ReMeK-e-hírlevél
XIX. évf., 2024/7. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
HAZAI
--175 éves a székelyföldi sajtó - Háromszék hadi lapja: a Székely Hírmondó
--Sepsiszentgyörgyöt is érinti az olvasást és kerékpározást népszerűsítő programsorozat, a Tricikli Fesztivál
--Igazi kihívás a nyári szünidő idején
--Tanévvégi „olvasói utazás”
--A nagytarnai ökotáborban felavatták Az emlékezés sétányát
--Évzáró gyimesi kirándulás
--Véget ért a 2023–2024-es évad Aradon
--Biblioterápia sérült gyerekeknek
--Varujan Vosganian író lett a Romániai Írók Szövetségének új elnöke
KITEKINTŐ
--Takácsné Bubnó Katalin vezeti a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtárát
--Magyar költők versei hallhatók a vonatállomásokon
--Beszámoló a Kárpát-medencei könyvtárosok 17. találkozójáról
--Elindult a kecskeméti Katona József Könyvtár webáruháza
KÖNYVAJÁNLÓ
--Megjelent Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című műve
--Erdély, Magyarország, Amerika villan fel Ágoston Vilmos önéletírásában, amely először jelenik meg
--Mesterségek, amiket elsodort az idő – könyvbe, filmbe foglalva élnek
--Hét remek gyerekkönyv, nem csak gyerekeknek
--A hónap sikerkönyvei: 2024. május
--Megjelent TGM Kolozsvári esszék című kötete
--Háromszéki Téka - Cserei Farkas: A’ magyar és székely aszszonyok’ törvénye
RENDEZVÉNYEK
--Felfedezések az absztraktban – Kolumbán Zsolt kiállítása
--Szembesülés az igazsággal
--Szurkos András hazatérése
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Arad történetéről Gyulán
DÍJAK
--Lövétei Lázár László és Nagy Zalán vehette át a Romániai Írók Szövetsége díjait
--Három erdélyi kiadvány is Szép Magyar Könyv díjat nyert
--Marosvásárhelyi származású írónak ítélték oda a londoni pénzintézet irodalmi díját
--Karikó Katalin, Visky András és Orvos-Tóth Noémi is Libri Irodalmi Díjat kapott
--Darvasi László nyerte el az idei Üveggolyó-díjat
--Átadta díjait a fiatal tehetségeknek az Erdélyi Magyar Írók Ligája
--Dr. Ilia Mihály a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült
--Dr. Borcsa János irodalomtörténész Kézdivásárhely legújabb Pro Urbe díjasa
INTERJÚ
--Erdély átalakulása: a kolozsvári egyetem rektorának naplója pontos képet ad a Trianon utáni hatalomváltásról
--Zalán Tibor: Nincs ihlet, csak az abnormitásig felfokozott állapot
--Idő feletti hatalom – Beszélgetés Pék Zoltán műfordítóval
--Gálfalvi Ágnes: „Ha bedobjuk a gyeplőt a lovak közé, elsorvadhat az erdélyi magyar könyvkiadás”
--Nyáry Krisztián: Nagyon pazarlóan bánunk a saját gasztronómiai örökségünkkel
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt András Sándor irodalomtörténész
--Elhunyt dr. Szőcs Géza Mihály kézdivásárhelyi közíró
--Meghalt Ismail Kadare albán író
MOZAIK
--Mi az oka, hogy a gyerekek egyre kevesebb és nem túl nagy kihívást jelentő könyvet olvasnak?
--Nők által írt könyveket olvasni még mindig nem elég „férfias”
--Porladó magánkönyvtárak, eltékozolt hagyatékok – mit lehet tenni az örökölt könyvekkel?
HAZAI
--175 éves a székelyföldi sajtó - Háromszék hadi lapja: a Székely Hírmondó
1849. június 7-én jelent meg Kézdivásárhelyen a Székely Hírmondó első száma. Idén június 4-én került ki a nyomdából a Háromszék független napilap tízezredik száma. E két jeles évforduló kapcsán a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete 2024. június 15-re időzítette idei, Kárpát-medencei magyar újságírók részvételével Sepsiszentgyörgyön tartandó konferenciáját, amelynek témája a 175 éves székelyföldi sajtó volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/166452/haromszek-hadi-lapja:-a-szekely-hirmondo-175-eves-a-szekelyfoldi-sajto
--Sepsiszentgyörgyöt is érinti az olvasást és kerékpározást népszerűsítő programsorozat, a Tricikli Fesztivál
A 2021-ben csak Szegeden megszervezett mozgó irodalmi fesztiválhoz már az indulást követő évben csatlakozott a vajdasági Magyarkanizsa és Sepsiszentgyörgy.
A kortárs művészeteket és a fenntartható közlekedést összekapcsoló fesztivál 2024. július 13-án látogat Erdélybe. Sepsiszentgyörgyön három helyszínen, a Székely Nemzeti Múzeum kertjében, a Szimpla udvarán és a Bábel Kiskultúrban kerekasztal-beszélgetések, előadások, műhelyfoglalkozások, valamint egy zenés est várja a látogatókat.
A meghívottak között szerepel Orcsik Roland, Molnár H. Magor, Berényi Emőke, András Orsolya, Szekernyés Tünde, Kusztos Anna, Kusztos Juli, Gerlóczy Márton, Serestély Zalán és Jakobovits Kitti.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Sepsiszentgyorgyot-is-erinti-az-olvasast-es-kerekparozast-nepszerusito-programsorozat-a-Tricikli-Fesztival
--Igazi kihívás a nyári szünidő idején
Az Arad Megyei Könyvtár izgalmas programot kínál nyárára: mind-mind olyan tevékenységet, ahol a résztvevők tanulhatnak és értékes időt tölthetnek el egyben.
A Makerspace összeállította programban a résztvevők elsajátítják a 3D modellezést és nyomtatást, a Linuxot és a nyílt forráskódot, a mikroszkópiát és az ökológiát, a Minecraftot, Dungeon and Dragons-t, Geoguessr-t, Timeguessr-t és még többet is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/igazi-kihivas-a-nyari-szunido-idejen
--Tanévvégi „olvasói utazás”
2024. június 6-án látogatott el a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumba Gál Judit, a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára egy „olvasói utazásra”. Jelenleg a Debreceni Hittudományi Egyetem (DRHE) kétéves irodalomterápiás szakának esti tagozatán kamatoztatja tudását, és egy hospitálás erejéig tette tiszteletét a főgimnázium könyvtárában.
A látogató is aktív résztvevője lett egy foglalkozásnak, a munkafolyamat alatt kisegítette Borbé Levente könyvtárost a jelmezek és más eszközök előkészítésével. Az előkészített olvasmányokból Asztalos István Történt az utcán című, pörgős és eseménydús történetére esett a választás. A mű felolvasása utáni beszélgetést követően, az előkészített kiértékelő kérdésekre válaszolva, a diákok papírra vetették gondolataikat az elhangzott műről és azok szereplőiről.
A könyvtáros a vendégnek bemutatta a főgimnázium könyvtárát, dísztermét, sporttermét és az iskolamúzeumot is.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/06/olvasoi-utazasom-tanev-vegi-
latogatoja.html
--A nagytarnai ökotáborban felavatták Az emlékezés sétányát
2024. június 25-én a nagytarnai Természet és Szeretet Otthona fennállásának 10. évfordulója alkalmából az Élet Fája Környezetvédelmi és Humanitárius Egyesület, a Szamos Kulturális Egyesület és a Szamos Diákirodalmi Kör a Szatmári Református Egyházmegye támogatásával felavatta Az emlékezés sétányát, amelyen emlékhelyet állított tizenöt Szatmár megyei írónak és költőnek: Károli Gáspár, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Ady Endre, Markovits Rodion, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Fényi István, Gellért Sándor, Gúzs Imre, Kovács András Ferenc, Simonfy József és Gál Éva Emese.
„Arra gondoltunk, hogy a kultúra, irodalom és költészet felé is tereljük a fiatalok érdeklődését, s ha már kint vannak a természetben, mobiltelefon helyett könyvet adjunk a kezükbe” – nyilatkozták a szervezők. A nagytarnai ökotábor sétányának könyvházikóiban a felsorolt költők és írók köteteit vehetik kézbe a látogatók.
Forrás: https://frissujsag.ro/a-nagytarnai-okotaborban-felavattak-az-emlekezes-setanyat
--Évzáró gyimesi kirándulás
A Márton Áron Főgimnázium IX. F osztálya a Gyimesekbe kirándult 2024. június 18-án és 19-én. Az esemény szervezője osztályfőnökük, Kovács Zsuzsa volt. A kalauzolást és idegenvezetést Borbé Levente, a főgimnázium könyvtárosa vállalta fel.
