ReMeK-e-hírlevél
XIX. évf., 2024/4. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Gyere, mesélj!
HAZAI
Tizenegy országban közel 37 500 felolvasó a XVI. Nemzetközi Felolvasómaratonon
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Háromszéki könyvtárosok szakmai találkozója Gelencén
--Rangos meghívottak, összeállt a 3. SepsiBook programkínálata
--Könyvbemutatók a Jelen Házban - Okos és kellemes csevegés
--A Könyvtár őre – Csikós Júlia köszöntése
--Mesés életek
--Férfi szerzők verseivel kedveskedtek a hölgyeknek - Kávé költészettel
--Kőrösi Csoma Sándor, a nagy világutazó
--Könyvtári hőmérsékletből botrány: a nemzeti könyvtár igazgatójának lemondását követelik
--Játék, színjáték, játék a színekkel
--Zene és irodalom a Pilvaxban
--Olvasókör pedagógusoknak a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában
--Görbe tükör melldöngető székelyeknek
--Az udmurt irodalomról Sepsiszentgyörgyön
--Arckifejezések és tükörképek a könyvtárban
--Erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai kisebbségi magyar nyelvváltozatok online szótárát ismertették
--Akinek már életében klasszikussá váltak a remekművei – Balázs Imre József irodalomtörténész Szilágyi István munkásságáról
--Székelyudvarhelyről érkezett a lézerorgona a Békés Megyei Könyvtárba
--Felújítják és új épülettel bővítik a fehéregyházi Petőfi-múzeumot
INTERJÚ
--Kinyílik a Helyőrség-antológia
--Nyáry Krisztián: A mérhető siker jó stimulus, de a nap végén nem ez érdekel
DÍJAK
--Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió irodalmi díjára
--Ők az idei év Kossuth- és Széchenyi-díjasai
--Babérkoszorú-díjas Farkas Wellmann Endre, Győrffy Ákos és Szálinger Balázs
--Krasznahorkai László kapta a Formentor nemzetközi irodalmi díjat
--Fenyvesi Orsolyáé az idei Sziveri-díj
--Megalapították a Kovács András Ferenc költészeti díjat
--Dr. Borcsa Jánost jelölték Pro Urbe díjra
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Szilágyi István, Kossuth-díjas kolozsvári író, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztője
--Meghalt Ficsku Pál író
--Elhunyt Bacsó Béla esztéta
--Meghalt Nicolae Manolescu irodalomkritikus
ÉVFORDULÓ
--Nullánál jóval több – Bret Easton Ellis 60 éves
MOZAIK
--Retorikai ujjgyakorlat az MI-ről
--A Z generáció újra népszerűvé teszi a könyvtárat
--Egy szó mint száz - Anyanyelvi tévhitek
PÁLYÁZATOK
--Gyere, mesélj!
A Nyugati Jelen pályázati felhívásában ez áll: „Szerkesztőségünkben hisszük és valljuk: a világunkban eluralkodó sötétségben egyre fontosabb a mesék őserejű, gyógyító, útmutató fénye. Rövid, akár messengeren is elmondható mesékre gondolunk, amelyek oldják a gyermekek szorongását, megragadják képzeletüket, beindítják kreativitásukat. Nevezési díj nincs. Mesepályázatunkra életkori megkötés nélkül várjuk azokat a műveket, a következők szerint:
- A pályázatot a mesepalyazat2023@gmail.com e-mail-címre kérjük beküldeni.
- A mese hossza nem haladhatja meg az 5000 karaktert.
- Egy pályázó több mesével is pályázhat, de azokat külön-külön kell beküldenie, más-más jeligével.
- Csak olyan mesét fogadunk el, amely sem nyomtatásban, sem internetes felületen (valamely honlap, Facebook, blog stb.) eddig nem jelent meg.”
Beküldési határidő: 2024. április 30. Eredményhirdetés: 2024. május 26.
Forrás és további információk itt: https://nyugatijelen.com/kultura/gyere-meselj
HAZAI
Tizenegy országban közel 37 500 felolvasó a XVI. Nemzetközi Felolvasómaratonon
A XVI. Nemzetközi Felolvasómaraton résztvevőinek száma megközelítette a 37 500-at, tizenegy országban csatlakoztak a maratoni felolvasáshoz, amelyen Lázár Ervin művei kilenc nyelven szólaltak meg 2024. március 5-én. A közös olvasás élménye, öröme számos közösséget bekapcsolódásra indított, országhatárokon innen és túl.
A tízezreket megmozgató közös felolvasás fő szervezője 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az ünnepélyes megnyitó helyszíne idén is az intézmény előadóterme volt. Akárcsak a korábbi években, ezúttal is itthon, országhatárainkon belül olvastak fel a legtöbben, 17 megye számos települése csatlakozott a maratonhoz, valamint Bukarestben is felolvastak. Határainkon túl tíz országban szólaltak meg Lázár Ervin művei: Magyarország számos településén, többek közt a szekszárdi Garay János Gimnáziumban, ahol Lázár Ervin tanult és érettségizett, Kárpátalján (Ungvár), Szlovákiában (Komárom, Dunamocs, Búcs), Csehországban (Prága), Belgiumban (Brüsszel), Svédországban (Skane megye), Angliában (Oxford) és az Amerikai Egyesült Államokban (Kalifornia állam), Kanadában és Svájcban.
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében a szervezők nevében Gyulai Arthur könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket és a felolvasókat: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselőit, a Csíki Játékszín művészeit, a Hargita Népe szerkesztőségének tagjait, a jelenlevő kulturális intézmények és iskolák képviselőit, a Márton Áron Főgimnázium diákjait, és beszélt az évről-évre terebélyesedő, nemzetközi méretűvé nőtt maratonról. A megnyitón Bogács Nóra, a József Attila Általános Iskola magyartanára idézte fel Lázár Ervin alakját. Különleges színfoltja volt a megnyitónak a Sepsiszentgyörgyön élő japán néprajzkutató, Seiko Tenizaki jelenléte, aki magyarul olvasta fel Lázár Ervinnek Az élet titka című rövid meséjét. és anyanyelvén is felolvasott egy rövid részletet.
Párhuzamosan több helyszínen zajlott a felolvasás Csíkszeredában – a teljesség igénye nélkül sorolva: a Csíkszeredai Városházán, a Csíki Székely Múzeumban, a város számos iskolájában, óvodákban és napközi otthonokban. Hargita megye és az ország számos településén, főként iskolák és könyvtárak, civil szervezetek, egyesületek, olvasóklubok csatlakoztak a felolvasáshoz.
Videófelvétel a megnyitóról: https://www.facebook.com/watch/?v=947156850114282
Ugyanerről a Hargita Népe napilap tudósítása: https://www.hargitanepe.ro/egy-nap-37-ezer-mese
További sajtóvisszhangok:
https://hargitanepe.ro/mesekkel-a-szomorusag-ellen
https://behir.hu/az-evisek-kezdtek-el-a-xvi-nemzetkozi-felolvasomaratont-a-konyvtarban
Videófelvételek a maraton helyszíneiről:
https://www.facebook.com/reel/772265547780609
https://www.facebook.com/watch/?v=947485313602795
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Csatlakozás a Lázár Ervin-felolvasómaratonhoz
2024. március 5-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár is csatlakozott a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által indított nemzetközi felolvasómaratonhoz.
Lázár Ervin meséiből olvasott fel közel 200 sepsiszentgyörgyi kisdiák a könyvtár olvasótermében. A felolvasók a Református Kollégiumból, a Székely Mikó Kollégiumból, a Mikes Kelemen Elméleti Líceumból és a Nicolae Colan Általános iskolából érkeztek.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid0vVDuX9b5tCP467fCsyub2qrfuEJsX2HmdmjGZkh7QxpNq52pCF6g1qDH1spvzgMtl
AndréVajna produkció - zenés irodalmi és spoken word előadás
Az AndréVajna produkció hétállomásos erdélyi turnéja 2024. március 13-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban zárult, verskoncertjüket az irodalomról, azon belül a költészetről, alkotói műhelyük titkairól faggató beszélgetés előzte meg Szabó Eszter moderálásával. Hogy alkalmi duóvá állt össze André Ferenc és Vajna Ádám, annak egyik titka, hogy a világról alkotott képük, költészetről való felfogásuk nagyon hasonló, bár különböző utakat jártak be ez idáig: André a slam poetry felől érkezett az irodalomba, Vajna a „komoly” költészet irányából – közös azonban mindkettejükben, hogy szövegeik zeneisége nagyon fontos számukra. Indulásukban is van hasonlóság, egyikőjüknek első kötete a költészet, a második az őt körülvevő világ, az őt érdeklő dolgok felfedezéséről szólt (Vajna), másikuknak sokáig az jelentett kihívást, mi az, amivel versszöveget lehet csinálni, aztán már a szöveg által próbálva megérteni a világot (André). Az olvasóval sok helyütt szembefutó kiragadott idézetek okán a költészet eladhatósága is szóba került. A nem biztos, hogy mindig jellemző két-három sornak valójában figyelemfelkeltő szerepe van, vélte André, hiszen a verset nem magától fedezi fel az olvasó, gondoskodni kell arról, hogy eljusson hozzá. Vajna szerint pedig a vers nem karácsonyi ajándék egy szép dobozba becsomagolva, hanem maga a karácsonyfa, amelyet magunknak kell feldíszítenünk. Aztán a versek olvasói befogadásának mikéntjére terelődött a szó. Vannak szövegek, amelyek olvasva, mások énekelve működnek jobban, állapította meg André, hozzátéve: közös produkciójukban ők is ezt tesztelik, bízva abban, hogy versszövegeiket énekelve vagy zenei kísérettel előadva közelebb tudnak jutni az olvasókhoz. Ez azonban elég vegyesen „jött be” a sepsiszentgyörgyi közönségnek, a tizenegy fejezetben előadott utazás valóságtól valóságig során néhányan elhagyták a termet, akik maradtak azonban, annál lelkesebben jutalmazták végül tapsukkal a produkciót.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/andrevajna-produkcio-zenes-irodalmi-es-spoken-word-eloadas
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/164520/a-kolteszet-eladhatosagarol
Két újabb találkozás a „Hol folt, hol nem folt” égisze alatt
2024. február 13-án az Aytül Akal Léggömbök a magasban című könyvéből felolvasott részletből arra láthattunk szép példát, hogy miként szól közbe az élet, és változtatja meg a tervezett forgatókönyvet, illetőleg hogyan lehet veszteségeinket nyereséggé alakítani - ugyanis egy elveszett(nek hitt) tornazsákból indultunk ki… és ahogy a felolvasott meséből is kiderült, néha a kívánságaink teljesülése új irányokat eredményez, a mesében a bevonzott újévi foglalkozás az olvasás lett.
