ReMeK-e-hírlevél
XIX. évf., 2024/10. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--A Richter TETT: Te és a természettudományok – mesés történetek 2024
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Irodalomóra másként Szentegyházán
--Könyv a tutajozó székelyekről
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Népszerűsítik az irodalmat
--Írói hagyatékokra, pályakezdő szerzőkre összpontosított az E-MIL írótábora
--A Mesekuckó és a Heltai Könyvtár egyesülésével modern, családbarát könyvtárat kapnak a kolozsvári olvasók
--Mi fér bele egy könyvbe? – Új beszélgetősorozat a Maszol YouTube-csatornáján
--Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál – idén is
--Szőcs Kálmánra, az elfelejtett költőre emlékeztek
--Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés a szórványról
--Irodalmi ülés Lippán
--Könyvbemutató - Igyál meg te is egy hidegkávét!
--Barangolás a Bolyaiak világában
--Könyvtárak „délutánja” a Teleki Tékában
--Az erdélyi gondolat – Meghatározó transzilvanizmus-könyv bemutatója
KITEKINTŐ
--Mindenki előtt nyitva a megújult egyetemi könyvtár
--Tizenharmadszorra is: „Könyvtár, ami összeköt!” ösztöndíjprogram
--Megalakult Az Év Fiatal Könyvtárosa Szekció az MKE 55. Vándorgyűlésén
--Évfordulót ünnepelt és elismeréseket adott át a könyvtárosegyesület
--Az MKKE közleménye a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról
DÍJAK
--Visky András Közép-európai Irodalmi Díjat kapott
--Beck Tamás a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny fődíjasa
--Rangos állami kitüntetéseket vehettek át neves erdélyi személyiségek
--Ebből a tíz könyvből kerül ki 2024 Margó-díjasa
--A 2024-es Booker-díj szűkített listáján hat szerzőből öt nő
--Halász Péter MKE Emlékérem kitüntetést kapott
--André Ferenc Csiki László-díjas
--Átadták az Irodalmi Jelen díjait
--Zsidó Ferenc vehette át a Tamási Áron-díjat
INTERJÚ
--Ingyenessé válik és egymillió könyvet tesz kölcsönözhetővé a nemzeti könyvtár
--Vass Dorottea olvasáskutató: Amíg a felnőttek megszabják a gyerekeknek, mit olvassanak, nem érhetünk el eredményt
--Gazda Klára nyolcvanéves - Azt tette, ami belülről jött
--Jelenleg törpeszindrómás világban élünk, azért üvöltözik mindenki összevissza
--Erdély nem csak a népművészete
--„Engem az igazság jobban érdekel, mint a valóság” – Interjú Székely Csaba drámaíróval
KÖNYVAJÁNLÓ
--Felnövéstörténet egy ámbráscet gyomrában
--Molyka és Mikó Ferenc – a Mikó-vár építtetőjéről jelentetett meg kiadványt a Csíki Székely Múzeum
--Az ördög bebiciklizett a székely faluba, és megállt az idő
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--olvass.el! - Online olvasási verseny
--Digitalizált térképeken a magyar múlt
--Fordítói versenyre hívják az iskolákat
--Küszöbön a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése
--Megjelent az IFLA Internet Manifesto című dokumentuma
MOZAIK
--Benedek Elek ismeretlen arca
--Kritikus pont: drágák a könyvek, alig olvasnak a magyarok
PÁLYÁZATOK
--A Richter TETT: Te és a természettudományok – mesés történetek 2024
A pályázaton a magyarországi, továbbá a Kárpát-medence államaiban (Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) működő általános iskolák és középiskolák tanulói vehetnek részt egyénileg vagy kétfős csapatként (a csapattagoknak ugyanabban a korcsoportba kell tartozniuk).
A pályázat célja, hogy a résztvevők munkáikkal mutassák be, számukra mit jelent a természettudomány (környezet- és természetismeret / természettudomány, földrajz, biológia, fizika, kémia), milyen hasznosítható tudást és élményt nyújt a terület felfedezése, megismerése és szeretete, mindezt olyan mesés formában, hogy az alkotók műveiből gyűjtemény állhasson össze, amely inspirációt jelent majd a jövő diákjainak, kutatóinak és természettudósainak, illetve, nem utolsó sorban, tanárainak. A fentieken túlmenően cél a diákok szemléletformálása a természettudományokhoz kapcsolódó irodalmi alkotások – mese vagy egyéb rövidebb történet – készítésével, valamint a diákok íráskészségének, fantáziájának erősítése.
Forrás és további információk itt: https://tettmesepalyazat.hu/palyazat/a-palyazatrol
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Könyvbemutató: Rokon Ilonka giccses evangéliuma
2024. szeptember 14-én került sor a sepsiszentgyörgyi Bábel kiskultúrban Vass Szabolcs vajdasági képzőművész Rokon Ilonka evangéliuma című könyvének bemutatójára. A szerzővel Mester Annabella, az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet szerkesztője beszélgetett.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, a most bemutatott könyvet nagyon nehéz műfajilag besorolni, van benne vizuális művészet, valamint olyan szövegek, amelyek abban többek, mint egyszerű mondatok, hogy egy közösség gondolkodásmódját, közérzetét próbálják megfogni, és ezek állnak össze egy kötetben.
Az eseményt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bábel kiskultúr közösen szervezte.
Fotók itt: https://www.facebook.com/babelkult/posts/547628921160978
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/konyvbemutato-rokon-ilonka-giccses-evangeliuma
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/168630/rokon-ilonka-evangeliuma-a-babelben
Toronyember fekete utakon: Hegedűs Imre János könyvbemutatója
2024. szeptember 18-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban Hegedűs Imre János budapesti irodalomtörténész idén megjelent, Toronyember fekete utakon – Gróf Mikó Imre életregénye című könyvének bemutatójára került sor, rendhagyó irodalomóra keretében.
A sajátos, inkább előadásnak, semmint hagyományos könyvbemutatónak nevezhető eseményen a szerző mindenekelőtt elmagyarázta, mi a különbség életrajz és regény között: előbbi a csontváz, amelyre ő, írói képzeletét használva, rárakta az izomzatot. Műve történelmi regény, tehát hazudnia nem szabadott (az csak a költőknek engedtetik meg, „költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak”, idézte Arany Jánost), hangsúlyozta, de a füllentés belefér, így hát vannak kitalált történetek a gróf Mikó Imre életéről szóló regényben – illusztrált is ezekből néhányat felolvasásaival.
Hegedüs Imre úgy összegezett: Mikó Imrének méltán van helye az erdélyi arcképcsarnokban
Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.922745693219210
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/toronyember-fekete-utakon-hegedus-imre-janos-konyvbemutatoja
Részlet a könyvből itt olvasható: https://www.3szek.ro/load/cikk/168578/hegedus-imre-janos:-toronyember-fekete-utakon-grof-miko-imre-eletregenye-–-reszlet
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/168747/regeny-erdely-szechenyijerol
--Irodalomóra másként Szentegyházán
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa 2024. szeptember 11-én a szentegyházi városi könyvtár meghívottja volt. Finta Erika, a házigazda intézmény könyvtárosa a közös szakmai együttműködés jegyében, az Iskola másként héten indította útjára azt a foglalkozássorozatot, amely Irodalomóra másként címmel az olvasás csodás univerzumát mutatta be, és ennek megismerésére ösztönözte a diákokat.
