ReMeK-e-hírlevél

XIX. évf., 2024/1. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 

TARTALOM

 

AKTUÁLIS

--Megújult a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros

--Tizenöt éves az Europeana

PÁLYÁZAT

--Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tehetségkutató pályázata

KITEKINTŐ

--Ötéves az Oodi Központi Könyvtár

--A digitális korban sem pótolható a könyvtár? Menő vagy ciki könyvtárba járni?

--A magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet

HAZAI

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--Elveszettnek hitt középkori kéziratot azonosítottak a Szent Mihály-templom levéltárában

--Marosvásárhely múltját feltáró helytörténeti konferencia a Teleki Téka olvasótermében

--Bibliovibes | #educultcentre – a Bihar Megyei Könyvtár programsorozata

--Könyvbemutatók a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban

--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei

--‘Könyvtár másként’ a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban

--Ünnepváró a Márton Áron Főgimnáziumban

--Barabás Zója iskolai könyvtáros nyugdíjasköszöntője

--Kárpát-medencei étteremkalauz: szeressük vissza Magyarországot!

--Nagyobb fizetésért tüntettek a bukaresti könyvtárosok

--Új könyvtár is lesz Nagykárolyban

--Kárpátországi szolgálat - Egyházaink a legjobb tartópilléreink

--Több ezer kiadványt, kötetbemutatókat is kínált a 9. kolozsvári adventi könyvvásár

--Díszpolgárrá avatták Széken Korniss Péter fotóművészt

--A Degré Alajos Olvasókör decemberi ülése Lippán

--Túlélt egy villámcsapást, majd kápolnát épített Sepsiszéki Nagy Balázs

ÉVFORDULÓK

--Kós Károlyra emlékeztek születésének 140. évfordulóján

--A százötven éve született gróf Bánffy Miklósra emlékeztek

--Beszélgetések egy parasztház tornácán – 95 éve született Domokos Géza

ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Kovács András Ferenc költő

--Elhunyt Veres István műfordító, újságíró

--Meghalt Onagy Zoltán író, szerkesztő

--Elhunyt Krebsz János író, kritikus, publicista

AJÁNLÓ

--Székely szimbólumok régen és ma – bemutatták Mihály János új könyvét

--Újjászületés villámcsapás által – Sepsiszéki Nagy Balázs könyvét mutatták be

--Színes Erdély csodás hanggal fűszerezve – Benedekffy Katalin könyvbemutatója

--’Mindig több az ember, mint a fogyaték’ – beszélgetés az Egymásmesék szerzőjével

--Elkápráztatni az Arany-rajongókat – megjelent Nagyszalonta kalendáriuma

--Könyvajánló: erdélyi kiadók gyerek-, ifjúsági és felnőtteknek szóló könyvei

DÍJAK

--Tompa Andrea kapta a 2024. évi Mészöly Miklós-díjat

--A Látó szépirodalmi folyóirat 2023-as nívódíjasai

--Átadták a 2023-as Déry-díjakat

--Kontra Ferenc író Prima Primissima-díjas

--Radnai Dániel Szabolcs kapta a Kálmán C. György-díjat

--Bognár Péter kapta a Zelk Zoltán-díjat

--Kovács András Ferenc és Láng Orsolya kapták a Bertók-díjat

--Füst Milán-díjat kapott Szvoren Edina és Kukorelly Endre

--Pál Sándor Attila kapta a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

--Kupihár Rebeka kapta a Petri-díjat 2023-ban

MOZAIK

--Jon Fosse: ‘A félelem elvette tőlem a nyelvet, és vissza kellett szereznem’

--Karácsonyi gyerekkönyvek könyvtári sikerlistája

--2023 legjobb könyvei a Könyves Magazin szerint

--A nyomtatott szövegek olvasása jobban fejleszti a szövegértést, mint a digitális olvasás

--Árpád-házi hercegnőt azonosítottak egy vatikáni kódex titokzatos főszereplőjeként

 

 

AKTUÁLIS

 

--Megújult a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros

‘Az OSZK több mint három évtizede szerkesztője és kiadója a legolvasottabb magyar könyvtárosszaklapnak, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (sokaknak régóta 3K) című kulturális folyóiratnak, amely az országon belül, valamint annak határán túlra is eljutva az egész magyar könyvtárosközösséghez szól. A lap utoljára húsz éve kapott új arculatot és tartalmi struktúrát. Az azóta eltelt idő a kulturális folyóiratokban és a könyvtári világban olyan mértékű és színvonalú változásokat, fejlődést hozott, amelyet a 3K-nak is tükröznie kell. E szemlélet mentén folyóiratunkat az idei évben grafikai és tartalmi szempontból is nagymértékben megújítottuk. A 3K ezentúl negyedévente online (open access), modern kinézetű magazin formában jelenik meg, Háromká címen, Szeifer Csaba (Csorba Győző Könyvtár) főszerkesztésében. Az OSZK karácsonyi ajándékaként fogadják szeretettel a Háromká első számát, amely elérhető a Háromká OJS felületén (https://journals.bme.hu/haromka) és az Elektronikus Periodika Archívumban (https://epa.oszk.hu/05000/05033)’ – közölték a hírt a megújult Háromká első számának megjelenéséről az OSZK Könyvtári Intézetének honlapján.

‘A Háromká szerkesztősége arra törekszik majd, hogy inspiráló és információval gazdagító tartalommal szolgáljon a magyar könyvtárosszakma számára, hozzájárulva ezzel a kulturális élet gyarapodásához és szakmánk folyamatos fejlődéséhez. A folyóirat által közvetített tudással és információkkal nagyban szeretnénk segíteni a könyvtárosokat a szakmai kompetenciáik fejlesztésében, illetve abban is, hogy lépést tudjanak tartani a gyorsan változó világ kihívásaival.’ – olvasható Szeifer Csaba és Szüts Etele szerkesztői előszavában.

Forrás: https://www.ki.oszk.hu/hir/konyvtari-intezet/megujult-konyv-konyvtar-konyvtaros

 

 

--Tizenöt éves az Europeana

Az európai uniós elektronikus könyvtár első weblapja 2008-ban indult el, és ez mérföldkő volt a kulturális örökségvédelmi intézmények digitális átalakulásának útján. Harry Verwayen, az Europeana Foundation (Europeana Alapítvány) főigazgatója, Rob Davies, az Europeana Network Association (Europeana Hálózati Egyesület) elnöke és Marie-Véronique Leroi, az Europeana Aggregators’ Forum elnöke az évforduló alkalmából adott interjúban osztották meg az elmúlt és a következő tizenöt évről szóló gondolataikat.

‘2008-ban az Európai Unió az Europeanával nagy lépést tett afelé, hogy Európa a saját kezében tudhassa saját kulturális örökségének digitalizálását. A kezdetben 4,5 millió, többségében nyilvánosan elérhető és az érdeklődők számára felhasználható digitalizált kulturális objektumok száma mára 58 millióra nőtt az Europeana archívumában (https://www.europeana.eu/hu).’

(…) ‘A tizenöt éves munka gyümölcseként 2022-től az Europeana Initiative (Europeana Kezdeményezés) áll a kulturális örökség közös európai adatterének középpontjában, és zászlóshajónak számít a kulturális szektor digitális átalakulásának felgyorsításában. A közös adattértől azt várják, hogy az állampolgárok számára az adatok széles körét tegye elérhetővé, és elősegítse ezek újrafelhasználását, valamint támogassa a kulturális ágazat digitalizálását. Ezek az elvárások az Europeanában már megtestesültek, sikeres és fenntartható modellt alakítottak ki a közjóként kezelt digitális kulturális vagyon közzétételére, innovatív gondozására.’

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.ki.oszk.hu/hir/konyvtari-intezet/15-eves-az-europeana

 

 

PÁLYÁZAT

 

--Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tehetségkutató pályázata

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi pályázatot hirdet próza és vers kategóriában az 1998. január 1-je és 2010. január 1-je között született, állandó romániai lakcímmel rendelkező, a pályázat kiírásakor kötettel még nem rendelkező alkotók számára. A kiírók mindkét kategóriában (próza és vers), első, második és harmadik díjat osztanak, 3000, 2000 és 1500 lej összegben.

A 2022-ben beérkezett pályázatokat mérlegelve junior díjat is kioszt az E-MIL a 13–16 éves korosztály (2010. január 1. – 2007. január 1. között születettek) számára (próza és vers kategóriában), itt szintén az első három-három pályázó részesül díjazásban (1500, 1000, illetve 500 lej értékben). A pályázatot a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány támogatja.

A pályázóktól legfeljebb 20 000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) prózát, vagy 6–8 verset várnak, valamint a pályázathoz csatolt életrajzot. (Az életrajznak tartalmaznia kell a szerző nevét, postacímét, e-mailcímét és telefonszámát, valamint annak az intézménynek a pontos nevét, amelynek a pályázat leadásakor diákja, hallgatója.) A zsűri tagjai: Márton Evelin író, Borsodi L. László költő és Sánta Miriám költő.

Beadási határidő: 2024. február 29. A pályázati anyagot a mehespalyazat2023@gmail.com címre várják. Az eredményhirdetésre 2024 májusában, a díjátadóra 2024 június 27. és 30. között, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten kerül sor.

Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/ne-csak-lajkold-palyazz-is-iden-is-kiirtak-az-erdelyi-magyar-irok-ligaja-tehetsegkutato-palyazatat

 

 

KITEKINTŐ

 

--Ötéves az Oodi Központi Könyvtár

Az Oodi Központi Könyvtár először 2018. december 5-én, a finn függetlenség napjának előestéjén nyitotta meg kapuit. Az azóta eltelt öt év alatt Helsinki leginkább használt könyvtára lett, sőt az irodalmi rendezvények helyszíne és a város egyik legfontosabb turisztikai látványossága is. A könyvtár ötödik évfordulóját a lakossággal együtt ünnepelte 2023. december 5-én. (...) A könyvtárnak várhatóan 2024 elején lesz a tízmilliomodik látogatója. Az Oodi a befogadó, nyitott városi tér példája lett, amelyet a város lakóinak közreműködésével és közreműködésével alakítottak ki, s ez igen nagy elismerést váltott ki. (...)

’Üzletemberek, kisgyerekesek, diákok és hajléktalanok egyaránt elférnek ugyanazon falak között, és arra törekszünk, hogy mindenki számára megfelelő szolgáltatásokat nyújtsunk’ – mondja Anna-Maria Soininvaara, az Oodi igazgatója. Az Oodi munkatársai önirányító csapatokban dolgoznak, agilis megközelítéssel fejlesztik a szolgáltatásokat, miközben meghallgatják az ügyfelek igényeit.

‘Az Oodinál fontosnak tartjuk az együttműködést, a mások meghallgatását és a saját megértésének növelését. Merem állítani, hogy az Oodi naponta mindenkinek kínál valami újat; élményt vagy inspiráló találkozásokat’ – összegezte Soininvaara.

Forrás: https://oodihelsinki.fi/en/beloved-oodi-turns-five-years-old/

Via: KIT hírlevél, 2023/44., 2023/45; 2023. december 13., 20.

http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=1010&kithirev=2023#a28648

http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=1011&kithirev=2023#a28653

 

 

--A digitális korban sem pótolható a könyvtár? Menő vagy ciki könyvtárba járni?

