ReMeK-e-hírlevél
X. évf., 2015/11. szám                             ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

PÁLYÁZATOK
--A Liget kiadványpályázata
--Székelyföldi Kincskereső pályázati felhívás
--A Marosvásárhelyi Rádió és a Látó rövidpróza-pályázata
--Pályázati felhívás Kölcsey Ferenc születésének 225. évfordulója alkalmából
--Tündérszó Meseíró Pályázat
--Nemzetközi meseíró pályázat
KONFERENCIA
--A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének 2015-ös szakmai konferenciája
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Mesemaraton a Mikesben
KITEKINTŐ
–Bemutatták az online nemzeti helynévtárat
--Segítő könyvtár: múzeumban és könyvtárban alszanak a kiskorú migránsok
HAZAI
--Közel 100 csapat jelentkezett a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasójátékára
--Hivatalos ünnep lett a Magyar Nyelv Napja Romániában
--Kultúrával emelnék az életszínvonalat Sepsiszentgyörgyön
--Nem adja vissza az állam az egyháznak a Batthyáneum könyvtárat
ÉVFORDULÓ
--Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte az EMKE
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Henning Mankell svéd író
--Elhunyt Nemeskürty István író, irodalomtörténész
--Meghalt Egyiptom nagy írója, Gamál el-Gítáni
–Elhunyt Adonyi Nagy Mária költő, újságíró
DÍJAK
--Átadták az EMIA-díjakat
--Totth Benedek nyerte az első Margó-díjat
--Dragomán György kapta a kolozsvári nemzetközi könyvfesztivál díját
--Női író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat
--Jamaicai szerző kapta a Man Booker-díjat
--Átadták a 2015-ös Székelyföld-díjakat
--Iráni származású német íróé a frankfurti könyvvásár idei Békedíja
--Halmozza a díjakat a magyar meseíró
--Megvannak az idei Déry-díjasok
--Az Arany János-díj idei kitüntetettje: Ferdinandy György
--Átadták a Füzéki István-emlékérmet
--Kiosztották az Aranyvackor díjakat
AJÁNLÓ
--Hat könyvvel bővült a Nemzeti Könyvtár sorozata
--Segítség, utál olvasni a gyerekem! Mit tegyek?
--Elkészült Magyarország legteljesebb címeradatbázisa
BESZÉLGETÉSEK
–Az erdélyi író, akinek novelláiban angyalt darabolnak
MOZAIK
--Új kiadásban jelent meg az Apor-kódex
 

PÁLYÁZATOK

--A Liget kiadványpályázata
A Liget Műhely Alapítvány pályázatot hirdet magyarországi és határon túli könyvtárak, múzeumok, színházak, kulturális és oktatási intézmények, műhelyek, civil szervezetek számára.
A pályázók 150 000 forint értékű Liget-kiadványcsomagot nyerhetnek, amelyet a következő célokra használhatnak fel: gyűjtemény gyarapítása; látogatók, olvasók, támogató tagok ajándékaként; pályázati vagy versenynyereményként; egyéb kulturális vagy oktatási célra.
Kizárólag olyan pályázati felhasználást fogadnak el, amely konkrét és bizonyítható módon kapcsolódik a Liget kiadványaihoz, a Liget Műhely Alapítvány munkájához. Előnyben részesítik a kreatív, komplex terveket és az alapítvány tevékenységének, kiadványainak széles körű bemutatását.
A pályázók a következő linkeken elérhető adatlap kitöltésével jelentkezhetnek: word doc letöltése | adobe pdf letöltése
A pályázatot kérik postai úton vagy szkennelve, elektronikus úton eljuttatni az alábbi címre: Liget Műhely Alapítvány, 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4–6., info@ligetmuhely.com
A pályázatok beküldésének határideje: 2015. november 6., eredményhirdetés: 2015. november 13.
Forrás: http://ligetmuhely.com/kiadvanypalyazat-2015/


