ReMeK-e-hírlevél
XIX. évf., 2024/5. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Szeretettel köszöntjük nyugdíjba vonulása alkalmából Kelemen Katalin szerkesztőtársunkat, és köszönjük neki a hírlevelünk javára hosszú időn át végzett figyelmes, alapos, körültekintő, jó munkáját. Kívánunk neki egészséget, erőt, örömöt, megérdemelt kikapcsolódást hozó, tartalmas, élményekben gazdag, sok-sok nyugdíjas esztendőt!
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Beavatás: néprajzi pályázat középiskolásoknak: Iskolai legendák – legendás iskolák
HAZAI
--Nyugdíjba vonult Kelemen Katalin csíkszeredai könyvtáros
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Újrakiadás: Háromszéki magyar népköltészet
--Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól
--Könyvtári törvény: fontos, de önmagában nem teremt több magyar olvasót a szórványban
--A nevelés kérdése Gaál Mózes könyveiben
--„Ő benne élt a szöveguniverzumban” – Kovács András Ferencre emlékeztek Kolozsváron a magyar költészet napján
--Zord idők – G. Szabó Ferenc könyve
--Bemutatták Préda Barna új könyvét
--Gábor Áron legenda és valóság között
--Erdélyi irodalom és a közösség szolgálata
--Könyv a Kárpátokról - A fáradhatatlan Székely Árpád
--Miért és miről írjunk?
--Egyháztörténeti ritkaságok érhetők el a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és az OSZK együttműködésében
--Könyvbemutató Felsőrákoson
--Egy hétig mozgókönyvtárakká váltak a marosvásárhelyi autóbuszok
--Költészetnapi könyvbemutató Aradon
--„Attól függetlenül, hogy milyen nyelven beszélünk, van bennünk, temesváriakban valami közös”
--Előadás és könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
--Balassi Bálintra emlékeztek
--Mesemaraton a Szatmár Megyei Könyvtárban
INTERJÚ
--„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi gondolatai a költészet napján
--„Megváltás, ha digitális állapotba kerül” - Biszak Sándorral beszélgetett Várkonyi Bence
DÍJAK
--Csehy Zoltáné az első Kovács András Ferenc Költészeti Díj
--Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület díjait
--Díjazták a legjobb magyar sci-fiket
--Rakovszky Zsuzsa kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat
--Az Iskola Alapítvány senior alkotói ösztöndíjasai
--Pro Urbe díjak - Hálásak lehetünk a sok lámpás emberért
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Paul Auster író
ÉVFORDULÓ
--Nyolcvan éve született Farkas Árpád költő
MOZAIK
--„Ezért járok még ma is könyvtárba: egy e-book sem ér fel az igazi könyvek illatával”
--Nyáry Krisztián húsz pontba szedte, miért érdemes a gyerekeknek verset olvasni
--A könyvek köszönik szépen, továbbra is jól vannak
--Szétnyomott rovarokból és ízeltlábúakból született az MTA könyvtárának legjobb könyvjelzője
--A Grimm fivérek elveszett könyveire bukkantak egy lengyel könyvtárban
PÁLYÁZATOK
--Beavatás: néprajzi pályázat középiskolásoknak: Iskolai legendák – legendás iskolák
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete és a Kriza János Néprajzi Társaság pályázatot hirdet középiskolai tanulók számára. A felhívásra kérdésfelvetésében, témaválasztásában, tárgyalásmódjában a néprajztudományhoz kapcsolódó dolgozatokat várnak, amelyek az intézményi szóbeliség, az iskolai szájhagyományok témáját tárgyalják.
Milyen történeteket őriznek az intézet falai? Mely személyek emlékét ápolja az intézmény? Melyek azok a szóbeli hagyományok, amelyeket a diákok tartanak életben és adnak át az újabb nemzedékeknek? Hogyan szocializálnak a történetek? Milyen típusú szövegeket forgalmaznak a diákok az intézményről? Modern mondákat? Pletykákat? Igaz történeteket? Élettörténeti epizódokat? Milyen történetek kapcsolódnak az iskolának egy-egy részéhez, az épület különböző elemeihez? Az iskola, a diákélet, a diákok, a véndiákok, a tanárok történeteinek megörökítésében, éltetésében milyen szerepe van az oralitásnak, az írásnak, a vizuális nyelvnek?
A pályázatra a fenti kérdések valamelyike mentén elgondolt, a különböző jelenségekre fókuszáló, különböző szokásokat, gyakorlatokat néprajzi eszközökkel dokumentáló, írásos vagy szóbeli forrásokra támaszkodó anyagokat lehet beküldeni. A pályázatra esszével, értekező prózával lehet jelentkezni. A pályamunkához ajánlatos lejegyzett interjút, fényképeket mellékelni.
A pályamunkák benyújtási határideje: 2024. május 31., elektronikus formában, az aron.bakos@ubbcluj.ro címre.
Forrás és a teljes kiírás itt: http://etno.lett.ubbcluj.ro/wp-content/uploads/2024/03/Beavatas-palyazati-felhivas-2024.pdf
HAZAI
--Nyugdíjba vonult Kelemen Katalin csíkszeredai könyvtáros
Idén áprilisban nyugdíjba vonult Kelemen Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár közösségének egyik oszlopos tagja.
Tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–francia nyelv- és irodalomszakos diplomát szerzett. Ezt követően hat esztendőn át, 1984 és 1990 között Balánbányán tanított magyar nyelv és irodalmat, valamint francia nyelvet.
1990 májusában került a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárba. Bibliográfusként alkalmazták. Később a dokumentációs részlegre helyezték át, ahol a helyismereti és különgyűjtemények őre lett. Magáénak érezte, hogy kiépítse és folyton gyarapítsa a rábízott részleget. Mindezt komoly szakmai rálátással és következetességgel végezte. A helyi, székelyföldi és erdélyi vonatkozású dokumentumok anyagát közölte az intézmény honlapján. Külön adatbázist szerkesztett, és elérhetővé tette a nagyközönség számára. Az említett gyűjtemények főleg helyi és székelyföldi történeti, valamint művelődéstörténeti és kulturális értékekre vonatkozó anyagaihoz ad kiváló segítséget a téma iránt érdeklődőknek. Többek között ilyen a Hargita megyei személyiségek életrajzi adatbázisa is. Ugyanakkor évente elkészítette a helyi személyiségek évfordulós naptárát. Azt már nem is lehet számon tartani, hogy a kért bibliográfiai adatok és történeti-kulturális más információk hány embert segítettek általa a munkájuk elvégzéséhez, s ezáltal hány publikáció látott napvilágot. A birtokában lévő anyagot felhasználva néhány értékes kiadványt is sikerült elkészítenie.
2009-től egyike azoknak a Hargita megyei könyvtárosoknak, akik csatlakoznak a régi dokumentumok (főleg folyóiratok, évkönyvek, értesítők) digitalizálásához. Fontosnak tartja a kulturális örökségünk megőrzését és további terjesztését.
Könyvtári és helyismereti vonatkozású írásait több helyi, erdélyi és magyarországi lap közölte. Ezen kívül több kulturális rendezvény szervezője volt. 19 esztendőn át egyik szerkesztője a romániai magyar könyvtárosok online ReMeK-e hírlevelének.
Kívánunk kolléganőnknek egészségben, erőben eltöltött, számos örömteli nyugdíjas évet!
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/04/a-2000-es-esztendok-hargita-megyei.html
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Intézményportré a kerek évfordulón
Áttekintő interjú jelent meg az intézmény működéséről annak vezetőjével, Szonda Szabolccsal, a Háromszék napilapban:
„Utólagos véletlen, hogy a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár épp február 15-én, az olvasás országos napján ünnepelte mai – megyei közkönyvtári – formájában megalakulásának ötven esztendejét: anno 1974-ben egy államfői látogatás során kiadott „ukáz” hozta létre az intézményt, a felsőbb utasítás még azt is megszabta, hogy az egykori Székházban, Háromszék történelmének oly jelentős épületében legyen a székhelye. A véletlen abban rejlik, hogy Romániában az olvasás napját csak 2022 óta tartják.
Közkönyvtárként a közönség olvasásigényének kielégítése a feladatuk elsősorban, ehhez, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva, sajátságos módon kell közelíteniük: azt még a rendszerváltás előttről örökölték – és mint jó gyakorlatot, azóta is folytatják –, hogy a könyvtár állományának mindenkori gyarapításában kiemelt szerepet kap a romániai magyar kiadványok beszerzése. A hatalmas állomány – mintegy 263 ezer dokumentum – minden darabja hozzáférhető a közönség számára, egy része helyben, az olvasóteremben, java azonban kölcsönözhető. (...)
Bár sokaknak a könyvtár csupán annyit jelent, bemenni egy könyvért, majd visszavinni azt, a Bod Péter Megyei Könyvtár ennél több: alaptevékenységén túl számos programot is szervez. (...)
Tavaly óta vidékre is próbálják kiterjeszteni a gyerekprogramokat, egy-egy olyan községi könyvtárban, amely együtt tudott működni a helyi iskolával és fogadni akarta kezdeményezésüket, egyfajta rendhagyó irodalomórát tartottak, egészen egyszerű módon: egy mesét elolvasva, arról elbeszélgetve, eljátszva egy jelenetét, mindezt kis énekléssel, mozgással fűszerezve, és ezt nagyon szeretik a gyerekek, mondja Szonda Szabolcs.