Ami a kézműves tevékenység alakulását illeti, a gyerekek újrahasznosított farmeranyagra ráhímezték saját monogramjukat, amit a végén a felnőttek rávarrtak az időközben elkészített tornazsákokra. Így mindenki büszkén viselheti saját egyedi tornazsákját.
2024. március 12-én Boldizsár Ildikó meséjéből megtudtuk: hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút. A tölgyfa meg a kő példájából okulva, összefogva megalkottuk műveinket: könyvtámasz / telefontartó tyúkocskákat és neszesszereket.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/pfbid02FsybHABobinKfjRCXnDjb7QjBxtTvdMYJK77uvVBRRtBxPfbH9a1U6XKfTwusT3ul
Forradalmak nyomában – foglalkozások diákoknak
A Bod Péter Megyei Könyvtár 2024. március 12. és 14. között kincskereső, helyismereti játékot szervezett Sepsiszentgyörgy főterén, Forradalmak nyomában címmel. A naponta, keddtől csütörtökig, a délelőtti órákban zajló foglalkozásokon gimnáziumi (5-8.) osztályokat fogadtak.
Forrás: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/382466691234107:382466691234107
Vendégszereplés a Kultúrcseppben
A Bod Péter Megyei Könyvtárat mutatták be a Kultúrcseppben. A film itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=yFejmOwB0rY
Zenész olimpikonok előadása
2024. március 19-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum zenész olimpikonjai tartottak hangversenyt.
Forrás és a fellépők névsora itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/zenesz-olimpikonok-eloadasa-a-bod-peter-megyei-konyvtarban/
Kopriva Nikolett: Kővé zsugorodott ország – könyvbemutató
Kopriva Nikolett kárpátaljai származású, sepsiszentgyörgyi költő frissen megjelent, Kővé zsugorodott ország című verskötetének bemutatója volt 2024. március 20-án a könyvtár Gábor Áron termében.
Szabó Eszter, az Okulusz irodalmi podcast vezetője faggatta a szerzőt a rendezvényen, örömmel nyugtázva, hogy ilyen sokan kíváncsiak voltak egy fiatal költő munkásságára, aki ráadásul csak a közelmúltban költözött Sepsiszentgyörgyre.
Örül, hogy itt élhet, és itt tartják első „tisztességes” könyvbemutatóját, hisz otthonát, a kárpátaljai Munkácsot idézi ez a város – mondta Kopriva Nikolett, hozzátéve: hegyek között, folyó mellett nőtt fel, és ez mindvégig hiányzott neki Magyarországon, ahol korábban több városban is élt. Váratlanul költözött ide 2022 novemberében, és nem csak a táj, hanem az erdélyi létforma, az emberek közvetlensége is Kárpátalját idézi számára, tehát úgy érzi: hazaérkezett.
A Kővé zsugorodott ország a második kötete, tudtuk meg a továbbiakban, majd arról vallott, hogy bár sokan természeti alkotónak tartják, a verseiben megjelenő fák, hegyek, folyók stb. valójában metafizikai elemek, melyekkel az érzéseit próbálja kifejezni. Kötődése a természethez talán gyermekkora környezete miatt ilyen erős, de később, huszonévesen a dél-alföldi tanyavilágban is élt pár évig, első kötetének versei nagyrészt ott születtek. Még 17 évesen elkerült otthonról, és tudta, hogy nem fog hazaköltözni – ez a hiányérzet határozta meg akkori verseit.
A saját élményeit írja, nem szokott társadalmi kérdésekkel foglalkozni a verseiben. Szerinte a költészet létforma, amihez minden eszközként szolgálhat. „A versek előttünk hevernek az utcán, ott vannak egy épületben, egy illatban, egy arcban, egy mozdulatban” – fogalmazott. Szélsőséges állapotokban azonban nem tud írni, át kell szűrnie magán az érzéseket, akár évek is eltelhetnek, amíg az élményből vers lesz.
Jelenleg abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként főállásban foglalkozhat versírással, meg is írta már a következő kötetét, mely a tervek szerint év végén jelenik meg. Az est során több versét is felolvasta.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/kopriva-nikolett-kove-zsugorodott-orszag-konyvbemutato
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164700/kopriva-nikolett:-a-kolteszet-letforma
Zenés ismeretterjesztő előadás Albert Einsteinről
2024. március 26-án diákoknak és felnőtteknek is ajánlott, élményszerű, zenés-ismeretterjesztő, tudományos előadás volt a könyvtár Gábor Áron termében, Albert Einstein életéről és munkásságáról, a Háromszéki TÉT-estek (Tudás - Élmény - Tapasztalat) sorozatban.
Az előadás narrátora Nagy Péter csíkszeredai tudománytörténész volt. Közreműködtek: György László (gitár és ének), Korpos Szabolcs (zongora).
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/eloadas-albert-einsteinrol-sepsiszentgyorgyon
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Márciusi interkulturális estek – két ország önkéntesei mutatkoztak be
A Care2Travel Egyesület és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködésében megszervezett Interkulturális esteken két ország önkéntesei mutatkoztak be 2024 márciusában. 7-én a Csíkszeredában tartózkodó, Európai Szolidaritási Testület programban résztvevő franciaországi önkéntes, Candice Rose bemutatta Franciaország két megyéjét. Az önkéntes beszélt Puy-de-Dôme-ról, egy olyan megyéről, amelyet vulkánjai, gasztronómiája és gazdag történelme jellemez, illetve Dél-Franciaországról is, az ország mediterrán oldaláról, különösen Hérault megyéről és Sète városáról, annak számos hagyományáról, fesztiváljáról, történelméről, művészeiről. Ugyanakkor a résztvevők francia ízekből is kaptak egy kis kóstolót. A márciusi második interkulturális est során a spanyol kultúra, hagyomány, gasztronómia, művészet került előtérbe, amelyet Africa Barber Guerra spanyol önkéntes mutatott be.
Magbörze a könyvtárban
A Csíki kiskertes mozgalom lelkes tagjai a Kájoni János Megyei Könyvtár támogatásával Magbörzét szerveztek 2024. március 9-én a könyvtár előadótermében. Sok helyi hobbikertész érdeklődött az esemény iránt, szép számban érkeztek magokat csereberélni vagy adományozni. A megyei könyvtár által tavaly ősszel elindított Magkönyvtár ezáltal újabb magvakkal gyarapodott. Az új zöld szolgáltatást azzal a céllal indította el a könyvtár, hogy támogassa a helyi és az őshonos növények termesztését, segítse a környezettudatosságot, a helyi közösségi életet.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1251/magborze-a-konyvtarban
Az őstojástól húsvétig – Kisné Portik Irén néprajzkutató új könyvét mutatták be
Három évtizedes kutatás eredményeként, Az őstojástól húsvétig címmel írt Kisné Portik Irén néprajzkutató a tojás kultúrtörténeti jelentőségét bemutató monográfiát. A csíkszeredai közönségnek a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be a könyvet 2024. március 26-án. A Gyergyószentmiklóson élő néprajzkutató az úri hímzés és a népi varrottasok, az írott tojások, a székely népviselet és népi építészet motívumkincsének szakértője, kiváló munkásságáért számos kitüntetésben, elismerésben részesült. A szerző beszélgetőtársa Böjte Andrea Mária, Hargita Megye Tanácsának munkatársa volt.
A néprajzkutatóval a Hargita Népe újságírója beszélgetett új könyvéről, amelyben mondák, hiedelmek, népszokások ismertetésével is kalauzolja az olvasót ennek az időtlen jelképnek a megismerésében: https://www.hargitanepe.ro/a-tojas-felulete-nagy-uzenetek-hordozoja-lehet
--Háromszéki könyvtárosok szakmai találkozója Gelencén
A Bod Péter Megyei Könyvtár idén Gelence önkormányzatával közösen szervezte meg a háromszéki közkönyvtárosok hagyományos, év eleji módszertani napját és szakmai találkozóját, amelyre 2024. március 4-én került sor.
A rendezvényt azért helyeztük Gelencére, mondta el a jelenlévőknek Csüdör Katalin, a megyei könyvtár módszertani szakirányító munkatársa, mert az elmúlt évben itt jelentős fejlesztések történtek. Megújult a könyvtárépület, teljesen új felszerelést kapott, az állomány leltározása is hamarosan befejeződik.
Az olvasás és a könyvtár népszerűsítése érdekében tavaly a Mesekerék-Vándorkönyvtár elnevezésű programmal a megyei könyvtár munkatársai a gelencei Jancsó Benedek Általános Iskolában több alkalommal tartottak foglalkozásokat, amelyeken 10 osztályból összesen 178 diák vett részt. Könyvtárközi kölcsönzéssel időszakosan jelentős mennyiségű, népszerű kötetet vittek a községi könyvtárba. Mindezzel az volt a cél, hogy erősödjön az olvasási kedv, és minél többen látogassák, használják azt. Ez sikerült is.
A szakmai napot megnyitó Ilyés Botond gelencei polgármester hangsúlyozta, hogy számára és az általa vezetett közösség számára fontos a kultúra, a könyvtár, és elkötelezett ezek működése iránt.
Szonda Szabolcs megyei könyvtárigazgató köszöntötte és biztatta a jelenlévő kollégákat, hogy a nem ritkán adódó nehézségek, mostoha idők dacára is találják meg önmagukban az erőt és a lelkesedést, amely segíthet a könyvtárügyet szolgálni.
A találkozó résztvevői ezt követően Kocsis Judit helybeli könyvtárost köszöntötték, aki elköszönt a kollégáktól, jelezve, hogy idén nyugdíjba vonul.
A megyei könyvtár munkatársai, Hollanda Andrea és Nagy-Bákai Réka a Jancsó Benedek Általános Iskola lV. osztályosainak mesefoglalkozást tartottak a találkozó keretében, ezzel is szemléltetve az ilyen és hasonló tevékenységek fontosságát az olvasásra és könyvtárhasználatra ösztönzésben. A gyerekeket Oláh Erika tanítónő kísérte el a művelődési házba, a rendezvény helyszínére, és velük tartott Dragomér Katalin iskolaigazgató, valamint Palkó Erika, az iskola könyvtárosa is.
Kötetlen beszélgetés után a jelenlévők meglátogatták a Szent Imre-templomot, majd közös ebéddel ért véget az idei találkozó.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/haromszeki-konyvtarosok-szakmai-talalkozoja-gelencen
--Rangos meghívottak, összeállt a 3. SepsiBook programkínálata
Összeállt a 2024. május 23. és 26. között a sepsiszentgyörgyi Sepsi Arénában tartandó 3. SepsiBook programkínálata – jelentették be a szervezők 2024. március 22-én. Negyven kiadó kínálja könyveit, a fesztiválon lesznek pódiumbeszélgetések, könyvbemutatók, koncertek, műhelygyakorlatok, és nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekprogramokra is.
