ReMeK-e-hírlevél
XIX. évf., 2024/11. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Esszéírói pályázatot hirdet a Csoóri Sándor Társaság
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Amikor az olvasás szeretete összeköt: az Okulusz Könyvklub igazi közösségi élményt ígér
--Szentléleken is „elbütülték”
--A hatodik határjáró túrakalauz: Bodzai-havasok
--Súlyos könyv az első világháborúról
--PulzArt tizedszer – lejárt az évfordulós kortárs összművészeti fesztivál
--Az emlékezés rétegei: Cseh Katalin Öröknyár című kötetét mutatták be Szatmáron
--Könyv az idén 110 éves baróti kórházról
--Irodalmi estek, konferenciák, viták külföldi vendégelőadókkal
--Fény és színek a könyvtárban
--Irodalmi találkozósorozat Kézdivásárhelyen
--Kulturális találkozás a szépművészetek jegyében
--A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének érmihályfalvi vándorgyűléséről
--Telefongörgetés helyett: Hűvös Ágnes olyan sztorikat írt, amik 3 percben is tudnak ütőset mondani az életről
--Idén húszéves a Prospero könyvek sorozat
--Emlékezés Csiki Lászlóra és Hervay Gizellára
--Olvass többet! Határtalanul – magyarul nemzetközi szakmai konferencia 2024
--Radnóti Miklósra emlékeztek
--Hagyományok, folklór és írott szó a szellemi kulturális örökség napján
--Kriza János ballada- és mesemondó verseny Aradon is
--A szatmárnémeti könyvtárban mesenapoztak a refis ovisok
--Könyvújdonságok kisebbeknek és nagyobbaknak a Bihar Megyei Könyvtárban
--Temesvári mesevilág egy magyar–román gyermekkönyvben
--Kvízjáték Gyergyó nevezetes épületeiről
--Könyvbemutató: Életem ‘56 árnyékában
DÍJAK
--Csáth Géza-díjat kap László Noémi
--Gün Benderli Togay török műfordító kapja a Balassi Műfordítói Nagydíjat
--Bereményi Géza és Csikos Sándor kapták a Szabó Magda-díjat
--Han Kang kapta az irodalmi Nobel-díjat
--Kemény Lili nyerte a Margó-díjat
--Irodalmi hidak építése: Átadták a román–magyar fordítói különdíjat
--Díjazták Cserey Zoltán helytörténészt
--Kovács András művészettörténész kapta a Korunk Kulcsa díjat
--Jánossy Lajos, Szűcs Teri és Sophie Aude kapja idén a Déry-díjat
--Nemzetközi irodalmi díjat kapott Krasznahorkai László
--Átadták a Szépírók Társasága idei díjait
KITEKINTŐ
--A Petőfi Irodalmi Múzeumba került Nagy László hagyatéka
INTERJÚ
--Óriási szakadék lesz a jövőben az olvasó és a nem olvasó gyerekek között
--A moldvai csángó közösség nem szeretné kidobni a magyar kultúrát
--Zágoni Balázs: „Az empátia a legfontosabb eszköz, amivel a szélsőségek ellen fel tudunk lépni”
KÖNYVAJÁNLÓ
--Benkő Mihály: Dzsingisz kán szülőföldjén
--„Petőfi úr nem síelni járt, hanem a Pilvaxba” – Nyáry Krisztián új kötete
--A Sáska sógor méltatása - Madarat tolláról, embert tréfájáról
--Már olvasható a Transylvania Trust Alapítvány könyve
--Amit az erdélyiek adtak Budapestnek
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója
--Könyvtári kihívást hirdet a KIM az olvasás népszerűsítésére
--Kész a 2024-es IFLA-trendjelentés
--„A tudatos olvasás része az is, amikor nem olvasunk”
--Bárki elolvashatja Ady és Léda viharos szerelmi levelezését
--Kézdivásárhelyi Lexikon
MOZAIK
--Ejtik Méhes György nevét az erdélyi magyar írók
--A legrosszabb magyar szakácskönyv
--Akik az elmúlt egy évben legalább egy könyvet elolvastak - lássuk Európa térképén!
--Folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat
PÁLYÁZATOK
--Esszéírói pályázatot hirdet a Csoóri Sándor Társaság
A 2019-ben, a költő halálának harmadik évfordulója alkalmából megalakult székesfehérvári Csoóri Sándor Társaság legfőbb célja, hogy a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, prózaíró, politikus, Csoóri Sándor emlékét és életművét gondozza és életben tartsa. A társaság ezért esszéírói pályázatot indít Történelemszemlélet Csoóri Sándor lírai és esszéírói életművében címmel.
A pályázaton bárki részt vehet. Fontos, hogy a beadott írás terjedelme nem haladhatja meg a 45 ezer karaktert. A beadási határidő 2024. december 20. Az elkészült munkákat a pályázók a bakony@gmail.com vagy a csooritarsasag@gmail.com e-mail-címekre küldhetik.
A pályázat eredményhirdetése Csoóri Sándor születésnapján, a székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban lesz 2025. február 3-án. A zsűri a legjobbnak tartott első három írásművet díjazza.
Forrás: https://kultura.hu/esszeiroi-palyazatot-hirdet-a-csoori-sandor-tarsasag/
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Sírkabaré: Székely Szabó Zoltán könyvbemutatója
2024. október 3-án Székely Szabó Zoltán Sírkabaré című könyvének bemutatójára került sor a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.
A rendezvény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Részlet a könyvből: „Az úzvölgyi katonatemetőben 2019. június 6-án történt incidens után a román rendőr(e)ség is vizsgálatot indított rongálás miatt. (...) A többezres román tömegben futballhuligánnak látszó fiatalok is voltak, akik megkerülve a csendőrségi egységeket, hátulról jutottak be a sírkertbe, kitépték a kapu szárnyait, és utat nyitottak a tömegnek. A temetőbe benyomulók összetörték a székelykaput, kihúzták a földből és szétdobálták a magyar katonák mogyoróágakból rögtönzött névtáblás keresztjeit...”
Könyvébe a jelzett történéssorozat forrásértékű dokumentumanyagait (újságcikkek, jegyzetek) gyűjtötte össze Székely Szabó Zoltán a magyar és a román sajtóból, ezáltal átfogó, részletes összefoglalót hozva létre arról a baljós napról, előzményeiről, utóhatásairól és következményeiről.
Fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/934287838731662
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.sepsiszentgyorgy.info/rendezvenyek/5571-sirkabare-szekely-szabo-zoltan-konyvbemutatoja.html
Évfordulós élmény kicsiknek és nagyoknak
A Bod Péter Megyei Könyvtár megyei intézményként való fennállásának 50. évfordulóját ünneplő idei rendezvénysorozat záró felvonását októberben tartotta. Ennek keretében, október 15-én, 16-án és 17-én a legtöbbet kölcsönző gyermek olvasókat és az idén ötvenedik életévüket betöltött / betöltő olvasókat hívták meg az intézménybe.
15-én délután kezdődött a Félórára legyél Te is könyvtáros! mottóval a fordított nap, amikor a gyermekek kipróbálhatták, milyen a könyvtárosi munka: kikölcsönöztek és visszavettek könyveket, megismerkedhettek a könyvek kategorizálásának alapjaival, azzal, hogy miket kell figyelembe venniük, amikor egy-egy könyv helyét keresik, illetve mi a teendő, amikor új könyveket kap a részleg. A kis kollégák mind nagyon örültek, hogy a pult másik oldalán ülhettek. A „munka” végén az utóbbi években a legtöbb gyermekkönyvet kölcsönző, kiskorú olvasókat Hűséges olvasó emléklappal jutalmazták.
Ezzel párhuzamosan az Olvasóteremben fogadták a szervezett csoportokban érkező, idén „ötvenkedő” olvasókat, akiket kávéval, teával, pogácsával vártak, majd a könyvtárosok végigvezették őket A könyv útján. Az olvasókat beavatták, hogy mi történik a könyvvel, miután megvásárolják, illetve mielőtt a polcra kerülne. Érdeklődéssel hallgatták az információkat a könyvek állományba vételéről, majd ők is kipróbálhatták a könyvtárosi munkát, és átvehették szülinapos emléklapjaikat. A séta végén az olvasóteremben fellapozhatták a Megyei Tükör fél évszázaddal ezelőtt, azaz születésük évében megjelent évfolyamát, s kideríthették, születésnapjuk környékén éppen miről írt a megyei napilap.
16-án minden a gyerek olvasókról szólt. Folytatódott a fordított nap a Gyermekkönyvtárban, az Olvasóteremben pedig elkezdődött a felolvasómaraton. Előzetes bejelentkezés alapján a meghívott gyermekek egymás után érkeztek, és kisebb-nagyobb szünetekkel érdekesebbnél érdekesebb mesékkel, regényrészletekkel örvendeztették meg a hallgatóságot, esetenként családtagjaikkal együtt.