--Székelyföldi Kincskereső pályázati felhívás
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SZTT) pályázatot írt ki általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2015. november 7. – 2016. április 4. időszakra. Témák: Az én falum/városom – pályázat általános iskolásoknak: helytörténeti, néprajzi gyűjtés/kutatás 5 személyes (4 gyermek és 1 felnőtt) csoportoknak; Forráskincsünk – pályázat 7–11. osztályos diákoknak: helyi/környékbeli vízforrás(ok) feltérképezése és rendbetétele, a munka népszerűsítése a helyi közösségben; Magyar Athenas 250 – interdiszciplináris vetélkedő 9–12. osztályos diákoknak: a játékos feladatok különböző tudományterületekhez és elsősorban székelyföldi neves személyiségekhez kapcsolódnak, a megoldások az információszerzés mellett az információk közötti összefüggések felismerését igénylik; Székelyföld teleobjektíven keresztül – fotópályázat 5–12. osztályos diákoknak, valamint egyetemistáknak: Székelyföld bemutatása a fényképezőgép objektívjén keresztül, fotó/fotósorozat vagy album formájában; Székfoglaló – játékpályázat 5–12. osztályos diákoknak, valamint egyetemistáknak: Székelyföldhöz vagy a székelységhez kapcsolódó interaktív/digitális játék vagy kvíz online vagy offline formátumban.
A pályázatokat az SZTT címére kell elküldeni postán vagy elektronikus formában. Bővebb információ a www.tehetsegpont.ro honlapon érhető el. A sikeres pályázók értékes könyvjutalmat és nyári táborozást nyerhetnek, valamint bemutatkozhatnak a Székelyföldi Tehetségnapon.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/85211/mi_hol_mikor

 
-- A Marosvásárhelyi Rádió és a Látó rövidpróza-pályázata
A Marosvásárhelyi Rádió és a Látó Szépirodalmi Folyóirat a „varázsszem” kulcsszóra pályázatot hirdet rövid próza műfajban. A pályázat fődíja 1000 lej, feltételei:
- a tematikus megkötés a művészi alkotásokra vonatkozó szabadságot nem korlátozza;
- a szerző jeligével azonosítsa pályamunkáját;
- a pályázókat kérik, hogy a beküldött e-mailben tüntessék fel a szöveg címét;
- egy szerzőtől 1 munkát fogadnak el;
- a meghirdető intézmények alkalmazottai nem vehetnek részt a pályázaton;
- olyan írásokat várnak, amelyek eddig még nem kerültek kiadásra (sem nyomtatásban, sem internetes felületen);
- a szerző felelősséget vállal, hogy a beküldött pályamű saját szellemi terméke;
- egy pályamű terjedelme a 10 ezer leütést nem haladhatja meg (beleértve a szóközöket is);
- a szöveget Word formátumban várják;
- a beérkezett kéziratokat a szerkesztőségek szabadon publikálhatják, a pályázóknak nem lehet utólagos követelménye a szerzői jogdíj tekintetében.
A beérkezett pályaműveket független szakmai zsűri értékeli. A pályaműveket elektronikus úton az irodalmipalyazat@marosvasarhelyiradio.ro e-mail címre kell elküldeni. Eredményhirdetés 2016. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, élőben a Marosvásárhelyi Rádióban.
A pályázatok beérkezési határideje: 2015. december 15., 12 óra.
Forrás: http://www.lato.ro/news.php/P%C3%A1ly%C3%A1zati-felh%C3%ADv%C3%A1s/1/285/

 
--Pályázati felhívás Kölcsey Ferenc születésének 225. évfordulója alkalmából
Idén emlékeznek Kölcsey Ferenc születésének 225. évfordulójára. Ebből az alkalomból Álmosd Község Önkormányzata, a Nemzeti Művelődési Intézettel közösen, vetélkedőt szervez, amelynek témája a magyar nyelv, Kölcsey Ferenc életműve és munkássága.
Több témában, műfajban és több korcsoport számára hirdetnek pályázatot. A pályázatokat a kolcsey.hu@gmail.com e-mail címre 2016. január 5-e éjfélig várják.
További információ a Kölcsey.hu Facebook-oldalon, valamint az 00-36-52-388-035 telefonszámon.
Forrás: http://www.nmi.hu/Hirek/Palyazati-felhivas-Kolcsey-Ferenc-szuletesenek-225-evforduloja-