A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, a SepsiBook programigazgatója jelezte, van az a mondás, hogy harmadik az isten igaza, de reméli, ez a könyvfesztivál csak harmadik lesz egy hosszú sorban. Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere büszkén jelentette ki, a sepsiszentgyörgyiek, háromszékiek érdeklődve fogadták a SepsiBookot, az eddigiek igazolták, bármennyire is színes az itteni kulturális paletta, igény van olyan könyvrendezvényre, amelynek középpontjában az irodalom áll. Ennek elismertségét jelzi az is, hogy a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzaton kívül az Országos Kulturális Alap is támogatja a könyvvásárt.
Szonda Szabolcs bejelentette, a rendezvény díszvendége Nádas Péter, Nobel-díjra esélyes író és Gabriela Adameșteanu író, európai fesztiválok meghívottja, akik jelen lesznek a megnyitón is. Külön pódiumbeszélgetés is lesz velük, Nádas Péterrel a portrébeszélgetést írótársa, Tompa Andrea vezeti. Utóbbinak bemutatják Sokszor nem halunk meg című regényét. Grecsó Krisztián Beck Zoltánnal, a 30Y együttes frontemberével közös zenés műsorban lép fel. A nyolcvanéves Király Lászlóval mélyinterjú-kötete kapcsán Lövétei Lázár László beszélget.
„Ugyancsak jeles meghívottaink Markó Béla a legfrissebb verseskötete bemutatójával, Demény Péter és Borcsa János esszéköteteikkel, Zsidó Ferenc a legutóbbi regényével. Vendégünk lesz Karády Anna, akinek történelmi regényei nagyon keresettek könyvtárunkban, érdekes beszélgetésre számítunk Romsics Ignác történésszel önéletrajzi munkája kapcsán, és jön Balázs Géza ismert nyelvész, nyelvművelő is. Fontos megemlíteni a fiatal erdélyi költő meghívottakat, Sánta Miriám, Sárkány Tímea és Nagy Zalán nevét is, ugyanakkor szerettük volna visszahozni a slam poetry műfaját, mert korábban erős, jó hagyománya és fogadtatása volt Sepsiszentgyörgyön, itt lesz Kemény Zsófi Magyarországról, André Ferenc és Horváth Benji erdélyi szerzőkkel. Figyelünk a székelyföldi szerzőkre, többek között kiemelném Nagyálmos Ildikó székelyudvarhelyi költőt és Karda Zenkő sepsiszentgyörgyi könyvillusztrátort közös kötetük bemutatójával. Nyilván a sor nem teljes, hiszen ennél szerteágazóbb a program. Igyekszünk cseppekből összerakni a tengert, azon vagyunk, hogy a SepsiBook kínálata minél átfogóbb legyen” – hangsúlyozta a programigazgató, jelezve: kínálatukkal arra törekednek, hogy mindenki találjon olyan élményt, ami magával ragadja. A megyei könyvtár idén ötvenéves, a jubileum kapcsán félnapos szakmai műhelyt szerveznek az olvasás mérhető hasznáról.
Hollanda Andrea, a könyvtár olvasószolgálatának vezetője, a gyerek- és ifjúsági programok felelőse elmondta: idén még gazdagabb kínálattal jelentkeznek. Dániel András és a kuflibirodalom bizonyára sok kisgyerekes család számára ismerős, a szerző humoros szövegei a felnőttek számára is élvezetesek. A nyúlformájú kutya című kötete a kamaszokhoz is szól, identitáskeresésük kérdéskörét feszegeti. Jelen lesz a Babaróka-sorozatáról ismert Kiss Judit Ágnes is. Szőcs Imre, a könyvtár munkatársa a Cimborában megjelent írásait A tűzember címmel adták ki, abból választottak egy történetet, amely témája lesz az irodalmi csapatvetélkedőnek. A könyvvásáron adják át a Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a könyvtár első osztályosoknak szánt közös ajándéka, a Könyvkelengye egy részét. Összesen 460 magyar és 130 román elsős van a városban.
Gombos Zoltán, a SepsiBook fesztiválkoordinátora elmondta, az a céljuk, hogy élmény legyen a könyvünnep. Idén is belakják a teret, megmarad a Porond, a Körönd, a JátSZÓtér, a Grund, bővítik az irodalmi kávézót. A könyvvásárra több akcióval igyekeznek felhívni a figyelmet, már meghirdették a BookFace – KönyvArc című játékot a fesztivál közösségi oldalán, áprilisban kvízjátékot hirdetnek, a moziban vetítenek a rendezvényre hangoló filmet. És meglesz a közösségi futás is a főtérről az arénáig.
--Könyvbemutatók a Jelen Házban - Okos és kellemes csevegés
A nőnap előestéjén, 2024. március 7-e esőre hajló, sőt esős késő délutánján az aradi Jelen Ház nagytermében két helybeli női író könyvének bemutatóját tartották.
A „nő(i) író” megfogalmazással kapcsolatban e sorok írójának némi fenntartásai vannak. Az írás nem nemfüggő (bár gyakran „kilóg” belőle, hogy szerzője melyik nemhez tartozik): egy írás vagy jó, vagy nem. De mégis.
Ezúttal – meggyőződésem szerint Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője és az Irodalmi Jelen Könyvek egyik (legfőbb) szerkesztőjének szerencsés ötletéből – két aradi nőíró két, sőt – mint utóbb kiderült – három könyvének bemutatójára került sor a mostoha időjárás dacára a Jelen Ház nagytermében helyet foglaló közönség előtt.
A műsorvezető Bege Magdolna – amúgy mindkét, sőt mindhárom bemutatott kötet szerkesztője jóvoltából – nem voltak „üresjáratok”: finom érzékkel a kellő időben bevonta a kisiratosi citerazenekart, amelyet az egykori ottani polgármester, Almási Vince vezet, és lassacskán az aradi magyar kulturális rendezvények egyik „főszereplője”. Nótáikat a teremből is kísérték; ki nem szeretné, élvezné, ha bevonnák őket egy produkcióba?
Dr. Brauch Magda – a stilisztikai tudományok doktora, tudomásunk szerint az egyetlen ilyen titulussal rendelkező Arad megyében –, tucatnyi könyv szerzőjének két munkája került terítékre: a Megörökítve, amely idén, 2024-ben jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában, valamint – érintőlegesen – a Kecsesen okos csevegés második kiadása.
Brauch Magda könyvével kapcsolatban kiderült: azoknak írásai (a szerző vallomása szerint 80-85 százalékban) nem fikciók – tehát (ez már a cikk szerzőjének megállapítása) akár tényirodalomnak is tekinthetők: egy adott kor letérképezésének (főként a Megörökítve című kötet első, Portrék c. fejezete.) Hogy az ilyen jellegű alkotásokban a szubjektivizmusnak is van helye, az természetes. De alapjában véve, ez egy kordokumentum, és már olyanként is érték – főleg ha azt irodalmi hitelességgel jelenítik meg.
Jámbor Péterszabó Ilona immár harmadik könyve, a Kettős úton című novelláskötete (2021-ben a COVID-járvány miatt elmaradt a bemutatója) kissé más úton halad, a fikciós irodalom irányába, bár témáit a valós életből meríti, s mint a két felolvasott írás is igazolta: a „vájtfülűek” számára felismerhetők a benne fellelhető helyzetek és szereplők.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/okos-es-kellemes-cseveges
--A Könyvtár őre – Csikós Júlia köszöntése
Julika. Ha elakadtunk, elbizonytalanodtunk az iskola gazdag történetének bármilyen vonatkozásában, gyakran gondoltuk magunkban, vagy mondtuk ki hangosan a nevet. Julikát kell megkérdezni. Majd ő eligazít, pontosít, pótolja a hézagokat. És ő mondta is: habozás nélkül, jellegzetes, csendes, mégis határozott hangján, imponáló pontossággal.
Szerényen, abba a külön világba visszahúzódva töltötte napjait, amelyet a régi könyvek eltéveszthetetlen illata – századok illata, talán az időt legyőző tudás illata – lengett be. Íróasztala mellett mindig tevékenyen, kutatásait gazdagítva vagy olvasókat, helyi, erdélyi és anyaországi kutatókat útba igazítva, önzetlenül segítve.
Szigorú és hiteles mércén szűrt át mindent. Írott és kimondott szót, cselekedetet – az egész embert. Ezt a mércét az teszi hitelessé, hogy nemcsak másokkal, hanem mindenekfölött önmagával szemben tartotta és tartja kötelezőnek. Munkájában igényes, kitartó és alapos. A Székely Mikó Kollégium diákja volt, majd 34 évet töltött a Mikóban – 34 éven át dolgozott a Mikóért azoknak az embereknek az eltökéltségével, akik megtalálták a feladatot, a helyet, amely által és ahol úgy lehetnek otthon a világban, hogy világukhoz hozzá is tesznek valamit önmagukból, gyarapítják, építik azt. Julika, Csikós Júlia számára az éppen az ő kezdeményezésére gróf Teleki Domokosról elnevezett nagykönyvtár gyűjteményének és a Mikó történetének kutatása volt ez a feladat.
A könyvtár őre. A patinás kifejezést ő honosította meg újra a kollégiumban. Sokrétű ennek a szónak a jelentése, ahogyan sokrétű az a munkásság is, amelyet ez a megnevezés sűrít. Hiszen Julika egyrészt a rá bízott, mintegy 35 000 kötetes könyvgyűjteménynek volt gondos őre és legavatottabb ismerője. Rendszerezte és kutathatóvá, átláthatóvá tette a gyűjteményt: digitális katalógust készített (amelyben a kutatás számára fontos adatokat is rögzített), bekapcsolta a Gróf Teleki Domokos Könyvtárat a Schola Orbis Kárpát-medencei Iskolatörténeti Adattár építésébe, és ezáltal láthatóbbá tette azt a szakmai nyilvánosság számára. Ugyanakkor maga is fáradhatatlanul kutatta a rá bízott állományt – könyveket, levéltári anyagot, a legkülönfélébb dokumentumokat –, eredményeit szaktanulmányokban publikálta. A könyvtári állomány rendszerezésén és feltárásán túl pedig igazi őre és gondozója volt a tágabban értett mikós szellemi hagyatéknak is. Fontos, de ma már nehezen elérhető iskolatörténeti munkákat rendezett sajtó alá, a kollégium múltjának számos részletét tisztázta, repertóriumokat állított össze, és a jövő kutatásait is megalapozta az általa begyűjtött és gondosan rendszerezett anyag révén. Az itt kiállított időkapszula felkutatását is annak köszönhetjük, hogy Julika felhívta rá a figyelmet. (...)
