ReMeK-e-hírlevél
XIX. évf., 2024/8. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
HAZAI
--Megnőtt az érdeklődés a kultúra iránt
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Átadáshoz közel a felújított biharszentandrási könyvtár
--Maratoni kirakózás a székelyudvarhelyi könyvtárban
--Népszerű az olvasás Székelykeresztúron
--Mesevakáció a Maros Megyei Könyvtárban
--Augusztus végén újból „A jövő könyvtára” Székelyudvarhelyen
--Könyvturka Székelykeresztúron – immár hetedik alkalommal
DÍJAK
--MKE-emlékérem Kiss Jenő számára
--Bodor Ádám kapja az idei Kriterion Koszorút
RENDEZVÉNYEK
--Határon túli szekció az MKE 55. vándorgyűlésén
--Biblioterápiás drámajáték a sepsikőröspataki Írisz Háznál
--Nagy Gáspár költőről a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
--Hány szem víz található az esőben? Bemutatták Mircea Cărtărescu kötetének magyar fordítását Csíkszeredában
--Könyvtár a hagyománytól a mesterséges intelligenciáig – ABR-konferencia Nagyszebenben
--Nem karanténban tartani, hanem egymásba oltani az egyes régiók magyar irodalmát – Tricikli fesztivál Sepsiszentgyörgyön
INTERJÚK
--Hogyan tehetjük érdekeltté gyermekeinket az olvasás iránt?
--Milyen legyen a jó mese?
--Beszélgetés Mikó László kolozsvári könyvkötővel
--Interjú Gálfalvi Ágnessel a romániai magyar könyvkiadásról
--„Könyvtáros néni, akkor ezt hová tegyük?” – a felvinci kultúráról kicsit másképp
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Vjacseszlav Szereda műfordító, irodalomtörténész
--Búcsú Gajzágó Márton könyvkiadótól, publicistától
--Elhunyt Vickó Árpád műfordító
--Meghalt Dancs Árpád helytörténeti szakíró, zeneszerző
KÖNYVAJÁNLÓ
--Nyári olvasmányjavasló listák
--Szilágysági borászok mesélnek
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--A vidéki Erdély egy brit fotográfus szemével
--Uniós támogatások közkönyvtáraknak - munkakönyv
MOZAIK
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
--Régi könyvek ünnepe júliusban – romániai könyvkiállítások
--Ötvenöt éves a Kapuállító
--A könyvtárosnő, aki harminc éven keresztül minden adást rögzített
--Hozzáférhető Stephen Hawking tudományos és személyes archívuma
--150 000 kötetet szerzett börtönök könyvtárainak egy volt rab
HAZAI
--Megnőtt az érdeklődés a kultúra iránt
Egyre jobban érdeklődnek a hazai kultúra iránt a romániai lakosok és a külföldi turisták – állapította meg 2024. július eleji Facebook-bejegyzésében Raluca Turcan kulturális miniszter. A bejegyzés szerint a múzeumokat, közgyűjteményeket, botanikus kerteket, állatkerteket, akváriumokat és természetvédelmi területeket látogatók száma 2023-ban 3,1 millióval nőtt 2022-hez képest. Turcan az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatait idézte, eszerint 2023-ban 19,1 millióan tettek látogatást az említett létesítmények valamelyikében.
A Múzeumok éjszakája országos rendezvényen részt vevő látogatók száma 2022-ben 481 000 volt, 2023-ban már 596 000. A múzeumok és közgyűjtemények hálózata 2023-ban összesen 464 állami és magánintézményt számlált, ami 18 intézménnyel több, mint 2022-ben. A felsorolt intézmények több mint 33,5 millió kulturális és természeti értéket tettek látogathatóvá a nagyközönség számára, ami 713 000-rel több, mint 2022-ben – olvasható a miniszter bejegyzésében.
Nőtt az előadások, koncertek száma, illetve látogatóik száma is. 2023-ban 24 100 koncertet és előadást tartottak az országban, amelyeket 6,1 millió néző tekintett meg, közel kétmillióval több, mint 2022-ben.
A könyvárakat aktívan látogatók száma 2023-ban 57 000-rel nőtt 2022-höz képest. Országszerte hatszázezerrel több könyvet kölcsönöztek ki tavaly, mint tavalyelőtt. Egy aktív könyvtárlátogató átlagosan 11,5 könyvet kölcsönzött ki egy év alatt.
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Ha nyár, akkor Kertkönyvtár
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár népszerű nyári programja, a Kertkönyvtár idén augusztus 14-ig várja az érdeklődőket. Babzsákokra, plédekre, párnákra heveredve lehet olvasni, mesét hallgatni, társasjátékozni, játszani, barátkozni, vagy csak megpihenni a könyvtár sarkánál lévő kis kert fenyőfája alatt. A hallgatóság nagyrésze visszatérő könyvtárlátogató, de sokakat ez a program fog meg az olvasásnak, és sok, külföldön élő unoka itt kapaszkodik a magyar szóba.
A Kertkönyvtár keddtől péntekig 10 és 12 óra között tart nyitva, rossz idő esetén elmarad. A meseolvasás 10:30-kor kezdődik. A részvételnek nem feltétele a könyvtári belépő megléte, de beiratkozásra is biztosítanak lehetőséget.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/nyari-programot-kinal-a-sepsiszentgyorgyi-bod-peter-megyei-konyvtar
--Újabb Nevesincs tábor a Fiókkönyvtárban
2024. június 24. és 28. között zajlott a IV. Nevesincs tábor a Fiókkönyvtárban. Éltes Enikő könyvtáros idén negyedszerre szervezte meg, ezúttal tizennégy, 6–12 éves gyermek részvételével.
Mint minden alkalommal, ezúttal is rengeteg meglepetés és érdekes foglalkozás várta a résztvevőket. A tábor a Mesejáró térkép segítségével, varázsnév-választással kezdődött, majd mindenki megalkothatta saját tábori pólóját. Idén a növények, bogarak, tündérek és manók kerültek előtérbe. A mesehallgatás és meseírás mellett volt virágszedés, gyógynövénykeresés, rajzolgatás, naplóírás, gyurmaékszer- és karperec-készítés, még horgolás is az utolsó napon, kinek-kinek kedve szerint. Hétfőn Sándor Attila nyugalmazott könyvtáros kolléga segítségével papírból kabócát hajtogattak, kedden gyöngyből katicabogarak születtek. Szerdán elárasztották a rovarok a könyvtárat: Kolumbán Hanna képzőművész vezetésével a gyerekek mindenféle bogarat teremtettek agyagból.
Részleteket olvastak fel Gerald Durell Családom és egyéb állatfajták című kötetéből, illetve Amy Nielander varázslatos csendes könyvét a katicabogarak versenyéről (La gara delle coccinelle). A csütörtöki napon – az újabb izgalmas mesék után, Hanna tündérkeresztanyasága mellett – hatalmas örömfestegetés nyomán gyönyörű festmények készültek. A tábor utolsó napján – miután már hétfőn kipróbálták a gyerekek, hogyan kell gyógynövényekből olajos kivonatot nyerni – kenőcsöt is készítettek közösen.
Természetesen nem csak könyvek között, hanem könyvekkel is éltek a tábor idején, de azért naponta kétszer közösen étkeztek, megosztva egymással nem csak az ételt, hanem az előkészületek, elpakolás, mosogatás tapasztalatát, „örömét” is.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/ujabb-nevesincs-tabor-a-fiokkonyvtarban
--Digitális készségfejlesztő központokká alakítanak át háromszéki könyvtárakat
Háromszéken új funkciót szánnak 13 városi és vidéki könyvtárnak, amelyeket korszerű informatikai eszközökkel szerelnek fel és digitális készségfejlesztési központokká alakítanak át. Jakab István Barna, a háromszéki önkormányzat alelnöke szerint 2 millió lej értékű uniós finanszírozásból laptopokat, táblagépeket, okostáblákat és egyéb informatikai eszközöket vásárolnak 13 könyvtárnak, és közülük kettőnek az épületét is felújítják.
Az országos helyreállítási alapból (PNRR) megvalósuló projekt részét képezi a Kovászna megyei önkormányzat fenntartásában működő sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár felszerelése, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, a Kovásznai Városi Könyvtár, valamint Árkos, Bereck, Szentkatolna, Kökös, Gelence, Ozsdola, Kézdiszentkereszt, Torja, Szitabodza és Zabola községek könyvtárainak modernizálása és informatikai eszközökkel való ellátása. Jakab István-Barna szerint a kökösi és szentkatolnai könyvtárakon felújítási munkálatokat is végeznek.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök szerint a projekt a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi könyvtárak igazgatóinak kezdeményezésére indult, és a helyi önkormányzatok bevonásával összesen 13 könyvtárat szerelnek fel informatikai eszközökkel, illetve újítanak fel. Az országos helyreállítási alap (PNRR) által finanszírozott programban egyébként országos szinten 60 vidéki vagy városi könyvtárat újítanak fel, és 650 könyvtár informatikai felszerelését korszerűsítik. A projekt 65 ezer személy digitális alapkészségének fejlesztését célozza.
