ReMeK-e-hírlevél

XVII. évf., 2022/11. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 

TARTALOM

 

PÁLYÁZATOK

--Méhes György tehetségkutató pályázat

KITEKINTŐ

--Közös konferenciát tartottak Magyarország és a Vatikán levéltári szakértői

--Megtartották a Frankfurti Könyvvásárt

--Tanácskozás az erdélyi magyar nőírókról

HAZAI

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--Helyismereti tankönyveket készítenek Háromszéken

--Elek apó hagyatéka tovább él

--Fantáziaregény Száldobosról

--Kié is a színház?

--Sepsiszentgyörgy az Írórezidencia Program első, határon túli állomása

--’Könyvben utazunk’ az idei marosvásárhelyi könyvünnep mottója

--Egy egész közösséget mozgatott meg a Kolozs, a fehér arany faluja című könyv

--Nagyváradi Könyvmaraton

--Nyomtatott lapok szűnnek meg

--Könyvtárat avattak Gelencén

-- Az újragondolás jegyében zajlott a nyolcadik pulzArt

--Az olvasás által többek leszünk

--Régi tévéműsorokat digitalizálnak a székelyudvarhelyi könyvtárban

--A megörökített gyergyói történelmet mentik

--Tamási Áront ünnepelve

--Kötet a nagykárolyi kastélyparkról

--Wanek Ferenc tudománynépszerűsítő előadása Székelyudvarhelyen

--Biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés és műhelymunka

DÍJAK

--Prima Primissima díjra jelölték Kovács András Ferencet

--Annie Ernaux kapta az irodalmi Nobel-díjat

--Vonnák Diána kapta a 2022-es Margó-díjat

--Elga Sakse kapta az idei Balassi műfordítói nagydíjat

--Háromszéken adták át az Orbán Balázs-díjakat

--Horváth Benji és György Alida kapott Csiki László-díjat

--Kovács katáng Ferenc kapta idén az Arany János-díjat

--Shehan Karunatilaka, Srí Lanka-i író kapta a Booker-díjat

--Szépíró-díjak 2022

AJÁNLÓ

--Szeptember legkeresettebb könyvei a Bookline-nál

--Mobilalkalmazás: magyar regényekben szereplő valós helyszíneket bemutató térkép

ÉVFORDULÓ

--25 éves a Székelyföld folyóirat: küldetésük korunk lenyomatát megörökíteni

ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és vizuális művész

INTERJÚ

--Mircea Cărtărescu: ,,Az irodalom megvédett az éhségtől, a hidegtől és a félelemtől”

--A férfi ha olvas

MOZAIK

--A naptárszerkesztő Benedek Elek

 

 

PÁLYÁZATOK

 

--Méhes György tehetségkutató pályázat

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi pályázatot hirdet az 1997. január 1-je után született alkotók számára próza és vers kategóriában.

A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak 3000, 2000 és 1500 lej összegben. A pályázóktól legfeljebb 20 000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) prózát, vagy 8–10 verset várnak, valamint a pályázathoz csatolt életrajzot.

Beküldési határidő: 2022. november 10. A pályázati anyagot a mehespalyazat@gmail.com címre várják. Eredményhirdetésre 2022. november 25-én kerül sor.

Forrás és részletek itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/mehes-gyoergy-tehetsegkutato-palyazat

 

 

KITEKINTŐ

 

--Közös konferenciát tartottak Magyarország és a Vatikán levéltári szakértői

Levéltárak és könyvtárak mint hidak címmel tartottak tudományos találkozót a vatikáni Cancelleria palotájában a magyar szentszéki nagykövetség szervezésében, 2022. október 4-én.

A szakmai és kulturális kapcsolatteremtést szolgáló konferencia ötletgazdája Tóth Krisztina történész volt, aki levéltári delegátus a szentszéki nagykövetségnél.

A kutató az MTI-nek elmondta, hogy a Rómában található levéltárakból, könyvtárakból, tudományos intézetekből és egyetemekről több mint ötvenen fogadták el a meghívást a konferenciára. Kifejtette, hogy a konferencia alkalmat adott a Szentszék és Magyarország tudományos intézetei közötti párbeszédre és az intézményes kapcsolatok elmélyítésére.

Forrás és a teljes cikk itt: https://mult-kor.hu/kozos-konferenciat-tartanak-magyarorszag-es-a-vatikan-leveltari-szakertoi-20221004

 

 

--Megtartották a Frankfurti Könyvvásárt

2022. október 19-én nyílt meg az idei Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója, amelyet két év kihagyás után ismét a hagyományos formátumban, jelenléti rendezvényként tartottak meg október 19. és 23. között.

Nagy öröm újra találkozni szerzőkkel, kiadókkal, partnerekkel, hiszen a személyes találkozás minden eddiginél fontosabb – emelte ki a megnyitó előtt tartott tájékoztatóján Jürgen Boos, a 74. alkalommal megrendezett vásár igazgatója.

A vásáron 95 országból 4000 vállalkozás vett részt kiállítóként – köztük könyvkiadók, terjesztők, irodalmi ügynökségek –, és több száz szerző mutatkozott be új vagy első munkájával. A rendezvény az első három szakmai nap után átalakult irodalmi fesztivállá, amelyre több ezer könyvbemutatót, felolvasást, pódiumbeszélgetést, író-olvasó találkozót szerveztek.

A vásár előestéjén adták át a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerésének számító Német Könyvdíjat. A 25 ezer euróval járó elismerést egy elsőkönyves svájci író, Kim de l'Horizon kapta Blutbuch című művéért, amelyen tíz évig dolgozott.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Megnyilt-a-Frankfurti-Konyvvasar

 

 

--Tanácskozás az erdélyi magyar nőírókról

Kit emlegetnek ma is, és kik merültek feledésbe az erdélyi női írók közül? Milyen poétikai vagy kontextuális okok állhatnak emögött? Vonhatunk-e párhuzamokat az erdélyi, a magyarországi és a vajdasági irodalom között? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fiatal Írók Szövetsége kétrészes beszélgetésének első estje, amelyre 2022. október 22-én a budapesti FUGA előadótermében várták az érdeklődőket. Balázs Imre József költővel, irodalomkritikussal, az Erdélyi magyar nőírók című kötet szerkesztőjével és Vallasek Júlia irodalomtörténésszel, irodalomkritikussal Szarvas Melinda irodalomtörténész, kritikus beszélgetett.

Az Erdélyi magyar nőírók című kötet szerzői a teljesség igénye nélkül foglalkoztak olyan erdélyi magyar szerzőkkel, mint Berde Mária, Thury Zsuzsa, Erdélyi Ágnes, Ignácz Rózsa, Varró Ilona, Hervay Gizella, Várady Emese, Adonyi Nagy Mária, Polcz Alaine és egy kortárs, fiatal szerző, Mărcuțiu-Rácz Dóra. A kötetbemutatóval egybekötött beszélgetés során azokra a kérdésekre keresték a választ az irodalomtörténészek, amelyek sokunkban felmerülhetnek, ha az erdélyi irodalomtörténetre gondolunk.

Forrás és a teljes cikk itt: https://irodalmijelen.hu/2022-okt-26-1417/nok-erdelyi-magyar-irodalomban

Milyen lehetne az erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány? A kötet azt a kérdést járja körül, hogy mi a feltétele annak, hogy a női írás számára saját hagyományt alkothassunk az elmúlt száz évre visszanézve, és eltüntessük a kulturális emlékezet néhány vakfoltját. Az összeállítás hiányt pótol ugyan, de nem törekszik teljességre. Célkitűzései közé tartozik jelentős írói teljesítmények felmutatása, releváns elemzési szempontok keresése, illetve a nőírói teljesítmények párbeszédbe állítása. A vizsgált szerzők névsora: Berde Mária, Thury Zsuzsa, Erdélyi Ágnes, Ignácz Rózsa, Varró Ilona, Hervay Gizella, Várady Emese, Adonyi Nagy Mária, Polcz Alaine, Mărcuțiu-Rácz Dóra. A kiadvány egy tervezett, hasonló tematikájú kötetsorozat első darabja.

A kötet szerzői: Ádám Szilamér, Airizer Andrea, Balázs Imre József, Balogh Mónika, Bucs Réka, Csiszer Katalin, Erdős Katalin, Fazakas Réka, Fodor Orsolya, Major Gergely, Miklós Dobos Noémi, Nagy Emese Ingrid, Sebestyén Kinga.

Forrás: https://ideakonyvter.ro/konyv/3284-erdelyi-magyar-noirok-9786067730326.html

 

 

HAZAI

 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Könyvbemutató - Gazda József: Miért is éltem?

A Kovásznán élő és alkotó művészeti író, szociográfus Gazda József két könyvének bemutatójára hívták az érdeklődőket 2022. október 5-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termébe. Az est házigazdája Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató volt, aki felhívta a figyelmet a teremben rögtönzött rendhagyó kiállításra, amely három Gazda-testvér, László, József és Klára munkásságát szemléltette könyveik által. Jelezte, Gazda Klára megbecsült néprajztudós, néhai Gazda László kevésbé ismert, de jelentős munkássággal rendelkező helytörténész. Kiemelte, Gazda József munkássága egy egész csapat számára is jelentős lenne, mégis a szerző felteszi a kérdést: miért is éltem? Munkássága meggyőző, ám a vallomásos önéletrajzi írásából kiderül, azért jogos a kérdés, mert még azonosított el nem végzett feladatokat.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/153199/akit-a-feladatok-kerestek-meg-

Új foglalkozássorozat: Hol folt, hol nem folt

A Bod Péter Megyei Könyvtár 2022. október és 2023. március közöttre tíz alkalomból álló, használt anyagokat alkalmazó kézműves programot hirdetett, amelynek témája: könyvekkel a bolygókímélő életért. Minden foglalkozás egy-egy, a környezettudatosságra ösztönző könyvre épül, amelyet a könyvtárosok ismertetnek, majd különböző technikával ökotárgyak készülnek az aktuális évszakhoz vagy ünnephez igazodva.