‘Mindennap új applikációk garmadáját dobják piacra, a mesterséges intelligencia térhódítása kétségbevonhatatlan és megállíthatatlan. De mi a helyzet a könyvtárba járással? Menő könyvtárba járni vagy sem, amikor számos tartalmat már az Interneten fogyasztunk? Vajon rá lehet arra szánni az időt, hogy elmenjünk egy könyvtárba és ott keressük meg azt, ami érdekel, akár bele is lapozzunk, majd kölcsönzés és hazatérés után olvasásba is fogjunk? A kérdésre adott válasz nem fekete és fehér, hiszen egyszerre lehet olvasójegyünk, és közben hozzáférhetünk távhasználattal a számunkra szükséges dokumentumokhoz.’ – A fenti kérdésekre kereste a választ a Marie Claire magazin decemberi számának cikke. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában dr. Fodor Péter főigazgatóval és Dunakeszin a Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár igazgatójával, Lőrincz Róberttel beszélgettek a könyvtárba járásról, a könyvtárhasználati szokásokról és a könyvtár jelenkori kihívásairól:

‘A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) hálózatát – amelynek fiókkönyvtárai a főváros összes kerületében jelen vannak – közel 300 ezren használják. Az olvasói bázis a társadalom minden rétegét lefedi, évente körülbelül kétmillióan látogatják személyesen is, távhasználat formájában pedig még többen veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Több olvasókutatásból is kiderült, hogy a női olvasók aránya magasabb, és ennek a FSZEK olvasói összetétele sem mond ellent.’

‘Azt azonban nem állíthatjuk, hogy a férfiak nem olvasnak, inkább azt, hogy mást, máshogy, máskor, és gyakran a hölgyek kölcsönöznek az egész család számára’ – mondja dr. Fodor Péter főigazgató. A FSZEK hálózatát nemcsak kölcsönzés céljából veszik igénybe az olvasók, de akár tanulás, távmunka céljából is, illetve előszeretettel látogatják a Központi és a fiókkönyvtárak felnőtt, családi vagy gyerek rendezvényeit is. (…)

‘A FSZEK munkatársai maguk is alapvető eszközként használják a digitális világ találmányait, ugyanakkor a helyén is kezelik azokat. Ahogy az internetes keresőmotorok és újabban a mesterséges intelligencia kapcsán is látható, a rengeteg információ között a hiteles, releváns információk megtalálása sok esetben szakember segítségét igényli, erre igyekszünk munkatársainkat is felkészíteni’ – mondja dr. Fodor Péter. Emellett az olvasásfejlesztés, az olvasási élmény támogatása akár digitális eszközök segítségével is megvalósulhat.

Forrás és a teljes cikk itt: https://marieclaire.hu/riporter/2023/12/15/konyvtar-ciki-meno/

 

 

--A magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet

Az eKönyv Magyarország Kft. és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) 2023 tavaszán végzett kutatást az NMHH megbízásából a teljes felnőtt magyar lakosság könyvolvasási és könyvvásárlási szokásairól. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az élet legtöbb területét egyre inkább átszövő digitalizáció milyen hatással van a vásárlókra és a piacra. Így az onlineplatformok.hu oldalon publikált vizsgálat a klasszikus könyvformátum mellett az elektronikus könyvek és a streamelt (fizikai adathordozó nélküli) hangoskönyvek piacát vizsgálta. Az eredmények szerint a magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték e-könyvek esetén 11 százalék, míg a hangoskönyveknél 7 százalék.

Érdekes, hogy a válaszadók nemcsak azért érveltek a nyomtatott könyv mellett, mert az kézbe fogható és ténylegesen, fizikailag is birtokolható. Harmaduk azt is kiemelte, hogy jobban meg tudja jegyezni, amit papírkönyvben olvas. Az e-könyv mellett általában olyan érvek állnak, hogy egy eszközön rengeteg könyv elfér és nem foglal el annyi helyet.

Az e-könyvek a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) becslése szerint nagyjából a 2 százalékát teszi ki a teljes könyvpiacnak, bár van, ahol ez az arány egy kicsit alacsonyabb a kiadói bevételek alapján. Az értékesítési adatok alapján az elektronikus könyvek olvasói között a legnépszerűbb műfaj a romantika, 19 százalékos aránnyal. Ezt követi a nemzetközi szépirodalom, a krimi és a magyar szépirodalom. Az e-hangoskönyveknél viszont a szépirodalom dominál – a ‘hallgatók’ bő harmada (34 százalék) választja ezt a műfajt. Itt sokkal erősebb a gyermek és ifjúsági kategória, mint az e-könyveknél, az arány 27 százalék. Az ismeretterjesztő tartalom minimálisan lemaradva kerül fel a dobogó harmadik fokára, 26 százalékos aránnyal.

Az online platformok szerepe kiemelkedő a szépirodalom népszerűsítésében. Könyvszakmai szakértők szerint a közösségi média, azon belül is kiemelten a Facebook, az Instagram és a TikTok nagy szerepet játszik egy-egy alkotó vagy kötet promotálásában: észrevehetően azoknak a magyar szerzőknek magasabbak az eladásaik, akik aktívak a különböző közösségimédia-platformokon. Emellett a podcastok is jelentős promóciós lehetőséget rejtenek magukban.

A kutatás szerint 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka, 2023-ban 15 százaléka olvasott hetente. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18–39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a budapestiek. A könyvet valamilyen gyakorisággal olvasók átlagosan 12 könyvet olvasnak el bármilyen formátumban egy év alatt. A könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/szorakozas/20231211/lesujto-szamok-erkeztek-ezert-nem-olvasnak-konyveket-mar-a-magyarok-1144613

 

 

HAZAI

 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Megtartották a 2023-as év utolsó Interkulturális estjét

A 2023-as év utolsó előadására került sor december 14-én az Interkulturális estek sorozat keretében, amelyet a Care2Travel Egyesület szervez a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárral közösen. Az interkulturális estek sorozata lehetőséget nyújt az Európai Szolidaritási Testület külföldi önkéntesei számára, hogy vetítéssel kísért előadásokon mutassák be kultúrájukat és országukat. Ezúttal egy Németországból érkezett fiatal önkéntes, Alexandra Pimenov előadása révén ízelítőt kaptak a jelenlevők abból, hogy milyen az élet Brandenburg szövetségi tartományban és Berlinben.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1228/egy-csoppnyi-nemetorszag--brandenburg-szovetsegi-tartomany-egy-oroszorszagi-nemet-szemevel

A karácsonyvárás jegyében telt a december

Az adventi időszakban ünnepi díszbe öltözött a Kájoni János Megyei Könyvtár. A karácsonyváró hangulatot tematikus könyvkiállítások is idézték, karácsonyi témájú verses és mesés könyvek, novellák és regények mellett a téli ünnepkör hagyományait, szokásait, illetve dekorációk készítését bemutató könyveket, újdonságokat kínáltak. * Mesés hangulatú találkozón vettek részt 2023. december 5-én a Lázadó Muglik, vagyis az ifjúsági olvasókör tagjai. A hátteret Boldizsár Ildikó A Gyöngyszemű lány című meséje biztosította. Mi a karácsony titka? Látható-e az igazi karácsony? Mit jelent számunkra ez az ünnep? Ajándékot adni vagy kapni szeretünk jobban? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a kör vezetőivel közösen. A találkozó végén a Mikulás apró ajándékkal kedveskedett a kör tagjainak. A felnőttek olvasókörének tagjai december 14-én gyűltek össze a könyvtárban évzáró találkozójukra. ‘Kiss Noémi Holle anyó visszatér című novelláját könnyed, vidám, adventi hangulatú beszélgetés követte. A történetben megjelenő valós élet és Holle anyó modern mesevilága decemberi, ünnepi hangulatot teremtett. Végül a résztvevőket megajándékoztuk Grecsó Krisztián Levél fentre című írásával, amely egy pillanatra elhozta a szívünkbe az igazi karácsony varázsát.’ – számoltak be a kör vezetői, Péter Katalin és Máthé Izabella.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1226/unnepi-hangulatban-telt-az-ev-utolso-olvasokori-talalkozoja

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1224/meses-hangulatban-telt-a-lazado-muglik-decemberi-talalkozoja

 

 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Petőfi Sándor: Apostolul - könyvbemutató

Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeménye új román fordításban jelent meg, a kötetet 2023. december 6-án mutatták be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. Romántanáraik kíséretében a könyvbemutatóra eljött a Székely Mikó Kollégium három osztálya is, zömmel kilencedikes és tizedikes diákok.

Az Apostolul című könyvet a jászvásári TipoMoldova Kiadó jelentette meg puha fedelű és díszkötéses kiadásban egyaránt. A költeményt Kocsis Francisko költő, író fordította, a kötet előszavát pedig Balázs Imre József irodalomtörténész írta. A kiadó igazgatója, Aurel Ștefanachi költő, író betegség miatt nem tudott eljönni a bemutatóra, így Az apostol román nyelvű változatáról Balázs F. Attila költő, író, műfordító, a kötet szerkesztője és Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgettek.

Fotók itt: https://kmkt.ro/petofi-sandor-apostolul-lansare-de-carte

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/162463/petofi-roman-nyelven

Krecht Aranka: A vándordiák – meséskönyv-bemutató

Krecht Rudolfné Nagy Aranka tanár posztumusz megjelent, A vándordiák című mesekönyvét 2023. december 14-én mutatták be a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A szerző gyerekeit, a kötetet gondozó Krecht Emese tanárt és Krecht Alpár László könyvtárost Tapodi Zsuzsanna irodalomkritikus, egyetemi tanár kérdezte a munka megszületéséről.

Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, különleges alkalom, hogy helyi érték vált könyvvé, egy meséskönyv, mely egyetemes közösséggel számol, mert mindenkihez szól.

Krecht Emese a könyv keletkezését firtató kérdésre elmondta, 2005 táján jutott eszébe az édesanyjának, hogy leírja az elődök történetét, közben különféle meséket is írt, majd a mesékben a párbeszédek annyira fordulatosak, humorosak voltak, hogy 2010 táján eldöntötte, ki fogja adatni őket. Először tizenöt mesére gondolt két kötetben. A gyerekei viszont végül húsz mesére egészítették ki az eredeti kéziratot. A mesék főhőseit ábrázoló illusztrációkat is Nagy Aranka készítette, ugyanis egész életében képezte magát mind rajzban, mind az irodalomban. Festeni divatlapokból és könyvekből tanult meg, a könyv illusztrációinál pasztellkrétát, vízfestéket használt, filctollal kihúzva.

A történetek regényszerűek, a ma divatos „fantasy” elemek is megtalálhatóak bennük, éppen ezért minden korosztály szívesen olvassa. Nagy Aranka fő gondolata, „a látszat mindig csal” végigkíséri a meséit, amelyek szereplői egy vagy több családtagból vannak összegyúrva. A szerző teljesen lokálpatrióta volt, úgy vélte, hogy a székely kultúra semmivel sem kevesebb, mint bármelyik nyugati társa. Szerénységének jele, hogy önmagát „Antóniának” nevezi a címlapon.

Krecht Alpár László megköszönte mindenkinek azt a munkát, amivel hozzájárultak e könyv megjelenéséhez és bemutatásához, majd Tulit Éva színművész felolvasott egy részletet a címadó meséből.

„Aranka kitartása, hite ránk sugárzik mesehősei kalandjaiból. Lényének lényege ott ragyog a meséiben, a mese pedig – és általa a mesélője – örök. Mert örök és elpusztíthatatlan a vágyunk a szeretetre, a megértésre, az igazságra és a szabadságra” – zárta az estet Tapodi Zsuzsa.

Fotók itt: https://kmkt.ro/konyvbemutato-krecht-aranka-a-vandordiak-meseskonyv-bemutato

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/162658/a-vandordiak-a-konyvtarban-krecht-rudolfne-konyvenek-bemutatoja

Holnaptól tegnapig: Benedek Tibor háborús naplójának bemutatója

A Holnaptól tegnapig – Benedek Tibor háborús naplója című könyvet 2023. december 15-én mutatták be Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, majd 16-án Baróton. A hadapród-őrmester 1944. szeptember és 1945. augusztus között írt naplója, bár háborús időben született, hadi krónikánál jóval több, hiszen szépirodalmi kvalitásokkal is bír – méltatta Király István, a kötetet megjelentető marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetője.