A kétnapos kiruccanás magában foglalta a gyalogtúrát, amelynek állomásain helytörténeti, történelmi, néprajzi és természeti csodákat tekinthettek meg a fiatalok. Mindezeket a könyvtáros könyvajánlókkal egészítette ki, amelyekből helyben is lehetett vásárolni. Ilyenek a gyimesi községek monográfiája, népi gyógyászata, népi szokásai stb. Azonban két kötetet kiemelt a diákok részére a többi közül. Az egyik Dezső László Barangolások a Gyimesek vidékén című kötete, és a másik Liviu Rebreanu Akasztottak erdeje (Pădurea spânzuraților) c. regénye volt.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/06/gyimesi-tanevvegi-kirandulas.html
--Véget ért a 2023–2024-es évad Aradon
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2024. június 17-én tartotta évadzáró ülését az RMDSZ székházában. A rendezvény Faludy György Óda a magyar nyelvhez című költeményének elszavalásával kezdődött Czernák Ferenc ny. ezredes előadásában, majd Nagy Gizella tanár-költő ismertette Jókai és a magyar nyelv című kisesszéjét a szép számban összegyűlt hallgatósággal. Előadásának elején a mai magyar nyelv siralmas állapotát vázolta fel, azt a közismert tényt, hogy a mai értelmiségi réteg, műveltségét fitogtatva, rengeteg idegen szót használ, holott minden szónak van magyar megfelelője. Ezzel szemben Jókai a magyar szavak, kifejezések használatát szorgalmazta. Az anyanyelv jelentőségéről, nemzetmegtartó erejéről vall a következő megállapítása: „Egy kincs van minden nemzetnek adva. Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: édes anyanyelv.”
A meglepetések ezúttal sem maradtak el. Perényi Ildikó G. Pataki András versét mutatta be, Hevesi József énekelt, Bátkai Sándor Túrmezei Erzsébet Mindig csak adni című költeményét adta elő, Erdei Mária pedig Emlékezzünk! és Szellemjárás című lírai alkotásaival idézte Jókai Mór emlékét.
Forrás: https://nyugatijelen.com/index.php/kultura/veget-ert-a-2023-2024-es-evad
--Biblioterápia sérült gyerekeknek
2024. június 15-én harmadszorra hívták meg biblioterápiás tevékenységre Borbé Leventét, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosát, a Kísérő csoport elnevezésű táborba, amelyben a „Soha ne add fel” Alapítványhoz érkező szülők és sérült gyerekeik aktív, mégis pihentető programon vehettek részt, a Szentegyháza melletti, szelterszfürdői Szent Gellért Alapítvány kis kertjében.
Borbé Levente könyvtáros és biblioterapeuta, valamint Bajcsi Kinga székelyudvarhelyi óvónő és pszichológus segítségével Péterfy Emília Az árulkodó című frappáns kis történetét elevenítették meg a résztvevők.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/06/biblioterapia-serult-gyerekeknek-2024.html
--Varujan Vosganian író lett a Romániai Írók Szövetségének új elnöke
Varujan Vosganian írót választották meg a Romániai Írók Szövetségének új elnökévé. A szervezet Facebook-oldalán 2024. június 26-án közzétett bejegyzés szerint Vosganian 660 szavazatot kapott az összesen leadott 740-ből. A bukaresti író a 2024. március 23-án elhunyt Nicolae Manolescu irodalomkritikust és irodalomtörténészt váltja a szervezet elnöki tisztségében.
KITEKINTŐ
--Takácsné Bubnó Katalin vezeti a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtárát
2024. június 1-jétől Takácsné Bubnó Katalin vezeti a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtárát.
Az új vezető a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte első diplomáját matematikatanár–informatikus könyvtáros szakon, majd másoddiplomáját informatikatanári szakon a Debreceni Egyetemen.
Pályafutását a Debreceni Egyetem könyvtáraiban kezdte, ahol kezdetben a Matematikai és Informatikai Intézet intézeti könyvtárosaként dolgozott. Feladatai közé tartozott többek között az olvasószolgálat, a formai és tartalmi feltárás, a gyűjtemény gondozása, valamint a szaktájékoztatás. 2011 novemberében csatlakozott a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárhoz (DEENK), ahol először az Egyetemi Bibliográfia és annak szolgáltatásaiért volt felelős. Később az elektronikus dokumentumok beszerzéséért felelős csoport vezetője lett. 2018-tól idén május végéig a Gyarapítási Osztály megbízott vezetőjeként dolgozott, emellett több projektben is részt vett, például az MTMT2 országos tesztelésében, az IKR közbeszerzésében, valamint a Minőségirányítási Tanácsban, az RDA-szabványosítás kérdéseiben.
Takácsné Bubnó Katalin 2016 óta tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának, ahol 2018-tól titkári, 2023-tól pedig elnöki pozíciót tölt be. Jelenleg a Debreceni Egyetem Matematikai és Számítástudományok Doktori Iskolájának abszolvált doktorandája.
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár eddigi vezetője, Fazokas Eszter a jövőben a szakkönyvtár főkönyvtárosaként folytatja szakmai tevékenységét.
Forrás https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/posts/pfbid033bCzg5iPR1
--Magyar költők versei hallhatók a vonatállomásokon
2024-ben újra visszatért a Vers a peronon program, a helyszínek köre pedig tovább bővült.
69 magyarországi állomáson összesen 38 vers hangzik el a következő hónapokban – tudatta a MÁV.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.origo.hu/itthon/2024/06/kozlekedes-vasut-mav-versek
--Beszámoló a Kárpát-medencei könyvtárosok 17. találkozójáról
2024. június 2–3-án Csongrádon rendezték meg a Kárpát-medencei könyvtárosok 17. találkozóját. A szakmai rendezvény elsősorban a határon túli magyar könyvtárosok konferenciája, a kapcsolatépítés jegyében azonban egyre népszerűbb a magyarországi szakemberek körében is.
A találkozó a hagyományoknak megfelelően kiállításmegnyitóval vette kezdetét, ahol az érdeklődők a „silent booknak”, magyarul képkönyvnek is nevezett rendhagyó könyvtípusnak köszönhetően egy sokrétű, szókincset, vizuális műveltséget fejlesztő, fantáziát megmozgató, szavakat nélkülöző képi világot ismerhettek meg. A kiállítást az egri Bródy Sándor Könyvtár munkatársai állították össze, akik foglalkozás keretében mutatták be az érdeklődőknek a képkönyvekhez kapcsolódó könyvtárosi szerepköröket.
Másnap, 2024. június 3-án dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgatója nyitotta meg a konferenciát, majd pedig Bedő Tamás, Csongrád város polgármestere és Tőzsér Istvánné, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az elmúlt évekhez hasonlóan a konferencia első felében neves előadók tartottak előadást. Nyáry Krisztián, az Így szerettek ők című könyv szerzője mesélt lebilincselően irodalmi nagyjainkról. Ezt követően dr. Baracsi Katalin internetjogász beszélt az egyre nagyobb számban előforduló internetes bűncselekményekről.
A konferencia második részében a magyarországi és határontúli könyvtárosok jó gyakorlatokat, újdonságokat bemutató előadásai következtek: Liebhauser János, a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár igazgatója a zöldkönyvtári gyakorlatról beszélt, Csordás Katalin és Szlávnity Tünde a délvidéki Kishegyes és Bácsfeketehegy megújult könyvtárait mutatták be, Nagy Emese, a bácstopolyai Juhász Erzsébet Könyvtár könyvtárosa pedig az intézmény programjairól tartott beszámolót. Ezután került sor Hicsik Dóra Közös nyomaink című előadására, amelyben a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Bibliográfiát, annak előzményeit, körvonalait és a határon túli kollégákkal való együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
„Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtőkörébe szervesen beletartozik az országhatárainkon kívüli magyar területek könyvtermése is, a mindenkori gyűjtést és számbavételt segíti elő a készülő bibliográfia, amely a határontúli partneri kapcsolataink mellett különféle könyvtári katalógusok, sajtófigyelők, internetes oldalak, könyvkiadók, nyomdák segítségével bővül. Kiemelten fontos számunkra a határontúli könyvtáros kollégák segítsége és figyelme, hiszen sok, kis példányszámban megjelenő kiadvány, amely kereskedelmi forgalomba nem is kerül, csak partnereink segítségével tud eljutni a nemzeti könyvtárba.
A délutáni workshopon Hicsik Dóra Elbe Istvánnal együtt tájékoztatta az érdeklődőket az OSZK határontúli magyar kiadványainak beszerzési gyakorlatáról.
--Elindult a kecskeméti Katona József Könyvtár webáruháza
Idén június elején elindult a kecskeméti Katona József Könyvtár webáruháza (https://www.kjmk.hu/webaruhaz/), amelyben helytörténeti könyveket, helyi szerzők szépirodalmi műveit, hangfelvételeit, játékokat, kötészeti termékeket, folyóiratokat és vegyes témájú használt könyveket kínálnak vásárlásra.