A foglalkozás felépítése:

- Egy választott könyv rövid ismertetése, vitaindító jelleggel

- Siker- és eredményorientált alkotómunka az újrahasznosítás jegyében. Tevékenységek: hímzés, fonalgrafika, körmöcskézés, papírhajtogatás, kézi és gépi varrás, ötletes ajándékok készítése újrahasznosított anyagokból, levendulazsák, szatyor varrása, bolygókímélő receptek megbeszélése.

Gyerekeknek és felnőtteknek párhuzamos foglalkozást tartanak. Az aktuális témára vonatkozóan a könyvtár állományában meglévő könyvek kölcsönözhetőek minden foglalkozáson.

Részletek és fotók az első két találkozásról itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/494493726060013

https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/503673468475372

Forrás: https://www.kmkt.ro/hol-folt-hol-nem-folt

Ismét indul a Könyvkaland!

A Bod Péter Megyei Könyvtár 5–8. osztályos tanulók jelentkezését várta a Könyvkaland című olvasásnépszerűsítő vetélkedőjének 2022-es kiadására.

A megmérettetés 2022. október 5. és november 29. között zajlik. A részt vevő csapatok elolvasnak egy-egy, korosztályuknak ajánlott irodalmi művet, és ezzel kapcsolatos feladatokat kell megoldaniuk, teljesíteniük. Két online forduló után részeredményt hirdetnek a szervezők, majd a legjobban teljesítő csapatok részt vesznek a döntőben, amelyet a könyvtárban rendeznek meg.

Forrás: https://kmkt.ro/ismet-indul-a-konyvkaland

Szvoren Edina-közönségtalálkozó - Összhangzattan prózában

Szvoren Edinát olvasva lenyűgöz a fogalmazásmódnak a szinte mérnöki pontossága, a látszólag kimért stílus mögött azonban nagyon nagy érzelmi, lelki mélységek húzódnak meg – mondta elöljáróban Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója azon a közönségtalálkozón, amelyet a pulzArt8 irodalmi programjának nyitóakkordjaként 2022. október 13-án tartottak a sepsiszentgyörgyi Zamat Kávézóban. A közönségtalálkozón Pieldner Judit helybeli irodalomtörténész faggatta Szvoren Edinát.

Szvoren Edina zeneelméletet és szolfézst tanít a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, talán ezért van, hogy a zene belopózik a szövegeibe mint szerkezet, motívumhasználat, memóriamanipuláció – hangzott el.

A kötetek születéséről, a Verseim című novelláskötetéről, az Ohrwurm-jegyzeteiről és azok irodalmi rokonságáról, a rövid próza alapképleteiről, az író jövőbeni terveiről is szó esett még a továbbiakban, és természetesen fel is olvasott szövegeiből a szerző.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/153441/osszhangzattan-prozaban-

Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/tapogatozo-figyelem-eredmenye/

Vasile Ernu: az író, aki alulról láttatja a világot

A kisebbségek – legyenek azok bármilyen jellegűek – problémáira csak az tud érzékenyen reagálni, aki maga is megérte a kisebbségi létet. Vasile Ernu író ezt nemcsak kinyilatkozások szintjén, de regényeivel is bizonyította.

Az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Ogyesszában született, de már az önálló Ukrajnában nevelkedett, majd Romániában megtelepedett Vasile Ernu a PulzArt meghívottjaként 2022. október 14-én a Zamat kávézóban mutatkozott be népes közönség előtt. Beszélgetőtársa, Andrei Dósa író mindenekelőtt témaválasztásáról faggatta, hiszen Ernu egy trilógiában különböző kisebbségek szemszögéből írt regényeivel aratott sikert – bár az irodalomba való „berobbanását” a magyar fordításban is megjelent, Született Szovjetunióban című első regényének köszönheti, amelyet saját vallomása szerint pillanatnyi felindulásból, egyfajta önmeghatározási kísérletként írt meg. Ez is, mint a későbbiek, fikciós dokumentumregény, azaz a valóságból ihletődő történet – ez a műfaj egyébként nem könnyű, válaszolta Dósa kérdésére, hiszen ahhoz, hogy történetei hitelesek legyenek, rengeteget kell dokumentálódnia, mielőtt egy regény megírásához hozzáfog. Ugyanakkor a fikciós dokumentum szabadságot is ad az alkotónak: amihez nincsenek konkrét adatai, információi, ott képzeletét szabadon használhatja.

Legutóbbi regénye, a Sălbaticii copii dingo, a felnőtté válás folyamatáról szól. A legtöbb dolog, amit számon kérünk gyerekeinken, azokból a problémákból fakad, amelyeket mi, szüleik nem oldottunk meg – ez a felismerés késztette a regény megírására. Ez ugyan nem fogja egycsapásra megoldani a generációs ellentéteket, de – a kor és benne a magunk helyzetének megismertetésével – előkészít egy párbeszédet a következő generációkkal, fogalmazott Ernu.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/153404/az-iro-aki-alulrol-lattatja-a-

Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/jol-erzi-magat-kozottunk/

Jászberényi Sándor Sepsiszentgyörgyön - Igaz történetek mesélője

Derűsnek semmiképp, tartalmasnak annál inkább nevezhető az a közönségtalálkozó, amelynek meghívottja Jászberényi Sándor volt 2022. október 15-én, a pulzArt fesztivál keretében. A Bod Péter Megyei Könyvtárban szép számban megjelent érdeklődők olyan alkotó munkásságába nyerhettek betekintést, akinél – amint arra a házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató is rámutatott – összefonódik a haditudósítói és a szépírói tevékenység.

Aki egy kicsit is ismerte Jászberényi Sándor nevét, az alighanem számított arra, hogy a Miklóssi Szabó Istvánnal folytatott beszélgetés nem valamiféle könnyed szombat esti csevej lesz – a haditudósítóként is dolgozó szerző a világ számos konfliktusövezetét megjárta, a háború sújtotta Ukrajnába rendszeresen visszajár, érthető hát, ha a találkozón sok szó esett ottani tapasztalatairól, illetve a konfliktus lehetséges következményeiről. Jászberényi Sándor ugyanis nem csak sajátosan közelíti meg a mindennapi valóságot, hanem nagyon érzékenyen is tud a történések mögé nézni, nem száraz haditudósításokat ír, hanem saját gondolatait is hozzáfűzi, írásai így döbbenetesen erősek, emberközeliek, hihetőek – jellemezte műveit Szonda Szabolcs és Miklóssi Szabó István.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/153403/igaz-tortenetek-meseloje-

Sajtóvisszhang: https://kronikaonline.ro/kultura/megirni-a-kozelrol-latott-haboru-borzalmait-n-jaszberenyi-

Határátkelés: Lőrincz P. Gabriella szerzői estje

A Petőfi Kulturális Ügynökség által működtetett Magyar írórezidencia program első sepsiszentgyörgyi vendége Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai származású költő, író volt idén októberben.

„Az egyedüllét csodája, az a ragyogó ősz, ami most épp bearanyozza Sepsiszentgyörgyöt, a város nyugalma, az emberek mosolya épp az, amire most szükségem van.” – vallotta egy interjúban ittlétéről (https://helyorseg.ma/rovat/szempont/farkas-wellmann-endre-irorezidencian-n-lorincz-p-gabriellaval)

Szerzői estjére 2022. október 21-én került sor a Bod Péter Megyei Könyvtár Olvasótermében. A meghívott beszélgetőtársa Miklóssi Szabó István író volt.

Lőrincz P. Gabriella (polgári nevén: Zselicky Gabriella) 1982-ben született, Kárpátalján, Beregszászon. Jelenleg Magyarországon él. 2008-ban kezdett közölni, 2009 óta munkatársa a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetnek (KMMI). Az Ukrán Írószövetség Online nemzedék c. antológiájában nyolc, ukrán nyelvre fordított verse szerepel. Több versét szerb, ukrán és angol nyelvre fordították. Kárpátalján végzett kulturális tevékenységéért oklevéllel tüntette ki az Anyanyelvi Konferencia. Az Együtt folyóirat Nívódíját 2013-ban kapja meg. 2019-től A Magyar Írószövetség elnökségi tagja. 2016-tól az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mentora, 2017-től oktatója.

Kötetei: Karcok (versek, 2009); Fény-hiány (versek, 2012); Szürke (versek, 2016); Átszállás előtt. Régi és új versek (2018); Könnytelen madonnák (versek és prózák, 2021); Reflexiók (tárcanovellák, 2021).

Szakmai elismerései közül: az Irodalmi Jelen folyóirat költészeti díja (2018), NKA alkotói ösztöndíja (2019), Térey János alkotói ösztöndíj (2020–2022), Bella István Díj (2022).

A Könnytelen madonnák kisiklott, feloldozást nem váró női életek novelláiból és egy önazonos személyiség, egy hívő asszony, anya és kárpátaljai magyar költőnő mélyen önfeltáró verseiből összeálló, rendhagyó kötet. Az írások a szerző szembenézései a hittel és Istennel, önmagával, saját nemével, női szerepeivel, de népével, nemzetével is – ugyanakkor szólnak mindannyiunk sorsáról, kihívásokról, bukásokról, talpon maradásokról és a mindennapok kőkeményen viselt megpróbáltatásairól is.

Forrás: https://www.facebook.com/events/662557911978818

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/153505/„kezeteken-ekszer-a-ranc”-lorincz-p-gabriella-

Az Aranyfonál második kiadása

Októberben a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai ellátogattak – az Aranyfonál elnevezésű, magyarul és románul zajló program második kiadását előkészítve – a város minden előkészítő és első osztályába, mesét olvastak fel, és rövid foglalkozás keretében minden gyermeknek átadták a „olvasás röplapját”, amelynek célja, hogy ösztönözze a mindennapi felolvasás gyakorlatát. Összesen 1130 gyermekkel találkoztak. A színes kartonra nyomtatott röplap egyik oldala olvasmányajánlást tartalmaz, a másik egy mininaptárt, amelyen a gyermekek bejelölhetik azokat az alkalmakat, amikor otthon vagy az iskolában felolvastak nekik.