A részt vevő V-VIII. osztályok diákjai az olvasás szépségéről, hasznosságáról és annak gondolkozás- és élményfejlesztő hatásáról hallhattak rövid előadást.
Az előadások végén Borbé Levente az olvasás nagyszerűségére fokuszált, hiszen a könyv böngészés közben megelevenedik, az olvasó az író segítségével megteremtheti benne saját történetét, amelyben nemcsak főhősként vehet részt, de talán merészen tovább is gondolhatja mindazt, esetleg elő is adhatja, ahogyan a foglalkozás résztvevői is megtapasztalták.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/09/irodalomora-maskent.html
--Könyv a tutajozó székelyekről
Garda Dezső kolozsvári származású gyergyószentmiklósi történész bemutatta A tutajozó székelyek című, idén megjelent könyvét 2024. szeptember 13-án Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-termében.
Az egybegyűlteket házigazdaként Boér Hunor könyvtáros, muzeológus köszöntötte, majd bemutatta a vendéget, aki több mint harminc kötet szerzője. Garda Dezső részletekbe menő, színes, vetített képes előadásában nem csak a könyv tartalmát ismertette, hanem esetenként kitért egy-egy, a tutajozás útjába eső település gyászos eseményeire is, mint Gyulafehérvár vagy Szászrégen felégetése.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168627/a-tutajozo-szekelyek
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Maratoni könyvbemutató
A 20. század sorozat a Kriterion Könyvkiadó sikersorozatává nőtte ki magát 2020-as indulása óta.
A legutóbbi három kötetet, Gagyi József „Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989)”, Sárándi Tamás „Függőben. A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944)” és Kovács Eszter „» Egy kis figyelmesség «. Informális hálózatok és gyakorlatok a Gyergyói-medencében (1970–1989)” 2024. augusztus 30-án mutatták be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
A beszélgetés végén a Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadványát, a „Hullóidő. Székely identitásépítés a 19-20. században” című tanulmánykötetet is megismerhették az érdeklődők.
A 20. század erdélyi-romániai történéseit mikroszemszögekből is megmutató sorozat immár 12 kötetet ért meg.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid0ip6urjNAjKS9bszcTGtE5zNnWtZgoiuNmBqEGdgdafEJquDSFcho73xYnt83HT57l
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1296/maratoni-konyvbemutato-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Nyereményjáték az olvasni és játszani szerető gyermekeknek
A Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekkönyv-részlegén, a Csíki Székely Múzeum legújabb kiadványának kalandora, Molyka a könyvek lapjai közé rejtőzött el, és várta a szemfüles könyvmolyokat, hogy megtalálják őt. Aki rálelt az időutazó lepkére, ingyenes könyvutalványban vagy kedvezményes vásárlási kuponban részesült.
Hogyan működik egy hadsereg?
Románia 20 éves NATO-tagságának apropóján ellátogattak a Kájoni János Megyei Könyvtárba az amerikai hadsereg képviselői.
Izgalmas előadást tartottak a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákjainak az amerikai hadsereg működéséről, ugyanakkor a diákoknak lehetőségük volt arra, hogy kérdéseket tegyenek fel az előadóknak.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1299/hogy-mukodik-igazan-egy-hadsereg
--Népszerűsítik az irodalmat
A kortárs erdélyi magyar irodalmat támogató programot indít az RMDSZ a magyar kormány anyagi segítségével, amely a szerzők műveinek idegen nyelven való megjelentetését is elősegíti – írta közleményében a szövetség sajtóirodája, Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke bejelentése alapján.
A szeptemberben induló és 2025 februárjában záruló átfogó program egyik fontos eleme a kortárs magyar erdélyi írók és műveik népszerűsítése a médiában. A Maszol.ro hírportálon 25 erdélyi szerzővel készül podcast, az Erdélyi Magyar Televízió erdélyi szerzőkről készült anyagokat mutat be, indul a Vidékek, irodalmak programsorozat, amelynek célja, hogy a kortárs erdélyi magyar szerzők szórványbeli településeken is felolvasóesteket tartsanak. A rendezvénysorozat keretében mintegy száz irodalmi eseményt tartanak szeptembertől februárig.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/168621/nepszerusitik-az-irodalmat
--Írói hagyatékokra, pályakezdő szerzőkre összpontosított az E-MIL írótábora
Írói hagyatékok címmel 22. alkalommal szervezte meg írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája a Kolozs megyei Sztánán, a Kék Iringó Kúriában – közölte a szervezet. Olyan ismert előadók tartottak előadásokat a témában, mint Rózsafalvi Zsuzsa irodalomtörténész, Török Dalma muzeológus, Bogdándi Zsolt történész, Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, Radics Péter kulturális szervező és Ferenczi Szilárd, az Iskola Alapítvány munkatársa. Az E-MIL kiemelt figyelmet szentelt a pályakezdő íróknak. Ezúttal Lövétei Lázár László tartott írásműhelyt a Méhes György Tehetségkutató Pályázat senior díjazottjainak, akik egyik este fel is olvastak műveikből. A táborban Mi fán terem az irodalmi múzeum? Hagyatékok, archívumok – itthoni és nemzetközi példák címmel kerekasztal-beszélgetésre is sor került Bartha Katalin Ágnes (BBTE), Benedek Anna (PIM), Cseke Péter (BBTE), Egyed Emese (EME, BBTE), Kalla Zsuzsa (PIM), Radics Péter (DIA/PIM) és Demeter Zsuzsa (E-MIL, Helikon) közreműködésével.
Helyszíni beszámolók a rendezvényről: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/gumipapucs-fuzio-es-emberbor-az-e-mil-tabor-1-es-2-napja
--A Mesekuckó és a Heltai Könyvtár egyesülésével modern, családbarát könyvtárat kapnak a kolozsvári olvasók
2024. szeptember 28-án hivatalosan is megnyílt a Mesekuckó a kolozsvári Heltai FolkCenter területén. A Mesekuckó, amely immár hét éve önkéntes alapú könyvtárként működik, most egyesült a Heltai Könyvtárral, és közel 10 000 kötetből álló könyvállománnyal, valamint számos programmal nyitotta meg kapuit.
Brem Ágnessel, az ötletgazdával, valamint Víg Boglárka könyvtárossal beszélgettek, akik örömmel osztották meg a Mesekuckó történetét és jövőbeni terveit.
A Heltai Könyvtár 30 éves hagyományaira építve, a Mesekuckó célja egy modern, családbarát környezet kialakítása. Az új könyvtár nem csupán a könyvek kölcsönzését kínálja, hanem rendszeres programokat is tervez. Többek között mesemondás, felolvasások, könyves versenyek és könyvklubok szervezésével kívánja megszólítani a közösség minden korosztályát.
A Mesekuckó ötletgazdája, Brem Ágnes a kezdetektől hitt abban, hogy egy közösségi könyvtár képes hidat építeni családok, gyermekek és felnőttek között. Céljuk egy olyan tér kialakítása, ahol a család minden tagja megtalálja a számára megfelelő olvasmányokat és programokat. Az elmúlt évek során a közösség összetartása és a szülők támogatása révén a Mesekuckó növekedett, most pedig a Heltai könyvtárral való egyesüléssel intézménnyé vált. Ágnes elmondta, hogy bár hosszú út vezetett idáig, minden lépés megérte: „Amikor az önkéntesség már nem volt elég, a közösség mellénk állt, és így váltunk igazán intézménnyé.”