Hollanda Andrea, a könyvtár olvasószolgálatának vezetője, a gyerek- és ifjúsági programok felelőse elmondta: az eseményre célirányosan azt a százötven gyereket és azok családjait hívták meg, akik a legtöbbet kölcsönöznek a könyvtárból. Az élményen kívül a hűségüket is jutalmazni próbálják: egyszerre több könyvet kölcsönözhetnek, 2030-ig a belépőjük amúgy jelképes éves megújítása ingyenes lesz. „Intézményünk legnépesebb olvasói rétegét a gyerekek és a diákok adják, őket is célozzuk folyamatosan ezekkel az olvasmányművelő programokkal a babakortól egészen a középiskoláig. Csak hogy azon programjainkat említsem, amelyekkel teljes évfolyamokat szólítunk meg: előkészítőt, elsőt, majd negyedik osztályt végzők könyveket kapnak, azok átvevésekor pedig elmondjuk, a könyvtár jó hely, sok különleges élmény éri – például könyvek szerzőivel találkozhat, játékban vehet részt –, aki ide jár. A számok azt mutatják, van értelme munkánknak, egyre többen keresnek fel minket” – sorolta Hollanda Andrea.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/947469957413450
Fotók a Fiókkönyvtárban szervezett hasonló rendezvényekről: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/963929455767028
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/169325/elmeny-kicsiknek-es-nagyoknak-bod-peter-megyei-konyvtar
Tanácskozás a fiatal kultúrközönségről
2024. október 18-án kerekasztal-beszélgetésre hívta a vele rendszeresen együttműködő háromszéki közművelődési intézmények, szervezetek képviselőit a Bod Péter Megyei Könyvtár. Az „Ezek a mai fiatalok…”? – Az ifjú nemzedékek megszólítása és bevonzása kulturális rendezvények résztvevőjeként című tapasztalatcseréhez vetített képes felvezetőt tartott dr. Székely Kinga Katalin, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Társadalomtudományi Tanszékének oktatója, marketingkommunikáció-szakértő.
Az előadás során hasznos információk hangzottak el a Z-generációs fiatalok kommunikációs szokásairól, arról, hogy milyen közösségi hálókon vannak jelen, hol lehet őket elérni, milyen tartalmakat fogyasztanak, mi kelti fel a figyelmüket, és hogyan tudjuk felhívni a figyelmüket a kulturális élet történéseire, illetve ilyen tekintetben mit tehet egy kulturális intézmény ahhoz, hogy érdekes legyen a fiatalok számára. A bemutató kitért a nyelvezetre is, amelyen a fiatalok kommunikálnak, példákat nyújtott tartalomkészítés tekintetében, valamint ötleteket a figyelem felkeltésére és fenntartására.
Ezt követően a tizenöt intézmény és szervezet képviseletében jelenlévők kötetlen, tartalmas beszélgetés során gondolkodtak együtt a téma kapcsán, saját idevágó tapasztalatokat és hasznos javaslatokat osztva meg egymással.
A rendezvényt koccintás és szerény szeretetvendégség zárta.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/947582894068823
Véget ért az Aranyfonál családi olvasójáték
Közös foglalkozással fejeződött be a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasásnépszerűsítő és közösségfejlesztő programjának, az Aranyfonál családi olvasójátéknak a legutóbbi kiadása 2024. október 24-én, az intézmény Gábor Áron-termében.
A téma Marta Guśniowska Ha lúd, legyen kövér című könyve volt, amelyben a sovány és magát költőnek képzelő Lúd egzisztenciális gondja, nevezetesen, hogy nem találja élete értelmét, nem mindennapi körülmények között oldódik meg.
Az első találkozáskor minden jelentkező család megkapta a könyvet ajándékba, akkor el is kezdték az olvasást, majd otthon fejezték be a történetet.
A játékos foglalkozáson a könyvből kiragadott mondatok segítségével felidézték az olvasottakat, a szöveg humorát, tömörségét, majd szoborképek alkotásával a családi körben megélt, önfeledt pillanatokat tudatosították.
A gyermekkönyvtáros kolléganő, Sánta Zsófia fantasztikus rajzon rögzítette a Lúd és a Róka útvonalát, amelyet a gyermekek segítségével bejártak, és a mese szereplőivel közösen tudatosították életük különböző céljait, amelyek együttes erővel gyógyították meg a Lúd lelkét is.
A végén a gyermekek önfeledten színezték a rajzot, majd közös pizzázással és kötetlen beszélgetéssel zárult az este.
Forrás és a fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/967388112103903
Könyves kihívás kisiskolásoknak
Az elmúlt hónapban a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai ellátogattak a város minden előkészítő osztályába, mesét olvastak fel, és rövid foglalkozás keretében minden gyermeknek átadták a „olvasás röplapját”, amelynek célja, hogy ösztönözze a mindennapi felolvasás gyakorlatát. A színes kartonra nyomtatott röplap egyik oldala olvasmányajánlást tartalmaz, a másik egy mininaptárt, amelyen a gyermekek bejelölhetik azokat az alkalmakat, amikor otthon vagy az iskolában felolvasnak nekik.
Könyvtárlátogatásra is buzdít a nyomtatvány: ebben az évben két alkalommal kell ellátogatni a könyvtárba a családdal, kölcsönözni és pecsétet gyűjteni ahhoz, hogy az évvégi nagy sorsoláson részt vehessenek a gyermekek, ahol értékes könyveket lehet nyerni.
Az I. forduló december 14-én zárul, míg a II. forduló határideje 2025. május 31., ameddig 4 alkalommal kell a könyvtárat meglátogatni. Májusban ugyancsak értékes nyeremények várják a kitartó családokat.
Forrás: https://www.facebook.com/aranyfonalbodpeter/posts/524191447042686
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Mesés pillanatok a könyvtárban
A Magyar Népmese Napját 2024. szeptember 30-án a hagyományokhoz híven a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban is megünnepelték. Az intézmény 2006-ban csatlakozott a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által útjára indított, határokon átívelő mozgalomhoz, amely révén Benedek Elek születésnapján világszerte együtt ünneplik és népszerűsítik a népmesét.
E jeles napon sokszínű programokkal várták a kicsiket és nagyokat egyaránt a könyvtárban: a reggeli órákban meseolvasó maraton és papírszínház, a későbbiekben pedig a Fakalinka bábcsapat Ribes nigrum, avagy történet a barátságról című előadása fogadta a folyamatosan csatlakozó gyerekeket.
Az ünnepi programokon a jó hangulatból és az érdeklődésből nem volt hiány.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1302/meses-pillanatok-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Videó itt: https://www.facebook.com/reel/8612437945443105
Könyvbemutató: Kászonújfalu története
Az idei Székelyföld Napok eseményeinek sorában a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be ft. György Imre Kászonújfalu története című, kétkötetes monográfiáját.
A szerző egy évtizeden át kutatta a település történetét, levéltárakban, sajtóforrásokban és személyes interjúk készítése során.
A könyvbemutató moderátora a szintén Kászonújfaluból származó Czekes-Posztuly Tünde magyartanár, néprajzkutató volt.
György Imre teológiai tanulmányai idején kezdte el a kutatói munkát. Érdekességként hallhattuk, hogy a két kötetből először a második készült el, amely Kászonújfalut a lelki élet felől közelíti meg, míg a világi, történeti rész olvasószerkesztői biztatásra íródott meg. A kötetben helyet kaptak Kászonújfaluban született kivételes személyiségek, mint Újfalusi Jenő, aki 1902-től 17 éven át irányította polgármesterként Csíkszeredát, és sokak szerint egyértelműen ő indította el a későbbi megyeszékhelyt a modern várossá fejlődés útján.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Eloszor-foglaltak-kotetbe-Kaszonujfalu-tortenetet
Erőss Vilmos kettős könyvbemutatója és kiállítása
A XV. Székelyföld Napok programjainak sorában, 2024. október 11-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme adott otthont Erőss Vilmos kettős könyvbemutatójának és a gyűjteményét bemutató kiállításnak.
A csíkszeredai helytörténésznek eddig kilenc kötete jelent meg, ezúttal két utolsó könyvét mutatták be az érdeklődőknek.
A Mesélő képeslapok és fényképek című kötet 90 cikket tartalmaz, több mint 300 színes képpel kiegészítve. Megtalálhatjuk benne a különböző anyagokból készült magyar és külföldi képeslapokat és különböző alakú és különleges képeslapokat is. Legérdekesebbek az átvilágítható lapok.
A Mesélő pénzérmék és bankjegyek című kötet 150 cikket tartalmaz, 600 színes fényképpel kiegészítve. Olvashatunk benne többek között a világ sok országában kiadott érmékről, megtudhatjuk, milyenek voltak a legelső pénzérmék, illetve, hogy mit ábrázolnak az érmék és a bankjegyek.
A könyvtár kiállítótermében a szerző gyűjteményéből válogatott különleges képeslapok, pénzérmék és bankjegyek tárlatát is megtekinthette az érdeklődő közönség.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid0mXWA56J1oRCpJNwKg12Gscf2npKf6eoX4JpRfdtAqDrktYTgQCxkoeTMehmBJQr4l
Szent László nyomában Székelyföldön
A XV. Székelyföld Napokon játékos formában ismerkedhettek meg a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium VI. osztályos diákjai Szent László életével 2024. október 15-én.
A Kájoni János Megyei Könyvtár interaktív játékos foglalkozása Szent László nyomában Székelyföldön címmel már több alkalommal elnyerte a diákok tetszését, mivel a játékra való felkészülés során sok új ismeretet szerezhettek Szent László székelyföldi tiszteletéről, az azt övező hagyományokról, épített történelmi örökségről és a helyi legendákról egyaránt.
Varázslatos székelyföldi tájak
Bennünk élő Székelyföld címmel nyílt meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban a csíkszeredai Török Dávid egyéni fotókiállítása 2024. október 17-én. A tárlatot Péter Izabella méltatta.
A kiállításmegnyitó a Székelyföld Napok részeként valósult meg, hétköznapokon látogatható október és november folyamán.
„Szeretek fényképezni, elkapni pillanatokat, azt, ami egyedi, ami maradandó. Szeretem az erdélyi tájakat. Szerintem különleges helyen élünk. Ahogy Orbán Balázs írja: ’éppen ezen véghatárainkon fekvő legérdekesebb terület, a szép Székelyföld az, amely legkevésbé ismert, melyről önmagunk is legkevesebbet tudunk.’
A fotóimon keresztül én is szeretném megmutatni ennek a legérdekesebb területnek egy-egy darabkáját, úgy, ahogy én látom. Szeretném, ha fotóim által minél többen kívánnák megismerni és tovább adni ezeket a csodákat.” – vallja a fiatal fotós.