Könyvtárlátogatásra is buzdít a nyomtatvány: három alkalommal kell ellátogatni a könyvtárba a családdal, kölcsönözni és matricát gyűjteni ahhoz, hogy az évvégi nagy sorsoláson részt vehessenek a gyermekek, ahol értékes könyveket lehet nyerni.

A program célja: felhívni a szülők figyelmét arra, hogy mennyire fontos mindennap olvasni, felolvasni a betűket még nem ismerő gyermekeknek.

A szervezők abban bíznak, hogy a mindennapi szokássá váló közös, hangos olvasás a gyermek fejlesztésén túl egymás megismerését és a családi kapcsolatok elmélyülését is eredményezi.

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/aranyfonalbodpeter

A diktátum egyetlen nemzetnek sem vált hasznára

A Trianon 100 konferenciák című, kétkötetes kiadványt Bedő Árpád, a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) titkára ismertette Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatásért felelős alelnöke, újságíró társaságában Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban 2022. október 20-án. A szerény támogatottság, majd a koronavírus-járvány miatt mindössze hétállomásosra sikeredett konferenciasorozat kötetben olvasható, valamint az interneten videofelvételek, illetve képernyőn olvasható változatban is elérhető előadásai rendhagyóaknak tekinthetőek, mivel az első világháború és a trianoni szerződés kevésbé ismert vonatkozásaira összpontosítanak, ezáltal átfogóbb képet nyújtva az egész folyamatról, és egyben a tanulságok levonását, az évtizedek során felgyűlt tévképzetek megtörését is megkönnyítve.

A konferenciákról készült videofelvételek megtekinthetők a Magyar Kisebbségi Információs Egyesület YouTube-csatornáján. A szélesebb olvasói körhöz való eljuttatás érdekében a konferencia szöveganyagának képernyőn olvasható változata is elkészült, ez a www.sbahun.hu/Trianon-100-KMAT.pdf címen érhető el.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/153612/a-diktatum-egyetlen-nemzetnek-

Fekete Vince zenés szerzői estje – Önvallomás nem csak versben

A versélmény mellett Császár Katalin és Máthé Izabella fuvolaművészeknek köszönhetően zeneiben is részesültek mindazok, akik a közönségriasztó időjárás ellenére 2022. október 25-én felkeresték a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termét, hogy részt vegyenek a kézdivásárhelyi születésű, de jelenleg Budapesten élő és tevékenykedő Fekete Vince szerzői estjén. Ugyanakkor betekinthettek a költő, író műfordító emlékeibe, gazdag érzelem- és gondolatvilágába is. A rendezvény házigazdája és a szerző beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.

A mára már tizenöt, a kortárs magyar irodalom terén is meghatározó jelentőségű könyvvel rendelkező szerző estje rendhagyó jellegű volt. A beszélgetést sűrűn tarkították felolvasások a költő nemrég megjelent köteteiből: A világ újra. Verskeresztmetszet 1995–2015 (2017); Vargaváros (2019); Halálgyakorlatok (2022) – egyfajta érzékletes alkotói áttekintést, keresztmetszetet és ars poeticát nyújtva a meghívott lírájából.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/onvallomas-nem-csak-

Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/verses-ujravilagok-fekete-vince-zenes-szerzoi-estje

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/153678/ket-vilag-kozt-honvagyban

Könyvtár keresztmetszetben

Borbély Tamás, a Bukaresti Rádió munkatársa Szonda Szabolccsal, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával beszélgetett a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény programjairól, a gyerekek rendszeres olvasókká neveléséről, illetve arról, hogy kihat-e a könyvtár látogatottságára Sepsiszentgyörgy már jól ismert intenzív kulturális élete.

Forrás és az interjú itt (1:24-től 17:11-ig): https://www.bukarestiradio.ro/2022/10/25/420372/

 

 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Játékos angol nyelvtábort szervezett a Pro Libris Egyesület

Második alkalommal szerveztek játékos angol nyelvtábort a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 5-6. osztályos diákoknak. Az októberi vakáció ideje alatt került sor a négynapos rendezvényre, a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezésében. A részt vevő gyerekek sok változatos játék és feladat révén bővíthették angol nyelvi ismereteiket. A tábor megszervezését a Communitas Alapítvány támogatása tette lehetővé.

A Kájoni János Megyei Könyvtár Facebook-oldalán közzétett képes beszámoló a tábor jó hangulatát tükrözi: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=523275279808716&id=100063787454381

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1107/jatekos-angol-nyelvtabor-a-konyvtarban

KépPoézis kiállítás nyílt a könyvtárban

A gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány KépPoézis címmel második alkalommal hirdette meg képzőművészeti-irodalmi pályázatát, amelynek egyik társszervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár. A pályázatra beérkezett 270 alkotás közül válogatta ki a szakmai zsűri azt a mintegy 40 képpoézist, amelyekből kiállítás készült, a megnyitót a könyvtár kiállítóterében tartották 2022. október 27-én. A vendégeket Szőcs Zsuzsánna, a Pro Terra Alapítvány elnöke köszöntötte, majd a zsűri értékelőjét követően díjazták a legjobb alkotásokat. A kiállítás november középig ingyenesen megtekinthető.

Forrás: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=523259379810306&id=100063787454381

Csíkszereda főterén a ‘Fii pregătit’ karaván

A ’Fii pregătit’ (Légy készen) karaván egy országos könyvtári program részeként látogatott Csíkszeredába és több Hargita megyei településre, a Sürgősségi esetek országos- és helyi felügyelőségeinek szervezésében. A Kájoni János Megyei Könyvtár a program partnereként fogadta a karavánt. Bedő Melinda, a könyvtár munkatársa számol be az eseményről: ‘2022. október 21-én, pénteken reggel 8 órakor két hatalmas piros járgány érkezett Csíkszereda főtetére. Az arra járók nézegették, majd az egyik járgány ajtaja hívogatóan kitárult. A bemerészkedőket a Sürgősségi Esetek Felügyelősége egyenruháját viselő házigazdák egy megszokottnak tűnő konyhában fogadták. Alig váltottunk néhány szót a háztartási gépek biztonságos üzemeltetéséről, máris kigyulladt a kenyérpirító. Mivel a baj soha nem jár egyedül, rövidesen lángba borult a gáztűzhely és vészjósló kattogások után a mikrohullámos sütő követte példáját. Nos, pattant a vendégsereg, konnektorhoz, gázcsaphoz. A kisebb tüzek így meg is szűntek, a makacsabb lángok ellen pedig előkerült a tűzoltópalack. Jobb híján a víz is megteszi, de az áram- és gázellátást mindenekelőtt meg kell szüntetni.’

A programot befogadó települések: Tusnádfürdő, Kozmás, Csíkszentgyörgy, Vasláb, Ditró, Salamás, Csíkszereda.

Forrás: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=516120247190886&id=100063787454381

Fekete Vince: Halálgyakorlatok – könyvbemutató

Fekete Vince Halálgyakorlatok című verseskönyvét mutatták be 2022. október 20-án a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A szerző legújabb könyve a betegség, a halál és az elmúlás köré csoportosuló és csoportosítható versek gyűjteménye, olyan témát dolgoznak fel az alkotások, amely mindenkit érint. A kötetről Borsodi L. László költő, irodalomkritikus beszélgetett a szerzővel. A Halálgyakorlatok című gyűjtemény első sorai 2020-ban születtek meg, a teljes kötet 2022 tavaszán jelent meg a Magvető kiadónál. A költő egy beszélgetésben így vallott arról, hogy miért fontos számára ez a téma: ‘Hozzám nagyon közeli embereken keresztül vagyok érintett ezekben a történetekben. Akiket nagyon szeretek vagy nagyon szerettem, mert már nem élnek. Hogy meg tudjam írni őket, át kellett élnem, éreznem a sorsukban a mély, metafizikai magányt, a megfellebbezhetetlen elhagyatottság és reménytelenség érzését, amibe ezek az emberek kerültek, és most már abban léteznek folyamatosan.  (...) A halál egyik legsunyibb formája, a felejtés ellen kellett tennem – értük – valamit.’

Forrás: https://hargitanepe.ro/iro-olvaso-talalkozo-fekete-vincevel/

Otthon – Itthon: Pataki Hajnal fotóművész kiállítása a könyvtárban

Otthon - Itthon címmel nyílt meg Pataki Hajnal csíkszeredai fotóművész kiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtár alagsori kiállítótermében 2022. október 7-én, a XIII. Székelyföld Napok eseményeinek sorában.

A kiállítás megnyitóját nagy érdeklődés övezte, több mint százan gyűltünk össze az eseményre, köztük a művész számos tisztelője. A tárlatot Péter Izabella, a csíkszeredai PRISMA fotóklub tagja nyitotta meg. A kiállított huszonnyolc fotón az itthoni tájak, a természet apró csodái, az itthoni emberek világa, mindennapjai jelennek meg, és késztetik rácsodálkozásra a nézőt. A kiállítás ingyenesen megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1101/otthon--itthon--pataki-hajnal-fotomuvesz-munkaibol-nyilt-kiallitas-a-konyvtarban

Rendőr-e a fekvőrendőr? – nyelvhelyességről humorosan

A Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be 2022. október 10-én Farkas-Ráduly Melánia Rendőr-e a fekvőrendőr? című kötetét, a XIII. Székelyföld Napok eseményeinek sorában. A csíkszentdomokosi származású, Temesváron élő szerző újságíró, a Szövegkovács című Facebook-oldal, blog és vállalkozás ötletgazdája. Legújabb könyvét a mindennapok ihlették, ebben 140 olyan szópárt magyaráz meg, amelyeknek külön- vagy egybeírt változata mást-mást jelent. Az Iránytű humorkedvelő nyelvhasználóknak alcímű, karikatúrákkal gazdagon illusztrált kiadványban humoros párbeszéd is olvasható a helyesírásról.