Csikós Júlia hivatalos besorolása szerint könyvtáros. A könyvtáros 2024. március 1-jével nyugalomba vonult. A nagykönyvtár, az iskolatörténet, a mikós szellemi hagyaték őre azonban – bízunk benne – tovább faggatja a régi könyveket, tovább bővíti a kollégiumról szóló tudás körét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164755/a-konyvtar-ore-–-csikos-julia-koszontese
--Mesés életek
2024. március 21-én Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban tartott előadást. A rendezvényt Gábor Tünde Anikó, az említett intézmény könyvtárosa szervezte meg. A program témája (Mesés életek) a mesélés szépségét és az olvasás ösztönzését szorgalmazta.
A részt vevő négy osztály tanulói a mesélés és az olvasás lényegéről, fontosságáról, jótékony hatásáról hallhattak kiselőadást, amit Lázár Ervin meséi követtek. A mesélésből született olvasás hihetetlen. Elkísér az adott történet világába, fantáziánkat folyton bővíti. Megérted a ki nem mondottat, hiszen papírra van vetve írott szavak formájában. A gondolkodásodat pedig szorgosan alakítja, bizonyos esetekben lassan, de biztosan át is formálja. Olvasással több leszel. Viszont a tartalmas könyvekhez kell az olvasómesterek segítsége. Főleg akik kéznél vannak: pedagógusok, könyvtárosok, de olvasott személyek, mint a rokonok vagy barátok.
A diákok bekapcsolódtak, szívesen válaszoltak a kérdésekre, és még ötleteket is adtak. A végén pedig konklúzióként, az olvasás ösztönzéseképpen, Borbé Levente elmondta, hogy böngészés közben mindenki megteremtheti a saját történetét, amelyben nemcsak főhősként vehet részt, de talán merészen tovább is gondolhatja mindazt, esetleg be is mutathatja, ahogyan már ők is megtapasztalták.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/03/meses-eletek.html
--Férfi szerzők verseivel kedveskedtek a hölgyeknek - Kávé költészettel
Az Arad Megyei Könyvtár és a megyei múzeum sok szeretettel meghívta a lányokat, asszonyokat 2024. március 8-án a könyvtár Astra termébe, ahol nemcsak a hölgyek, hanem a nőiesség és a kreativitás előtt tisztelegtek helyi férfi szerzők saját szerelmes verseikkel a Kávé költészettel elnevezésű rendezvényen.
A szervezők szerint a kávét illatosan, melegen, a verseket az előadók szavaival és érzékenységével ízesítve kínálták a hölgyeknek a következő szerzők: Lazăr Magu, Ioan Vasile Marcu és Vladimir Belity.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/kave-kolteszettel
--Kőrösi Csoma Sándor, a nagy világutazó
Gazda József nyugalmazott tanár, író, szociográfus a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) felkérésére, a Magyar Polgári Erő (MPE) támogatásával tartott előadást Kőrösi Csoma Sándor vélt világrajövetelének (1784. március 27.) közelgő 240. évfordulója tiszteletére, Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A rendezvény jelmondatául a világhírű nyelvész örök érvényű felszólítását választották: „Tiszteld a múltat és éltesd tovább!”
Csak feltételes módban beszélhetünk Csoma születésének időpontjáról, hiszen valójában az még mindig bizonytalan – szögezte le Gazda tanár úr, aki nem csak a székely tudós életútjának jó ismerője, hanem az emlékét őrző és éltető Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület megalapítója (1990. március 7.), amelynek évtizedeken át vezetője is volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164676/korosi-csoma-sandor-a-nagy-vilagutazo-gazda-jozsef-eloadasa
--Könyvtári hőmérsékletből botrány: a nemzeti könyvtár igazgatójának lemondását követelik
„Normális-e, hogy egy olyan közintézmény vezetője, aki megfenyegetett egy újságírót, veszélyeztette oknyomozását, és pozícióját arra használta fel, hogy személyes adatai között kutakodjon, hivatalában maradjon?” – tette fel a kérdést a Deutsche Welle újságírója, Sabina Fati.
Raluca Turcan kulturális és vallásügyi miniszter – miután Emilia Șercan újságíró hozzá fordult – azt vizsgálja, hogy Adrian Cioroianu, a Nemzeti Liberális Párt tagja, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának oktatója, akit politikai döntéssel neveztek ki a nemzeti könyvtár élére, megszegte-e a törvényt, amikor megfenyegette Emilia Șercan újságírót, és felfedte, milyen dokumentumokat kérelmezett kutatásaihoz – írják.
Az oknyomozó újságíró elmondta, büntetőjogi feljelentést fog tenni Cioroianu ellen nem közlésre szánt információk nyilvánosságra hozatala miatt, valamint egy másik panaszt az ANSPDCP-nél (a személyes adatok feldolgozásának nemzeti felügyeleti hatóságánál – megj.).
Mi történt pontosan?
„Ma elmentem a nemzeti könyvtárba [...], és megdöbbentett a hideg, amit annak a néhány olvasónak kell elviselnie, aki (még) odamerészkedik. A földszinti nyitott olvasóteremben, ahol főleg diákok szoktak tanulni vagy különböző projektekhez dolgozni, 16,6 fok volt” – osztotta meg tapasztalatát Emilia Șercan a Facebook-oldalán.
Beszámolt, a hideg miatt csupán egy, az épület nyugati oldalán található olvasóterem van nyitva, az irodalmi termet bezárták, hiszen ott a hőmérséklet nem emelkedik 13,5-14 fok fölé. Hozzátette, a bukaresti kinti hőmérséklet azon a napon 18 fok volt. Képeket is csatolt, amelyeken vastagon öltözött embereket láthatunk. Șercan azt is megfogalmazta, beszélt az alkalmazottakkal, akik elmondták neki, hogy főnöküket inkább a Digi24-en látják, mint az általa vezetett intézményben.
Télen iglu, nyáron szauna – átadása óta akadozik az épület hőmérsékletének szabályozása. A nemzeti könyvtárban uralkodó téli hideg nem először téma a román sajtóban. Maga az igazgató is kendőzetlenül beszélt erről többször, de már az előtte funkcióban lévő intézményvezetőknek sem sikerült megbirkózniuk a feladattal. A könyvtár dolgozói többször is kérték a kulturális minisztériumot, hogy oldja meg a könyvtár fűtésének problémáját, a helyzet azonban nem sokat változott az évek során: Románia legnagyobb könyvtárának olvasótermei, személyzeti irodái és könyvraktárai még mindig jéghidegek.
A magyarázat egy hibás technikai tervezés és kivitelezés, amelyet a kulturális minisztériumnak – bár tud róla a kezdetek óta – mindeddig nem sikerült megoldania. A nemzeti könyvtár a bukaresti távfűtési rendszerbe van bekapcsolva egy olyan hőközponton keresztül, amely a kulturális minisztériumot is kiszolgálja, ugyanis annak a könyvtárral közös épületben van a székhelye. A könyvtár képviselői szerint így a minisztérium többszörösen felelős a közös fűtési rendszer megfelelő működéséért.
A jelenlegi épület, amelyben 2012 óta működik a nemzeti könyvtár, a harmadik legnagyobb Romániában, beépített területe több mint 15 ezer négyzetméter, ami körülbelül harmada a Nép Házának. Építése 1986-ban kezdődött, de 1989 után a monumentális ambíciókkal elkezdett épület, amely a Szocializmus körútjának egyik központi eleme lett volna, hosszú időn keresztül romhalmazként csúfította a főváros központját. Több évi adminisztratív káosz után egy nagyszabású, a 100 millió eurót meghaladó beruházással 2011-ben készült el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kozelet/2024/03/06/konyvtari-homersekletbol-botrany-a-nemzeti-konyvtar-igazgatojanak-lemondasat-kovetelik
--Játék, színjáték, játék a színekkel
2024. március 5-én az Arad Megyei Könyvtárban Ecaterina Hălmăgeanu festőművész Játék és... színjátékok című festménykiállításának megnyitójára került sor.
A galaci születésű hölgy több mint három évtizedes művészi tapasztalattal rendelkezik. (...)
2018-tól az aradi Ion Andreescu Képzőművészeti Egyesület tagja.
A kiállítás megnyitója a könyvtár Sabin Drăgoi művészeti és multimédia termében volt megtartva. Az alkotásokat méltatta Maria Furnea és Kovats Daniela, az esemény lírai hangulatát Florin Gherghel tehetséges aradi hegedűművész biztosította, a moderátor Ioana Nistor volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/index.php/kultura/jatek-szinjatek-jatek-a-szinekkel
--Zene és irodalom a Pilvaxban
A folyamatos jövés-menés cseppet sem zavarta az alkotásra vágyó diákokat: írtak és tanultak, saját szerzeményeikből, igazi költők – Czilli Aranka, Dimény H. Árpád, Kopriva Nikolett, Sántha Attila – irányításával, 2024. március 15-én, a sepsiszentgyörgyi Tein kávéházban.
Minden bizonnyal maradandó élmény lesz ez számukra, nemcsak az irodalmi tapasztalatszerzés okán, hanem mert belekóstolhattak egy ahhoz hasonló hangulatba, amilyen Petőfiéket is körbevehette annak idején a Pilvaxban. Mint ahogy még nagyon sokan kívánták ezt az érzést megtapasztalni, hát beültek egy kávéra – még ha nem is rejtvényfejtéssel nyert ingyenesre – vagy csak betértek, álldogáltak, aztán tovább mentek. Valamikor felcsendült a dal is, Kátai Boróka gitárjával adta elő a Forr a dalom! verspályázatra beküldött alkotások legjavát, a fiatal költőket díjazták is: különdíjat Révész Nikolett (Puskás Tivadar Szakközépiskola), harmadik díjat Csákány Orsolya (Mikes Kelemen Elméleti Líceum) kapott, a pályázatra jelentkező egyetlen fiú Master Tamás néven küldött verset, de identitását – bár második díjat kapott – ezúttal sem fedte fel, a legjobb költeményért járó első díjat pedig a sepsibükszádi Molnár Fanni, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákja érdemelte ki.
És aki betért a Teinbe egy kis Pilvax-hangulatért, az nem hagyta ki a Magmát sem, ahol szintén nagy volt a zsongás, ezúttal a fiatalabb korosztály képviselőiből, akik szorgalmasan rakták a legóelemeket egymás mellé, mígnem kikerekedett Petőfi arcképe – napszemüveggel ugyan, de egyébként nagyon élethűen.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/164530/zene-es-irodalom-a-pilvaxban
--Olvasókör pedagógusoknak a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában
’Mi, iskolai könyvtárosok, a pedagógusok, pszichológusok mind azon dolgozunk, hogy a diákok jól érezzék magukat a suliban, növekedjenek tudás és érzelmi szinten egyaránt. Ahhoz, hogy a gyerekek figyelmét felkeltsük, lekössük, rengeteg energiát, szeretetet, odafigyelést, erőt igényelnek. Látom néha a tanítók, tanárok arcán, hogy nem mindennap sikerül egyformán jól, emiatt szomorúak, fáradtak, csalódottak. Nem könnyű feladat nap mint nap nem „uncsi”-nak lenni!