Az új könyvtárban hozzáférhetők lesznek a hagyományos és modern kölcsönzési módszerek egyaránt, hogy mindenki számára elérhetőbbé váljon az olvasás öröme. „Annak örülnénk, ha az olvasók gyakran betérnének a Mesekuckóba nézelődni, lapozgatni, olvasgatni, és a helyszínen kölcsönöznének. Ám azok számára, akik valamiért ezt nem tehetik meg, megmarad az online kölcsönzés, az átvevő pontok használatának és a biciklis futár igénybevételének lehetősége” – fogalmazott Víg Boglárka, aki könyvtárosként nap mint nap az olvasók rendelkezésére áll.
A helyszín kialakításánál különös figyelmet fordítottak arra, hogy minden korosztály megtalálja a számára megfelelő helyet és programot. A 120 négyzetméteres könyvtár két különálló térben fogadja az olvasókat. Az egyik terem kifejezetten a legkisebbek számára készült, ahol színes gyermekbútorokkal, mesekönyvekkel vidám környezetet terveztek a gyermekeknek, akik nyugodt, barátságos légkörben merülhetnek el a mesék világában. A másik terem inkább a nagyobb korosztálynak és a tinédzsereknek szól. Itt kényelmes babzsákfotelekkel és ifjúsági regényekkel várják majd azokat, akik komolyabb olvasmányokra vágynak, de a kikapcsolódás mellett továbbra is szeretnének egy közösség tagja lenni. Az olvasótérben pedig a felnőttek számára kínálnak ismeretterjesztő és szépirodalmi műveket, a Heltai Könyvtár teljes felnőtt könyvállománya is elérhető itt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/eletmod/2024/09/18/mesekucko-heltai-konyvtar-egyesules-csaladbarat-konyvtar-kolozsvar
--Mi fér bele egy könyvbe? – Új beszélgetősorozat a Maszol YouTube-csatornáján
A kortárs erdélyi magyar irodalom kerül fókuszba a Maszol YouTube-csatornáján induló, legújabb beszélgetősorozatban. A Mi fér bele egy könyvbe? című, neves irodalmi alkotókat megszólaltató sorozat a próza és a líra különleges világába kalauzolja el az érdeklődőket.
A Mi fér bele egy könyvbe? nem bonyolult kritikai műelemzések, irodalomelméleti viták közege: célja az író és az olvasó közti személyes párbeszéd, az alkotók életútjának bemutatása, az olvasói és írói szemszög párhuzamba állítása, egy találkozás, amely rávilágít az erdélyi kortárs irodalom sokszínűségére.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Mi-fer-bele-egy-konyvbe-Uj-beszelgetosorozat-indul-a-Maszol-YouTube-csatornajan
--Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál – idén is
A programhelyszínek szempontjából főként Benedek Elek szőlőföldjére, Háromszékre helyezte a hangsúlyt a kilencedik Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál 2024. szeptember 23-a és október 3-a között, de több megyében voltak programok.
A rendezvényt a Székelyföldön élő oktató-nevelő szakma, az értelmiségiek, szülők és vállalkozók igénye hívta életre 2016-ban. Méltó folytatója kívánt lenni Elek apó munkásságának a mesék éltető erejének népszerűsítésében, mi több, a mesék „üzeneteinek” átadásában is. Az olvasóvá nevelésre alkalmas rendezvény által közvetített értékrend, amit a népmesék több száz éves bölcsessége hordoz, nemcsak szórakoztat, feszültséget, szorongást old és üdít, hanem a világban létező összes emberi problémára megoldást kínál – vallja a szervező Tipe Tupa Egyesület vezetője, Szabó Enikő meseterapeuta. Ráadásul a résztvevők megismerték saját anyanyelvi kultúrájuk eddig talán számukra rejtett oldalát, bővült a szókincsük, és késztetést kaptak a mesehallgatásra. A szervezők az élőszavas mesélés meggyökereztetését, az anyanyelvi kultúra ápolását, az olvasóvá nevelést, a közösségépítést és a lelki egészség fenntartását tekintették fő célkitűzésüknek.
Idén a szeretetnyelvek és különösen az elismerő szavak témáját járták körül helyi és nemzetközi szakértőkkel. Elsősorban a kamaszok álltak a figyelem fókuszában, de természetesen kisgyerekekhez és felnőttekhez is szólt a fesztivál. Az élőszavas mesélések mellett szakmai műhelymunkák, képzések, előadások során sajátíthatták el a szülők, pedagógusok, mesemondók, könyvtárosok, pszichológusok a mesemondás csínját-bínját, illetve jótékony hatásait.
A mesefesztivál keretében képzéseket is szerveztek online vagy fizikai jelenléttel, többnyire Sepsiszentgyörgyön, de Mészáros Piró Függők családi mintázata és a sorsfordítás lehetőségei meseterápiával című workshopja Csíkszeredában zajlott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/amikor-hazhoz-is-lehet-meset-rendelni/
--Szőcs Kálmánra, az elfelejtett költőre emlékeztek
Szőcs Kálmán marosvásárhelyi költőre emlékeztek 82. születésnapján, 2024. szeptember 18-án a Bernády Házban. Az eseményen a fiatalon elhunyt költő életútjáról beszéltek, felolvastak a verseiből. A kezdeményező Nagy Attila azzal a céllal szervezte az estet, hogy a feledésbe merülő marosvásárhelyi költők életművére újból felfigyeljenek az olvasók.
Szőcs Kálmán (1942. szeptember 18., Marosvásárhely – 1973. augusztus 20., Marosvásárhely) anyját elhurcolták Auschwitzba, őt magát szüleinek barátai rejtegették. Ez a gyermekkori tragikus élmény lett később lírájának alapmotívuma: a szeretetvágy, az elégikus-nosztalgikus hangoltság. Szülővárosában érettségizett 1960-ban. A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett román–magyar szakos tanári oklevelet 1963-ban.
Költőként az első Forrás-nemzedékhez tartozott, első verseit 1962-ben közölte az Utunk. A magánytól való félelem, a világ rosszaságának, a közelállók elmúlásának elsiratása, az önvád, a boldogtalan szerelem, a sértett, meg nem értett ember verseinek témája.
Verseire jellemző az elidegenedés elleni tiltakozás, a modern költő személyiségválsága. Közösségi ügynek tartotta tulajdon költői létét, de csalódása kommunista eszményeiben, meghasonlása és labilis idegrendszere végül öngyilkosságba sodorta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.vasarhely.ma/szocs-kalmanra-az-elfelejtett-koltore-emlekeztek/
--Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés a szórványról
2024. szeptember 27-én az aradi Jelen Ház kávézójában a Kölcsey Egyesület szervezésében könyvbemutatóra, illetve kerekasztal-beszélgetésre került sor. Lehoczky Attila Lépcsőn lefelé című kötetéről beszélgettek, a kerekasztal résztvevői pedig a szerző, Lehoczky Attila tanár, dr. Kovács Gábor vegyész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Nagy István ny. fizikatanár, Szabó István író, ny. sarkadi tanár, Tóth Csaba jogász, Arad megye prefektusa és Ujj Ágnes ny. tanár voltak. Az est moderátora a Kölcsey Egyesület alelnöke, Fekete Károly volt.
