ReMeK-e-hírlevél

XVI. évf., 2021/12. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 

A ReMeK-e-hírlevél szerkesztősége áldott, szép karácsonyt és békés, örömben, egészségben, kultúrában gazdag új esztendőt kíván minden kedves olvasójának!

 

TARTALOM

 

PÁLYÁZATOK

--Gyávaságainknak szentelt pályázatot indít a Litera irodalmi portál

--Esszépályázat Hamvas Béla emlékére

AKTUÁLIS

--Mérlegvonás a marosvásárhelyi könyvvásáron

--Felmérés az erdélyi magyar könyvkiadás jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőjéről

--Öt százalékra csökkentette a képviselőház az elektronikus könyvek áfáját

HAZAI

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--Minek térkép, ha appon a város? – A nagy könyvkeresés

--Philobiblon 2021 – a könyvtár napjai

--Történelmi pillanat Marosvásárhelyen

--Egy napra megnyitotta kapuját a gyulafehérvári Batthyaneum a látogatók előtt

--Hosszú kényszerszünet után újranyílt az Entz Géza Alapítvány Könyvtára

--XXVIII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny

--Regényes kínai kalandban volt részük a Szatmár megyei diákoknak

ÚJDONSÁGOK

--Mese címmel új szakmai folyóirat indul

--Garabontziás Lap: új művészeti-irodalmi folyóirat

--Új nemzetközi irodalmi periodika: Continental Literary Magazine

DÍJAK

--Alföld-díjban részesült Visky András

--Solymosi Bálint, Zádor Éva és Gács Anna a 2021-es Déry-díjasok

--Király Kinga Júlia kapta a 2021-es Hévíz irodalmi díjat

--A Tudomány Erdélyi Mestere címmel tüntették ki Pozsony Ferenc néprajzkutatót

--Lövétei Lázár László a 2021-es Kemény Zsigmond-díjas

--Markó Béla, Szarvas Melinda és Cserkuti Dávid kapták a Szépirodalmi Figyelő-díjakat

--Az év könyve és nívódíjasai a Magyar Művészeti Akadémiánál

AJÁNLÓ

--Főnemesek a szuterénből

--Zágoni Attila: Válogatott paródiák és humoreszkek

--Farkas Wellmann Endre új verseskötete

--Múltból jövendőt – Történelem hazulról

--Molnár Vilmos író új prózakötetéről

--Szépnagyanyáink konyhája

--Az erdélyi magyar hiedelemmondák kézikönyve

--Hihetetlen történetek közeli helyekről

--Liszt műveinek eddig ismeretlen változatait tartalmazó kiadvány

--Balázs Imre József: Tíz mondat az organikus látásról

--Töredékesen is egész – Biró Gábor önéletrajzi könyve

--Bölöni Domokos aranypálcája

MEGEMLÉKEZÉS

--Halhatatlanok – felolvasóest Gyergyószentmiklóson

--Szőcs Géza-emlékest a Petőfi Irodalmi Múzeumban

--Elhunyt Bitó László író, orvoskutató

INTERJÚ

--Portréinterjú készült Lövétei Lázár László költőről

--Népművészet mint létszükséglet: beszélgetés a 90 éves Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval

DIGITÁLIS TARTALMAK

--Digitalizálás által mentik a szalagon őrzött értékeket

--Virtuális időutazás - Új 1956-os online adatbázis vált elérhetővé

--20. századi romániai művészet egyhelyen: a Quadro Egyesület online archívuma

MOZAIK

--A Digitális Irodalmi Akadémia új tagjai

--Hány oldalig kell eljutni a könyvben - írók, irodalmárok frappáns válasza

 

 

PÁLYÁZATOK

 

--Gyávaságainknak szentelt pályázatot indít a Litera irodalmi portál

A Litera irodalmi portál, a Blinken OSA Archívummal együttműködésben, Gyávaságom története címmel kétrészes pályázatot hirdet: a meghívásos pályázatra tíz kortárs írót kérnek fel a szervezők, a nyílt pályázatra viszont bárki küldhet be olyan novellát 2022. február 7-ig, amely személyes történeten keresztül kísérel meg tükröt tartani hétköznapi gyávaságainknak. A kiírás tematikus beszélgetésekkel és közösségi játékkal is kiegészül.

„Mindenkinek van olyan – eddig elhallgatott – története az életéből, amit ma gyávaságként értékel: amikor az oktalan vagy épp a nagyon is indokolt félelem felülkerekedett benne az igazság kimondása és a helyes cselekvés vágyán. Az ember – sok esetben környezete megerősítő asszisztenciája mellett – felmentést, önigazolást talál magának ilyenkor, teóriákat gyárt saját hallgatása és tehetetlensége védelmében, hazugságokba ringatja magát, de vannak pillanatok, amikor szembesülnünk kell az önbecsapással. Ilyen lenne ez a mostani is” – olvasható a felhívásban.

A Litera tíz kortárs szerzőt hív meg, akik körülbelül 8-10 ezer karakteres elbeszélésben írják meg gyávaság-történetüket. A meghívásos pályázat győztese elnyeri a 2022-es Litera-díjat, az elismerés hagyományai szerint egy diákzsűri döntése alapján. Ezzel párhuzamosan Gyávaságom története címmel a Litera nyílt pályázatot is hirdet, amelyre irodalmi előélettől függetlenül bárki nevezhet, aki 3-5 ezer karakter (szóközökkel) terjedelmű novellában elmeséli személyes történetét a gyávaságról.

Szépirodalmi igénnyel megírt, korábban sem nyomtatott, sem online felületen nem publikált pályaműveiket a jelentkezők valós e-mailcímről, névvel ellátott levélben nyújthatják be csatolt Word- vagy rtf-dokumentum formátumban, Gyávaságom története tárgymegjelöléssel a litera2006@gmail.com e-mailcímre. A szervezők szerzőkként egy novellát fogadnak el, beküldési határidő 2022. február 7-e éjfél. A beérkező műveket a szerkesztők előzsűrizése után szakmai zsűri bírálja el, a legjobb három írás pedig a Litera irodalmi portálon is olvasható lesz, és szerzői jutalomban részesülnek. Az eredményhirdetés és díjátadás tervezett időpontja 2022. március 16.

Forrás: http://szabadsag.ro/-/gyavasagainknak-szentelt-palyazatot-hirdet-a-litera-irodalmi-portal

 

 

--Esszépályázat Hamvas Béla emlékére

Balatonfüred Város Önkormányzata, a Magyar Írószövetség, a Tempevölgy és a Hamvas Béla Asztaltársaság esszépályázatot hirdet a 20. századi magyar és egyetemes kultúra kiemelkedő személyisége, Hamvas Béla emlékére.

A pályázat témája: „Az európai kultúra válsága”. A pályázaton minimum 15 A4-es oldal terjedelmű, a kiírás témakörét elemző, még nem publikált művel lehet részt venni.

A pályaműveket 2022. február 1-ig papíralapon kell elküldeniük az érdeklődőknek a Hamvas Béla Asztaltársaság címére.

A pályázaton részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató diákok számára két, egyenként nettó 75 000 forintos díjat adományoznak a pályázat kiírói. A díjazott művek a Tempevölgy folyóirat honlapján kerülnek publikálásra.

A szervezők kérésére a borítékon fel kell tüntetni a pályázat megnevezését: Hamvas Béla esszépályázat.

Forrás: https://www.helikon.ro/esszepalyazatot-hirdetnek-hamvas-bela-emlekere/

 

 

AKTUÁLIS

 

--Mérlegvonás a marosvásárhelyi könyvvásáron

5-600 eladott példány igazi sikernek számít egy erdélyi könyvnél – derült ki a marosvásárhelyi könyvvásáron szervezett mérlegvonásból. Bár 2020-ban a marosvásárhelyi könyvvásár pandémia okán bevezetett online közvetítéseit több tízezren nézték, az eladási számok nem tükrözik ezt az érdeklődést, derült ki a Mentor Könyvek Kiadó szervezte beszélgetésen.

A 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 2021. november 11. és 14. között naponta online közvetített könyvbemutatókkal, szavalatokkal, beszélgetésekkel, illetve a várba költöztetett vásárban erdélyi kiadványokkal várta az érdeklődőket. 11-én délután Könyvholnap címmel szervezett beszélgetést a Mentor Könyvek Kiadó, amelyen szerzőit, Káli Király Istvánt, Miklóssi Szabó Istvánt és Dubb Lászlót faggatta a könyvkiadás jelenéről és jövőjéről faggatta ifj. Király István, a kiadó vezetője.

Sanyarú a könyvkiadók sorsa, ezért a szerzőké is, akiknek a munkája és tehetsége nem nyeri el a méltó elismerést, mondta Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke és a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár társszervezője. „Ma az erdélyi írók közül senki nem engedheti meg magának, hogy kizárólag az irodalomból éljen meg. Ennek ellenére van erdélyi magyar irodalom, és nem is akármilyen” – fogalmazott.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/5-600-eladott-peldany-igazi-sikernek-szamit-egy-erdelyi-konyvnel-merlegvonas-a-marosvasarhelyi-konyvvasaron

 

 

--Felmérés az erdélyi magyar könyvkiadás jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőjéről

A 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra készülve Káli Király István – lényegében semleges kívülállóként, ám a Könyves Céh választott vezetőjeként közvetetten érdekelt lévén – az alkalomra egy rövid összefoglalót készített az erdélyi magyar könyvkiadás jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőjéről. Ennek érdekében levélben kérte fel a szakmabelieket – 17 erdélyi magyar könyvkiadó vezetőjét –, legyenek a segítségére a szándék megvalósításában azzal, hogy válaszolnak pár feltett kérdésre.