Geréd Piroskában az iskola pszichológusában született meg a gondolat, hogy jó lenne egy olvasókört indítani itt, a suliban, a tanároknak, tanítóknak, és úgy gondolta, hogy ezt a Kájoni János Megyei Könyvtárban szerzett tapasztalatomra támaszkodva ketten hozzuk össze. „Használjuk ki a lehetőséget, hogy itt van Ibolya”- mondta. Piroska vállalta magára azt is, hogy „szétkürtöli” az érdeklődőknek, és megszervezi az ehhez szükséges feltételeket. Meleg, világos termet kényelmes székekkel, forró teával.
Megszületett, elkezdődhetett tehát az első olvasókör. Izgultam. 11 mosolygó, várakozó, kíváncsi tekintettel néztem szembe, hálát éreztem (a bizalmuk miatt).
Elvárásaikról kérdeztem, és kiderült, hogy nem elvárásokkal jöttek. Az motiválja őket, hogy minőségi időt töltsenek egymás társaságában, önmagukat és egymást jobban megismerjék, és úgy komunikáljanak kollégáikkal, ahogy nem szoktak a hétköznapokban. Komolyabb beszélgetésekre nincs idő, lehetőség szünetekben. Úgy gondolják, hogy egymás megértésében hiánypotló lehet ez a lehetőség. Nem utolsó sorban említették az irodalom szeretetét és azt, hogy sajnos, erre sem sikerül elég időt szentelniük.
Adva volt tehát egy olyan csapat, amelyik készen állt kipróbálni, milyen is egy biblioterápiás foglalkozás. Ezt a kifejezést nem emlegettem így, de persze, elmondtam a „szabályokat” és egy ilyenfajta olvasókör menetét.
Kurt Vonnegut A szomszéd lakás című novelláját kezdtem felolvasni, és – a biblioterápia módszereit használva – egy-egy szövegrész után megálltam.
A novella főszereplője egy nyolcéves kisfiú, akit szülei egyedül hagynak otthon egy társasházban, míg ők moziba mennek. A két óra alatt hihetetlenül sok minden történik. A fiúcska akaratlanul válik a rossz és jó mozzanatok elszenvedőjévé, ugyanakkor olyan helyzetbe kerül, amiben egyáltalán nem szeretett volna. A szomszéd lakásból áthallatszó, ijesztő történések örök traumát okoznak számára.
Az olvasókör tagjai érzékenyen reagáltak, és ki-ki saját habitusából adódóan, saját szűrőjén áteresztve a hallottakat, kapcsolódott a történethez. Érzelmekben nem volt hiány. Vonnegut a tőle megszokott módon nevettetett, szórakoztatott, megdöbbentett, meghatott, elgondolkodtatott. A nyitott befejezésre gyönyörű magyarázatot találtunk. Közösen megértettük a szerző le nem írt gondolatait. A pedagógusok több alkalommal találkoztak hasonló jelenséggel, hogy miközben a szülők egy része agyonfélti a gyermekét, mégsem képes szembesülni és elfogadni azt, ha gyermeke súlyosabb problémákkal küzd. Amiről nem beszélünk az nincs – tartja a mondás. A traumát elszenvedő gyerekben sajnos, az a „gombóc” egyre csak növekszik, ha nincs segítség, megértés és kommunikáció.
Meglepően szépen együttműködött a csapat, nyitott volt a kommunikáció, sikerült figyelni egymásra, de azért szerintem korai és nagyképűség lenne részemről ezt a találkozást biblioterápiának nevezni.
Egy biblioterápiás foglalkozás nem az első órán lesz teljes, hanem a többszöri találkozások, a bizalom kialakulása után, apró lépésekben változik szépen kerekké az egész.
Forrás: Kuna Ibolya, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola könyvtárosa
--Görbe tükör melldöngető székelyeknek
A kovásznai városi művelődési ház Ignácz Rózsa-termében 2024. március 18-án a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezésében tartott író-olvasó találkozón Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője bemutatta új kötetét, amely A fák magukhoz húzzák az esőt címmel jelent meg a Gutenberg Kiadó gondozásában.
Az Anti-Ábel történetként is címkézett regényről Ferencz Éva faggatta a szerzőt. Első körben azt kérdezte Zsidó Ferenctől, hogy szerinte minek köszönhető a könyv viszonylag nagy médiavisszhangja? „Mert arról szól, ami mindannyiunkat érdekel itt, a Székelyföldön. Vagyis rólunk szól, arról, hogy miként élünk most, milyen problémákkal szembesülünk, milyen élethelyzeteket élünk meg a megváltozott huszonegyedik században. Merthogy a könyv azt próbálja ábrázolni, hogy eléggé átalakult a székely világ és ezzel együtt maga a székely jellem is” – magyarázta a szerző.
Arra a kérdésre, hogy miként csoportosíthatók a könyv hősei, Zsidó Ferenc felvázolta a regény három jelentősebb férfi karakterét. A regényben van néhány női karakter is, de mintha ők kevésbé lennének fontosak – jegyezte meg Ferencz Éva. Zsidó Ferenc válaszában rámutatott: nem a nők a regény főszereplői, de végül is mindent ők mozgatnak. Az öreg Bíró János felesége, Mariska néni mozgatja a családi szálakat, Antinak az édesanyja igazgatja teljes egészében a családi életet, sokszor még a férjéét is.
A karakterek ábrázolásával a szerző azt próbálta megmutatni, hogy Székelyföld nem egy skanzen, nem valami kirakat, amit mutogatni lehet, hanem egy változó világ, és ebben a változásban vannak jó dolgok is. Mint mondta, ne idealizáljuk magunkat, mert nem vagyunk ideális emberek, számos konfliktus, probléma van a Székelyföldön. A könyv egy görbe tükör melldöngető székelyeknek, a szembenézés regénye. Ugyanakkor nem savanykás, bár kritikus, de mivel nyelvileg eléggé góbés, olykor humoros, ezért a szerző úgy gondolja, a nyelvi játékosság oldja annyira a keserűséget, hogy összességében nem derűs, de nem is fanyalgó vagy negatív a könyv.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164615/gorbe-tukor-melldongeto-szekelyeknek-konyvbemutato-kovasznan
--Az udmurt irodalomról Sepsiszentgyörgyön
Egy különleges kiállítás lezárásaként tartottak udmurt irodalmi estet 2024. március 19-én Sepsiszentgyörgyön, a Lábas Házban. Az itt bemutatott, Vannak vidékek – Udmurtföld című néprajzi témájú, remek kiállítást – amelyet a Bikfalván élő házaspár, Petrova Anasztázia filológus és Demeter Miklós néprajzkutató, hangszerkészítő állított össze – a megyeszékhelyről Székelyudvarhelyre viszik.
Rendhagyó módon, a Székely Nemzeti Múzeum által felkarolt, egyhónapos kiállítás során a létrehozók négy különböző kulturális rendezvényt szerveztek, amelyekkel Udmurtföldet, az ott élőket, illetve kultúrájukat próbálták közelebb hozni a sepsiszentgyörgyiekhez. Petrova Anasztázia ugyanis maga is udmurt származású, férjével, Demeter Miklóssal közösen vallják: életfeladatuk az udmurt néphagyomány megélése, élesztgetése, megismertetése.
Az érdeklődő közönség ezúttal az udmurt irodalomból kaphatott ízelítőt, az est vendégeként megismerhették Daria Nyikitina, Budapesten műfordítást tanuló udmurt énekest, dalszerzőt, költőt, akinek a Demeter Miklós által magyarra fordított verseit P. Magyarosi Imola színművész olvasta fel, más udmurt szerzők, illetve Kányádi Sándor műve mellett (Kányádi maga is járt Udmurtföldön, Oki Asalcsi balladája című versében írt róla). A magyar és az udmurt rokon nyelvek, erre az est folyamán Petrova Anasztázia „élményszerű nyelvészkedéssel” világított rá, ismertetve a kettő közötti párhuzamokat. A kulturális utazás a népdalok és az udmurt költészet felvillantásával folytatódott – mint elhangzott, sokszor nem is lehet a népdal és az irodalom közötti határvonalat pontosan meghúzni –, a népdalok és megzenésített versek Demeter Miklós gitárkísérete mellett, udmurt nyelven hangzottak el.
Az udmurt irodalom különben nagyon fiatalnak tekinthető, születését 1889-re teszik, a lírához pedig Petrova Anasztázia családja is hozzátette a magáét: nagymamája, édesanyja egyaránt versek szerzője, és a húga is író, ő két játékfilm forgatókönyvét is jegyzi. Ismertették Petrova Anasztázia édesanyja, Tatjána Csernova magyar és udmurt nyelvű, Fehér mintás, havas környék című kötetét is, a verseket a kolozsvári Laczkó Vass Róbert színművész, költő fordította. Daria Nyikitina az udmurt irodalom új nemzedékéhez sorolható, verseiből gitárkíséretével ő maga is előadott néhányat. A bensőséges rendezvény közös énekléssel zárult, a Tavaszi szél vizet áraszt című népdal udmurt nyelvű változata csendült fel. „Ami történt, számunkra egy ajándék, reméljük, hagytunk egy kicsi nyomot az érdeklődőkben” – összegezett lapunknak Demeter Miklós.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/164657/udmurt-irodalomrol-sepsiszentgyorgyon
--Arckifejezések és tükörképek a könyvtárban
2024. március 26-án dr. Dávid Annamária egyéni kiállításának megnyitójára hívta az érdeklődőket az Arad Megyei Könyvtár Sabin Drăgoi termébe.
Dr. Dávid Annamária szakmája szerint orvos – belgyógyász –, és gyermekkora óta szenvedélyesen szereti a művészetet. Többnyire portrékat készít, intenzív színskálával, a képzelet és a kreativitás eklektikus vizuális táncában fejezve ki magát.
Az Arckifejezések és tükörképek színesben című tárlat alkotásain keresztül „változatos ábrázolásokkal, pillanatok és kifejezések feltérképezésével szeretnék egy vallomást tenni, egy őszinte vallomást és egy felhívást a szépségre, így halhatatlanná téve az emberi mélységet” – mondta az alkotó.
A tárlatot bemutatta Sofia Klemenco és Mihaela Livia Guleș, a lírai pillanatokat Emanuel Caragea, a Művészeti Népiskola klasszikus gitár osztályának tanára biztosította, a kulturális párbeszéd moderátora pedig Ioana Nistor volt.