Az országban – a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár webshopja (https://webshop.igyuk.hu/) és a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár online áruháza (https://webshop.hbpmk.hu/) után – harmadik ilyen kezdeményezés újdonsága, hogy itt már könyvtári programra szóló jegy is vásárolható, bár ritka a könyvtárban a nem ingyenes rendezvény. Az új webáruház megalapozza, hogy az értékesítés lehetősége szempont legyen a szolgáltatások fejlesztésénél, a könyvtárat, illetve produkcióit kulturális értékként kezelje a társadalom.
Forrás és a teljes cikk itt: KIT Hírlevél, 2024. jún. 12. (24. / 1035. szám)
KÖNYVAJÁNLÓ
--Megjelent Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című műve
A Sorstalanság című regény keletkezéstörténetét árnyaló mű a korábbi forrásoknál mélyrehatóbb képet ad arról, hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott a Nobel-díjas író.
A Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában 2020 decemberében jelent meg a Nobel-díjas író Világvég-történetek című elbeszéléskötete, amelyet még Kertész Imre állított össze 1995-ben. A könyv a szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát és egy esszét tartalmazott.
Két évvel később, Kertész Imre húsz éve átadott irodalmi Nobel-díjának évfordulóján jelent meg a Sorstalanság című világhírű regény 33. kiadása, amelynek alapját az 1993-as, a szerző által átdolgozott kiadás adta. A kötet különlegessége volt, hogy a szöveg idegen és régies kifejezéseinek megértését magyarázó jegyzetek segítették.
Kertész Imre születésnapján, 2023 novemberében ismerhette meg a közönség a Vázlatok. Feljegyzések, tématervek 1958–1963 című műhelynaplót, amelyet a Sorstalanság megírásával párhuzamosan vezetett a Nobel-díjas író. A „műhelyfeljegyzéseket” és eddig sosem publikált novella-, kisregény- és színműterveket egyaránt tartalmazó kötetben nyomon követhető volt az az alkotófolyamat, amelyben Kertész irodalmi formába öntötte a haláltáborokban átélt élményeit.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/megjelent-kertesz-imre-let-es-iras-feljegyzesek-1959-1973-cimu-muve/
--Erdély, Magyarország, Amerika villan fel Ágoston Vilmos önéletírásában, amely először jelenik meg
Ágoston Vilmos utolsó könyve (Kegyelemkenyér. Pont Kiadó, Budapest, 2024) egy bensőséges vallomás, amelyben életének igazságtalanságait megbocsátva és sorsával megbékélve tárja elénk gondolatait. A szerző életének utolsó hónapjaiban végső erőfeszítéssel készült Kegyelemkenyér fülszövegében így vall: „Ez a könyv dokumentált tanulmány az életutamról Erdélytől Magyarországon át Japánba, majd Amerikába. Elmélkedések a szabadság és a demokrácia állapotáról, diktatúrákról és szellemi hatásokról, elvekről, amelyeket sorsom utolsó esztendejében összegeztem, rákos betegségem idején.”
Egy önmagával és felgyűlt tudásával vívódó ember mutatja meg magát annak, aki nem ismerte, vagy aki jobban, mélyebben szeretné megismerni. Egy méltó Bretter-követő, akinek boldogságot okozott, ha gondolkodhatott és a gondolatait összemérhette a valósággal. Igazi intellektuális kordokumentum ez, amit évtizedek múlva is elő lehet venni és meg lehet érteni belőle, hogyan is éltünk mi, nyugtalan keresők, a nagyvilágban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/06/13/agoston-vilmos-konyv-oneletrajz
--Mesterségek, amiket elsodort az idő – könyvbe, filmbe foglalva élnek
Tudja ma még valaki az éticsigából, fenyőszurokból főzött háziszappan receptjét? Dagad-e sok háromszéki melle a büszkeségtől, hogy a zalánpataki üvegcsűrben évi 3,5 millió üvegtárgy készült? Gondolná-e valaki, hogy hegedűvonónak csak a ménló farokszőre jó? Többek között ehhez hasonló kuriózumokat is megtudhat az olvasó, de a tudós sem marad „éhen”, ha kézbeveszi Kinda István néprajzkutató Hagyományos mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című könyvének második kötetét, melyet 2024. június 12-én mutattak be a Székely Nemzeti Múzeumban.
Hároméves gyűjtés és egy éves írás-szerkesztés után, az első kötet megjelenése után hét évvel az érdeklődő olvasó kézbe veheti a Hagyományos mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című könyv második kötetét is. A Háromszék Vármegye Kiadó kiadásában megjelenő kötet több mint 600 fotóval illusztrál olyan mesterségeket, mint az erdőlés, favágás, fafeldolgozás, vadászat, halászat, kútásás, kéményseprés, bádogosság vagy a szappankészítés, forgácskalap-készítés, gyertyaöntés, üveggyártás és mások.
A kötet pesszimista olvasatban akár már sírköve is lehetne sok mesterségnek, amelyet az ipari fejlődés gyorsuló ütemben sodort el. Más oldalról nézve a kötet olyan alapossággal dokumentálja a kihalófélben levő foglalkozásokat, hogy abból vissza is lehet tanulni őket.
A két, népi mesterségeket bemutató kötet mellé egy háromnyelvű (magyar, román, angol) honlap is készült, és több kisfilm, valamint több egyórás dokumentumfilm is (pl. Meszesek, Tehenesek címmel), amelyekkel készítőjük, Vargyasi Levente neves fesztiválokon nyert díjat. A Youtube-on elérhető filmeknek eddig összesen több mint 5 millió megtekintésük volt – jegyezték meg elégtétellel a kötet születésénél bábáskodók. Elhangzott, hogy az ország más vidékeivel ellentétben Háromszéken annyi hagyományos mesterség él még, hogy azt csak csodálják a román vidékek és az egész ország művelődési életének szereplői.
Végül a szóban forgó kötet szerzője, Kinda István beszélt munkájáról. A 30 népi mesterséget bemutató könyv első kötete sajnos már nem kapható, a másodikban – amely teljesen önálló műként is megállja a helyét – 20 foglalkozást foglalt bele.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/mestersegek-amiket-elsodort-az-ido-konyvbe-filmbe-foglalva-elnek-tul/
--Hét remek gyerekkönyv, nem csak gyerekeknek
Négyéves kortól bármeddig
Szabó T. Anna: Dudorászó (versek, mondókák; illusztráció: Kárpáti Tibor; Magvető)
Már az óvodásokat is elvarázsolhatja Szabó T. Anna végtelenül játékos, az egészen hétköznapi dolgokat is „megmondókázó, összerímelő” költészete. Sok hasonló nyelvi csavarral találkozhatunk benne. A kötet nem titkolt hódolat Weöres Sándornak, olykor őt is megidézve, és megigézve az egész családot.
Igazi ünnep, amikor hazai pályára is dolgozik Kárpáti Tibor, aki főleg a New Yorkerben publikálja jellegzetes rajzait. Ezúttal is a pixeleket formálta művészetté, a könyvet is ő tervezte, kivételesen szép a dizájnja, öröm kézbe venni, forgatni.
A képek is rímelnek Anna játékos verseire, úgyhogy nyugodtan nevezhetjük képköltészetnek.
Hatéves kortól bármeddig
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
„Az Atlanti-óceánban, pont a közepén, van egy sziget. Ezen a szigeten laknak mind a kivágott fák, a félbemaradt mesék, az esőtől elmosott rajzok. Egész nap ott ülnek a tengerparton, fagylaltot esznek és rablórömiznek.”
Költői és humoros mese Gimesi Dórától, és álomszép festett képek Rofusz Kingától.
Öttől tízévesig
Kiss Judit Ágnes: Tujaszörny és nyírfakobold (Illusztráció: Sipos Fanni, Pagony Kiadó)
Kiss Judit Ágnes meséi mindig túlmutatnak önmagukon, legyen szó családi kapcsolatokról, betegségről, vagy mint például most: a toleranciáról.
Tujaszörny nehéz helyzetében menekülni kényszerül eredeti élőhelyéről, és betéved egy teljesen idegen világba, a nyírfakoboldok közé, még akcentusa is van szegénynek, és teljesen elveszettnek érzi magát. Különösen amiatt, mert sokan nem nézik jó szemmel, hogy egy zárt közösségben valaki teljesen MÁS, mint a többiek. Ám szerencsére Habók, az egyik nyírfakobold pártfogásába veszi Tutut, és a végén még a szigorú Ummának is megesik rajta a szíve.
Szívmelengető történet, akárhányszor újra és újra el lehet mesélni.
Sipos Fanni a sötét keretekben megejtően ábrázolja a figurákat és az elvarázsolt természetet.
Családi könyv korhatár nélkül
Alfonsín Gergely Edó: Nagy monyókönyv (Kürti Andrea rajzaival, Gutenberg Kiadó)
„Márkus erre gurgulázva kacagott, mintha elhessentették volna minden fáradtságát.