--Átadáshoz közel a felújított biharszentandrási könyvtár
A Bihar Megyei Tanács tájékoztatása szerint végéhez közeledik a biharszentandrási könyvtár renoválása, amelynek újranyitását a szeptemberi tanévkezdethez kötik. A települési önkormányzat közben versenytárgyalást hirdetett az eszközbeszerzésekre, illetve a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár könyveket vásárol ötezer euró értékben, amihez a pénzforrást a megyei tanács költségvetéséből biztosítják. A téka korszerűsítése európai uniós pénzforrásokból történik, az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR). Szintén ezen projekt keretében újítják fel a megyei könyvtárat, illetve a biharszentandrási és a fugyivásárhelyi tékákat, valamint vásárolnak felszereléseket ezeknek és még huszonöt községi könyvtárnak. Mindez bruttó közel 25 millió lejbe kerül, a megyei tanács önrésze negyven százalék. A szentandrási könyvtárat 1,5 millió lejből modernizálják, teljes egészében megyei költségvetési keretből. A többi helyen különböző szakaszoknál tartanak a munkálatok.
Forrás: https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2024/05/ket-evet-vesz-igenybe-a-konyvtar-felujitasa
--Maratoni kirakózás a székelyudvarhelyi könyvtárban
Ismét sor került a Kiraklak a könyvtárnál elnevezésű eseményre, 2024. július 20-22 között Székelyudvarhelyen! A 48 órás puzzle-maraton több tucatnyi érdeklődőt mozgatott meg és családias hangulatban telt Székelyudvarhelyen: számos, több ezer darabból álló, két- és háromdimenziós kirakóst összeraktak, de a résztvevők szerint ennél többről szólt ez a néhány nap, hiszen volt, aki estétől hajnalig a könyvtár előtt keresgélte az összeillő darabokat.
A Kiraklak a könyvtárnál elnevezésű rendezvényt a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) és a székelyudvarhelyi városi könyvtár szervezte. Akadtak, akik családdal, mások barátokkal látogattak el a programra, de olyanok is voltak, aki játék közben barátkoztak össze.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/maratoni-kirakozas-szekelyudvarhelyen
--Népszerű az olvasás Székelykeresztúron
Véget ért a Székelykeresztúri Városi Könyvtár könyvtárlátogatási versenye, díjazták a legkitartóbban könyvtárba járó tanulókat. A versenykiírást idén januárban tették közzé a 0–4. osztályos diákok számára. A versenyben részt vevők a tanév folyamán minden könyvtárlátogatáskor kaptak egy-egy matricát, amit egy gyűjtőfüzetbe ragaszthattak be, hetente legfeljebb kettőt. Akik a tanév végéig a legtöbb matricát gyűjtötték össze, értékes könyvcsomagot kaptak jutalmul.
A versenyben kilencven kisdiák vett részt, akik összesen ötszáz alkalommal látogattak el a könyvtárba januártól júniusig. A szervezők közölték, egy tavalyi, napköziseknek kiírt könyvtárlátogatási verseny folytatása volt a mostani, annak sikerességén felbuzdulva terjesztették ki a nagyobb korosztályra is a versenyt. A könyvtár vezetősége hangsúlyozta, olvasásra csalogatónak szánták a kiírást, érintett volt benne szülő, nagyszülő és nagyobb testvér is, hiszen ezt a korosztályt még el kell hozni a könyvtárba. Ez nem csupán játék volt, hanem lehetőség arra, hogy a gyerekek felfedezzék a könyvek csodálatos világát, ismertették a szervezők.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/igenis-nepszeru-az-olvasas
--Mesevakáció a Maros Megyei Könyvtárban
A Maros Megyei Könyvtár 6–12 év közötti gyermekeknek tart ingyenes, 90 perces műhelyfoglalkozásokat idén júliusban és augusztusban, minden kedden és csütörtökön délelőtt 10 órától a Demokrácia fészkében (Városháza / Primăriei u. 2. sz., bejárat az American Corner felől). A részvétel feltétele az érvényes olvasókártya. A helyek száma korlátozott, feliratkozni az esemény Facebook-oldalán elérhető űrlap kitöltésével lehet.
Forrás: https://nepujsag.ro/articles/hirek-rendezvenyek-466
--Augusztus végén újból „A jövő könyvtára” Székelyudvarhelyen
2024. augusztus 29-30-án kerül sor A jövő könyvtára című konferenciára, amelyet 2018 óta szerveznek meg évente, célja intézmények bemutatása, szakmai tevékenységek ismertetése, valamint – a könyvtárak előtt álló jelen- és jövőbeli kihívások megbeszélése mellett – a Kárpát-medencei magyar könyvtárosok közötti kapcsolatépítés, kapcsolattartás.
Az idei konferencia aktuális témáinak bemutatását külföldi meghívottak és hazai szakemberek vállalták: Könyves véleményvezérek a könyvtárban? Avagy a könyves influenszerek és a közkönyvtárak olvasásnépszerűsítő tevékenységének lehetséges metszéspontjai (Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, igazgató – Katona József Könyvtár, Kecskemét); Több, mint kép – A silent book közösségi élményt teremtő ereje (Lovas-Szabó Kitti, könyvtáros - a.lapozó meseklub foglalkozásvezetője, Budapest); Lenni vagy nem lenni? Avagy mit vár el a fenntartó a könyvtáraktól? (Bíró Barna-Botond, elnök – Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda); Programming for and with young adults (Merel Kuitert, könyvtáros - Libraries of Noord-Oost Brabant, Hollandia). A gyakorlati foglalkozások közül kiemelendő a Közkönyvtári Börze 2024 (Kovácsné Koreny Ágnes, főigazgató - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest), illetve a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár programjai (Lázok Klára és Agyagási Hajnal osztályvezetők irányításával).
A konferenciára a jelentkezési határidő 2024. augusztus 9., a jelentkezést ezen az űrlapon lehet megejteni: https://forms.gle/EEJAYXvmtQrt7h5t9
Forrás: https://www.facebook.com/groups/2263096380388684
--Könyvturka Székelykeresztúron – immár hetedik alkalommal
2024 júliusának elején idei első „könyvturkáját” tartotta a Székelykeresztúri Városi Könyvtár – a kulturális intézmény ugyanakkor már hetedik éve szervezi meg ezt az akciót, amely nagyon népszerű a városlakók körében.
Évente egy-két alkalommal az adományokból összegyűlt, ám fölösleges vagy a könyvtár leltárából már kivezetett könyvekből szervez könyvturkát az intézmény.
– Nagyon sok könyv talál új gazdára így, hiszen ami valakinek szemét, az a másiknak kincs. Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk évről évre, és boldoggá tesz, hogy olyanokhoz kerülnek a könyveink, akik megbecsülik, elolvassák – fogalmazott Lőrinczi Edit, a téka munkatársa.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/minden-betu-szamit-nem-hagyjak-elveszni
DÍJAK
--MKE-emlékérem Kiss Jenő számára
2024. július 18-án, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 55. vándorgyűlésén MKE-emlékérem kitüntetésben részesült Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület alapító elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke.
Kiss Jenő közösségteremtő ember, intézmények, szervezetek, kiadványok, szakmai fórumok alapítása, indítása, megerősítése fűződik nevéhez; hivatásában kiemelkedő szereppel bír a könyv, az írott kultúra. Már az 1960-as évek közepén, tanárként eljegyezte magát a könyvekkel, hogy aztán több mint 30 évnyi könyvtárvezetői munkája során ez a kapcsolat kiteljesedjék. Ha végigtekintjük a rendszerváltás utáni évtizedek erdélyi vagy tágabb magyar művelődéstörténetét, számos meghatározó esemény kapcsán feltűnik a neve. Munkásságának középpontjában a romániai, erdélyi magyar könyvtárügy állt, amelynek előrehaladásáért döntően sokat tett. Több erdélyi egyesületben töltött be fontos szerepet, a romániai magyar könyvtárhálózat kiépítésében, erősítésében jelentős részt vállalt; küldetésének érezte a könyvtárszakma és a közművelődés fellendítését, beletartozik életművébe könyvadományok közvetítése, állománylétesítés, átfogó könyvtártámogató programok megvalósítása, szakmai tanácskozások, olvasótáborok, könyvtároskonferenciák és vándorgyűlések szervezése is. 1996-ban elindította a romániai magyar kiadói termést megjelenítő Könyvesház folyóiratot.