Amúgy a vidéket másként is megcélozta az intézmény: látva a községi könyvtári hálózat egyes helyeken siralmas állapotát, azt kezdeményezték a megyei önkormányzatnál, hogy a megyeszinten már évek óta futó könyvtárfelújítási pályázatot terjesszék ki könyvvásárlásra is, illetve a megyei könyvtárnál egy vándorállomány kialakítására törekednek, főleg a mai gyerek- és ifjúsági irodalomból, és azt hosszabb állomásozásra kivinnék azokba a községi könyvtárakba, amelyek igénylik. Ennek haszna nem csak az lenne, hogy a falusi gyerekek könnyebben hozzájuthatnak az érdeklődésüket felkeltő könyvekhez, hanem erre a vándorállományra a vidéki könyvtárak programokat, foglalkozásokat építhetnek fel, sorolja Szonda Szabolcs terveiket.
Felsorolni szinte lehetetlen lenne, hány és hányféle programot szervez a Bod Péter Megyei Könyvtár, a fiókkönyvtárában is, főleg a gyerekeknek, a vakációkban is értelmes elfoglaltságot biztosítva számukra. Egyes tevékenységek az évek óta jól bejáratott módon zajlanak, olykor újakkal kísérleteznek, volt olyan rendezvényük, mint például a csernátoni olvasótábor, amelyet a Haszmann Pál Múzeummal közösen a kényszerű kihagyás után tavaly sikerült csak feléleszteniük. Bizonyára ezek a programok is hozzájárultak ahhoz, hogy a világjárvány után talpra tudott állni az intézmény.
A Bod Péter Megyei Könyvtár immár harmadik éve szervezi a SepsiBook nagyrendezvényt is – ez egyfajta keretbe foglalása a rendezvényszervezési törekvéseinek, hiszen a könyvvásár (idén május 23–26. között kerül megrendezésre a Sepsi Arénában) programkínálatának nagy része az, amit az egyes rendezvényeken kipróbáltak, bejárattak már az évek során. (...)
És ha már az ötvenéves könyvtári múlt apropóján beszélgettünk Szonda Szabolccsal, feltettük neki a megválaszolhatatlan kérdést is: milyen lesz a Bod Péter Megyei Könyvtár következő ötven esztendeje?
’Valamilyen formában biztosan lesz közkönyvtár, nem lehet összeolvasztani semmilyen más intézménnyel – még ha rendezvényt ő is szervez, meg más is –, mert van egy olyan lényeges része a tevékenységének – a folyamatos állományépítés, annak átadása a használóknak, hiteles tájékoztatás arról, mi van benne, a könyvtárhasználat, a dokumentálódás megtanítása –, amit más nem tud felvállalni. Hogy milyen formában lesz az állomány, vagy miként fognak zajlani ezek a szolgáltatások? (...) Az más kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mit fog csinálni, de az a fajta olvasás, amelyik nem csak információszerzésről szól, hanem – és itt a szívére és a koponyájára mutat Szonda Szabolcs – a léleknek és az agynak szól, azt csak a papíralapú könyv tudja biztosítani. Más a közelítés hozzá, más a használata, másként hat az agyra, mint az elektronikus olvasás. Azt gondolom, valamilyen formában meg kéne maradnia a könyvtárnak, olyan szereplőként a közösség életében, amelyikről ugyan túlzás azt mondani, hogy a lassú, de biztos szellemi építkezést önmagában biztosítja, viszont részt vesz benne nagyon sok szempontból. (...) Mert ha egy kulturális intézmény szolgáltatta szellemi öröm, élmény elmarad, helyét csak a hajtás, a gépiesség veszi át, akkor valami nagyon elvesz. Hogy néha elfelejtjük, szellemi táplálékra is szükségünk van, az lehet – de erre csak akkor jövünk rá, amikor elveszítettük. Hiszen enélkül nem is lehet teljes értékű emberként élni.’ ”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164946/otveneves-a-bod-peter-megyei-konyvtar
Fordított nap a könyvtárban
Rendhagyó élményben részesülhettek azok a sepsiszentgyörgyi olvasók, akik 2024. április 9-én látogatták meg a Bod Péter Megyei Könyvtárat: a megszokott arcok helyett a város híres, közkedvelt személyeit találhatták a kölcsönzőpultok mögött. Az egésznapos programon több mint húsz vendég váltott szerepet az alkalmazottakkal, akik cserébe elkalauzolták őket a könyvtár kevésbé látható, de fontos szerepet betöltő részlegeire.
Meghívottaknak és olvasóknak egyaránt tartogatott meglepetést a szerepcsere, alkalom adódott arra, hogy a vendégek a megyeszékhely és Háromszék kulturális életében meghatározó szerepet játszó intézmény egy másik arcát is megismerhessék, az épületben a feldolgozórészlegtől a mélyraktárig tartó látogatáson pedig számos tudnivalóval gazdagodtak.
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set?vanity=bodpeterlibrary&set=a.818699433623837
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/ismert-szemelyektol-kolcsonozhettek-es-muhelytitkokat-ismerhettek-meg-a-konyvtarlatogatok/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/165047/olvasasra-nevelnek-fel-evszazada-unnepel-a-bod-peter-megyei-konyvtar
Online találkozó Wéber Anikó íróval
Wéber Anikó, a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom ismert szerzője tartott rendhagyó, online irodalomórát 5-8. osztályos diákoknak a könyvtárban, 2024. április 10-én.
A 2016-ban megjelent, Az osztály vesztese című regény kapcsán olyan, osztályközösségeket érintő problémákról beszélgettek kötetlenül az író és a diákok, mint a barátság, az iskolai bántalmazás, a kirekesztés, a megszégyenítés. A rendezvényen a Nicolae Colan Általános Iskolából, a Váradi József Általános Iskolából és a Mikes Kelemen Elméleti Líceumból vettek részt osztályok.
Bár az online térben zajlott a találkozó, a szerző profizmusa, a gyermekek felkészültsége és lelkesedése, illetve a témák mélysége igazi, meghitt, egymásra figyelő beszélgetést és együttlétet eredményezett.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/818767180283729
Román diákoknak ugyanilyen kivitelezésű közönségtalálkozót tartott 2024. április 11-én az intézmény Alex Donovici bukaresti ifjúsági íróval, akinek könyvei közül néhány magyar fordításban is megjelent nemrég.
(Fotók erről itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/819425530217894)
Könyvtár és közössége - beszélgetés múltról és jelenről
2024. április 10-én öt évtizedet átfogó beszélgetésre került sor a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató és Szonda Szabolcs jelenlegi intézményvezető között.
Ennek során megelevenedtek a megyei könyvtárként való működés 1974-es kezdetei, azt követő emlékek és történések – a közönségben ülők részéről is megfogalmazva –, szó esett a könyvtár jelenlegi szerepéről, illetve reményteli gondolatok hangzottak el az olvasás és a könyvtár jövőjével kapcsolatban. A rendezvényen jelen voltak korábbi, nyugdíjas vagy máshol dolgozó, valamint jelenlegi kollégák, illetve a legtöbbet kölcsönző felnőtt olvasók, akiknek emléklapot adtak át arról, hogy örökös tagjai lettek a könyvtárnak.
Az esemény családias hangulatú állófogadással zárult.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/konyvtar-es-kozossege-beszelgetes-multrol-es-jelenrol
Farkas Árpád-emlékest felolvasásokkal
A Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében Farkas Árpád életét és munkásságát idézték fel az író műveinek felolvasása által 2024. április 11-én, a magyar költészet napján. Az érdeklődők olvasóként vagy hallgatóként is részt vehettek az eseményen, az olvasóknak egy rövid, legtöbb öt percben elmondható Farkas Árpád-szöveget kellett felolvasniuk a hallgatóságnak.
A felolvasáson jelen voltak a nyolcvan éve született, 2021-ben elhunyt költő lányai: Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője és Farkas Réka újságíró.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/farkas-arpad-emlek-est
A Fiókkönyvtárban is ünnepeltek
Éltes Enikő könyvtáros Facebook-bejegyzéséből:
„E csodás, nyári meleggel versengő héten, amikor a Bod Péter Megyei Könyvtár 50. születésnapját ünnepeltük, majd a magyar költészet napját, a Fiókkönyvtárban is sor került a fordított napra – igaz, kicsit másként.
Azok a gyerekek próbálták ki a könyvtárosságot, akik a nyári táborok idején már megtanulták az új könyvek részlegre vételét, és gyakorolták a könyvek helyretételét. Most megismerkedhettek az olvasó kiszolgálásának örömével is.
A magyar költészet napján Farkas Árpád verseit olvastuk a Bolhalakodalom című kötetből (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998), majd illusztrálták az általuk kiválasztott verseket.
Köszönet, kedves gyermekek, hogy kitartotok a könyvtár és a Nevesincs mellett – többen közületek lassan 6 éve –, és ugyanakkora lendülettel vetitek bele magatokat a ’hm, nincs nagy kedvem hozzá’ feladatokba is, mint a legjobb játékba vagy az olvasásba. Ha kinövitek a Nevesincset, ti lesztek a legmegbízhatóbb önkéntesek!”
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/831067939053181
Csendes Toll, a kultúrindián
Nincs legjobb magyar költő, mert a költészet megítélése szubjektív, mindenkinek más-más a kedvence, ezért hát elhozta az ő legjobb magyar költőjét, Jász Attilát, aki a Csendes Toll indián nevet nem csak viseli, de éli is – mondta felvezetőjében Murányi Sándor Olivér író 2024. április 17-én tartott irodalmi találkozón Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. Ám az indiánozásra terelve a szót kiderült, Csendes Toll halkszavú ugyan, de szeret mesélni, különösképp az indiánozás életformájáról, annak múltjáról.
És hogy nem csak magyar, hanem székely indiánok is vannak, arról zárszóként beszélt Murányi Sándor Olivér, felelevenítve, a most középkorúak generációjának gyerekkorában az indiános könyvek voltak a kedvenc olvasmányaik, az indiános játékok a kedvenc időtöltéseik. Hogy a mostani gyerekek nem olvassák a Winnetou-t – holott Hamvas Béla szerint a világirodalomban a legjobb könyv a barátságról –, az ennek a generációnak érthetetlen. Bár ki tudja, ha megfelelő korban adja valaki a kezükbe a megfelelő könyveket, talán mégsem porosodnak majd a polcokon az indiános regények.