Fotók a megnyitóról itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid05g571dL2rsgYQgRAzCC4bhmb2niUCdMRWhcEru3YDYUhSQWfXkQMb59QM5FzcTPzl
Tanárkarakterek a művészetekben – lapbemutató
A Korunk kulturális folyóirat idei októberi lapszámát a Kájoni János Megyei Könyvtárban Hatházi Rebeka, Balázs Imre József és Beretvás Gábor mutatta be 2024. október 21-én.
Egy összetett témakör mentén készült el ez a lapszám: a tanulás, a tanár-diák viszony és a tanári szerepkör is központi helyet foglal el benne. A téma egyre aktuálisabbá vált napjainkban: köszönhető ez a digitális kor vívmányainak, illetve a társadalomban végbemenő változásoknak, hiszen a digitalizáció következményeként a tanulás, a tanítás, illetve a tanári szerepkör újradefiniálásának kísérleteit láthatjuk.
A tematikus szám többek között azt vizsgálja, hogy a tanár alakja hogyan mutatkozik meg, illetve hogyan változik a különféle művészeti közegekben, így irodalmi művekben és filmművészeti alkotásokban.
Terítéken kortárs erdélyi magyar írók művei
Párbeszéd kortárs erdélyi magyar írókkal – ehhez a Kájoni János Megyei Könyvtár által indított kezdeményezéshez csatlakozott Gyergyóditró is, további hét település mellett.
Az első találkozó alkalmával a résztvevők Botházi Mária és Zsidó Ferenc műveivel ismerkedtek: ezekből kell elolvasni néhányat, hogy a decemberben kezdődő online vetélkedőn jó esélyekkel indulhassanak. Köllő Enikő ditrói könyvtáros érdeklődésünkre elmondta: több felnőtt könyvtárlátogató érdeklődött az esemény iránt, amelynek kiértékelőjére, díjazására januárban, a magyar kultúra napján kerül sor.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/hirek/gyergyoszek/teriteken-kortars-erdelyi-magyar-irok-muvei
Digitális kompetenciafejlesztő központtá alakulnak
Négy Hargita megyei könyvtár is digitális kompetenciaközponttá alakul az elkövetkezendő években. Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója és Bedő Melinda könyvtáros avatták be a részletekbe a sajtót.
Szerencsés helyzetbe került a könyvtári rendszer, mivel a PNRR, azaz az országos helyreállási terv a könyvtáraknak is biztosít már pályázati forrást. Két ilyen kategóriában lehet pályázni, Hargita megye a kisebb összegűre, az 500 ezer euróra pályázott. A pályázat jelenleg a szerződés aláírásánál tart, ezt követően fog létrejönni négy Hargita megyei könyvtárban egy-egy digitális kompetenciaközpont.
Magát a központot úgy kell elképzelni, hogy részben felújításokat végeznek: lámpatestek cseréje fog zajlani meszeléssel, illetve bizonyos helyeken a villanyvezetékeket is korszerűsítik. Ilyen a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár mellett a csíkkozmási, homoródalmási és a gyergyószentmiklósi könyvtár, a felújításon túl pedig digitális eszközökkel fogják ellátni a központokat. 3D-s nyomtatókat, laptopokat, személyi számítógépeket és más eszközöket szereznek be, amik szükségesek a képzések megvalósításához. „Azt vállaljuk a pályázat keretében, hogy Hargita megyében 2500 személyt képezünk digitáliskompetencia-fejlesztés tematikában. Ezek a képzések könyvtárakban fognak zajlani, és miután ezek lezajlottak, természetesen az eszközök maradnak a megfelelő könyvtárakban” – emelte ki a könyvtárigazgató.
A képzések mellett célja a projektnek, hogy egységes könyvtári szoftvert tudjanak alkalmazni az egész megye könyvtáraiban. Ez olyan előrelépést jelent, ami hosszútávon segíti a könyvtárosok munkáját: a leltározásban és a visszakereshetőségben jelentene nagy segítséget. Ezek mellett létre fog jönni egy egységes keresőfelület és egy weblap. A pályázat részeként kétféle képzés fog zajlani: egyrészt a könyvtárosok felnőttképzésen vesznek részt, és képzőkké válnak, illetve a kiképzett könyvtárosok majd a helyi lakosság körében fognak képzéseket tartani, digitális kompetenciák fejlesztése tematikában. Elsősorban olyan személyeket céloz meg a pályázat, akik valamilyen okból hátrányos helyzetűeknek számítanak a digitális kompetenciák terén.
Bedő Melinda könyvtáros szerint a könyvtárak feladatköre az elmúlt két évezredben nem sokat, csak a környezet változott. „Próbáljuk a könyvekből a tartalmat valamilyen módon kivinni a könyvtár falai közül, hogy lépten-nyomon az ember a tudásba botoljon bele. Ez lenne a könyvtárfejlesztés lényege. A könyvek őrzésén túl az írott kultúrát a hozzáférhetővé tevésben segíti a technológia” – fejtette ki a könyvtár munkatársa, hozzátéve: „A könyvtárosok már most is számos foglalkozást készítenek, digitális tananyagot hoznak létre, és felhasználják a könyvtári foglalkozások terén. És ezt szeretnénk minél több könyvtárba kivinni, hogy ne csak a megyei könyvtárban vagy a nagyobb könyvtárakban legyenek elérhetőek a digitális eszközök.”
--Amikor az olvasás szeretete összeköt: az Okulusz Könyvklub igazi közösségi élményt ígér
Bár régen szinte minden településen – városokban, falvakban egyaránt – működött olvasókör, napjainkban az olvasás inkább magányos, otthoni, esetleg vakációs tevékenység. Filmekben, sorozatokban fel-fel tűnnek olvasókörök, klubok, de Erdélyben mintha nem igazán honosodtak volna meg. Napjainkban viszont egyre többen igyekeznek cáfolni ezt, például a sepsiszentgyörgyi Okulusz Könyvklub tagjai is.
Az Okulusz könyvklub története még Marosvásárhelyen indult 2018 elején. Szabó Eszter ötletgazdában akkor az fogalmazódott meg, hogy szeretne egy közösséget, amelyben a résztvevők könyvekről beszélgethetnek, kicsit alternatívabb formában, mint egy hagyományos klubban. „Akkor még nem volt közös könyv, csupán témák, amikre hoztam beszélgetésindító kérdéseket, játékokat, feladatokat. Ki szerettem volna mozdítani a felnőtteket, azt szerettem volna, hogy jobban merjünk implikálódni, és ne csak folyamatosan szemlélői legyünk a könyves eseményeknek. Most viszont már hagyományosabb formában működik, és egy kicsit más a célja” – magyarázta a klub kulcsembere.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/amikor-az-olvasas-szeretete-osszekot-az-okulusz-konyvklub-igazi-kozossegi-elmenyt-iger
--Szentléleken is „elbütülték”
Salamon Ferenc El van bütülve – háromszéki szólások és kifejezések című könyvének harmadik kiadását mutatták be 2024. szeptember végén Kézdiszentléleken, a nemrég alakult fapados kiskönyvtárban, amely a Kultúrpincében talált helyet.
A kiskönyvtár rövid bemutatását követően a szerző eddigi pályafutásának fontos pillanatairól kaptak információt az érdeklődők. A szerző sajátos humorával emelt ki és magyarázott el néhány olyan állandó kifejezést a gyűjteményéből, amely néprajzi, irodalmi és földrajzi vonatkozás tekintetében egyaránt színes. Többek közt szó esett a címben szereplő bütü szóról is. Szólásban használva az „el van bütülve” tájegységenként mást és mást jelenthet. Míg Felső-Háromszéken a dolog jó elvégeztét, Erdővidéken épp az ellentétét, a dolog elrontását jelenti. Ezen kívül Salamon Ferenc rengeteg, Kézdiszentlélekkel kapcsolatos szólást is kiemelt, mint: nem járt a Tanorokon küjjel; kinyomná öt baniért a kecskét a Perkőre stb. Néhány közülük a vendégek számára is újdonság volt.
A szerző reményei és tervei közé tartozik egy Székelyföldre kiterjedő gyűjtemény összeállítása, amely több, a téma iránt érdeklődő kutató bevonásával készülne el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168996/szentleleken-is-elbutultek
--A hatodik határjáró túrakalauz: Bodzai-havasok
Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Vadászati Közgyűjteménynek helyet adó épületben 2024. szeptember 26-án Miklós Árpád, a Kárpát Gyepű Egyesület tagja vetített képes előadásban mutatta be Molnár Sándor Bodzai-havasok. Kis-Bászka folyó – Tatár-hágó című túrakalauzát, amely a Határjárók a Kárpátokban sorozat hatodik kötete
A következő, készülő kötet a Grohotis-hegység–Baj-havas–Nagykő-havas, a Bretocsa-hágótól Predeálig lévő szakaszt foglalja magában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168958/a-hatodik-hatarjaro-turakalauz:-bodzai-havasok
--Súlyos könyv az első világháborúról
Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig című, az MCC Press gondozásában idén megjelent kétkötetes könyvét mutatták be 2024. szeptember 30-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. Súlyos könyv, nemcsak a szó szoros – több mint hat kilót nyom –, hanem átvitt értelmében is.
A Bartók-teremben összegyűlt érdeklődő közönséget Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte.
A két kötet szövege teljesen áttekinti a világháború történéseit, olyanokat is, amelyekről még sok szakember sem hallott. A könyv, mely magyar és angol nyelven jelent meg, nem akadémikusoknak szól, olvasmányos, élvezhető. Úgy írta meg, hogy az olvasó ne jöjjön rá a magyarságára, éppen olyan tárgyilagos legyen például a román és ausztrál olvasónak is, mint a magyarnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168957/sulyos-konyv-az-elso-vilaghaborurol
--PulzArt tizedszer – lejárt az évfordulós kortárs összművészeti fesztivál
Jubileumi kiadásához érkezett a sepsiszentgyörgyi pulzArt kortárs összművészeti fesztivál: 2024. október 11. és 13. között tizedik alkalommal szervezték meg.