Kiss Jenő 1990 után tevékeny közreműködője volt a magyar-magyar könyvtári szakmai kapcsolattartás újbóli megteremtésének. 2000-ben részt vett a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének megalapításában, amelynek elnökeként a két ország könyvtárosegyesületének kapcsolatát is magas szintre emelte.
Kiss Jenő érdemeinek elismeréseként 2001-ben magyar állami kitüntetést, Szinnyei József-díjat vehetett át, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 2005-ben Monoki István-díjjal jutalmazta. 2021-ben Sepsiszentgyörgy város önkormányzata Pro Urbe díjjal köszönte meg munkásságát.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete közötti kiemelkedő szakmai kapcsolat megteremtéséért, a romániai magyar könyvtári kultúra fejlesztéséért részesítette kitüntetésben Kiss Jenőt az MKE elnöksége.
Videó itt: https://www.facebook.com/magyarkonyvtarosokegyesulete/videos/1001007661329852/
Forrás: Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke által közzétett bejegyzés az RMKE privát Facebook-csoportjában
--Bodor Ádám kapja az idei Kriterion Koszorút
A csíkszeredai Kriterion Alapítvány ezzel a díjjal jutalmazza azokat a személyiségeket, akik több évtizedes munkásságukkal és teljes életművükkel Erdély és a magyar kultúra rangját emelik Európában és szerte a nagyvilágban. Az elismerést eddig huszonnégy alkalommal ítélték oda a szellem, az irodalom és művészetek kiválóságainak.
Az első díjazott Jakó Zsigmond történettudós volt 1995-ben, a díjazottak között szerepel többek közt Kányádi Sándor költő, Tompa Gábor színházi rendező, Barabási Albert-László hálózatkutató, Gaál András és Márton Árpád festőművész, illetve Zöld Lajos, a gyergyószárhegyi művésztelep alapító triásza, Deák Ferenc grafikus, Molnár Levente operaénekes, Egyed Ákos történész, Korniss Péter fotográfus, Kántor Lajos irodalomtörténész, Toró Tibor fizikus, Markó Béla költő. Az alapítvány képviselői a napokban bejelentették, hogy a 2024-es kitüntetett Bodor Ádám, a Nemzet Művésze cím birtokosa, Kossuth-díjas író lesz.
Forrás és a teljes cikk itt: https://nepujsag.ro/articles/bodor-adam-kapja-az-idei-kriterion-koszorut
RENDEZVÉNYEK
--Határon túli szekció az MKE 55. vándorgyűlésén
2024. július 17. és 20. között Szegeden került sor a Magyar Könyvtáros Egyesület 55. vándorgyűlésére, amelyen több új szekció is bemutatkozott, közöttük a Határon túli szervezeteké, amely július 19-én kerekasztal-beszélgetés formájában vizsgált olyan témákat, mint a könyvgyűjtemények fejlesztése és megőrzése, a kutatás és olvasásnépszerűsítés többnyelvű környezetben, az író- és olvasó találkozók és más kulturális rendezvények jelentősége, illetve az együttműködések és kapcsolati hálók fenntartása.
A beszélgetés résztvevői Bednárik Prokec Zita (Juhász Erzsébet könyvtár, Topolya), Bodnár Róbert (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, digitális műhely), Kovács Eszter (Romániai Könyvtárosok Egyesülete, alelnök, Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár), Varga Éva (Beregszászi Járási Központi Könyvtár), dr. Zágorec Csuka Judit (Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ) voltak. A beszélgetés moderátora Tegdes Egyházi Dóra volt, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.
Forrás: https://mkevandorgyules.hu/szekcioulesek/
--Biblioterápiás drámajáték a sepsikőröspataki Írisz Háznál
2024. június 26. és 30. között a kisgalambfalvi Három Galamb Egyesület sérült fiataljai és kísérői a sepsikőröspataki Írisz ház táborozóhelyén töltöttek öt napot.
A tábor szervezői Filipov Soó Zsuzsa és Simó Éva, a Három Galamb Egyesület vezetői voltak. A jól átgondolt és alaposan megszervezett programok egymást követték.
A negyedik napon Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa biblioterapeutaként kapcsolódott be a programba. Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művét adta elő, Bajcsi Kinga székelyudvarhelyi óvónő és pszichológus segítségével, aki a kis herceget játszotta, a többi szereplőt pedig a biblioterapeuta „önmagára szabta”. Így helyszínről-helyszínre újabb embertípussá változott. A karakterek komolyak, de egyben mókásak is tudtak lenni. Az utazás során, a találkozások sodrában, nyilván a kis hercegnek is meg kellett vívnia saját belső csatáit. Az emberekkel való kapcsolatteremtés nem mindig könnyű folyamat… A hangsúly a barátságra tevődött. Minden egyes helyszín új feladatot hozott, amelyet a foglalkozáson részt vevőkkel együtt próbáltak értékelni, akárcsak a történteket, és a foglalkozás végére igyekeztek megoldásokat keresni.
A foglalkozás végére a fiatalok és kísérőik felpróbálhatták kedvenc karakterük jelmezeit. Egy kis időre átváltozhattak azzá a figurává, akit láttak és éreztek az előadás során.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/07/biblioterapias-dramajatek.html
Forrás: https://www.facebook.com/groups/926957151018400/
--Nagy Gáspár költőről a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
2024 július 23-án 18 órakor került sor Nagy Gáspár költő kötetének ismertetésére a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A Hullámzó vizeken kereszt című kiállításon Nagy Gáspár versei Kőnig Róbert grafikus illusztrációival kerültek bemutatásra. A kiállítást Petrik Béla irodalomtörténész, a Nagy Gáspár Alapítvány titkára nyitotta meg a könyvtár emeleti termében.
Líra és erkölcs egybeolvadása – így is jellemezhetnénk Nagy Gáspár, Kossuth- és József Attila-díjas költő írásait, aki kikezdhetetlen magatartással emelt szót kulturális értékek mellett és a történelmi igazságtalanságok ellen. Verseiben az esztétikai érték részévé vált a morális ítélet. Költészetét a történelmi jelenlét jellemzi, ahogy a magyarság életének alakulását figyelte, ugyanakkor költői ítélkezése a keresztény hit mélységére épül.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
--Hány szem víz található az esőben? Bemutatták Mircea Cărtărescu kötetének magyar fordítását Csíkszeredában
2024. július 18-án a csíkszeredai Városháza dísztermében mutatták be Mircea Cărtărescu író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának magyar fordításban megjelent kötetét, a Ne kiáltsd sohasem segítség című versgyűjteményt. A szerzővel Visky András Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg, a kötet fordítója beszélgetett.
A beszélgetést Visky András indította, aki, mint maga is hangsúlyozta, nem hivatásos fordító, és ilyen jellegű munkát is leginkább színházi szövegek kapcsán végez. Ez a kötet azonban más volt, mert amint kinyitotta, egy különleges világban találta magát, amely egyből megragadta. Nem csupán vers követ verset, a szövegek egységgé állnak össze, olyan univerzumot hozva létre, amely az olvasás végeztével sem szűnik meg.
Otthoni érzi magát Csíkszeredában, fogalmazott Mircea Cărtărescu, épp úgy, ahogy a BookArt kiadónál is, amelynél már jelent meg kötete. Ez azonban számára is kicsit más, mint a többi. Évek óta nem írt verseket. Nagy szeretettel és érdeklődéssel fordult ugyan mindig a kortárs költészethez – s mint kiemelte, éppúgy a magyarhoz, mint a románhoz, hiszen mindkettő képviselői közt igencsak jó mesterek vannak –, ő maga inkább a prózában mozgott otthonosabban. Kereste azonban életének „ecsetjét”. Mint fogalmazott, a költő az, aki nem felejtette el, hogyan kell gyermeknek lenni. Amíg az ember fiatal, nincsenek határok, ő pedig pontosan tudja, milyen az, amikor az irodalmat cenzúra által határok közé szorítják. A kortárs irodalmi szféra teret ad a gyermeki határtalanság megőrzésére, ezáltal pedig egy világra, amely tele van szépséggel és ragyogással.