Három generáción át őrizték gondosan az örökösök az eredeti kéziratot, amely hadtörténeti jelentőséggel bír. A könyv célja megismertetni az olvasóval a második világháború egyik frontján a jelzett időszakban zajló eseményeket, a kisbaconi Benedek Huszár Tibor saját élményein, szűrőjén keresztül.

A kézirat különlegessége, hogy nagyon pontosan, napról napra kalauzolja végig az olvasót a különböző helyszíneken, országrészeken, országokon, ahol éppen dúlt a háború. A kézirat szerzője fotókkal és kézzel rajzolt térképekkel dokumentálta az említett kor eseményeit, valamint pontos adatokat vezetett arról, hogy kik tartoztak az ő századába, kik irányították őket. Emellett arról is készített feljegyzést, hogy munkatáborba kerülésük során kikkel volt együtt szabadulásukig.

Berekméri Árpád Róbert előtanulmánya és Király István utószava tudományos kiegészítésekként támasztják alá az emlékiratot.

Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/holnaptol-tegnapig-benedek-tibor-haborus-naplojanak-bemutatoja

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/162687/haborus-naplot-mutattak-be

Könyvtárhasználat a mobiltelefonról!

Bod Péter Megyei Könyvtár olvasói rendelkezésére áll mostantól egy mobil alkalmazás, az ingyenesen letölthető Qulto eCard, amellyel telefonjukon áttekinthetik és intézhetik könyvtári ügyeiket: a határidők, kölcsönzések ellenőrzése, félretétel, előjegyzés.

Az alkalmazás értesítéseket küld, és több könyvtári belépő együttes kezelésére is képes, így például az egész család belépői együttesen kezelhetők a segítségével.

Bővebb információk itt: www.qulto.eu

Forrás: https://kmkt.ro/konyvtarhasznalat-a-mobiltelefonrol

Május végén ismét SepsiBook!

2024. május 23. és 26. között ismét a könyvek, az irodalomkedvelők és irodalmi találkozások otthona lesz a Sepsi Aréna, ahol harmadik alkalommal szervezik meg a háromszéki megyeszékhely népszerű könyvvásárát, a SepsiBookot – tájékoztattak közleményükben a szervezők.

A 2022-ben útnak indított könyvvásár és irodalmi fesztivál első két kiadása több ezer olvasni szerető látogatót vonzott nem csupán Háromszékről, de Erdélyből is, a nagy érdeklődés és a lelkes visszajelzések pedig arra ösztönzik a szervezőket, hogy a soron következő rendezvény még tartalmasabb, élményekben gazdagabb legyen.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: „egyértelmű, hogy erre a rendezvényre szükség van Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken”. Hozzáfűzte, a megyei önkormányzatnak az a feladata, hogy biztos hátteret teremtsen a kulturális eseményeknek, intézményeknek, így a SepsiBook könyvvásárnak és irodalmi fesztiválnak is.

A folytatás mellett foglalt állást Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád is, aki úgy véli, a rohanó mindennapokban az olvasás, az irodalom lassíthat le, menedéket nyújtva a világ gondjai elől. Mint fogalmazott, büszke arra, hogy a városlakók kiemelkedő érdeklődéssel fogadták a rendezvényt, és nem csupán a felnőttek, de a gyermekek is kíváncsi hallgatóságnak bizonyultak. „Ebben nagy szerepe van a Bod Péter Megyei Könyvtár és a pedagógusok munkájának” – vélekedett.

Szonda Szabolcs, a könyvvásár és irodalmi fesztivál programigazgatója leszögezte, örömmel tesznek eleget a következő SepsiBook megszervezésével járó feladatoknak, hogy ismét elhozhassák Háromszékre „a romániai és magyarországi könyvkiadói termés legjavát, a mérvadó irodalmi jelenségeket, történéseket, az élményszámba menő művészeti kapcsolódásokat”.

A harmadik SepsiBook könyvvásár társszervezői Sepsiszentgyörgy önkormányzata, Kovászna Megye Tanácsa, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Kónya Ádám Művelődési Ház, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/162842/majus-vegen-ismet-konyvvasar

Két újabb találkozás a „Hol folt, hol nem folt” égisze alatt

„Minden embernek van valamilyen tehetsége. (…) Kinek kisebb, kinek nagyobb, de mindenkinek van. Valami, amit ügyesen csinál, amihez jó érzéke van, amit szívesen tesz. (…) Mindenkinek meg kell keresnie magában azt, amit fel tud ajánlani a közösségnek: a tehetségét, a tudását, az ügyességét, az erejét… Te például mihez értesz?” – hangzik el a kérdés a Szalatarzen országa című mesében. Erre a kérdésre kellett megkeresnie a választ mindenkinek a következő találkozásig.

Az idei harmadik Hol folt, hol nem folt műhelyfoglalkozás az adventre és karácsonyra való ráhangolódás jegyében telt el 2023. november 28-án. A gyerekek fonalgrafika-technikával fenyőfát, aztán örökzöld ágakból, tobozok, dió és egyéb termések felhasználásával ajtódíszt készítettek. Eközben az anyukák a foltvarrás technikájával maradék anyagokból csillagot, fenyőt és szíveket szabtak-varrtak, amelyeket a gyerekek ajtódíszein helyeztek el.

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/750910530418330

2023. december 12-én a program karácsonyi különkiadására került sor. Anyukák és gyerekeik, könyvlapozgatás, meseolvasás, papírból hajtogatott angyalka és szívecske, mézeskalács-díszítés: ezek tették a karácsonyra való igazi ráhangolódássá ezt az alkalmat.

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/756052249904158

Lezárult az Aranyfonál olvasójáték

Bod Péter Megyei Könyvtár Aranyfonál című programjával ezúttal is, a tavalyi év utolsó harmadában sok előkészítős kisgyermeket és családjaikat sikerült megszólítani, a résztvevők lelkesen gyűjtötték a könyvtárlátogatásért kapott pecséteket. A program során 102 család teljesítette kihívást, és legalább kétszer ellátogatott a könyvtárba.

Közülük sorsolták ki a szervezők azt a 47 gyermeket, akik könyvajándékban részesültek.

Forrás: https://www.facebook.com/aranyfonalbodpeter/posts/332952089499957

 

 

--Elveszettnek hitt középkori kéziratot azonosítottak a Szent Mihály-templom levéltárában

A kolozsvári Szent Mihály-templom régi levéltárában egy elveszettnek hitt középkori dokumentumot azonosítottak, amelyről a Román Nemzeti Könyvtárhoz tartozó gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár oldalán számoltak be, Adrian Papahagi kutatásai nyomán.

A templom felújítása 2021-ben fejeződött be. Ekkor kerültek elő azok a levéltári dokumentumok, amelyeket a késő középkortól a templom rejtett tornyában tároltak. Az ott őrzött csaknem kétezer könyv a Római Katolikus Egyház újonnan létrehozott archívumába került, és egészen a közelmúltig szinte semmit nem lehetett tudni róluk, hiszen nem létezett róluk naprakész katalógus.

Adrian Papahagi filológus, a BBTE Bölcsészettudományi Karának professzora vizsgálja az egyedülálló felfedezést. Beszámolójában azt írta, a Szent Mihály-templom rejtett tornyában őrzött gyűjtemény az 1963-as leltár szerint, amelynek elkészítését Baráth Béla akkori plébános rendelte el, összesen 1838 nyomtatott könyvet és 52 kéziratot tartalmaz. A gyűjtemény egyetlen középkori kéziratát, Lyrai Miklós evangéliumokhoz írt kommentárjainak (és Paul de Burgos hozzá fűzött kiegészítéseinek), a Postilla super Evangelianak a másolatát mindezidáig elveszettnek hitték, ám Nagy Emőke levéltáros kutatásai nyomán nemrégiben előkerült a kézirat.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Elveszettnek-hitt-kozepkori-keziratot-azonositottak-a-kolozsvari-Szent-Mihaly-templom-leveltaraban

Forrás: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/kozepkori-kodexet-francia-ferences-szerzetes-muvet-azonositottak-a-kolozsvari-szent-mihaly-plebania-leveltaraban

 

 

--Marosvásárhely múltját feltáró helytörténeti konferencia a Teleki Téka olvasótermében

Egésznapos helytörténeti konferenciát szervezett 2023. november 25-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Marosvásárhelyi Fiókegyesülete közösen a Borsos Tamás Egyesülettel és a Teleki Téka Alapítvánnyal, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben alkalmából, a Teleki Téka olvasótermében. A Marosvásárhely múltját feltáró tudományos ülésszakon 14 történész mutatta be legfrissebb kutatásainak eredményeit. A 16. és 20. század közötti Marosvásárhely és környéke kulturális, gazdasági, társadalmi életéről, jelentős személyiségeiről esett szó, a kutatók a legfrissebb munkáikat, a közelmúltban felszínre került adataikat, összefüggéseiket, következtetéseiket ismertették. Az előadásokat követő összefoglaló kiértékelőn elhangzott: számos új, eddig kevésbé vagy egyáltalán nem ismert információval gazdagodtak a résztvevők. A dolgozatokat szeretnék nyomtatott kötetben is megjelentetni a szervezők.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.vasarhely.ma/esemenyek-intezmenyek-szemelyisegek-marosvasarhely-multjabol/

 

 

--Bibliovibes | #educultcentre – a Bihar Megyei Könyvtár programsorozata

A nagyváradi Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár, a Várad és a Familia folyóiratokkal, valamint a Bihar Megyei Tanáccsal, a nagyváradi polgármesteri hivatallal, a nagyváradi Körösvidéki Múzeummal, a Bihar Megyei Kulturális Központtal és a nagyváradi Szigligeti Színházzal közösen hirdette meg a Bibliovibes| #educultcenter elnevezésű projektet, amely 2023. december 1. és 22. között zajlott, és egy sor kulturális-művészeti rendezvényt foglalt magába. Ennek része volt a december 2-i Metropol-koncert, valamint számos előadás, konferencia, zenei és irodalmi esemény.

A projekt keretében szervezett, Több mint a múlt című konferencián 2023. december 14-én 18 órától a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban a közismert költő és esszéíró Ana Blandiana és Dan-Liviu Boeriu beszélgetését követhették az érdeklődők. A beszélgetést követően pedig bemutatták a költő Mai mult ca trecutul című, a Humanitas kiadónál megjelent kötetét. A könyv személyes krónikája az 1988–89-es éveknek. A rendezvényt Ancuta Șchiop, a könyvtár menedzsere moderálta.

‘A Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár a város és a megye egyik kulturális nevezetessége, amely fontos szerepet tölt be a gyermekek, fiatalok, de ugyanúgy a felnőttek nevelésében. A Bibliovibes azt a vágyat képviseli, hogy megnyissa ezt az intézményt a nyilvánosság előtt, hogy egy absztrakt teret a kultúra pozitív hangulatával teli területté alakítson át, ahol a költészet találkozik a zenével, a hagyomány találkozik a modernséggel, olyan hellyé, ahol az emberek minden eddiginél közelebb érezhetik magukat egymáshoz. Az ünnepek előestéjén szeretnénk felajánlani a nagyváradiaknak, hogy otthon érezzék magukat a kultúra e házában.’ – olvasható a megyei könyvtár közleményében.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.varad.ro/programsorozatot-szervez-a-konyvtar/

Forrás: https://www.varad.ro/ana-blandiana-nagyvaradon/

 

 

--Könyvbemutatók a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban

Czirják Edit: Mira könyve

2023. december 4-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban mutatták be Czirják Edit helybeli tanítónő, költő illusztrált gyerekkönyvét.  A Mira könyve - Megszülettem és szeretnek elsősorban a kisgyermekes szülőket, a nagyszülőket szólítja meg, illetve mindazokat, akik 0-6 éves gyerekekkel foglalkoznak.