A szervezők közleményükben rögzítették: az évente új tematikával jelentkező rendezvény ezúttal „az időtlen, low-tech megoldások és a 21. századi high-tech világ találkozásának pulzusát tapogatta le színházi, irodalmi, zenei, közösségi élményeken keresztül”. Az idei programot spanyol, francia, lengyel, magyarországi és székelyföldi művészek előadásaiból, alkotásaiból állították össze.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169086/pulzart-tizedszer-kortars-muveszeti-fesztival
--Az emlékezés rétegei: Cseh Katalin Öröknyár című kötetét mutatták be Szatmáron
Az Idősek Világnapján Cseh Katalin Öröknyár című kötetét mutatták be a Szatmár Megyei Könyvtárban. Az emlékezés és a veszteség összetett rétegeit boncolgató versek olyan témákat érintenek, amelyekkel nehéz szembenézni, de éppen ezért kulcsfontosságúak.
2024. október 3-án ünneplőbe öltözött a könyvtár multikulturális részlege. Őszre hangolva, mégis nyári puhasággal s könnyedséggel, odafigyeléssel és sok szeretettel készült erre a napra a két könyvtáros, Keresztes-Szőke Erzsébet és Veres Erzsébet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/10/08/cseh-katalin-konyvbemutato-szatmar
--Könyv az idén 110 éves baróti kórházról
A környék betegeit ellátó egészségügyi intézményt a hétköznapokban baróti kórháznak mondjuk – ez a megállapítás állja is helyét. Jól van így, tekintélyes épülete de jure és de facto is Baróton, a Kossuth Lajos utcában áll, több mint száztíz éve immár. Mégis a helyes megnevezése az erdővidéki kórház lenne, hiszen az épüléséhez szükséges téglát és faanyagot a kistérség lakói adták össze, ők építették fel, biztosították működtetését. Hoffmann Edit, Erdővidék Múzeuma nyugalmazott muzeológusának az Erdővidéki Közművelődési Napok alkalmával 2024. október 7-én bemutatott, Adalékok a Baróti Városi Kórház történetéhez című könyve száraz kórháztörténeti munkánál jóval több: miközben az intézményről olvasunk, Erdővidék 19–20. századi történetét és jó embereit ismerjük meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169068/110-eve-szolgalja-erdovideket-a-baroti-korhaz
--Irodalmi estek, konferenciák, viták külföldi vendégelőadókkal
Az irodalom és új szövetségesei volt a témája a 13. alkalommal megrendezett Nemzetközi Irodalmi Fesztiválnak (FILTM), amely 2024. október 23. és 25. között zajlott Temesváron. Az eseményre, amelyen 27 hazai és határon túli vendég vett részt, Temesváron és három vidéki városban került sor. A fesztivál vendégei közül tizenketten a fesztivál három napja alatt hat temesvári, zsombolyai, nagyszentmiklósi és lugosi középiskola diákjaival találkoztak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/irodalmi-estek-konferenciak-vitak-kulfoldi-vendegeloadokkal
--Fény és színek a könyvtárban
Festménykiállítás nyílt az Arad Megyei Könyvtárban Fény és szín címmel, Liliana Șerbănescu művésznő alkotásaiból.
A könyvtár művészeti galériájában kiállított 30 festmény a körülöttünk lévő világ finomságát és szépségét örökíti meg a legkülönfélébb karaktereken és virágokon keresztül, vibráló színek és finom fényjátékok szimfóniájába burkolva.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/feny-es-szinek-a-konyvtarban
--Irodalmi találkozósorozat Kézdivásárhelyen
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének támogatásával, a helybeli Bod Péter Tanítóképző is bekapcsolódott egy kilenc rendezvényből álló író-olvasó találkozóprogramba.
2024. október 29-én a Vigadó Művelődési Központ dísztermében került sor az első író-olvasó találkozóra, amelynek meghívott vendégei Borcsa János irodalomkritikus és Borcsa Imola prózaíró voltak, az est házigazdája pedig Vántsa Judit könyvtárigazgató, moderátora Deák Ferenc, a tanítóképző magyartanára volt. Az irodalomkritikus apával és író leányával folytatott beszélgetés az erdélyi kortárs művészetbe avatta be az érdeklődőket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169624/talalkozosorozat-kezdivasarhelyen
--Kulturális találkozás a szépművészetek jegyében
2024. október 15-én nyílt meg az Arad Megyei Könyvtárban a Belle Arte a könyvtárban című kiállítás harmadik kiadása.
A rendezvényen 33 művész mutatta be alkotásait, akik nagy lelkesedéssel és elkötelezettséggel készültek erre az eseményre. A kiállított művek, amelyek a könyvtár Artotékájának falain kapnak helyet, hűen tükrözték a résztvevők szenvedélyét a képzőművészetek iránt.
A tárlat sokszínű tematikát ölelt fel. A művészek változatos technikákat alkalmaztak: olaj- és akrilfestményeket, grafikákat, kézi metszéseket tükörre, fényképeket és digitálisan feldolgozott alkotásokat, valamint akvarelleket tettek közszemlére.
A megnyitón jelen volt Kett Groza János festőművész, Kovats Daniela-Adriana, a Ion Andreescu Egyesület elnöke, valamint Ioana Nistor, a könyvtár munkatársa.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/kulturalis-talalkozas-a-szepmuveszetek-jegyeben
--A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének érmihályfalvi vándorgyűléséről
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén a Bihar megyei Érmihályfalván tartotta meg vándorgyűlését, 2024. október 10-11-én.
Az eseményről Finta Erika jegyez beszámolót az RMKE Facebook-oldalán, ebből közlünk alább részleteket:
„1. nap
A Művelődési Központként működő Gizella-malom csodás épületében fogadták az érkező vendégeket. Regisztráció után az esemény házigazdája, Gheri Judit, az érmihályfalvi Városi Könyvtár könyvtárosa köszöntötte a jelenlevőket, majd röviden felvázolta a napi programot.
Érmihályfalva polgármestere, Karsai József Attila vette át a szót, ő is szeretettel üdvözölte a jelenlevő romániai magyar könyvtárosokat, és tartalmas szakmai tanácskozást kívánt.
Ancuța Florina Șchiop, a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár igazgatójának távolmaradása miatt Racsav Melinda tolmácsolta üdvözlő levelét. Majd Szőcs Endre, az RMKE elnöke hivatalosan is megnyitotta a 2024-es vándorgyűlést, felkonferálva a nap előadóit.
Elsőként Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Városi Könyvtár vezetője Közkönyvtárügyünk szösszenetei 1945-2023 között című előadását hallhattuk, ami tulajdonképpen nagyszabású doktori szakdolgozatát mutatta be. Beszélt tömören a szakdolgozat létrejöttének körülményeiről, buktatóiról, nehézségeiről. Ugyanakkor vidám bejegyzéseket is osztott meg a hallgatósággal, melyeket különböző régi szaklapokból ollózott. Hangsúlyozta, hogy óriási hátrány kutatási szempontból, hogy nem publikáltunk, publikálunk könyvtári szaklapokban, mert egy adott kutatás alatt adatok hiányában szinte semmi nem derül ki egy-egy könyvtárról. A nyomtatott szaksajtó megszűnése is komoly hiányt jelent a romániai magyar könyvtárosoknak.
Dunkler Réka Kinga, székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa következett, aki beszámolt arról, hol is tart az adatgyűjtés a romániai magyar könyvtárakról. Részletezte, miért is lenne fontos ezt az anyagot összegyűjteni, majd összegző diagramokkal megmutatta az eddig beérkezett kérdőívek utáni feldolgozottságot. Sajnos, még nagyon kevés könyvtáros töltötte ki a szétküldött kérdőívet, de bizakodva tekint előre a projektet vezető Dunkler Réka, hiszen még van pár nap a határidőig.
Ezt követően Szőcs Endre elnök röviden bemutatta az RMKE megújult honlapját, biztatva mindenkit, hogy regisztrálja könyvtárukat a honlapon, hogy minél több eseményt oszthassunk meg a közös felületen.
(…)
2. nap
A Városi Könyvtárban folytattuk a szakmai találkozót
Elsőként Páncza Jánost hallhattuk, a Qulto újabb fejlesztéseit mutatta be röviden, majd ezt követően Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatójának rendkívül hangulatos előadását hallhattuk, Életrajzi lexikonból városismereti séta – A Békés Megyei Könyvtár jógyakorlatai a kulturális turizmus területén címmel. Amint a címe is mutatja, könyvtár, irodalom és turizmus kapcsolódásáról volt szó. Betekintést nyertünk a megyei könyvtár által szervezett helyismereti sétákba, az eköré épített kulturális programokba.
Vajdasági vendégünk, Bednárik Prokec Zita, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár igazgatója könyvtáruk működését mutatta be. Hat fiókkönyvtára van, és az egyetlen vajdasági könyvtár, amely vajdasági magyar író nevét viseli. Egy, négy hivatalos nyelvet elismerő település könyvtárának életébe nyertünk betekintést. Állománygyarapításkor mind a négy nyelvet figyelembe kell venniük, annak ellenére, hogy az ott élő népekből kettő rendkívül alacsony százalékban van jelen a településen, és legnagyobb százalékban magyarajkú a lakosság.