A kortárs irodalom két kiemelkedő alkotója, Mircea Cărtărescu és Visky András tökéletes összhangban képesek bármilyen nyelven átadni a lélek elveszettségét úgy, hogy közben szinte láthatóvá válik az a belső erő, amely mindemögött munkálkodik. Hogy ez méginkább érezhető legyen: a költő és kötetének fordítója fel is olvastak néhány verset – románul is, magyarul is. És hogy az „eredeti fordítás” szavaival éljünk: ez még mindig csak egy szem víz az esőben, s hogy valójában hány van, azt nem lehet megszámolni, hiszen egyik a másikban széttörik.
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/mircea-crtrescu-legujabb-kotetet-mutattak-be-csikszeredaban
https://liget.ro/studio/job-tortenete-a-mienk-is-mindannyiunke
--Könyvtár a hagyománytól a mesterséges intelligenciáig – ABR-konferencia Nagyszebenben
A Román Könyvtáros Szövetség (ABR) éves konferenciájára idén 2024. szeptember 3. és 6. között kerül sor Nagyszebenben, „Könyvtár a hagyománytól a mesterséges intelligenciáig” címmel. Az idei rendezvény szervezőpartnere a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár.
A konferenciára a regisztráció az e célra kialakított online felületen történik (augusztus 16-ig lehetőség van kedvezményes áron regisztrálni).
Forrás: https://2024.abr.org.ro/ro/organizare/0/cuvant-de-bun-venit
https://2024.abr.org.ro/ro/informatii-utile/0/taxa-de-participare
--Nem karanténban tartani, hanem egymásba oltani az egyes régiók magyar irodalmát – Tricikli fesztivál Sepsiszentgyörgyön
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztiválon. A rendezvény egyik író meghívottja arról beszélt, miként élte át, amikor megtudta, hogy az apjának hitt férfi mégsem az édesapja, míg egy ikerpár eredeti performansszal idézte fel néhai nagymamája évtizedekkel ezelőtti újságírói látleletét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/nem-karantenban-tartani-hanem-egymasba-oltani-az-egyes-regiok-magyar-irodalmat-n-tricikli-fesztival-szentgyorgyon
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/167295/tricikli-%E2%80%93-mozgo-irodalmi-fesztival-sepsiszentgyorgyon
INTERJÚK
--Hogyan tehetjük érdekeltté gyermekeinket az olvasás iránt
Az idei SepsiBook könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon több program szólt a gyermekeknek, mint a felnőtteknek, és azokon kívül, amelyeken közvetlenül is részt vehettek, a pedagógusoknak is szerveztek műhelyfoglalkozásokat. Mindezt azért, hogy a gyermekek szeressék meg a könyvet, ne keserves házi feladat legyen az olvasás, hanem kaland.
E találkozások egyik legaktívabb résztvevője, mozgatója Vinczellér Katalin magyar és médiaszakos tanár, a Pagony Kiadó munkatársa, a HUBBY – Magyar Gyermekkönyv Fórum elnökségi tagja volt, aki a 11–13, 13–15, 14–18, 16–18 éveseknek és a pedagógusoknak is házigazdája volt egy-egy könyvbemutatón, rendhagyó irodalomórán, beszélgetésen, műhelygyakorlaton. Volt olyan, hogy a jelenlévő, két osztálynyi diák közül egy sem olvasta a korosztályának szóló könyvet, de a kezdeti feszengés után már bátran felelgettek a faggatásra, együtt gondolták tovább a mesehősök jellemét vagy útját, és bizonyára lesznek, akik el fogják olvasni azt a történetet, amely iránt sikerült felkelteni az érdeklődésüket. Már az is megéri, ha harminc gyermekből kettő ráveti magát a könyvekre – állítja Vinczellér Katalin, aki e sok esemény után is készségesen nyilatkozott.
„A tanároknak, íróknak, kiadóknak, kultúrpolitikusoknak nagyon együtt kellene dolgozniuk azon, hogy ott legyen a gyermekek palettáján az olvasás; ehhez kellenek a jó könyvek – szerencsére van választék, a kortárs magyar irodalom nagyon sok jót hozott az utóbbi 15–20 évben –, de időt is kell teremtenünk arra, hogy ezzel foglalkozzunk. Az oktatásból sokszor épp az idő hiányzik, haladni kell a tantervvel, de ha az irodalomtanítás kimeneti szabályozására figyelünk, elveszítjük a gyermekeket. 25 éve tanítok, és úgy érzem, érdemes vállalni a kockázatot, hogy előbb időt szánjunk az érdeklődés felkeltésére; utána jobban fogunk haladni a tananyaggal is.
Az alapkérdés az, hogy miért olvassunk. Hát mert olyan sok izgalmas mintát láthatunk az életről, különböző helyzeteket, megoldásokat, lehetséges útvonalakat, váratlan fordulatokat, távoli helyeket, amelyeket senki nem tud mind megtapasztalni, legyen bármilyen gazdag és érdekes élete, hiszen senki sem tud például utazni az időben, előre vagy hátra. Analógiákat találhatunk a saját életünkre, a gyermekek a felnövés, a szülőkkel, barátokkal való viszonyok, az ambíciók kérdéseivel szembesülhetnek, feltehetik maguknak a kérdést, hogy akarnak-e valamit kezdeni a világgal... Könyvben sokkal több mindent lehet, mint a valóságban, én ezzel biztatok olvasásra mindenkit. A betűk számát tekintve valószínűleg tényleg kevesebbet olvasnak a mai generációk, de megfelelő módszerekkel – szórakoztatással is – be lehet húzni őket, és lehet, hogy tanulnak valamit, ami egy életre megmarad, akármi lesz a foglalkozásuk.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/166981/hogyan-tehetjuk-erdekeltte-a-gyermekeket-az-olvasasban
--Milyen legyen a jó mese?
A buszon utazva a telefonjába kezdi el írni, így születnek a Pitypang és Lili sorozat történetei – ezt is elárulta a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Pásztohy Panka, az egyik legnépszerűbb magyar gyerekkönyv-illusztrátor, aki íróként is alkot. Legelső munkája a Panka és Csiribí című sorozat rajzolása volt, majd a Pitypang és Lili című sorozatot már szerzőként is jegyzi. Ennek két kötetéért Aranykönyv-díjat kapott.
„Amikor gyerekkönyvet írunk, egyrészt lényeg, hogy olyat írjunk, amilyen még nem volt, másrészt mivel a gyermek még tudatlanabb, és egyébként is egész nap okítjuk, próbáljuk rávezetni az életre, a mese – pont az a jó benne, hogy – ezt segíti, de nem direkt módon. Nem szeretem a nagyon direkt oktató meséket – bár most pont egy bilis könyvet illusztráltam, nagyon direkt oktató mese, de imádják a gyerekek, valami miatt, valószínűleg, mert a saját élethelyzetüket ismerik fel benne. Egyébként ezért mondtam a beszélgetésen, hogy szerintem az a jó mese, amikor a szülő meséli el a gyereknek az ő napját. Van, akinek ez nem megy. Nekik nagyon jó kapaszkodó egy mesekönyv, mert amíg abból olvas, együtt töltik az időt.
Az igazán jó gyerekkönyv szerintem az, ami egy kicsit elindítja a gyerek gondolkodását, akár az empátia irányába, hisz nekünk például volt problémánk az iskolán belüli bántások miatt a nagylányommal. Abban hiszek, hogy lehet a gyerekeknek utat mutatni, vagy mintát adni akár a mesekönyvek által. Ezért próbálom mindig a saját sorozatomba ezt belevinni. A humor is nagyon fontos, mindegyik részbe igyekszem valami vicceset becsempészni. Azon, hogy apa fél pár papucsban ugrál a kertben, minden gyerek hahotázik. Felnőtt szemmel lehet, hogy annyira nem vicces. Érdemes szerintem a felnőttnek is kikacsintani, belevinni a rajzba, szövegbe számukra vicceset, hogy ne unatkozzon a szülő sem. Az a jó, amikor együtt egy nagy élmény a könyv.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Pasztohy-Panka-az-a-jo-mese-amikor-a-gyerek-napjat-alakitja-tortenette-a-szulo-INTERJU
A kolozsvári könyves seregszemle alkalmával készült más interjúk:
https://maszol.ro/eletmod/Mi-fer-bele-egy-kaveba-Nyary-Krisztian-iroval-beszelgettunk
https://maszol.ro/kultura/Bajzath-Maria-A-kepzeleted-a-legnagyobb-eroforrasod
--Beszélgetés Mikó László kolozsvári könyvkötővel
Mikó László Kolozsváron született 1972-ben (szülei is kolozsváriak), iskoláit helyben végezte, az első tíz osztályt magyar, a maradék kettőt román nyelven. 1990-ben érettségizett. Szerszámlakatosnak készült, elvégzett egy kétéves technikusi képzést, aztán következett egy év katonai szolgálat, végül eladási ügynökként helyezkedett el. Jelenleg könyvkötőként és ingatlanügynökként dolgozik.