Panasz helyett – Böjte Csaba testvér gyergyói gyerekei

2023. december 21-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban a Panasz helyett – Böjte Csaba testvér gyergyói gyerekei címmel megjelent könyv bemutatójára került sor, évzáró rendezvényként. Murányi Sándor Olivér író és Tóth András fotós közös kötetének bemutatójára sokan elmentek, hiszen a kötet a helyi közösség tagjairól szól, és akik életük legbensőbb titkait tárták ily módon az olvasók elé. Csaba testvér úgy fogalmazott: ’László Pali is az én nevelt fiam, Isten nevében fogadtuk be, és álltunk, állunk ma is mellette! (…) Istennek legyen hála, Palit az élet nehézségei nem megtörték, hanem felvértezték és munícióval látták el, így most ő a Szent Anna Otthon lakóin, a kisebb sorstársainak segíteni tud. Szívem minden szeretetével kérem Isten áldását Palira, az ő vérszerinti családjára és a Szent József lelkülettel, általa befogadott gyermekekre! Ugyanakkor kedves barátaimra, Murányi Sándor Olivér íróra és Tóth András fotósra is kérem a gondviselő Isten áldását, akárcsak az általuk alkotott könyvre’.

Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/

 

 

--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei

Játékos, interaktív sószoba (videó)

‘Tudományos kutatások egész sora bizonyítja, hogy az olvasás egészséges. Különösen igaz ez a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, ahol sószoba is várja a látogatókat. Az új, interaktív teremben ráadásul nem csak a szellemi, hanem a fizikai erőnlét is játékos könnyedséggel növelhető.’ Az M1 tévécsatorna Székelyföld Stúdiójának Szőcs Endre könyvtárigazgató beszélt erről az innovatív kezdeményezésről. A riportban szó esik a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvánnyal közösen megvalósított más könyvtári projektekről is.

Forrás és a videó itt: https://www.facebook.com/szekelyfoldistudio/videos/907034844360153

Angyalváró foglalkozások

December 24-én 15 és 20 óra között rajzfilmekkel, kifestősökkel, mesékkel várták az angyal érkezését a gyerekek és szüleik a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A több éve jól működő és örömöt szerző foglalkozások sok gyereket és szülőt, kísérőt is bevonzottak a könyvtár által felkínált délutáni-esti kikapcsolódásra.

Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/

 

 

--‘Könyvtár másként’ a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban

Az Iskola másként program hetében, a beszélt nyelvtől függetlenül, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtára pillanatok alatt lenyűgöző mese helyszínévé vált, ahol a gyerekek megmászták az üveghegyet, a dzsungelben jártak, beduin sátorban válaszoltak Goga apó találós kérdéseire, áthajóztak az Óperenciás-tengeren, de még a varázsszóval és lézerekkel védett titkos kapun is túl kellett jutniuk, hogy megtalálják a gonosz varázsló barlangjában elrejtett könyveket.

Egy héten keresztül a Nicolae Colan Általános Iskola, a Mihai Viteazul Főgimnázium és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum elemistái számára a mese egy csodálatos kaland volt ily módon, amelynek a végén minden jóra fordult.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/12/konyvtar-maskent-mikes-kelemen-elmeleti.html

 

 

--Ünnepváró a Márton Áron Főgimnáziumban

2023 decemberében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban az eljövendő ünnepekre való hangolódás volt a cél. A már jól bevált kiállítás sem maradt el a könyvtár előtti nagy asztalon, amelyen a karácsonyt és az új esztendőt felidéző költemények és illusztrációk kaptak helyet. A verseket a magyar irodalomból válogatta a könyvtáros. Az illusztrációk főleg a hazai elmúlt esztendők ünnepváró hangulatát idézték. A könyvtár karácsonyi és újesztendei témájú olvasmányait ajánlotta a diákok és pedagógusok számára. Az Együtt az iskolánkért programban részt vett a tanintézmény is, az iskolamúzeum bemutatását a könyvtáros vállalta. Az ünnepi hangulatot fokozták az épület előcsarnokában és dísztermében lévő karácsonyfák, a gimnázium kápolnájában fellépett az iskola zenekara és kórusa, Simon András zenetanár vezetésével. Az iskolai karácsonyi vásárt az osztályok és osztályfőnökeik szervezték meg. Az előkészületi munkákból kivette részét Balázs-Bécsi Enikő tiszteletbeli könyvtáros is.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/12/unnepvaro-2023.html

 

 

--Barabás Zója iskolai könyvtáros nyugdíjasköszöntője

Kollégánk, Barabás Zója 2023. december elsejétől nyugdíjba vonult. 1999-ben került könyvtárosként a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskolába. Közel negyed évszázadot töltött ugyanabban az intézményben. Azelőtt a Balánbányai Városi Könyvtárban teljesített szolgálatot, szintén könyvtárosként. Aktív és tettre kész lelkesedése arra sarkallta, hogy folyton gyarapítsa tudását, nemcsak szakmailag. A kollégák körében is népszerű volt. Szívesen segítette mindazokat, akik kérték ezt.

Munkáját igyekezett a legjobb tudása szerint végezni. Figyelemmel és odaadással kísérte a könyvtárosi szakma változását. Megyei és régiós gyűléseken aktív volt, nagy hangsúlyt fektetett a tapasztalatcserékre. Tudta, hogy abból lehet inkább építkezni, ami kézzelfogható. Nem hagyta ki a továbbképzőket sem, legyenek azok hazaiak vagy éppen nemzetköziek. Fontosnak tartotta, hogy napirenden legyen a könyvtárosi szakma megújulásának minden lépésével. A problémákra igyekezett gyógyírt keresni, ettől lett eredményesebb a munkája. Kollégáival mind az intézményen belül, mind a könyvtárosok között jó viszonyt alakított ki. Közvetlen magatartásával, megértésével és kedvességével belopta magát az emberek szívébe. A szakma iránti tiszteletét az alázat itatta át, és otthonosan mozgott a tennivalói között. A gyerekekhez igen közel került. Bevonta őket a programjaiba. Szinte észrevétlenül szerettette meg velük az olvasás csodás világát. Rendezvények sokaságát tudhatja magáénak szervezőként. Amikor szükség volt rá, pedagógus kollégáit is kisegítette. Következetessége és igényessége meghozta a gyümölcsét: 2022-ben a budapesti Szabó Ervin Könyvtár Tündérkönyvtáros címet adományozott neki.

Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/12/barabas-zoja-konyvtaros-mindig.html

 

 

--Kárpát-medencei étteremkalauz: szeressük vissza Magyarországot!

Kiváló, színes nyomdai kivitelezésben és 470 oldalas terjedelemben jelent meg az első Kárpát-medencei étteremkalauz. A mintegy 500 vendéglátóhelyet bemutató kiadvány szerzője, Borbély Zsolt Attila elfogulatlanul minősíti a konyhát és a kiszolgálást, fontos gasztronómiai ajánlót nyújtva az erdélyi, délvidéki, őrvidéki, anyaországi, felvidéki és kárpátaljai étteremlátogatók számára. A könyvet Kézdivásárhelyen 2023. december 13-án a Jazz Bisztró Pajtájában mutatta be szerzője.

Borbély Zsolt Attila elmondta, fiatalkorában nem érdeklődött a gasztronómia iránt, saját bevallása szerint rettenetes ízlése volt, mígnem 1993-ban egy barátjával végigjárták Budapest legjobb éttermeit. „Olyan világot mutatott meg nekem, aminek a létéről én nem is tudtam. El kell menni tíz-húsz igazán jó étterembe ahhoz, hogy az ember észrevegye: messze többről szól az étkezés, mint a jóllakásról” – jelentette ki. Ettől a pillanattól kezdett rendszeresen vendéglőbe járni, majd idővel a tapasztalatait is papírra vetette a barátai számára toplisták és étterem-értékelések formájában.

Eredetileg 650 vendéglátóhely szerepelt volna a kiadványban, a nyomdai korlátok miatt azonban csak 450 kerülhetett bele, a többi a kalauz internetes változatában tanulmányozható.

A szerzővel készült beszélgetés e többéves vállalkozás részleteibe nyújt betekintést.

Forrás és az interjú itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/karpat-medencei-etteremkalauz-szeressuk-vissza-magyarorszagot/

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-etkezes-tobbrol-szol-mint-jollakasrol-gasztronomiai-kalandozasok-borbely-zsolt-attilaval/

 

 

--Nagyobb fizetésért tüntettek a bukaresti könyvtárosok

Bukarestben a kultúrminisztérium épülete elé vonultak 2023. december 19-én a Román Nemzeti Könyvtár, a Román Akadémiai Könyvtár, valamint a bukaresti Metropoliszi Könyvtár dolgozói, mert elégedetlenek az alacsony fizetésükkel. ‘A Művelt Románia a könyvtárakon át valósul meg’ – fogalmazták meg a Klaus Iohannis oktatási országprojektjére utaló üzenetet. Raluca Turcan művelődési miniszter találkozott a tiltakozók képviselőivel, ám a megmozdulást szervező három szakszervezet egyelőre nem árult el részleteket az egyeztetések eredményéről.

‘Felszólítjuk a román kormányt és a kulturális minisztériumot, hogy kezdeményezze és rendelje el a szükséges és méltányos törvényhozási intézkedéseket a kialakult diszkrimináció megszüntetésére, annál is inkább, hogy ezek pénzügyi hatása elhanyagolható, hiszen mindössze 400 alkalmazottat érint’ – fogalmaz a szakszervezetek közleménye. A bukaresti könyvtárak alkalmazottait felháborította, hogy sokkal kevesebbet keresnek, mint az egyetemi könyvtárakban dolgozók. Felhívják a figyelmet, hogy a Román Nemzeti Könyvtár országos szinten egyedülálló intézmény, az egyetlen, amely a kulturális minisztérium alá tartozik, a legnagyobb mennyiségű kiadványt kezeli Romániában.

Forrás: https://maszol.ro/belfold/Nagyobb-fizetesert-tuntettek-a-bukaresti-konyvtarosok

Forrás: https://adevarul.ro/stiri-interne/societate/bibliotecarii-cer-salarii-mai-mari-oamenii-au-2325694.html

 

 

--Új könyvtár is lesz Nagykárolyban

Három olyan építési helyszínre is kilátogatott 2023 decemberében Nagykároly polgármestere, ahol fontos városfejlesztési beruházások kivitelezése zajlik. ’A 2024-es év első felében újabb három fontos épülettel gazdagodik a város és a nagykárolyiak’ – összegzett a sajtónak Kovács Jenő polgármester az összesen több mint 8 millió eurós beruházások kapcsán.

’A régi kertészet helyén egy modern könyvtárépület épül, amelynek aljában egy mélygarázs lesz majd, a stadion melletti részen egy rekreációs központ kap helyet, ahol egy felnőtt és egy gyermek úszómedence kerül kialakításra, míg a 3-as Számú Óvodát felújítottuk és kibővítettük egy új épületszárnnyal, ami az egyik legmodernebb ilyen jellegű intézmény lesz Nagykárolyban’ – mondta a polgármester. A multifunkcionális központban a könyvtár, egy multimédiás terem, egy diszkrét háttérzenével működő meditációs terem és több rekreációs terem kap helyet.

Forrás: https://frissujsag.ro/az-uszoda-a-konyvtar-es-melygarazs-valamint-a-megujult-3-as-ovoda-is-atadasra-kerul-2024-ben

 

 

--Kárpátországi szolgálat - Egyházaink a legjobb tartópilléreink

Egyházaink nemzetmegtartó erejéről tanúskodik a Kárpát-medence történelmi egyházainak magyar főpásztoraival, illetve jeles egyházi személyiségekkel készült interjúkötet. A Kárpátországi szolgálat a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) negyedik könyve, amelyet baráti hangulatú rendezvényen mutattak be 2023. december 12-én egy ugyancsak történelmi helyszínen Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.

