasásra kijelölt műveket Makkai Kinga választja ki jól meghatározott szempontok alapján. Olyan kortárs alkotásokból válogat, amelyek nemzetközi vagy hazai gyermekkönyvsikerek, rangos gyermekirodalmi és irodalmi díjak, elismerések nyertesei. A főszervező hangsúlyozta: igyekszik ötvözni az igényességet a modernséggel, azaz magas esztétikai értékkel rendelkező, színvonalas műveket kijelölni, amelyek nyelvezetükben, tartalmi és formai sajátosságaikban illeszkednek a mai gyerekek olvasóigényeihez. Fontos szempont, hogy a kijelölt művek elolvasása élményt nyújtson számukra, és további olvasásra ösztönözze őket.’(...)
A 2024. november 14. és 17. között szervezett idei könyvvásáron többek között Somfai Annával, Mészöly Ágnessel és Kertész Erzsivel találkozhattak a legifjabb olvasók.
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/olvasnak-e-a-mai-gyerekek
--„A jó vers mindenekelőtt őszinte” – Interjú Király Zoltán költővel, műfordítóval
Király Zoltán 1977-ben született Kolozsváron, József Attila-díjas költő és műfordító. Márton Evelinnel a művészi pályafutásáról és a költészethez, valamint a fordításhoz való viszonyáról beszélgetett. A "jó vers" számára őszinte, nyílt és nem színpadias, hanem természetes, és nem a csiszolt, hanem a valóságos kifejezésmódot helyezi előtérbe. A költészet terén Kassák Lajos, Petri György és Páskándi Géza munkásságát említi, mint az ő avantgárd irányzatát formáló hatásokat.
A fordítással kapcsolatban hangsúlyozza, hogy csak olyan műveket vállal el, amelyekkel valóban azonosulni tud, mivel számára a fordítás nemcsak nyelvi tudásról, hanem a mű eredeti lényegének hiteles átadásáról is szól.
Király beszél a Kolozsvárhoz és Sóváradhoz fűződő mély kapcsolatáról is, amelyek számára valódi otthont jelentenek. Továbbá említi legújabb verseskötetének megjelenését, amelyben a régebbi és újabb költemények keverednek, tükrözve a művész folyamatos alkotói fejlődését.
Ez az átfogó beszélgetés nemcsak személyes filozófiáját és a fordítás nehézségeit érinti, hanem a költészet iránti szenvedélyét és azokat a tájakat is, amelyek inspirálják őt.
Forrás és a teljes interjú itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-jo-vers-mindenekelott-oszinte---interju-kiraly-zoltan-koltovel-muforditoval
--Fiktív történetek valós térben
Szabó Róbert Csaba legújabb könyve, A cipzárkovács, amely gyermekeknek és kiskamaszoknak is szól, Marosvásárhelyen játszódik. Az író számára fontos, hogy a történetei valós, ismerős helyszíneken alapuljanak, mert így olvasói könnyebben azonosulhatnak a cselekménnyel. A valós tér használata nemcsak a hitelességet növeli, hanem lehetővé teszi, hogy a mese személyesebb, átélhetőbb legyen. Szabó Róbert Csaba több könyve is valós erdélyi helyszíneken zajlik, például a Vajon Nagyi és az Újratöltés, amelyek egy-egy fontos társadalmi problémát, például a környezeti katasztrófát is bemutatnak.
„2004 óta élek itt, sok helyszíne van, amelyeket már nagyon megszerettem, és otthonosan mozgok benne. Lassan minden ide köt, a család, a szakmai életem, barátságok. Innen jó elmenni, és ide jó visszajönni. Úgy tűnik, Marosvásárhely nyitott a művészek befogadására, jelentős életművek születtek itt. (…) Marosvásárhelynek több jó kulturális rendezvénye van, persze még van hiány és hiányosság. De például a könyvvásár azért bizonyult jó fórumnak 30 éven át, mert ösztönözni tudta az erdélyi kiadókat a mind minőségibb munkára. A Gutenberg Kiadó jelenleg verhetetlen a gyerekkönyvek kiadása terén, sok díjat elhoztak. Ezért is tartom kicsit furcsának, hogy a Könyvvásár olvasójátékában második éve zsinórban nincsenek honi gyerekkönyvek, csak magyarországiak. Erre jobban oda kellene figyelni.” – mondta Szabó a Marosvásárhelyhez fűződő viszonyáról.