„– Több helyen olvastam, hogy a könyvkötő szakma kihalófélben van. Igaz ez? Mi a helyzet a szakmával itt, Kolozsváron?
– Igen, igaz. Ahogy maga a könyv is. Ha megnézzük, régebben elég sok helyen lehetett könyvet venni. Ma már csak egy-két könyvesbolt van. Mindenki az elektronikus formátumokat keresi. Nagyon kevesen maradtak, akik nyomtatott könyveket vesznek. És mivel a könyv annyira már nem kelendő, a könyvkötészet is leáldozóban van. De van egy másik ok is. A munkafolyamatokat egyre inkább gépek végzik.
Egy teljesen szakképzetlen ember szinte egyedül meg tudja oldani egy könyv bekötését a gépek segítségével.
(...) – Hány könyvkötő dolgozik ma Kolozsváron? Lehet ezt tudni?
– Hagyományos értelemben vett könyvkötők… nos, én kettőről tudok. A régi szakemberek, akik kézi könyvkötést végeztek, eltűntek. Emlékszem, az egyik ismerős bácsi szokta is mondogatni, ő nem könyvkötő, ő könyvrestaurátor. És persze voltak azok a könyvkötők, akik a helyi állami nyomdában dolgoztak. Aztán a könyvtáraknak is megvoltak a saját könyvkötőik. De aztán az állami nyomda, az Ardealul bezárt, a könyvkötők kiöregedtek, közben bejött a gépesítés és szakemberre már nem volt szükség. A könyvtárakból is eltűntek a könyvkötők. Mi még bedolgozunk egy-két könyvtárnak. Például, év végén összegyűjtik az év közben megrongálódott könyveket, mi pedig helyrehozzuk őket. Itt elsősorban olyan könyvekről van szó, amelyeket nehéz helyettesíteni. Mondták is: ha egy új könyv szétmegy, inkább vesznek még egy példányt, egyszerűbb és gyakran olcsóbb is, mint javíttatni.
– Akartam is kérdezni: a könyvművesség ernyője alá több szakma tartozik. A restaurálás, illusztrációk nyomása, könyvkötés, könyvtervezés. Magyarországon például mindezeknek nagy reneszánsza van.
– Itt nálunk, de sok helyen másutt is, ezek a szakmák gépesítettek. Ha kézzel dolgozunk, egy könyv bekötése körülbelül másfél órát vesz igénybe. Egy darab. Ha sorozatban dolgozunk, akkor is egy órába beletelik. Ha utánaszámolunk, már az órabér miatt is érthető, miért vagyunk olyan kevesen. Egyszerűen drága a kézi munka, nem éri meg.
– Belőled hogyan lett könyvkötő? Családi hagyomány? Saját döntés?
– A történet ott kezdődik, hogy a kilencvenes években a sógoromnak volt egy fénymásoló vállalkozása, és feltűnt, milyen nagy az igény a könyvkötésre. Így történt, hogy eleinte a szüleim kezdtek vele foglalkozni. Édesapám szerszámlakatos volt, korábban sok nyomdának dolgozott, szerszámokat, kisebb gépeket készített nekik, ezért nem volt számára idegen ez a szakma. Ő készítette a könyvkötéshez szükséges szerszámok, egyszerű gépek nagy részét is. Amikor tehát meglátták a lehetőséget, a szüleim elkezdtek kísérletezni a könyvkötéssel. Édesanyám korábban mesterként dolgozott a Napochim műanyaggyárban, tehát számára sem volt ismeretlen a könyvkötészet, mint fogalom, ugyanis a műanyag borítók elkészítését felügyelte, de belső használatra noteszeket is készítettek, szóval édesanyám kötötte a könyveket, édesapám pedig nyomta rájuk a feliratokat. Ő készítette a szövegnyomáshoz szükséges betűkészleteket is. (...)
Forrás és a teljes cikk itt: https://foter.ro/cikk/miko-laszlo-konyvkoto-ma-az-emberek-inkabb-vesznek-egy-uj-peldanyt-ha-egy-konyv-szetmegy/
--Interjú Gálfalvi Ágnessel a romániai magyar könyvkiadásról
„– Az erdélyi magyar könyvkiadás jelentős hagyományokra tekint vissza. A mai kiadói gyakorlat mennyire tartja fontosnak ezt az örökséget?
– Amikor az erdélyi könyvkiadás hagyományairól beszélünk, fontos, hogy elsősorban a minőség hagyományára gondoljunk, amit a Kriterion is képviselt, az igényességre és a szakmai tudásra. A Kriterion-hagyomány mellett létezett más magyar kiadó is, említettük már a Dacia Kiadót, de példaként hozhatjuk a mezőgazdasági kiadót is, a Cerest. A nyolcvanas évekig ezek valamelyest saját hagyományt képviseltek.
A rendszerváltás után megjelenő új kiadók egy része automatikusan próbált a Kriterion nyomába lépni, és folytatni azt a hagyományt. Megjelentek viszont friss, modern kiadói programot képviselő kiadók is, mint a már említett Koinónia is. Néhányuk nem volt sajnos hosszú életű, hamar megszűntek.
A hagyomány tehát a minőségre, a formai igényességre, a külalakra vonatkozik. Természetesen mindig van tere az újításnak is, csak az az újítás ne az igényességből való alábbhagyást jelentse, hanem új területek, új témák felkarolását. Például a multikulturalitást, a körülöttünk élő népekkel való kapcsolatot.
A Kriterionnak nagyon fontos volt a fordítás is, román és német irodalomból rengeteget fordítottak. Nemzetiségi kiadóként jiddis és tatár nyelven is adtak ki könyveket. A hagyományt H. Szabó Gyula, az új Kriterion vezetője próbálta folytatni, de egyre kevesebb igény mutatkozott erre a nemzetiségek részéről.
Ezek azok a pászmák, amelyek felé tájékozódni kellene. Mindenképp érdemes lenne kihasználni a köztes helyzetet, amiben a romániai magyarság van. A Lector Kiadónál például pár év útkeresés után ráálltunk a román irodalomból való fordítások kiadására, és most már erről is ismernek Magyarországon. Ezért van egészen jó nevünk ott, mert úgy tartanak számon, mint akik jó román írókat adnak ki. (...)
– Vannak adataink az erdélyi magyarok könyvolvasási, könyvvásárlási szokásairól?
– Magyarországon a könyvvásárlás és a könyvolvasás kutatása is nagy hagyományokra tekint vissza, rendszeresen publikálnak a témában. Erdélyben egészen a legutóbbi időkig kevés ilyen kutatást végeztek, nemrég kezdte a doktori iskolát egy kutató ilyen témával. Szerencsénk van, amikor a magyarországi kutatók kiterjesztik vizsgálódásaikat a teljes Kárpát-medencére, mert akkor abban mi is benne vagyunk. Illetve kérdés, hogy mennyire lehet a magyarországi eredményeket Erdélyre is vonatkoztatni, és hogy a romániai román eredményeket lehet-e ránk is vonatkoztatni.
Ezeken kívül tényleg csak empirikus tapasztalatokat lehet mondani. Az eladott példányszámok tekintetében csak kivételes alkalmakkor kapja el az őszinteségi roham a kiadóvezetőket. A járvány alatt a Bookline-ról vásároltak az erdélyi magyarok, utána valamennyire helyrejött az ágazat, de nem állt vissza a korábbi szintre.
Könyveket vásárolnak, most megint divat az olvasás világszerte, de a kutatók szerint egy picit másként olvasnak az emberek. Sokszor az egésznek közösségi jellege van, divatszámba megy. Jelentősen elszaporodtak a könyvklubok, ami nyilván egyértelműen jó, csak kérdés, hogy milyen tartalommal töltik meg. Vannak irányzatok, mint a Dark Academia, a Light Academia, amelyekhez díszletként szolgál a könyv, illetve maga az olvasás gesztusa szükséges ahhoz, hogy ők vizuálisan reprezentálják magukat.
Gyakran látom a könyvvásárokon is, hogy a közösségi oldalak könyves videóit készítő sztároknak nagy hatása van, ha meghívják őket romániai könyvvásárra, óriási tömegeket vonzanak be. Örvendetesnek tartom, hogy elszaporodtak a könyvvásárok Romániában. Létezik már egy versengés is a különböző önkormányzatok között, hogy ki szervez jobbat. (...)”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/galfalvi-agnes-ha-bedobjuk-a-gyeplot-a-lovak-koze-elsorvadhat-az-erdelyi-magyar-konyvkiadas/
--„Könyvtáros néni, akkor ezt hová tegyük?” – a felvinci kultúráról kicsit másképp
Korom Mária nyugalmazott kolozsvári magyartanárnő jelenleg a Fehér megyei, Nagyenyedtől 17 km-re fekvő Felvinc könyvtárosnője. 2016 óta él ezen a településen, neki köszönhető a könyvtár megszervezése.