– Ezt még egyszer meséld el, anya, ez nagyon jó!
Így hát elmeséltem még egyszer, és még egyszer, és még egyszer, egészen addig, míg a valóban jó éj be nem burkolt minket illatos, tücsökciripelős nyári selymébe. S ha neked is vannak ilyen kedvenc, rólad szóló meséid, hát te is meséltesd el a szüleiddel, nagyszüleiddel, még egyszer, és még egyszer, és még egyszer, hogy igazából jó legyen az éjszaka.”
Gergely Edó meseíró, jógaoktató és életmód-tanácsadó minden gondolata él, az életről szól, és a gondolatok szabadságáról mesél. Ez a kötet szerkezetében nagyon hasonlít a másik nagy erdélyi költő-író, Hervay Gizella Kobak-meséire. Párbeszédeik Márkussal, a kis (azóta már nagy) fiával bölcsen mutatják meg a lehetséges kiutakat bármiféle helyzetekből, mégsem bölcselkednek, és semmiképp nem vonják le az úgynevezett tanulságot.
A kiváló szerzőnek ez már a harmadik monyókönyve, jó sokat kellett várni az első két rész után, de megérte a várakozás. Kürti Andrea pedig pontosan olyan képeket varázsolt Edó meséihez, amelyek azon az álomhatáron lebegnek, mint Edó és Márkus meséi.
Tizenkét éven felüli gyerekeknek és a szüleiknek is
Solti Gyöngyi: Nem beszélünk róla (Illusztráció: Takács Mari, Csimota)
„Érdekes, hogy a szülők milyen művészien tudnak egyszerre halálosan aggódni a gyerekeikért és ugyanakkor egyáltalán nem törődni velük. […] A titkok megölik a boldogságot.”
Solti Gyöngyi hiteles és érvényes története egy kamasz lányról és a családjáról szól, akiknek az életét alaposan felforgatta a karantén. Karent, a főszereplőt azonban leginkább a ki nem mondott, eltitkolt dolgok bántják, és egy balesetből szerzett látható, de gyógyítható égési sérülés is nehezíti az életét. A szülők épp azzal ártanak neki, hogy megpróbálják titokban tartani, miért kellett Karen anyjának külföldre mennie dolgozni, vagy miért nem kaphat normális munkát a korábban felelős beosztásban dolgozó apja.
A kötetben végül – Karen kitartásának hála – minden titok kiderül, de nagyon jó volna, ha ez nemcsak a könyvekben történne meg, hanem a valóságban is: ez a szép kiadvány remélhetőleg sok családnak segít majd abban, hogy őszinték legyenek egymással.
Az ennek a korosztálynak szóló kötetekben többnyire nagyon kevés illusztráció szerepel, szerencsére ez ebben is kivétel. Takács Mari beszédes, grafitszerű rajzai gyönyörűen megtámogatják a történetet.
Tizenévesektől akár százéveseknek is
Bartók Imre: Dlöf alkonya (Illusztráció: Krizbo, Kolibri Kiadó)
„Dlöf népeinek egyetlen közös sajátossága abban áll, hogy – néhány ritka kivételt leszámítva – megátalkodott ellenszenvvel viseltetnek egymás iránt.”
Nagy ívű történetet kap az olvasó, amiben A Gyűrűk Ura világa ugyanúgy fellelhető, mint a Levél a királynak motívumai. Műfaját tekintve fantasy, de én ezt inkább mélyirodalmi utazásnak nevezném, bár nem tudom, létezik-e ilyen kategória.
Erős világépítés, fantasztikus karakterek, sok-sok – olykor fekete – humor, költői képek, amelyeket a Barcsay-díjas grafikus, Krizbo elképesztően színes, de valójában fekete-fehér grafikái kísérnek, kísértenek.
Egy széteső világ megmentésén fáradoznak a kötetben szereplő rendkívül művelt és kifejezetten sokat olvasó orkok, goblinok, elfek és trollok, miközben fontos filozófiai és egzisztenciális kérdéseket tesznek föl maguknak. A legfőbb kérdés mindig az, hogy valójában miért érzik magukat idegeneknek ezen a világon. Identitásukat kereső kamaszoknak igazi elixír lehet Bartók Imre könyve.
Azoknak is, akik azt hiszik, nem szeretnek olvasni, korosztálytól teljesen függetlenül
Fenyvesi Orsolya: A Minótaurosz és én
„Én egy griffmadarat kértem – motyogta Orsi csalódottan.
– Tudom, kincsem, tudom. De nézd, milyen aranyos ez a kis csöppség! Egészen értelmes a tekintete. Félig bika, félig ember. Hát nem fantasztikus? – lelkendezett anya.
Ha megnő, te fogod majd jó modorra tanítani – tette hozzá apa.
De hát ez egy szörnyeteg!”
Meghatározhatatlan műfajú, korosztály szerint besorolhatatlan, elképesztően szabad és igazán eredeti szövegre számíthatnak az olvasók a költőként és műfordítóként ismert Fenyvesi Orsolyától.
Könyvének főszereplőjét Orsinak hívják, akinek az anyja költő, és ráadásul a minótaurosz, amit kapott, depressziós. A legnagyobb baj azonban, hogy Orsinak felnőtté kellene válnia, de ebben az apokaliptikus világban nehéz megtalálnia a saját útját.
Költői felnövésregény akár (fiatal) felnőtteknek is, vagy „Mágikus ars poetica”, ahogy a fülszövegben írja Péczely Dóra.
Bedey Dorottya a szöveghez hű, szintén roppant eredeti képekkel gazdagítja a történetet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://wmn.hu/kult/62798-het-remek-gyerekkonyv-nem-csak-gyerekeknek
--A hónap sikerkönyvei: 2024. május
A Helikon irodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolthálózatokkal együttműködve havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.
Négy kategóriára osztva láthatók az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem-fikció, ismeretterjesztő irodalom.
A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategória tíz legnépszerűbb könyvével.
Forrás és a listák itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-honap-sikerkonyvei-majus-2024
--Megjelent TGM Kolozsvári esszék című kötete
Csaknem egy év telt el az ötlet megfogalmazásától és az első egyeztetésektől, de végre megjelent a Transtelex első könyve, Tamás Gáspár Miklós kolozsvári esszéinek gyűjteménye, amelyet a Kijárat kiadóval együttműködésben adtak ki.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kozlemeny/2024/06/19/tgm-kolozsvari-esszek-megjelent
--Háromszéki Téka - Cserei Farkas: A’ magyar és székely aszszonyok’ törvénye
Cserei Farkas A’ magyar és székely aszszonyok’ törvénye című munkáját közli a baróti Tortoma Kiadó a Háromszéki Téka című, 35 kötetesre tervezett sorozat 7. köteteként. A kötet kapható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető az erdelyikonyv.hu oldalon.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/166601/cserei-farkas:-a’-magyar-es-szekely-aszszonyok’-torvenye-haromszeki-teka
RENDEZVÉNYEK
--Felfedezések az absztraktban – Kolumbán Zsolt kiállítása
Az Arad Megyei Könyvtárban 2024. június 11-én nyitották meg Kolumbán Zsolt festőművész Felfedezések az absztraktban című kiállítását.
Kolumbán Zsolt 1945. augusztus 5-én született Kovászna megyében. 1964-ben debütált a képzőművészet területén, a Marosvásárhelyi Képzőművészeti Gimnáziumban rendezett csoportos kiállítással.
Arad képzőművészeti életében való jelenlétét számos kollektív, kiscsoportos és egyéni kiállításon való részvétele mutatja, művei megtalálhatók romániai, magyarországi, svájci, izraeli, amerikai magángyűjteményekben.
Az aradi könyvtárban kiállított művek a geometrikus formákat és a tiszta vonalakat tartalmazó alkotásoktól a mély és expresszionista absztraktig a művész kreativitását és érzelmeit közvetítik személyes és mélyreható módon, a színek és a formák segítségével különböző hangulatokat és érzéseket közvetítve.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/felfedezesek-az-absztraktban-kolumban-zsolt-kiallitasa
--Szembesülés az igazsággal
Döbbenetes, felkavaró és fájóan agyonhallgatott eseményeket elevenít fel a szegedi Lazi Könyvkiadónál Latrok ideje. Erdély 1848–1849 címmel 2022-ben megjelent könyvében Gál Vilmos. Legújabb történelmi regényével a császári oldalon harcoló mócok által halomra gyilkolt, mintegy tízezer fegyvertelen magyarnak állít emléket – az életüktől sátáni kegyetlenséggel megfosztott abrudbányai, zalatnai, nagyenyedi, verespataki és más dél-erdélyi települések meglett korú, női és gyermekáldozatainak.