A szerzőt a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője, Fischer Botond kérdezte.
Forrás és az interjú itt: https://vasarhely.ro/konyvvasar/fiktiv-tortenetek-valos-terben/
--Az északi irodalom „magyar hangja”
Kinizsi Zoltán beszélget Patat Bence műfordítóval, aki egyre nagyobb figyelmet kap a magyar olvasók körében. Észak-európai (norvég, svéd, dán, izlandi, finn, észt) nyelvekből fordít könyveket a magas irodalomtól a meséken át az ismeretterjesztő művekig. A legismertebb szerzők, akiket tolmácsolásában ismerhetünk: Karl Ove Knausgård, Sjón, Jón Kalman Stefánsson, Maja Lunde, Linn Skåber. Műfordítói pályafutása nem tervezett irány volt számára, de a finn, norvég és izlandi nyelvek iránti szenvedélye ehhez a pályához vezetett, és mostanra a skandináv irodalom iránti szeretete és nyelvtudása révén egyedülálló pozíciót ért el a műfordítók körében.
Elsősorban a skandináv kiadók által tavasszal és ősszel megjelentetett katalógusokat böngészi át, hogy megtalálja azokat a műveket, amelyek nemcsak személyesen érdeklik, hanem úgy véli, hogy a magyar olvasók számára is érdekesek lehetnek. Ha talál egy ilyen művet, először a külföldi kiadótól kér egy példányt, és ha az elolvasásuk után is úgy találja, hogy valóban megfelel az elképzeléseinek, akkor következik a „házalás”. Ez azt jelenti, hogy a könyvet különböző magyar kiadóknak ajánlja, figyelembe véve azok profilját és az aktuális olvasói igényeket.
Forrás és a beszélgetés itt: https://maszol.ro/kultura/Az-eszaki-irodalom-magyar-hangja-Interju-Patat-Bencevel
--Mennyire bűvészmutatvány a más nyelvre való átültetés? – Vallasek Júlia műfordító munkájának kulisszatitkairól
Vallasek Júlia egyetemi tanárral, műfordítóval beszélgetett Kiss Judit újságíró annak kapcsán, hogy a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja műfordítói díjjal jutalmazta őt októberben.
Vallasek az interjúban hangsúlyozza, hogy a fordítás folyamata ingoványos talaj, de szakmai tudásra és nyelvi ismeretekre épül.
„(…) a fordítás kicsit kiismerhetetlennek, bűvészmutatványnak látszik, hiszen egy alkotás fordítás által átlényegül, átalakul egy másik nyelven valamivé, ami egyszerre azonos az eredetivel, mégis más. És mint ilyet, hajlamosak vagyunk egyszerre csodálni és gyanakvással figyelni.”
A román és angol nyelvben egyaránt otthonosan mozog, de egyik nyelvet sem beszéli tökéletesen. A nyelvek közötti átjárás során mindig új „otthonosságot” kell kialakítania.
Vallasek szerint a komoly műfordítók nem fognak igényes szöveget mesterséges intelligencia által fordítani, mivel a gépi fordítások gyakran „szárazak” és látható hibákat tartalmaznak.
Jelenleg Doina Gecse-Borgovan 2023-as debütkötetét fordítja, illetve tervezi, hogy további Jane Austen-regényeket is fordít majd.