A szerzővel a könyvbemutatón Benedek-Székedy Sándor korrektor, a Hargita Népe napilap munkatársa beszélgetett. A közönség soraiból is többen bekapcsolódtak az érdekes beszélgetésbe, amelyben a nyelvi kultúra, a nyelvhasználat, a nyelvhelyesség kérdéseit járták körül.

Forrás: https://hargitanepe.ro/fekvorendor-a-konyvtarban/

Versben élő dallamok – zenés est a könyvtárban

Megzenésített verseket hallhattak az egybegyűltek 2022. október 13-án, a XIII. Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában szervezett zenés esten, a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Petőfi-versek mellett kortárs erdélyi, székelyföldi költők versei szólaltak meg gitárkísérettel. A zenés esten Prohászka-Rád Boróka moderálásával Majla Géza, Kristóf Károly, Xántus Lehel, Páll András, Bertóti Johanna, Tamás Balázs, Kovács István, Elekes Zoltán szólaltatták meg az általuk megzenésített verseket, a jelenlevők számára valódi művészi élményt nyújtva.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1104/versben-elo-dallamok--zenes-est-a-konyvtarban

 

 

--Helyismereti tankönyveket készítenek Háromszéken

Négy Kovászna megyei település, Vargyas, Torja, Bereck és Csernáton helyismereti tankönyvét készíti el a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK), hogy közelebb hozzák a gyerekekhez a saját közösségüket. A település nyelvjárási sajátosságait, népi mesterségeit valamint gasztronómiáját bemutató fejezetek is lesznek benne. A tankönyv IV-VI. osztályosoknak szól.

„Azt tapasztaljuk, hogy egyre jobban eltávolodnak a vidéki gyerekek is a saját településüktől. Ugyan ott élnek és járnak iskolába, de egyre kevesebb a helyismereti tudásuk. Hozzájárul ehhez a folyamathoz, hogy egyre kevesebbet kommunikálnak az idősekkel, illetve a globalizáció is” – mondja Szőts Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az általuk fejlesztett helyismereti tankönyvekről.

Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/eletmod/2022/09/30/helyismereti-tankonyvek-

 

 

--Elek apó hagyatéka tovább él

Színes programokkal, spontán meseolvasással, vetítéssel ünnepelték Sepsiszentgyörgyön idén szeptember 30-án a magyar népmese napját. A 163 éve született nagy mesemondó, Benedek Elek előtt tisztelegtek rendhagyó irodalomórákkal, rendezvényekkel. Az eseménysorozatba bekapcsolódtak a helyi iskolák, közösségek és színészek is. Kis és nagy diákok vitték el a népmese morzsáit a különböző helyszínekre.

A Székely Mikó Kollégiumban egésznapos eseménysorozattal ünnepeltek, a kisdiákok és a nagyobbak egyaránt különböző tevékenységekben vettek részt az iskola könyvtárának szervezésében. Elek apó házának és kertjének varázslatos világába látogathattak el a negyedikes tanulók az online beszélgetéssel és sétával összekötött találkozón, amelyen Bíró Boróka, az író ükunokája kalauzolta a kisdiákokat.

A Forreiter Csilla könyvtáros által szervezett programsorozat ezzel nem ért véget, az iskola hatodikos diákjai is készültek a népmese napjára, ők elvándoroltak az elemisekhez, ahol mesejátékot adtak elő, feldolgozva egy Benedek Elek-mesét. A Terülj, terülj asztalkám, adj aranyat csacsikám, ki a zsákból botocskám! című mesét nagy örömmel fogadták az alsó tagozatos osztályokban, ahol egyébként szintén a népmese köré épültek a foglalkozások.

A magyar népmese napját ünnepelték a sepsiszentgyörgyi Református Kollégiumban is, egészhetes irodalmi projekt keretében. A diákok meserészeket dramatizáltak, improvizált párbeszéd-versenyt szerveztek közösen a Bod Péter Megyei Könyvtárral, majd a diákok vittek mesetarisznyát a különböző osztályokba. A könyvtár gyerekrészlegén a mesehallgatás után hétköznapi tárgyakkal igyekeztek megmenteni a gyerekek a világot, felruházva azokat varázserővel. Végül egy rögtönzött örömzenéléssel búcsúztak.

A Mikes Kelemen Főgimnáziumban is a népmese köré épültek a tevékenységek, a magyar népmese napja alkalmából Fésüs Csanád, az iskola ötödikes tanulója Elek apó házában mesét olvasott fel. A Mesemorzsák című videók, amelyek egy-egy mesét mutatnak be az emlékház különböző helyszínein, elérhetőek a videómegosztó csatornán, és több osztályban lejátszották aznap az iskolákban. A tanítónők egész nap a népmesével kapcsolatos programokat szerveztek, a meseolvasás mellett volt bábjáték, filmvetítés, rajzverseny és előadás is a szülőknek.

Ugyanakkor az iskolásokat a Cimborák Bábszínház és a Guzsalyas Alapítvány munkatársai is meglepték. A színészek népmesét olvastak a gyerekeknek, de nemcsak az iskolákban, hanem Sepsiszentgyörgy különböző helyszínein is felbukkantak, és mesét olvastak a sétáló, dolgozó vagy éppen edző embereknek.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/elek-apo-hagyateka-

 

 

--Fantáziaregény Száldobosról

A tizenhat éves székelyszáldobosi Benkő Gabriella csodálatos dolognak tartja az írást, mert úgy véli, abban nem korlátozhatja senki és semmi, ott igazán szabadjára engedheti fantáziáját. És ezt meg is tette. Még csak tizennégy éves volt, amikor megírta élete első könyvét, a Szembájolók trilógia első részét, a Végből nyíló kezdet című regényt, amely nemrég jelent meg a baróti Tortoma kiadónál. A fiatal írót a könyvről, életéről és terveiről kérdezték.

Forrás és a beszélgetés itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/fantaziaregeny-

 

 

--Kié is a színház?

A Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház első 30 évének képes története című hiánypótló munka után a szerző, Dancs Árpád újabb kötettel jelentkezett. Az én színházam 2. A Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház képes története 1978–1989 között című kötetet 2022. október 19-én mutatták be a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.

Az eseményen közreműködött Szebeni Zsuzsa színháztörténész, Nemes Levente színművész, Szőcs Botond zongoraművész és dr. Péter Sándor közíró.

A könyvről itt olvashatók ismertetések: https://www.hirmondo.ro/kultura/kie-is-a-szinhaz/

https://www.3szek.ro/load/cikk/153442/a-sepsiszentgyorgyi-szinhaztortenet-folytatasa-megjelent-dancs-arpad:-az-en-szinhazam-masodik-kotete

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/kie-is-a-

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/153533/a-sepsiszentgyorgyi-szinhaztortenet-unnepe-dancs-

 

 

--Sepsiszentgyörgy az Írórezidencia Program első, határon túli állomása

Az Írórezidencia Program a magyarországi helyszínek mellett 2022 októberétől üdvözölheti soraiban Sepsiszentgyörgy városát, mint első határon túli rezidens állomást – tájékoztat közleményében a Petőfi Kulturális Ügynökség.

A 2019-ben alapított Magyar Írórezidencia Program eddig nyolc, kulturális értékekben gazdag helyszínen, Pécsen, Debrecenben, Vajszlón, Vácrátóton, Nyíregyházán, Kapolcson, Pannonhalmán és Balatonfüreden fogadott magyarországi és külföldi írókat, költőket, műfordítókat. A három éve folyamatosan bővülő rezidenciahálózat nemcsak a magyar szerzők körében, hanem nemzetközi szinten is egyre népszerűbb.

Az első író már meg is érkezett Sepsiszentgyörgyre, október 10. és 24. között a beregszászi származású, Bella István-díjjal elismert Lőrincz P. Gabriella alkotott ott.

Kopriva Nikolett, a 26 éves, Debüt-díjas szerző novemberben lesz két héten át az erdélyi rezidencia lakója. Ő az Arcok a vásznon munkacímű verseskönyvét formálja tovább, emellett párhuzamosan dolgozik egy tinédzser kisfiúról szóló, szürreális hangvételű, novellafüzérekből álló prózakötetén.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Sepsiszentgyorgyon-nyilt-meg-az-elso-hataron-

 

 

--’Könyvben utazunk’ az idei marosvásárhelyi könyvünnep mottója

Könyvben utazunk mottóval szervezik meg 2022. november 10. és 13. között a 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt.

A könyves szemle két rendhagyó kiadáson van túl, hiszen 2020-ban online formában, tavaly pedig „hibrid felállásban”, számos szigorítás mellett szervezték meg. Idén azonban teljes pompájában tér vissza eredeti helyszínére a marosvásárhelyi könyvünnep.

 „A pandémia két éve nem törte meg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár közel három évtizedes történelmét” – jelentette ki Káli Király István, az esemény főszervezője. A Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta: „Sikerült megnyernünk a vásárnak a magyarországi és az erdélyi irodalom krémjét.”

A 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt olyan meghívottak tisztelik meg jelenlétükkel, mint Balázs Imre József, Bereményi Géza, Berg Judit, Darvasi László, Elek Tibor, Fekete Vince, Garaczi László, Hajdú Farkas Zoltán, Havas Juli, Kiss Noémi, Korpa Tamás, Laboda Kornél, Markó Béla, Márton Evelin, Márton László, Mészáros Sándor, Nyáry Krisztián, Oravecz Imre, Papp-Zakor Ilka, Péntek Orsolya, Szántó T. Gábor, Szegő János, Szőcs Petra, Tolnai Ottó, Torma Mária, Tóth Krisztina és Zágoni Balázs. A szerzőkkel a főbb programok mellett író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon és dedikálások során lehet találkozni.

Szepessy Előd, a társszervező Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke elmondta: idén egy díjat is létrehoztak Az Év Szerzője elnevezéssel, amit a romániai magyar szépirodalmi lapok főszerkesztőinek döntése nyomán egy olyan erdélyi magyar írónak adnak át, akinek az utóbbi egy évben jelent meg könyve.