Az erdélyi magyar kiadók többsége kis kiadónak számít a maga évenkénti 5–20 kiadványának megjelentetésével. Ez a minősítés, amely lényegében egy állapot, rányomja bélyegét valamennyiük puszta létére is, egy kivétellel – nem kimondottan a fikció vagy a tényirodalom kiadására szakosodott cégről van szó – a nyilvánvaló értékteremtés közben a mindennapi megélhetés, a jelen viszonyok között a túlélés az elsődleges szempontjuk. Ennek ellenére többé-kevésbé sikerült 2020-ban és 2021-ben is megtartani a 2019-ben elért kiadványszámot – címenként átlagban 300–400, jobb esetben 500 példányról beszélünk –, ez csak azok esetében csökkent, akiknél a járványhelyzet megakadályozta a közvetlen kapcsolattartást, amely – a kiadványaik jellegét figyelembe véve – az előző évekhez hasonlóan alapfeltételnek bizonyult. A forgalmazott mennyiséget tekintve viszont 2020-ban és 2021-ben szinte valamennyiüknél negatívan befolyásolta az eladott példányszámot a nagyobb szakmai rendezvények és a korlátozások nélküli bemutatók hiánya, ugyanis ezek azok az alkalmak, amelyek általában megfelelő lehetőséget teremtenek a kiadványok közvetlen ismertetésére és forgalmazásra. Emiatt legtöbbjüknek a kiadott példányszámoknak legfeljebb a felét sikerült értékesíteniük. Két kiadó esetében például a szinte már hihetetlen 70%-os forgalomcsökkenésről beszélhetünk 2020-ban, de a többségüknél is 35–40% ez, ami eleve megfosztja őket annak a forgótőkének a megvalósításától, amely nélkül az újabb kiadványok megjelentetése jóformán lehetetlen.

Forrás: http://vasarhely.ro/konyvvasar/fejlodes-jo-ha-legalabb-ezen-a-szinten-meg-tudunk-maradni/

 

 

--Öt százalékra csökkentette a képviselőház az elektronikus könyvek áfáját

2021. november 16-án elfogadta a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely 5%-ra csökenti az elektronikus könyvekre kivetett áfát.

A csökkentett, 5%-os áfát a következő termékek és szolgáltatások esetén alkalmazzák: papír alapú vagy elektronikus tankönyvek, könyvek, újságok, folyóiratok forgalmazása, kivéve azok, amelyek teljes mértékben vagy túlnyomórészt videó- vagy hanganyagot tartalmaznak, vagy amelyek teljes mértékben vagy zömében valamely terméket reklámoznak. A törvény 2022. január elsejétől lép hatályba.

Forrás: https://www.szilagysagiszo.ro/ot-szazalekra-csokkentette-a-kepviselohaz-az-elektronikus-konyvek-afajat/

 

 

HAZAI

 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Népszerű a „Hargita – táj, ember, történet” vetélkedő

Hargita megye 21 településéről 244 versenyző vett részt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett Hargita – táj, ember, történet című vetélkedő első fordulóján, amely november elején zárult. A könyvtár három korosztály számára hirdette meg a vetélkedőt, amelynek fő támogatója Hargita Megye Tanácsa. Megyeszerte több településről is csatlakoztak diákok, Csíkszeredából és környékéről, Székelyudvarhelyről és környékéről, továbbá gyergyócsomafalvi és gyimesközéploki csapatok is jelentkeztek. Legnagyobb létszámban a csíkszentimrei Arany János Általános Iskola jelentkezett, őket követi a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont. Az első fordulóban online feladatlapot kellett kitölteniük a versenyzőknek, amelyben Hargita megye kulturális, természeti és építészeti örökségével kapcsolatos kvízkérdésekre kellett válaszolniuk. Nemcsak 5‒8. és 9‒12. osztályos diákok jelentkezhettek háromfős csapatokban, hanem felnőttek is részt vehettek egyénileg. Az első forduló résztvevői között összesen 76 háromfős iskolai csapat volt és 17 felnőtt egyéni versenyző. Az általános iskolások mezőnyében 9 iskola 22 csapata jutott tovább a második fordulóba, az elődöntőbe: Csíkszeredából, Csíkszentimréről, Gyimesközéplokról, Csíkdánfalváról, Szentegyházáról, Kőrispatakról és Gyergyócsomafalváról. Az elődöntő során összesen 100 pontot lehetett szerezni, 13 csapat teljesített 80 pont fölött, ők a továbbjutó csapatok, akik Hargita megye 7 iskoláját, valamint a csíkszeredai Otthonoktatott tanulók csoportját képviselik a harmadik, döntő fordulóban, amely decemberben zárul. A decemberi megmérettetés dönti el, hogy kik lesznek a verseny nyertesei, ugyanakkor itt már a versenyzők kreativitása is több szerepet kap, lehetőségük lesz a csapatoknak arra, hogy megmutassák saját településük értékeit.

A megye középiskolái közül négy intézményből 15 háromfős csapat jelentkezett a versenyre. Az első fordulóban a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpontból, Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumból és a Márton Áron Főgimnáziumból jutott tovább összesen nyolc csapat. A középiskolások számára a verseny következő fordulója már a döntő. A vetélkedőre 17 felnőtt is jelentkezett, közülük 13-an érték el a továbbjutáshoz szükséges pontszámot. Számukra is a döntő következik. A többfordulós verseny eredményhirdetésére és díjazására mindhárom korcsoportban december 15-én kerül sor a szervező könyvtárban.

Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/nepszeru-a-konyvtar-vetelkedoje

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1014/hargita-taj-ember-tortenet--a-vetelkedo-dontoje-5-8.-osztalyos-csapatoknak

Képpoézis – kiállítás a könyvtárban

Az irodalom és a képzőművészet találkozásának sajátos, nálunk kevésbé ismert műfaját, a képpoézist hivatott népszerűsíteni a gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány vándorkiállítása, amely 2021. november 19. és 30. között volt megtekinthető a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A képpoézis bármilyen irodalmi szöveg kisatírozását jelenti, ennek során az alkotó célja a szöveg egy részének elrejtésén vagy kiemelésén keresztül új tartalmak felszínre hozása. A végeredmény így lehet egy egyszerű fekete-fehér satírozott kép, amelyen kirajzolódik egy üzenet, vagy létrejöhet akár egy művészeti alkotás is. A képpoézis célja, hogy új szereppel ruházza fel a félredobott, enyészetre ítélt könyveket, ráirányítsa a figyelmet az irodalom és képzőművészet összhangjának egyedi módszerére, alkotásra szólítsa az irodalmat, költészetet kedvelőket, megszólítsa a különböző képzőművészeti területeken alkotó művészeket. Szőcs Zsuzsa, az alapítvány elnöke, a műfaj székelyföldi meghonosítója elmondta, hogy 2019-ben ismerkedtek meg a technikával, majd férjével, Lutz Leventével alkották meg a képpoézis kifejezést is, hiszen nem létezett magyar szó az ilyen alkotásokra. A kiállítás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt támogatásával valósult meg.

Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/az-irodalom-es-a-kepzomuveszet-osszhangjat-mutatja-be-a-pro-terra-alapitvany-kiallitasa

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1012/keppoezis---kiallitas-nyilt-a-konyvtarban

Nem csak könyvet kölcsönözni

2018 óta, országos szintű programokhoz csatlakozva, STEM oktatás zajlik Hargita megye több könyvtárában, a Kájoni János Megyei Könyvtár irányításával. (STEM: Science, Technology, Engineering, Mathematics, azaz: Tudomány, Technika, Technológia, Matematika).

Bedő Melinda, a STEM oktatási programok megyei koordonátora tájékoztatása szerint jelenleg 75 Hargita megyei 10-12 éves gyerek vesz részt a Kájoni János Megyei Könyvtár által irányított és Hargita Megye Tanácsa által támogatott STEM oktatási könyvtári programokban. Az évek folyamán a szükséges eszköztár a Code Kids országos program keretében kapott készletekkel és pályázati finanszírozásokból nyert, valamint Hargita Megye Tanácsa jelentős anyagi támogatásával beszerzett eszközökkel bővült. A gyerekcsapatok a könyvtárban szerzett vagy fejlesztett villamossági, programozói és szerelői ismeretek birtokában, a Kájoni János Megyei Könyvtárból kölcsönzött eszközöket használva látványos projektek megvalósításán dolgoznak: csíkszeredai Mesterkék  – vonalkövető jármű a természetvédelmi területek rombolásmentes látogatásáért; bélbori Lángelmék – akadálykerülő jármű a biztonságosabb közlekedésért; bögözi Robotzsaruk – irányított közlekedés Mókavilág megőrzéséért; csíkszentgyörgyi Hurkoló Lurkók – Gedeon, a mechanikus gúnár az olvasás népszerűsítéséért; maroshévízi Top Robotok – digitális zongora Geoge Sbârcea maroshévízi származású zeneszerző emlékezetére. A járványügyi korlátozások miatt a csapattagok egyénileg szerelik össze a Kájoni János Megyei Könyvtárból kölcsönzött alkatrészeket, és távmunkával programoznak. A STEM tevékenységekhez csatlakozott gyerekeket a korlátozások feloldása után újabb vonzó eszköz várja a könyvtárban, egy Hiwonder H3P humanoid robot. További jó hír, hogy kevesebb mint fél év múlva újabb kezdőcsapatok foglalkoztatását tervezik.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1007/a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-kolcsonoz...-nem-csak-konyvet

Könyvek a csúcson – újabb magashegyi olvasópont Hargita megyében

2021. novemberének első hétvégéjén újabb magashegyi olvasópontot alakítottak ki Hargita megyében, az EduCab Romania kezdeményezésére. A Kájoni János Megyei Könyvtár és a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár munkatársai az EduCab projektcsapatával közösen könyveket vittek fel a Gyilkos-havasi panorámakabinhoz az oda látogató turistáknak – számolt be az akcióról Bedő Melinda osztályvezető a Hargita Népe újságírójának.