Csongrád, a Kárpát-medencei könyvtárosok találkozóhelye volt a következő előadás címe. Illés Péter, a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár igazgatója mélyebb témákat boncolgatott, közös identitásunkra reflektált, ennek jelentését bontotta ki részletesebben. Majd teret adott egy vidám eszmefuttatásnak, segítségül híva az AI-t a különböző, könyvtárosokat érintő sztereotípiák eloszlatására. (…)”
Forrás és a teljes tudósítás itt: https://www.facebook.com/rmke2000/posts/122114582900519947
--Telefongörgetés helyett: Hűvös Ágnes olyan sztorikat írt, amik 3 percben is tudnak ütőset mondani az életről
A kolozsvári Planetárium kávézóban 2024. október 17-én bemutatták Hűvös Ágnes Hogyan fussunk gyorsabban, mint a villamos című könyvét. Az eseményen Mostis Gergő a Planetárium házigazdájaként vezette a beszélgetést. Villamos utáni szaladgálás, kávézás, vacsora főzése vagy akár egy véletlen találkozó: a kötet szövegei, bár egyszerű, hétköznapi események beszámolójaként indulnak, mélyebb kérdéseket feszegetnek, és az idő múlása, a boldogság megélése, veszteségek feldolgozása mind felmerülnek a megosztott történetek kapcsán. A szerző nem titkolt szándéka az volt ezekkel a rövid és frappáns szövegekkel, hogy megmutassa, a végtelen telefongörgetésekbe való merülés helyett a buszmegállóban vagy a villamoson, üres perceinket valódi tartalommal is megtölthetjük. A könyv ütős írásai pont ezekre a pillanatokra lettek szabva: 3 perc olvasás, ami megállít, elgondolkodtat, és segít más szemmel nézni az életet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/10/18/huvos-agnes-konyv-planetarium-bemutato
--Idén húszéves a Prospero könyvek sorozat
A Prospero könyvek 20. születésnapi gálájának 2024. október 17-én a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház adott otthont. A gálán bemutatták a legfrissebb kiadványt, amely Á. Toszó Ilonáról, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori színésznőjéről szól, valamint azt az exkluzív katalógust, amely a sorozat mérföldköveit és művészeti irányait összegzi.
Az eseményen Kós Katalin, az emlékház vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a kolozsvári művészeti múzeum igazgatóját, Lucian Nastasă-Kovácsot és feleségét, Annamáriát, Demény Péter, a sorozat szerkesztője és ötletgazdája pedig személyes gondolatokat osztott meg a Prospero könyvek születéséről és fejlődéséről. „Nagy ünnep ez számunkra, akik kitaláltuk, s akik ma építjük-alakítjuk. Azt hisszük, olyan portrékat sikerült a közönség jelképes asztalára tennünk, amelyekkel konkrétabb, információgazdagabb és testesebb lett ez a kultúra” – fogalmazott Demény.
Forrás: https://szabadsag.ro/article/iden-huszeves-prospero-konyvek-sorozat
--Emlékezés Csiki Lászlóra és Hervay Gizellára
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központja előtt és a könyvtárban az októberi hónapban Hervay Gizella- és Csiki László-kiállítás nyílt. A tárlat fő célja, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a 90 éve született Hervay Gizellára és a 80 éve született Csiki Lászlóra.
A kiállított anyagok tartalmazták Hervay Gizella és Csiki László életrajzát, néhány ismert, meghatározó költeményét, a tevékenységükről szóló összefoglalót, valamint a köteteikről néhány sort. Borbé Levente könyvtáros a világhálón is elérhető, róluk szóló dokumentumokat és munkáikat ajánlotta fel az érdeklődők számára.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/10/emlekezes-csiki-laszlora-es-hervay.html
--Olvass többet! Határtalanul – magyarul nemzetközi szakmai konferencia 2024
2024. október 26-án újra találkozhattak az olvasást szerető és tisztelő emberek közösségének illusztris alakjai. A hatodik alkalommal megszervezett Olvass többet! Határtalanul – magyarul nemzetközi irodalmi szakmai konferenciájának helyszínét immár ötödször Kovászna városa adta.
A rendezvényen részt vettek erdélyi és magyarországi pedagógusok, könyvtárosok, valamint természetesen olyanok is, akik az olvasást a szívügyüknek tekintik. A közönség jelentős részét diákok alkották. A tapasztalatok hátterét sajátos és egyben hatékony gyakorlati eszközökkel demonstrálták az előadók. A prezentációk tartalmából bőven válogathattak, ötleteket meríthettek a részt vevő pedagógusok, könyvtárosok és az olvasást kedvelő, előtérbe helyező érdeklődők. A konferencia évről-évre egyre több embert megszólít mind előadóként, mint résztvevőként.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/10/olvass-tobbet-hatartalanul-magyarul.html
--Radnóti Miklósra emlékeztek
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2024. október 14-én tartotta évadnyitó előadását a helyi RMDSZ székházában. Rövid megnyitó után Erdeiné Soós Mária olvasta fel költeményeit.
Őszi köszöntő című versét az irodalmi kör tagjainak szánta, Emlékezzünk című lírai darabja pedig az aradi tizenhárom vértanút idézte meg mély kegyelettel. A megemlékezésbe bekapcsolódott a kör elnöke is, aki Huszka Jenő és Szilágyi László Kossuth-nótáját adta elő.
A rendezvény második részében a közösség Radnóti Miklós-emlékműsora következett a feledhetetlen költő halálának 80. évfordulója alkalmából.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/radnoti-miklosra-emlekeztek
--Hagyományok, folklór és írott szó a szellemi kulturális örökség napján
2024. október 17-én kulturális rendezvénysorozatra kaptak meghívót a népi hagyományok kedvelői az Arad megyei könyvtárba, amelynek célja az Arad környéki népi hagyományok szépségének kiemelése és megismertetése volt. Az eseménnyel a szellemi kulturális örökség napjára reagáltak a szervezők. A kulturális rendezvénysorozatot az Arad Megyei Tanács égisze alatt szervezték meg, az A. D. Xenopol Megyei Könyvtár, az Arad Megyei Kulturális Központ és az Arad Megyei Múzeum közreműködésével.
--Kriza János ballada- és mesemondó verseny Aradon is
2024. október 23-án huszonegyedik alkalommal szervezték meg a Kriza János ballada- és mesemondó verseny megyei szakaszát az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskolában. Sajnos, évről-évre csökken a mesemondók száma, főleg a III–IV-es korosztályban. ĺgy idén csak 20 jelentkező közül kellett kiválasztania a zsűrinek a díjazottakat, valamint azt a két tanulót, aki képviseli a megyét a Sepsiszentgyörgyön tartandó országos versenyen, amelyet idén november 15. és 17. között rendeznek meg.
Forrás: https://anziksz.com/kriza-janos-ballada-es-mesemondo-verseny/magunk-kozt/2024/10/25/
--A szatmárnémeti könyvtárban mesenapoztak a refis ovisok
’Szeptember 30-án nem csak a magyar népmesét ünnepeljük, hanem az évszázadok óta átadott bölcsességet és tanulságot is, amelyet őseinktől kaptunk. A népmesék az irodalmunk és kultúránk szerves részét képezik, hozzájárulnak identitásunk megőrzéséhez, közös nyelvet teremtenek múlt és jelen között’. Ez alkalomból diavetítéssel kedveskedtek a szatmárnémeti könyvtár dolgozói a Református Óvoda Napsugár kiscsoportjának és óvónénijeiknek, valamint a Madárka nagycsoportos óvodásainak és óvónénijeiknek, emellett népdalokkal és népi játékokkal, mindez nagyon élvezetes időtöltést biztosított az apróságok számára.’
Forrás: https://friss.ro/a-konyvtarban-mesenapoztak-a-refis-ovisok
--Könyvújdonságok kisebbeknek és nagyobbaknak a Bihar Megyei Könyvtárban
Újabb magyar nyelvű könyvek kerültek a nagyváradi Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár polcaira. A gyermekeknek és felnőttek szóló hazai kiadóknál megjelent kötetek a Kulturális Minisztérium adományaként érkeztek a tékába. A gyermekeknek és kiskamaszoknak, valamint a felnőtteknek szóló kínálat is változatos. Különböző témájú olvasnivalót és szakmunkákat egyaránt ki lehet kölcsönözni.
Forrás: https://www.varad.ro/konyvujdonsagok-kisebbeknek-es-nagyobbaknak/
--Temesvári mesevilág egy magyar–román gyermekkönyvben
A repülő bicikli és más történetek címmel magyar és román nyelven jelent meg meséskönyve Laslavic Tímea temesvári hivatalos fordítónak, újságírónak. A kétnyelvű kötet ötlete tavaly merült fel a szerzőben, amikor rátalált az általános iskolás éveiben írt fogalmazásaira, amelyeket aztán román nyelvre is lefordított, hogy még több gyerek élvezhesse a történeteket. A megjelentetés ötletét támogató Nagyálmos Ildikó költő, újságíró szerint Laslavic Tímea nyolc-kilenc évesen írt történeteiben olyan mesevilágot tár az olvasók elé, ahol emberi tulajdonságokkal ruházza fel az életre keltett sárga ceruzát, aki balerinaként pazar előadást tart az Északi pályaudvar tetején, de meséiben megelevenedik a játékbaba is, aki a kislány távollétében állatokkal és növényekkel barátkozik. A közleményben arra is kitérnek, hogy a könyvet a 13 éves temesvári Szűcs Petra illusztrálta, akinek már számos alkotását díjazták különböző romániai és nemzetközi versenyeken.
Forrás: https://kronikaonline.ro/szines/temesvari-mesevilag-egy-magyar-roman-gyermekkonyvben
--Kvízjáték Gyergyó nevezetes épületeiről
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár kvízjátékot indított Gyergyószék nevezetes épületeiről. Az öt fordulós és 50 kérdésből álló játékba sokan bekapcsolódtak. A kvízjáték épületeinek helyszínei: Gyergyószentmiklós, Remete, Alfalu, Újfalu, Marosfő-Gyilkostó. A kiértékelésre és a díjazásra 2024. október 15-én került sor.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
--Könyvbemutató: Életem ‘56 árnyékában
2024. október 23-án a Tortoma Önképzőkör rendezvényén teltház előtt mutatták be Baróton Kelemen Csongor Életem ‘56 árnyékában című könyvét. A kötetet a Homoródoklándon született, az 1956-os magyarországi események után pedig a román titkosrendőrség zaklatásának kitett, ártatlanul tizenöt év börtönbüntetésre ítélt szerző élete ihlette, lapjairól azonban nemcsak az ő, hanem sok más politikai elítélt élete is visszaköszön. A könyv, mint az est során elhangzott, értéket és erőt adhat a holnap felé haladva mindazoknak, akik a történelemből, 1956 és az azt követő évek eseményeiből tanulni, okulni szeretnének.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169497/konyvbemutato:-eletem-%E2%80%9856-arnyekaban-barot
DÍJAK
--Csáth Géza-díjat kap László Noémi
László Noémi kolozsvári költő, gyermeklapszerkesztő és esszéista kapta idén a a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) Csáth Géza-díját.