A négy nap alatt közel huszonöt gyermek- és ifjúsági programmal várják a fiatalokat. A korábbi évekhez hasonlóan a szeptemberben meghirdetett olvasójáték óriási népszerűségnek örvend: több mint 1200 gyerek jelentkezett a vásár olvasójátékára.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/konyvben-utazunk-az-idei-marosvasarhelyi-

 

 

--Egy egész közösséget mozgatott meg a Kolozs, a fehér arany faluja című könyv

„Szerintem egy kicsi szöveget csak kellene hozzáadni a képekhez” – mesélte Bíró Ernő, a Kolozs, a fehér arany faluja című kötet kapcsán, amelyet Kondrát Tiborral karöltve alkottak meg. A kolozsvári Vallásszabadság Házában megtartott könyvbemutatón a szerzők meséltek a könyv megszületésének gondolatáról, a folyamatról, a munkáról, majd a kötet fogadtatásáról is.

Papp Annamária, a kötet szerkesztője szerint a Kolozs, a fehér arany faluja nem tudományos könyv, hanem inkább ismeretterjesztő és olvasmányos.

A könyvet három év alatt írták meg, 365 fényképből áll, amely a 19. század végétől egészen napjainkig mutatja be a települést, a fotográfiák többsége azonban 70-80 éves. A könyv írott része 12 fejezetre tagolódik, ezek bevezetője a kolozsi hangulatot idézi meg, és történelmi jellegű írásokat tartalmaz. A kötetből megtudhatjuk, hogy milyen volt a falu a középkorban, miért kellett bezárni a sóbányát, vagy éppen mi történhetett az unitárius templommal, amiért újra kellett építeni.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Egy-egesz-kozosseget-mozgatott-meg-Kolozs-

 

 

--Nagyváradi Könyvmaraton

A tényirodalomtól a szépirodalomig mindenki találhatott kedvére valót a 2022. október 20. és 22. között a Léda-házban a Nagyváradi Könyvmaratonon.

A tizenharmadik alkalommal megszervezett rendezvény vendége volt Visky András, a Kitelepítés című regény szerzője, Kiss Ágnes, a cenzúra természetéről szóló Finomhangolás írója, Hilgert István, a Váradi történet szerzője, valamint Gálfalvi Ágnes, a marosvásárhelyi Lector kiadó vezetője. Bemutatták az Újvárad folyóirat októberi számát, Orlando Balaș drámáinak magyar fordításait, valamint a Máramarosi színek, bányavidéki árnyalatok című riportkötetet.

A nagyváradi könyvmaratonon átadták a 2022. évi Kinde Annamária-díjat, valamint a Tabéry-novellapályázat fődíját.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/A-hetvegen-ismet-megrendezik-a-Nagyvaradi-Konyvmaratont

 

 

--Nyomtatott lapok szűnnek meg

Az Erdélyi Médiatér Egyesülethez tartozó Prima Press Kft. az idei év végéig megszünteti nyomtatott lapjainak kiadását, valamint a lapkereskedelmet.

„A nehéz gazdasági helyzet és annak valószínűsíthetően hosszabb távú fennmaradása arra kényszerít bennünket, hogy a tevékenységeinket átszervezzük az év végéig. A legészszerűbb döntés ebben a helyzetben, hogy 2022. december 30-tól felfüggesztjük a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést és kézbesítést, valamint a lapkereskedelmet. Az elektronikus médiumok (online portálok, rádiók, újmédiás tartalmak) továbbra is az erdélyi magyar közösség szolgálatában állnak” – olvasható a cég szolgálati közleményében.

Mint ismert, a Médiatér csoporthoz tartozó Prima Press a Krónika, a Székelyhon, a Székely Hírmondó napilapokat, az Előretolt Helyőrség irodalmi mellékletet, a Heti Hirdető hetilapot, valamint a Nőileg havi magazint adja ki.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/153513/megszunnek-a-nyomtatott-lapok-mediater-

 

 

--Könyvtárat avattak Gelencén

Új helyiségbe költözött a Kovászna megyei Gelence községi könyvtára, az avatóra 2022. október 19-én került sor. A létesítmény befogadója továbbra is a Bodor György nevét viselő művelődési otthon, a változás annyi, hogy az épület emeletéről annak földszintjére rendezkedtek be.

A könyvtárat a példásan felújított és kibővített kultúrotthon fogadja be, a három helyiségből álló létesítmény avatószalagját Ilyés Botond polgármester, Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vágta el, majd a művelődési hajlék nagytermében kezdetét vette az alkalomra szervezett ünnepi műsor.

A jelenlévőket Ilyés Botond köszöntötte, a könyvtárak és a könyvek fontosságát Szonda Szabolcs hangsúlyozta, szavalatot mondott Kovács Jázmin. A polgármester elmondta: a könyvtárat a háromszéki önkormányzat segítségével sikerült kialakítani, és annak is örül, hogy a felújított kultúrotthont sikerül megtölteni élettel. Szonda Szabolcs felhívta a figyelmet: egy könyv akkor él, ha forgatják, így gratulált a gelencei önkormányzat „fegyvertényéhez”, és arról biztosította a helyieket, hogy támaszkodhatnak a megyei könyvtár szakmai hátterére. „Meg tud halni egy könyv, ha nem forgatják” – mondotta Szonda Szabolcs, aki könyvcsomaggal is megajándékozta a régi-új könyvtárat. Ezt követően Kocsis Judit helyi könyvtáros is beszédet mondott, a könyvtárak szerepét ismertetve.

Az ünnepség hátralévő részében Gelencén is bemutatásra került Boér Hunor és Tamás Sándor Szentanna című könyve, ennek kapcsán a megyei önkormányzat elnöke térképgyűjtői minőségében tartott vetített képes előadást A Szent Anna-tó képi megjelenítése 1914 előtt címmel.

Az eseményen közreműködött a helyi Burusnyán Néptáncegyüttes.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/153538/konyvtarat-avattak-gelencen

 

 

--Az újragondolás jegyében zajlott a nyolcadik pulzArt

Különleges zenei, színházi, irodalmi, filmes élményeket, izgalmas műhelyfoglalkozásokat kínált a pulzArt 8. kiadása, amely újragondolni, kísérletezni hívott, és mindenkiben felélesztette a kortárs művészetek iránti kíváncsiságot. A fesztiválra 7 országból érkeztek fellépők, 13 helyszín 34 eseménye 4 napon keresztül mozgatott meg 2500 résztvevőt.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.pulzart.ro/hu/az-ujragondolas-jegyeben-zajlott-a-nyolcadik-

 

 

--Az olvasás által többek leszünk

A könyvtár világnapja alkalmából nyílt napot tartottak a csíkszentmártoni Baka János Könyvtárban, a Tivai Nagy Imre Szakközépiskola diákjai számára.

A Tivai Nagy Imre Társaság nemrég pályázatot nyújtott be Hargita Megye Tanácsához és a helyi önkormányzathoz Olvasómaraton címmel, azzal a céllal, hogy könyveket vásároljon a gyermek és felnőtt olvasói klubok számára. Amint Péter Laura pedagógus, a Tivai Nagy Imre Társaság elnöke elmondta, a kezdeményezést Hargita Megye Tanácsa 1600 lejjel, Csíkszentmárton polgármesteri hivatala pedig 4000 lejjel támogatta. Kiemelte: az összegből több mint 100 könyvet vásároltak a diákok számára, szépirodalmi könyveket, gyermek- és ifjúsági irodalmat.

Forrás és a a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/az-olvasas-altal-tobbek-leszunk/

 

 

--Régi tévéműsorokat digitalizálnak a székelyudvarhelyi könyvtárban

Volt egyszer egy Digital 3 Televízió Székelyudvarhelyen, amely majdnem két évtizeden át naponta rögzítette a város és a környék fontosabb történéseit, követte, dokumentálta a változásokat. Archívumának egy része elkallódott, de ami megmaradt, az a helyi könyvtárhoz került. Az anyag feldolgozása folyamatban van, és ezentúl péntekenként nyilvánossá is tesznek egy-egy szeletet a közelmúltból.

Több mint 2500 kazettáról van szó, amelyek a kilencvenes évek, illetve a kétezres évek elejének Székelyudvarhelyéről őriznek felvételeket, az archívum helytörténeti szempontból valóságos kincsesbánya. Szőcs Endre könyvtárigazgató  szerint hatalmas munkáról van szó, hiszen mindent végig kell nézni, erre akárki nem is lenne képes. Katona Zoltánnál alkalmasabb személyt nem igazán lehetett volna találni, hiszen nemcsak hogy aktív szereplője volt a helyi televíziózásnak éveken át, műsorvezetőként, riporterként dolgozott a D3-nál, hanem számos helytörténeti, sporttörténeti kötet szerzője is. Katona számára is a Villanás a múltból című projekt igazi szerelemmunka, már május óta dolgozik a régi anyagokkal.

Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/regi-tevemusorok-a-konyvtarban/

 

 

--A megörökített gyergyói történelmet mentik

Két éve zajlik a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban a korábbi évtizedekben a városban működő tévétársaságok archívumának feldolgozása. Értékes kordokumentumok mentése zajlik, eddig az anyag szűk tíz százalékát tudták digitális eszközökön is elérhetővé tenni. Folytatni szeretnék, de ehhez jelenleg hiányoznak a technikai feltételek.

Az első évben 80, idén 118 órányi archív anyagot sikerült digitalizálni, azaz modern eszközökön is láthatóvá tenni az egykori gyergyószentmiklósi SynTV híradói, tudósításai, magazinműsorai közül, olyanokat, amelyek az 1990-es években, illetve a 2000-es évek elején készültek. A városi könyvtárnál őrzött VHS-kazetták gyakorlatilag a város és környéke akkori közéletének fontos dokumentumainak számítanak.