Forrás és az interjú itt: https://kronikaonline.ro/kultura/mennyire-buveszmutatvany-a-mas-nyelvre-valo-atultetes-n-vallasek-julia-mufordito-munkajanak-kulisszatitkairol
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Domonkos István vajdasági író, költő
2024. november 7-én, 84 éves korában elhunyt Domonkos István, József Attila-díjas vajdasági író, költő.
„Mély fájdalommal búcsúzunk Domonkos Istvántól, az egyetemes magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotójától” – adta hírül Facebook-bejegyzésében a Fórum Könyvkiadó. Mint írták, a művész Kormányeltörésben című költeménye a vajdasági magyar irodalom egyik legnagyobb verse. Utolsó könyve, az Allegro bajbajó című verseskötete a kiadónál jelent meg 2015-ben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/elhunyt-domonkos-istvan.html
--Meghalt Nemere István író
2024. november 15-én meghalt Nemere István író, röviddel nyolcvanadik születésnapja után.
Nemere 1944. november 8-án született Pécsen, az ELTE könyvtárszakán végzett. Első regénye 1974-ben jelent meg. 1980-tól főállású íróként dolgozott, számos műfajban alkotott, írt ifjúsági, bűnügyi és sci-fi regényeket, emellett publicisztikát és ismeretterjesztő írásokat is. Legismertebb művei közé tartozik A fantasztikus nagynéni és a Lars, Don és Ariel kalandjai-sorozat. 2023 szeptemberében dokumentumfilmet mutattak be róla. Nemere rendkívüli munkatempójáról volt ismert, évente több könyvet publikált, és 2019-ben világrekordot állított fel a kiadott könyvek számával.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-nemere-istvan.html
--Elhunyt Székely Árpád földrajzi szakíró, túrakönyv-szerző
2024. november 15-én elhunyt Székely Árpád földrajztanár, a Kárpátok kutatója, túrakönyvek szerzője, akit a Kárpátok vonulatait, illetve Erdély épített örökségét bemutató színvonalas és látványos könyveiről Erdély-szerte jól ismertek. A székelyudvarhelyi szerző halála előtt a Kárpátok virágoskertje című művén dolgozott, amelynek megjelenését már nem érhette meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/friss/elhunyt-szekely-arpad-foldrajztanar
KÖNYVAJÁNLÓ
--Hogyan találkozhatunk Radnóti Miklóssal Budapest utcáin?
115 éve született, 80 éve halt meg Radnóti Miklós. A dupla évfordulón látott napvilágot a „Mindig rohantam az uccán” – Radnóti Miklós Budapestje című könyv.
„Vállalkozhat-e egy irodalmi séta a maga töredékességében, helyszínek egymáshoz rendelhetőségében az életmű bemutatására? Megismerhetjük-e a költőt a város által? Felismerjük-e őt az épületek, terek, utcák sokasága révén?” – teszi fel a kérdést a POKET Kiadó gondozásában megjelent könyv bevezetőjében Juhász Anna. „Ez a kérdésfelvetés viszont azt is magában foglalja, hogy a költő nemcsak a kiszabott ünnepnapokon, évfordulókon kap helyet az emberek életében, hiszen Radnóti mindennap ott van velünk: tőle tanuljuk a szerelmet, a halált és az elfogadást.”
Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/hogyan-talalkozhatunk-radnoti-miklossal-budapesten-mindig-rohantam-az-uccan-radnoti-miklos-budapestje/
--Először olvashatóak magyarul Charles Bukowski hétköznapi őrületei
Először jelenik meg magyar fordításban Charles Bukowski A hétköznapi őrület meséi című novelláskötete. A 20. századi amerikai irodalom kiemelkedő alakjának eredetileg 1983-ban kiadott novelláskötete a Troubadour Books Kiadó és a Vörösbegy Könyvek gondozásában jelenik meg, az idén tavasszal kiadott A város legszebb nője folytatásaként.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/eloszor-olvashatoak-magyarul-charles-bukowski-hetkoznapi-oruletei/
--Holokausztkönyv Kolozsvárról: a túlélők gyerekei, unokái viszik tovább a történeteket
Lőwy Dániel Sárga csillag Kolozsváron című könyvének második kiadását mutatták be Kolozsváron, a zsidó kulturális központban. A szerzővel Szilágyi-Gál Mihály filozófus beszélgetett, olyan kérdéseket is felvetve, amelyek az életmű és a kutatói munka mélyebb mozgatórugóit igyekeztek feltárni. A könyv sok dokumentummal, vallomással, visszaemlékezéssel egészíti ki a kolozsvári holokauszt képét, megrendítő emléket állítva a kolozsvári zsidóság sorsának. Felidézi a veszteségeket, a megalázottságot, a város lakóinak közönyét, amivel a zsidók meghurcoltatását követték, de a bátorságot is, amit a zsidókat mentő emberek tanúsítottak.
A kötet fontosnak bizonyulhat oktatási szempontból is, hiszen számos iskolában tananyagként használhatnák, és a kolozsvári zsidóság történetét integrálhatnák a kötelező holokauszt-tananyagba legalábbis a város diákjai számára, hogy azok konkrétumokat tudjanak meg a városnak a vészkorszakban eltűnt zsidó közösségéről.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/11/13/lowy-daniel-kolozsvar-zsido-kozosseg-holokauszt-konyv
--Hamlet homloka – Tompa Gábor új versei
2024. november 12-én Kolozsváron mutatták be Tompa Gábor nemzetközileg elismert színházi és filmrendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, egyetemi tanár, költő és esszéíró legújabb verseskötetét, az idén megjelent Hamlet homloka című gyűjteményt. A szerzővel Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője beszélgetett, Bogdán Zsolt színművész a versekből olvasott fel.
A szerző idén januárban elhunyt feleségének, Tordai Tekla színművésznőnek címezte a kötetet, s mint a bemutatón fogalmazott, egész másként alakultak volna a szövegek, ha ezen tragikus fordulat nem következik be az életében. A törés jól látszik a versek egymásutánjában is: míg a gyűjtemény első fele akár az előző kötet folytatása is lehetne, hiszen a közéletiség, a közéletre való reagálás jellemzi, addig a második felében a gyász, az emlékezés, de leginkább a visszapillantás dominál. Az, hogy bármi is történjék, újra és újra fel kell állni a színpadra.
A kötetben már nem élő pályatársakhoz címzett versek is helyet kaptak. Így Kovács András Ferenchez, Csiki Lászlóhoz és Szőcs Gézához írt verseket is olvashatunk benne.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Hamlet-homloka-Tompa-Gabor-versei-almokrol-halalrol-az-emlekezes-lehetosegerol-es-a-megbocsajtasrol
--Mélyen elhallgatott és titkolt történések
Hiánypótló könyv látott nyomdafestéket nemrég, amely a második világháború befejező szakaszában, illetve azt követően Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Délvidékről és Magyarországról először gyűjtő és átmeneti, majd onnan szovjetunióbeli munkatáborokba hurcolt magyarok és németek sorsába nyújt betekintést. A Polis Könyvkiadó és a Historikus Egyesület gondozásában, Benkő Levente és Papp Annamária szerkesztésében Fogság, zaklatás, emlékezés címmel megjelent kötet háromszéki bemutatására a barcaföldvári főhajtást és koszorúzást követően került sor 2024. november 4-én, a Hídvégi Református Egyházközség gyülekezeti házában.
A könyvben szereplő írásokat a szerkesztők saját bevallásuk szerint „azzal a reménnyel tették közzé, hogy ezzel is hozzájárulhatnak valamelyest az elődeink által elszenvedett, évtizedeken keresztül mélyen elhallgatott és titkolt történések szélesebb körű megismertetéséhez.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169773/melyen-elhallgatott-es-titkolt-tortenesek
--Ötvenhat lángja ma is bennünk lobog
Torokszorítóan megható, mindvégig méltóságteljes hangulatú rendezvény keretében mutatták be Kelemen Csongor Életem ’56 árnyékában címet viselő, dokumentumértékű önéletrajzi vallomását 2024. november 8-án a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban.