„Hogyan alakult meg a könyvtár, és hogyan lett Felvinc könyvtárosa?
– Közfelkiáltásra lettem könyvtárosnő. Hallottam róla, hogy vannak könyvek, hogy Szilágyi Edit magyartanárnő hagyatékának itt van egy része a raktárban. Érdekelt volna, hogy mi van azokkal, de úgy láttam, senki nem nyitott arra, hogy egyáltalán valamit kezdjünk vele. Mondták, hogy a könyvek porosak, már biztos az egér is megrágta azokat, úgyhogy félre lett téve az ötlet.
Egyik évben Hening Kinga kitalálta, hogy vegyük elő ezt a hagyatékot, poroljuk le, tisztítsuk meg, és Vincze Andrásék fel is újították ezt a kicsi termet, ami most könyvtárként szolgál. (...)
Eleinte az volt a nagy feladat, hogy leporoljuk a könyveket, legyen készen a könyvtár, megnyissa ajtaját a vinci napok előtt. Emlékszem, Kinga szólt az embereknek, jöjjenek segíteni, együtt tisztítottuk a könyveket. Aztán felmerült a kérdés, mit hova tegyünk, és mivel mit csináljunk. Mondtam, válasszuk szét előbb két nagy kategória szerint: magyar irodalom és világirodalom. Volt, aki nem tudta megkülönböztetni, melyikbe mi tartozik, így elkezdtem irányítani a rendezést. Adott pillanatban már viccesen úgy kérdezgették, hogy: ’Könyvtáros néni, akkor ezt hová tegyük?’ Rámragadt a név, olyannyira, hogy valóban én lettem a felvinci könyvtárosnő, és végre nem valakinek a valakije voltam, hanem én is egy itteni valakivé váltam. (...)”
Forrás: Szabadság napilap, Kolozsvár, 2024. július 26.
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Vjacseszlav Szereda műfordító, irodalomtörténész
2024. július 25-én, 73 éves korában meghalt Vjacseszlav Tyimofejevics Szereda orosz irodalomtörténész és műfordító.
1951-ben, Nyizsnyij Tagilban született, az Urálban, Szentpétervárott végezte az egyetemet, 2008 óta Amszterdamban élt. 1977 és 2013 között az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének munkatársa volt. A magyar irodalom neves fordítójaként és népszerűsítőjeként ismerhettük, a Balatonfüredi Műfordítóház rendszeres vendége volt. Fordításain túl írt is a magyar irodalomról.
Számtalan műfordítása jelent meg: Jókai Mór, Déry Tibor, Cseres Tibor, Kosztolányi Dezső, Gelléri Andor Endre, Krúdy Gyula, Gáll István és mások prózája, Spiró György és Göncz Árpád drámái például. Nevéhez fűződik Bibó István munkásságának oroszországi megismertetése, több Lukács György-tanulmányt fordított. Nádas Péter, Kertész Imre, Esterházy Péter munkáinak közreadásában kulcsszerepe van. Lefordította Esterházy Harmonia Caelestisét és a Javított kiadást is 2008-ban, Nádas Péter Emlékiratok könyve című regényét 2014-ben. Fordításában jelent meg Gárdos Péter Hajnali láza (2016), Nádasdy Ádám Vastagbőrű mimózája (2018), Spiró György Diavolinája, Zilahy Péter Az utolsó ablakzsiráfja (2005), Szőcs Géza Limpopója (2012) és Grendel Lajos Thészeusz és a fekete özvegy című műve is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-vjacseszlav-szereda.html
--Búcsú Gajzágó Márton könyvkiadótól, publicistától
Nyolcvankettedik életévében, 2024. július 26-án elhunyt Gajzágó Márton sepsiszentgyörgyi publicista, szerkesztő, könyvkiadó.
Kolozsváron született, de Zilahhoz kötődött. Édesapja a nagy múltú zilahi Wesselényi-kollégium kedvelt és becsült tanára volt. Történelem-filozófiát tanult a kolozsvári egyetemen, s ezzel a diplomával kezdte pályafutását Sepsiszentgyörgyön, ahol rövid tanárkodás után az akkor induló Megyei Tükör szerkesztői között kezdte érdemi tevékenységét. A gazdasági rovat vezetőjeként, az áldatlan sajtóviszonyok között, a lehető legmesszebbre ment el valóságfeltáró írásaiban. Azokat az embereket, munkásokat, mérnököket mutatta meg, akik a mindennapi robot mellett is megtalálták a módját, hogy közösségükért is tegyenek.
Évekig főszerkesztő-helyettesként, több évig tényleges főszerkesztőként vezette a lapot, vívta keserves csatáit a lapot kiadó Megyei Pártbizottsággal. Hogy a Megyei Tükör az ország legjobb magyar nyelvű napilapja tudott lenni, abban nemcsak a nagyszerű munkatársaknak volt szerepük, hanem az írásaik megjelentetéséért küzdő főszerkesztő-helyettesnek is.
Legnagyobb teljesítménye a Megyei Tükör mellékleteként a 80-as években megjelent Fórum volt. Ez a nagy terjedelmű lap a legjobb erdélyi magyar tollforgatók írásaiból állt össze, amelyeket Gajzágó Márton kért a szerzőktől. Ő szerkesztette lappá, ő járta ki megjelentetését regénybe illő harcok megvívásával és ravaszkodásokkal. A lap sorsa csak a betiltás lehetett, ami meg is történt a hatodik szám után, de az az anyag, amely megjelent benne, ma is élő érték. Nem véletlenül adták ki néhány éve három vaskos kötetben a teljes tartalmát.
A rendszerváltás forradalmi napjaiban mindenhol jelen volt: szerepe volt az RMDSZ megalakulásában, az új adminisztratív hatalom felállításában.
Az első szabad választásokkor lehetett volna szenátor vagy képviselő, mindenre kapott bátorítást, s bár alkalmas lett volna rá, nem vállalt politikai szerepet. Mint társadalomtudományokban járatos, a helyi és országos gazdasági kérdéseket jól ismerő publicista tudta, hogy a gazdaság adja az alapját az erdélyi magyarság jövőjének. Ezen a területen akart cselekedni. Megalapította a Trisedes Press lap- és könyvkiadó vállalatot, hisz a felfutó lap- és könyvkiadásra megyénk kis kapacitású nyomdája nem volt alkalmas. A Soros Alapítvány támogatásával az Egyesült Államokból egy nagy teljesítményű rotációs nyomdagépet szerzett, ami alapja lett a rövidesen száz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásnak. Nem csak a helyi, hanem a szomszédos megyék lapjait is itt sokszorosították néhány évig.
Bukarestből „hazaköltöztette” Benedek Elek hajdani lapjának utódját, a ma is megjelenő Cimborát, szerkesztőjével, Forró Lászlóval együtt.
Mezőgazdasági szakkönyveket adott ki, majd a Cimborához hasonlóan egész Erdélyben terjesztett BiblioTheka oktatássegítő irodalmi antológiasorozatot. Nagyon sok iskolát keresett fel, nagy meggyőző erővel szervezte a hiányzó terjesztőhálózatot. Keveset jövedelmező vállalkozások voltak ezek, de ő feladatként fogta fel, energiája nagy részét fordítva rá.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/167503/bucsu-gajzago-martontol
--Elhunyt Vickó Árpád műfordító
Vickó Árpád újvidéki műfordító hosszú betegség után hunyt el 2024. július 30-án, Újvidéken.
1950-ben született Újvidéken. Az ottani Bölcsészettudományi Karon jugoszláv irodalmat és szerbhorvát nyelvet tanult. Az Újvidéki Rádió magyar nyelvű szerkesztőségének munkatársa, fordító (1979–1990) és művelődési és irodalmi műsorainak szerkesztője volt (1990-től 2012-es nyugdíjba vonulásáig) – írja róla a Szabad Magyar Szó.