Az EduCab lehetőséget biztosít a romániai közkönyvtáraknak, hogy eleget tegyenek az olvasók változó igényeinek. Az olvasópontok kialakítása is az ő kezdeményezésük, az országban már 11 olyan olvasópont van, ahol közkönyvtárak könyvei találhatók meg. Ilyen olvasópontot hoztak létre a Gyilkos-havasi panorámakabinban is, amely a második ilyen pont Hargita megyében. Az első magashegyi olvasópontot 2019-ben alakították ki az Egyeskő menedékháznál, és a jelzett hétvégén a könyvtárak munkatársai román és magyar nyelvű, helyismereti és rövidprózákból álló szépirodalmi köteteket vittek fel az ott megpihenő turistáknak – közölte Bedő Melinda.

Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/konyvek-a-csucson

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1010/magashegyi-olvasopont-a-gyikos-havasi-panoramakabinban

 

 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Megkönnyíti az olvasást

Nagylelkű adományozónak köszönhetően hasznos eszközzel, egy Traveller HD elektronikus nagyítóval gyarapodott a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár felszereltsége, így ezután a gyengén látók, látássérültek is könnyebben hozzáférnek a könyvekben rejtőző hasznos, érdekes tartalmakhoz.

Az adományozás közvetítője Jakab Barna István, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke volt, aki pár héttel korábban ismerkedett meg az iparban használt tesztelő és mérőműszereket forgalmazó sepsiszentgyörgyi Grimas Control cég vezetőjével, Kolumbán Ferenccel. Beszélgetésük során felvetődött, hogy van a cégnek egy elektronikus nagyítója, amelyet nem tud hasznosítani, jó lenne azonban, ha mégis be tudná tölteni rendeltetését. Ekkor került a képbe a megyei könyvtár, és az értékes adományt szívesen fogadta az intézmény nevében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.

Mint lapunknak elmondta, már korábban is előfordult, hogy egyes látogatóknak gondot okozott egy-egy, nagyon apró betűvel nyomtatott szöveg, számukra is nagyon hasznos lehet ez az eszköz, és mindenképpen jó, hogy szélesíthetik azok körét, akiknek a könyvtár adni tud. A közel 10 ezer lej értékű készülék nagyítja és kiemeli a szöveget, a képeket, és megengedi a különböző színkombinációk, fényerő- és kontraszt-beállítások alkalmazását. A nagyítót az olvasóteremben fogják használni, amint a járványhelyzet megengedi, hogy azt is kinyissák.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/megkonnyiti-az-

Nyugdíjas lett az origami-könyvtáros

Házi ünnepségen köszöntötték kollégái Sándor Attila könyvtárost nyugdíjba vonulása alkalmából. A 2021. október 26-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott búcsúztatón számosan jelen voltak a mostani és egykori munkatársai közül, hogy erőt, egészséget, örömteli nyugdíjas éveket kívánjanak neki, a gyermekközönség nevében pedig megköszönjék azt a sok szép pillanatot, amelyet origamihajtogatás közben éltek át a társaságában.

Sándor Attila Csíkszeredában született, már fiatalkorában érzéke volt a művészetekhez, rajzversenyeken vett részt, aztán középiskolás korára a természettudomány szeretete erősödött meg benne jobban. Később a filozófia, pszichológia is érdekelte, pszichológia szakra járt az egyetemen, de ezt megszüntették, ezért végül biológia szakot végzett. Már középiskolás korában megismerkedett a hajtogatás művészetével, régi könyvekből tanulta az első modelleket, de akkor nem volt lehetősége tovább fejlődni ezen a területen. Nagyon sokat olvasott, és komolyan gyűjtötte a könyveket.

Közel tíz évig biológiatanárként dolgozott, először Dés mellett, aztán Martonfalván és Szentkatolnán tanított. Szentkatolnán a tanítás mellett kezdte el a könyvtárosi munkát, csak hetente pár alkalommal kellett nyitni, délutánonként. Ott ismerkedett meg Kiss Jenővel, a megyei könyvtár akkori igazgatójával, aki a forradalom után az intézménynél ajánlott neki állást. Így került Sepsiszentgyörgyre 1991-ben, a feleségével együtt. A könyvtárnál a rajztehetségét is kamatoztathatta különböző kiírások, reklámszövegek elkészítése során, aztán az origamival is újra kapcsolatba lépett, majd egy 1996-ban szervezett magyarországi továbbképzés után elkezdte a gyermekeknek is tanítani a hajtogatást. „Ez egy olyan kézműves foglalkozás, amivel nagyszerűen lehet fejleszteni, fegyelemre-pontosságra tanítani a gyermekeket, de más képességek kibontakozásában is segít” – mondta lapunknak. Az elmúlt évtizedek során rengeteg rendezvényen, mesetáborban tanított origamizni, az idősek otthonában is rendszeresen tart ilyen foglalkozásokat több mint tíz éve. Az olvasótermi szolgálat mellett a köteles példányok, folyóiratok, újságok, plakátok összegyűjtése is az ő munkakörébe tartozott a könyvtárban.

Az elmúlt évtizedek munkáját egy hosszú futáshoz tudná hasonlítani, amelyben a táj változott körülötte, de ő úgy érezte magát, mintha csak lebegne. „Nehéz abbahagyni, mert úgy érzem, most is oda tartozom. Olyan volt nekem a könyvtár, mint egy második család. Nemigen ismertünk senkit ebben a városban, de ott első perctől úgy fogadtak, mint régi barátot, és én is így ragaszkodtam hozzájuk. Ez a munka egy életforma: a kiszolgálás, a könyvek, a kulturális rendezvények, az origami mind-mind közel állnak hozzám. Elsősorban nem a pénzért dolgoztam, hanem azért, mert szerettem mindezt. Most elvonási tüneteket érzek, de azzal biztatom magam, hogy így több idő jut majd a kerti munkára” – fogalmazott. Rég érdekli a bonszai, a miniatűr fák alakításának a művészete, amit 1998 óta művel, mióta magánházba költöztek. Ugyanígy gyógynövénytermesztéssel is foglalkozik saját felhasználás céljából.

Az eseményről közösségi oldalán is beszámolt a könyvtár, ahol útravalóul azt kívánták neki, hogy őrizze meg derűs életszemléletét, békességet sugárzó személyiségét, magával ragadó, örökös kíváncsiságát. Amint a bejegyezésben áll, remélik, hogy a könyvtár egyedi, ünnepekhez kapcsolódó lépcsőházi díszeit ezentúl is elkészíti majd.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/145628/nyugdijas-lett-az-origami-

 

 

--Minek térkép, ha appon a város? – A nagy könyvkeresés

2021. november 2-án szórakoztató játékot indított a városi könyvtár a Könyv évében, Székelyudvarhelyen. A könyvkeresés a székelyudvarhelyi önkormányzat által, 2019-ben kiadott könyvből inspirálódott, amely a 30 éve szabadon címet viseli. Az említett kötetben alkalmazott technikához hasonlóan, a könyvtár feladatsorozata is a kiterjesztett valóság technikájára épül. Tiszta sci-fi, éés: bármikor beléphetsz, ha játszani van kedved!

Szőcs Endre könyvtárigazgató bevallotta, hogy a 30 éve szabadon című könyvnek köszönhetően találkozott először olyan kiadvánnyal, ami a szövegeken és a képeken túl önmagában sokkal többet is jelenthet. A kiterjesztett valósággal ellátott képsorozatokat szóra lehet bírni, és egy applikáció segítségével meg lehet eleveníteni. A könyvtár igazgatója megragadta a lehetőséget, és bedobott egy olyan játékot, ahol a könyv mint információszerzés és a mobiltelefon mint modern digitális világ találkozik egymással.

A vetélkedő nincs korosztályhoz kötve, viszont nem kimondottan gyerekjáték: a feladatok és a kérdések nem kisgyerekeknek szólnak, inkább középiskolás diákokat, illetve felnőtteket céloznak meg – hívta fel a figyelmet a feladatok nehézségeire az igazgató.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szem.ro/minek-terkep-ha-appon-a-varos-a-nagy-konyvkereses

 

 

--Philobiblon 2021 – a könyvtár napjai

2021. november 22. és 26. között a Maros Megyei Könyvtár 108 éves folyamatos fennállását ünnepelte. Több mint egy évszázada találkoznak székhelyén emberek, könyvek, történetek, a közösség. A szervezők gazdag programot állítottak össze az idei könyvtári napokra.

Mesél a Maros Megyei Könyvtár címmel a könyvtár élő történelmét volt könyvtárosokkal készült interjúk révén ismerhették meg az érdeklődők. Minden nap maguk a történetek szereplői „olvastak fel” egy-egy fejezetet a könyvtár régi életéből. Az interjúk a Román Televízió Marosvásárhelyi Stúdiója és az Erdély TV segítségével készültek. Könyvtár az autóbuszban címmel adományokból kiválogatott könyveket helyeztek el a marosvásárhelyi buszokon. Néhány útvonalon könyvekkel teli dobozokat találhattak az utasok. Ha kedvük tartotta, a könyvek közül kiválaszthatták a kedvencüket, fellapozhatták utazás közben, és akár meg is tarthatták. Mivel a könyvtár a közösség szolgálatában áll, a könyvtárosok egy csoportja vért adott azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. November 24-én a könyvtár harmadik emeleti olvasótermében könyvbemutatót tartottak: az Orizonturi mureşene antológia 3. számát vehette kézbe a közönség, a kiadványt Liliana Moldovan szerkesztette.