A kötet sepsiszentgyörgyi bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban volt 2024. május 30-án, ahol a résztvevőket az intézmény munkatársa, Tóth-Bartos András köszöntötte. Demeter László baróti történész-muzeológusnak a szerzővel folytatott beszélgetése során megtudhattuk, hogy a szintén történész-muzeológus Gál Vilmos számára a regényírás csak afféle „úri passzió”, ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos kutatójaként tevékenykedik.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/166436/szembesules-az-igazsaggal
--Szurkos András hazatérése
Szurkos András költő, író, újságíró legújabb, a baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában és Sántha Attila, József Attila-díjas költő szerkesztésében megjelent, Vénélmény című válogatott verseskötetét mutatták be 2024. június 17-én a kézdivásárhelyi Kosztándi Képtárban, ugyanott, ahol négy esztendővel ezelőtt került sor a szerző Meggyámbászott, büszke székely című kötetének ismertetőjére.
A haralyi születésű, 1990 óta Budapesten élő szerzővel Tóth László újságíró beszélgetett, aki bevezetőként elmondta: a költő huszonöt évet töltött Kézdivásárhelyen, ahol 1955–56-ban végezte a középiskola 9. osztályát – „ez volt az egyetlen jó évem a középiskolában” – vallja a szerző. Ezt követően 10 évet Marosvásárhelyen élt, majd 1966-ban, a 25. születésnapján visszatért Kézdivásárhelyre, s maradt is a céhes város lakója egészen 1990-ig. Ezen életszakaszok élményeit és emlékeit örökítette meg e kötet két első darabjában, az Önparódia a székely gödörbe eséséről a véletlen egybeesések mián és a Tetesd el, avagy tedd el, s elé se vedd címűekben.
A Tóth Lászlóval folytatott beszélgetésből kiderült, hogy Szurkos András nagyon szereti a székely nyelvjárást, a székely szavakat és kifejezéseket, vallomása szerint kisgyermekként nagy élvezettel hallgatta az idősebb székelyek beszédét. A költő felolvasta egyik hosszabb versét, majd válaszolt Sántha Attila költő és Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus kérdéseire. A családias hangulatú esemény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/166592/szurkos-andras-hazaterese-kezdivasarhely
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Spirituális-történeti kalandozás Ferenczi Zoltánnal
Előadással egybekötött könyvbemutató volt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. „Üzleti pályámnak egy máig meghatározó spirituális élmény vetett véget. Egy Budapest közeli kis református gyülekezetben átélhettem valamit abból a csodából, amikor a menny és a föld egy pillanatra összeér, és az ember bizonyosságot szerezhet arról, hogy a transzcendens [a tapasztalhatón túli] mégis tapasztalható.” – vallja a szerző.
Valóban spirituális kalandozásra hívta közönségét Ferenczi Zoltán MS. a 2024. június 11-én megrendezett könyvbemutatón, ahol részletes, izgalmas, döbbenetes történelmi tényekkel fűszerezte az ember spirituális történetét és az egyháztörténelem árnyoldalait, illetve az igazságkeresés útvesztőit.
Miért vesztettük el tiszta múltunkat, mikor az első keresztények életüket is kockáztatták a hitükért, és az egyházat nem a pénz és a hatalommal való visszaélés határozta meg?
A jelenlévő érdeklődők szerzővel való párbeszédéből kiderült, hogy bármennyire is elteltek a történelmi korok, és az idők fátylat húztak, kavicsot, port és törmeléket az ember őszinte igazságkeresésére, ezeket eltávolítva újra örök érvényű és tiszta élő forrásként megelevenedhetik az Istennel és az Isten Szavával való személyes találkozás.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1280/spiritualistorteneti-kalandozasok-ferenczi-zoltannal
Ferences térerő - könyvbemutató
Megjelent Borsodi L. László csíkszeredai költő, tanár, az Erdélyi Ferences Rendtartomány korábbi sajtóreferensének legújabb könyve, Ferences térerő címmel.
A könyvet 2024. június 12-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban is bemutatták, ahol a szerző beszélgetőtársai Urbán Erik OFM tartományfőnök és Sarány István újságíró voltak.
Az eseményen az érdeklődők értékes információkat kaphattak az erdélyi ferencesek dolgos mindennapjairól, a felgyorsult hétköznapok élő egyházáról, hitükről, szellemiségükről, szolgálatukról, törekvéseikről, kihívásaikról és elköteleződésükről Isten iránt.
A közel másfél évtized alatt készült, egymásra is utaló beszélgetések rávilágítanának a ferencesek elhivatottságára, és arra is, hogy miként igyekeznek a múlt értékeinek aktualizálásával nyitottak maradni a jelen kihívásaival szemben.
A kötet, amely negyvennégy interjút és négy ankétot tartalmaz, a rendtartomány kiadásában jelent meg.
Amikor a könyvtárosi álom valóra válik
Egy olvasásnépszerűsítő, román nyelvű versenyen való részvételnek köszönheti a Korondi Szakközépiskola nyolcadikos diákja, hogy egy napot könyvtárosként tölthetett el, így betekinthetett a könyvtári munka kulisszatitkaiba, a Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezető könyvtárosa, Bedő Melinda meghívására.
Károly Edinát román nyelv és irodalom tanára, Ambrus Hajnalka kísérte el. Mint mondta, diákja a Provocare la lectură román versenyen vett részt, amelyen jeles személyiségek ajánlanak olvasnivalót a gyermekeknek. A tanulóknak választaniuk kell egy olvasmányt, majd levelet kell írniuk az olvasmányélményeikről annak, aki ajánlotta a könyvet. Károly Edina így került kapcsolatba Bedő Melinda könyvtárossal, és mint a diáklány mondta, azért választotta a könyvtáros által ajánlott, Băiuţeii című regényt, mert biztos volt benne, hogy könyvtáros rossz könyvet nem ajánlhat.
– Amikor a regényről írtam Melinda néninek, azt is leírtam, hogy felnőttként könyvtárban vagy könyvesboltban szeretnék dolgozni, és majd egyszer meglátogatnám őt a munkahelyén, mert még sosem jártam a megyei könyvtárban. Meglepődtem, amikor meghívtak a könyvtárba, örültem is neki, és most olyan, mintha az álmom vált volna valóra – mondta Károly Edina. Hozzátette, hogy kipróbálhatta a könyvkölcsönzést, az állományrendezést, és megismerhette a könyvtár által használt korszerű technológiákat is.
– A könyvtárosszakma nem népszerű a gyermekek körében, ezért is örültünk Edina érdeklődésének. Szeretnénk, ha látná, hogy a könyvtárban nemcsak annak van helye, aki olvasni szeret, hanem a technikai beállítottságúaknak is, és próbáljuk megmutatni neki, hogy mi mindenből áll a könyvtáros munkája. Edina azt mondta, hogy könyvtáros akar lenni, mi pedig erősíteni szeretnénk ezt az indíttatást – közölte Bedő Melinda.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1282/amikor-a-konyvtarosi-alom-valora-valik
--Arad történetéről Gyulán
A magyarországi 95. Ünnepi Könyvhét zárónapján, 2024. június 20-án mutatták be Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár nagytermében a Numele rămâne Arad című, eredetileg magyarul megjelent (Arad, a név marad!), négy kötetből álló monografikus sorozat eredeti és román fordítását.
Az eseményen jelen volt dr. Doru Sinaci aradi alprefektus, Gabriela Gureanu, az Arad megyei A. D Xenopol Könyvtár igazgatója, valamint az aradi szerzők és fordítók egy csoportja.
Az élénk érdeklődésre számot tartó eseményen a házigazdák, Gyula város alpolgármestere és a városi könyvtár igazgatója mondtak köszöntőt, vázolták a két testvérváros közötti kulturális kapcsolatok további lehetőségeit, majd Doru Sinaci, volt könyvtárigazgató, szólt az eddigi bíztató eredményekről és az együttműködés további esélyeiről.
A szerzők részéről Ujj János és Puskel Péter helytörténészek hangsúlyozták a kötetben tárgyalt időszak megismerésének fontosságát.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/arad-torteneterol-gyulan
DÍJAK
--Lövétei Lázár László és Nagy Zalán vehette át a Romániai Írók Szövetsége díjait
2024. május 31-én a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházban osztotta ki a Romániai Írók Szövetsége a 2023-as könyvmegjelenéseket jutalmazó díjait.
Az Írószövetség Kisebbségi Bizottságának (Markó Béla elnök, Ana Carolina Dovaly, Slavomir Gvozdenovici, Karácsonyi Zsolt, Mihai Traista) javaslatára a magyar nyelvű irodalomért a zsűri a díjat Lövétei Lázár Lászlónak ítélte Zákeus fügefája című verseskötetéért (Bookart – Pesti Kalligram, 2023). A kisebbségi nyelvű elsőkönyves szerzőnek járó debütdíjat Nagy Zalán kapta Atlasz vállára veszi a holdat című verseskötetéért (Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége, 2023).