Tudatos vagy természetes jelenség-e az asszimiláció, mikor mondunk le egy szórványközösségről, egyáltalán lemondhatunk-e róla, a magyar iskola szerepe, leszünk-e még 10-15 év múlva? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek terítékre.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/konyvbemutato-es-kerekasztal-beszelgetes-a-szorvanyrol
--Irodalmi ülés Lippán
2024. szeptember 30-án a lippai Hildegardis Ház közösségi termében tartotta múlt havi ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Az irodalmi ülés témája szeptember végén az időszakhoz kötődő alkotások felolvasása volt.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/irodalmi-ules-lippan-0
--Könyvbemutató - Igyál meg te is egy hidegkávét!
2024. szeptember 25-én mutatták be a mindenki által Kozsóként ismert Kovács „Kvízmester” Zsolt, novelláskötetét Szatmárnémetiben. Az esemény házigazdája Elek György, a Szamos-könyvek sorozat szerkesztője volt. Közreműködött: dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, iskolai tanácsadó; Belényi Andrea magyartanár és Bob Lóránd, a könyv illusztrátora.
Forrás: https://friss.ro/igyal-meg-te-is-egy-hidegkavet
--Barangolás a Bolyaiak világában
2024 szeptemberének első napjaiban az UNESCO Bolyai 200 emlékév folytatásaként az EDUnium egyesület a marosvásárhelyi Forgatagon is felállította a Bolyai Műhelyt. A zöld sátrakban kiállított gyűjteményekkel és újszerű, a modern technikára alapuló szemléltetőeszközökkel a látogatók érdeklődését kívánták felkelteni Bolyai Farkas és fia, Bolyai János emberi és szakmai zsenialitása iránt.
A kiállítás, amelynek elkészítéséhez a Teleki Téka, a Bolyai Collegium Alapítvány és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum is hozzájárult, eddig statikus anyagokból állt, de sikerült mobilissá tenni, így vehetett részt a Vásárhelyi Forgatagon.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/barangolas-a-bolyaiak-vilagaban
--Könyvtárak „délutánja” a Teleki Tékában
2024. szeptember 27-én országos szinten került sor a Könyvtárak éjszakájára. A Maros Megyei Könyvtár 14 órától 22 óráig tartó rendezvényei mellett a Teleki Téka is jelentkezett néhány különrendezvénnyel. 16 órától Gyerekek, ruhák, könyvek Egy grófnő mindennapjai címmel újra kurátori vezetést tartott az intézmény A grófnő és könyvtára című időszakos kiállításán Lázok Klára, annak kurátora. A kiállítás Teleki Sámuel feleségét, iktári Bethlen Zsuzsannát mutatja be a könyvei által, és színesítik a gyerekeihez és férjéhez írott levelei, ékszer- és ruhaleltárai, a kortársak visszaemlékezései, a korabeli hírlapok rá vonatkozó tudósításai, amelyek révén az érdeklődők a grófnő mindennapjaiba is betekintést nyerhetnek.
17 órától a Teleki Téka olvasótermében a Kriterion Könyvkiadónál frissen megjelent, Horváth Janka visszaemlékezései és elbeszélései című kötetet mutatták be. A kiadó Téka-sorozatában megjelent kötet a székely vértanú, Horváth Károly húgának visszaemlékezéseit gyűjti egybe, Somogyi Gréta szakértő gondozásában. A kötetről és az általa megidézett korszakról, valamint a könyv szerzőjének és szereplőinek életéről Somogyi Grétával Tamási Zsolt és Zakar Péter történészek beszélgettek.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/koenyvtarak-delutanja-a-teleki-tekaban
--Az erdélyi gondolat – Meghatározó transzilvanizmus-könyv bemutatója
A transzilvanizmus búvópatakként ott él az erdélyi emberek emlékezetében, de frissítésre szorul – hívta fel a figyelmet Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az intézményben 2024. szeptember 27-én tartott könyvbemutató felvezetőjében. És valóban: a Transzilvanizmus. Eszmék, korok, változatok című tanulmánykötet a témában való elmélyülés mellett épp erre a frissítésre vállalkozott.
A kötetet szerkesztő Boka László irodalomtörténész, a budapesti Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Dávid Gyula irodalomtörténész, műfordító közti beszélgetést moderáló Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője úgy értékelte, Szerb Antal irodalomtörténeti munkái óta ez a legmeghatározóbb kötet, amely elkalauzol a transzilvanizmus kezdetétől annak jövőjéig. A felvetésre reagálva Boka László felvázolta, a transzilvanizmus ideológiája mindig is jelen volt Erdély történetében, hiszen már a fejedelemség idején megfogalmazódott egyfajta sajátos erdélyiséget meghatározó gondolat, mely aztán a Monarchia idején is feltűnt, leghangsúlyosabban azonban az első és a második világháború közötti időszakban volt jelen. A transzilvanizmus 1989 után kapott új lendületet, túlélte azt, hogy a 90-es évek generációja elutasította, a 2000-es években pedig átalakult formájában tűnt fel ismét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168886/az-erdelyi-gondolat
KITEKINTŐ
--Mindenki előtt nyitva a megújult egyetemi könyvtár
2024. szeptember 9-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult egyetemi könyvtár Miskolcon.
A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár, Múzeum épületét és a könyvtári raktárépületet jelentősen átalakították és felújították. Új épületszárnyat építettek, és iroda-, valamint raktárépületet hoztak létre a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára számára, továbbá ennek a részlegnek is kialakítottak egy új raktárépületet.
Forrás és fotók itt: https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/09/mindenki-elott-nyitva-a-megujult-egyetemi-konyvtar
--Tizenharmadszorra is: „Könyvtár, ami összeköt!” ösztöndíjprogram
2024. szeptember 15-én kezdődött az idei „Könyvtár, ami összeköt!” elnevezésű ösztöndíjprogram, amelyen ezúttal öt határontúli és két magyar könyvtáros ösztöndíjasként, öt budapesti intézmény munkatársa pedig delegáltként vett részt.
A kollégáknak két héten át, szeptember 29-ig nyílott lehetőségük közelebbről megismerkedni az Országgyűlési Könyvtár, és az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága munkájával, valamint betekintést nyertek a magyar könyvtároséletbe. Ennek érdekében különféle budapesti és vidéki közgyűjteményekbe látogattak el, amelyek révén képet kaphattak különféle könyvtárak munkájáról.
A szakmai programokon túl személyes és baráti kapcsolatok építésére is módot találtak a szervező kollégák – több szakmai kirándulás várta a résztvevőket, amelyek során nem csupán különleges vidéki közgyűjteményeket fedezhettek fel, hanem egymást is mélyebben megismerhették.
Forrás: IFLA-HUN-levelezőlista
--Megalakult Az Év Fiatal Könyvtárosa Szekció az MKE 55. Vándorgyűlésén
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség által, a fiatal magyar könyvtárosok munkájának elismerésére alapított Az év fiatal könyvtárosa díjat 2024-ben Szirákiné dr. Kovács Györgyi, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár munkatársa vehette át.Az MKE 55. Vándorgyűlésén hagyományteremtő szándékkal megalakult Az Év Fiatal Könyvtárosa Szekció, amelynek keretében a díjazott is bemutathatta pályaművét. A díjazottal a Háromká interjúzott a most megjelent lapszámában.