1974 óta fordított magyar nyelvből verseket, prózát, drámákat, esszéket és tudományos irodalmat szerbre. Többek között Konrád György, Esterházy Péter, Kertész Imre, Várady Tibor és Örkény István műveit neki köszönhetően olvashatta a szerb közönség. Gazdag és jelentős életműve több mint 85 műből áll, legfontosabb fordításai közé tartozik az Utas és holdvilág és az Asszony a fronton. Négy magyar novella- és költészeti antológiát jelentetett meg szerb nyelven (...). Az illékony műfaj című interjúgyűjteményéről 2010-ben a Litera kritikusa azt írta, „a rendszerváltás utáni évek közéleti értelmiségi gondolkodásának talán legérdekesebb dokumentuma”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-vicko-arpad.html
--Meghalt Dancs Árpád helytörténeti szakíró, zeneszerző
Életének 79. évében, hosszas betegség után, 2024. július 1-jén elhunyt Dancs Árpád, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium volt zenetanára, Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díjas polgára.
1945-ben született Sepsiszentgyörgyön, 1966-ban a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézetben, 1971-ben a bukaresti Konzervatóriumban szerzett diplomát zeneszerzés, karmesterség és pedagógia szakon. 1966 és 1968 között a sepsiszentgyörgyi Rajoni Művelődési Ház pedagógiai-módszertani munkatársa volt, ahol több hangszeres- és énekegyüttest alapított. 1968-tól 2005-ös nyugdíjazásáig az 1-es számú középiskolában (Székely Mikó Kollégium) tanított zenét, 1993-ig a diákkórusokat és -zenekarokat vezényelte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a fiatal tehetségek felfedezésében, 1969-től 1981-ig a rétyi Tavirózsa-fesztivál szervezésében vett részt.
Egy bizonyos idő után tollat ragadott a kezébe, és írta, írta, közreadta könyveit a színházról, a mozizásról, családi házuk környékéről, környezetéről, érdekesen és érzékenyen bemutatva mindezt.
Források és a teljes cikkek itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/166967/csillagosvenyen-dancs-arpadra-emlekezem
KÖNYVAJÁNLÓ
--Nyári olvasmányjavasló listák
Nyári olvasmánylistára több javaslat és könyvválogatás is készül rendszerint.
Az Udvarhelyi Híradó „A hónap szerzője” rovatának korábbi szereplőit kérte fel javaslattételre (Imre Eszter, André Ferenc, Sánta Miriám, Sárkány Tímea, Kiss Lehel, Győrfi Kata és Ozsváth Zsuzsa javasolnak olvasnivalót), a qubit.hu portál olyan könyveket szed csokorba, amelyekkel „garantáltan megbámulnak a strandon”, a könyvesmagazin.hu blog pedig a párizsi olimpiára való tekintettel olyan klasszikus regényeket válogatott össze, amelyek helyszíne Párizsban van. Az (újra)olvasásra invitáló, kedvcsináló szerint a nyolc klasszikus regény segít megismerni a város évszázadokra visszanyúló történelmét, sokszínűségét, kalandokkal teli életét – „nyolc könyv, ahol a francia főváros nemcsak háttér, hanem szinte maga is főszereplő”.
Források és a listák itt: https://uh.ro/nem-tudod-mit-olvass-a-nyaron/
https://konyvesmagazin.hu/nagy/lista_regeny_parizs_olimpia_helyszin_konyv_klasszikus.html
--Szilágysági borászok mesélnek
A szőlőtől a pohárig - Szilágysági borászok mesélnek című könyv jó példája annak, hogy a szilágysági borászatnak nemcsak múltja, hanem gazdag jelene van, és remélhetőleg jövője is lesz.
Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője a könyv bemutatóján elmondta: az egyesület által kiadott boroskönyv egy átfogó projekt része, A szőlőtől a pohárig című sorozat harmadik kötete, amely a partiumi borvidékeket hivatott bemutatni. A most megjelent kiadásban szilágysági borászok mesélnek, és betekintést nyerhetünk 15 pincészetbe. A kétnyelvű, magyar-román kiadás „nem épp a tudást, a szakmaiságot mutatja be, hanem a szenvedélyt és az elhivatottságot, amellyel ezek az emberek a szőlőket művelik és a borokat készítik. Megismerkedhetünk mind a kisebb borászatokkal, mind a már ipari termelőnek számító pincészetekkel, s ez adja a könyv hitelességét, amely bizonyítja, hogy a kicsi, helyi termelőknek létjogosultságuk van a szőlészetben, borászatban, s talán az egyik nem is működhetne a másik nélkül” – mondta Kovács Szabolcs, hozzátéve, a kisebb borászatok elhivatottsága és kitartása példát mutathat akár egy nagyobb borászatnak is, hiszen nincsenek könnyű helyzetben.
A könyvben az ippi Béres Zoltán és Csepei Bálint, a kárászteleki Ágoston pincészet és a pezsgőgyár, a kémeri Számadó pincészet és a Fort Silvan, a szilágynagyfalui Vinastia pincészet, a szilágybagosi Kovács Béla, a szilágyballai Bonczidai Tibor és Demjén Vilmos, a krasznai Bréda pincészet, a szilágysámsoni Boda László, valamint Szilágyi Lajos és Melinda, a szilágysomlyói Acsádi Annamária és a Silvania Pezsgőgyár mutatkozik be. Az írásokat Koncz Dorottya, a fotókat Szabó Árpád és Vajda Béla készítette.
Forrás: https://maszol.ro/eletmod/Szilagysagi-boraszok-meselnek-a-nemreg-megjelent-boros-konyvben
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--A vidéki Erdély egy brit fotográfus szemével
A Nagy-Britanniában élő Bridget Gubbins utazó fotógyűjteményének digitális másolatát adta át a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárnak, a képek az 1967-ben és az 1990-es években az Erdélyi-szigethegység településein tett látogatásait örökítik meg, és az eltűnőben levő vidéki életmód értékes dokumentumainak tekinthetőek.
Bridget Gubbins brit hölgy 1967-ben járt először kelet-európai országokban, többek között Romániában és Magyarországon. Utazásait számtalan fényképen és egy háromkötetes könyvben örökítette meg Cold War, Warm Hearts (Hideg háború, meleg szívek) címmel. Elsősorban a hagyományos vidéki élet, a mezőgazdaságból élők életformája és boldogulása foglalkoztatta, számos felvétele ma már kordokumentumnak számít.
A Ceaușescu-diktatúra bukása után, az 1990-es években Bridget Gubbins többször is visszatért Romániába, utazásait újabb izgalmas fotósorozatok kísérték.
Az adományozásról készült beszámolójában Bridget Gubbins kitért arra, hogy az évek során fényképeit a nagyváradi regionális múzeumban és romániai falvakban is kiállították. ,,Most, hogy a 80. életévemhez közeledem, szeretnék gondoskodni róla, hogy gyűjteményem ne vesszen el. Az eredeti fényképek – amelyek egy része közepes formátumú fekete-fehér, illetve színes fotó – a Northumberland Archívumban vannak tárolva, Woodhornban, Ashington közelében, Nagy-Britanniában. A teljes digitalizált gyűjtemény immár megtalálható a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban is. Ez a vidéki Románia története, ahogyan azt egy brit nő érzékelte: feljegyzések a kommunizmus és Románia EU-csatlakozása közötti időszakról.”
Forrás: https://erdelyinaplo.ro/eletmod/az-eltunoben-levo-videki-erdely-egy-brit-fenykepesz-szemevel
--Uniós támogatások közkönyvtáraknak - munkakönyv
A Resourcing Libraries (RL:EU) Unlocking EU resources for public libraries: A practical guide to accessing EU funding’ (Forrásfelhasználó könyvtárak: Uniós források lekérése közkönyvtárak esetében. Gyakorlati útmutató uniós pályázatokhoz) című kiadvány széleskörű útmutatót kíván nyújtani a közkönyvtárak számára elérhető uniós pályázatokról és forrásokról. Mivel a közkönyvtárak esetében az uniós források lehívásának folyamata nagyon összetett és időigényes folyamatokat feltételez, a munkakönyv az alábbi kritériumok mentén próbál segítséget nyújtani:
- Pályázatírás lépésről lépésre: pályázat összeállítása, megvalósítása, elbírálása
- Gyakorlati tippek szakértőktől (európai könyvtári hálózatok és könyvtári szakemberek tapasztalatai uniós projektben való részvételről)
- Esettanulmányok (uniós pályázatokat lebonyolító európai könyvtárak)
- Típusnyomtatványok és más eszközök (modellek, eszközök és források, amelyek megkönnyíthetik a munkát).
A munkafüzet felépítésében kitér az európai könyvtári hálózatra és releváns könyvtári közpolitikákra, ezt követően az uniós támogatási formákra, majd a gyakorlati részében a támogatás lehívásának és megvalósításának lépéseit tárgyalja.
MOZAIK
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
A Helikon irodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolthálózatokkal együttműködve havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.