--Három erdélyi kiadvány is Szép Magyar Könyv díjat nyert
A Bookart kiadó két könyvét is díjazták az idei Szép Magyar Könyv versenyben, a szépirodalom kategóriában a Selyemfényben című könyvükkel nyertek, a Névtelen cserépdarab című kötet pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium három különdíját kapta meg.
A legszínvonalasabb kivitelezésű magyar könyvek számára kiírt verseny nyerteseiről a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöksége által felkért öttagú szakmai zsűri döntött. A versenyre idén 63 kiadó és kulturális intézmény nevezte nyolc kategóriában 105 kötetét.
A már említettek mellett a könyvsorozat kategóriában a Sétakönyvek nyert az Athenaeum Kiadótól, a gyermek és ifjúsági kiadványok között pedig A villamos című kötet, amely a Pagony Kiadó gondozásában jelent meg. A legjobb ismeretterjesztő könyvnek Kner Albert – Művész, ikon, legenda című kiadványát választották a Corvina Kiadótól, a szakkönyv kategória győztese az MMA Kiadó Vadállatok anatómiai rajzai című munkája lett, a művészeti könyvek kategóriát megosztva a Color Book / Black Book nyerte az Utisz Grafikai Stúdiótól, valamint a Lantos című kötet, amelyet a Zsdrál Art Galéria adott ki. Az Év Illusztrátora kategóriában a Bocs, hogy élek című kötetet választották a legjobbnak a Pagony Kiadótól.
Az MKKE különdíját és a Tamás László-díjat A struktúra tematizálása című könyv nyerte a Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft.-től, a köztársasági elnök különdíját Kálmáncsehi Domonkos imakönyve kapta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában, a miniszterelnök különdíját a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. Filharmónia című könyve nyerte, a főpolgármester különdíját pedig a Sparhelt című kötet érdemelte ki, amely a BOOOK Kiadó gondozásában jelent meg. Az MTA különdíját A bécsi császári udvar és János Zsigmond erdélyi fejedelem nyomdásza című kötetért az Országos Széchényi Könyvtár veheti majd át, a Magyar Művészeti Akadémia különdíját pedig az Erdély fejedelmei című kiadványért az Iskola Alapítvány Kiadónak és a Magyar Nemzeti Levéltárnak ítélték oda.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium három különdíját osztott ki, a Névtelen cserépdarab mellett a „Hogyan segítsek én terajtad?” Segítő kapcsolatok a mesékben című kötet (Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft.) valamint a Versénekmondó könyvet (Országos Széchényi Könyvtár) ismerték el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/06/06/a-bookart-kiado-ket-konyvet-is-dijaztak-az-idei-szep-magyar-konyv-versenyben
Forrás: https://iskolaalapitvany.ro/harom-erdelyi-kiadvany-is-szep-magyar-konyv-dijat-nyert/
--Marosvásárhelyi származású írónak ítélték oda a londoni pénzintézet irodalmi díját
Bartis Attila A vége című műve kapta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idei irodalmi díját.
Magyar irodalmi mű most első ízben nyerte el a londoni pénzintézet évente odaítélt elismerést. A díjkiosztón Bartis Attila kijelentette, hogy „abszolút váratlanul, rendkívüli meglepetésként” érte az EBRD elismerése. A szerző kiemelte: külön öröm számára, hogy a díjra jelölt hármas végleges listán még egy magyar mű szerepelt, ami bizonyítja, hogy „a magyar irodalom nagyon-nagyon jó”. Az idei EBRD-díjra esélyes másik magyar irodalmi alkotás Tóth Krisztina tizenöt rövid elbeszélést tartalmazó, Vonalkód (Barcode) című novelláskötete volt. Ezt a könyvet Peter Sherwood fordította angolra, és az angol változat a Jantar Publishing gondozásában jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/marosvasarhelyi-szarmazasu-ironak-iteltek-oda-a-londoni-penzintezet-irodalmi-dijat
--Karikó Katalin, Visky András és Orvos-Tóth Noémi is Libri Irodalmi Díjat kapott
Idén megújult formában tért vissza a Libri Irodalmi Díj (LID), 2024-ben ugyanis az olvasók döntöttek arról, melyek a magyarországi irodalmi élet és a könyvpiac kiemelkedő darabjai. A 2023-as évben megjelent könyveket idén kizárólag az eladási listák alapján díjazták. Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója korábban az Indexnek elmondta: „Úgy döntöttünk, hogy a tavaly megjelent összes könyvet közönségdíjassá tesszük. A vásárlásnál egyértelműbb közönségszavazás nemigen van.”
Libri Irodalmi Díjak:
1. Az év közönségkedvence, azaz a 2023-as év a legnagyobb eladási példányszámú könyve – Frei Tamás: Puccs Moszkvában
2. Az év szépirodalmi könyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi könyve – Náray Tamás: Barbara. A végzet
3. Az év tényirodalmi könyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott tényirodalmi könyve – Karikó Katalin: Áttörések
4. Az év legsikeresebb debütáló könyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott debütáló könyve –Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia
5. Az év történelmi tényirodalmi könyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott történelmi témájú tényirodalmi könyve – Mező Gábor: A kultúra megszállása
6. Az év üzleti könyve / a 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott üzleti tematikájú könyve – Walter Isaacson: Elon Musk
7. Az év határon túl legnépszerűbb könyve / A 2023-as év határon túl legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi könyve – Visky András: Kitelepítés
8. Az év gyerekkönyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott könyve a 0–12 éves korosztály körében – Bartos Erika: A csigaház kincsei
9. Libri irodalmi emlékdíj – Szőcs Géza: Összegyűjtött versek
10. Libri évtizedek közönségkedvence / Az elmúlt 16 év legjobb eladási számokat hozó könyve – Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
11. Libri évtizedek kedvenc gyerekkönyve / Az elmúlt 16 év legjobb eladási számokat hozó gyerekkönyve – Berg Judit: Rumini
12. Szerzői életműdíj gyerekirodalom kategóriában – Marék Veronika
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2024/06/14/libri-irodalmi-dijak-dijatado-frei-tamas-naray-tamas-orvos-toth-noemi-berg-judit-konyvek-irodalom/
--Darvasi László nyerte el az idei Üveggolyó-díjat
Az Ünnepi Könyvhéten adták át az Írók Boltja Üveggolyó-díját, amelyet 2024-ben Darvasi Lászlónak ítéltek a bolt munkatársai. A díjazottat Kemény István laudálta, beszéde a https://litera.hu/irodalom/publicisztika/kemeny-istvan-darvasi-laszlo-uveggolyo-dijara.html címen olvasható.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/darvasi-laszlo-nyerte-el-az-idei-uveggolyo-dijat
A díjazott köszönőbeszéde: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/darvasi-laszlo-az-uveggolyo-dij-idei-nyertesenek-koszonobeszede.html
--Átadta díjait a fiatal tehetségeknek az Erdélyi Magyar Írók Ligája
Bizakodásra ad okot, hogy az erdélyi magyar irodalomnak mutatkozik utánpótlása, hiszen sok fiatal próbálkozik vers- és prózaírással – hangzott el a Méhes György Tehetségkutató Pályázat díjainak átadóján, amelyet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében tartott az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), 2024. június 29-én.
Szép számmal akadnak erdélyi magyar fiatalok, akik vers- és prózaírásra adják a fejüket, közülük 32 tehetséges fiatalt díjazott az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) irodalmi pályázata keretében, amelyet a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány támogat. A díjátadó ünnepséget Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának termében tartották, az eseményen sok díjazott fiatal jelent meg szüleivel együtt, az erdélyi magyar irodalom képviselői közül is sokan vettek részt az eseményen. Így népes közönség tapsolhatott a szárnyukat és tollukat próbálgató ifjú tehetségeknek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/bar-nem-mindenkibol-lesz-iro-lesz-utanpotlasa-az-erdelyi-magyar-irodalomnak-n-atadta-dijait-a-fiatal-tehetsegeknek-az-e-mil
--Dr. Ilia Mihály a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült
A Magyar Művészeti Akadémia 2024. június 21-én adta át köztestületi díjait, a Pesti Vigadóban. Az MMA Életműdíját 2024-ben dr. Ilia Mihály irodalomtörténész, az SZTE BTK címzetes egyetemi tanára, legendás oktatója nyerte el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://arts.u-szeged.hu/hirek/szte-btk-2024-junius/dr-ilia-mihaly-magyar
--Dr. Borcsa János irodalomtörténész Kézdivásárhely legújabb Pro Urbe díjasa
Kézdivásárhely önkormányzata húsz év szünet után, 2018-ban döntött a Pro Urbe díjak újbóli odaítélésről. Azóta a város tizenkét jeles személyisége részesült az elismerésben, 2024. június 28-án pedig dr. Borcsa János író, irodalomkritikus vehette át a rangos kitüntetést.