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.822959266531187v4knPe
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/165259/csendes-toll-a-kulturindian
Szabó T. Anna és Dragomán György Sepsiszentgyörgyön
A 31. Szent György Napok kulturális hete keretében, 2024. április 22-én Dragomán György íróval és Szabó T. Anna költővel, íróval találkozott a közönség a sepsiszentgyörgyi Unitárius templomban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében.
Mire jó a szépirodalom? Szabó T. Anna legutóbbi verseskötete Vagyok címmel jelent meg, és a válogatott, valamint új verseket is tartalmazó könyv rövid idő alatt nagy siker lett. A líra mellett a novellán és drámán át a gyermekkönyvig sokfélét írt a szerző, mégis mindig új válaszokat keres a kérdésre – ahogyan Dragomán György is, prózaíróként.
Dragomán György első, hatalmas sikert aratott irodalmi szakácskönyve, a Főzőskönyv után Adjuk meg a módját! címmel látott napvilágot a folytatás, amelyben még több recept és konyhai trükk, valamint újabb irodalmi szövegek olvashatók. Minden a közös örömről, a főzésről és az evésről szól ebben, hogy megadhassuk a módját.
A kötet címe mindkettőjük alkotói munkájára jellemző, ahogy mindig igyekeznek mindennek megadni a módját.
A meghívottak meséltek és felolvastak a közel 350 fős közönségnek, személyes és kitalált történeteikkel keresték az elbeszélhetőség határait és a belső szabadság lehetőségeit, sőt műhelytitkokra is fény derült.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/szabo-t-anna-es-dragoman-gyorgy-sepsiszentgyorgyon
Sajtóvisszhangok: https://www.hirmondo.ro/kultura/tavasszal-tud-leginkabb-dolgozni-dragoman-gyorgy-es-szabo-t-anna/
https://www.3szek.ro/load/cikk/165377/szabo-t-anna-es-dragoman-gyorgy-iroasztalanal
Tanáraik és a szervezők – a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség, illetve a Székely Mikó és a Református Kollégium vezetősége – képviselőinek társaságában a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos döntőjének középiskolás résztvevői 2024. április 20-án délután, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, rendhagyó irodalomórán találkoztak a két jeles alkotóval, akik megejtő közvetlenséggel kalauzolták a közönséget alkotói műhelyükben, sok érdekes és továbbgondolásra érdemes dolgot mesélve el eddigi irodalmi munkásságukról, iskolai és egyetemi éveikről, sikerekről és kudarcokról, de arról is, hogy miért és hogyan tartják érdemesnek hinni és dolgozni.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/824729866354127
Közönségtalálkozó Radu Vancu nagyszebeni íróval
A 31. Szent György Napok keretében, 2024. április 24-én közönségtalálkozóra került sor Radu Vancu nagyszebeni íróval, költővel, a könyvtár Gábor Áron-termében.
A rendezvény tömény irodalomórának vagy inkább kultúrtörténeti előadásnak is beillett volna: a rendkívül szerteágazó tevékenységet folytató szerző egy-egy „ártatlan” kérdésre hosszú, kimerítő, az irodalomból, egyetemes zenetörténetből, képzőművészetből vett példákkal illusztrált, idézetekkel alátámasztott válaszokat adott, mindent valójában egyetlen cél érdekében – hogy meggyőzze a nagyszámú hallgatóságot, minden látszat ellenére az ember mégiscsak alkotásra, és nem rombolásra teremtetett.
Radu Vancu legújabb, Kaddish című verseskötetének bemutatására kapott meghívást a Szent György Napok kulturális rendezvényére, beszélgetőtársa, Adrian Lăcătuș irodalomkritikus a szerzőt bemutatva úgy értékelte: most van alkotói csúcspontján. Kifejtette, bár több irodalmi műfajt használ, számára mégiscsak a vers a legfontosabb alkotói kifejezésmód, „mindig onnan indul és oda tér vissza”. Költészetére, de prózájára is jellemző az a tisztánlátás, mely révén összekapcsolja a világ történéseit, úgy adva vissza mindezt az olvasónak, hogy az megértse: minden, ami történik, az róla szól, közvetlenül érinti.
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.827189909441456
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/165447/kulturalis-merites
Könyvtári jelenlét a Gyermekvárosban
A Bod Péter Megyei Könyvtár is jelen volt a Gyermekvárosban, a 31. Szent György Napokon, 2024. április 26. és 28. között. A Múzeumkertben elhelyezkedő Könyves jurtában a könyvtár munkatársai minden egész órában magyarul és minden fél órában, a Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozatos diákjaival, románul olvastak fel mesét. A látogatók, résztvevők különböző korosztályhoz tartoztak, csecsemőktől kiskamaszokig.
A 11 és 15 óra között zajló tevékenységek között volt könyvből olvasott mese, élő mesemondás és japán papírszínház. Ezen kívül az érdeklődő gyerekek színezhettek, rajzolhattak, illetve különböző fejlesztő játékokban vehettek részt: mozgáskoordináció, formafelismerés, játék színekkel.
A foglalkozás végén a gyerekek könyvjelzőkkel és mesés élményekkel feltarisznyálva folytathatták kalandjukat a Gyermekvárosban.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/829829592510821
B. Kovács András könyvbemutatója: Bukaresti napló
2024. április 30-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban B. Kovács András újságíró és közíró tavaly megjelent, Bukaresti napló. 1978–1988 (I. Egy magyar riportertanonc a román fővárosban; II. Nem egészen önkéntes száműzetés. 1982–88) című emlékiratának bemutatójára került sor, a szerző jelenlétében. A rendezvényen bevezetőt mondott Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa.
Forrás: https://www.kmkt.ro/b-kovacs-andras-konyvbemutatoja-bukaresti-naplo
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.831051925721921
--Újrakiadás: Háromszéki magyar népköltészet
„Erdő, mező, hegy völgy, falu… minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek?” – vallotta egykoron szűkebb hazájáról, Erdővidékről a nagy mesemondó, népmesegyűjtő Benedek Elek.
Tovább boncolgatva Elek apó vallomását, feltehetjük a kérdést, hogy csuda-e, ha ennek a mesevilágnak a nagy gyűjtőjévé vált az Erdővidéken, Nagyajtán született és gyermekeskedett Kriza János, akinek a magyar folklórkutatás hajnalán megjelent, Vadrózsák című kötete nemcsak a székely, hanem a magyar népköltészeti kutatástörténet egyik gyöngyszeme. Ezek után már joggal jelenthetjük ki: nem csuda, hogy Konsza Samu is – aki szintén ebbe a mesevilágba született bele az erdővidéki Nagybaconban – Kriza János és Elek Apó méltó utódaként a népköltészet szerelmesévé, annak gyűjtőjévé vált. Három évtizedes kutatómunkájának gyümölcseként jelent meg 1957-ben a Háromszéki magyar népköltészet című gyűjteményes kötet, amely az első önálló, háromszéki gyűjtéseket bemutató, terjedelmében és gyűjtési területeiben pedig a mai napig legátfogóbb háromszéki kiadvány.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/165106/megjelent:-haromszeki-magyar-nepkolteszet
--Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól
Az épp zajló tanév kezdetétől a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében az újrahasznosítás égisze alatt két projekt indult útjára. Az egyik a régi székek átalakítása magyar versek alapján, a másik pedig használt kartondobozokból festmények és fénydobozok készítése. A kiállításra szánt alkotások Ráduly Margit képzőművészet-tanár segítségével születtek meg, természetesen a tanulókkal való közös ötletelgetés nyomán. Több osztály is beledolgozott ebbe a kreatív foglalkozásba.
Borbé Levente, a gimnázium könyvtárosa egy kis költészetet kínált két előadásával a csapat egy részének, a görög istenek rövid bemutatásával, amelyek a magyar lírában is rendszeresen előfordulnak.
A mesés műveket a gimnáziumi diákok Borbé Levente könyvtárossal április 10-én átszállították a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe, ahol később, Ráduly Margit tanárnő útbaigazításával, azok megtalálták helyüket. A magyar költészet napjára, a Versek 4 lábon című rendezvényre a kiállítás készen állt a megnyitóra. Orbán Edina magyar nyelv és irodalom szakos tanár mondott köszöntőbeszédet, és ismertette a tárlat anyagát. Mindezt Simon András zenetanár által betanított, három megzenésített költemény követte, majd elkezdődött a költészetnapi szavalóverseny.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/04/kiveteles-alkotasok-marton-aron.html
--Könyvtári törvény: fontos, de önmagában nem teremt több magyar olvasót a szórványban
Az új könyvtári törvénynek Románia szenátusa által már jóváhagyott és hamarosan a képviselőház elé kerülő tervezete a korábbinál több, kisebbségeket is érintő előírást tartalmaz. Ez pozitív lépés, de a törvény önmagában nem fog sokat javítani sem a könyvek iránti igényen, sem a magyar állománnyal is rendelkező könyvtárak helyzetén, véli Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója.
A szenátus által elfogadott változatban szereplő fontosabb változások:
• Azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a közpénzből működő könyvtárakban legalább egy olyan könyvtárost kell alkalmazni, aki ismeri az adott nemzeti kisebbség nyelvét.
• A Román Akadémia könyvtárának beszerzési feladataira vonatkozó cikkelyt az RMDSZ javaslatára kiegészítették azzal, hogy nem csak a kulturális és a nemzeti identitás szempontjából, hanem a nemzeti kisebbségek identitása szempontjából fontos dokumentumokat is be kell szereznie.