A kiállítás április 5-ig látogatható a könyvtár Artoteca termében.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/arckifejezesek-es-tukorkepek-a-konyvtarban
--Erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai kisebbségi magyar nyelvváltozatok online szótárát ismertették
A Termini magyar–magyar szótárról tartott előadást Benő Attila nyelvész, a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karának professzora, a Magyar és Általános Nyelvészeti Intézet tanszékvezetője 2024. március 19-én, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában.
A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatba tömörült, határon túli és magyarországi kutatóállomásoknak kezdettől fogva egyik kiemelt kutatási témája volt a kisebbségi magyar nyelvváltozatok sajátos szókészletének gyűjtése, vizsgálata, elemzése. Ennek eredményeként létrehozták és folyamatosan fejlesztik a Termini magyar–magyar szótárt és adatbázist.
A szótár azokat a magyarországiaktól eltérő, idegen eredetű és belső keletkezésű szavakat és szójelentéseket, valamint állandósult szókapcsolatokat tartalmazza és látja el régiónkénti megjelölésekkel, képes illusztrációkkal és autentikus hanganyaggal, amelyeket a Kárpát-medencében élő, elsősorban nem magyarországi magyarok használnak. A szótár a Magyarországon és a környező hét ország magyarlakta régióiban (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Muravidék, Őrvidék) használt sajátos szavakat, közvetlen és hibrid kölcsönszavakat, jelentésbeli és stílusbeli kölcsönszavakat, tükörszavakat és -kifejezéseket, továbbá idegen mintától független saját alkotásait és az egykori közmagyar szókincs megőrzött régiségeit tartalmazza.
A Termini szótár itt: http://termini.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=firstpage
--Akinek már életében klasszikussá váltak a remekművei – Balázs Imre József irodalomtörténész Szilágyi István munkásságáról
Szilágyi István regényeinek nem a történelem a lényegük, hanem az, ami modellként megmutatható rajta keresztül: a bűnhődés lélektana, a török kori hódoltság egyensúlykereső és lázadó magatartásai, az ítélkezés problematikus volta – értékelte az életének 86. évében elhunyt Kossuth-díjas író életművét a Krónikának Balázs Imre József. A kolozsvári irodalomtörténész karakán, konfliktusokat vállalni hajlandó, hiteles emberként ismerte Szilágyi Istvánt, aki nem esik túlzásokba, de mindig érezhetően ott izzik benne a szenvedély az élet dolgai és az irodalom iránt.
Balázs Imre József a Krónika megkeresésére kifejtette, ha kulcsszavakat keres Szilágyi István életművének összefoglalásához, akkor ezek jutnak eszébe: történelem, modell, megmunkáltság, következetesség. „Megpróbálom kifejteni mindegyiket. A történelem a legjelentősebb Szilágyi-regények anyaga: a Kő hull apadó kútba, a Hollóidő, a Messze túl a láthatáron egyaránt a múltba helyezi a cselekményét” – mondta az irodalomtörténész.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/akinek-mar-eleteben-klasszikussa-valtak-a-remekmuvei-n-balazs-imre-jozsef-irodalomtortenesz-szilagyi-istvan-munkassagarol
--Székelyudvarhelyről érkezett a lézerorgona a Békés Megyei Könyvtárba
Interaktív hangszerkiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban. Az egyedi elektronikus hangszerek a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár segítségével jutottak el Békéscsabára.
- Az itt látható hangszerek már az elektronikus mivoltukból fakadóan is különlegesek, mi több, számos uniós országból származnak, onnan sikerült beszereznünk őket, van olyan darab, amely Ázsiából érkezett. A komplett tárlat is egyedülálló, nem tudunk hasonló összeállítás létezéséről, és azt tapasztaltuk Székelyudvarhelyen, hogy a hangszerek nagyon népszerűek, szinte minden korosztály körében. Még azt is zeneszerzővé teszik, aki maga egyébként nem rendelkezik semmiféle előképzettséggel - mondta el a tárlatról Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója.
A kiállítás Békéscsabára érkezését a felek még a tavalyi évben kezdték el megszervezni.
- Először tavaly nyáron találkoztunk kint Erdélyben ezzel a különleges tárlattal, aztán még a múlt év őszén megbeszéltük igazgató úrral, hogy eljönnek hozzánk, ami most sikerült. Számunkra is nagy élmény, hogy teret adhatunk a Lézerharmónia fantázianevű kiállításuknak - nyilatkozta Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója.
A program az Internet Fiesta rendezvénysorozat részét képezi.
Forrás: https://behir.hu/szekelyudvarhelyrol-erkezett-a-lezerorgona-a-megyei-konyvtarba
--Felújítják és új épülettel bővítik a fehéregyházi Petőfi-múzeumot
Az 1849. július 31-én a Segesvár és Fehéregyháza közötti csatában eltűnt Petőfi Sándornak emléket állító múzeum és a hozzá tartozó park az elmúlt években került a Maros megyei önkormányzat által fenntartott Maros Megyei Múzeumhoz, korábban a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület gondozta.
Ötvös Koppány, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a Székelyhon hírportálnak azt nyilatkozta, a nagyszabású munkálatok idén elkezdődnek.
Közölte, hogy a múzeum a Petőfi 200 program keretében nyert pályázatot a Nemzeti Kulturális Alaptól, és a fehéregyházi emlékhelyet a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal, valamint a Maros megyei önkormányzattal közösen bővítik és újítják fel. A meglévő épület mellé egy mintegy száz négyzetméteres új ingatlant építenek, a két kiállítótérben korszerű tárlatot rendeznek be. A beruházás gazdasági mutatóit legutóbbi ülésén hagyta jóvá a megyei önkormányzat.
Ötvös Koppány a székelyföldi hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a park rendezésére, sétányok kialakítására és az ispánkúti emlékhely felújítására is sor kerül. Egyelőre az engedélyeztetési folyamat zajlik, a kivitelezés várhatóan augusztusban kezdődik, miután lezajlott a fehéregyházi csatára való hagyományos megemlékezés.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/felujitjak-es-uj-epulettel-bovitik-a-feheregyhazi-petofi-muzeumot/
INTERJÚ
--Kinyílik a Helyőrség-antológia
Kétszáz oldalnyi merítés a Kárpát-medence kortárs irodalmából, 42 tehetséges szerző látásmódja, érzései és gondolatai az irodalom tükrében. Ezt rejti a Helyőrség.ma frissen megjelent antológiája, amely a magyarországi és határon túli költők, írók verseinek és prózai alkotásainak legjavát tömöríti magába. A Helyőrség.ma csapata a Petőfi Kulturális Ügynökség Petőfi Kulturális Programok című sorozatának keretében az elkövetkező egy év során az ország számos kistelepülésén mutatja be a kötetet.
Farkas Wellmann Endre főszerkesztőt kérdezték múltról, jelenről, jövőről.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/kinyilik-a-helyorseg-antologia/
--Nyáry Krisztián: A mérhető siker jó stimulus, de a nap végén nem ez érdekel
Egészen korán megtanult olvasni, a szabadság számára a legfontosabb érték, szerencsésnek tartja magát, hogy azzal foglalkozhat, amit szeret. Vajon hogyan lesz egy irodalomtörténészből sajtófőnök, aki végül a könyvkiadásban találja meg igazán önmagát? Íróként hogyan veszi fel a harcot a digitális cunamival? És mi a véleménye a sikerről?
A Hajógyár Életút-sorozatának vendége Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember volt.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/nyary-krisztian-a-merheto-siker-jo-stimulus-de-a-nap-vegen-nem-ez-erdekel/
DÍJAK
--Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió irodalmi díjára
Puskás Panni Megmenteni bárkit című regényét jelölték Magyarországról az Európai Unió irodalmi díjára – közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
Az Európai Unió Irodalmi Díjának (EUPL) konzorciuma idén 13 országból jelölt egy-egy könyvet. A szerzőket és regényeiket olyan nemzeti szervezetek ajánlották, amelyek jól ismerik hazájuk irodalmi színterét, és részt vesznek országuk irodalmának külföldi népszerűsítésében.
Puskás Panni a Magvető Kiadónál megjelent első regényének főszereplője három nő, akik a boldogulásért küzdenek. A regényben különböző személyek különböző nyelveken mondják el, mi történik bennük és körülöttük: családokkal és nemzedékekkel, ismerősökkel és idegenekkel a zárt városban és a nyílt tengeren – olvasható a könyv ajánlójában.
A zsűri hét tagja dönt arról, hogy kinek ítéli oda idén a fődíjat és az öt különdíjat. A 2024-es nyerteseket április 4-én jelentik be, a Brüsszeli Könyvvásáron.
Forrás, a teljes cikk és az idei jelöltek itt: https://kultura.hu/puskas-panni-regenyet-jeloltek-az-europai-unio-irodalmi-dijara/
--Ők az idei év Kossuth- és Széchenyi-díjasai
„Megmaradásunk nem magától értetődő, ezért tenni kellett és tennünk kell, a jog eszközeivel, a kultúra vívmányaival, a tudomány eredményeivel” – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök a 2024. március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend-kitüntetések átadásán az Országházban.
A díjazottakat méltatva kiemelte: „akiket ma mély megbecsüléséről biztosít a nemzet, azok a kultúra és a tudomány művelőiből annak bővítőivé váltak, mégpedig csodálatra méltó eredményességgel gyarapítva az európai és egyetemes emberi kincsestárat”.
Idén is számos erdélyi vagy erdélyi származású személy kapott magyar állami kitüntetést a nemzeti ünnep alkalmából, névsoruk itt olvasható: http://www.kolozsvariradio.ro/2024/03/15/erdelyiek-a-magyar-allami-kituntetesek-dijazottjai-kozott/
A könyvtárszakmai területen idén kiemelkedő számú elismerést vehettek át szakmánk és hivatásunk igazi példaképei és legkiválóbb szakemberei.
Széchenyi-díjat kapott:
Madas Edit irodalom- és művelődéstörténész, medievista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nyugalmazott egyetemi tanár a kódexek történeti vizsgálata és katalogizálása, a korai magyar írásbeliség és a latinitás története terén is meghatározó eredményei, a szentek és a szentség hírében elhunytak élete mellett a prédikációirodalom terén is kiemelkedő kutatásai elismeréseként.
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Czakóné Gacov Katalin, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény igazgatója;
Dézsi János, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója;
Horváth Csaba informatikus könyvtáros, a soproni Széchenyi István Városi Könyvtár igazgatója;
Kiss Gábor történész-könyvtáros, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének korábbi alelnöke;
Pallósiné dr. Toldi Márta, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár nyugalmazott igazgatója.
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2024/03/14/kossuth-dij-szechenyi-dij-kituntetes-marcius-15/
--Babérkoszorú-díjas Farkas Wellmann Endre, Győrffy Ákos és Szálinger Balázs
Csák János kulturális és innovációs miniszter összesen 72 állami kitüntetést adott át a Pesti Vigadóban az idei nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából.