A Pro Urbe díj a második legrangosabb kitüntetés, amit a városi tanács odaítélhet egy arra érdemes személynek – közölte a Vigadó dísztermében megtartott ünnepség felvezetőjeként Bartos-Ménessy Kinga moderátor.
Pro Urbe díjat kaphat bármely kézdivásárhelyi vagy Kézdivásárhelyen élő személy, aki tevékenységével hozzájárult a város hírnevének öregbítéséhez, tettei kimagaslóak, és betöltötte 70. életévét. Kézdivásárhely tavaly jelölte meg június 28-át a város napjává annak apropóján, hogy 460 éve ekkor nyerte el ma is használatos megnevezését, ezért időzítették erre a napra a Pro Urbe díjátadó ünnepséget is – tette hozzá.
Kiss László színművész szavalatát, valamint Dimény Kata és Gáspár Álmos zenés produkcióját követően az előterjesztők egyike, Szöllősi Tamás megyei önkormányzati képviselő méltatta a díjazottat. Értékelése szerint „dr. Borcsa János személyében Kézdivásárhely egy olyan kiváló embert tüntet ki Pro Urbe díjjal, aki sohasem puszta munkahelyi kötelezettségnek tekintette munkáját, hanem szakmai tudását felelősséggel adta át és alkalmazta, bárhol is élt, dolgozott, aktívan hozzájárulva a közösség szellemi táplálásához.” Aki erős akaratával és hitével a Perkő alatti faluban folyó „értől” elért a „szent, nagy Óceánba”, a szakma „nagy kerek egészébe”, és aki számára – Márai Sándor szavait parafrazálva – „nem a cél útjának értelme, hanem maga az utazás, a vándorlás.”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/dr-borcsa-janos-kezdivasarhely-legujabb-pro-urbe-dijasa/
INTERJÚ
--Erdély átalakulása: a kolozsvári egyetem rektorának naplója pontos képet ad a Trianon utáni hatalomváltásról
Márki Sándor, neves történész és egyetemi tanár, több mint ötven éven át vezetett naplóiban a dualizmuskori Magyarország és Erdély középosztálybeli értelmiségi világát örökítette meg. Az első három kötet a fejlődést és bizakodást tükrözi, míg a negyedik kötet a háború és az impériumváltás tragédiáját dokumentálja. A naplókat Erdész Ádám levéltáros szerkeszti, aki szerint Márki részletes bejegyzései értékes forrásként szolgálnak az akkori társadalom gondolkodásának és mindennapi életének megismeréséhez.
Márki Sándor (1853–1925) Erdély középosztálybeli értelmiségi világának jelentős alakja volt. Húszévesen, egyetemi hallgatóként, 1873-ban kezdte el a naplóit írni, és pár nappal halála előtt, 1925-ben hagyta abba; súlyos betegségének és halálának körülményeit már leánya csatolta hozzá a naplókhoz. Ez több mint ötven esztendő, és tudomásom szerint a magyar historiográfiában nincs más vezető történész, aki ilyen hosszú időn keresztül egyenletesen, hiányok nélkül rögzítette volna, hogy mi történik a történész szakmában, az egyetemen, ahol tanít, mi történik abban a dualizmuskori világban, amelyben annyira otthon volt – mondta el a Transtelexnek Erdész Ádám levéltáros, történész, a naplók szerkesztője, a sorozatot kiadó MNL Békés Megyei Levéltár nyugalmazott főigazgatója, akivel erről a rendhagyó naplófolyamról beszélgettünk, annak apropóján, hogy nemrég látott napvilágot a negyedik kötet, amely online is szabadon elérhető.
Forrás és a beszélgetés itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/06/02/marki-sandor-naplo-erdesz-adam-interju
--Zalán Tibor: Nincs ihlet, csak az abnormitásig felfokozott állapot
„Az utazáson legtöbben épp a mozgás, az eljutás folyamatát értik. Régen talán én is így voltam ezzel. Mára számomra az utazás a megváltozott lélekállapotot jelenti, a létezés áttevődését másik dimenzióba” – meséli Zalán Tibor, József Attila-díjas költő, akivel az utazás fogalom jelentésmezején beszélgettek az irodalomról, a vonatokról, de az emlékezésről is.
Forrás és az interjú itt: https://kultura.hu/interju-zalan-tiborral-utazas/
--Idő feletti hatalom – Beszélgetés Pék Zoltán műfordítóval
Két évtizede tartó pályáján közel háromszáz kötetet ültetett át magyarra, többek között Jonathan Franzen, Neil Gaiman vagy a nemrég elhunyt Paul Auster műveit. Az angolból dolgozó Pék Zoltánnal arról is beszélgettek, hogy miként változtatta meg a műfordítói munkát a társadalom digitalizációja.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kortarsonline.hu/aktual/beszelgetes-pek-zoltan-muforditoval.html
--Gálfalvi Ágnes: „Ha bedobjuk a gyeplőt a lovak közé, elsorvadhat az erdélyi magyar könyvkiadás”
Csak az menjen az erdélyi magyar könyvkiadói szakmába dolgozni, aki magáénak is érzi azt – ezzel a tézismondattal jellemezhetnénk az iparágon belüli tevékenykedéshez szükséges attitűdtöbbletet, ami nélkül gyorsan útilaput köt a saját talpára az, akit pusztán a kalandvágy vezérel.
A kisebbségi létből fakadó sajátos helyzet, a rendszerszintű kihívások és a centralizálásra irányuló politikai törekvések folyamatos kreativitásra és innovációra késztetik a szakmai szereplőket, akik sokszor egymást is segítve próbálják életben tartani és magas szinten művelni a nagy hagyományokkal rendelkező erdélyi magyar könyvkiadást.
Gálfalvi Ágnessel, a marosvásárhelyi Lector Kiadó vezetőjével beszélgettek, aki PhD-hallgatóként az 1989 utáni romániai magyar könyvkiadás történetét kutatja.
Autonóm közösségként való megmaradásunkhoz nélkülözhetetlen egy átfogó romániai magyar kultúrstratégia – véli az interjúalany.
Forrás és a beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/galfalvi-agnes-ha-bedobjuk-a-gyeplot-a-lovak-koze-elsorvadhat-az-erdelyi-magyar-konyvkiadas/
--Nyáry Krisztián: Nagyon pazarlóan bánunk a saját gasztronómiai örökségünkkel
A gasztronómia mint téma létjogosultsága a szépirodalmi művekben máig vitatott. Nyáry Krisztián Így ettek ők című kötete azonban mintegy háromszáz évet felölelve mutatja meg, hogy a legnagyobb íróink mind fontosnak tartották a gasztronómia beépítését az irodalomba. A szerzővel a 19. századi gasztroforradalomról, reformkori ételrendelésről, az írók gasztronómiai feljegyzéseiről, valamint a modernizációval járó főzési és étkezési trendekről beszélgettek.
Forrás és az interjú itt: https://kultura.hu/nyary-krisztian-nagyon-pazarloan-banunk-a-sajat-gasztronomiai-oroksegunkkel/
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt András Sándor irodalomtörténész
2024. június 5-én elhunyt András Sándor költő, irodalomtörténész, irodalomkritikus, egyetemi tanár – közölte a hírt a Magyar Írószövetség.
Sándor András néven Budapesten született 1934. március 28-án. 1956-ban a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar irodalom szakos diplomát. A forradalom után nyugatra emigrált. 1961-ben Oxfordban irodalomból diplomázott, majd 1963 és 1964 között DAAD-ösztöndíjas volt a Müncheni Egyetemen. Később az Egyesült Államokba költözött, ahol az University of Southern California egyetemen folytatta tanulmányait. A doktori címet 1967-ben szerezte meg német irodalomból. 1965 és 1969 között magyar nyelv és irodalom tanár volt Berkeleyben, majd 1996-ig a washingtoni Howard Egyetemen volt professzor. 1981 és 1996 között az emigráció egyik jelentős folyóiratának, az Arkánumnak volt szerkesztője, illetve aktív tagja a párizsi Magyar Műhely munkaközösségének is. Esszéit és tanulmányait angolul és németül, verseit és szépprózáját jellemzően magyarul írta.
Munkásságát számos díjjal jutalmazták, 1995-ben elnyerte a Nagy Imre-emlékplakettet, ugyanebben az évben Kortárs-díjat kapott, 1999-ben József Attila-díjat vehetett át, majd 2000-ben Ady Endre-díjat kapott. 2006-ban Szépíró Díjjal, 2007-ben Füst Milán-díjjal, 2010-ben Nagy Imre-érdemrenddel jutalmazták, majd 2019-ben átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/elhunyt-andras-sandor.html
--Elhunyt dr. Szőcs Géza Mihály kézdivásárhelyi közíró
2024. június 2-án elhunyt dr. Szőcs Géza Mihály), tanár, a fizikai tudományok doktora, közíró, közönségszervező és -építő, Kézdivásárhely Pro Urbe-díjasa.