A cikk itt olvasható: https://journals.oszk.hu/haromka/article/view/38096/22533
Forrás: IFLA-HUN-levelezőlista
--Évfordulót ünnepelt és elismeréseket adott át a könyvtárosegyesület
Negyed évszázad egy ember életében nem sok idő, egy szervezetében viszont már jelentős teljesítmény – szögezte le Tegdes Egyházi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.
Baráti találkozók, könyvtárlátogatás, workshopok, elismerések, szakmai előadások, koncert, kisvonatos városnézés, múzeumlátogatás, szakmai kiállítások, olvasósarok, könyvbörze, silent book kiállítás – mindez műsoron volt a 2024. szeptember 15. és 17. között Rimaszombatban megvalósult szakmai konferencia keretében, amelyet a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezett fennállásának 25. évfordulója alkalmából.
Forrás és a teljes cikk itt: https://felvidek.ma/2024/09/17/negyedszazad-unnepel-es-elismereseket-adott-at-a-konyvtarosok-egyesulete/
--Az MKKE közleménye a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2024. szeptember 26. és 29. között rendezte meg a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Idén is a Millenáris adott otthont a legnagyobb magyarországi nemzetközi könyves rendezvénynek, amelyet Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író nyitott meg a Nemzeti Táncszínházban.
A rendezvény díszvendége a kortárs izlandi irodalom világszerte ismert alkotója, Jón Kalman Stefánsson volt, aki Budapest Főpolgármesterétől átvette a főváros nagy presztízsű irodalmi elismerését, a Budapest Nagydíjat.
Ebben az évben Franciaország, a kortárs francia irodalom kapott kiemelt figyelmet, a legjelentősebb francia kortárs írók részvétele mellett.
A négynapos rendezvénysorozat közel 150 kiállítóval, neves magyar és külföldi írókkal várta látogatóit. A gyerekeknek kialakított Gyerek(b)irodalom a gyermekkönyvek és az olvasás népszerűsítése mellett színes programokkal várta a családosan kilátogatókat is.
A 2025. évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Románia, a 2026. évi rendezvényen pedig a német nyelvű irodalom mutatkozhat be díszvendégként.
Forrás és a teljes cikk itt: https://bookfestival.hu/hirek/az_mkke_kozlemenye_a_29_budapesti_nemzetkozi_konyvfesztivalrol
DÍJAK
--Visky András Közép-európai Irodalmi Díjat kapott
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által 2024-ben a Mol–Új Európa Alapítvány támogatásával alapított Közép-európai Irodalmi Díj első kitüntetettje Visky András – írja Facebook-oldalán a Jelenkor, az író kiadója. A díjátadó ünnepséget a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóján tartották 2024. szeptember 26-án.
„Visky András évtizedekig készült erre a regényre, ahogy Beethoven készült évtizedeken át a Kilencedik szimfónia utolsó tételére. Már több mint húsz évvel ezelőtt, a Júlia című monodrámában megrajzolja a család kitelepítésének témáját. Az anya, Júlia beszél benne Istennel egy halálközeli pillanatban. Nemcsak a deportálás és az Istennel való párbeszéd témája növekszik tovább a Biblia töredékességét megidéző regényben, hanem teljes mondatok is átkerültek – talán a legerősebben hangzóak” – méltatta a díjátadón Visky András Kitelepítés című regényét Kiss Judit Ágnes költő. A laudáció teljes egészében a Litera oldalán olvasható (https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/kiss-judit-agnes-eddig-nem-ismertem-de-most-ismerem-laudacio-visky-andras-kozep-europai-irodalmi-dijahoz.html).
A Kitelepítés című regényéért számos elismerést kapott már Visky András, 2023-ban Artisjus-díjat és Margó-díjat, míg 2024-ben az egyik legjelentősebb állami kitüntetést Magyarországon, a Kossuth-díjat.
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2024/09/27/kozep-europai-irodalmi-dij-visky-andras
--Beck Tamás a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny fődíjasa
Mintegy 160 pályázó több mint háromszáz verse érkezett az idei, 33. alkalommal kiírt Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyre.
A költőverseny zsűrijének döntése értelmében a nagydíjas Beck Tamás mellett különdíjat vehetett át Horváth Florencia Sivatag lettél című verséért, a Térey János-díjat pedig Molnár Illés Mesélek inkább című alkotása érdemelte ki. A költőverseny történetében először az Országút című folyóirat különdíjat adott át, amelyet Simon Adri Senki zöldje című verséért vehetett át. A nagydíjas és a különdíjasok ösztöndíjat kaptak, nyolcan pedig oklevelet és herendi ajándékot vehettek át.
„Ebben az évben is sok vers érkezett, Romániából, Szlovákiából, Svájcból, Szerbiából, de még az USA-ból is küldtek verset. A nagydíjas versek ezúttal is elhangzottak magyarul és olaszul a gálaesten, amelyen az Unconventional Singers olasz énekegyüttes koncertje igazi kuriózum volt” – fogalmazott Cserép László, a Quasimodo Költőverseny alapítója.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/33-salvatore-quasimodo-nemzetkozi-koltoverseny/
--Rangos állami kitüntetéseket vehettek át neves erdélyi személyiségek
Hat jeles székelyföldi személyiséget tüntetett ki Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke az augusztus 20-i magyar államalapítás ünnepe alkalmával. A díjátadót Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán tartották 2024. szeptember 13-án.
Körösi Sándor Zoltán képző- és iparművész, báb-, díszlet- és jelmeztervező vehette át a Magyar Ezüst Érdemkeresztet.
Magyar Arany Érdemkeresztet kapott László János, mérnök és vállalkozó, az Arkum cégcsoport alapító tulajdonosa, Vinczeffy László Péter, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, restaurátor, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint Sarány István, újságíró, könyvszerkesztő, a Hargita Népe napilap felelős szerkesztője.
Magyar Érdemrend Lovagkeresztet vehetett át Ambrus Attila, újságíró, a Maszol.ro vezető publicistája, a Brassói Lapok főszerkesztője, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, valamint P. Urbán János Erik ferences szerzetes, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Megszentelt Élet Intézményeiért felelős érseki helynöke.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/belfold/Magyar-allami-kitunteteseket-adtak-at-a-csikszeredai-fokonzulatuson
--Ebből a tíz könyvből kerül ki 2024 Margó-díjasa
Idén tizedik alkalommal keresi a Margó Irodalmi Fesztivál a legjobb első prózakötet szerzőjét. A Margó-díj célja a kortárs irodalom és az olvasás népszerűsítése, és természetesen az, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket. Az előzsűri döntése értelmében 2024-ben ebből a tíz könyvből kerül ki a győztes és a különdíjas is.
A 2024-as Margó-díj felhívásra 52 érvényes pályázat érkezett. Közülük a Bakó Sára, Codău Annamária, Dobos Barna, Kolozsi Orsolya és Zsembery Borbála alkotta szakmai előzsűri választotta ki a legjobb tíz kötetet.
A Margó-díjat és a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat 2024 októberében, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitójával összekötött ünnepélyes díjátadón nyújtják át a nyerteseknek.
Forrás és a könyvek listája itt: https://konyvesmagazin.hu/nagy/margo_dij_2024_top_10.html
--A 2024-es Booker-díj szűkített listáján hat szerzőből öt nő
Kihirdették a 2024-es Booker-díj szűkített listáját, amelyen a rangos irodalmi elismerés 55 éves történetében először a nők vannak túlsúlyban.