Egy ökumenikus szellemben fogant összegezésről van szó – szögezte le Szekeres Attila, a kötet egyik szerzőjeként és szerkesztőjeként a koncepciótól a megvalósulásig vezető út ismertetésében a megmaradásunkhoz is nélkülözhetetlen hit szerepét hangsúlyozva. Az ötletgazda és a Kárpátország név kiötlője, Galbács Pál elmondta: nekünk, magyaroknak a meg nem hamisított történelem szerint a Kárpát-medence a hazánk, a nagyon szép múltunk mellett azonban abban is hinnünk kell, hogy a holnap, a holnapután is szebb lesz és hozzánk jobban kötődő. Ezzel a gondolattal adták ki minden nehézség ellenére a három előző kötetet (Gúnyhatár; Múltból jövendőt – Történelem hazulról; Kárpátországi téridő – Nagyjaink Szent Istvántól Kányádi Sándorig), illetve a mostanit is. Mert hisznek az olvasóban, aki megérti, továbbgondolja és továbbadja a leírtakat. Kiemelte a hozzáállás fontosságát is, hangsúlyozva, hogy minden újságíró ingyen dolgozott az egyházak által végzett szolgálatot megörökítő kötet megjelenéséért.

A kötetben szereplő húsz interjút romániai, magyarországi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági újságírók készítették, de egy Ausztráliába kitelepedett egykori tévériporter is bekapcsolódott, a felkeresett egyházi vezetők között pedig református, unitárius, evangélikus, római katolikus és magyar ajkú görögkatolikus vallású is van. Ki többségben, ki kisebbségben, ki tömbben, ki szórványban végezte a rábízottakat: közösséget, templomot, iskolát épített, rászorulókat istápolt, gyermekeket mentett meg az elkallódástól, nemzettudatot ápolt, örökséget őrzött, hitet erősített, keresztény értékeket adott tovább. Erdélyi egyházi elöljáróink közül Kovács Gergely római katolikus érsek, Kató Béla református püspök, Kovács István unitárius püspök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Zelenák József sepsiszentgyörgyivé vált evangélikus lelkész, a háromszéki származású Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános tartozik a tájainkon legismertebbek közé, de a kötet minden szereplője letett valamit az asztalra.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/162599/egyhazaink-a-legjobb-tartopillereink-karpatorszagi-szolgalat

 

 

--Több ezer kiadványt, kötetbemutatókat is kínált a 9. kolozsvári adventi könyvvásár

Az Idea Könyvtér 2023. december 14. és 17. között szervezte meg a 9. kolozsvári adventi könyvvásárt a Vallásszabadság Házában. ‘A megnyitó egyik fontos gondolata volt, hogy az általános vélekedéssel ellentétben az emberek igenis olvasnak, ugyanakkor nem csak az idősebb korosztály, hanem a fiatalok is szeretik a könyveket. Sőt a fiatalok nem csak olvassák, hanem írják is az irodalmat, amit a könyvvásáron megtalálható, megvásárolható jó pár mű is kiválóan szemléltet.’ – hangzott el a rendezvény nyitányán.

A tíz kiállító stand több ezer publikációt kínált eladásra advent harmadik hétvégéjén. A könyvvásár gazdag kínálatát számos könyvbemutató színesítette. Hogy a kisgyerekesek is eljussanak a könyvbemutatókra, illetve nyugodtan csemegézzenek a kiadványokból, a földszinten Napsugár Játszóház volt, Szabó Kinga vezetésével. A négynapos könyves esemény az IDEA Könyvtér, az Exit Kiadó, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Napsugár Kiadó közös szervezésében valósult meg.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/tobb-ezer-kiadvanyt-kotetbemutatokat-is-kinal-az-europa-nostra-dijas-vallasszabadsag-hazaban-a-kolozsvari-adventi-konyvvasar

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/konyvet-ajandekozni-a-legnemesebb-dolog-n-megnyilt-a-kilencedik-kolozsvari-adventi-konyvvasar

 

 

--Díszpolgárrá avatták Széken Korniss Péter fotóművészt

Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfust díszpolgárrá avatta a Kolozs megyei Szék község, az ünnepélyes köszöntésre 2023. december 6-án került sor, számolt be róla a Maszolnak a világhírű magyar fényképész. Korniss Péter 2023-ban megjelent, Hosszú úton – Szék 1967–2022 című albumával fotótörténelmet írt, ugyanis nem tudni még egy olyan fényképészeti projektről, amely több mint fél évszázadon át követte és dokumentálta volna egy település és annak lakóinak életét. A Kossuth-díjas fotográfus azonban 1967-től visszajáró vendég a Kolozs megyei településen, ahová az idők folyamán már nemcsak baráti, hanem családi szálak kezdték fűzni. A település egykori képének, életének teljes átalakulása tetten érhető a páratlan fotóalbumban: a petróleumlámpás fonótól, a gyertyafényben megtartott táncháztól, a bokáig érő sárban iskolába igyekvő gyermekek képétől kezdve egészen a modern, 21. századi körülmények beköszöntéig. A csíkszeredai Bookart Kiadónál két nyelven, magyarul és angolul megjelent monumentális alkotás Kárpát-medence szerte nagy nyilvánosságot kapott. Szék élete, egykori lakói elevenednek meg a lapjain a fotóművész lencséjén keresztül halhatatlanná tett pillanatok révén.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Diszpolgarra-avattak-Szeken-Korniss-Peter-fotomuveszt

 

 

--A Degré Alajos Olvasókör decemberi ülése Lippán

2023. december 18-án a lippai Hildegardis Ház üléstermében a helybeli Degré Alajos Olvasókör karácsonyi hangulatban tartotta meg a decemberi ülését. Karácsonnyal kapcsolatos írásokat olvasott fel Igna Ilona, Simó Luca és Boda Ferenc, karácsonyhoz kötődő költeményeket szavalt Czernák Ferenc. Az irodalmi rész után megtartották az RMDSZ helybeli szervezetének tisztújítását is.

Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/irodalmi-ules-rmdsz-tisztujitas-lippan

 

 

--Túlélt egy villámcsapást, majd kápolnát épített Sepsiszéki Nagy Balázs

Sepsiszéki Nagy Balázs Újjászületés villámcsapás által című könyvét mutatták be 2023. december 11-én a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében. A kötetlen hangvételű bemutatón a szerző elmesélte a kötet létrejöttének történetét, fotók segítségével bemutatta családja csinódi életét, ugyanakkor egy adventi írását is megosztotta a hallgatósággal.

A szerző beszélgetőtársa Kocsis Károly volt, aki bevezetőjében elmondta: Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzszakot végzett Budapesten, majd hazatért Székelyföldre, és ötszáz települést járt be, hogy aztán négy kötetben mutassa be azokat az olvasóknak Székelyföld falvai a huszadik század végén című munkájában. Ekkor jutott el Csinódra, az Úz-folyó mentén fekvő csángó településre is, ahová 2011-ben költözött családjával, és ahol a jelentős életmódváltás ellenére megtalálták számításukat.

Sepsiszéki Nagy Balázs elsőként a könyv születésének történetét ismetette. Elmondta, a kötet előzménye egy füzet volt, amelyet az őt 2014-ben ért villámcsapásból való felépülését követően írt meg feleségével közösen. Az eredeti kiadványt a szerző további három írással bővítette ki, amelyek az Úz völgye néprajzát, a csinódi Gyümölcsöltó Boldogasszony-kápolna történetét, illetve az általa kezdeményezett Székelyföldi Vándorbölcsőprogramot mutatják be.

A néprajzkutató a baleset kapcsán elmondta, a villámcsapás után elvesztette az eszméletét, majd amikor másnap reggel felébredt a kórházban, nem ismerte meg feleségét és gyerekeit sem, sőt a saját nevére sem emlékezett. „Felépülésem az értem elmondott rengeteg imának az eredménye. Megtapasztaltuk azt, hogy milyen, amikor több száz ember imádkozik egy bajbajutott emberért, hogy kapjon kegyelmet és épüljön fel” – vallotta.

A képes bemutatót követően a szerző egy adventi írását olvasta fel a csinódi karácsonyvárásról, majd hosszú távú tervei kapcsán elmondta, a kápolna mellett szeretne egy botanikus kertet létrehozni, ahol különböző fafajták és gyógynövények lesznek megtekinthetők. Az esemény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/tulelt-egy-villamcsapast-majd-kapolnat-epitett-sepsiszeki-nagy-balazs/

 

 

ÉVFORDULÓK

 

--Kós Károlyra emlékeztek születésének 140. évfordulóján

2023 decemberében több rendezvénnyel is ünnepelték a 140 éve született Kós Károlyt, Erdély 20. századi polihisztorának kivételes életútjára emlékezve. Kós Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) Erdély meghatározó szellemiségű személyisége, építész, grafikus, író, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár és politikus volt. Születésnapját, december 16-át a magyar Országgyűlés 2023-ban a magyar építészet napjává nyilvánította.

2023. december 7-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban Kós Károly épületei Sepsiszentgyörgyön címmel szerveztek eseményt, amelyen Jánó Mihály ismert művészettörténész és Vargha Mihály neves erdélyi képzőművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója mutatta be Kós Károlynak azt az építészeti munkásságát, amely Háromszék központjához, Sepsiszentgyörgyhöz kötődik.

A beszélgetésről a Főtér portálon Sánta Miriám beszámolóját olvashatjuk: https://foter.ro/cikk/hol-van-a-legtobb-kos-karoly-epulet-erdelyben/

Ugyancsak Kolozsváron 2023. december 15-én szervezett előadássorozatot a Mathias Corvinus Collegium (MCC). Amint a közleményében olvasható: ‘Kós bizonyára az egyik legerdélyibb alakja a 20. századnak, világlátása máig inspirálóan hat társadalmunkra.’ Az eseményen az életmű elismert szakértői tartottak előadást, így dr. Gall Anthony Kós Károly-kutató, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának dékánja is. Az ausztrál származású szakember 1993-ban telepedett le Magyarországon. 2018-ban Ybl-díjjal tüntették ki Kós Károly örökségének méltó közvetítéséért, a szecessziós és népi építészet szakértőjeként végzett munkájáért, valamint kutatói, építésztervezői és oktatói tevékenysége elismeréséért. Továbbá dr. K. Lengyel Zsolt történész, politológus, szerkesztő, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének vezetője, az MCC oktatója és dr. Hunyadi Attila Gábor gazdaságtörténész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának adjunktusa, az MCC oktatója is az előadók között volt. Az esemény moderátora dr. Veress Emőd jogász, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója, az MCC oktatója volt.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/tobb-esemennyel-emlekeznek-kos-karolyra-kolozsvaron-a-polihisztor-szuletesenek-140-evfordulojan

Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly által tervezett, nemrég felújított Székely Nemzeti Múzeumban örökségének tisztelői és a kós károlyi építészeti vonal követői elemezték munkásságának egy részét, főként az építészetét. Az eseményt a polihisztor születésnapján, 2023. december 16-án szervezték. Az Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE) és a Székely Nemzeti Múzeum közös szervezésében lezajlott találkozóról a Transtelex újságírója, Tőkés Hunor tudósított.

Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2023/12/18/kos-karoly-140-sepsiszentgyorgy-szekely-nemzeti-muzeum-emlekezes

 

 

--A százötven éve született gróf Bánffy Miklósra emlékeztek

‘Arisztokrata származás, rendkívül ígéretes és sokoldalú tehetség, felfelé ívelő pályafutás, az első, majd a második világháború azonban mindent tönkretett – röviden így is összefoglalható gróf Bánffy Miklós (1873–1950) életútja. A megpróbáltatások ellenére azonban mindvégig kitartott szülőföldje, Erdély és a magyarság ügye mellett. Komoly érdeme volt abban, hogy 1944 őszén Kolozsvár nem vált hadszíntérré. A politikai karrierrel párhuzamosan íróként és illusztrátorként is jelentős munkásságot hagyott hátra. Főműve a háromkötetes Erdélyi történet, amelyet az elmúlt évtizedekben több nyelvre, legutóbb románra is lefordítottak’ – hangzott el a Kolozsvár Társaság rendezvényén, amelyen a százötven éve született gróf Bánffy Miklósra emlékeztek az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, 2023. december 12-én. Az író, politikus alakját Gaal György helytörténész elevenítette fel vetített képes előadásában.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/mindvegig-kitartott-szulofoldje-erdely-es-magyarsag-ugye-mellett

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Diszmagyarban-tett-husegeskut-a-roman-kiralynak-az-egyik-leghiresebb-erdelyi-fonemes-Grof-Banffy-Miklos-utja-a-politikatol-a-muveszetekig

 

 

--Beszélgetések egy parasztház tornácán – 95 éve született Domokos Géza

‘Mit jelent napjainkban a Kriterion Könyvkiadó azon kívül, hogy könyvespolcainkat nagyrészt a művelődési intézmény által megjelentetett kötetek díszítették az 1970-es, 1980-as években? Milyen formában és hol, milyen közegben értékesíthető, „szórható” lényege, tapasztalata, módszere? Vagy csupán irodalomtörténeti, kultúraközvetítői kuriózumként gyarapítja majd a művelődési emlékezetet? Székelyföld folyamatosan élenjáró helyet mondhatott magáénak a könyvvásárlásban, -olvasásban romániai viszonylatban az 1989-es rendszerváltás előtt, városon és falun egyaránt. Megmaradt-e, érzékelhető-e az olvasás, általában a tájékozódás igénye, illetve e magatartást kísérő kulturáltság állapota? Ha most is élne, milyennek ítélné meg Domokos Géza a művelődés, a közélet, nemzeti kisebbségünk helyzetét, jövőjét? Milyen emlékképeket őriznek magukban Domokos Gézáról közvetlen szomszédai Papolcon?’

Ezek a kérdések hangzottak el azon a beszélgetésen, amelyet Domokos Géza születésének 95., halálának 16. évfordulója kapcsán Dioméd árnyékából a Kriterion – Beszélgetések egy parasztház tornácán címmel szervezett Papolcon a Domokos Géza Egyesület 2023. decemberében.

A kérdésekre Beke Mihály András (Beke György fia) író, újságíró, műfordító, kultúrdiplomata, első beosztott konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán és Gergely Edit sepsiszentgyörgyi író, költő, műfordító kereste a választ. A beszélgetés moderátora Domokos Péter, a Domokos Géza Egyesület elnöke volt.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/162614/95-eve-szuletett-domokos-geza-beszelgetesek-egy-paraszthaz-tornacan

 

 

ELHALÁLOZÁS

 

--Meghalt Kovács András Ferenc költő

Hatvannégy éves korában, 2023. december 30-án hajnalban elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztője.

1959. július 17-én született Szatmárnémetiben, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, 1978-ban érettségizett a helyi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) végezte, 1984-ben szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát. 1984 és 1989 között Székelyudvarhely környéki helységekben tanított. 1990-től a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, 2008 és 2019 között pedig főszerkesztője volt.

Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, a kortárs magyar költészet kiemelkedő egyénisége. Virtuóz formaérzékkel alkotó költő, verseiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg.

Válogatta Marin Sorescu Kábulat című verskötetét, Federico García Lorca Legszebb verseit.

1996-ban József Attila-díjat kapott. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díját a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért, műfordításaiért, páratlan költői képzettségéért. 2010-ben a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kossuth-díjjal tüntették ki. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért 2020-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. 2022-ben Prima díjat, 2023-ban Bertók László költészeti díjat kapott.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/162895/elhunyt-kovacs-andras-ferenc

 

 

--Elhunyt Veres István műfordító, újságíró

Életének 74. évében, súlyos betegség után, 2023. december 30-án elhunyt Veres István, a Szatmári Friss Újság és a Szatmári Magyar Hírlap egykori főszerkesztője.

Az újságíró és műfordító 1950. július 24-én született Uzonban, majd 1969-ben érettségizett Sepsiszentgyörgyön. Első írása a Brassói Lapokban jelent meg 1972-ben, amikor gyakornokként dolgozott a lapnál. A továbbiakban a romániai német irodalommal foglalkozott a Korunkban és az Igaz Szóban, szemlézte az erdélyi német könyvújdonságokat, folyóiratokat, illetve fordította fiatal költők verseit.

Sokrétű, jelentős tevékenységével örökre beírta magát az erdélyi sajtótörténelembe. Keze alatt számos ifjú újságíró kezdte meg a munkát, és tanultak tőle a szakma gyakorlati és elméleti részéről. Újságírói munkáját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete 2008-ban Nívódíjjal ismerte el.

A helyi magyar közösségért nem csak újságíróként, főszerkesztőként dolgozott: az RMDSZ képviseletében megyei tanácsosi feladatokat is ellátott. Nyugdíjazása előtt több évig a Szatmár Megyei Könyvtár munkatársa volt.

Műfordítóként több kötete is megjelent, elsősorban romániai német írók művei láttak napvilágot munkája nyomán magyar nyelven. 

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/belfold/Elhunyt-Veres-Istvan-a-szatmari-magyar-ujsagiras-meghatarozo-alakja

 

 

--Meghalt Onagy Zoltán író, szerkesztő

 „2023. december 16-án hajnalban, 71. születésnapja előtt nem sokkal elhunyt Onagy Zoltán író, szerkesztő, a magyarországi online kulturális tartalomszolgáltatás egyik úttörője, a Terasz.hu magazin irodalmi szekciójának szerkesztője (2001-2005), később az Irodalmi Jelen prózarovatának vezetője. Legutóbbi műve 2023-ban jelent meg, A helyettes harmadik regénye címmel. Esztergomban élt” – adta hírül Facebook-oldalán a Litera szerkesztősége.

Onagy Zoltán 1952. december 27-én született Budapesten. Gyermekkorát a Nógrád megyei Lókos tanyán töltötte. Levelező szakon érettségizett, eredeti szakmája szerint nyomdász, magas- és síknyomó mester volt.

2013-tól szabadúszóként dolgozott. Írásai számos folyóiratban megjelentek, egyebek közt az Élet és Irodalom, a Forrás, a Helikon, a Hitel, az Irodalmi Jelen, a Jelenkor, a Kalligram, a Kortárs, a Korunk, a Látó, a Librarius, a Litera, a Magyar Napló, a Mozgó Világ és a Tiszatáj című lapok hasábjain találkozhattunk szövegeivel. 2015 elején A bőség zavara címmel szubjektív világirodalmi áttekintést indított el egy közösségi portálon, ahol több mint kétezer-ötszáz szócikket publikált.

Forrás: https://fidelio.hu/konyv/elhunyt-onagy-zoltan-iro-180184.html

 

 

--Elhunyt Krebsz János író, kritikus, publicista

2023. december 28-án helyezték végső nyugalomra Siklóson az erdélyi magyar kultúrához több szállal kötődő Krebsz János írót, újságírót, szakírót, tanárt.

Krebsz János 1954-ben született, magyar-orosz szakos általános iskolai tanári, magyar nyelv és irodalom szakos, valamint filozófia szakos középiskolai tanári diplomával rendelkezett. Pályafutását általános iskolai tanárként kezdte, 1986-tól 1993-ig gimnáziumi tanár. 1993-ban a Regionális Oktatási Központ munkatársa, 1994-től a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetében dolgozott, 1995-től 1999-ig a Nemzetközi Hungarológiai Központ alkalmazásában a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén lektori munkát végzett. 1999-től 2001-ig a Baranyai Pedagógiai Szolgálatok Központja munkatársa, 2001-től 2006-ig ismételten a Bukaresti Egyetemen volt vendégtanár, ezt követően pedig oktatási szakértőként dolgozott Baranya megyében. Rendszeresen jelen volt cikkeivel, riportjaival, elemzéseivel a romániai magyar sajtóban (Romániai Magyar Szó, Új Magyar Szó, Maszol, Főtér, Új Hét stb.).

2009-ben Csángóföldi utazás című szociológiai riportkötetét a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó adta ki népszerű, Utak, tájak, emberek c. sorozatában. Ez a munkája (https://mek.oszk.hu/10600/10698/) és négy másik kötete a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhető: Igazi Péhoward (https://mek.oszk.hu/10200/10200/) - szatirikus regény; Nyolckampó (https://mek.oszk.hu/10400/10425/) és Órarend (https://mek.oszk.hu/10400/10480/) – regények; Oldalnézet. Olvasónaplómból - recenziók, kritikák (https://mek.oszk.hu/11100/11111/).

Forrás: Szonda Szabolcs, Bod Péter Megyei Könyvtár

 

 

AJÁNLÓ

 

--Székely szimbólumok régen és ma – bemutatták Mihály János új könyvét

Mihály János történész több évtizede kutatja a székely címereket, zászlókat, pecsétnyomatokat és különféle műalkotásokon, építményeken fellelt jelképeket. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa Székelyudvarhelyen, 2023. december 11-én mutatta be legújabb, a székely szimbólumok múltját és jelenét ismertető kötetét. A szerzővel P. Buzogány Árpád, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa beszélgetett. A kötet összegző kiadvány, zászló-, címer- és pecséttörténeti tárgyi emlékeket bemutató tanulmányokat tartalmaz.

A Hargita Népe napilapban Pál Emil tudósított az eseményről:

‘A történész szerint függetlenül attól, hogy csíki vagy udvarhelyszéki pecséteket vizsgálunk, a környékbeli pecsétek túlnyomó többsége csak székely jelképekből tevődik össze. A Homoródmentét azért érdemes címertani szempontból kiemelni, mert igencsak gazdag a fennmaradt emlékek tekintetében. A homoródjánosfalvi templom szentélyében tíz címerpajzs található a gyámköveken, különböző ábrázolásokkal, a homoródszentmártoni templom egyik harangján pedig a Kornis‑család címere ékeskedik – sorolta a kutató.’

‘A történész azt is elmondta, hogy az egyik legkiemelkedőbb lelet az ősi székely címer, ami a székelydályai református templom mennyezetén látható: vörös mezőben, egy derékszögben hajlított páncélozott kar kardot tart, ami egy koronát, egy szívet és egy medvefejet döf át. A történész ezt követően zászlótörténeti ízelítőt is adott a közönségnek. Mint mondta, bár érték a zászlóhasználatot külső hatások – mint a ’48‑as forradalom és szabadságharc kitörése –, ám ezek nem nyomták el az eredeti székely jelképeket, az aranyló napot és az ezüstös holdsarlót. A jelenleg használt székely zászlóról, amit a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére tervezett Kónya Ádám hajdani sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató, elmondta, hogy alapjául Székely Mózes fecskefarkú lovassági zászlója és egy korabeli gyalogsági zászló szolgált, utóbbin megjelent a nap, a hold és a Szent András-kereszt.’ (…)

Forrás:  https://hargitanepe.ro/kozeppontban-a-szekely-szimbolumok

 

 

--Újjászületés villámcsapás által – Sepsiszéki Nagy Balázs könyvét mutatták be

Sepsiszéki Nagy Balázs Újjászületés villámcsapás által című könyvét mutatták be 2023. december 11-én este a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében. A közvetlen hangvételű bemutatón a szerző elmesélte a kötet létrejöttének történetét, fotók segítségével bemutatta családja csinódi életét, ugyanakkor egy adventi írását is megosztotta a hallgatósággal.