Pro Libro Senator/ Spe címmel a Maros Megyei Könyvtár kitüntetéseinek átadására november 26-án a III. emeleti olvasótermében került sor. Az idei kitüntetettek: Ştefan – Tety – Boroș, Aurel Raţiu és Alexandra Bordaş voltak. Az ünnep alkalmából Pillanatok Románia történelméből a Brătianu-írásokban címmel a polgármesteri hivatal előterében kiállításra került sor, valamint korlátozott számú résztvevővel (előzetes jelentkezés nyomán) gyerekfoglalkozásokat is tartottak: Adventre készülődve, Pop-up könyves műhely, társasjátékok (Játszma.ro) & mesedélután, Újabb kézlenyomatok a vásznon – a legkisebb olvasónk örömére. Számos egyéb rendezvény is volt, köztük könyvkiállítások, 50 plusz klub, Katalin-nap, a 2021-es Star Reader Contest eredményhirdetése, a már megszokott Fotósarok, PhotoBooth mesehősökkel.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/philobiblon-2021-a-koenyvtar-napjai

 

 

--Történelmi pillanat Marosvásárhelyen

Történelmi eseménynek lehettek szem- és fültanúi mindazok, akik ellátogattak 2021. november 22-én a Maros Megyei Múzeum várbeli épületébe, illetve azok is, akik élőben követték az eseményt az Erdélyi Református Egyházkerület Facebook-oldalán, amikor is kibontották a marosvásárhelyi Református Kollégium alapkövébe zárt időkapszulát. Az alapkövet egy héttel korábban, a felújítási munkálatok során véletlenül találták meg, és az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére a Maros Megyei Múzeum régészeinek felügyelete mellett emelték ki. Az 1 méter hosszú, 80 cm széles és 60 cm magas alapkő magyarvistai fehér homokkőből készült szecessziós stílusban, és jó állapotban maradt fenn. A múzeum munkatársai pontosan tudták, hogy mi rejtőzik a szarkofághoz hasonlatos alapkőben, ennek ellenére a résztvevők szinte lélegzetvisszafojtva várták, hogy mi kerül elő belőle.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/toertenelmi-pillanat-marosvasarhelyen

 

 

--Egy napra megnyitotta kapuját a gyulafehérvári Batthyaneum a látogatók előtt

Először szerveztek nyílt napot az intézményben, azaz hivatalosan is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt a gyulafehérvári Batthyáneum. Batthyány Ignác római katolikus püspök 18. század végén létesített csillagvizsgálója előtt 2021. november 17-én 11 és 17 óra között sorban álltak a látogatók. A kivételes alkalommal Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár ideiglenes igazgatója arról is beszámolt, hogy az épület sürgős felújításra szorul, és elmondta, mindent megtesz, hogy ez megvalósulhasson. Románia legértékesebb könyvtára és a hozzá tartozó csillagvizsgáló a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működik, csak kutatók látogathatják.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/ritka-pillanat-megnyitotta-kapuit-a-latogatok-elott-a-batthyaneum

 

 

--Hosszú kényszerszünet után újranyílt az Entz Géta Alapítvány Könyvtára

Hosszú kényszerszünet után ismét megnyitott az Entz Géza Alapítvány művészettörténeti könyvtára Kolozsváron, az olvasókat heti három napon várják könyvészetet gyűjteni vagy egyszerűen találkozni egymással.

A könyvtár elsősorban a művészettörténet iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és oktatók munkájának segítését szolgálja, de ugyanakkor gyűjtési köre lehetővé teszi a különböző történettudományi szakterületek (magyarságtörténet, művészettörténet, régészet, műemlékvédelem, muzeológia) speciális kérdései iránt érdeklődő kutatók általi használatát is.

A jelenlegi járványhelyzet miatt a könyvtár használata védettségi igazolás felmutatásához kötött.

Forrás: http://www.ega.ro/content/v%C3%A1runk-az-ega-k%C3%B6nyvt%C3%A1rba

 

 

--XXVIII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny

Az Árpád Egyesület, a Mikolai Gellért Sándor Általános Iskola, a LiterArt Magyar Tanárok Egyesülete és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmári szervezete 2021. december 10. és 12. között rendezi meg a XXVIII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei szakaszát a Szatmár megyei Mikola községben.

A verseny célja a népköltészet és az egyetemes magyar irodalom népszerűsítése, különös tekintettel a Magyarország határain kívüli magyar irodalomra, anyanyelvünk ápolása, a tiszta szép magyar beszéd iránti igény felébresztése, illetve ébrentartása.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/xxviii_gellert_sandor_vers_es_prozamondo_verseny.php

 

 

--Regényes kínai kalandban volt részük a Szatmár megyei diákoknak

Három pedagógus, Devecska Mandeli Renáta-Izabella a Szatmárudvari Általános Iskolából, Gábrus Andrea a szatmárnémeti Mircea Eliade Általános Iskolából és Török Enikő Andrea a szatmárnémeti Rákóczi Ferenc Általános Iskolából, úgy gondolta, hogy – kihasználva az online világ lehetőségeit – 2021. november 19-én vetélkedővel zárják a Kínai kaland elnevezésű közös projektjüket. Ez egy több tevékenységből álló projekt, amelynek célja a környezetvédelem iránti figyelem felkeltése. Az óriáspandák nyomában című regény elolvasása kapcsán lehetőség adódott Kína művészeti és kulturális kincseinek felfedezésére a különböző transzdiszciplináris tevékenységek során, tájékoztatta a Friss újság szerkesztőségét Török Enikő, aki kihangsúlyozta, hogy a könyv számtalan lehetőséget nyújtott a tanulásra, kérdések, videók, kvízek, online játékok, rajzok, fogalmazások, origami által. A vetélkedőn a gyerekek négyfős csapatokban totó, anagramma, keresztrejtvény, versírás, hiteles adatokat tartalmazó kínai matekfeladatok, környezetvédelmi feladat, zenefelismerés és origami által tették próbára tudásukat.

Forrás: https://www.frissujsag.ro/regenyes-kinai-kalandon-vettek-reszt-a-szatmar-megyei-diakok

 

 

ÚJDONSÁGOK

 

--Mese címmel új szakmai folyóirat indul

Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta, író és szerkesztő hivatalos szerzői oldalán jelentette be a Mese című új szakmai folyóirat megalapítását, amelynek első lapszáma várhatóan 2022. március 10-én jelenik meg. A platform másik alapítója Luzsi Margó mesemondó és meseterapeuta, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának nyugalmazott osztályvezetője.

A Metamorphoses Meseterápiás Módszer megálmodója hírül adta továbbá, hogy a lapalapítás saját anyagi forrásukból valósul meg, és a rendelkezésre álló összeg az első négy szám nyomtatására lesz elegendő (a kezdetekben negyedévente fog megjelenni a folyóirat). A lap nyitott a mese mindegyik irányzatára, valamint minden olyan szakember számára, aki relevánsnak tartja a témát.

A missziónak nevezett kezdeményezés „elsődleges célja, hogy tájékozódási alap legyen azoknak, akik mindent tudni szeretnének a mesékről, valamint a meséket munkájuk alapjának tekintő műhelyekről és szervezetekről” – áll a közlemény folytatásában.

Forrás: https://www.prae.hu/article/12431-mese-cimmel-szakmai-folyoirat-szuletik/

 

 

--Garabontziás Lap: új művészeti-irodalmi folyóirat

A marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó gondozásában, Garabontziás Lap címmel új művészeti-irodalmi lap indult 2021 nyarának végén, amely negyedévenként jelenik meg 64 oldalon. A lap nem kizárólagosan erdélyi alkotók közléstere, és a szépirodalmi, illetve néprajzi írások mellett más művészeti ágazatok is teret kapnak benne – számolt be Kleindl László, a kiadó vezetője.

A Garabontziás Lap igyekszik közlési lehetőséget adni minden, arra érdemes szerzőnek. Ismert alkotók és pályakezdők művei egyaránt megtalálhatóak a lap hasábjain.

Szente B. Levente erdélyi költő vállalta a főszerkesztői feladatkört, valamint Bódizs Edit és Ilyés András Zsolt látja el a külső munkatársi feladatokat. A hétköznapi gondolatmenettől nem túlságosan elrugaszkodott lírai megnyilvánulások, sajátos nyelvezetű, prózai történetek teszik olvasmányossá az új folyóiratot.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/uj-lap-a-prerin/

 

 

--Új nemzetközi irodalmi periodika: Continental Literary Magazine

Új nemzetközi irodalmi magazint indít Continental Literary Magazine címmel a Petőfi Kulturális Ügynökség. A negyedévente jelentkező lap elsődleges célja a magyar, illetve a közép-európai irodalom exportja az Egyesült Államokba. Az új kiadvány célja, hogy „platformot teremtsen a kortárs magyar, illetve közép-európai szépíróknak a angolszász irodalmi piacra, azon belül is elsősorban az észak-amerikai irodalmi piac fősodrába való belépéshez, és életre hívjon egy olyan transzatlati diskurzust, amelynek segítségével régiónk elfoglalhatja megérdemelt helyét a kortárs világirodalomban”. A lapban Közép-Európa legjobb szerzőinek angol nyelvre fordított írásai mellett már világhírű, angol nyelven publikáló szépírók, irodalmi „húzónevek” írásai is megjelennek.

Forrás: https://litera.hu/hirek/uj-nemzetkozi-irodalmi-magazin-indul-continental-literary-magazine-cimmel.html

 

 

DÍJAK

 

--Alföld-díjban részesült Visky András

Az Alföld szerkesztősége 2021-ben is odaítélte három kiváló szerzőjének az Alföld-díjat. Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus, Gál Ferenc költő és Visky András költő, író, drámaíró kapja idén a rangos kitüntetést.

Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2020 között 43 alkalommal 123 szerzőnek 130 Alföld-díjat osztottak ki (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és Térey János kétszer is megkapták).

Balajthy Ágnes a 20-21. századi utazási irodalom szisztematikus értelmezéséért, valamint az olvasókat orientáló szakszerű bírálataiért, Gál Ferenc különös atmoszférájú versvilágának megteremtéséért, valamint a folyóirat olvasóit gazdagító költeményeiért, Visky András a dialógust kitüntető, a költői és drámai megszólalásmódot ötvöző írásművészetéért, valamint a folyóiratban publikált verseiért, versesregény-részletéért és drámájáért részesül Alföld-díjban.

Forrás: https://www.helikon.ro/alfold-dijban-reszesult-visky-andras/

 

 

--Solymosi Bálint, Zádor Éva és Gács Anna a 2021-es Déry-díjasok

A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesült Solymosi Bálint, Zádor Éva és Gács Anna. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díj az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazza.

A pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, akinek idén ünnepeltük 127. születési évfordulóját.

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Keresztesi József és Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, Vida Gábor.

Forrás: https://litera.hu/hirek/solymosi-balint-zador-eva-es-gacs-anna-kaptak-az-idei-dery-dijat.html

 

 

--Király Kinga Júlia kapta a 2021-es Hévíz irodalmi díjat

A kilencedik alkalommal átadott Hévíz Irodalmi Díjat 2021-ben Király Kinga Júlia kapta a Pernacchia című, Federico Felliniről szóló esszéjéért, amely a Hévíz folyóirat 2020/1. számában jelent meg.

„Az esszé vallja, hogy a művészet nem független a kortól, amelyben megszületik, az igazán nagy művészet pedig éppen a saját korának megértésével képes kortalanná válni. Király Kinga Júlia szerint Fellini munkásságában egyszerre van jelen a nagy történelmi tabló és a bohóctréfa. Egyszerre életigenlő derű és megrendítő mélység, amely szerzőként és kulturális szereplőként talán magára Király Kinga Júliára is jellemző, és amely – szándékunk szerint – a volt és leendő Hévíz folyóirat szemléletét is meghatározza.” – hangzott el a Hévíz folyóirat szerkesztője, Fehér Renátó méltatásában.

A Hévíz Irodalmi Díjat 2013-ban alapította Hévíz város önkormányzata. Az elismerést mindig a folyóirat előző évfolyamában megjelent legjobb írás kapja.

Forrás: https://litera.hu/hirek/kiraly-kinga-julia-kapta-a-2021-es-heviz-irodalmi-dijat.html

 

 

--A Tudomány Erdélyi Mestere címmel tűntették ki Pozsony Ferenc néprajzkutatót

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöksége a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódva szakmai találkozót tartott, amelyen átadták a KAB idei tudományos díjait. Az alkalomból Pozsony Ferencet, a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Intézet professzorát a Tudomány Erdélyi Mestere díjjal tüntették ki.

A Szabó Töhötöm által méltatott egyetemi tanár „a szövegfolklór, a szokásvilág és annak átalakulása, a társadalmi viszonyok és az interetnikus kapcsolatok kutatásában alkotott jelentőset, illetve nyitott új utakat az erdélyi és a magyar nyelvű néprajztudományban. Kutatói figyelme szűkebb szülőföldjétől indulva fogja át a Kárpát-medence különböző etnikai csoportjait és még azon kívüli közösségeket is, elsősorban a moldvai csángókat.” A laudáló kitért Pozsony Ferenc kutatásaira a szászok életéről, szokásvilágáról, valamint kiemelte tanári tevékenységének azon vetületét is, ami gazdag terepkutató tapasztalatán alapszik.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/145866/a-tudomany-erdelyi-mestere-cimmel-tuntettek-ki-pozsony-ferencet

 

 

--Lövétei Lázár László a 2021-es Kemény Zsigmond-díjas

A kolozsvári Helikon folyóirat Kemény Zsigmondról elnevezett díját 2021-ben Lövétei Lázár László költőnek, műfordítónak ítélte oda a szerkesztőség.

Hogy mi fontos költőként és magánemberként számára? – tette fel az 1999-ben egyszer már elhangzó kérdést a díjátadó ünnepség után a moderátor, Mărcuțiu-Rácz Dóra. Az akkori válaszára Lövétei ugyan már nem emlékezett, de úgy vélte, alkotóként a csend, a csend és a csend van rá termékenyítő hatással, magánemberként pedig a szeretet.

Az egykori műhelyek, pályakezdés kérdéskörei után a nagy költőelődökhöz fűződő viszonyáról faggatta a moderátor a díjazottat – Lövétei, amellett, hogy az idei Helikonban versekkel is jelentkezett, rendszeresen írt a lap Ráolvasás rovatába. Irodalmi klasszikusokról szóló esszéi – kiegészítve a könyvtárában található könyveknek a költő által telefirkált, kiegészített lapjaival – kiemelkednek a lap ez évi anyagából, részben ezekkel a szövegekkel érdemelte ki, mint mondta Mărcuțiu-Rácz Dóra, a pénzjutalommal is járó Kemény Zsigmond-díjat.

Forrás: https://www.helikon.ro/a-jo-irodalom-levisz-a-pokol-szurkos-fenekere-lovetei-lazar-laszlo-kolto-az-idei-kemeny-zsigmond-dijas/

 

 

--Markó Béla, Szarvas Melinda és Cserkuti Dávid kapták a Szépirodalmi Figyelő-díjakat

2021. november 26-án, a budapesti Magyar Műhely Galériában adták át a 2019-2020-as Szépirodalmi Figyelő-díjakat. A száz éve született Pilinszky János előtt tisztelgő kiadvány bemutatójával egybekötött ünnepségen Markó Béla költő, Szarvas Melinda irodalomtörténész, kritikus és Cserkuti Dávid képregénykészítő részesült az elismerésben.

„A Házsongárdi kalauz című vers ‒ az egyéni elmúlás szemléletes képét nyújtva mindvégig ‒ zárlatában az individuális beállítás nyelvtani egyes számát úgy tudja a közösségi általánosság többes számának tájékozódási horizontjára átemelni, hogy igazsága, érvényessége történetfilozófiaivá szilárdul” – fogalmazott Markó Bélának eredetileg a Székelyföld, 2019/8. számában publikált, majd a Szépirodalmi Figyelő 2019/5. számában utóközölt verse kapcsán Zsávolya Zoltán, a lap szemle rovatának szerkesztője.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/marko-bela-szarvas-melinda-es-cserkuti-david-kaptak-a-szepirodalmi-figyelo-dijakat/

 

 

--Az év könyve és nívódíjasai a Magyar Művészeti Akadémiánál

Lőrincz György Ma éjjel eljövök érted című prózakötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját. Lőrincz György kötetének novellái egyrészt az emberi élet fordulópontjairól, másrészt az öregedés kérdéséről szólnak.

A 2021-es Könyv Nívódíjat Jávorszky Béla Fordul a világ című esszékötete, Lövétei Lázár László Feketemunka című verseskötete, Marosi Gyula Az ifjúság tört szárnyú madara című prózakötete és Péntek Imre Lírai kaleidoszkóp című esszékötete nyerte el.

Az idén két esszé-, két próza- és egy válogatott verseskötetet díjazott az MMA az Irodalmi Tagozatba tartozó 37 akadémikusa.

Az Irodalmi Tagozat Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, akadémikus, a nemzet művésze javaslatára 2014-ben, hét évvel ezelőtt döntött úgy, hogy megalapítja Az Év Legjobb Könyve Díjat és a könyves Nívódíjakat, amelyekre a jelölteket minden év novembere és a következő év októbere között megjelenő könyvek közül műfajtól függetlenül választják ki.

Az Irodalmi Tagozatban tevékenykedő akadémiai tagok minden évben javaslatot tesznek a díjazottakra, majd titkos szavazással döntenek arról, hogy az előterjesztettek közül kik a legérdemesebbek.

Forrás: https://www.prae.hu/news/40138-mma-lorincz-gyorgy-kapta-az-ev-legjobb-konyve-dijat/

 

 

AJÁNLÓ

 

--Főnemesek a szuterénből

A forradalom után elkezdtek visszatérni Erdélybe a régi főnemesi családok sarjai, hogy újra birtokba vegyék és életet leheljenek az egykori kastélyokba, visszabirkózzanak erdőket és szántókat a román államtól. Az ő sorsukba és küzdelmeikbe, a régió „újranemesítésbe” pillanthatunk bele nyolc család történetén keresztül Csinta Samu könyvében (Bál a romkastélyban. Az erdélyi arisztokrácia hazatérése).

’– A kilencvenes évek elejétől fedezték fel az arisztokratákat, ám bulváros megközelítéseken, történelmi összefoglalókon, „hanyatteséses” tisztelettel készült interjúkon, családfákon kívül nem nagyon készült más műfajú munka. Én valami mást akartam. Azt találtam ki, hogy az aktív leszármazottakkal rendelkező családok érdekelnek, akik visszaigényelték, részben-egészben vissza is kapták a hajdani birtokokat, elkezdték restaurálni a kastélyokat, kúriákat, vissza- vagy beemelni a közéleti, kulturális körforgásba. Ezáltal pedig újra az erdélyi magyar társadalom részévé váltak.” – mondja a szerző a Könyvterasz által vele készített interjúban.

A könyv nyolc erdélyi főnemesi család túléléséről, hazatérésének körülményeiről és perspektíváiról szól. Olyan erdélyi arisztokrata családok – Bánffy, Barcsay, Bethlen, Kálnoky, a Mikes két ága, Teleki, Ugron – második világháború utáni története körvonalazódik, amelyek többsége a magyar történelem jelentős eseményeinek főszereplői közé tartozott.

A romániai rendszerváltást követő visszaszolgáltatások nyomán több család leszármazottjai jelentek meg Erdélyben, s kezdték életvitelszerűen belakni az ősi birtokot. Ők fokozatosan az erdélyi magyar társadalom szerves részévé válnak, akárcsak felmenőik, akiknek nagy része mindig is felelősen viszonyult a közösség iránt, amelynek élére születtek. Építenek, restaurálnak, bennünk is építve ezáltal a korábban talán nem is létező vagy romossá pusztított azonosságtudatot.

Erdély "újranemesítése", az erdélyi arisztokrácia leszármazottjainak honfoglalása élő, szinte naponta változó folyamat, küzdelem hivatalokkal és az épületeket pusztító természeti elemekkel. Mindennek csupán néhány rövid pillanatát lehetett kimerevíteni, ám a történetek önmagukért beszélnek. Rájuk irányuló figyelmünk révén akár fennmaradásuk "haszonélvezői" is lehetünk, ha megismerjük a múltjukat, megéljük a jelenüket, részt veszünk a jövőjükben.