A szűkített listára a zsűri tizenhárom címből válogatott – a hosszú lista Booker-tucat néven fut –, amelyeket a 2023 októbere és 2024 szeptembere között megjelent 156 cím közül választottak ki. A megmérettetésen olyan szépirodalmi alkotások vehetnek részt, amelyeket a világ bármely részén élő szerzők angolul írtak, és könyvüket az Egyesült Királyságban vagy Írországban adták ki.
Két regényíró, Percival Everett és Rachel Kushner már korábban is jelölt volt a díjra. A tavalyi Booker-díjat az ír Paul Lynch kapta a Prophet Song című művéért, amely egy disztópikus vízió a totalitarizmus szorításába került Írországról.
Forrás és az idei szűkített lista itt: https://kultura.hu/booker-dij-2024/
--Halász Péter MKE Emlékérem kitüntetést kapott
A Szlovákiai Magyar Könytárosok Egyesülete fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az MKE alelnöke, Villám Judit köszöntötte az egyesületet. Előadásában kitért az MKE reformtörekvéseire, az MKE és a határontúli szervezetek több mint két évtizedes együttműködésére és a jövőbeli feladataira. Előadásának végén Halász Péter alapító elnöknek MKE Emlékéremmel köszönte meg a két egyesület közötti kiemelkedő szakmai kapcsolat megteremtését. A kitüntetést Tegdes-Egyházi Dóra elnök asszony vette át.
Halász Péter 1955-ben született a felvidéki Szepsiben, ott végezte az alapiskolát és a középiskolát is. A könyvtáros másodérettségi megszerzése után Prágában (Károly Egyetem), Kassán (Komensky Egyetem kassai kihelyezett karán, valamint a Kodolányi János Főiskola kihelyezett képzésén) tanult tovább. 1987-ben Prágában doktorált kultúrelmélet szakon.
Több mint harminc éven át bibliográfusként, módszertani koordinátorként, osztály-, illetve részlegvezetőként, majd könyvtárigazgatóként gyermekkönyvtári kérdésekkel foglalkozott. Több éven át tagja volt az iskolakönyvtárakkal foglalkozó miniszteri tanácsadó bizottságnak is. Szabadidejében Szepsi helytörténetével foglalkozott, valamint szlovák-magyar fordításokat végzett, cikkeket, fordításokat publikált.
2005 óta tagja a kassai Henszlmann Imre Történeti Társaságnak. Három cikluson át volt szepsi városi képviselő (2002–2014). 2005-ben megkapta a kassai főpolgármester emlékplakettjét, 2017-ben Szepsi Város Díját.
Már az 1980-as években is volt kapcsolata magyarországi könyvtárosokkal. Több alkalommal részt vett a magyar könyvtárak, illetve egyesületek szervezésében megtartott rendezvényeken. A könyvtári szakma területén cikkei jelentek meg hazai és magyarországi szaklapokban. Több éven át határon túli tagja volt a Magyar Olvasástársaságnak (HUNRA, 80-as, 90-es évek). A kilencvenes évek elején a Csehszlovákiai Könyvtárosok Szakszervezete országos vezetőségében is tag volt. Több cikluson át a Szlovák Könyvtárosok Egyesületén belül a Bibliográfiai Szekció országos vezetőségének is tagja volt. Részt vett a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének megalapításában (1999), és annak tíz éven át volt az elnöke.
Halász Péter tevékeny résztvevője, kezdeményezője, közreműködője volt a magyar-magyar szakmai kapcsolattartás megteremtésének. A két ország könyvtáros egyesületének kapcsolatát magas szintre emelte, fontosnak érezte a szakmai összefogást, a folyamatos tapasztalatcserét, a szakmai továbbképzéseket, a tagok közötti, valamint a Kárpát-medencei magyar könyvtárosok közötti kapcsolatok kialakulását.
Forrás: IFLA-HUN-levelezőlista
--André Ferenc Csiki László-díjas
2024. szeptember 21-én a XIV. Gyergyószerhegyi Írótalálkozón kiosztották a Csiki László-díjat és a Csiki László-debütdíjat. Előbbit André Ferenc kapta Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról (Jelenkor, 2023) című kötetéért, utóbbit Sárkány Tímea Boszorkányok nyara című kötetének ítélték oda. Az idei gyergyószárhegyi írótábort a Korán lezárult és /vagy elfelejtett életművek téma köré szervezték.
A kétévente megszervezett írótáborban tizennégy éves hagyománya van a Csiki László-díj átadásának. Ezt korábban Karácsonyi Zsolt (2010), Szabó Róbert Csaba (2012), Papp Attila Zsolt (2014), Márton Evelin (2016), Varga László Edgár (2018), Serestély Zalán (2020) és Horváth Benji vehette át. A Csiki László-debütdíjat először 2020-ban Sánta Miriámnak ítélték oda Hétfőn meghalsz című kötetéért. 2022-ben György Alida Hármasszabály című kötetét díjazták.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/andre-ferenc-csiki-laszlo-dijas
Beszámoló a XIV. Gyergyószárhegyi Írótalálkozóról itt olvasható: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/szarhegy-sarkany-dor
--Átadták az Irodalmi Jelen díjait
Az Aradi Magyar Napok keretében tartotta az Irodalmi Jelen kortárs szépirodalmi és kulturális folyóirat az éves díjátadó gáláját.
Az Irodalmi Jelen életműdíjában részesült Szakács István Péter író, irodalomtörténész, tanár, akinek „novellái, humoreszkjei a székely prózában gyökereznek, a tárgyiasult világnak állítanak tükörképet, hogy aki abba beletekint, önmagára ismerjen és felszisszenve megkérdezze, hogy tényleg ilyen vagyok?” – fogalmazott laudációjában Böszörményi Zoltán, Magyarország Babérkoszorúja- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, az Irodalmi Jelen alapító főszerkesztője. A prózadíjat Abafáy-Deák Csillag vehette át, költészeti és összművészeti díjat kapott Székelyhidi Zsolt író, költő, zenész, fotográfus, valamint költészeti díjat Zsille Gábor költő. A debütdíjat a székelyudvarhelyi Szélyes-Pál Dánielnek ítélték oda.
Forrás és a teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/atadtak-az-irodalmi-jelen-dijait
--Zsidó Ferenc vehette át a Tamási Áron-díjat
Tamási Áron születésnapján, szeptember 20-án osztották ki a Tamás Áron-díjat Farkaslakán. Idén Zsidó Ferenc írónak, a Székelyföld folyóirat főszerkesztőjének ítélték oda a rangos elismerést.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/zsido-ferenc-vehette-at-a-tamasi-aron-dijat
INTERJÚ
--Ingyenessé válik és egymillió könyvet tesz kölcsönözhetővé a nemzeti könyvtár
Amiben igazán különbözni fog 2030 nemzeti könyvtára a 2020-astól, az az, hogy mindenki polcán ott leszünk: jövő évtől ingyenessé válik az Országos Széchényi Könyvtár, és közel egymillió könyvet teszünk kölcsönözhetővé – mondta a Magyar Nemzetnek Rózsa Dávid. Az OSZK főigazgatója beszélt egyebek mellett a MEK+ szolgáltatásról, a brüsszeli Magyarország Házában kialakított különleges könyvgyűjteményről és a piliscsabai archivális raktár jelentőségéről.