Négy kategóriára osztva láthatók az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem fikció.
A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategória tíz legnépszerűbb könyvével.
2024 júniusában az erdélyi szerzőktől Visky András Kitelepítés (Jelenkor) és Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg (Jelenkor) című kötetei, a szépirodalmi kategóriában pedig Nádas Péter Rémtörténetek (Jelenkor) és Gabriel García Márquez Találkozunk augusztusban (Magvető) című kötetei vezették a sikerlistát.
A gyermek- és ifjúsági irodalom kategória első helyeire J. K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve (Animus), valamint Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen (Jelenkor) című művei kerültek.
A non-fikció, ismeretterjesztő irodalom kategóriában Máté Gábor két kötete, A család ereje (Open Books), illetve A test lázadása (Open Books) foglalta el az első helyeket.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-honap-sikerkonyvei-junius-2024
--Régi könyvek ünnepe júliusban – romániai könyvkiállítások
Romániában több könyvtár is kiállítással ünnepelte régi könyveit (összekapcsolva a régi könyvek nem hivatalos napjával, július 27-ével), így például a nagyszebeni Brukenthal könyvtár ősnyomtatványainak népszerűsítésére vállalkozott, és ennek keretében látványos Boethius-kötetet állított ki (Boethius: De consolatione philosophiae cum expositione beati Thomae de Aquino. Nürnberg, Anton Koberger, 1473, in-2), a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban pedig a különleges kötéssel kitűnő, alkalomra készített jutalomkönyvekből (prize books / prize bindings) tekinthető meg válogatás. A jutalomkönyvekkel a (bakkalaureusi, magiszteri, doktori) fokozat megszerzéséért vagy egy-egy osztály sikeres elvégzéséért ajándékozta meg a diákját az intézmény.
Ezeknek a könyveknek a hagyománya a XVI. századból ered, a kiemelkedő hallgatók megjutalmazásának szokása különösen a németalföldi és brit oktatási intézményekben terjedt el, ahol a kiváló diákok teljesítményét díjakkal honorálták, a könyvjutalmak pedig klasszikus szerzők különböző műveit jelentették (történelem, irodalom és filozófia témakörében). A válogatásban gyakoriak a dedikációval bíró művek (például Caius Velleius Paterculus Historia romana című, 1756-ban Rotterdamban nyomtatott műve, amely a szászvárosi kollégiumba Kerekes Ábel rektor adományaként került).
A Brukenthal könyvtár 1473-ban Anton Koberger által nyomtatott, latin-német nyelvű Boethius-kötetét augusztus 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár kiállítása virtuális formában augusztustól a honlapon is elérhető.
Forrás: https://zilesinopti.ro/2024/07/17/incunabule-la-brukenthal/
https://bcucluj.ro/ro/noutati/ziua-mondial%C4%83-c%C4%83r%C8%9Bilor-vechi
--Ötvenöt éves a Kapuállító
Jó pár éve már, 1969-ben Kapuállító címmel közös kiadványban jelentkezett tizennégy háromszéki író, költő, s egyből országos, sőt, azon túli híre futott e közös jelentkezésnek. A nem sokkal korábban alapított Megyei Tükör vonzáskörébe tartoztak majdnem valamennyien, kötetes alig akadt még közöttük, de fellépésük tényleg rendkívül sikeres volt. Olyannyira, hogy a kétszázötven oldalon megjelent írások egyike-másika mindmáig meghatározó darabja az irodalmi közéletnek.
A gyűjteményt néhai Jecza Tibor szerkesztette, a borítólapot Kisgyörgy Tamás képzőművész tervezte, felhasználva az ugyancsak szentgyörgyi, néhai Szilágyi Zsolt fémdomborítását. Az antológiában a következők szerepelnek (közülük legtöbben már nincsenek közöttünk): Bogdán László (v), Csiki László (v), Czegő Zoltán, Farkas Árpád (v), Holló Ernő (v), Magyari Lajos (v), Markó Béla, Nagy B. Viktor (v), Péter Sándor, Sombori Sándor (v), Tompa Ernő (v), Tömöry Péter, Vári Attila, Veress Dániel (v).
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/167357/otvenot-eves-a-kapuallito
--A könyvtárosnő, aki harminc éven keresztül minden adást rögzített
Marion Stokes 1979-től magánszorgalomból rögzített adásokat az otthonában egyszerre több televízióból, a nap 24 órájában, végül 71 000 kazettát halmozott fel – gyakorlatilag a televíziózás akkori történetét.
Marion Stokes úgy gondolta, a legegyszerűbb hírek is döntő fontosságú történelmi részleteket rejtenek magukban, és fennáll a veszélye, hogy örökre eltűnnek, amikor az adás lement. Ezért a hetvenes évek végén az egykori könyvtáros és polgárjogi aktivista elkezdte megszállottan rögzíteni a televíziós adásokat a nap 24 órájában.
Vélhetően Plyushkin-szindrómában szenvedett: ez a mániás állapot speciális változata, ami a szükségtelen dolgok kóros felhalmozódásában jelenik meg. Ez a kényszer nemcsak egyféle tárgy (gyűjtemény) összegyűjtését és tárolását jelenti, hanem sok különböző és gyakran elavult dolog felhalmozását.
A Stokes által hátrahagyott kazettákat a hatalmas mennyiségű webarchívumot és médiaanyagot tároló Internet Archívum vette át.
--Hozzáférhető Stephen Hawking tudományos és személyes archívuma
Elkészült Stephen Hawking tudományos és személyes archívumának katalogizálása, és a teljes anyagot, köztük a néhai tudós családjának írt leveleit, hozzáférhetővé tették a Cambridge-i Egyetem könyvtárában.
Az idő rövid története című ismeretterjesztő kötet szerzője 76 évesen, 2018-ban hunyt el. Családja 2021-ben Hawking hagyatékának jelentős részét a brit államnak adományozta.
A tudós levelezésében olvashatók azok az írások is, amelyekben számos ügyért emelt szót, egyebek mellett a fogyatékossággal élők jogaiért, például a londoni Királyi Operaház akadálymentesítéséért és a nukleáris leszerelésért.
A Hawking munkásságával kapcsolatos több tízezer oldalnyi szöveg mellett fotók, filmjeinek és tévésorozatainak forgatókönyvei, továbbá a tisztelőitől, köztük a pápáktól, államfőktől és a közönségtől kapott ajándékok is szerepelnek a 113 doboznyi archív anyagban.
Az archívum egyedülálló forrás lesz a Hawking tudományos munkássága és tudományos élete, személyes élete, a tudományos ismeretterjesztés, a fogyatékossággal élők jogai, a kisegítő technológia eszközei és a hírességek iránt érdeklődő kutatók számára – mondta el az archívum katalogizálásán 28 hónapon át dolgozó Susan Gordon.
--150 000 kötetet szerzett börtönök könyvtárainak egy volt rab
Egy korábbi fogvatartott kezdeményezése nyomán már 150 ezer könyv jutott el az Egyesült Királyság különböző börtöneibe.
Miközben Chris Atkins börtönbüntetését töltötte, azt tapasztalta, hogy nagyon nehéz hozzáférni rabként a könyvekhez. A férfinak egy, a közösségi médiában látott poszt adta meg a kezdő lökést egy program elindításához: 2020-ban, a világjárvány megjelenésekor látott egy bejegyzést az X-en a pentonville-i börtönből, amelyben könyvadományokat kértek a fogvatartottaknak, akik a pandémia miatt a szokásosnál is elszigeteltebbé váltak.
A jelenleg a brit Igazságügyi Minisztériummal közösen működtetett Bang Up Books elnevezésű börtönkönyv-projekt alapítója most egy olyan antológia szerkesztésén dolgozik, amely volt és jelenlegi rabok, valamint családtagjaik írásait tartalmazza majd.
A könyvek nagy részét a börtönök könyvtáraiban helyezték el, de a járvány idején a tisztek közvetlenül a fogvatartottaknak osztották ki a könyveket. Néhány könyvet pedig egyenesen arra tartanak fenn, hogy a frissen érkezett raboknak adják őket, hiszen a tapasztalat szerint ez a börtönévek egyik legstresszesebb időszaka, amikor arra van szükség, hogy valami megnyugtassa és elvonja az elítéltek figyelmét.
A rendszer rendkívül jó visszajelzéseket kapott a raboktól, egyikük pedig a szabadulása óta a projekt érdekképviseleti munkáját végzi. Ő például úgy tudott megbirkózni a feszültséggel, hogy minden nap olvasott.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/egykori_rab_borton_konyv_konyvtar_program.html
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.