„Az óriások sorába lépnek, akik most a nemzet hálájaként elismeréseket kapnak. Ezek az óriások tartják a hátukon a magyar kultúrát és a hazát” – mondta a díjátadón Csák János. „Ahogy Babits Mihály fogalmazott, a magyar kultúra szellemi jelenség, ami lelki úton öröklődik át. A kultúra nemzedékek egymáson átívelő során alakul ki. Az elmúlt 1100 év desztillálta, kik is vagyunk mi, magyarok, kultúránk kötődéseink összessége, identitásunk”.
Az ünnepségen Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült Farkas Wellmann Endre, József Attila-díjas költő, Győrffy Ákos, József Attila-díjas költő, esszéíró, Szálinger Balázs, József Attila-díjas költő. Éltető József költő, szerkesztő, dramaturg, műfordító, valamint Lakatos Mihály, József Attila-díjas költő, író, műfordító a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/magyarorszag_baberkoszoruja_dij_farkas_wellmann_endre_gyorffy_akos_szalinger_balazs_csak_janos.html
A díjazottak listája itt: https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets//6/64/64c/64cf85f97f3caab216f479d91395e38.pdf
--Krasznahorkai László kapta a Formentor nemzetközi irodalmi díjat
A magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért a zsűri a 2024. évi Formentor irodalmi díjat Krasznahorkai László magyar írónak ítéli oda – közölte döntését a zsűri.
Az öttagú testület méltatásában kiemelte a világ valóságát behálózó, feltáró, elrejtő és átalakító narratív erő fenntartását, az irodalmi képzelet lenyűgöző labirintusainak felépítését, valamint a magyar író részletgazdag, lassú stílusát, amely „a szórakoztatás ipari hatásától teljesen idegen irodalom alkotói energiáját tükrözi. Munkássága az évtizedek során az európai regény művészeti hagyománya iránt elkötelezett nemzetközi olvasóközösséget hozott össze” - fogalmazott a zsűri a Kossuth-díjjal és Nemzetközi Man Booker-díjjal is elismert Krasznahorkai Lászlóról, akinek tizenegy könyve jelent meg spanyolul.
A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították olyan művek minőségének elismerésére, amelyek megszilárdítják az irodalom presztízsét és kulturális hatását. Az első évek díjazottjai között volt például az ír Samuel Beckett és az argentin Jorge Luis Borges. Több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra az elismerést, amelyet mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, tavaly pedig a francia Pascal Quignar vehetett át.
Forrás: https://kultura.hu/krasznahorkai-laszlo-1/
--Fenyvesi Orsolyáé az idei Sziveri-díj
A fiatalon elhunyt vajdasági költő, szerkesztő emlékére alapított Sziveri János-díjat 2024-ben Fenyvesi Orsolya költő, műfordító kapja, aki 1986-ban született Szekszárdon.
A Sziveri János Társaság tagjaiból álló kuratórium indoklása szerint: „A költő, meseíró és műfordító Fenyvesi Orsolya kitartóan járja az autonóm költészet útját. Versei hol istenkáromlóak, hol istenkeresőek, egyik pillanatról a másikra bevezet az intuíció sűrűjébe. Nem pusztán a magyar, hanem az általa fordított angolszász líra forrásvidékéből is táplálkozik. Mi mozgatja az experimentális verszajlásait? A látvány, a látvány tagadása, illetve a lehetetlen: a látvány meghaladása. A Föld húsa átalakul mindazzá, amit látunk, írja az egyik versében. Fenyvesi Orsolya költészete kikezdi a látásmódok ideológiai korlátait, kapott is bőven érte hideget, meleget, ám nem hagyta abba. Mert a költészet szenvedély, darabokra szaggat és lángra lobbant. Talán nem véletlen az sem, hogy éppen Fenyvesi Orsolyának köszönhetjük a különös kanadai költőnő, Anne Carson első magyar nyelvű verseskötetét. A Sziveri János-díj méltó kezekbe kerül, jól tükrözi a fiatalon elhunyt Sziveri János munkásságának autonóm és experimentális vonásait.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/fenyvesi-orsolya-kapja-az-idei-sziveri-dijat/
--Megalapították a Kovács András Ferenc költészeti díjat
A Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a 64 éves korában tavaly elhunyt Kovács András Ferenc, KAF emlékére költészeti díjat alapított. KAF életműve kiemelkedő helyet foglal el a jelenkori magyar lírában, és meggyőződésük szerint fontos, értékes példa marad a kortársak és utódok számára is.
A kitüntetésben azok a 65. életévüket be nem töltött, magyar nyelven alkotó költők részesülhetnek, akiknek költészetére jellemző a nyitottság, a formai fegyelem, a kíváncsiság, a más kultúrákban való megmerítkezés, a nyelv mesteri kezelése, a társadalmi-közéleti érzékenység.
A díjat évente egyszer, a magyar költészet napja környékén Marosvásárhelyen adják át a szakmai kuratórium döntése alapján. A kuratórium tagjai: André Ferenc, Balázs Imre József, Codău Annamária, Markó Béla, Mészáros Márton, Porogi Dorka és Szabó Róbert Csaba. A 2000 eurós pénzjutalommal járó díj támogatói a Maros Megyei Tanács és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala.
A 2024-es díjazott nevét április 11-én, a magyar költészet napján hozzák nyilvánosságra. A díjátadót április 13-án, szombaton a Studium Hubban tartják.
Forrás: https://www.lato.ro/hir/kovacs-andras-ferenc-kolteszeti-dij
--Dr. Borcsa Jánost jelölték Pro Urbe díjra
Dr. Borcsa János kézdivásárhelyi magyartanárt, irodalomkritikust, irodalomtörténészt, könyvkiadót, több mint tíz könyv szerzőjét Dávid Sándor önkormányzati képviselő, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, dr. Gáspár Zsolt önkormányzati képviselő, családorvos, Hegedüs Ferenc vállalkozó, kultúrmecénás, Kocsis Károly szerkesztő, újságíró és Szöllősi Tamás megyei önkormányzati képviselő jelölte a város díszpolgárának.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164780/dr-borcsa-janost-jeloltek-pro-urbe-dijra-kezdivasarhely
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Szilágyi István, Kossuth-díjas kolozsvári író, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztője
Életének 86. évében, 2024. március 13-án Kolozsváron meghalt Szilágyi István író.
„Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, amelynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot. Az évtizedek során a magyar irodalom olyan remekműveit tette le az asztalra, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő, utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg” – írták róla.
Szilágyi István korábban azt nyilatkozta, származása tájának a Szilágyságot tekinti, a felmenői innen származnak, és bár ő maga Kolozsvárott született, a bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ő ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/03/13/meghalt-szilagyi-istvan-iro
Forrás:
https://maszol.ro/kultura/A-Hazsongardi-temetoben-helyeztek-vegso-nyugalomra-Szilagyi-Istvant
--Meghalt Ficsku Pál író
Ötvenhét éves korában, 2024. március 15-én elhunyt Ficsku Pál, eredeti nevén Gyulai Csaba.
Az író, könyvkiadó, szerkesztő Debrecenben született 1967-ben, egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdte el 1986-ban, és 1997-ben fejezte be a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 1994-ben a Törökfürdő és a Seneca Kiadó antológiájában, a Táncrendben tűnt fel. Írásai megjelentek többek között az Élet és Irodalomban, az Alföldben, a Mozgó Világban és a Törökfürdőben. Öt önálló kötetet publikált. Volt az Új Holnap főszerkesztője, dolgozott restaurátorsegédként, írt filmforgatókönyvet, volt a Nyugat című tévéműsor szerkesztője, egyetemi óraadó és négy hónapig gimnáziumi tanár is.
Az általa alapított Pufi Pressz kiadó saját könyve mellett többek között Kéri Piroska, Nagy Atilla Kristóf, Bozsik Péter és Bereményi Géza műveit jelentette meg.
1992-ben az Örkény István novellapályázat 2. díját nyerte el, 2004-ben Szabó Lőrinc-díjat kapott, és neki ítélték a Mozgó Világ nívódíját.
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-ficsku-pal.html
--Elhunyt Bacsó Béla esztéta
2024. március 16-án, 71 éves korában meghalt Bacsó Béla, Széchenyi-díjas esztéta, egyetemi tanár, filozófus.
Bacsó Béla 1952-ben született, 1997 óta nyugdíjba vonulásáig volt az ELTE Bölcsészettudományi Kar Esztétika Tanszékének vezetője volt, illetve az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola törzstagja, az ELTE Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola témavezetője. Iskoláit Budapesten, felsőfokú tanulmányait az ELTE magyar-esztétika-népművelés szakán végezte 1972-től 1977-ig. Pályakezdő éveit a Magyar Színházi Intézetben töltötte főmunkatársi beosztásban, ahonnan politikai okokból elbocsátották; később az ELTE Esztétika Tanszékére került oktatónak és kutatónak; adjunktusi, docensi, majd tanszékvezetői beosztásban dolgozott.
A filozófiai tudományok kandidátusa 1992-ben, majd 2001-ben az MTA doktora. 2003-ban habilitált. 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban és a Soros Alapítvány alkotói díjában részesült. Közben a JPTE frissen megalapított Esztétika Tanszékét is vezette 1995-től 1997-ig. 2000 és 2010 között az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatójaként működött, 1997-től az ELTE Esztétika Tanszékének tanszékvezetője volt. Több mint tíz önálló szakkönyv, valamint több mint 130 tanulmány, kritika és cikk szerzője. 1991 és 1995 között szerkesztette az Athenaeum, a T-Twins Kiadói és Tipográfiai Kft. negyedéves humántudományi folyóiratát. Számottevőek fordításai is, fordított Martin Heidegger-műveket és művészettörténeti hermeneutikáról szóló egyetemi tankönyvet is.
Nemrég jelent meg Esztétika és műértés. Filozófiai és művészetelméleti írások című kötete a Kijárat Kiadónál, amelyben az elmúlt pár évben tartott konferencia-előadásait, illetve különböző helyeken már megjelent esszéit gyűjtötte egybe.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-bacso-bela-eszteta.html
--Meghalt Nicolae Manolescu irodalomkritikus
Nyolcvannégy éves korában, 2024. március 23-án elhunyt Nicolae Manolescu irodalomtörténész és irodalomkritikus, a Romániai Írók Szövetségének elnöke, a bukaresti egyetem professzora és a Román Akadémia tagja.
Nicolae Manolescut az elmúlt évtizedek egyik legelismertebb és legjelentősebb román irodalomkritikusként tartják számon. A Román Kulturális Intézet Facebook-oldalán búcsúzva kiemelte, hogy halálával a román kultúra egy egyedi szellemiségét veszítette el. „De a könyvei megmaradnak és várják az olvasókat” – fogalmaznak.