Forrás és az interjú itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/2024/09/konyvtar-oszk-egymillio-konyvet-tesz-kolcsonozhetove
--Vass Dorottea olvasáskutató: Amíg a felnőttek megszabják a gyerekeknek, mit olvassanak, nem érhetünk el eredményt
Egyre gyakrabban hangzik el a kijelentés, hogy a gyerekek nem olvasnak, az olvasás kríziséről írni pedig nem újdonság. Az elmúlt évtizedek digitális robbanása azonban mintha végleg betette volna a kaput az olvasás előtt. De vajon tényleg ennyire aggasztó a helyzet? Vass Dorottea olvasáskutatóval beszélgettek a jelenségről, és tanácsokat is adott arra vonatkozóan, mit lehet tenni ellene.
Az Olvasásmotiváció című könyv szerzőjét többek között az olvasás kognitív és érzelmi hatásáról, az olvasás során zajló agyi folyamatokról, az egyes korosztályok speciális problémáiról, a motivációs lehetőségekről kérdezték, és arról is: mindig van-e remény, hogy megtalálják az utat a gyerekek és a könyvek között.
Forrás és a teljes interjú itt: https://konyvesmagazin.hu/bookline_kids_gyerek/olvasas_gyerek_konyv_vass_dorottea_olvasaskutato.html
--Gazda Klára nyolcvanéves - Azt tette, ami belülről jött
Mindig azzal foglalkozott, ami belülről jött, és úgy, ahogy arra adott időben lehetőség volt – mondta szerényen Gazda Klára a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban 2024. szeptember 6-án tartott, szűkkörű ünnepségen, ahol nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték a néprajzkutatót, nyugalmazott muzeológust, egyetemi tanárt.
Az ünnepeltet néprajzkutatók, a Székely Nemzeti Múzeum (SzNM) munkaközössége, egykori egyetemi tanártársai, tanítványai, barátai és tisztelői körében köszöntötte Vargha Mihály, az intézmény igazgatója. Kiemelte: a múzeum több évtizedig működő néprajzi alapkiállításának rendkívülisége – gazdagsága mellett – abban állt, hogy Gazda Klára bemutatta a magyar, román és szász népi kultúra hasonlóságait és különbözőségeit. Gazda Klára szakmai életrajzát Tötszegi Tekla, a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum aligazgatója ismertette, aki hangsúlyozta, egykori tanárának kutatásai, munkái nagyon sok fiatal néprajzkutatónak szolgáltak alapforrásként. Gazda Klára mindig a jót, az abszolút értéket követte – mondotta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168321/esztelnek-rozsafaja-szuletesnapi-beszelgetes-a-80-eves-gazda-klara-neprajzkutatoval
Székely Ferenc Gazda Klárával készített életútinterjúja, szakmai pályafutása főbb állomásainak ismertetésével, itt olvasható: https://www.3szek.ro/load/cikk/168321/esztelnek-rozsafaja-szuletesnapi-beszelgetes-a-80-eves-gazda-klara-neprajzkutatoval
--Jelenleg törpeszindrómás világban élünk, azért üvöltözik mindenki összevissza
Milyen lenne az életünk, ha nem lenne benne ráció, s miért nem elég csak a racionalizmus keretein belül elgondolni a világot? Milyen lesz a távoli jövőnk, látva és érzékelve a jelenünket? Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író két új regénye, a Holdanya unokája és az Apja fia ezekre a kulcskérdésekre keresi a választ. Ezek apropóján beszélgettek a szerzővel.
Forrás és az interjú itt: https://kultura.hu/interju-miklossi-szabo-istvannal/
--Erdély nem csak a népművészete
Évente annak ítélik oda a Faludi Ferenc Alkotói Díjat, aki a névadó jezsuita szerzetes, költő, nyelvújító korának, a XVIII. század irodalmának kutatásában maradandót alkotott. A legutóbbi díjazottal, a kolozsvári Egyed Emese irodalmárral beszélgettek.
Forrás és az interjú itt: https://orszagut.com/szepirodalom/erdely-nem-csak-a-nepmuveszete-on-6682
--„Engem az igazság jobban érdekel, mint a valóság” – Interjú Székely Csaba drámaíróval
Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját, megemlékezve Az ember tragédiája című drámai költemény ősbemutatójáról, amelyet a Nemzeti Színház társulatával állított színpadra Paulay Ede 1883-ban. Idén ez alkalomból Székely Csabával, Az igazság gyertyái című dráma szerzőjével beszélgettek, aki szövegéért elnyerte a Színikritikusok Céhének díját a legjobb új magyar dráma kategóriában.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által, Sebestyén Aba rendezésében színre vitt darab két másik díjat is kapott, így kétségkívül az elmúlt évad legsikeresebb előadása lett.
Székely Csabát a témaválasztás miértjéről, a színrevitel kezdeti nehézségeiről, a szöveg és az előadás kapcsolatáról, drámairodalomról és annak feladatáról kérdezték.
Forrás és a beszélgetés itt: https://maszol.ro/kultura/Engem-az-igazsag-jobban-erdekel-mint-a-valosag-Interju-Szekely-Csaba-dramairoval
KÖNYVAJÁNLÓ
--Felnövéstörténet egy ámbráscet gyomrában
Úgy tartják, a férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út. Néha a sajátján, de van, hogy egy bálnáén. Daniel Kraus Bálnahullásában a fiatal búvárt, Jayt lenyeli egy ámbráscet, ahonnan egy órája van kiszabadulni, mielőtt elfogyna a levegője. A kamaszfiú férfivá válásának, egyben alkoholista apja halálával kapcsolatos gyászmunkájának fájdalmas története tudományos-fantasztikus köntösbe bújtatott thriller. Bolla Ági kritikája a kötetről az 1749 oldalán olvasható.
Forrás és az ajánló itt: https://kultura.hu/daniel-kraus-balnahullas-kritika/
--Molyka és Mikó Ferenc – a Mikó-vár építtetőjéről jelentetett meg kiadványt a Csíki Székely Múzeum
A csíkszeredai Mikó-vár építtetőjéről, Hídvégi Mikó Ferencről jelentetett meg kiadványt a Csíki Székely Múzeum. Az elsősorban gyerekeknek szánt, Molyka és Mikó Ferenc című könyv e különleges történelmi figura élettörténetén át mutatja be a várat és az Erdélyi Fejedelemség korát.
Aki kíváncsi arra, hogy miért pont egy molylepke a varázslatos időutazó lény, aki ennek a könyvnek a kalandora, vagy mitől olyan érdekes Mikó Ferenc élete, hogy érdemes beszélni, mesélni róla, annak mindenképpen érdemes belelapoznia a Szabó Rita által írt és Orosz Annabella illusztrációival díszített kötetbe.
--Az ördög bebiciklizett a székely faluba, és megállt az idő
Egy könyvhossznyira elhúzódó szürreális székely vicc, személyes és családi tragédiák, sorsörökség, történelmi görbe tükör és reális alternatívák a passzív világvégevárás helyett – 2024 utolsó negyedéhez közelítve ajánlanak tíz, közelmúltban megjelent könyvet, amelyeket érdemes bepótolni vagy épp újraolvasni még ebben az évben.
Forrás és az ajánló itt: https://kultura.hu/konyves-lista-2024-osz-10-konyv/
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--olvass.el! - Online olvasási verseny
A 2024/2025-ös tanévben is indul a népszerű vetélkedő, 4-5. évfolyamos tanulóknak.
Az egész éven át tartó versenyben rendszeresen részfeladatok jelennek majd meg a https://olvassel.uni-mate.hu/ oldalon.