• A tervezet részletesen előírja, hogy mennyivel kellene nőnie évente a könyvtári állománynak, a közkönyvtárak esetében legalább évente 50 kiadvánnyal minden 1000 lakos után.
• Az eddigi 2500 helyett a tervezet 2000 lakosonként írja elő kötelező módon egy könyvtárosi állás biztosítását a községi és városi könyvtárakban.
„Az arányokkal kapcsolatos javaslatokat jónak tartom, már csak azért is, mert azokon a területeken, ahol szórványban van a magyarság, eddig nagyrészt a jóindulaton múlt, hogy hány magyar nyelvű könyvet szereztek be. Az intézményvezető döntése volt, hogy hány könyvet vásárol a kisebbség nyelvén és hány román nyelvűt” – mondta Szőcs Endre.
Kérdésünkre, hogy az általa vezetett intézmény, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vásárol-e román nyelvű könyveket, az intézményvezető azt mondta, nagyobb arányban vásárolnak román könyveket, mint amekkora a román lakosság aránya a településen. „Figyelembe vesszük azt is, hogy a hozzánk járó román ajkú közönség milyen korosztályú, milyen igényei vannak. Normális körülmények között minden könyvtár, ha van költségvetése könyvek vásárlására, akkor az olvasói igényeknek megfelelően alakítja a vásárlásokat. Ez szakmai kérdés, nem nemzetiségi kérdés” – hangsúlyozta.
Sok közkönyvtárban megszűnt az önálló magyar állomány, és a magyar gyűjteményt a világirodalomba sorolták be, ami Szőcs szerint szintén az igényt, a keresletet tükrözi. „Ezért nem a törvény a hibás, hanem mi. Ez demográfiai hiba. Hol van az a törvény, amelyik például Beszterce-Naszód megyében érdemessé tenné a magyar állomány különválasztását és a külön könyvtári szolgáltatást? Nincs rá annyi kereslet” – állapította meg.
Szőcs Endre szerint a törvényes keret megteremtése fontos lépés, de messze nem elég. „Eddig is benne volt a törvényben, hogy a községek fenn kell tartsanak egy könyvtárat, az iskolakönyvtárakra vonatkozóan is voltak szabályzások, de ez nem oldja meg a problémát” – mondta, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat indoklásában idézett statisztikák is azt igazolják, hogy a romániai olvasási igény messze elmaradt az európai uniós átlagtól. „Van néhány kimagasló, ügyes könyvtár országszinten, de nagyon sok olyan is, amely a 70-es, 80-as évek hangulatát és felfogását idézi. Ezen nem lehet csak egy törvénnyel segíteni, még pénzzel se, teljes mentalitásváltásra volna szükség” – fejtette ki.
Ami a törvényben szereplő konkrét előírásokat illeti, ezek Szőcs Endre szerint eddig sem voltak hatással a mindennapokra: hiába írta elő a törvény a könyvtárosok számát a lakosság számához viszonyítva, mégsem működik minden községben könyvtár, sok helyen pedig az önkormányzat, amelynek feladata lenne a könyvtárak működtetése, más feladatkörben foglalkoztatja a könyvtáros funkcióra felvett alkalmazottat. Gond lehet az anyagi kerettel is, ha a törvény előírásainak betartásáról van szó: „ha ezer főnként kell évente 50-nel növelni az állományt, akkor ezek például egy Udvarhely méretű városban elég nagy számot jelentenek. Nem mondom, hogy rossz a költségvetésünk, de ezt az arányt a megyei könyvtárakon kívül más nem fogja tudni teljesíteni” – fűzte hozzá.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/04/09/konyvtarak-torvenytervezet-kisebbsegek
--A nevelés kérdése Gaál Mózes könyveiben
Gaál Mózes (Barót, 1863. augusztus 2. – Budapest, 1936. július 12.) ifjúsági író, pedagógus művei közül kettőt jelentetett meg egyazon kötetben a baróti Tortoma Könyvkiadó a Háromszéki Téka című, 35 kötetesre tervezett sorozata 14. köteteként. „Gaál Mózes gondolatait meg kell ismerni. A könyvek elolvasását követően gazdagabbak leszünk – innen fogjuk tudni, hogy Erdővidék eme jeles szülötte igazán nagy elme volt” – írja Kondor Ágota a kötet felvezető tanulmányában.
A kötet kapható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető az erdelyikonyv.hu oldalon.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164900/a-neveles-kerdese-gaal-mozes-konyveiben-haromszeki-teka
--„Ő benne élt a szöveguniverzumban” – Kovács András Ferencre emlékeztek Kolozsváron a magyar költészet napján
A tavaly decemberben, 64 éves korában elhunyt Kovács András Ferenc, Kossuth-díjas és Artisjus-nagydíjas erdélyi magyar költő tiszteletére szerveztek emlékestet a magyar költészet napja alkalmából Kolozsváron. A Földöntúli lombok című eseményen Balázs Imre József és Boka László beszélgettek a költő életművéről, Kovács András Ferenc és József Attila versei Bodolai Balázs színművész és Csörsz Rumen István verséneklő előadásában hangzottak el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/O-benne-elt-a-szoveguniverzumban-Kovacs-Andras-Ferencre-emlekeztek-Kolozsvaron-a-magyar-kolteszet-
--Zord idők – G. SzabóFerenc könyve
G. Szabó Ferenc neve nem ismeretlen a székelyföldi könyvszerető emberek körében, hiszen már évtizedek óta olvashatunk verseket, novellákat és példás élettörténeteket tőle az erdélyi sajtó hasábjain, 2014-től pedig hat önálló kötettel örvendeztette meg olvasóit. Írásaiból kiviláglik a szülőföld, a székely sors, valamint az előttünk járó ősök tisztelete és szeretete, amelyekhez mindannyiszor a legnagyobb alázattal viszonyul a szerző.
Legújabb, Zord idők című kötetében ismét a gyökereket kutatja és tárja elénk. Ezúttal a két világháború gidófalvi és a közigazgatásilag hozzá tartozó két ikertelepülés, Étfalvazoltán és Fotosmartonos hőseit, áldozatainak történetét örökíti meg az utókor számára.
A korabeli fotókkal illusztrált kötet forgatása során rájövünk, hogy a gidófalviak ott voltak Galíciában, Doberdónál, Isonzónál, a román frontokon, védték a hazát a Székely Hadosztály kötelékében, ott voltak Horthy Miklós Nemzeti Hadseregében, ott voltak a Don-kanyarban, a székelyföldi harcokban, az alföldi harcokban, aztán a Szovjetunió majd’ minden fogolytáborában.
A kötet bemutatójára 2024. április 7-én került sor Gidófalva Polgármesteri Hivatalának tanácstermében. Házigazda a Gidófalva Község Fejlődéséért Egyesület volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164947/zord-idok
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/165049/szekely-hosok-emlekkonyve
--Bemutatták Préda Barna új könyvét
Préda Barna zalánpataki néprajzkutató negyedik, Az üvegfúvók unokái – Zalánpataki ősök albuma című könyve bemutatójának hírére 2024. április 6-án zsúfolásig megtelt a szülőfalu kultúrotthona helybéliekkel, onnan elszármazottakkal, háromszéki és csíki érdeklődőkkel. Ezzel pedig újra bebizonyosodott, hogy egyetlen ember konok tenniakarása is képes felrázni a gondokba belefásultakat. Ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a személyes példamutatásnak kilátástalanságot oldó, közömbösséget oszlató és közösségkovácsoló ereje van. Megint beigazolódott, hogy a reménytelenségtől magába roskadtak is képesek a cselekvés útjára lépni, ha valaki mögé felsorakozhatnak.
A kötetet dr. Péter Sándor, a Préda Barnában szunnyadó tehetséget egykor felismerő és ébresztgető, nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanár méltatta.
A kötetet fellapozván kirajzolódik Háromszék legfiatalabb, „csupán” háromszáz esztendőt számláló településének története a kezdetektől a múlt század végéig. Egy olyan falué, amelynek lakossága a magyaron kívül román, német, szász, lengyel, morva és még ki tudja milyen nemzetiségű személyekből tevődött össze, és egy olyan közösséggé izmosodott, amely magyarságból a mai napig példát mutat. Ezt Préda Barna kötetei is fényesen bizonyítják és igazolják – jelentette ki dr. Péter Sándor.
Ez alkalomból nyílt meg a könyv képanyagából kiválasztott huszonkét fotón a település múltjának egy-egy mozzanatát felvillantó kiállítás, amely a Zalánpatak Falumúzeum Egyesület adományaként, a kultúra felújított helyi hajlékának belső terét fogja állandó jelleggel díszíteni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/165105/a-hagyomanyok-oriznek-meg-minket-bemutattak-preda-barna-uj-konyvet
--Gábor Áron legenda és valóság között
Süli Attila őrnagy, hadtörténész Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című, a budapesti Line Design Kiadónál tavaly megjelent kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-termében 2024. április 11-én. A szerzőt Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi helytörténész faggatta, s mint kiderült, oszlik már a köd, de akad még homály Gábor Áron valós szereplését illetően.
Házigazdaként Tóth-Bartos András történész, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket, bemutatva a szerzőt, akinek a téma legszakavatottabb kutatójaként számos könyve és tanulmánya jelent meg az 1848–49-es szabadságharc erdélyi, főként székelyföldi eseményeiről.
Demeter Lajos megjegyezte, míg Mikes Kelemen a hűség és a kitartás jelképe, Gábor Áron alakjában a hősiesség és a székely leleményesség emelkedik példaképpé Háromszéken. Gábor Áron már a maga korában legendává vált, és idővel a legenda csak duzzadt.