A szerző beszélgetőtársa Kocsis Károly, a Székely Hírmondó főszerkesztője volt, aki bevezetőjében elmondta, Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzszakot végzett Budapesten, majd hazatért Székelyföldre, és ötszáz települést járt be, hogy aztán négy kötetben mutassa be azokat az olvasóknak Székelyföld falvai a huszadik század végén című munkájában. Ekkor jutott el Csinódra, az Úz-folyó mentén fekvő csángó településre is, ahová 2011-ben költözött családjával, és ahol a jelentős életmódváltás ellenére megtalálták számításukat.

Sepsiszéki Nagy Balázs elsőként a könyv születésének történetét ismertette. Elmondta, a kötet előzménye egy füzet volt, amelyet az őt 2014-ben ért villámcsapásból való felépülését követően írt meg feleségével közösen. Az eredeti kiadványt a szerző további három írással bővítette ki, amelyek az Úz völgye néprajzát, a csinódi Gyümölcsöltó Boldogasszony-kápolna történetét, illetve az általa kezdeményezett Székelyföldi Vándorbölcsőprogramot mutatják be.

A néprajzkutató a baleset kapcsán elmondta, a villámcsapás után elvesztette az eszméletét, majd amikor másnap reggel felébredt a kórházban, nem ismerte meg feleségét és gyerekeit sem, sőt a saját nevére sem emlékezett. ‘Felépülésem az értem elmondott rengeteg imának az eredménye. Megtapasztaltuk azt, hogy milyen, amikor több száz ember imádkozik egy bajbajutott emberért, hogy kapjon kegyelmet és épüljön fel’ – vallotta. A szerző felgyógyulása után feleségével kezdte el a csinódi, csutakokból összerakott kápolna építését, saját bevallása szerint az égiek kérték ezt tőle a gyógyulása idején, a kápolnát Gyümölcsöltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/tulelt-egy-villamcsapast-majd-kapolnat-epitett-csinodon

 

 

--Színes Erdély csodás hanggal fűszerezve – Benedekffy Katalin könyvbemutatója

Nem csak szépen kivitelezett, de hasznos, egyedi, hiánypótló és friss, nyomdaillatú kiadványhoz juthattak hozzá mindazok, akik 2023. november 16-án az aradi Jelen Házban részt vettek Benedekffy Katalin rendhagyó könyvbemutatóján. Rendhagyó volt, hiszen a szerző életpályája sokoldalú, szerteágazó, és még mielőtt a könyvre irányult volna a szó, csodálatos hangjából is kaptak ízelítőt a jelenlévők. Énekművész, szoprán operaénekes, színész, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, Prima díjas, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjas művésze egy erdélyi turné – Négyfalu, Vizakna, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Déva, Vajdahunyad, Arad – utolsó állomásaként Aradon mutatta be az Egy csipetnyi Erdély című képes albumot – ahogyan ő nevezi a könyvét. A 216 oldalas kiadvány szemet is gyönyörködtető, erdélyi fotósok képeivel kiegészülve hasznos olvasmány lehet az egész családnak. Benedekffy Katalin tájegységekre bontva mutatja be Erdélyt, a székely népet a jellegzetes balladákon, mondákon, legendákon, valamint a hagyományokon és a tájegységekre jellemző finom ételeken keresztül. A könyv értékét növeli a sok szép vers, a sok lenyűgöző fénykép, amelyek látványban is közelhozzák Erdélyt az olvasóhoz. A kiadványhoz tartozik egy CD, amin egy 70 perces hanganyagban hallhatók mesék, dalok, versek, erdélyi népi játékok stb.

Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/szines-erdely-csodas-hanggal-fuszerezve

 

 

--’Mindig több az ember, mint a fogyaték’ – beszélgetés az Egymásmesék szerzőjével

Dr. Berszán Lídia kolozsvári egyetemi oktatóval, integráltjátszóház-vezetővel, az Egymásmesék című, a fogyatékkal élő gyerekek iránti érzékenyítést célzó mesekönyv szerzőjével beszélgetett a Maszol portál újságírója munkájáról, valamint a Koinónia Kiadónál 2023-ban megjelent kötetről. Részlet a beszélgetésből:

‘– Miért a szépirodalmat választottad kifejezési formának? Honnan jött az ötlet, hogy meséket írj? Hogyan tudnád meghatározni műfaji szempontból, milyen meséket tartalmaz a kötet?

– Legszívesebben érzékenyítő történeteknek nevezném az Egymásmesék tartalmát. De annak is örülök, amikor szépirodalminak tekintik, ilyenként olvassák. Úgy gondolom, úgy tapasztalom, vannak olyan árnyalatai a speciális igény által meghatározott létezésnek, amelyek nehezen mondhatók el szaknyelven. Ezekben az írásokban igyekeztem nem a másságot helyezni előtérbe, mert a másság túlhangsúlyozása nem kedvez az elfogadásnak.

(...) Az ‘egymás’ mindannyiunkra alkalmazható kifejezés. Külön-külön mind egymás vagyunk a körülöttünk levőknek. Sokszor, sokfelé elmondom, hogy mennyi mindent tanultam és tanulok ezen a közös úton.’

Forrás és a teljes interjú itt: https://maszol.ro/kultura/Mindig-tobb-az-ember-mint-a-fogyatek-egymast-erezni-meselni-a-fontos

 

 

--Elkápráztatni az Arany-rajongókat – megjelent Nagyszalonta kalendáriuma

Többek közt Arany Lászlóról, Arany János fiáról, valamint Dánielisz Endre nemrég elhunyt helytörténészről is szól a frissen megjelent Nagyszalonta-kalendárium, amely Tódor Albert, a város egykori polgármestere szerkesztésében látott napvilágot.

‘Az eddigi kalendáriumokban mindig fontos szerepet kapott Dánielisz Endre helytörténész, polihisztor, aki természetesen az idei számban is jelen van, sajnos, annak a szomorú eseménynek a kapcsán, hogy 98 esztendős korában elhunyt. Búcsúlevélnek is mondható, hátrahagyott üzenetében többek közt elmondja, hogy hídépítő igyekezett lenni. „Hidat próbáltam építeni a múlt és a jövő között a rendelkezésemre álló jelen felhasználásával. Életem egyik fontos feladatának a szalontai szellemi kincsek megmentését tartottam. Ennek a célnak a szolgálatába állítottam életemet. Az eredmény: több mint negyven könyv, sok száz cikk, melyben megfogalmaztam Nagyszalonta múltját, erényeit, érdemeit és szépségeit, amiért szeretni kell ezt az Istenáldotta helyet.’ Dukrét Géza, Székely Ervin és nevüket elhallgató több barátja és ismerőse eleveníti fel egy-egy rövid írásban Dánielisz Endre életének epizódjait. Arany János kapcsán is sikerült egy sor eddig nem a maga teljességében taglalt témát feleleveníteni, mint például Szendrey Zsigmond teszi annak kapcsán, hogyan is él tovább Arany a szalontaiak emlékezetében, vagy Oláh-Gál Róbert Arany születési dátumával, Balogh László pedig Arany János anyai ági nemesi származásával kapcsolatban.’ – ajánlja a kiadványt Molnár Judit.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/elkapraztatni-az-arany-rajongokat-n-megjelent-nagyszalonta-kalendariuma-az-orok-idot-kisero-naptar

 

 

--Könyvajánló: erdélyi kiadók gyerek-, ifjúsági és felnőtteknek szóló könyvei

Az erdélyi kiadók évről-évre különlegesebbnél különlegesebb könyvújdonságokat mutatnak be, amelyek közt minden korosztály számára fellelhető a legtökéletesebb karácsonyi ajándék. Az IDEA Könyvtér segítségével az elmúlt évek legjobb gyerek-, ifjúsági és felnőtteknek szóló könyveit gyűjtötte össze a Maszol.ro portál könyvajánló cikke 2023 decemberében.

A lista első helyén László Noémi Keljfeljancsi című mesekönyvét említik (Gutenberg Kiadó, 2023). 2023-ban Madách Imre születésének 200. évfordulójára is emlékeztünk. Ennek apropóján készült el a Kriterion Könyvkiadó legújabb kiadványa, a költő fő művének, Az ember tragédiájának újrakiadása, Orth István képzőművész gyönyörű illusztrációival. Aki szereti a magyar irodalom nagy klasszikusait, ez a kiadvány biztosan féltett kincse lesz majd a könyvespolcának

Forrás és a teljes könyvajánló itt: https://maszol.ro/kultura/Mi-keruljon-a-fa-ala-Karacsonyi-konyvajanlo-minden-korosztalynak

 

 

DÍJAK

 

--Tompa Andrea kapta a 2024. évi Mészöly Miklós-díjat

A Mészöly Miklós-díj 2024. évi díjazottja Tompa Andrea. A zsűri eddigi egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért és különösen a Sokszor nem halunk meg című regényéért részesítette az elismerésben – közölte a Mészöly Miklós Egyesület. A díjat 2004-ben alapították és évről évre olyan íróknak ítélik oda, akik jelentős szépirodalmi, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hoztak létre, és fontos társadalmi kérdésekben hallatják a hangjukat. A díjat minden év január 19-én, a Mészöly Miklós születésének évfordulóján rendezett emléknapon adják át az író szülővárosában, Szekszárdon. Az ünnepélyes díjátadót követően Visy Beatrix beszélget Tompa Andreával a Művészetek Házában. Ekkor adják át a Mészöly Miklós Emlékplakettet is, amelyet Baranyai László vehet át.

A Könyves Magazin 2023 májusában Tompa Andreával készített interjúja itt olvasható: https://konyvesmagazin.hu/nagy/tompa_andrea_sokszor_nem_halunk_meg_jelenkor_csalad_erdely_identitas_haboru.html

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/tompa_andrea_kapta_a_2024_evi_meszoly_miklos_dijat.html

 

 

--A Látó szépirodalmi folyóirat 2023-as nívódíjasai

Harminckettedik alkalommal osztotta ki a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Harmincegy év alatt közel 100 alkotó vehette át vers, próza, esszé, kritika, dráma és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség. A Látó nívódíjainak átadására 2023. december 15-én került sor a marosvásárhelyi Bernády Házban. Elismerésben részesült Bán-Horváth Veronika (vers), Jakabffy Tamás (esszé), Szekernyés Tünde (kritika) és Zeck Julianna (próza). A Jackovics-díj idei nyertese Székely Csaba Az igazság gyertyái című drámájáért. Az est házigazdája Vida Gábor, a Látó főszerkesztője volt, aki a tavalyi Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron az Év szerzője díjat vehette át.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Ok-kapjak-a-Lato-szepirodalmi-folyoirat-nivodijait

https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-lato-nivodijai-2023-ban

https://www.e-nepujsag.ro/articles/lato-nivodijak-2023

 

 

--Átadták a 2023-as Déry-díjakat

2023-ban is átadták a magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerését, a Déry Tibor-díjat. A kuratórium ezúttal a következő szerzőket részesítette jutalomban kiemelkedő irodalmi munkásságukért: Ladik Katalin költő, performer, színész, Mohácsi István író, színdarabíró, dramaturg és Mohácsi János rendező, színész, egyetemi tanár, forgatókönyvíró; Nagy Gabriella író, szerkesztő, irodalomszervező; Ilma Rakusa író, fordító. A kitüntetést 2023. december 1-én adták át a díjazottaknak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/ok-kapjak-a-2023-as-dery-dijakat.html

 

 

--Kontra Ferenc író Prima Primissima-díjas

2023-ban is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten december 1-én.

(...) magyar irodalom kategóriában Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő vehette át az elismerést.

Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/atadtak-az-idei-prima-primissima-dijakat.html

 

 

--Radnai Dániel Szabolcs kapta a Kálmán C. György-díjat

A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya és a Literatura folyóirat 2022-ben irodalomkritikusi díjat alapított Kálmán C. György (1954–2021) emlékére. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet a sokoldalú, tájékozott, invenciózus, egyéni hanggal és karakteres véleménnyel rendelkező fiatal magyar irodalomkritikusokra. Az ünnepélyes díjátadón 2023-ban Radnai Dániel Szabolcs vehette át a díjat. Laudációt mondott Szolláth Dávid.

Forrás: https://litera.hu/hirek/radnai-daniel-szabolcs-kapta-a-kalman-c-gyorgy-dijat.html

 

 

--Bognár Péter kapta a Zelk Zoltán-díjat

A névadó születésének száztizenhatodik évfordulója előtt két nappal, 2023. december 16-án átadták az egyik legtekintélyesebb magyar költészeti elismerést, a Zelk Zoltán-díjat. A 2000-ben alapított díjat tavaly Bognár Péter költő, regényíró vehette át a Zelk Zoltán Alapítvány kuratóriumából álló zsűritől Budapesten, a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban.

Forrás és a díjazott ismertetése itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/bognar_peter_zelk_zoltan_dij.html

 

 

--Kovács András Ferenc és Láng Orsolya kapták a Bertók-díjat

2023. december 6-án harmadszorra adták át a pécsi költőről, Bertók Lászlóról elnevezett független irodalmi díjat. 2023-ban először egy fiatal, pályája első szakaszában járó költőt is kitüntettek. Az életműveket elismerő nagydíjat ezúttal Kovács András Ferencnek ítélte oda a kuratórium, amelynek tagja Ágoston Zoltán,  a Jelenkor főszerkesztője, Bertók Attila, a költő fia, Parti Nagy Lajos költő, valamint Takáts József eszmetörténész, kritikus. A költőt és pályáját Takáts József méltatta. A nagydíj mellé Burkus Judit képzőművész készített műtárgyat. A szerzővel Ágoston Zoltán beszélgetett. A kisdíjat első ízben Láng Orsolya kapta, aki személyes okoknál fogva nem tudott részt venni az ünnepélyes átadón, ezért videón mondott köszönetet. (A Prae és a Lector Kiadó közös gondozásában Személyes okok címmel jelent meg kötete 2021-ben, Lapis József szerkesztésében.). A kisdíjast Codău Annamária kritikus, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője laudálta. A díjjal járó műtárgyat Sárkány Balázs szobrászművész alkotta.

Forrás: https://www.prae.hu/news/44101-kovacs-andras-ferenc-es-lang-orsolya-kapta-a-bertok-dijat/

 

 

--Füst Milán-díjat kapott Szvoren Edina és Kukorelly Endre

A Füst Milán-díjat 1975-ben alapította a művész özvegye, Helfer Erzsébet, azoknak az íróknak a díjazására, akik az egyetemes emberi értékeket magas színvonalon képviselik. Az elismerést kétévente adják át költők, illetve prózaírók számára. Tavaly két költő, Borsik Miklós és Horváth Eve, 2021-ben pedig Bán Zsófia és Láng Zsolt vehette át a kitüntetést. A 2023-as elismeréseket december 5-én adták át az Írók Boltjában Szvoren Edinának és Kukorelly Endrének, a két művészt Deczki Sarolta és Garaczi László laudálta.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/fust_milan_dij_szvoren_edina_kukorelly_endre_2023.html

 

 

--Pál Sándor Attila kapta a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

Pál Sándor Attila költő lett a 2023. december 9-én, tizenegyedik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj győztese. A nettó 6000 eurós ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, a tárgyévben új kötettel jelentkező, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása. A díjátadón Keresztury Tibor, a kuratórium elnöke méltatta a díjazott Daloskönyv című kötetét, miután hangsúlyozta az ösztöndíj jelentőségét a kortárs magyar irodalom, legfőként pedig a fiatal írók, irodalmárok támogatására fordított anyagi források szűkössége idején. Bejelentette, hogy a program az alapító halála ellenére a jövőben is folytatódik.

Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/horvath_peter_irodalmi_osztondij_2023_gyoztes.html

 

 

--Kupihár Rebeka kapta a Petri-díjat 2023-ban

A Petri-díjat 2023-ban Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című kötete kapta. A szerző a díjat 2023. december 22-én, Petri György 80. születésnapján, a Fugában vehette át. A díj legfontosabb részeként a Magvető Kiadó megjelenteti a szerző művét, továbbá megkapja Bálványos Levente képzőművész alkotását. A Petri György-díjat a legígéretesebb, kötet nélküli pályakezdőnek adják át.

Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/kupihar-rebeka-kapja-iden-a-petri-dijat.html

 

 

MOZAIK

 

--Jon Fosse: ‘A félelem elvette tőlem a nyelvet, és vissza kellett szereznem’

2023-ban az irodalmi Nobel-díjat a norvég író, költő és drámaíró Jon Fosse kapta, ‘újító prózájáért, színdarabjaiért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak’. A díjátadó alkalmával, 2023. december 8-án a Svéd Akadémián tartott beszédét azzal zárta, hogy gyakran ír az öngyilkosságról, mert megérintette, amikor az olvasói arról meséltek neki, hogy megmentette az életüket. ‘Mindig is tudtam, hogy az írás életeket menthet, talán még az enyémet is megmentette.’

Jon Fosse beszédének angol fordítása a Nobel-díj hivatalos honlapján olvasható: https://www.nobelprize.org/prizes/literature/2023/fosse/lecture/

Portré Jon Fosséról és életművéről a Könyves Magazin oldalán: https://konyvesmagazin.hu/nagy/jon_fosse_irodalmi_nobel_ujnorveg_drama_szinhaz_knausgard.html

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/jon_fosse_nobel_eloadas_beszed.html

 

 

--Karácsonyi gyerekkönyvek könyvtári sikerlistája

Különleges vállalkozásra szánta el magát a MeseCentrum szerkesztősége. Budapesten kívül – a mesés számok bűvöletében – hét további vármegyei könyvtárat kerestek meg Magyarországon a kéréssel: írják meg, náluk melyik köteteket kölcsönzik előszeretettel gyerek és ifjúsági olvasóik a karácsonyi időszakban. A listákon 42 szerző összesen 77 könyve szerepelt. Ezek közül válogatták ki azt a tucatnyit, amelyek a legtöbb listán a legmagasabb helyezést kapták. Így állt össze a magyar könyvtárlátogatók kedvenc karácsonyi gyerek- és ifjúsági könyveinek összesített Top 12-es népszerűségi listája. A legnépszerűbb (leggyakrabban kölcsönzött) könyvek korosztályonként: Sven NordqvistPettson karácsonya (óvodások), Alex T. Smith: A kisegér, aki elhozta a karácsonyt (kisiskolások), J. K. Rowling: A karácsonyi malac (ifjúsági).

Forrás és a teljes cikk itt: https://mesecentrum.hu/konyvajanlok/karacsonyi-gyerekkonyvek-konyvtari-sikerlistaja-1.html

 

 

--2023 legjobb könyvei a Könyves Magazin szerint

A Könyves Magazin 2012 óta kiválasztja az év sikerkönyveit. A szerkesztők 2023-ban is listába rendezték a kedvenceiket. A lista vállaltan szubjektív, hiszen csak azokból a szépirodalmi könyvekből választottak, amelyeket olvastak, és amelyek elgondolkodtatták vagy megérintették őket a tavaly.

Karl Ove Knausgård Hajnalcsillag című műve lett a Könyves Magazin szerkesztősége szerint 2023-ban a legjobb szépirodalmi könyv. Kritika a regényről itt: https://konyvesmagazin.hu/kritika/karl_ove_knausgard_hajnalcsillag_magveto_regeny_harcom.html

A lista második helyét Vida Gábor Senkiháza című regénye foglalja el, mint a legjobb magyar szépirodalmi kötet. Kritika a regényről itt: https://konyvesmagazin.hu/kritika/vida_gabor_senkihaza_a_het_konyve_magveto.html

2023 legjobb 50 könyvéről a tízes listák a következő linkeken érhetők el:

10-1: https://konyvesmagazin.hu/nagy/2023_legjobb_konyvei_ev_konyve_10_1.html

20-11.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_20_11.html

30-21. https://konyvesmagazin.hu/nagy/2023_legjobb_konyvei_30_21.html

40-31.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/2023_legjobb_konyvei_40_31.html

50-41.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/2023_legjobb_konyvei_50_41.html

 

 

--A nyomtatott szövegek olvasása jobban fejleszti a szövegértést, mint a digitális olvasás

A Valenciai Egyetem tanulmánya szerint akár hat-nyolcszoros is lehet a különbség. Ennek részben az az oka, hogy a digitális szövegeket sokszor csak felszínesen futjuk át.

A Valenciai Egyetem kutatói több mint két tucat, 2000 és 2022 között megjelent, mintegy 470 ezer résztvevő eredményeit vizsgáló tanulmány adatait összegezve arra jutottak, hogy hosszú távon a nyomtatott szövegek olvasása akár hat-nyolcszorosára növeli az emberek szövegértési képességeit ahhoz képest, mint ha digitálisan olvasnának, írja a Guardian.

‘A szabadidős digitális olvasás gyakorisága és a szövegértési képességek közötti kapcsolat majdnem nulla’, mondta Ladislao Salmerón, a Valenciai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. Ennek oka az lehet, hogy ‘a digitális szövegek nyelvi minősége általában alacsonyabb annál, mint ami a nyomtatott szövegekben hagyományosan megtalálható’.

A közösségi médiában megjelenő szövegek például gyakran társalgási jellegűek, nélkülözve az összetett szószerkezeteket és érvelést. Ráadásul, amikor digitális szöveget olvasunk, ahhoz felszínesebben állunk hozzá, mint a nyomtatotthoz, gyakrabban átsiklunk bizonyos részek fölött. (…) A Review of Educational Research című folyóiratban közzétett tanulmány azt is megállapította, hogy míg az általános iskolások esetében a digitális olvasás és a szövegértés között negatív kapcsolat áll fenn, addig a középiskolások és az egyetemisták esetében ez a kapcsolat pozitívvá válik. Salmerón szerint ennek az lehet az oka, hogy a kisgyermekek kevésbé tudják kezelni a digitális eszközön való olvasást megzavaró olyan tényezőket, mint például a bejövő üzenetek. Az észlelés szabályozására való képességünk ugyanis csak a serdülőkorban fejlődik ki.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/nyomtatott_digitalis_olvasas_szovegertes_kutatat.html

 

 

--Árpád-házi hercegnőt azonosítottak egy vatikáni kódex titokzatos főszereplőjeként

Mostanáig ismeretlen volt a neve és a származása annak az úgynevezett bizánci királylánynak, aki a Vatikáni Könyvtár egyik görög nyelvű, sokat kutatott kódexe főszereplőjeként ismert.

Az 1272-re datált kézirat csupán annyit árul el, hogy egy nyugati hercegnőről van szó, aki egy keleti, bizánci trónörököshöz ment feleségül.

A kódexet a 17. századtól a vatikáni könyvtáros, Leone Allacci kezdte el tanulmányozni, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski írt róla, de nem jutott el a történelmi szereplő pontos azonosításáig. A rejtélyt Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is felfedte. A hercegnő szerinte nem más, mint magyarországi Anna, V. István lánya, aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül menjen a későbbi II. Andronikoszhoz. A hét pergamenlevélből álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album, amely részletes leírást ad a leánykérésről, a Konstantinápolyba való érkezésről, a házassági szertartásról. A középpontban a külföldről érkezett hercegnő szerepel, aki a bizánci császár fiának felesége lett.

A tudományos eredményeket a Collegium Hungaricum római magyar kulturális intézetben mutatták be. a Vatikáni Könyvtárral közösen megrendezett konferencián.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/vatikan_kodex_arpad_hazi_hercegno_anna.html

 

 

Szerkesztők:

 

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.