A kolozsvári Polis Könyvkiadó jóvoltából, Benkő Levente és Papp Annamária szerkesztésében megjelent kötet ismertetésének hírére zsúfolásig megtelt a kultúra hajlékának tágas terme. Az immár 85. életévét taposó szerzővel apai ágon rokonságban lévő Kelemen Tibor József által moderált rendezvényt Bedő Gábor, Puskás Attila és Török József volt politikai foglyok is megtisztelték jelenlétükkel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170019/otvenhat-langja-ma-is-bennunk-lobog
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Újélet.ro – az egykori erdélyi lap egyedi gyűjteményével jelentkezik az Azopan Fotóarchívum
Az ujelet.ro online archívum az Azopan Fotóarchívum kezdeményezésére készült el az Arcanum Adatbázissal, a Maros Megyei Könyvtárral, a Teleki Tékával, az Arhiva de Fotografie-vel és a Fortepannal szakmai partnerségben. A megvalósításához a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (AFCN) nyújtott anyagi támogatást. A készítők elmondása szerint évek óta formálódott bennük a gondolat, hogy létrehozzanak egy egyedi archívumot a néhai Új Élet folyóiratnak, köztük a korábban már idézett Erdélyi Lajos képeivel.
Szőcs Edgár, az Azopan Fotóarchívum vezetőjének elmondása szerint már a gyűjtemény indulásakor kaptak egy nagyobb adag, a lap szerkesztéséhez használt fotót a magyarországi Fortepan révén, a fotóarchívum ugyanis Sütő András gyerekeitől több doboznyi képhez jutott, amikor az író családja felszámolta a marosvásárhelyi családi fészket. Ezek a képek évtizedekig rejtőzködtek, teljesen rendezetlenül.
„Idővel kiderült, hogy a Maros Megyei Könyvtár periodikarészlegén is őriznek bő 20 doboznyi fényképet. Szászgáspár Imola könyvtáros pozitív és rugalmas hozzáállásának köszönhetően, és az Arcanumtól kölcsönkapott, nagy teljesítményű szkennerrel elvégeztük ezek digitalizálását is, így összesen már több mint ötezer Új Életes fénykép van az archívumban. Ezek zömében az 1958-1980 időszakból származnak. Tudomásunk van még egy nagyobb adag film lappangásáról is a Teleki Téka Alapítvány gondnokságában, amely valószínűleg az 1970-es évektől a megszűnésig tartalmaz képeket. Van rá esély, hogy sikerül ezeket is digitalizálni” – magyarázta Szőcs.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/eletmod/2024/11/04/ujelet-ro-azopan-fotoarchivum-erdelyi-lajosf
--A könyv, amely megszólít
November 13-án, a magyar nyelv napján indult a Petőfi Kulturális Ügynökség olvasás-népszerűsítő kampánya, amely a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Könyvtári kihívás programjához kapcsolódva huszonhat héten keresztül különböző tematikák, hívószavak mentén mutatja meg, hogy ha olvasunk, nemcsak egy könyvet nyitunk ki, hanem egy kaput egy új világra.
A könyv a legidőtállóbb kultúrahordozó, és a könyvtárak egyik fő előnye az értékmegőrzés, mert ha egy könyv, amelyről megfelelően gondoskodtak, generációról generációra öröklődhet tovább, számtalan olvasó forgathatja.