Forrás és a beszélgetés itt: https://konyvterasz.hu/fonemesek-a-szuterenbol-beszelgetes-csinta-samuval/

 

 

--Zágoni Attila: Válogatott paródiák és humoreszkek

A 2021 novemberében a Székely könyvtár sorozat 95. darabjaként megjelent kötet bevezetőjében írja Egyed Péter:

’Akarva-akaratlanul, Zágoni Attila az újabb romániai magyar irodalom egyik hiányzó fejezetét is megírta. Önmagában is impozáns a célba vett szerzők száma, egy híján hetven. Gyakorlatilag fellép mindenki, aki a hetvenes-nyolcvanas években Erdélyben élt és alkotott. (Vajon miért nem „kapta el” Páskándi Gézát is?) Ezek között nyilván van olyan szerző, akiről a mai olvasó nem is hallott (jóllehet valamikor az erdélyi irodalom egyik nagy nemzedékéhez tartozott – például Kiss Jenő), másokról, akik ma már hivatkozásként sincsenek jelen semmiféle irodalmi orgánumban, még kevésbé tudhat. Milyen efemer dolog volt ez a mi irodalmunk is: idézett szerzői közül 31-en ma már nincsenek e világon, 17-en kitelepedtek Magyarországra, és itt maradtak 21-en. És sajnos Zágoni Attila sincs közöttünk, akiről pedig joggal feltételezhetjük, hogy az 1989 óta fellépett két irodalmi nemzedék műfaji paródiáit is megírta volna.

A szomorú korszakban oly fontos nevettetőnek nincs utódja, és ez is felhívja a figyelmet értékes munkásságának fontosságára, Bajorhoz és Sinkóhoz hasonlóan olyasmit világított meg, ami csak a humoros műfajok eszközeivel lehetséges. Fényesítette a közönyösödő szellemet és hessegette a szív szomorúságát, és ezzel terelgetett vissza jobbik önmagunk felé.’

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/145711/zagoni-attila:-valogatott-parodiak-es-humoreszkek-szekely-konyvtar

 

 

--Farkas Wellmann Endre új verseskötete

Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz címmel gyűjtötte kötetbe új verseit Farkas Wellmann Endre. Az erdélyi magyar költő, újságíró a filmekből ismert emberevő sorozatgyilkos alakját a mai hétköznapokba helyezte.

„Előző néhány kötetemben Néró, az őrült római császár alakjával foglalkoztam kétezer év távlatából. A bárányok hallgatnak című, harminc évvel ezelőtt bemutatott amerikai thriller két főhősének viszonya lehetőséget adott arra, hogy a jelen morális, lelki, mentális állapotairól próbáljak meg beszélni” – mondta a József Attila-díjas szerző az MTI-nek.

Mint kifejtette, a kötethez hozzárendelhető egy kerettörténet, amelyben Hannibal Lecter Baltimore-ból Európába jön, hogy hazalátogasson Litvániába, és közben Lengyelországon és Stockholmon keresztül valahogy Magyarországra érkezik. „Lecter első levelét már néhány éve publikáltam az Irodalmi Jelen című folyóiratban. Nehezen, lassan dolgozom, de a Térey-ösztöndíj lehetőséget és konkrét célt teremtett számomra egy könyv megírásához” – idézte fel Farkas Wellmann Endre.

A kötetet, amely negyven verset tartalmaz, a költő a közelmúltban elhunyt Térey János és Szőcs Géza emlékének ajánlotta; utóbbi verseiből írta annak idején diplomadolgozatát is a kolozsvári egyetemen. „Egyfajta kép a világról, miközben a versek a Hannibal-filmek metaforái között lavíroznak, és próbálják bizonyos értékek viszonylagosságát körüljárni különböző szemszögekből” – fogalmazott a költő.

A Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz című kötet a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadásában jelent meg, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia programjában.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/145768/farkas-wellmann-endre

 

 

--Múltból jövendőt – Történelem hazulról

Megjelent a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének második könyve, Múltból jövendőt – Történelem hazulról címmel. Amint a szerkesztő, Szekeres Attila előszavából kiderül, Galbács Pál ötlete nyomán az országhatárok által szétszabdalt magyarságot képviselő, mellettük meg az óceánokon túlra sodort újságírókat, írókat kértek fel a közreműködésre. Azzal a kéréssel fordultak hozzájuk, hogy a családjukban megőrzött, a Kárpát-medencei magyarság évszázados szétszabdaltságára utaló, azzal összefüggő fotó, tárgyi emlék, levél, más dokumentum képét küldjék el, és vessék papírra az ahhoz kapcsolódó gondolataikat tömören.

A felkérésére harmincheten válaszoltak, nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a Székelyföldről a Hawaii-szigetekre, Ausztriába, Németországba, a Partiumból Ausztráliába, Kárpátaljáról Kanadába sodródott kollégák is.

Ajánlásként álljon itt a szerkesztő előszavából a hátsó borítóra kiemelt passzus: „Az Olvasó kezébe bocsátjuk ezt a könyvet, táplálkozzék belőle. Gondolkodjék el a maga, családja, nemzete múltján, kutasson fel, őrizzen meg és adjon tovább tárgyi emlékeket, írott és képi forrásokat, szellemi hagyományokat a maguk és utódaik gyarapodására.”

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/145490/multbol-jovendot-

 

 

--Molnár Vilmos író új prózakötetéről

Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író legújabb prózakötete, amely a nyelvtudós életének, utazásának fehér foltjait próbálja kitölteni a mese eszközeivel. Molnár Vilmost nemcsak szerkesztőként, de fikciós világot teremtő íróként is erőteljesen foglalkoztatja Kőrösi Csoma Sándor alakja, személyisége, a vele készült interjúban kiemeli, hogy Csoma Sándor személye, élete sokakat foglalkoztat már vagy százhetvenvalahány éve: „Könyvtárnyi irodalma van a témának, az utóbbi évtizedekben is sok új írás született erről. Számos új információ bukkant fel, és néhány eddigi tévhit megcáfolódott. Nemcsak a Kárpát-medencében, de külföldön, más kontinenseken is érdeklődnek Csoma személye iránt, s ez az érdeklődés mintha még nőne is. Japánban az 1930-as években egy ottani egyetem diákjai a keleti és nyugati közös értékeket keresve odáig mentek, hogy bódhiszattvává avatták. Az, ahogy Csoma Sándor egész életét feltette egy nagy célra, az alázat, ahogy saját énjét alárendelte ennek, a törhetetlen kitartása a kortársait is elképesztette.”

Forrás és a beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/korosi-csoma-sandor-csodalatos-legendariuma-n-molnar-vilmos-csikszeredai-iro-uj-prozakoteterol

 

 

--Szépnagyanyáink konyhája

Főleg az idősebb korosztályhoz tartozók számára lehet ismerős az édesanyák, nagymamák által nagy becsben tartott, napi szinten fellapozott Baby szakácskönyv. Ma, amikor se szeri, se száma a különféle tematikájú, színes fotókkal gazdagított szakácskönyveknek, nehéz megérteni, micsoda kincs volt a gazdasszonyok számára Baby, azaz kézdivásárhelyi születésű Novák Mária munkája. A baróti Tortoma Kiadó gondozásában frissen megjelent aktualizált kiadásnak ott a helye a könyvespolcokon.

A két világháború között nagy számban jelentek meg szakácskönyvek, ezek színvonalban, minőségben széles skálán mozogtak, valószínűleg azért, mert akkoriban virágát élte a beolvasztó politika, a keresztneveket, helységneveket románul kellett használni írásban, kemény cenzúra volt, amin a szakácskönyvek könnyebben átcsúsztak. A műfajon belül azonban kiemelkedő Novák Mária munkája: ő felismerte azt, amiről még ma is keveset beszélünk, hogy az erdélyi, székely konyhán belül nem minden étel magyar eredetű. Ebben különbözik a magyarországi konyha az erdélyitől, sőt, az erdélyi román konyha is az óromániaitól, hogy itt nagyon sok nemzetiség tudása találkozott. Minket legközvetlenebbül az örmény és a román, kisebb mértékben a szerb konyha érintett, a gyűjteményben ki is vannak emelve az ilyen eredetű ételek. Ezek a receptek gazdagították a mi konyhánkat, ahogyan a mieink is a más nemzetiségekét.

Ugyanakkor Novák Mária olyan időszakot örökített meg, amikor a paraszti és a polgári konyha találkozott, és kölcsönösen hatottak egymásra.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/szepnagyanyaink-

 

 

--Az erdélyi magyar hiedelemmondák kézikönyve

A Kairosz Kiadó gondozásában látott napvilágot Magyar Zoltánnak, a budapesti székhelyű Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársának közel kétezer oldal terjedelmű, négykötetes műve, Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus címmel. A folklórkutató szerző neve bizonyára nem ismeretlen az erdélyi olvasók számára, hiszen számos, az erdélyi folklórt megörökítő mese- és mondakötete jelent meg az utóbbi másfél évtizedben (pl. Népmondák a Kis-Küküllő mentén, 2005; Népmondák Erdély szívében, 2008; Hunyad megyei népmondák, 2009; Csinódi népköltészet, 2009; Erdővidéki népmondák, 2011; Mezőségi népmondák, 2012).

Magyar Zoltán fáradhatatlan kutatóként és gyűjtőként bejárta Erdély és a Partium magyarlakta vidékeinek majd’ minden szegletét, és ama utolsó órában még olyan mennyiségű és minőségű népköltészeti hagyományanyagot sikerült feljegyeznie, amely csak Kriza János és gyűjtőkörének teljesítményével vagy Kallós Zoltán munkásságával vethető össze. A jelzett néprajzi gyűjtőutak tudományos hozadéka és végcélja az a küllemében is rendkívül szép és elegáns, lexikonszerű négy kötet, amely remélhetőleg hamarosan a főbb romániai magyar könyvtárakba is eljut, és olvasható lesz.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/az-erdelyi-magyar-hiedelemmondak-kezikoenyve

 

 

--Hihetetlen történetek közeli helyekről

Nemrég került ki a nyomdából Dancs Árpád nyugalmazott pedagógus, zeneszerző, lemezkiadó harmadik könyve, Közeli helyeken címmel. A szerző egy nagy visszaemlékezős sétára hívja az olvasókat, és közben olyan lebilincselő történeteket mesél el, amelyek mostanáig sehol sem jelentek meg.