A búvárkodásra váró könyvek listája:
1. Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány
2. Wéber Anikó: Örökszerda
3. Berg Judit-Kertész Erzsi: A négy madár titka
A verseny során a legtöbb pontot összegyűjtött csapatok a tanév végén megrendezésre kerülő döntőn mérik össze a tudásukat.
A jubileumi évben mind az online fordulók legjobb helyezettjeit, mind a nagyszabású helyszíni döntő résztvevőit díjazzák.
A csapatok válasszanak maguknak fantázianevet, hogy könnyebben jelölhessék őket az összesítő listán.
Egy csapat 4 főből állhat, osztályonként több csoport is jelentkezhet.
A jelentkezési határidő: 2024. október 11. (iskola, fantázianév, e-mail cím, felkészítő tanár neve)
Regisztráció itt: https://forms.gle/nqjqoaez2atTFFmB6
Kapcsolattartó: Hevérné Kanyó Andrea tanító, most.olvassel@gmail.com
Forrás: https://olvassel.uni-mate.hu
--Digitalizált térképeken a magyar múlt
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) folytatja digitális térképgyűjteménye, a Földabrosz bővítését. Az online platformon újabb 1152 magyar vonatkozású térkép vált mindenki számára elérhetővé ingyenesen, jó minőségben.
A nemzeti könyvtár által négy évvel ezelőtt létrehozott, most megújított felületű platform ezúttal két kivételes jelentőségű magángyűjteménnyel gyarapodott. Szántai Lajos (1930–2005) szenvedélyes munkája révén több mint nyolcszáz, 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze az 1970-es évek kezdete óta, amelyeken a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete is jól megfigyelhető. Szalai Béla, a magyar várak, városok újkori grafikai metszetanyaga legjelentősebb kutatójának 320 térképből álló, hiánypótló gyűjteménye a kora újkori atlaszkartográfia magyar vonatkozású európai térképeit mutatja be.
Forrás: KIT Hírlevél, 2024. szeptember 11. (33. – 1044. – szám) http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=digitalizalt_terkepeken_a_magyar_mult
--Fordítói versenyre hívják az iskolákat
„A romániai iskolák 2024. október 14-én 12:00 (romániai idő szerint 13:00) óráig jelentkezhetnek az EU valamennyi tagállamának 17 éves diákjai számára meghirdetett fordítói versenyre! A Juvenes Translatores egy évente megrendezett verseny, amelyen a diákok egy aktuális tematikájú irodalmi alkotást fordítanak le az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikéről a többi 23 nyelv bármelyikére” – olvasható a tájékoztatásban, az Agerpres román hírügynökség közlése szerint.
A fordításokat az EU intézményeiben dolgozó profi fordítók értékelik ki, a nyerteseknek pedig lehetőségük lesz részt venni a Brüsszelben tartandó díjazáson egy irányító tanár és egyik szülőjük kíséretében. A szabályzat szerint egy tagállamból annyi iskola vehet részt a versenyben, ahány európai parlamenti képviselője van az adott országnak.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Forditoi-versenyre-hivjak-az-iskolakat
--Küszöbön a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése
Az RMKE éves vándorgyűlését idén Érmihályfalván tartják, 2024. október 10-11-én. A jelentkezéshez szükséges űrlap itt található: https://forms.gle/XoyCLMaJmxq3nqRi8
Mivel a szálláshelyek száma korlátozott, ezért a szállást igénylő kollégák közül 45 személyt tudnak fogadni. Ezen felül bárki jelentkezhet, de nem tudnak szállást biztosítani neki a városban.
Forrás: RMKE-levelezőlista
--Megjelent az IFLA Internet Manifesto című dokumentuma
A tíz évvel ezelőtti Internet Manifesto című dokumentum megjelenése óta megváltozott az információhoz való hozzáférés és az információ megosztásának módja. Az új dokumentum bemutatja a könyvtárak szerepét a digitális térben, továbbá tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeket a könyvtárosszakma álláspontja szerint az internet használatával kapcsolatos döntéshozatal során figyelembe kell venni. A jelenleg még fennálló digitális szakadék csökkentésére a nemzetközi könyvtári hálózat lehetőségeinek felhasználását javasolják. Az elérendő cél az emberközpontú internet megteremtése, amelyben meghatározó szerepe van a könyvtáraknak is, mert mindenki számára képesek megteremteni az információhoz való hozzáférést. A digitális készségek fejlesztése nemcsak az információhoz és a kompetenciafejlesztéshez járul hozzá, hanem szorosan kapcsolódik a fenntartható fejlődési célok eléréséhez is.
Eredeti cikk itt: https://www.ifla.org/news/launch-of-iflas-internet-manifesto/
MOZAIK
--Benedek Elek ismeretlen arca
„A nagy mesemondó”, azaz Benedek Elek nevét minden erdélyi kisiskolás ismeri. Később azonban mintegy megfeledkezünk róla: a tanító néni már nem emlegeti, magyartanáraink pedig a „nagyok irodalmával” foglalkoznak inkább. Hova tűnik a fehér szakállas, jószívű mesemondó apó az oktatásból? Vajon milyen az az ismeretlen arca, amit az erdélyi magyar középiskolákban nem mutatnak meg?
Kellemes, szeptember végi idő van, rohamosan közeleg a magyar népmese napja. 2005 óta szeptember 30-án, Benedek Elek tiszteletére, az ő születésének napján ünnepeljük a meséket.
Nagy nap ez tehát a kisbaconi Benedek Elek Emlékháznak. Ott Bíró Boróka Júlia, az író ükunokája szívélyesen várja a látogatókat, édesapjával, Bíró Bélával együtt, aki az emlékház működtetője, az író dédunokája, Bíró Enikő férje. A ház autentikus szőnyegekkel, hímzésekkel, korabeli bútorokkal és természetesen rengeteg könyvvel van berendezve. Bíró Béla lelkesen mesél Benedek Elek életéről. Öt érdeklődő fiatal hallgatja őt, és mindannyiukban felmerül, hogy az iskolában ebből csupán egy apró szeletet tettek le eléjük.
Forrás és a teljes riport itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168820/benedek-elek-ismeretlen-arca
Kapcsolódó cikk: https://www.3szek.ro/load/cikk/168821/a-meses-szerelem-jelkepeve-valt-mari-lak
--Kritikus pont: drágák a könyvek, alig olvasnak a magyarok
Az Economx kutatásából az derül ki, hogy a legtöbben csak évente vesznek könyvet, az emberek 80 százaléka pedig sokallja az árakat.
Lehangoló adatokat hozott a Pulzus Kutatóval közösen végzett vizsgálat, amelynek során arra voltak kíváncsiak, hogy milyenek a magyar lakosság olvasási, illetve könyvvásárlási szokásai.
A kutatás apropója egy korábbi cikk volt, amelyben az Oktatási Hivatal és az Országgyűlés Hivatalának közös mérésének eredményét közölték. Ezen elemzés szerint a magyar emberek mindössze 15 százaléka olvas rendszeresen, 29 százaléka alkalomszerűen, 56 százaléka egyáltalán nem. A borzasztó adatok láttán az Economx a Pulzust Kutatót hívta segítségül, hogy megnézzék, valóban ennyire katasztrofális-e a helyzet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.economx.hu/gazdasag/konyv-olvasas-vasarlas-pulzus-kutatas.795797.html
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.