Süli Attila elmondta, az 1848–49-es szabadságharc eseményeit kutatva azzal szembesült, hogy Gábor Áronról még a meglévő anyag jelentős része sincs feldolgozva, így kezdett el a témával foglalkozni. A kötetben ismerteti Gábor Áron életrajzát, tevékenységét, szerepét a hadszíntéren, Háromszék önvédelmének megszervezését, az ágyúöntést, de teret szentelt a hőskultusz történetének, valamint Gábor Áron képének a szépirodalomban is. Gábor Áron kultusza nem csak Erdélyben, hanem Magyarországon is él.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/165179/gabor-aron-legenda-es-valosag-kozott
--Erdélyi irodalom és a közösség szolgálata
Lakatos Mihály, József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézetének kutatója, illetve Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője voltak a meghívottjai annak a beszélgetésnek, amelyet Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában címmel, az MCC szervezésében tartottak a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló konferenciatermében 2024. április 9-én.
Mielőtt az írásról és a közösség szolgálatáról beszélgettek volna, Lakatos Mihály röviden bemutatta a Magyar Összetartozás Intézetét.
A rendezvényen a mesterséges intelligenciáról is szó esett, majd a résztvevők közösen azt fejtegették, hogy létezik-e manapság erdélyi magyar irodalom, van-e szerepe a földrajzi határoknak a szerzők befogadása szempontjából. A közös beszélgetés során az olvasóvá nevelés témája is felmerült, mely egyre komolyabb kihívást jelent minden szülő számára.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/165210/erdelyi-irodalom-es-a-kozosseg-szolgalata
--Könyv a Kárpátokról - A fáradhatatlan Székely Árpád
Legújabb, egyben legsikerültebbnek tartott könyvét mutatta be 2024. április 18-án Sepsiszentgyörgyön Székely Árpád. A geográfus Kárpátok – Alpi formakincs a Magas-Tátrától a Retyezátig című kötetéről a vadászati múzeumban mesélt, levetítve annak képanyagát.
A gelencei származású, Székelyudvarhelyen élő földrajztanár nagyméretű, rendkívül szép ismeretterjesztő kötete 2024-ben jelent meg a szerző magánkiadásában, s a korábbihoz hasonlóan ez is a debreceni Alföldi Nyomdában látott napvilágot. Ez Székely Árpád tizenhetedik könyve, amely a Kárpátok hegyvonulatainak alpi formakincsét, a jégvájta (glaciális) és jégkörnyéki (periglaciális) domborzatot mutatja be tudományos háttérrel és gazdag képanyaggal: 220 fotó mellett ábrák, vázlatok, térképek és digitális domborzatmodellek egészítik ki az igényesen megírt szöveget. A fényképek közel 80 százalékát a szerző készítette, a többi más fotósok munkája.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/165346/a-faradhatatlan-szekely-arpad-konyv-a-karpatokrol
--Miért és miről írjunk?
2024. április 22-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Magház klubtermében zajlott az Iskola másként hét alkalmával meghívott Sántha Attila költő előadása. A rendezvény témája ez volt: Miért és miről írjunk?
Borbé Levente, a rendezvény főszervezője a köszöntőbeszéd után rövid ismertetőt tartott a költő munkásságáról.
Sántha Attila költőnek vallja magát, akinek legfontosabb eleme a nyelv. Innen fakad a lelkesedése a székely tájnyelv iránt. Előadásában ugyanúgy kiemelte a nyelv szerepének jelentőségét. A „miért és miről írjunk verseket?” kérdésre magával hozott, előre kiválasztott költeményekkel válaszolt. Lényegesnek tartotta azt, hogy a vershez nem elég tudni megírásának hogyanját, hanem szükséges egy belső lelki szikra is. Ihlet és az ezzel járó lelkesedés nélkül nehéz maradandót alkotni. Mondhatnánk, a múzsa „csókja” elengedhetetlen ehhez az életérzéshez. Az előadás végén a diákok a témával kapcsolatos kérdéseket tehettek fel. Szó esett a versírás folyamatáról, arról, hogy a jelenlévők közül kik írtak verseket, valamint kik szeretnének elmerülni a költészet világában.
Végezetül, a diákoknak lehetőségük nyílt saját költeményük bemutatására, a verseik, a versíráshoz való kötődésük megbeszélésére és természetesen a további kapcsolattartásra is.
A program társszervezői a gimnázium magyar nyelv- és irodalomszakos tanárai voltak.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/04/miert-es-mirol-irjunk.html
--Egyháztörténeti ritkaságok érhetők el a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és az OSZK együttműködésében
A nagyváradi vonatkozású hely- és egyháztörténeti kiadványok digitalizálásáról, valamint a püspöki palotában őrzött Szent Jobb-selyemfestmény restaurálásáról szóló együttműködést írt alá Rózsa Dávid főigazgató és Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség megyéspüspöke 2024. április 4-én Nagyváradon. Az eseményen a kolozsvári magyar főkonzulátus képviseletében részt vett Demeter Stefánia Katalin konzul is.
A projekt előhangjaként az OSZK máris digitalizálta és elérhetővé tette a Magyar Elektronikus Könyvtárban Schlauch Lőrinc (1824–1902) bíboros, váradi püspök és Bunyitay Vince (1837–1915) római katolikus pap, egyháztörténész nyomtatásban megjelent műveit a bíboros születésének 200. évfordulója alkalmából.
Tóth Zsuzsanna és Meller Nóra, az OSZK restaurátorai az aláírás után, helyben megkezdték a Szent Jobb-selyemfestmény állapotának felmérését. A kép tartalmazza Mária Terézia autográf aláírását is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://oszk.hu/hirek/egyhaztorteneti-ritkasagok-valtak-elerhetove-nagyvaradi-romai-katolikus-puspokseg-oszk-240404
--Könyvbemutató Felsőrákoson
Szemeket szárazon nem hagyó, érzelmes, érdekes és értékes könyvbemutatóra került sor 2024. április 19-én Felsőrákoson az unitárius szeretetotthonban, ahol – Kerekes Mónika helybéli lelkipásztor meghívásának eleget téve – a vargyasi származású Makkai-Ilkei Ildikó bencédi unitárius lelkésznő mutatta be az Ilkei Ferenc és családja levelezése 1915–1918 című könyvet, amely tavaly jelent meg a baróti Tortoma Kiadó gondozásában.
A könyv főszereplője, Ilkei Ferenc honvéd Makkai-Ilkei Ildikó nagyapjának testvére volt. Mindössze 19 évesen, 1915-ben került az I. világháború poklába, s valamikor 1918. június 15. és 22. között, valószínűleg a második piavéi csatában vesztette életét.
Frontszolgálata idején azonban sűrűn levelezett otthon maradt családtagjaival, és a leveleket a család megőrizte. De nemcsak az otthoniaknak írott levelek maradtak fenn, hanem azok is, amelyeket a család küldött a frontra, ezeket Ilkei Ferenc 1917 őszén, szabadsága alkalmával hazahozta. Összesen 470 levél maradt meg tehát a család birtokában, valóságos kincs, amit könyv formájában adott közre Makkai-Ilkei Ildikó.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/165380/konyvbemutato-felsorakoson
--Egy hétig mozgókönyvtárakká váltak a marosvásárhelyi autóbuszok
Agyagási Hajnal főkönyvtáros, a Maros Megyei Könyvtár munkatársa a Maszolnak elmondta: tíz vonalon helyeztek el könyveket tartalmazó dobozokat. Azokat a buszjáratokat választották, amelyeknek hosszabb az útvonala, így az utasoknak volt idejük belelapozni a könyvekbe.
Fele-fele arányban voltak román és magyar könyvek, jobbára olyanok, amelyeket adományként kapott a könyvtár, és több példány van belőlük.
A mozgókönyvtár egy hétig állt rendelkezésre, ez idő alatt amennyiben kiürültek a dobozok, újratöltötték azokat. Ezidáig minden évben elfogytak a könyvek – mondta a főkönyvtáros. Közölte, a könyvtár célja népszerűsíteni az olvasást és a könyveket.
Ezzel egyidőben a Teleki-Bolyai Könyvtár ismét megrendezte a lassan hagyománnyá váló Tékás Könyvturit. Az árkádok alatt felállított Nyitott Könyvespolcukra szintén adományból származó, több zsáknyi könyv került ki. Kortárs szerzők, háziolvasmányok, ponyva, gyerekkönyvek és lexikonok egyaránt bekerültek az elmúlt hónapokban a vásárhelyi polcokról a Téka kapuja alá, ezekből lehetett ingyen válogatni.
Forrás: https://maszol.ro/belfold/Egy-hetig-mozgokonyvtarakka-valnak-a-marosvasarhelyi-autobuszok
--Költészetnapi könyvbemutató Aradon
2024. április 11-én Nagyálmos Ildikó Várni is mire című verses albumát mutatták be Aradon, a Jelen Ház nagytermében. A bemutatón jelen volt a kötet illusztrátora, Karda Zenkő is, aki rögtönzött kiállítással készült az eseményre. A könyv szerzőjével és illusztrátorával Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője beszélgetett. A könyv a Hargita Népe Kiadó gondozásában jelent meg, szerkesztője Muszka Sándor.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/kolteszet-napi-konyvbemutato
--„Attól függetlenül, hogy milyen nyelven beszélünk, van bennünk, temesváriakban valami közös”
2024. április 5-én a Romániai Írók Szövetsége temesvári filiáléjának székházában köszöntötték 80. születésnapján Fikl Klára írónőt a helybeli tollforgatók, március utolsó hétvégéjén. A Pénteki irodalmi találkozások sorozat keretében megszervezett, teltházas eseményen részt vett Cornel Ungureanu, az írószövetség helyi elnöke, dr. Marcel Tolcea költő, egyetemi tanár, dr. Bodó Barna ismeretterjesztő szakíró, esszéíró, egyetemi docens, Alexandru Ruja irodalomkritikus, egyetemi tanár, író kollégák, az ünnepelt rokonai, barátai, tisztelői.