A könyvről Gocz Tibor beszélgetett a szerzővel.

Forrás és az interjú itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/hihetetlen-tortenetek-kozeli-

 

 

--Liszt műveinek eddig ismeretlen változatait tartalmazó kiadvány

Liszt műveinek eddig ismeretlen változatait tartalmazó, DVD-ből és hozzá tartozó tanulmánykötetből álló kiadvány jelent meg – tájékoztatott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

A közönség számára eddig nagyrészt ismeretlen Liszt-átiratok értékét emeli, hogy ezeket vagy maga a szerző készítette, vagy kisebb változtatásokat kérve jóváhagyta őket.

A DVD-n hallható műveket a Zeneakadémia tanárai adják elő, az egyik felvétel a 2011-es bicentenáriumi fesztiválon készült élő előadás, a többi zenei anyag koncerttermi felvétel, a kísérő szöveg pedig négy nyelven ad tájékoztatást mind a kéziratokról, mind a projektben részt vevő művészekről.

Forrás: https://www.erdon.ro/kultura/hazai-kultura/liszt-muveinek-eddig-ismeretlen-valtozatait-tartalmazo-kiadvany-jelent-meg-4025081/

 

 

--Balázs Imre József: Tíz mondat az organikus látásról

„Igen, már ökoköltészet is létezik, ráadásul egy világirodalmi antológiáról van szó, ami magyarul olvasható. A költemények megkerülhetetlen kérdéseket tesznek fel, amelyek válaszra várnak a költészeten túli életünkben is.” – írja Balázs Imre József kolozsvári irodalomkritikus A ránk bízott kert. Ökoköltészet ‒ világirodalmi antológia című kötetről (válogatta: Bordás Máté, Sipos Tamás; Prae Kiadó, Budapest, 2021.).

Forrás és a teljes írás itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=29295&balazs_imre_jozsef_tiz_mondat_az_organikus_latasrol

 

 

--Töredékesen is egész – Biró Gábor önéletrajzi könyve

Dr. Biró Gábor kézdivásárhelyi főorvos immár második kötetét adta ki az Ambrózia Kiadó. A nagy érdeklődéssel fogadott, több utánnyomást megért, adomákkal és anekdotákkal színesített pályakép (A nevető kórház, 2017) után ezúttal emlékiratban vetett számot életéről a jeles szerző, akit éppen az idén tüntetett ki Kézdivásárhely Pro Urbe díjjal.

Azzal a gondolattal fogott tollat Biró Gábor, hogy unokái okulására elbeszélje mindazt, amit emlékezete megőrzött. Töredékesen is egész című munkájában a visszatekintő elbeszélő élete és pályája egészét kívánja átfogni, nyilván annak tudatában, hogy a személyes emlékezet mindössze töredékek halmazát öleli fel, de bízva abban, hogy töredékesen is egy élet egészét sikerül megrajzolnia. Mi több, egy sok felelősséggel terhelt, de szép életét, hiszen úgy érezhet Biró Gábor is, ahogy annak idején Kós Károly érzett, aki az őt kérdezőnek így válaszolt élete végén: „Nehéz élet volt, de szép volt. A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni.”

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/toredekesen-is-egesz/

 

 

--Bölöni Domokos aranypálcája

Közismert, ugye, a jó papról szóló népi vélekedés, de ezúttal a jó szerkesztőre terelném a szót, éspedig az idén 75. életévét betöltő Bölöni Domokosra. A rövidpróza, a novella, a karcolat és a humoreszk művelője közel ötven éve van jelen a pályán, első kötete (Hullámok boldogsága) 1980-ban jelent meg a rangos Forrás könyvsorozatban.

Az írásnak elkötelezettek közül csak keveseknek adatott meg a rendszerváltás előtti időkben, hogy lap- vagy folyóiratszerkesztői állást kapjanak, így Bölöni is tanárként dolgozott Korondon, de már ekkor kitűnt mint jó szerkesztő. Rendszeresen „szerkesztett” ugyanis tartalmas író–olvasó-találkozókat Hargita megyei, illetve onnan származó alkotók részvételével, s ugyancsak „szerkesztett” jeles meghívottakkal – míg a földi párt- és állami hatalmasságok hagyták – Erdély-szerte figyelmet keltő humorfesztiválokat. Írói pályájának éppen erre, a Sóvidékhez köthető szakaszára utalóan mutatta be hősét a kiváló parodista, Zágoni Attila. Szellemesen írta Bölöniről, hogy „novelláinak témáját többnyire az árcsói borvízforrásból meríti, s otthon ereszti fel higított csapvízzel. Műhelytitokban teszi, és közben várja, hogy az illetékes hargitai múzsa tarkón legyintse.”

Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/boloni-domokos-aranypalcaja/

 

 

MEGEMLÉKEZÉS

 

--Halhatatlanok – felolvasóest Gyergyószentmiklóson

Halhatatlanok címmel 2021. november 1-jén a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum diákjai helybeli írók, költők műveiből olvastak fel Bajna György közreműködésével, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Felolvastak: Fodor Dorottya, Köllő Eszter, Vormair Hanna, Bajna György (aki felvételt is készített az akcióról), György Zsolt, Molnár Cs. Attila, Portik Csaba.

Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar

A felolvasás megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=R58MJixuwSI

 

 

--Szőcs Géza-emlékest a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Halálának első évfordulóján emlékeztek meg Szőcs Gézáról a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán 2021. november 5-én, egy kisebb felolvasóesten. Farkas Wellmann Endre köszöntötte az egybegyűlteket, majd elkezdődött a felolvasás. Különböző műfajú irodalmi szövegekkel fejezték ki tiszteletüket és rótták le kegyeletüket Szőcs Géza közeli ismerősei, költőtársai: Viola Szandra, Lőrincz P. Gabriella, Payer Imre, Vihar Judit, Mátyás Emőke Ibolya, Farkas Kriszta, Kassay Sára, Farkas Wellmann Endre.

Forrás: https://helyorseg.ma/rovat/hirek/farkas-kriszta-szocs-geza-emlekest-a-pim-udvaran

 

 

--Elhunyt Bitó László író, orvoskutató

A glaukóma kezelésében áttörést jelentő gyógyszer kifejlesztése mellett íróként is jelentős életművet hagyott hátra a 87 éves korában, 2021. november 14-én elhunyt Bitó László.

Orvoskutatóként a szem öregedésével foglalkozott, a nevéhez fűződik a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatant, amely a vakságot okozó glaukóma, azaz a zöldhályog kezelésében a műtéti beavatkozást egyes esetekben szükségtelenné teszi. Kutatásairól 145 tudományos publikációja és 3 kötete jelent meg. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje elismerést.

Hazaköltözése után több regényt írt, publicisztikái, esszéi rendszeresen jelentek meg a magyarországi sajtóban. Első két kötete 1956-os élményeit dolgozza fel. Jelentős sikert az Ábrahám és Izsák című bibliai regényével ért el, amelyet több nyelvre lefordítottak, illetve Budapesten színpadra állítottak. Az Izsák tanítása és a Názáreti Izsák ennek a művének a továbbgondolásai.

„Amikor az ember elkezd kutatni, teljesen bele kell merülni. És ugyanazt a kutakodó-felismerő agyműködést csiszolja a kutatómunka, mint ami az irodalomhoz kell” – nyilatkozta 2009-ben a szerző, a Literának adott interjúban.

Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-bito-laszlo-iro-orvoskutato.html

Nekrológ: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/a-kivancsi-ember-bito-laszlo-1934-2021.html

 

 

INTERJÚ

 

--Portréinterjú készült Lövétei Lázár László költőről

A Lövétei Lázár László költőt bemutató felvétel filmszerűbb a sorozat korábbi darabjainál, és míg a korábbiak portréfilm címmel futottak, ennek önálló címe van: Zöld (amely egyik verseskötetének címe is).

És valóban, Csíkszentdomokoson, ahol a költő a családjával él, valósággal csorog az emberre a zöld, mint mondja, ő pedig amúgy is „falusi gyerek”. Kiváló döntés volt a közegében és a családja körében: kaszálás, gereblyézés, malacka etetése, kalandozós autózás, „a világ legfinomabb kenyerének” megvásárlása közben, apai nagyapja lövétei faházikójához látogatóban és szülei körében bemutatni.

Lövétei költészete nem az életből lepárolt, hanem abban erősen gyökerező, ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenység. Ez a rendhagyó road movie nagy leleménnyel megszeretteti velünk a költőt, közben a költészetét, sőt általában a költészetet is.

Forrás: https://kultura.hu/portreinterju-lovetei-lazar-laszlo-koltorol/

 

 

--Népművészet mint létszükséglet: beszélgetés a 90 éves Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval

Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár, a rendszerváltás utáni magyar kormány művelődési és közoktatási minisztere, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa 1990 és 1993 között. Petőfi Sándor távoli rokona. Sopronban született 1931. november 17-én. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett előbb román–magyar, majd muzeológia–néprajz szakon. Az 1960-as évektől kezdve muzeológusként, majd néprajzkutatóként dolgozott, többnyire Pécsen. Kutatási területe a népi gazdálkodás, ezen belül a szőlészet, a gyümölcstermesztés és az állattartás néprajzi vetülete, valamint a néptánc, a népköltészet és néprajzi csoportok együttélése és azok egymásra gyakorolt kölcsönös hatásai. Több mint százhatvan tudományos közlemény szerzője. Részt vett a Százak Tanácsa munkájában, amely a nemzeti sorskérdésekről stratégiai állásfoglalásokat készített. Fontosabb díjai, kitüntetései: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994), Szent István Tudományos Akadémia tagja (1999), Magyar Örökség díj (2002), Pázmány Péter-díj (2007), Prima-díj (2007), A Magyar Művészeti Akadémia aranyérme (2008), Pécs díszpolgára (2010), Széchenyi-díj (2013), Baranya megye díszpolgára (2021). Nős, három fiúgyermek apja.