Az elismerést Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai épületében adták át 2025. október 25-én.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/10/07/csath-geza-dij-laszlo-noemi-kolozsvari-kolto-iro
--Gün Benderli Togay török műfordító kapja a Balassi Műfordítói Nagydíjat
2024. október 2-án a Fordítás Világnapjához kapcsolódóan adták át a Balassi Műfordítói Nagydíjat, amellyel a kiemelkedő műfordítói teljesítményeket díjazzák. Az állami elismerést idén Gün Benderli Togay török műfordító, többek között Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László és Nádas Péter könyveinek fordítója vehette át.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/gun-benderli-togay-torok-mufordito-kapja-a-balassi-muforditoi-nagydijat-2024-ben
--Bereményi Géza és Csikos Sándor kapták a Szabó Magda-díjat
Második alkalommal adták át a Tasi Géza által 2023-ban alapított Szabó Magda-díjat, amelyet ezúttal Bereményi Géza író és Csikos Sándor színművész vehetett át a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. Az irodalmi díjat minden évben olyan művészeknek adják, akik munkásságukkal hozzájárultak Szabó Magda életművének életben tartásához.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/iden-is-sor-kerult-a-szabo-magda-dij-atadasara/
--Han Kang kapta az irodalmi Nobel-díjat
A bizottság a díj odaítélésekor azt emelte ki, ahogy a dél-koreai Han költői ihletettségű prózájában szembe tud nézni a történelmi traumákkal, és meg tudja mutatni az emberi élet törékenységét.
Han legismertebb regénye a 2007-ben megjelent, magyarul 2017-ben Növényevő címmel kiadott műve, amivel a Nemzetközi Booker-díjat is elnyerte. A regény főszereplője egy fiatal dél-koreai nő, aki egy erőszakos álom hatására úgy dönt, hogy soha többé nem fogyaszt semmilyen állati eredetű terméket. Döntése komoly megütközést vált ki, és környezetének reakciói indítják be azt a folyamatot, ami aztán egyre mélyebbre és mélyebbre ránt mindenkit. Yeong-hyet a megszokott értelemben főszereplőnek nem nagyon lehet nevezni, mert alig szerepel a regényben, a történetét három fejezetben három nézőpontból, a férje, a sógora és a nővére elbeszéléséből ismerjük meg.
Hantól még egy kötet jelent meg magyarul: a Nemes teremtmények. Dél-Koreában 1980-ban tüntető diákokra támadt a diktatúra, több száz fiatalt meggyilkolva, e mészárlással, illetve e trauma fel nem dolgozottságával foglalkozott Han a regényében.
Forrás és a teljes cikk itt: https://444.hu/2024/10/10/han-kang-kapta-az-irodalmi-nobel-dijat
--Kemény Lili nyerte a Margó-díjat
2024-ben Kemény Lili nyerte el a díjat Nem című kötetéért, amelyben „az azonos nevű elbeszélő életét kísérhetjük figyelemmel a gyermekkortól az SZFE filmerendező szakán eltöltött éveken át egészen a 2020-as egyetemfoglalásig. A regény igazi önfeltárás, amely az autonómia, a szabad alkotás és gondolkodás kérdéseit feszegeti” – olvashatjuk a Könyves Magazin honlapján.
A Margó-díj mellett – idén másodjára – kiosztották a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat, ezt a Kovács ikrek nyerték közösen írt regényükkel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/kemeny-lili-nyerte-a-margo-dijat/
--Irodalmi hidak építése: Átadták a román–magyar fordítói különdíjat
2024. október 12-én hetedik alkalommal került sor a Marosvásárhelyi Rádió Stúdiótermében a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja által szervezett, Román–magyar irodalmi interferenciák elnevezésű szimpóziumra.
A rendezvény második felében az Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja által létrehozott fordítói különdíj átadására került sor. A díjat az idén Vallasek Júlia műfordító, irodalomtörténész, kritikus, a magyar-román irodalmi kapcsolatok ápolásáért, a román irodalmi művek magyar nyelvre való fordításért vehette át, valamint a Vatra folyóirat a román-magyar irodalmi kapcsolatok ápolásáért kapta. A laudációkat Karácsonyi Zsolt és Al. Cistelecan tartotta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Iden-is-kiosztottak-a-Romanmagyar-forditoi-kulondijat
--Díjazták Cserey Zoltán helytörténészt
A csíkszeredai Székelyföld folyóirat évről-évre egy-egy szépíró és társadalomkutató (történész, néprajzkutató) munkásságát ismeri el díjával.
Idén Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi történész és Kristó Tibor csíkszeredai költő részesült Székelyföld-díjban. A Székely Bicskarend-díjat Magyary Ágnes székelyföldi származású, 1989 óta Budapesten élő prózaíró kapta Az örök székely című regényéért. A kötettel még nem rendelkező, tehetséges, pályakezdő szerzőknek járó Szabó Gyula-emlékdíjat Horváth-Szekeres István csíkszeredai prózaíró vehette át a 2024. október 11-i díjátadón Csíkszeredában.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/169264/dijaztak-cserey-zoltant
--Kovács András művészettörténész kapta a Korunk Kulcsa díjat
A Korunk szerkesztősége 2024. október 15-én adta át a hagyományos elismerését, a Korunk Kulcsa díjat, amelyet idén Kovács András művészettörténész professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori alelnöke kapott.
A díjazottat Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője méltatta, ezt követően Kovács András tartott előadást Régeni Asztalos János esete a magyar művészettörténet-írással címmel.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Kovacs-Andras-muveszettortenesz-kapta-a-Korunk-Kulcsa-dijat
--Jánossy Lajos, Szűcs Teri és Sophie Aude kapja idén a Déry-díjat
A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerését a Déry Tibor Alapítvány évente ítéli oda.
Az idén Jánossy Lajos író, szerkesztő, kritikus, Szűcs Teri író, kritikus, irodalomtörténész, független kutató és Sophie Aude műfordító részesült a díjban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/janossy-lajos-szucs-teri-es-sophie-aude-kapja-iden-a-dery-dijat/
--Nemzetközi irodalmi díjat kapott Krasznahorkai László
Az erről szóló stockholmi bejelentés szerint Krasznahorkai László kapta 2024-ben a Kulturhuset Stadsteaterns nemzetközi irodalmi díjat a 2021-ben megjelent, Herscht 07769 című regényéért. A svéd fordító Daniel Gustafsson, akit a mű átültetéséért már a legjobb fordított könyv díjával tüntettek ki – derül ki a világhírű magyar író oldalán megjelent Facebook-posztból.
Forrás és a teljes cikk itt: https://nepszava.hu/3255349_krasznahorkai-laszlo-kulturhuset-stadsteaterns-nemzetkozi-irodalmi-dij
--Átadták a Szépírók Társasága idei díjait
2024. október 26-án adták át a Szépírók Társasága idei díjait. Szépirodalom kategóriában Vida Gábor, értekező próza kategóriában Gács Anna kapta a Szépíró-díjat, a Junior Szépíró-díjat Kállay Eszter nyerte el, a Kéri Piroska-díjat Jenei László, a Géher István-díjat Mesterházi Mónika vehette át a Három Hollóban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Vida-Gabor-kapta-a-Szepirok-Tarsasaganak-dijat
Sajtóvisszhang: https://litera.hu/hirek/atadtak-a-2024-es-szepiro-dijakat-a-keri-piroska-es-a-geher-istvan-dijat
KITEKINTŐ
--A Petőfi Irodalmi Múzeumba került Nagy László hagyatéka
Nagy László születésének századik évfordulójához közeledve örökösei a múzeum rendelkezésére bocsátották a szerző és felesége, Szécsi Margit irodalmi hagyatékának jelentős részét.