--Előadás és könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
A magyar költészet napján, 2024. április 11-én, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban A magyar költészet és világa címmel dr. Tapodi Zsuzsa, a Sapientia EMTE professzora tartott előadást arról, hogy mi volt a szerepe a versnek a korábbi korokban, és hogyan változott mára a kutúra, a költészet helyzete. Ugyanakkor B. Kovács András a nyolcvanas évekbe repítette vissza a nagyérdemű közönséget. A Kairosz Kiadónál idén megjelent, Bukaresti napló című könyve a válságba sodródott diktatúra köz- és magánéleti vonatkozását tárja fel, egy magyar értelmiségi szemszögéből, aki éppen akkor akart riporter lenni, amikor a magyar sajtót számolták fel.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
--Balassi Bálintra emlékeztek
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2024. április 15-én tartotta soros munkaülését az RMDSZ székházában. A résztvevők Balassi Bálintra emlékeztek, a költő születésének 470., halálának 430. évfordulója alkalmából. Előadó dr. Brauch Magda volt, közreműködtek a kör szavalói.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/balassi-balintra-emlekeznek
--Mesemaraton a Szatmár Megyei Könyvtárban
A Szatmár Megyei Könyvtár által szervezett, a 2024-es nemzetközi gyermek- és ifjúsági könyvnapnak szentelt rendezvénysorozat április 5-én ért véget a Mesemaratonnal, amelynek az intézmény székhelyén a Gheorghe Bulgăr olvasóterem adott otthont 8:30 és 12 óra között. A Mesemaraton a szatmárnémeti könyvtárosok több mint egy évtizede indított kezdeményezése, amelyre a város ismert személyiségeit hívják meg „mesélőnek” – ily módon több, egymást követő, többórás nyilvános felolvasódélelőttöt tartanak, amelyeken a helyi és megyei hatóságok és közintézmények képviselői, tanárok, színészek, egyházi személyek vagy könyvtárosok válnak mesemondókká vagy felolvasókká, akik meséket vagy más elbeszélő szövegeket olvasnak fel az egyedülálló maratonon részt vevő, több száz gyermeknek.
A nemzetközi nap megfelelő alkalom volt arra, hogy ezúttal a Szatmár Megyei Könyvtár új helyiségeiben találkozhassanak azok a szereplők, akik életet adtak ennek a kezdeményezésnek, és akik továbbvitték a történetet.
Forrás: https://frissujsag.ro/mesemaraton-lesz-a-megyei-konyvtarban
INTERJÚ
--„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi gondolatai a költészet napján
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi, József Attila-díjas kolozsvári költő, akinek eddig tizenegy verseskötete és egy meséket felsorakoztató könyve látott már napvilágot.
László Noémit arról kérdezte a lap: miért jó a világnak az, hogy egyáltalán létezik vers? A kérdésre azt válaszolta: a vers alternatíva, amivel sokunk csak ritkán él, mert „dolgunk van”.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/ba-vers-megvalto-res-a-mindennapok-falanr-n-laszlo-noemi-kolozsvari-kolto-gondolatai-a-kolteszet-napjan
--„Megváltás, ha digitális állapotba kerül” - Biszak Sándorral beszélgetett Várkonyi Bence
A digitális világban él, mégis fontos számára a papír. Mániákusan dolgozik azon, hogy a múlt minél teljesebb legyen, hogy a régi újságokat bárhol tudjuk olvasni. Az Arcanum archívum ma már közkedvelt, és sokan fél életeket töltenek el benne; amatőrök és hivatásos kutatók rajonganak érte. Alapítója és vezetője, Biszak Sándor legutóbb Nagyszebenben járt, ezért az Arcanum raktárpolca tele van olyan újságokkal, amelyek Magyarországon még nem olvashatók, de nemsokára igen.
– Honnan tudtátok akkor, hogyan kell ezt csinálni? Figyeltétek a világot, vagy magatok találtátok ki?
– Egy évig dolgoztam a Richter Gyógyszergyárban, ott szinte mindent megtanultam. Visszanézve ósdi világ volt, de azért nagyon sokat nem változott a számítástechnika. Persze, rengeteg minden történt azóta, de az adatbázis-kezelésben nagy újdonság nem történt. Amikor a maszekvilágba kerültem, programozó lettem. A Google videójából kinéztük az eszközök nevét, elmentünk Svájcba egy kis családi céghez, és azt mondtuk, ilyet szeretnénk venni, mert a Google is ezt használja. Lopjuk is az ötleteket, de van, amiben megelőzzük a világot. A térképekben biztosan jobbak vagyunk. A történelmi térképeink sokkal részletesebbek.
– Azért, mert Trianon után a törvény, mondjuk, Romániában nem kötelezte a kiadókat arra, hogy a Széchényi Könyvtárnak elküldjék a kötelespéldányokat?
– Igen, egyáltalán nem biztos, hogy 1930-ban egy magyar nyelvű lap eljutott a Széchényi Könyvtárba. A múlt hónapban Bukarestben jártam, az Akadémiai Könyvtárban, és elájultam, hogy ott mekkora magyar anyag van. Nagyváradi, aradi 1930-as évekbeli lapok. Most azért küzdünk, hogy sikerüljön ezeket elhozni digitalizálásra. De a papíron való megőrzést sokkal komolyabb dolognak gondolom.
– Akkor ez nemcsak vállalkozás, hanem fennkölt szóval misszió is? Olyan kincseket gyűjteni, amelyek másképpen nem hozzáférhetők nálunk. Elvégre egy kutató nem tud csak úgy elugrani Bukarestbe.
– Persze, misszió is. Nagy örömmel hozom haza Nagyszebenből a magyar anyagokat. Talán az is idetartozik, hogy New Brunswickban volt a legnagyobb magyar könyvtár. Annak a teljes folyóirat-állományát hazaszállítottuk a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével, mert a repülőszállítást nem tudtuk volna finanszírozni. New Brunswickban már nem is nagyon tudnak magyarul, méltatlan körülmények között tartották az újságokat, négyrét hajtva.
– Akkor azok már itt is maradnak Magyarországon?
– Igen, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjti az emigráns lapokat; mi digitalizáltuk, azután odakerültek. Egy másik ügyben a bukaresti nemzeti könyvtár igazgatója azt mondta, Biszak úr, csak nem képzeli, hogy a Román Nemzeti Könyvtár egy magyar magáncéggel szerződést köt? És itt nem a magyaron van a hangsúly, mert ha japán lettem volna, akkor sem kötött volna velem szerződést. Egy magáncéggel nem szerződhet. Azt javasolta, hogy ezt beszéljék meg az illetékes állami szervek egymással, ő csak utána cselekedhet. Most keressük erre is a megoldást.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.es.hu/cikk/2024-04-05//megvaltas-ha-digitalis-allapotba-kerul.html
DÍJAK
--Csehy Zoltáné az első Kovács András Ferenc Költészeti Díj
2024. április 13-án először adta át a Látó szépirodalmi folyóirat a Kovács András Ferenc Költészeti Díjat a Studium HUB épületében. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal támogatásával létrehozott díjban „azon 65. életévüket be nem töltött, magyar nyelven alkotó költők részesülhetnek, akiknek költészetére jellemző a nyitottság, a formai fegyelem, a kíváncsiság, a más kultúrákban való megmerítkezés, a nyelv mesteri kezelése, a társadalmi-közéleti érzékenység” – áll a Látó sajtóközleményében.
Az idei Kovács András Ferenc Költészeti Díjat Csehy Zoltán vehette át.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.vasarhely.ma/csehy-zoltannak-iteltek-a-kovacs-andras-ferenc-kolteszeti-dijat/
Sajtóvisszhang: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/ujra-leszall---atadtak-az-elso-kovacs-andras-ferenc-kolteszeti-dijat
--Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület díjait
Ünnepélyes eseményen adták át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rangos elismeréseit Kolozsváron 2024. április 13-án.
Az idei Monoki István-díjat Kovács Bányai Réka marosvásárhelyi könyvtáros vehette át „tudományos munkásságáért, közvetítő és népszerűsítő, valamint sokoldalú könyvtárosi munkájának elismeréseként”.
Az eseményen közreműködött a Guttman Mihály Pedagóguskórus, Bedő Ágnes karnagy vezetésével.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Atadtak-az-Erdelyi-Magyar-Kozmuvelodesi-Egyesulet-dijait-Kolozsvaron
--Díjazták a legjobb magyar sci-fiket
A magyar sci-fi egyik megalapozójáról, Zsoldos Péterről elnevezett díjjal minden évben a legjobb fantasztikus irodalmi alkotásokat jutalmazzák, legjobb regény, novella és műfordítás kategóriában.
A kétszeres Eurocon-díjas (1972, 1974) író, Zsoldos Péter (1930–1997) életműve nemcsak a magyarországi, de a nemzetközi sci-fi-irodalomban is magasan jegyzett: legnépszerűbb műveit féltucat nyelvre lefordították, a korabeli kritikák Asimov és Lem mellett emlegették, magyarul pedig több százezer példányban jutottak el a műfaj rajongóihoz.
A legjobb regénynek Rusvai Mónika Kígyók országa című művét tartotta a zsűri. „Rusvai fantasyregényében a magyar folklór és a magyar történelem elemei keverednek sajátos módon – mondta el Keserű József zsűritag laudációjában. – A fordulatos cselekmény és a jól megrajzolt regényalakok mellett a regényt egyedi mágiarendszere is emlékezetessé teszi.”