A magyarság legnagyobb sorskérdései közé sorolja a fiatalság magyarságtudatának, hazafiságának felébresztését, a népművészetet pedig nem szabadidős tevékenységnek, hanem létszükségletnek tartja.

A kilencvenéves Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval erdélyi gyökerekről, emlékekről, hagyatékról beszélgetett Csinta Samu.

„– Ön szilárdan képviseli azt az álláspontot, hogy a népművészet szükséglet, nem pedig szabadidős tevékenység. Mára is érvényesnek tartja a megállapítást?

– Igen, mivel a művészet nagyon fontos egyénlélektani, emberi magatartásbeli módszer, akár mentálhigiénéi értelemben is. Nem ráadás, hanem szükséglet. Ezt egészíti ki remekül Kopp Mária orvos pszichológus a magyar lelkiállapotról írt könyvében. Szerinte azért betegebb a magyar társadalom, mint az európai átlag, mert gyengék az emberi kapcsolatok, és mindez egészségi problémákhoz vezet. Közvetlen párhuzamokat vezet le a kapcsolathiány és a megbetegedés között. Erdély hatalmas előnye és értéke, hogy a hagyományok őrzése tekintetében Magyarországhoz képest megállt az idő. Az az egyedülálló benne, hogy még mindig él, még funkciója van, míg Magyarországon mindez már csak emlék.”

Forrás és a teljes interjú itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/145716/nepmuveszet-mint-letszukseglet-

Kapcsolódó híranyag: Hiánypótló népmesegyűjtemény jelent meg Andrásfalvy Bertalan gyűjtéséből – https://konyvesmagazin.hu/friss/andrasfalvy_bertalan_matyas_kiraly_es_a_torok_basa.html

 

 

DIGITÁLIS TARTALMAK

 

--Digitalizálás által mentik a szalagon őrzött értékeket

A ’90-es évek elején Erdély-szinten az elsők között indult el Gyergyószentmiklóson a helyi televízió. A videókazetták rengeteg, mostanra történelminek nevezhető, kultúrtörténeti értéket őriztek meg, ám az akkor használt technológia már elavultnak számít. A Városi Könyvtár digitalizálással tenné újra elérhetővé a gazdag mozgóképanyagot. Egyelőre 80 órányi anyagot sikerült digitalizálni abból a több száz VHS-kazettából, amely a régi gyergyószentmiklósi tévék archívumát jelenti. A tulajdonosváltások során a kazetták Hodgyai Géza vállalkozóhoz kerültek, és ő adományozta ezeket a Városi Könyvtárnak. A szalagok egy ideig olyan helyen voltak tárolva, amely nem volt megfelelő az állapotuk megőrzésére, sok közülük megázott, -penészedett. Ezek megmentése indult el a digitalizálás elkezdésével – mondta el Vincze Csilla, a könyvtár vezetője.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/megmentik-a-szalagokon-megorzott-ertekeket#

 

 

--Virtuális időutazás - Új 1956-os online adatbázis vált elérhetővé

Új 1956-os adatbázist tett online elérhetővé a forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Katonahőseink emlékezete című projektben. A magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban után ez lesz a második, bárki számára ingyenesen hozzáférhető adatbázis.

Az 56online.militaria.hu aloldal az 1956-os forradalom és szabadságharc során elhunyt katonák adatait is tartalmazza. A felület emellett átfogó képet nyújt a korszak eseményeiről, kiemelkedő személyeiről, továbbá számos érdekességgel, digitális tartalommal nyújt segítséget diákok, tanárok, kutatók és a családtörténet iránt érdeklődők számára.

A honlapon elérhetővé és digitálisan kutathatóvá válik a múzeum fotóarchívumának valamennyi, 1956-hoz kötődő fényképe is. Az online katalógusban lehetőség van fellapozni a forradalomhoz kapcsolódó fotóalbumokat, és részletesen lehet keresni az eseményfotók között is. Emellett olyan fegyvereket, haditechnikai eszközöket is láthatunk az online felületen, amelyeket az október 22-én megnyílt, Magyarok – Fegyverek című időszaki kiállításon helyhiány miatt nem mutattak be. Továbbá olyan tartalmak között is böngészhetnek az érdeklődők, amelyek elolvasása, meghallgatása, megtekintése hosszabb időt vehet igénybe, így tanulmányozása akár kényelmesebb is otthonról.

Forrás: https://kultura.hu/uj-1956-os-online-adatbazist-tesz-elerhetove-a-hadtorteneti-intezet-es-muzeum/

 

 

--20. századi romániai művészet egyhelyen: a Quadro Egyesület online archívuma

Háromnyelvű online művészeti archívum indult a kolozsvári Quadro Egyesület kezdeményezésére, Arhiva Plastică néven (https://www.arhivaplastica.ro/). A multimédiás platform 20. századi, kortárs és modern romániai képzőművészek életművét mutatja be, hozzájárulva a köz- és magángyűjteményben őrzött, esetleg megsemmisült vagy lappangó alkotások korszerű bemutatásához.

Az Arhivă Plastică célja közelebb hozni a kortárs és modern képzőművészetet a művészet iránt érdeklődők széles rétegéhez, közölték a kezdeményezők. A multimédiás platform 20. századi, kortárs és modern romániai képzőművészek munkáit, életrajzát tartalmazza, kiegészülve kéziratokkal, archív fényképekkel, dokumentumokkal, vázlatfüzetekkel. A platformon az érdeklődők számos kiemelkedő romániai műalkotást megtalálnak (festmény, grafika, textilművészet, kerámia), olyan művészek élettörténete és munkái mellett, mint Aurel Ciupe, Florin Maxa, Nagy Albert, Miklóssy Gábor, Ion Vlasiu, Eugenia Pop, Victor Man, Ciprian Mureșan és sokan mások.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/A-20-szazadi-romaniai-muveszet-egy-helyen-online-archivumot-epit-a-Quadro-Egyesulet

 

 

MOZAIK

 

--A Digitális Irodalmi Akadémia új tagjai

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) online megtartott 2021. évi tagválasztásának eredményeként négy fővel bővült a testület. A tagok döntésével az alábbi alkotók váltak a DIA új tagjává: Kemény István, Király László, Márton László, Végel László.

„Kemény István nemzedékének egyik legfontosabb, legnagyobb hatású költője. Az Erdélyben élő Király László költőként és prózaíróként is egyik legnépszerűbb, úttörő és példaadó alakja az elmúlt évtizedek határon túli magyar irodalmának. Márton László prózaírói, drámaírói és műfordítói életműve pontos, filozófiai irányultságú írásaival a mai magyar irodalom legjelentősebb és legolvasottabb teljesítményei közé tartozik. Az újvidéki Végel László az emberi lét alapkérdéseit és a kisebbségi létet elemző műveivel vált az elmúlt fél évszázad irodalmának meghatározó alkotójává” – olvasható a DIA hírében.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Akadémia a tagok életművét digitalizálja, és ingyenesen közzéteszi az interneten. A DIA mint digitális könyvtár indulása óta a kortárs irodalom népszerűsítésének fontos fóruma, szakmai körökben, az irodalomoktatásban és az olvasók körében is népszerű szolgáltatás.

Forrás: https://litera.hu/hirek/kemeny-istvan-kiraly-laszlo-marton-laszlo-vegel-laszlo-a-dia-uj-tagjai.html

 

 

--Hány oldalig kell eljutni a könyvben - írók, irodalmárok frappáns válasza

Eddig az oldalszámig juss el, mielőtt feladnál egy könyvet – írókat, irodalmárokat kérdezett a wmn.hu, ők pedig frappáns válaszokat adtak. Egy felmérés szerint az emberek negyven százaléka mindenáron végigolvas egy könyvet, ha egyszer elkezdte – akkor is, ha nem tetszik neki. Ám ha azt vesszük, hogy évente elolvasunk, mondjuk, húsz kötetet, akkor ötven év alatt nagyjából ezer könyvre lesz időnk. Miért fecsérelnénk el belőlük akár csak egyet is? De honnan tudhatjuk, meddig érdemes kitartanunk? Hányadik oldalon lehetünk biztosak abban, hogy nem csak a mű eleje az, ami döcög? Írókhoz, irodalomtudósokhoz, szerkesztőkhöz, kritikusokhoz fordult iránymutatásért Milanovich Domi, a wmn.hu szerzője. A körkérdés felvezetése: „Amikor elkezdünk olvasni egy könyvet, nem megy mindig könnyen a ráhangolódás. Előfordulhat, hogy – legalábbis eleinte – kicsit unjuk a szöveget, idegesít minket, nem tetszik nekünk, furcsa a stílusa, kevésbé értünk benne dolgokat, nehezen tudunk belépni a világába. Ha rögtön feladjuk, talán lemaradunk valami fontosról. Kitartani viszont időpocsékolásnak tűnhet. Mit javasol(sz), hányadik oldalig érdemes eljutni, hogy jó döntést hozhassunk a folytatásról?” A magyar irodalmi élet sokféle szereplőjét megszólaltató felmérés izgalmas és elgondolkodtató dolgokat tartalmaz, a téma kapcsán több nézőpontot is érvényesítve.

Forrás és a teljes cikk itt: https://wmn.hu/kult/56308-ennyi-oldalig-juss-el-mielott-feladnal-egy-konyvet--irokat-irodalmarokat-kerdeztunk-ok-pedig-frappans-valaszokat-adtak

 

 

Szerkesztők:

 

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László, alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.