Az 1937. február 8-án született dr. Szőcs Géza neve összeforrott a Siculus Rádióéval: a 95 Mhz-en sugárzó adónak sokáig volt a főszerkesztője, nevét a Vasárnapi jegyzet című műsor miatt is sokan ismerték, amely számos értékes interjúval, stúdióbeszélgetéssel jelentkezett minden héten.
A sokrétű, nagy műveltségű tanárember nyugalomba vonulásáig a rádiót igazgatta, majd a stafétát átadva könyvsorozat írásába kezdett, ezek a Hang-könyvek voltak, és általában Kézdivásárhely és környéke történetéhez adtak érdekes, sokszor személyes hangvételű információs anyagot. A sorozat utolsó része az Éveink hangja.
Társszerzője volt a Fizikai kísérletek című könyvnek (Eger, 1993), szerzője a Gábor Áron emlékezete című könyvnek, több színházi darab rendezője és színpadra vivője volt, a legsikeresebbnek ítélt a Svejk, a derék katona címet viselte. Kézdivásárhelyi színházi világának a történetét a Színjátszásunk hangja című, a fentebb említett sorozat részét képező kötetben foglalta össze.
Kézdivásárhelyért tett munkássága elismeréseként Bokor Tibor polgármester 2018-ban Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/belfold/Bucsuzik-Kezdivasarhely-dr-Szocs-Geza-Mihalytol
--Meghalt Ismail Kadare albán író
A sokáig az irodalmi Nobel-díj egyik várományosának tartott Ismail Kadare világhírű albán író, költő, esszéista 88 éves korában, egy tiranai kórházban hunyt el 2024. július 1-jén reggel. Úgy tudni, hogy szívroham miatt szállították oda, ahol azonban életét már nem tudták megmenteni.
Kadare nemzetközileg azután vált ismertté, hogy 1963-ban, Enver Hoxha kommunista diktatúrája alatt megjelent A halott hadsereg tábornoka című regénye. 1990 őszén menekült Albániából Franciaországba, mindössze néhány hónappal a kommunista rezsim bukása előtt. Párizsban élt, és csak nemrég tért vissza Tiranába.
Tavaly Emmanuel Macron francia elnök az albán fővárosban tett látogatása során a Becsületlégió főtisztje címet adományozta neki.
Kadare számos nemzetközi díjat kapott műveiért, amelyek között több mint nyolcvan regény, színdarab, forgatókönyv, vers, esszé és elbeszélésgyűjtemény szerepel. Műveit összesen negyvenöt nyelvre fordítottak le.
Forrás: https://hvg.hu/kultura/20240701_Meghalt-Ismail-Kadare-a-kortars-alban-irodalom-legnagyobb-alakja
MOZAIK
--Mi az oka, hogy a gyerekek egyre kevesebb és nem túl nagy kihívást jelentő könyvet olvasnak?
Egy, az Egyesült Királyságban és Írországban készült felmérés arra kereste a választ, miért csökken a gyerekek olvasási kedve.
A több mint 1,2 millió diák részvételével készült felmérés szerint nemcsak az olvasott könyvek mennyisége csökkent, de a középiskolás korosztálynál radikálisan visszaesett az elolvasott könyvek nehézségi szintje is. A vizsgált országokban a gyerekek kevesebb könyvet olvasnak, mint tavaly, feltételezhetően azért, mert a Covid miatti hiányzások és az iskolai olvasási idő hiánya miatt romlottak az olvasási képességeik.
A 2024-es What Kids Are Reading (Mit olvasnak a gyerekek) című tanulmány arra jutott, hogy a tanulók által olvasott könyvek száma 4,4%-kal csökkent, és az olvasási kedv visszaesése „különösen akut” a középiskolákban. Ráadásul nemcsak az elolvasott könyvek száma, hanem nehézségi szintje is csökkenést mutat.
A felmérés során kiderült, hogy a hatodik évfolyamig fokozatosan egyre nagyobb kihívást jelentő könyveket olvastak a gyerekek. Ezt követően az olvasott könyvek nehézségi szintje a 9. évfolyamig platózott, majd az idősebb középiskolások által olvasottak nehézsége „élesen visszaesett”.
A kutatás összefüggést mutatott ki a több iskolai olvasási idő és a magasabb olvasási képesség között. Az olvasási készség leginkább akkor javult, amikor egy tanuló iskolai napjából több mint 30 percet szentelt az olvasásnak. „A tanulmányból az a legfontosabb, hogy a megfelelő nehézségi szinten végzett több olvasási gyakorlat javítja a tanulók olvasási teljesítményét, a több iskolai olvasási idő pedig jobb olvasási képességhez vezet” – tette hozzá Topping.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/bookline_kids_gyerek/olvasas_csokkenes_egyesult_kiralysag_gyerekek.html
--Nők által írt könyveket olvasni még mindig nem elég „férfias”
Ma már a nők több könyvet írnak és adnak el, mint a férfiak. Világszerte nagyobb valószínűséggel olvasnak naponta, és nagyobb valószínűséggel olvastak több könyvet az elmúlt évben, mint a férfiak – egy amerikai felmérés szerint átlagosan tizennégy könyvet olvasnak el évente, míg egy férfi átlagosan kilencet.
Van azonban egy másik, nemek közötti különbség az olvasási szokások terén, ami még aggasztóbb, bár nem feltétlenül meglepő. A Women's Prize Trust nevű brit jótékonysági szervezet a szépirodalmi és – most először – a non-fiction díjak nyerteseinek bejelentése előtt nemrégiben új kutatást tett közzé az olvasási szokások nemek közötti különbségéről.
A 2023-ban megvásárolt közel 54 000 könyvből álló mintán alapuló kutatás azt mutatja, hogy míg a nők nem válogatnak, és egyaránt olvassák mindkét nem alkotásait, a férfiak túlnyomórészt elutasítják a nők által írt könyveket, méghozzá a férfi szerzők javára.
Konkrétabban: az elemzés azt mutatja, hogy a 20 legkelendőbb, 2023-ban az Egyesült Királyságban megvásárolt 20 női szépirodalmi és non-fiction író – köztük Agatha Christie, Harper Lee, Lisa Jewell és Rhonda Byrne – esetében a vásárlások kevesebb mint 20 százalékát jelentették férfiak. És ezeknek a vásárlásoknak a többségét inkább klasszikusok, mint kortárs művek alkották.
Ezzel szemben a 20 legkelendőbb férfi szépirodalmi és nem szépirodalmi író – köztük Charles Dickens, George Orwell, Stephen King és Robert Kiyosaki – esetében a vásárlások 44 százalékát nők tették ki. Összességében a 20 legkelendőbb női író közül csak egyet, Harper Lee-t vásárolták többnyire férfiak, míg a 20 legkelendőbb férfi író közül hetet nők.
Forrás és a teljes cikk itt: https://wmn.hu/wmn-life/62771-nok-altal-irt-konyveket-olvasni-meg-mindig-nem-eleg-ferfias--ez-pedig-a-tarsadalmunk-egeszere-kihat
--Porladó magánkönyvtárak, eltékozolt hagyatékok – mit lehet tenni az örökölt könyvekkel?
Némelyeknek öröm, másoknak teher, van, akinek pedig egyszerre jelenti mindkettőt a szülőktől örökölt könyvtár, esetenként akár több ezer könyv. Az utódok tisztában vannak az örökségnek a felmenők életében betöltött jelentőségével, de saját életükben már kevésbé van súlya az írott betűknek, hiszen ott az internet. Gyors felmérést végeztünk Sepsiszentgyörgyön, ki hogyan jár el, ha az írott betűk tengere átcsap a feje fölött.
Az idősek számára rendkívüli eszmei értékkel bírt és bír ma is a könyvtár, hiszen ők még megszenvedték azt a végtelennek tűnő Ceaușescu-korszakot, amikor magyar könyvet alig lehetett kapni, és az ember megbecsült (és megvett) minden betűt, ami anyanyelvén volt nyomtatva. A digitális világba beágyazódott X-generációnak (1965 és 1980 között születettek) még igénye van a könyvre, mert azt forgatva nőtt fel, de már nincs hol tartania, az Y generáció pedig már az interneten keresi az olvasmányait. A mai 40-60 évesek pedig, főleg a tömbházakban lakók, a helyhiánnyal is küszködnek: ragaszkodnának ugyan a könyvekhez, de gyűjtésüknek megálljt parancsol a szűkös tér. Ha ilyenkor hagyatékként rájuk száll a szülők pár száz-, vagy akár pár ezer könyve, az komoly lelkiismereti problémát jelent számukra. Hiszen már a szülők is sokat rágódtak azon, hogy kinek jelent majd értéket az, amibe ők annyi energiát fektettek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/porlado-magankonyvtarak-eltekozolt-hagyatekok-n-mit-lehet-tenni-az-orokolt-konyvekkel
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.