A Nagy László-örökösök felajánlásának köszönhetően a múzeumban mostantól kutathatóvá válik Nagy László és felesége mintegy félezer darabos levelezése, amelyben magán- és hivatalos, az alkotás mindennapjait, a művész házaspár életét megvilágító dokumentumok is megtalálhatók. A gyűjteményben helyet kaptak Nagy műfordításai is – köztük a nemrég előkerült drámafordítások –, személyi iratai, az 1970-es években keletkezett naplófüzetei, illetve Szécsi Margit jegyzetfüzetei. A család számos relikviát is a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére bocsátott: a gyűjteménybe került az író Groma írógépe, az általa készített faeszközök és sétabotja, a család fotógyűjteménye, valamint a képzőművészeti alkotásait reprezentáló, íróbarátairól készült grafikái.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/a-petofi-irodalmi-muzeumba-kerult-nagy-laszlo-hagyateka/
INTERJÚ
--Óriási szakadék lesz a jövőben az olvasó és a nem olvasó gyerekek között
Az irodalomoktatással kapcsolatos problémákat már jól ismerjük, de vajon mi lehetne a megoldás? Alkotó embereket kérdeztek meg a témában, akik személyes élmények és tapasztalatok mentén sorolják fel az irodalomoktatás, a kötelező olvasmányok rákfenéit, miközben néhányan konkrét megoldási javaslatokat is tesznek. Izgalmas történetek, lelkes és kevésbé lelkes jövőbe néző gondolatok, kedvenc kötelező olvasmányok és csípős megjegyzések Liszák Lili és Gál János költőtől, Puskás Peti énekes, dalszerzőtől, valamint Marosán Csaba színész, előadóművésztől.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/oriasi-szakadek-lesz-a-jovoben-az-olvaso-es-a-nem-olvaso-gyerekek-kozott/
--A moldvai csángó közösség nem szeretné kidobni a magyar kultúrát
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) 35 helyszínre kiterjedő, kétezer gyermeket érintő, több mint százötven munkatárssal dolgozó magyar nyelv- és kultúraőrző programokat bonyolít le immár évtizedek óta. Ennek ellenére, ahogyan az oktatási program vezetője is mondja, munkájukat sokan nem ismerik. Mit kell tudni a moldvai magyar közösségről? Hegyeli Attilával a szövetség missziójáról, illetve a moldvai csángó magyarok mindennapjairól és hagyományairól beszélgettek.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/interju-hegyeli-attilaval-moldvai-csangomagyarok-szovetseg/
--Zágoni Balázs: „Az empátia a legfontosabb eszköz, amivel a szélsőségek ellen fel tudunk lépni”
Zágoni Balázs ifjúsági holokausztregénye abban különleges, hogy a korabeli világ összetettségének hiteles ábrázolásából megérthető és átérezhető, milyen morális döntésekkel szembesültek az emberek a vészterhes időkben. A főhős, Dávid nap mint nap találkozik az emberség és az árulás közötti ingoványos határral: míg az egyik ismerős segíteni próbál, addig egy másik kihasználja a helyzetet. Van, aki bújtatja, van, aki elkergeti. Van, aki üldözi, van, aki enni ad neki. A szerző szerint, ha könyve segít a fiataloknak átérezni ezt a bonyolult valóságot, és megértik, milyen fontos az empátia a szélsőségekkel szemben, akkor már elérte célját.
Dávid és Péter budapesti tizenéves kiskamaszok, amióta eszüket tudják, jóbarátok. Egy cserkészkirándulásra tartanak, amikor Budapestre bevonulnak a német csapatok. 1944. március 19-e van. Dávid zsidó, Péter keresztény. Ekkor indul Zágoni Balázs A csillag és a százados című ifjúsági regényének cselekménye, a sodró lendületű történelmi kaland, amely az 1944-es magyarországi holokauszt idején játszódik. A történet középpontjában a két fiú barátsága áll, amelyet az egyre szigorodó zsidótörvények, a háborús fenyegetettség, valamint a mindennapok korlátozásai próbára tesznek. Dávid zsidó származású családja egyre nagyobb megpróbáltatásokon megy keresztül: először a társadalmi kirekesztettséget, majd az otthonuk elvesztését, végül a bujkálás és menekülés feszültségét élik át.
A könyv kapcsán a Transtelex készített interjút a szerzővel.
Forrás és a beszélgetés itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/10/26/zagoni-balazs-holokausztregeny-interju
KÖNYVAJÁNLÓ
--Benkő Mihály: Dzsingisz kán szülőföldjén
(...) Mongólia az eurázsiai sztyeppe övezetében egykor széles körben elterjedt lovas nomád pásztorélet utolsó nagy rezervátuma. Manapság az úgynevezett fejlett országok jómódú és gazdag lakói szívesen töltik szabadságukat a civilizáció ártalmaitól érintetlen tájakon. Egyre többen választják közülük utazási célul Mongóliát. Ez az ország éppen úgy kincsesbánya természetkedvelő turisták, vadászok számára, akárcsak régészek, néprajzosok, geológusok, biológusok, Kelet-kutatók, fotósok számára. (...)
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169009/benko-mihaly:-dzsingisz-kan-szulofoldjen-megjelent
--„Petőfi úr nem síelni járt, hanem a Pilvaxba” – Nyáry Krisztián új kötete
Új kötete jelenik meg Nyáry Krisztián irodalmárnak: az Itt kávéztak ők – amely novemberben kerül a könyvesboltokba – az írók és művészek törzskávéházairól, mindennapjairól, komoly vitáiról és komolytalan mulatságairól szól.
„Kávéház nélkül nincs irodalom" – írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék és a polgári szabadság iskolája is – olvasható a kötet ismertetőjében. „Kávéház nélkül nincs irodalom. Petőfi úr nem síelni járt, hanem a Pilvaxba, s Vörösmarty úr nem a strandra járt, hanem az Arany Ökörhöz. Óriási különbségek ezek, kérem” – idézi Márai Sándort a kötet ismertetője.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/bpetofi-ur-nem-sielni-jart-hanem-a-pilvaxbar-n-uj-kotete-jelent-meg-nyary-krisztiannak
--A Sáska sógor méltatása - Madarat tolláról, embert tréfájáról
Vannak könyvek, amelyeket kötelező visszahozni a tetszhalálból. Az első ízben 1985-ben megjelent Sáska sógor, amely a kőröspataki Imreh Lajos tréfás történeteit teszi közzé, egészen biztosan ezek közé tartozik.
Az élet nem habostorta, ha néha az is, akkor kiderül, nem bírja az ember gyomra a tejféléből készült ételeket. Ilyenek a székely viccek is. Szálkásak, nagyotmondóak, furfangosak, tényleg igaz a felük. Megértésükhöz kell egy adag empátia, sőt, némi történelmi ismeret sem árt, mert az igazi székely anekdota azért olyan, amilyen, mert a székelyek olyan közegben, tájban élnek, amilyenben.
Úgyhogy 2024 a tréfa székelyföldi berkeiben bizony szép mérföldkőnek bizonyult. A baróti Tortoma Könyvkiadó visszahozta a Sáska sógort, de még ki is egészítette eddig nem olvasott történetekkel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169182/madarat-tollarol-embert-trefajarol-a-saska-sogor-meltatasa
--Már olvasható a Transylvania Trust Alapítvány könyve
Jeles alkalmat ünnepelt a Transylvania Trust Alapítvány: bemutatták A bonchidai Bánffy-kastély a romániai kommunista időszakban című kétnyelvű (román, magyar) könyvet. A kolozsvári Vallásszabadság Házában tartott bemutatón jelen volt a kötet szerzője, Ioana Rus-Cacovean művészettörténész, a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem oktatója, Virgil Pop építész, a Nyugat-erdélyi Műemlékvédelmi Bizottság titkára, illetve Fazekas Zsolt, Bonchida református lelkésze 1991 és 1996 között. A kétnyelvű kerekasztal-beszélgetés moderátora Hegedüs Csilla volt, a kastély megmentését és helyreállítását felvállaló Transilvania Trust Alapítvány elnöke.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Mar-olvashato-a-Transylvania-Trust-Alapitvany-konyve
--Amit az erdélyiek adtak Budapestnek
Rendhagyó turisztikai kalauz látott napvilágot Sepsiszentgyörgyön: az Erdélyiek Budapesten egy olyan válogatás, amelyben Török Árpád a magyar főváros látnivalói közül az erdélyi kötődésűeket igyekszik számba venni. A kicsinek nem nevezhető, de egy méretes zsebben azért elférő kötetet 2025. október 25-én mutatták be a Székely Nemzeti Múzeumban.
Török Árpád feltérképezte az erdélyiek lábnyomát Budapesten és környékén. Az eredmény egy olyan kalauz, amely városrészenként vezeti el az erdélyi vonatkozású szobrokhoz, épületekhez, nevezetes helyekhez az olvasót, és képbe helyezi az Erdélyből Budapestre vagy onnan hazatelepedett, esetleg csak műveikkel ide kötődő hírességeket. Írók, költők, képzőművészek, népművészek, építészek, színművészek, zenészek, énekesek, tudósok, utazók, sportolók, államférfiak, politikusok, egyházi és történelmi személyiségek társaságában barangol a szerző, de a rózsanemesítőről sem feledkezik meg. A vonalat a befejezett életműveknél húzta meg, tehát a kortárs, életben levő személyiségek – belőlük is van jócskán – ebben a kötetben nem jelennek meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169528/amit-az-erdelyiek-adtak-budapestnek
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója
A Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozóján való részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. Az eseményre 2024. november 21-22-én kerül sor Budapesten.
Amennyiben bárkinek kérdése merülne fel, illetve segítségre szorulna a regisztráció vagy a szállásfoglalás kapcsán, írjon a vilagtalalkozo@oszk.hu e-mail-címre. A regisztráció határideje: 2024. november 18.
Forrás, honlap és a regisztrációs felület itt: https://vilagtalalkozo.oszk.hu/
--Könyvtári kihívást hirdet a KIM az olvasás népszerűsítésére
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Könyvtári Intézet szakmai koordinálásával kihívást hirdet az olvasás-népszerűsítés és könyvtárhasználat előmozdítása érdekében – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Budapesten.
Hankó Balázs a sajtótájékoztatón a kihívás céljának nevezte, hogy a magyar közkönyvtárak a Kárpát-medencében innovatív módszerekkel népszerűsítsék az olvasást, növeljék a látogatószámukat és a kölcsönzések számát. A hat hónapig tartó verseny végén kiválósági mutatók alapján (legnagyobb olvasóközönség-növekedés, legnagyobb kölcsönzésnövekedés, legnagyobb látogatószám-növekedés a könyvtári programok tekintetében, legnagyobb gyermekolvasószám-növekedés) díjazzák a könyvtárakat – közölte a miniszter.
Kiemelte, kategóriánként az első helyezett intézmények tízmillió forint, a második helyezettek ötmillió forint, a harmadik helyezettek pedig hárommillió forint pénzjutalmat nyernek – amelyet olvasás-népszerűsítésre és szolgáltatásfejlesztésre használhatnak fel –, ezenkívül pedig három kiválósági különdíjat is kiosztanak az intézmények között.