„A novella kategória Zsoldos-díját idén Gaura Ágnes Az erdő szíve című írása nyerte, mely a Piroska és a farkas meséjének keretét felhasználva reflektál korunk egyik égető problémájára, az ember pusztító jelenlétére a környezetben. Gaura stilárisan lenyűgöző novellájában a népmesehagyomány ősi ereje sikeresen társul az ökocentrikus tematikához, így mind formáját, mind nyelvezetét, mind mondanivalóját tekintve kimagasló írás” – vélte Benczik Vera irodalmár a győztes novelláról.
O. Réti Zsófia, a fordítások egyik zsűritagja így nyilatkozott a győztes műről: „Az idei év legjobb idegen nyelvű regénye, R. F. Kuang Bábel című műve egy alternatív történelmi dark academia regény, amelyet a magyar közönség Horváth Vivien fordításában olvashat. Miközben egy mágiával átitatott világot ír le, sebészi pontossággal mutatja be az imperializmus és a rendszerszintű rasszizmus működését.”
A shortlistre került regényekre az olvasóközönség is szavazhatott: idén a közönségszavazás győztese a korábban már több Zsoldos-díjat elnyert Markovics Botond Felfalt kozmosz című regénye lett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/dijaztak-a-legjobb-magyar-sci-fiket/
--Rakovszky Zsuzsa kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat
Rakovszky Zsuzsa, Kossuth-díjas költő, író és műfordító kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat a Vita élő időben című verskötetéért, valamint teljes életművéért. A fődíjas mellett Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, Darvasi Ferenc és Reményi József Tamás (posztumusz) részesült elismerésben, négy különböző kategóriában. A díjakat 2024. május 6-án adják át a Magyar Zene Házában, a zenei Artisjus-díjakkal együtt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Rakovszky-Zsuzsa-kapja-az-Artisjus-Irodalmi-Nagydijat
--Az Iskola Alapítvány senior alkotói ösztöndíjasai
Negyven év feletti alkotók számára hirdetett irodalmi ösztöndíjat az Iskola Alapítvány, első alkalommal, idén márciusban. A pályázat célja az erdélyi magyar kultúrát gazdagító szépirodalmi művek létrehozását ösztönző alkotói feltételekhez való hozzájárulás, az irodalom társadalmi közmegbecsülésének kifejezésre juttatása.
Az egy évre szóló alkotói támogatásra három hét alatt 123 pályázat érkezett be Erdélyből.
„A több mint 120 pályázó soraiból mintegy harminc szerző pályázata jutott a legjobbak közé, ezen a körön belül is kialakult egy erős élboly, közülük kerültek ki a nyertesek. Költői vagy prózaírói alkotói tervekkel egyaránt szép számban pályáztak, az ösztöndíjkiírás egyértelműen megmozgatta a kortárs erdélyi irodalom alkotóit. Izgalmas, jelentős művekre számíthatnak az olvasók.” – számolt be Karácsonyi Zsolt, a zsűri elnöke.
Az első alkalommal kiosztott ösztöndíjakat a 2024/25-ös időszakra a következő hét alkotó nyerte el: Fischer Botond, Zsidó Ferenc, Borsodi L. László, Papp Attila Zsolt, Szántai János, Király Zoltán, Dimény H. Árpád.
Forrás és a teljes cikk itt: https://iskolaalapitvany.ro/eredmenyhirdetes-senior-alkotoi-osztondijak/
--Pro Urbe díjak - Hálásak lehetünk a sok lámpás emberért
Huszonhatodik alkalommal ünnepelték Háromszék központjában a közösség azon tagjait, akik munkásságukkal, a közösségért való tenni akarásukkal bizonyították, hogy Sepsiszentgyörgyön, itthon is lehet és kell is dolgozni azért a helyért, Amelyet valamennyien szülőföldünknek hívunk – hangzott el a Székely Nemzeti Múzeumban 2024. április 28-án, a Pro Urbe díjak idei átadóján. Ezúttal négyen vehették át a kitüntetést, köztük Jánó Mihály művészettörténész is, a műemlékvédelem terén való kiemelkedő tevékenységéért, a székely műemlékek fáradhatatlan kutatásáért.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/165476/halasak-lehetunk-a-sok-lampas-emberert-pro-urbe-dijak
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Paul Auster író
Hetvenhét éves korában, 2024. április 30-án meghalt Paul Auster amerikai író és költő. A család egyik barátja, Jacki Lyden a sajtóhoz eljuttatott közleményében azt mondta, Auster brooklyni otthonában, szerettei körében hunyt el. Az egyik legnagyobb amerikai kortárs írónak számító Auster tüdőrákkal küzdött, a betegség okozta szövődményekbe halt bele.
A New York egyik irodalmi sztárjának számító, zsidó származású író leghíresebb művei közé tartozik a New York-trilógia. Élete során több mint 30 könyvet írt, műveit több mint 40 nyelvre fordították le, köztük a legtöbbet magyarra is. Auster 1971 és 1975 között Párizsban élt, ez idő alatt francia költők verseit is átültette angolra. Híressé 1982-ben vált, A magány feltalálása című, önéletrajzi elemekkel tarkított regényével.
Utolsó, Baumgartner című könyvét már a rákkal vívott harc közepette fejezte be.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-paul-auster.html
ÉVFORDULÓ
--Nyolcvan éve született Farkas Árpád költő
A Kossuth-díjas költő, publicista, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja ugyan Siménfalván látta meg a napvilágot 1944. április 3-án, de székelyszentmiklósi illetőségű, annak vallotta magát, s ott élt kisgyermekkorában. Mindig nagy szeretettel gondolt vissza erre a kicsi falura, amely írásaiban is számos alkalommal megjelenik.
Farkas Árpád középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen magyarszakos tanári oklevelet szerzett. Az 1960-as évek elején a Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja Kolozsváron. A napilapok és folyóiratok 1963-tól közölték verseit és irodalmi publicisztikáit. Tanári diplomája megszerzése után 1968-ig Vajnafalván tanított, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön élt, 1971-ig újságíró a Megyei Tükörnél, 1971 és 1975 között az Igaz Szó irodalmi lap munkatársaként dolgozott. 1975 és 1989 között a lap félállású munkatársa volt. 1990-től a Látó című irodalmi lap szerkesztője, 1993-tól 2010-ig a Háromszék című napilap főszerkesztője, ahol nyugdíjazását követően, 2021. február 7-én bekövetkezett haláláig dolgozott.
A székelyszentmiklósiak Csáki Levente lelkész-esperes és Bálint Sándor gazdálkodó, civil aktivista kezdeményezésére – már a költő temetését követően – elhatározták, hogy hivatalos formában is gondoskodnak Farkas Árpád munkássága és szellemisége ápolásáról. Megfogalmazódott annak igénye, hogy a leszármazottak, irodalmárok, közművelődési szakemberek bevonásával, egyesületet hoznak létre, amely ebben az évben kezdte el működését. A civil önkéntesekből álló csoport azonban – a helyi egyházközség és a siménfalvi önkormányzat jóvoltából – már az elmúlt években is sokat tett a hely jeles szülöttének utóéletéért, találkozókat szerveztek, kopjafát állítottak, fákat ültettek az emlékére, a múlt évben pedig emlékkövet állítottak a templomkertben.
Forrás: https://eloszekelyfold.ro/2024/04/03/ma-lenne-80-eves-farkas-arpad-kolto/
A nyolcvan éve született Farkas Árpád költőre verses összeállítással emlékezett a Háromszék napilap:
https://www.3szek.ro/load/cikk/164882/kiraly-laszlo:-az-ut
https://www.3szek.ro/.../lovetei-lazar-laszlo:-%E2%80...
https://www.3szek.ro/.../164883/farkas-arpad:-porka-havak
https://www.3szek.ro/.../80-eve-szuletett-farkas-arpad...
https://www.3szek.ro/.../fekete-vince:-farkasarpadolas
MOZAIK
--„Ezért járok még ma is könyvtárba: egy e-book sem ér fel az igazi könyvek illatával”
„A kilencvenes években teljesen természetes volt, hogy már gyermekként könyvtárba iratkozunk be: az olvasás szerelmesei ma sem tesznek másként. Hogy miért? Elmondom.
A hétfő délutánokat iskolásként mindig nagyon vártam: ilyenkor mentem ugyanis iskola után a könyvtárba. A hat könyvet, amit kikölcsönözhettem, egy hét alatt mindig elfogyasztottam, még akkor is, amikor Mika Waltari vaskos köteteit vadásztam a polcokról, hétvége után kellett az utánpótlás. Bölcsészként jól jött ez a könyvtárakhoz való pozitív hozzáállás, de nem csak azért érdemes könyvtárba járni.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://divany.hu/eletem/konyvtar-olvasas/
--Nyáry Krisztián húsz pontba szedte, miért érdemes a gyerekeknek verset olvasni
Nyáry Krisztián irodalomtörténész húsz tudományos ténnyel támasztotta alá, hogy a gyerekeknek igenis érdemes verset olvasni.
„Itt a magyar költészet napja. Olvassatok verseket – ma mindenki megoszt jó párat. Én pedig felsorolok húsz, tudományosan alátámasztott érvet, hogy miért is érdemes gyerekeknek verseket olvasni vagy olvastatni velük.”
Nyáry a következő okokkal támasztja alá, hogy a legkisebbek számára is hasznos a versekkel való kapcsolat kialakítása:
„A versritmus szerepe a matematika tanulásában
A vers nem csupán szövegből áll. A ritmus felismerésének evolúciós szerepe van, enélkül nemcsak a nyelv, hanem a zene és matematika elsajátítására sem lennénk képesek. Azok a gyerekek, akiknek sok verset olvasnak, jobban teljesítenek matematikából.
Egyedülálló szövegtanulási stratégia
A vers 5000 évig sokkal inkább volt hangzó szöveg, mint olvasásra szánt, leírt sorok összessége. A mondott vagy énekelt vers teljesen másként hat, mint az olvasott szöveg. Nagyon gyorsan képesek vagyunk megjegyezni egy csak párszor hallott dalszöveget, még úgy is, hogy a nem érthető részeket automatikusan kitöltjük más szavakkal.