Manolescu 1963 óta több mint ötven kötetet írt, azok közül több jelentősen meghatározta a kortárs hazai irodalmat. A rendszerváltás után politikusként is tevékenykedett a Nemzeti Liberális Párt színeiben, majd az UNESCO romániai nagykövete lett. Az államelnöki hivatal Románia Csillaga érdemrenddel tüntette ki.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Nicolae-Manolescu
ÉVFORDULÓ
--Nullánál jóval több – Bret Easton Ellis 60 éves
Az idén márciusban hatvanadik életévét betöltött amerikai kultszerzőről Kinizsi Zoltán közölt portréírást:
„A kilencvenes évek egyik legnagyobb vihart kavaró irodalmi alkotása vitathatatlanul az Amerikai psycho. Volt egy időszak, amikor túlzás nélkül majdnem mindenki erről beszélt, a regény pedig számtalan pro és kontra reakciót váltott ki, az 1991-es amerikai megjelenés idején mindössze 27 éves írót pedig egy csapásra az ún. X-generáció alkotóinak élvonalába repítette. A szerzőt Bret Easton Ellisnek hívják és március 7-én ünnepelte hatvanadik születésnapját.
Ráadásul Ellis 13 év után tavaly új regénnyel is jelentkezett, A szilánkok című alkotás pedig ismét alkalmat szolgáltat arra, hogy az amerikai író a figyelem középpontjába kerüljön. Ami nem is csoda, tekintve azt, hogy Bret Easton Ellis pályája egészét különleges mozzanatok fűszerezték, amik összességében mind hozzájárultak ahhoz, hogy az egyik legkülönlegesebb hangvételű alkotóként tartsuk ma is számon. Ez a különlegesség első körben épp az Ellis által tökélyre fejlesztett minimalizmusból fakad, amellyel utat talált olvasók millióihoz, ugyanakkor ezzel a szikár írói stílusával sikerül műveiben egy nagyon sajátos, többrétegű szövegvilágot teremteni.
Leegyszerűsítve, a felszín alatt sokkal több minden rejtőzik, mint amit első látásra megmutat. Ez pedig olvasói értelmezések tömkelegét vonja maga után, amiből sokszor egymással szöges ellentétben álló következtetések születnek, ezekre ráadásul maga a szerző is sokszor ráerősít, ugyanis az életmű egyes darabjaiban felvillant néhány (lehetséges) magyarázattöredéket az írói intenció és az egyes karakterek megformálásával kapcsolatosan, viszont ezek is csak arra szolgálnak, hogy még inkább sötétben tapogatózzon kritikus és olvasó egyaránt. Egy dolog tűnik biztosnak, mégpedig az, hogy Ellis a saját élettapasztalataiból indul ki könyvei írásakor, de a kiindulópont korántsem jelent teljes bizonyosságot arra nézve, hogy hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a fikció. Zárójelben meg kell jegyezni, hogy ez a fajta elbeszélés-technika olyannyira hatásosnak bizonyult, hogy az Amerikai psycho főszereplője, a sorozatgyilkos Patrick Bateman kapcsán egyesek azt hitték, hogy egy valós személyről mintázta az író a karaktert.
Az biztos, hogy az évek során rengeteg botrányba keveredett különböző megnyilvánulásai miatt, amelyekben nemtetszését fejezte ki az amerikai filmgyártásban és médiában jelenleg uralkodó állapotok miatt, ezeket pedig mintegy megkoronázta a Fehér című könyvével, de Ellist elhallgattatni mégsem sikerült, bár több ízben is történt erre kísérlet. Ez pedig így van jól, hisz mondanivalójára ma is érdemes odafigyelni, és reméljük, hogy hatvanon túl is érez még magában elegendő indíttatást arra, hogy ne A szilánkok legyen a regényírói pályafutásának záró darabja.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Nullanal-joval-tobb-Bret-Easton-Ellis-60
MOZAIK
--Retorikai ujjgyakorlat az MI-ről
Kellett már érvelned a mesterséges intelligencia előnyeiről és hátrányairól? Ha igen a válasz, akkor azért, ha nem, akkor azért érdemes megnézned az Élő magyaróra legújabb adását, amelyben a logikus, jó érvelés felépítéséhez ad tippeket Pölcz Ádám nyelvész.
Tényleg az emberiség elbutulását hozza magával a mesterséges intelligencia? Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, végig kell gondolnunk a lehetséges érveket és ellenérveket. Ha pedig el is kell mondanunk vagy le is kell írnunk, mit gondolunk, nem árt, ha jól felépítve, történetekkel, adatokkal, idézetekkel alátámasztva és főként a közönséghez igazodva tesszük ezt. És persze jó, ha a humorunk sem hagy cserben bennünket.
Miért? Nos, a nyelvi formák megválasztásának és elrendezésének is megvannak a maga szabályai. Ezért mondjuk, hogy a retorika a jó beszéd tudománya: jó, mert érthető, átlátható és megerősített az érvelés, és jó, ha a megfelelő nyelvi formákat használjuk. Ez olyannyira fontos, hogy a retorikát már az ókori görögök is tanították. Már akkor is tudtak valamit az emberekre tehető hatásról…
Forrás és a felvétel itt: https://kultura.hu/retorikai-ujjgyakorlat-az-mi-rol/
--A Z generáció újra népszerűvé teszi a könyvtárat
Miközben sokáig arról lehetett hallani, hogy hanyatlóban a kultúra, a fiatalok nem olvasnak, a legújabb trendek épp az ellenkezőjéről számolnak be: New Yorkban olvasóbulikat rendeznek, a TikTok-nak köszönhetően öt-tíz éve megjelent regények kerülnek fel az eladási listák élére, most pedig a Z generáció a könyvtárakat célozza meg.
A témában a The Guardian jelentetett meg egy izgalmas cikket nemrégiben, amelyben azt taglalják, hogyan lakta be az Z generáció az elmúlt években a közkönyvtárakat. Eszerint a fiatalok jó ideje már nemcsak olvasásra vagy tanulásra használják az intézményeket, hanem ismerkedésre és baráti találkozók helyszíneként is.
Bizonyos szempontból ebben nincs újdonság: a könyvtárak soha nem csak a könyvekről szóltak. Ezek a helyek legalább annyira a közösségi élet színterei, ahol egyszerre lehet elvonulni egy csendes sarokba és a barátokkal játszani, zenét szerezni, vagy egyszerűen csevegni. Minderre óriási szükség van azok után, hogy a pandémia hosszú hónapokra és évekre tette lehetetlenné a hagyományos kapcsolódásokat, és egy olyan korban, amikor a magány egyre inkább általános problémává válik.
Valószínűleg ez az igény hívhatta létre a Reading Rhythms nevű olvasóbulikat is: az eredetileg New Yorkból, Brooklyn városrész Williamsburg negyedéből indult kezdeményezés lényege, hogy olvasó fiatalok 20 dolláros belépő ellenében együtt olvasnak és iszogatnak egy bárban, ha kedvük van, megosztják szomszédjaikkal a könyvélményüket, miközben a háttérben egy DJ vagy zongorista zenél. Úgy tűnik, még egy olyan alapvetően magányos tevékenység esetében is, mint az olvasás, az embereknek igényük van arra, hogy valamilyen szinten kapcsolódjanak. Az persze más kérdés, hogy erre van egyszerűbb és olcsóbb módszer is a fentinél: a hagyományos könyvtár. Igaz, oda nem mehet koktéllal az ember és DJ sincs. Viszont az éves tagdíjat leszámítva tulajdonképpen ingyenes, a kávézókkal ellentétben itt nem kell fogyasztanod, általában kevésbé zsúfolt, és egyike az utolsó helyeknek, ahova tényleg bárki bemehet és önmaga lehet ítélkezés nélkül – ami megint csak hozzájárul ahhoz, hogy az American Librarian Association (ALA – Amerikai Könyvtári Szövetség) friss kutatása szerint az anyagiakban kevésbé dúskáló Z és Y generáció sokkal nagyobb arányban használja az intézményeket, mint az idősebb korosztály.
Ráadásul a könyvtár a TikTok videók háttereként is remek szolgálatot tesz: a közösségi médiában jó ideje hódít az ún. „dark academia” esztétikai irányzat, amely elsősorban az egyetemi életet, a művészetet, a klasszikus irodalmat, a múzeumokat és a könyvtárakat, a gótikát romantizálja, és amelyet több Z és Y generációs is komplett életstílussá fejlesztett – annak megfelelő öltözetben és helyszíneken mutatkoznak, illetve készítenek magukról képeket és videókat. Emellett a könyvtár a BookTok videókhoz is jó alapanyagot szolgáltat: noha sokan olvasnak digitálisan, az e-book olvasó nem mutat olyan jól a különböző könyveket bemutató és népszerűsítő videókban, mint egy valódi, kézzelfogható, szép borítójú példány.
Forrás és a teljes cikk itt: https://vehir.hu/cikk/72577-a-z-generacio-ujra-nepszeruve-teszi-a-konyvtarat
--Egy szó mint száz - Anyanyelvi tévhitek
De sokan és sokszor mondták azt iskolában vagy egyebütt, hogy vagy „de”, vagy „viszont”. A kettő együtt nem jó! Vagy mégis jó? A kérdés régi vitatéma. A nyelvhasználatban erről a gyakran előforduló kötőszóról megoszlanak a vélemények: a teljes elutasítástól az elfogadásig olvashatunk róla.
A kifogásnak volt némi szakirodalmi alapja, mivel a Nyelvművelő kéziszótár puszta szófecsérlésnek és kötőszóhalmozásnak tekinti, ugyanakkor megjegyzi, hogy a mindennapi beszédben meglehetősen gyakori a de és a viszont együttes használata. A Magyar nyelvhasználati szótár pedig úgy fogalmaz, hogy a de viszont használata gyakori a nyomatékosítás érdekében. A választékos beszédben érdemes csak az egyiket használni.
Igen ám, de mit mondjunk az ámde, éspedig kötőszókra?! Ugyanúgy kettő szerepel együtt, ráadásul egybeírva, és az egyik, az ámde tekinthető a deviszont „előfutárának”. Feltehetően ez alapján is tett pontot e vitatott nyelvi jelenség kérdőjele helyére a Magyar nyelv nagyszótárának ötödik kötete. Ebben olvasható a deviszont szócikke, és ami igen fontos: a két kötőszó először egybeírva! Tehát helyesírási döntést is felvállalt ezzel a szótár. Egyébként ez a kötőszó az értelmező kéziszótárunkban nem szerepel, csak a helyesírásiakban, természetesen különírva.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/anyanyelvi-tevhitek/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.