A digitalizációs munkát egyébként olyan külsős szakemberek végzik, akik korábban maguk is éveken át dolgoztak a gyergyószentmiklósi televíziózásban, és szívügyüknek tekintik a felvételek megmentését. A könyvtárban ugyanis nincs olyan hozzáértő szakember, aki ezt a feladatot végezhetné.

‘Az eddig feldolgozott felvételek a teljes anyag tíz százalékát sem teszik ki’ – fogalmazott Vincze Csilla könyvtárigazgató, aki elmondta, hogy a gyergyószentmiklósi televízióstúdiók korábbi évtizedekben készült felvételeinek digitalizációja Hargita Megye Tanácsának támogatásával történik.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-megorokitett-gyergyoi-tortenelmet-mentik

 

 

--Tamási Áront ünnepelve

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtára a 125 éve született Tamási Áron székelyföldi író életéről és munkásságáról szóló programokkal készült.

Az első egy kiállítás volt, amely tartalmazta Tamási életművének fontosabb mozzanatait. A második pedig az ezzel összefonódó kalauzolás és ismertetés volt (http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/09/125-eve-szuletett-tamasi-aron.html). A harmadik pedig a népmese napi felolvasás, amelyből egy újabb ötlet született.

A népmesei elemekkel tarkított novelláit és regényeit az újonnan érkezett IX. osztályos diákok nemcsak elolvasták, hanem írhattak is róla. Véleményeiket átadták a magyar nyelv és irodalomszakos tanáraiknak, Csata Emesének és Csonta Noéminek. Ők készítették fel a művek leírásának sajátos bemutatására. A projekt több hétig tartott. Az összegyűlt anyagot a könyvtáros olvasta át, és beszámolójában igyekezett szemléltetni a diákok látásmódját a Tamási-művek iránt.

Az évfolyamról összesen negyvenkilenc (49) írás érkezett. A diákok, azon kívül, hogy mi tetszett a műből, vagy milyen benyomást keltettek bennük az alkotások, írtak azok tartalmáról, és néhányuk elemezte is azokat.

A hangsúly a Tamási-művek olvasásán volt. Ez sikerült. Legalább kétszer annyian olvasták a novelláit és regényeit, mint ahányan beszámolót készítettek azok rájuk mért hatásáról.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/10/tamasi-aront-unnepelve.html

 

 

--Kötet a nagykárolyi kastélyparkról

A nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében mutatták be 2022. október 12-én a kutató és botanikus, Karácsonyi Károly legújabb kötetét. A nagykárolyi kastély dendrológiai parkjának krónikája című könyv a város legnagyobb és legértékesebb, központi zöldövezetéről értekezik az azt legbehatóbban ismerő szakember tollából.

Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/kotet-a-nagykarolyi-kastelyparkrol

 

 

--Wanek Ferenc tudománynépszerűsítő előadása Székelyudvarhelyen

2022. október 27-én könyvbemutatóval egybekötött tudománynépszerűsítő előadást tartott Wanek Ferenc a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében. Könyvének címe: Fordulópontok és meghatározó személyiségkek Erdély altalajkincseinek megismeréstörténetében 1920 előtt.

Wanek Ferencnek, az erdélyi földtudományok mesterének új kötete kiemelt időrendi példákon keresztül próbál képet alkotni Erdély altalajkincseinek megismerés- és bányászattörténetéről – tudományos igényességgel, de a közérthetőséget és olvasmányosságot is szem előtt tartva.

Ugyanakkor felsejlik előttünk Erdély gazdagsága a mai társadalom számára is kritikus nyersanyagokban (földgáz, kősó, alap- és nemesfém-érctelepek, széntelepek), amely nemcsak a korábbi századok felfedezőinek jelentett kihívást, hanem korunk geológus kutatójának és társadalmának is izgalmas feladat és lehetőség ezen altalajkincseink feltárása és ésszerű/felelős hasznosítása.

Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/5490723024298562

https://kab.ro/hirek/hir/wanek-ferenc-tudomanynepszerusito-eloadasa-szekelyudvarhelyen-

 

 

--Biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés és műhelymunka

Biblioterápia a könyvtárakban címmel háromnapos szakmai képzésnek és műhelymunkának ad otthont a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2022. november 7. és 9. között. A szakmai programot a Communitas Alapítvány támogatásával szervezi a Pro Libris Könyvtári Egyesület, a házigazda könyvtárral karöltve. A képzés meghívott szakmai előadója dr. Bartos Éva, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Könyvtári Intézetének nyugalmazott igazgatója, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója, biblioterapeuta, az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság alapítója. Az olvasási kultúra megerősítése és fejlesztése érdekében alkalmazható biblioterápiás eljárás segítséget tud nyújtani a művelődési és egyéb hátrányokkal küzdő gyerekek, fiatalok felzárkóztatásához, a különböző nehézségekkel küszködő felnőttek, idősek problémamegoldásához. A képzés és workshop résztvevői a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai mellett Hargita megyei köz- és iskolai könyvtárak munkatársai. A szervezők mintegy 15-20 személy személy részvételére számítanak. A képzésen és műhelymunkán részt vevő könyvtárosok megismerkednek a fejlesztő biblioterápia néhány jó gyakorlatával. A megismert eljárásokat a kisebb könyvtárakban dolgozó munkatársak is hasznosíthatják munkájuk során. A képzésen való részvétel ingyenes, a résztvevők létszáma korlátozott, ezért a jelentkezési sorrendet veszik figyelembe  a szervezők. Kapcsolattartó személy: Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár), jelentkezni és további információkat kérni a következő telefonszámon lehet: 0720 544 093, valamint e-mailben (kelemen.katalin@yahoo.co.uk).

Forrás: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=521128670023377&id=100063787454381

 

 

DÍJAK

 

--Prima Primissima díjra jelölték Kovács András Ferencet

A korábbinál is szélesebb körből kerülhettek ki idén a Prima Primissima díj jelöltjei, mert az elismerés több kategóriáját is kibővítették. Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító a Magyar irodalom kategóriában nyerte el a jelölést Dobai Péter költő, író, dramaturg és Tóth Erzsébet költő mellett. A díjazottak várhatóan december 2-án személyesen vehetik át elismeréseiket Budapesten a Művészetek Palotájában.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/153142/prima-primissima-dijra-jeloltek-

 

 

--Annie Ernaux kapta az irodalmi Nobel-díjat

A francia Annie Ernaux kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. A hivatalos indoklás szerint azért a bátorságért és klinikai élességért járt a díj, ahogyan meg tudja mutatni a személyes emlékezés gyökereit, furcsaságait és kollektív korlátait.

Annie Ernaux 1940-ben született, gyerekkorát a normandiai Yvetot-ban töltötte, ahol a szülei egy élelmiszerboltot vezettek. Első könyve, a Les Armoires vides 1974-ben jelent meg. Önéletrajzból táplálkozó munkásságában keverednek a személyes emlékezet elemei és a történelmi események tényei. Franciául 2008-ban jelent meg az Évek című regénye, amit 2019-ben Man Booker-díjra is jelöltek.

Az akadémia szerint Ernaux következetesen és több szemszögből vizsgál egy életet, amit meghatároznak a gender, a nyelv és a társadalmi réteg ellentétei. „Az útja az írásig hosszú és nehézkes volt” – írják.

Ernaux Lánytörténet és Évek című könyve Magyarországon is megjelent az utóbbi években magyar fordításban. A Lánytörténet egy önéletrajzi ihletésű regény egy 17 éves lányról az ötvenes évek Franciaországában, az Évek pedig a 20. század második felének francia történelmét foglalja össze Ernaux életén keresztül.

Az ő könyvéből készült az Esemény című francia film, ami idén megnyerte a velencei filmfesztivál fődíját, és amit szeptember végén a magyar mozikban is bemutattak. Idén elkészítette első filmjét is, a Les années Super-8 című, családi felvételekből összevágott dokumentumfilmet az idei cannes-i filmfesztivál egyik mellékszekciójában mutatták be.

„Annie Ernaux megtévesztően egyszerű stílusban ír, a mondatai ugyanakkor nem könnyen fordíthatók. Kíméletlen őszinteséggel, érzelemmentesen szól, miközben nagyon is jelen vannak az érzelmek a műveiben, azonban távolságot tart a saját tapasztalataitól” – mondta a Kultúra.hu-nak a friss irodalmi Nobel-díjas írónőről Orzóy Ágnes, a kötetek szerkesztője. A Líra munkatársával a francia szerző főművéről, az Évekről is beszélgettek.

Forrás és a teljes beszelgetés itt: https://kultura.hu/annie-ernaux-megtevesztoen-egyszeru-stilusban-ir/

Forrás és a teljes cikk itt: https://telex.hu/kult/2022/10/06/irodalmi-nobel-dij-2022

 

 

--Vonnák Diána kapta a 2022-es Margó-díjat

Látlak című könyvével Vonnák Diána nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést nyolcadik alkalommal adták át a Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron.

„Látlak. Mondja a cím, és világosan kijelöli, hogy a Vonnák-próza mindig egy én-te viszonyt feltételez, és alapvető eleme a látás, a megfigyelés. Te engemet, én tégedet. De ez nem egy heurisztikus felkiáltás, nem bújócska, és a szövegek sem lepleznek le semmit. Figyelnek. Látnak. Látok. A tengert, a hegyeket, mosolygó gyerekeket, forradalmár ukrán lányt, egy idős nénit, aki folyton beleeszik az ételembe, vagy éppenséggel az ajtón át nézik, ahogy az erkélyen állok, vagy fordítva, én próbálom éppen egy szamár tekintetét elkapni. És egyre több a kérdés. Mit jelent egyáltalán látni valakit? Honnan nézünk? És mit jelent ebben a távolság? Miért gondoljuk, ha látunk valakit vagy valamit, akkor az már megértéssel is jár? Épp a Közel menni című novella világít rá arra a paradoxonra, hogy hiába vagy közel egy eseményhez, például egy forradalom közepén, akkor is kívülálló, idegen maradsz. A megértés nem a távolságról szól” – mondta laudációjában Gaborják Ádám, a zsűri tagja.