Nyelvi fejlődés
A versek gazdag szókincset és változatos mondatszerkezeteket ismertetnek meg a gyerekekkel, ami segíti a nyelvelsajátítást és a nyelvi fejlődést.
Fonológiai tudatosság
A versek ritmusa és rímképletei segítik a gyermekek fonématudatosságának fejlődését, ami elengedhetetlen az olvasástanuláshoz, és segíti az olvasási nehézségek, diszlexia, diszgráfia leküzdését.
Multiszenzoros élmény
A versek hangos olvasása több érzékszervet is igénybe vesz, ami fokozza a gyermekek tanulási élményét.
Kognitív fejlődés
A versekkel való foglalkozás ösztönzi a kritikai gondolkodási készséget, mivel a gyermekek értelmezik a jelentéseket, elemzik a nyelvet és kapcsolatokat teremtenek.
Érzelmi kifejezés
A versek gyakran komplex érzelmeket és tapasztalatokat tárnak fel, így a gyermekek számára biztonságos lehetőséget nyújtanak érzelmeik kifejezésére és megértésére.
Empátia fejlesztése
Az irodalom a másvalaki bőrébe bújás képessége, a versekben beszélő narrátor/lírai alany érzéseit a verset hallgató gyerek legyengített formában, de átérzi. Mindez elősegíti a gyermekek érzelmi intelligenciájának és empátiájának erősödését.
Önismeret
Az empátia fejlesztése saját magunk irányába is működik. A költészet fokozza az önreflexió képességét, önismeretre vezet.
Kreativitás
A költészet serkenti a képzeletet és a kreativitást, arra ösztönözve a gyermekeket, hogy gondolkodjanak a kereteken kívül, és új kérdéseket tegyenek fel.
Kritikai gondolkodás
A költői eszközök, például a metafora, a szimbólumok és a képi ábrázolás értelmezése elősegíti a gyermekek kritikai gondolkodását.
Stresszcsökkentés
A versekkel való foglalkozás megnyugtató és nyugtató hatású lehet, segítve a gyermekeket a relaxációban és a stressz kezelésében.
Figyelem és összpontosítás
A versek szerkezetének és jelentésének elemzése koncentrációt igényel, ami idővel javíthatja a gyermekek figyelmét.
Szókincs fejlesztése
A versek olvasásával, memorizálásával naponta sok-sok szóval bővíthető a gyermek szókincse. Ráadásul Weöres Sándor vagy Nemes Nagy Ágnes szavaival.
Kommunikációs készségek fejlesztése
A versek fejlesztik a gyerekek nyelvi és kommunikációs készségeit. Nemcsak a szókincs részévé válnak, hanem a gördülékeny nyelvi kifejezésnek is.
Szülő–gyermek kapcsolat
A versek megosztása a gyermekekkel lehetőséget nyújt a szülők és gyermekeik közötti kötődésre és minőségi időtöltésre. Néhány, a család összes tagja által ismert vers közös játékok alapja lehet.
Örömforrás
A versolvasás vagy vershallgatás mindenekelőtt primer örömforrás is a gyereknek. Talán ez a legfontosabb.
--A könyvek köszönik szépen, továbbra is jól vannak
Sokan és sokszor temették őket, de továbbra sem kell RIP-et karcolnunk a könyvek borítójára. A magyar és globális könyvpiac is vidáman túlél pandémiát, inflációt, digitális érát.
„Furcsa század a mienk: sok benne a bíráló, kevés az olvasó.” (Montesquieu) Bár ez az idézet mintha ma keletkezett volna, már laza háromszáz éves: Montesquieu, a francia felvilágosodás egyik legnevesebb képviselője kesergett már akkor is azon, hogy nincs elég olvasó. Pedig hol volt akkor még a tankötelezettség meg az analfabetizmus elleni küzdelem!
De valóban kevesen olvasnak? Sokan valójában többet, mint korábban, csak már nem könyvet, hanem a monitort böngészik, ami persze nem adja ugyanazt a mélyolvasási élményt, mint amit egy könyv tud nyújtani. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Tárki közös, 2020-as felmérése szerint a felnőtt magyarok 13 százaléka hetente vesz kezébe könyvet – ez 12 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2005-ös adat volt –, 53 százalék viszont sohasem. Van viszont egy nagyon lelkes, 800 ezres bázis, akik napi szinten forgatják a könyveket.
A becslések szerint 2,2 milliárd könyv lel gazdára minden évben, ennek több mint kétharmadát három országban adják el: az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság összesen 72 százalékot visz el a könyvpiacból, őket Németország és Japán követi. A globális könyvforgalomnak egy-egy slágertermék felbukkanása hatalmas lökést ad, és egyben magával húzza a többi könyv eladását is. Tavaly Harry brit herceg memoárja, a Tartalék volt ilyen hatással, de Britney Spears szintén életrajzi könyve, A bennem lévő nő, valamint a TikTok-sztár romantikus regényíró, Colleen Hoover kötetei is nagyot mentek. James Clear életmódkönyve, az Atomi szokások pedig már 2018 óta lerobbanthatatlan a listákról.
Ami globálisan és a magyar könyvkiadói és kereskedői piacon is látszik, hogy leginkább a kortárs művekre van igény. A tavalyi évben a magyar kiadók legnagyobb példányszámban az ifjúsági író Leiner Laura könyvének, a 40 nyári napnak, valamint a humorista Bödőcs Tibor Prímszámok hóesésben könyvének adtak bizalmat 50 ezres példányszámmal. Kepes András Két macska voltam kötetével követte őket 40 ezer kinyomtatott példánnyal. De a népszerű gyerekkönyvíró Bartos Erika sem szomorkodhatott, több könyve tízezres nyomásokat kapott, hasonlóan Berg Judit Rumini-köteteihez.
Ahogy a statisztikák is mutatják, a mindent ellepő digitális tartalmak, valamint a mesterséges intelligencia térnyerése ellenére továbbra is szükségünk van a könyvekre, hiszen valódi emberi történetekre és sorsokra vagyunk igazán kíváncsiak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/a-konyvek-koszonik-szepen-tovabbra-is-jol-vannak/
--Szétnyomott rovarokból és ízeltlábúakból született az MTA könyvtárának legjobb könyvjelzője
Egy restaurátor úgy döntött, hogy újszerű módon teszi örök életűvé az elmúlt évszázadokban az oldalak közé szorult kis állatokat. A préselt növényekből készült könyvjelzők hosszú időn át voltak a könyvolvasók legnagyobb kedvencei, aztán elsöpörték őket az újabb és újabb divatok. A nyomtatott könyvek mindenki számára elérhetővé válása óta jó eséllyel nem volt azonban egyetlen olyan alkalom sem, hogy tömegek érezték úgy: ízeltlábúakat vagy rovarokat kellene kilapítani egy papírlapon, hogy aztán azzal jelöljék meg, hol tartanak az éppen olvasott kötetben.
Erre irányuló próbálkozások persze biztosan voltak, hiszen nem kizárt, hogy néhány biológus, vagy természetimádó úgy döntött: az alapművek egyikében mindenképpen egy lapra helyezett apró lényeket akar rendszeresen költöztetni. Ezen az elven gondolkodhatott az MTA Könyvtárát hat évtizeddel ezelőtt segítő iparművész-grafikus, Vörös Gyula is, aki egy XVI. századi kötet restaurálása során úgy döntött, hogy nem szimplán csak eltávolítja az oldalak közé szorult, rég szomorú véget ért állatokat, hanem valamit kezd is velük.
Az intézmény Facebook-oldalán nemrég közzétett, a helyreállítás munkamenetét bemutató leírásban ugyanis a következő zárójeles mondat olvasható: „A lapok közé került rovarokból mintát üveg alá illesztettem és könyvjelzőként mellékelem.” A Könyvtár posztjában maga a tárgy is látható, rajta ezzel a felirattal: E ROVAROKAT E KÖNYV LAPJAI KÖZÖTT TALÁLTAM MDLXXIV – 1962.
Via: KIT Hírlevél, 2024. ápr. 10. (15. – 1026. – szám)
--A Grimm fivérek elveszett könyveire bukkantak egy lengyel könyvtárban
A poznańi Adam Mickiewicz Egyetem irodalomtudósa és az egyetemi könyvtár egy munkatársa fél évnyi kutatómunka során összesen 27, eddig elveszettnek hitt műre bukkant a Grimm fivérek magánkönyvtárából. A népmeséket, legendákat és novellákat gyűjtő testvérpár könyvgyűjteményének egy részét a második világháború után elveszettnek nyilvánították.
A lengyel egyetemi könyvtár katalógusában már 2002-ben is megtaláltak hat kötetet, amely a Grimm-gyűjteményből származik (15. századi ősnyomtatványok mellett egy 16. századi kiadást), de Eliza Pieciul-Karmińska és Renata Wilgosiewicz-Skutecka 2023 februárjában nekiállt felkutatni, hogy rejteget-e még hasonló, elveszettként nyilvántartott példányokat az egyetem.
Végül összesen 27 ilyen művel gazdagodott a leletanyag, ráadásul a kötetek sok esetben Jacob és Wilhelm Grimm jegyzeteit is tartalmazzák – a 19. század első felében tevékenykedő berlini testvérpár ugyanis gyakran jegyzetelt a könyvek címlapjára.
A frissen megtalált kötetek között szerepel például A kalandos Simplicissimus című, 1669-ban megjelent német pikareszk regény első kiadása is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://qubit.hu/2024/04/29/a-grimm-fiverek-elveszett-konyveire-bukkantak-egy-lengyel-konyvtarban
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.