A könyvtárban, backstage-ben, kávézóban vagy éppen utazás közben ismert emberek mesélnek korai olvasásélményeikről, az iskolai időszakhoz köthető kötelező olvasmányokról, a könyvről mint inspirációs forrásról, lelki támaszról. Mi volt az első olvasmányélményük? Ki a kedvenc főszereplőjük? Melyik regényt vinnék magukkal egy lakatlan szigetre? A játékos kérdéseket, hívószavakat és feladatokat az egyedi illusztrációval ellátott KÖNYV fogja össze – s hogy ez éppen hol nyílik ki, az hétről hétre kiderül a kultúra.hu és a Petőfi Kulturális Ügynökség közösségi médiafelületein.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/a-konyv-ami-megszolit/
MOZAIK
--Molnár Vilmos könyvéből készült bábelőadás
Molnár Vilmos csíkszeredai író Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című művét dramatizálta bábjátékra a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata.
A Rendhagyó legendárium alcímű kötet 2021-ben jelent meg, a novellafüzér a nyelvtudós életének, utazásának fehér foltjait próbálja kitölteni a mese eszközeivel.
A József Attila- és Márai-díjas író a Krónikaonline.ro erdélyi portálnak úgy nyilatkozott: örül a bábjáték ötletének és bízik benne, hogy sikere lesz az előadásnak, illetve alkotói a jövőben székelyföldi turnéra is elviszik. Hozzátette: bár a bábjáték harsányabb műfaj, és jómaga az irodalomban a finomabb iróniát szereti, bízik abban, hogy a rendezőnek, dramaturgnak sikerült jól átültetni a szöveget. Az író azon reményének is hangot adott, hogy az előadás révén a fiatal generáció jobban felfigyel majd Kőrösi Csoma Sándor nevére, munkásságára.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Korosi-Csoma-Sandorrol-szolo-babeloadast-mutattak-be-Kolozsvaron
--Több mint 900 kötettel gazdagította az iskolai könyvtárat a kortárskönyv-kommandó
Ritka és újszerű kezdeményezést indított az aradi Csiky Gergely Főgimnázium egy lelkes, olvasni szerető diákcsapata, Rudolf Ágnes magyartanár vezetésével.
Nyolc év alatt több mint 900 kötettel gyarapította az iskola könyvtárát a tanintézmény kortárskönyv-kommandója. A középiskolásokból álló csapat fő célja, hogy a fiatalok körében népszerű kortárs írók szerzeményeit vásárolják meg, amit a diákok kikölcsönözhetnek és elolvashatnak. Ezáltal nem csak a tinédzserek kedvében járnak, illetve a könyvtár állományát gazdagítják – előfordult már, hogy valaki éppen a könyvkommandó hatására kezdett el mást is olvasni: szépirodalmat, klasszikus szerzők műveit, vagy verseket, és volt, aki a kötelező háziolvasmányokat is szívesebben vette kézbe.
A következő „bevetés” az lesz, hogy a kortárskönyv-kommandó által beszerzett könyvek számát feltornásszák ezerre. Jelenleg 900 feletti ez a szám - mondta az iskola könyvtárosa, Back Mária.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/tobb-mint-900-kotettel-gazdagitotta-az-iskolai-konyvtarat-a-kortarskonyv-kommando
--Kulturális barométer: A kanapéra költöztek a nézők
Górcső alá vették a romániai kultúrafogyasztási szokásokat. Ez alapján a lakosság közel felének nincs közvetlen kapcsolata a kultúrával, ugyanakkor érdekes trendeket és magyarázatokat is találunk a 2023-as Kulturális Fogyasztási Barométerben.
A román művelődési minisztérium egy szakintézete, az INCFC felmérést készített a hazai kultúrafogyasztási szokásokról. Az eredmények szerint a lakosság közel fele nem érintkezik közvetlenül kulturális eseményekkel, csupán egynegyedük nyitott a nyilvános kulturális programokra.
A filmnézés népszerű, de a mozilátogatás aránya alacsony, hiszen sokan inkább otthon néznek filmet, különböző streaming-szolgáltatásokon. Az online filmnézés különösen a fiatal, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak körében elterjedt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kulturalis-barometer-A-kanapera-koltoztek-a-nezok
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.