A 2022-es Margó-díjra minden eddiginél több, összesen 56 pályázat érkezett, amelyből tíz könyvet választott ki a Könyves Magazin szerkesztőiből álló szakmai előzsűri.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/vonnak-diana-kapta-a-2022-es-margo-dijat/

 

 

--Elga Sakse kapta az idei Balassi műfordítói nagydíjat

Immár hatodik alkalommal ítélte oda a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Balassi műfordítói nagydíjat, amelyet idén Elga Sakse lett műfordító vehetett át.

A Friedrich Ferenc Munkácsy-díjas szobrász és érmeművész által készített kisplasztikával járó díjat a műfordító – idős korára tekintettel – saját otthonában vette át Magyarország rigai nagykövetétől. Bányai Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet méltatta Elga Sakse munkásságát, egyben tolmácsolta Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár laudációját.

Elga Sakse a műfordítói tevékenysége során közel kilencven prózaművet és drámát fordított magyarról lett nyelvre, többek között Szabó Magda és Márai Sándor műveit, Molnár Ferenc színdarabjait, valamint a kortárs és klasszikus magyar gyermek- és ifjúsági irodalom gyöngyszemeit. Szabó Magdához különleges kapcsolat fűzte, tizenkét regényét ültette át lettre. Elga Sakse úgyszólván beleszületett az irodalomba: szülei a lett irodalmi élet jeles alakjai, nagynénje, Anna Sakse Lettország egyik legismertebb írónője.

Elga Sakse a jelgavai Lett Mezőgazdasági Egyetemen végezte tanulmányait, majd 24 éven át dolgozott agronómusként, illetve könyvelőként. Eközben regényes körülmények között fedezte fel a magyar nyelvet, amelyet autodidakta módon, szótárakból és hazai folyóiratok levelezőrovatán keresztül kezdett el tanulni. 1964-ben sikerült először ellátogatnia Magyarországra, 1965-től kezdődően fordít magyar irodalmat. 1979-ben felvették a Lett Írószövetségbe, ettől kezdve elsősorban fordításból él. 92 éves korában is aktív, rendületlenül dolgozik.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/elga-sakse-kapta-az-idei-balassi-muforditoi-nagydijat/

 

 

--Háromszéken adták át az Orbán Balázs-díjakat

Idén ismét Háromszéken adták át a székelyföldi megyék által alapított Orbán Balázs-díjakat, az ünnepség a XIII. Székelyföld Napok rendezvénysorozat kiemelt eseményét képezte. Idén Székelyföld természeti értékeinek elkötelezett védelmezői részesültek elismerésben.

A sepsiszentgyörgyi rendezvényen Kovászna megyéből Kakas Zoltán néprajzkutató, a legendás Bao-Bao természet- és népismereti túrák szervezője, Hargita megyéből Demeter László biológus, ökológus, Maros megyéből dr. Sárkány Kiss Endre biológus, hidrobiológus, a magyar ökológia szak elindítója vehette át a rangos elismerést.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/haromszeken-adtak-at-az-

 

 

--Horváth Benji és György Alida kapott Csiki László-díjat

A nemzedékformáló irodalmi antológiák voltak a központi témája a 13. alkalommal, 2022. október 14. és 16. között megszervezett Gyergyószárhegyi Írótábornak.

A tábor záróeseményeként kiosztották a Csiki László Irodalmi Díjakat, amelyekkel a tizennégy éve elhunyt költőre emlékeznek. A tavalyelőtti díjátadóhoz hasonlóan idén is két kategóriában (fődíj és debütdíj) díjazták a szerzőket.

Csíki László Irodalmi Díjban Horváth Benji, a Helikon szerkesztője részesült emlékmű a jövőnek (Jelenkor, Budapest, 2022) című kötetéért, debütdíjjal György Alidát jutalmazták Hármasszabály című novelláskötetéért (Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége, Kolozsvár – Budapest, 2021).

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Horvath-Benji-es-Gyorgy-Alida-kapott-Csiki-Laszlo-dijat

 

 

--Kovács katáng Ferenc kapta idén az Arany János-díjat

Ebben az évben Kovács katáng Ferenc író, költő, műfordító kapta az Arany János-díjat kiemelkedő, sokszínű irodalmi munkásságáért.

Kovács katáng Ferenc 1949-ben született Nyíregyházán. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, majd 1982-ben Norvégiába költözött. Jelenleg az Oslói Egyetem Média és Kommunikációs Intézetének nyugalmazott főmérnöke. Oktatástechnológiával, interaktív multimédiával, videózással és filmdramaturgiával foglalkozott.

Irodalmi munkássága mellett fest és rajzol, kiállításokon mutatkozott be Magyarországon, Bulgáriában és Norvégiában. Illusztrációi folyóiratokban, szépirodalmi kötetekben jelentek meg.

2006-ban vehette át a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést, a norvég-magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért 2012-ben a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Műfordítói munkásságáért 2017-ben elnyerte a Cédrus Művészeti Alapítvány Napút Hetedhét-díját.

Forrás: https://kultura.hu/kovacs-katang-ferenc-kapta-iden-az-arany-janos-dijat/

 

 

--Shehan Karunatilaka, Srí Lanka-i író kapta a Booker-díjat

A Srí Lanka-i Shehan Karunatilaka szatirikus regénye nyerte a rangos brit irodalmi elismerést, a Booker-díjat – számolt be róla a BBC hírportálja.

A gyilkos Srí Lanka-i polgárháború idején játszódó The Seven Moons of Maali Almeida (Maali Almeida hét holdja) természetfeletti történet: egy fotósról szól, aki arra ébred egy nap, hogy meghalt, de van egy hete, hogy megkérje barátait: keressék meg a fotóit, és leplezzék le a háború brutalitását.

A ceremónián a díjnyertes író elmondta, hogy 2009-ben, a polgárháború után, „amikor heves viták dúltak arról, hány civil halt meg és kinek a hibájából”, eldöntötte, hogy „ír egy kísértethistóriát, amelyben a halottak szempontjait is be tudja mutatni”.

A bírálóbizottság vezetője, Neil MacGregor a regény témaválasztását, ügyességét, merészségét és vidámságát dicsérte. A művet „túlvilági noirnak” nevezte, amely „az olvasót az életen és a halálon keresztül száguldó hullámvasútra ülteti fel”. A bizottság döntése egyhangú volt – mondta el Neil MacGregor, hozzátéve, hogy a szűkített listára került hat alkotás mindegyike „valójában egy kérdésről, az egyéni élet értelméről szól”.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Shehan-Karunatilaka-Sri-Lanka-i-iro-kapta-a-

 

 

--Szépíró-díjak 2022

2022. október 29-én adták át a Szépírók Társasága idei díjait. Szépirodalom kategóriában Ladik Katalin, értekező próza kategóriában Havasréti József kapta a Szépíró-díjat, a Junior Szépíró-díjat Láng Orsolya nyerte el, irodalomszervezői munkájáért Kéri Piroska-díjat Virág Gábor, szerkesztői tevékenységéért Osvát Ernő-díjat Markója Csilla vehetett át.

Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/ma-este-adtak-at-a-2022-es-szepiro-dijakat-a-keri-piroska-es-osvat-erno-dijat.html

 

 

AJÁNLÓ

 

--Szeptember legkeresettebb könyvei a Bookline-nál

A Bookline szeptemberi sikerlistájának első helyén ritkán találhatók gazdasági kérdésekkel foglalkozó írások, szeptemberben rendhagyó módon mégis egy ilyen alkotás lett a legolvasottabb.

Kertész Balázs Közgazdaságtan lelkes amatőröknek – Avagy miért nem működik a kapitalizmus Magyarországon? című könyve minden bizonnyal azért tudta elérni ezt a kiemelkedő eredményt, mert közérthetően és szórakoztatóan szól olyan fontos kérdésekről, mint hogy mikor jó ötlet az árstop, mitől nő az infláció, mi egy nemzeti bank szerepe, hogyan követik egymást a válságok.

Második lett a sikerkönyvek listáján a nyár és az elmúlt hónap egyik legkeresettebb könyve, az Ahol a folyami rákok énekelnek.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az önismereti alkotások, a Bookline legújabb listáján most egyszerre találhatók meg az elmúlt nyarak legnépszerűbb írásai, mint Orvos-Tóth Noémi, Edith Eva Eger vagy Dr. Máté Gábor könyvei, de már megjelentek azok az újdonságok is, amik a következő hónapok keresett, pszichológiai témájú könyvei lehetnek. Ilyen például Lukács Liza Ne cipeld tovább!, Nicole LePera Hogyan dolgozz magadon című írása, valamint Stephens-Sarlós Erzsébet könyve.

A mindig népszerű gyerek- és ifjúsági könyvek közül érdemes kiemelni Holly Jackson Jó kislányok, rossz viszonyok című könyvét, ami rendhagyó módon egy tinédzsereknek szánt krimi, és legalább annyi izgalmat tartogat a fiatalok számára, mint a szerző első sikerkönyve, a Jó kislányok kézikönyve. Kiemelkedő népszerűségnek örvend Bosnyák Viktória A sirály a király? című könyve, ami sok kisiskolás könyvespolcán megtalálható, és aminek segítségével meséken keresztül tanulhatják meg a gyerekek az ly-os szavakat. A szerző legújabb alkotása is a mesét használja fel a tanításra, a rejtélyes Tündérboszorkány mellé munkafüzet is készült.