A program kiemelten fókuszál a könyvtárak közösségi szerepére, és az intézmények saját múltbéli teljesítményükhöz viszonyítva mérik a fejlődésüket. Az adott naptári évben meghirdetett verseny az előző naptári év statisztikai adatainak összehasonlítására támaszkodik. A Könyvtári kihívás kiemelt célcsoportjai a gyermekek és fiatalok, valamint az anyaországon kívüli, Kárpát-medencei magyarok.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/konyvtari-kihivast-hirdet-a-kim-az-olvasas-nepszerusitesere/
--Kész a 2024-es IFLA-trendjelentés
Megjelent az IFLA 2024-es trendjelentése, amely először tíz éve látott napvilágot, és a fejlődés azóta sem lassult. Témái közt szerepelnek:
- a tudás igazságtalan elosztására irányuló egyre nagyobb figyelem;
- az élesedő politikai polarizáció és természetesen a járvány;
- a folyamatos technológiai fejlődések.
A könyvtári szféra sem volt tétlen, alkalmazkodott a kihívásokhoz.
A Trendjelentés egyfajta eszköz a könyvtárak számára a folyamatos fejlesztésükhöz.
Hét kulcsfontosságú trendet tár fel az információs és tudáskörnyezetben, a tudás mibenlététől kezdve a technológiai, politikai és környezeti dimenziókig. A dokumentum által tárgyalt trendek:
1. A tudás gyakorlata megváltozik: a fejezet azt vizsgálja, hogy mit tekintünk tudásnak, hogyan kereshető a sokszínűség, és miért kell jobban figyelni a félretájékoztatás elkerülésére és a tudásrendszer igazságosságának javítására.
2. A mesterséges intelligencia és más technológiák átalakítják a társadalmat: a generatív mesterséges intelligencia és az új technológiák megváltoztatják a módokat, ahogyan létrehozunk, megosztunk és felhasználunk információkat. A fejezet feltárja az AI és a deepfake hatásait, valamint az információkezelés és -védelem technológiai lehetőségeit.
3. A bizalom újraértékelődik: a cél a kormányzatok és médiába vetett bizalom helyreállítása, amelynek érdekében a fejezet a bizalom alakulásával foglalkozik, továbbá a „nyílt hozzáférést” mozgalommal, és a magánélet védelmét vizsgálja.
4. A készségek és képességek bonyolultabbá válnak: az embereknek gyakorlati, kritikai és digitális készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz, amelyek kiemelik a készségigényeket és az információs műveltséggel rendelkezők előnyeit. Emellett a tanulmány rávilágít az alacsony készségűek kockázataira is.
5. A digitális technológiák egyenlőtlenül oszlanak el: nő a digitális szakadék a kizárólag online elérhető szolgáltatások miatt, ugyanakkor befogadóbb kulturális információs keretrendszer alakulhat ki.
6. Az információs rendszerek egyre több erőforrást használnak fel: a környezetkímélésre és az egyenlőségre egyaránt törekedni kellene a zöld gazdaság kialakítása során.
7. Az emberek közösségi kapcsolatokat keresnek: a közös terek és erőforrások megosztására szolgáló helyek létrehozása kulcsfontosságú az egyenlő társadalom építésében. Szó esik új kapcsolódási módokról, online közösségekről és rugalmas munkamintákról.
Mi történik, ha ezek a trendek találkoznak és kölcsönhatásba lépnek? A trendek kereszteződései ihletet adnak egy sor forgatókönyvhöz arról, hogy milyen lehet az információ és a tudás jövője, és milyen szerepet játszhatnak benne a könyvtárak. A dokumentum igyekszik segíteni bennünket, hogy kialakítsuk saját gondolkodásunkat és forgatókönyveinket, és felkészültek legyünk a jövőbeli lehetőségekre.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kesz_a_2024-es_ifla-trendjelentes_ime_olvasoink_szavazatara
--„A tudatos olvasás része az is, amikor nem olvasunk”
Sokan szeretnénk (még több) szépirodalmat olvasni, de nehezen találjuk meg rá az időt. Előfordulhat, hogy a munka, a család, a barátok, a sport és más teendőink közepette tényleg nem tudjuk növelni, hogy mennyit olvasunk – a minőségre azonban még mindig hatással lehetünk. Ha megtanulunk eddig nem tapasztalt módokon kapcsolódni szövegekhez, illetve figyelni rájuk, akkor az olvasmányélményeink is intenzívebbé, maradandóbbá válhatnak. Hogyan lehetne elérni, hogy ne illanjanak el belőlünk a könyvek? Erre kínál válaszokat Ella Berthoud biblioterapeuta A tudatos olvasás művészete című, magyarul nemrég megjelent kötetében.
Forrás és a teljes cikk itt: https://wmn.hu/kult/63548-a-tudatos-olvasas-resze-az-is-amikor-nem-olvasunk
--Bárki elolvashatja Ady és Léda viharos szerelmi levelezését
Újabb kultúrtörténeti értékű kézirategyüttes vált elérhetővé a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) által üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén.
Ady Endre és Diósyné Brüll Adél kapcsolata az egyik legismertebb szerelmi történet a magyar irodalomban. Az MNMKK OSZK Kézirattára 213 levelet őriz kettejük levelezéséből, amelyek a ma ismert, egymásnak szóló üzeneteik túlnyomó részét adják. E levelek digitális másolatai váltak mindenki által hozzáférhetővé.
Eddig hozzáférhetővé tették Babits Mihály levelezésének közkincskörbe tartozó részét, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kéziratait, Kölcsey Ferenc költeményeinek, leveleinek, kritikai értekezéseinek kéziratait, valamint Keresztury Dezső Egry Józseffel folytatott levelezését. Ebbe a sorba illeszkedik most az Ady–Léda-levelezés, amely mindenkinek, aki kedveli Ady költészetét, érdekességként szolgálhat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/ady-es-leda-digitalizalt-levelei-is-megtekinthetok-a-copia-feluleten/
--Kézdivásárhelyi Lexikon
Hiánypótló kezdeményezésként jött létre, és már elérhető a kezdilexikon.ro címen a Kézdivásárhelyről, az ottani emberekről, intézményekről és még sok más egyébről szóló adatbázis. Az átfogó, fejlesztés alatt álló lexikont több személy szerkeszti.
A kezdilexikon.ro címet a böngészőbe beírva egy letisztult felületű, könnyen áttekinthető internetes oldal jön elő, amelyen ábécésorrendben lehet keresni a szócikkek között.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169608/kezdivasarhelyi-lexikon
MOZAIK
--Ejtik Méhes György nevét az erdélyi magyar írók
Miután az Átlátszó Erdély néhány hónapja megírta, hogy Méhes György a rendszerváltás előtt több mint 15 éven át volt a Securitate besúgója, az Erdélyi Magyar Írók Ligája megváltoztatja ifjúsági tehetségkutató pályázatának a nevét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://atlatszo.ro/velunk-elo-tortenelem/ejtik-mehes-gyorgy-nevet-erdelyi-magyar-irok/
--A legrosszabb magyar szakácskönyv
Venesz József szakácskönyvét 1962-ben állami utasításra egységes alapnak hirdették ki, onnantól kezdve az Egységes vendéglátó receptkönyv és technológia c. kötet receptjeiből kellett főzni minden állami vendéglátóipari üzemben. Az Ízfokozó legfrissebb epizódjában Vomberg Frigyes séf is ezt a könyvet említi, amikor a szakácsképzés már évtizedek óta tartó hibáiról és az ízlés hiányosságairól beszélt.
A Venesz–Túrós-könyveket óriási példányszámban kinyomtatták, mindenhol kaphatók voltak, és hamar valóban nagy hatásuk is lett az emberek étkezési szokásaira.
Rossz szakácskönyvek léteznek, ez elkerülhetetlen, Venesz receptjei viszont úgy szőtték át és tokosodtak be az étkezési kultúrába, hogy teljes mértékben semmilyen gasztroforradalom nem űzi ki onnan.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/gasztro/2024/10/12/izfokozo-podcast-venesz-szakacskonyv
--Akik az elmúlt egy évben legalább egy könyvet elolvastak - lássuk Európa térképén!
Az Eurostat Európai könyvolvasás-térképe azon 16 év felettiek arányát mutatja, akik az utóbbi 12 hónapban legalább egy könyvet elolvastak.
Pl.: Románia: 29%, Olaszország: 35%, Magyarország: 52%, Hollandia: 67%, Norvégia: 71%, Svédország: 80%.
Mindez többé-kevésbé összecseng a könyvtárhasználati statisztikával. (MG)
Forrás: KIT Hírlevél, 2024. október 16. (38. / 1049. szám)
--Folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat
Tizenhárom epizóddal folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat; az új részek várhatóan 2025-re készülnek el – közölte a Kecskemétfilm Kft.
A tizenhárom új epizód kiválasztását Jankovics Marcell és Mikulás Ferenc kezdték meg, később bekapcsolódott a munkába Tóth Gábor néprajzkutató is. Az időközben elhunyt Jankovics Marcell helyére Csákovics Lajos lépett, aki a Toldi sorozatban társrendezőként dolgozott együtt Jankovics Marcellel. A sorozatrendező további forgatókönyvírókat, rendezőket vont be a munkába, így az új epizódokban közreműködik még Bogyó Péter, Király Krisztián és Maticska Zsolt is. A forgatókönyvek mellett elkészültek a hangfelvételek is számos színművész közreműködésével.
Csákovics Lajos elmondta, a készülő részekkel visszatérnek az első két-három évad egyszerűbb stílusához, mert később egyre díszesebb lett a látvány. Ezúttal némileg puritánabb látványvilágra törekedtek, „de hangulatában mindenképpen hozni fogja azt a klasszikust, ami miatt mindenki szereti a Magyar népmesék sorozatot” – fogalmazott.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/folytatodik-a-magyar-nepmesek-rajzfilmsorozat
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.