Forrás és az ötvenes toplista itt: https://kultura.hu/szeptember-legkeresettebb-konyvei-a-bookline-sikerlistaja/

 

 

--Mobilalkalmazás: magyar regényekben szereplő valós helyszíneket bemutató térkép

Pályázat keretében készítettek egy ingyenes mobilalkalmazást, amely magyar regényekben szereplő valós helyszíneket mutat be, térképen elhelyezve azokat. Abban bízva fejlesztették ezt az applikációt, hogy a maga szerény eszközeivel képes lehet hozzájárulni mind az olvasás, mind a kulturális turizmus népszerűsítéséhez. Az alkalmazás tudásbázisát azonban még épp csak elkezdték építeni, ezért mindenkit, aki lát fantáziát ebben a projektben, arra kérnek és biztatnak, hogy regisztráljon, és töltse fel az olvasmányélményeiben felbukkanó valós helyszíneket. Hátha mások éppen emiatt veszik majd kezükbe az adott regényt, vagy emiatt választanak egy délutáni sétához vagy hétvégi kiránduláshoz irodalmi vonatkozású célpontot. Az app innen tölthető le: https://play.google.com/store/apps/details?id=eu.qulto.literaturamobile, regisztrálni pedig a https://literatura.qulto.eu címen lehet.

Forrás: https://www.facebook.com/groups/312261069629/?multi_permalinks=101601974079796

 

 

ÉVFORDULÓ

 

--25 éves a Székelyföld folyóirat: küldetésük korunk lenyomatát megörökíteni

Jubileumi születésnapját ünnepelte idén októberben a Székelyföld kulturális folyóirat Csíkszeredában. A kultúra mai helyzetéről, a lap sikeréről, a generációk találkozásáról beszélgettek Zsidó Ferenccel, a folyóirat főszerkesztőjével.

Zsidó Ferenc úgy vallja, hogy az elmúlt huszonöt évben lényegét és szerepét tekintve nem változott a kultúra, csak a hordozási felületeiben történt átalakulás. Úgy gondolja, hogy a kultúra igénye a mai emberben is ugyanúgy jelen van, akárcsak a múltban, ezáltal a jubileumot ünneplő folyóirat hasonlóképpen meg tudja szólítani az embereket ma is, mint huszonöt évvel ezelőtt.

„Nekünk van egy tekintélyesnek mutatkozó olvasógárdánk, stabil előfizetői közönségünk, de ez többnyire a középgenerációra és az azon túli korosztályra szűkíthető le, azonban folyamatosan próbáljuk megszólítani a fiatalokat is. Akár újabb eszközökkel, mert nem biztos, hogy a fiatalok föltétlenül a nyomtatott verziót fogják olvasni, így fontosnak találjuk digitálisan is jelen lenni. Továbbá a diákok körében több ízben írtunk ki például pályázatot, hogy velük így is kapcsolatot létesítsünk” – fejtette ki Zsidó Ferenc.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/25-eves-a-Szekelyfold-folyoirat-kuldetesuk-

https://hargitanepe.ro/szekelyfold-25/

 

 

ELHALÁLOZÁS

 

--Elhunyt Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és vizuális művész

Életének 45. évében elhunyt Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és vizuális művész, a Műút folyóirat egyik alapítója.

Kabai Lóránt 1993-tól publikált rendszeresen egyebek mellett a Holmi, a Jelenkor, a Beszélő, az Élet és Irodalom című lapokban, legutóbbi verseskötete Moaré címmel 2021-ben jelent meg. Munkásságát több díjjal ismerték el, 2019-ben a V4 Irodalmi Rezidensprogram ösztöndíját és Sziveri János-díjat, 2016-ban Csáth Géza-díjat kapott, de elnyerte 2011-ben az NKA alkotói ösztöndíját és 2006-ban a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat is.

Miskolc városa 2020-ban, alkotói tevékenysége elismeréseként, Szabó Lőrinc-díjat adományozott Kabai Lórántnak. "Alkotói sokoldalúságát, kreativitását jól mutatja, hogy irodalmi tevékenysége mellett rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon grafikákkal, fotókkal, festményekkel, kollázsokkal és mail artokkal" – emeli ki a város önkormányzatának közleménye. Tevékenykedett a Független Mentorhálózat mentoraként, éveken át zsűrizett a Diákpoézisben, szemináriumvezetőként segítette a fiatal alkotókat a József Attila Kör táboraiban.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Kabai-Lorant-kolto-iro-szerkeszto-es-vizualis-muvesz

 

 

INTERJÚ

 

--Mircea Cărtărescu: ,,Az irodalom megvédett az éhségtől, a hidegtől és a félelemtől”

Az évek óta Nobel-díj-esélyesként emlegetett román író, Mircea Cărtărescu volt az idei PesText világirodalmi fesztivál egyik kiemelt vendége 2022 szeptemberének végén. A Három Holló kávéházban beszélgettek vele.

,,A Sóvárgás egyfajta kezdet volt – válaszolta Mircea Cărtărescu az est első kérdésére, amelyben a moderátor, Fancsali Róbert, az ELTE magyar–román irodalom kutatója az egyik legjelentősebb művéről kérdezte. – Véleményem szerint ez a könyv igazabb, fényesebb és jobban összeállított, mint a Lulu. Azt én sem tartom csúcsírásomnak, ugyanakkor fontos, mert van benne néhány oldal, amellyel a saját árnyékomat szerettem volna átugrani. A Sóvárgás volt az, ami rányomta a bélyegét a további írásaimra. Az írójával harminc év után is próbálok azonosulni. Három éve írtam meg a Melankóliát, ami a Sóvárgás pandanja. A Melankólia a Sóvárgás struktúráját idézi vissza.”

Cărtărescu híres trilógiájáról (Káprázat: A bal szárny, 2000; A test, 2015; A jobb szárny, 2020) szólva megosztotta a közönséggel, hogyan szokott írni. „Abban az időszakban napról napra kézzel írtam, és arra koncentráltam, hogy ne álljak meg, és hogy ne kelljen kihúzni semmit.”

Cărtărescu azon alkotók közé sorolja magát, akik abban hisznek, hogy a könyvek önmagukat írják. „Először nem tudtam, milyen történetet fogok írni. Egyszerűen csak írtam. Nem tudtam, hogy mit fogok írni a következő oldalra, és nem idéztem vissza a korábbi mondataimat sem. A Káprázatban nincsenek törlések: talán három-négy oldalanként egy-egy szót kellett kitörölnöm.”

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://kultura.hu/az-irodalom-megvedett-az-ehsegtol-a-hidegtol-

Egy másik, nemrég közölt interjú a román íróval: https://1749.hu/flow/interju/az-iro-es-az-olvaso-sziami-ikrek-beszelgetes-mircea-cartarescuval.html

 

 

--A férfi ha olvas

A statisztikák temetik a férfi olvasókat, de azért még van remény. Nyáry Krisztián író, Makranczi Zalán színművész és Holczer Ádám labdarúgó élő bizonyítékai annak, hogy munka és család mellett is lehet időt szakítani könyvekre. Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vezetője kérdezte őket az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Akár férfiról, akár nőről van szó, nagyon fontos, hogy legyen olyan felnőtt, aki még gyerekkorban megszeretteti velünk az olvasást. Holczer Ádámnál ez a nagyapja volt. A klasszikus fiús könyvek, például a Winnetou és a Nagy indiánkönyv jelentette a kezdetet, de azóta sincs megállás. Az sem akadályozta meg az olvasóvá válásban, hogy 12 évesen a Fradiba ment focizni. Ahogy akkor, most is szüksége van azokra a magányos órákra, amikor olvashat, így nemegyszer padon ülve, könyvvel a kezében éri az este.

Farkas Ferenc szerint is fontos a korai minta és még inkább a rendszeres meseolvasás. Az élőszavas mese ugyanis rengeteget lendíthet azon, hogy valakiből olvasó váljon. Egy három éve elvégzett felmérésből az derült ki, hogy akinek gyerekkorában naponta olvastak mesét, azok 72 százaléka felnőttként is olvas, akinek viszont nem, annak csak két százaléka.

Ezt a drámai különbséget Nyáry Krisztián tapasztalatai is megerősítik. Szerinte a magyar gyerekek nagy részének még olvasnak kiskorukban, ám ez tízéves koruk körül megszakad. Az énekes versek is kikopnak a repertoárból, így egy idő után elpárolognak az olvasásra ösztönző közös tevékenységek. Szerinte a felnőttkori nem olvasás szorosan összefügg a digitalizációval is. Tudományosan bizonyított, hogy akik nagyon fiatalon elkezdik használni a digitális eszközöket, azoknak csak elenyésző százaléka fog történeteket olvasni. Ami azért baj, mert a könyvek teljesen másfajta agyi funkciót fejlesztenek. A mélyolvasási képességünk ugyanis a meséktől kezd el fejlődni. Általuk tanuljuk meg, hogyan kell egy történetszálat követni, hogyan tudjuk magunkat belehelyezni egy-egy karakter bőrébe. A digitalizáció, majd az iskolai irodalomórák rossz élményei rendesen elvehetik a kedvet az olvasástól.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/a-ferfi-ha-olvas/

 

 

MOZAIK

 

--A naptárszerkesztő Benedek Elek

Benedek Elek nemcsak meseíró és lapszerkesztő, szépíró, történelmi, néprajzi és ifjúsági regények szerzője volt, hanem emellett évtizedeken keresztül közel száz kalendárium szerkesztője, írója is. A legszélesebb olvasóközönséghez kívánt szólni. Egész életében azért küzdött, hogy a népnek és kiemelten a gyermekeknek a lehető legtöbb és legmagasabb színvonalú irodalmat adja.

A naptárszerkesztésről maga Benedek Elek mesél a következő történetben:

„Mielőtt valamelyik írótársam leleplezne, megvallom a magam jószántából, hogy a jövő évre tizenkét kalendáriomot szerkesztettem. Úgy kell lenni, hogy valami különös, nagy talentum lakozik bennem a kalendáriom-csinálásra, mert a kiadók oly előnyös ajánlatokat tettek, hogy ezek elől egyszerűen lehetetlenség lett volna kitérnem. Nem is tértem ki ...” (részlet A százesztendős jövendőmondó című írásból).

Forrás és a teljes cikk itt: http://muvelodes.net/enciklopedia/a-naptarszerkeszto-benedek-elek

 

 

Szerkesztők:

 

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.