 
--Tündérszó Meseíró Pályázat
A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület hetedik alkalommal hirdeti meg nemzetközi meseíró pályázatát.
A pályázatra a világ bármely országában élő, 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják e-mailben, csatolt Microsoft Word dokumentumban, vagy postai úton 4 példányban, 2016. február 29-ig. A pályázatra a 2001. január 1-je és 2007. december 31-e között született gyermekek meséit fogadják.
A mese mellé, kérik, feltétlenül írják oda: a meseíró nevét, születési idejét (év, hónap, nap), postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), szülei egyikének lehetőleg e-mail címét vagy telefonszámát.
A pályaművek terjedelme legfeljebb 6000 karakter (3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek. A pályázó a mese elküldésével hozzájárul műve bármilyen formában történő, külön ellenszolgáltatás nélküli, későbbi nyilvánosságra hozásához.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A döntést követő ünnepélyes eredményhirdetés 2016. június elején lesz Székesfehérváron.
A díjazottakat 2016. május 10-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve névsorukat a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat az Egyesület egy későbbi időpontban megjelenteti.
Beküldési cím: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, H-8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1., Magyarország. Telefonszám: 00-36-22-501-161, e-mail: tunderszopalyazat@gmail.com
Forrás: http://www.ggmuvhaz.hu/2015/10/27/tunderszo-meseiro-palyazat-2/

 
-- Nemzetközi meseíró pályázat
Az Országos Mécs László Társaság és a Pálffy Dénes Népfőiskolai Társaság a nagy mesemondó, Benedek Elek születésének 156. évfordulója alkalmából meghirdeti a IV. Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázatot, amelynek céljai: tisztelgés Benedek Elek munkássága előtt, tehetségazonosítás, tehetséggondozás.
Magyar nyelven író magyar és nem magyar állampolgárok egyaránt pályázhatnak, alsó életkori határ 10 év. A pályázat két kategóriában kerül meghirdetésre: I. Ifjúsági (10-18 év), II. Felnőtt (18 év feletti). Nevezési díj nincs. A szervezők adományokat, szponzori támogatást szívesen fogadnak – adta hírül a Katedra hírportálja.
A mesék témája szabadon választott lehet. Pályázónként maximum 3 pályaművet fogadnak el, max. 3 gépelt oldal (A4) terjedelemben. Illusztráció lehetséges. A meséket (és illusztrációkat) kizárólag e-mail­ben várják, a kitöltött Jelentkezési és Regisztrációs Űrlappal együtt, a következő e-mail címre: nemzetkozimeseiropalyazat@gmail.com. Az űrlapok letölthetők az Országos Mécs László Irodalmi Társaság honlapjáról (http://mecslaszlotarsasag.webnode.hu/palyazatok/iv-nemzetkozi-meseiro-palyazat/). Beküldési határidő: 2015. december 20.
A beérkezett pályaműveket felkért zsűri olvassa el, elnöke Vesztergom Andrea költő, író. A beérkezett pályaművek közül 40 mese jut a döntőbe és egyúttal felkerül a honlapra (legkésőbb 2016. január 20-ig), ahol szavazni lehet a mesékre. A végeredmény megállapításakor az olvasói szavazatok arányát a zsűri figyelembe veszi. Az online szavazás időtartama: 2016. január 21–31.
Díjazás: kategóriánként az 1. helyezett oklevelet és a 2016. évi karácsonyi mesekönyvben ingyenes publikálási lehetőséget kap, a 2. és 3. helyezett oklevele mellé könyvet és szerencsesorsjegyet kap ajándékba. A nyerteseket e-mailben értesítik. A végeredményt a pályázati weboldalon közzéteszik.
A pályázat beküldése egyúttal hozzájárulást is jelent, hogy a kiíró a pályaművet publikálhatja nyomtatott vagy elektronikus formában; a felhasznált alkotásokért ellenszolgáltatást, jogdíjat semmilyen jogcímen nem áll módjában fizetni.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/palyazat/item/2580-mese%C3%ADr%C3%B3-p%C3%A1ly%C3%A1zat.html#.VjPKR279zud

 
KONFERENCIA

--A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének 2015-ös szakmai konferenciája
Kétnapos szakmai-tudományos konferenciának és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) tizedik vándorgyűlésének adott otthont 2015. október 14-15-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. Az idei konferenciát Könyvtárak a minőségért címmel szervezte meg az RMKE, a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatásával, a Kájoni János Megyei Könyvtárral és Hargita Megye Tanácsával karöltve, a VI. Székelyföld Napok keretében.
Kopacz Katalin RMKE-elnök, a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a konferencia címében megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően a két nap előadásainak célja olyan könyvtári kezdeményezések, jó gyakorlatok, innovatív megoldások, bemutatása, megosztása, illetve megvitatása, amelyek hozzájárulhatnak a hazai könyvtári szolgáltatások minőségi irányba mutató változásához.
A konferencia munkálatai Kopacz Katalin moderálásával zajlottak. A rendezvényen sor került az egyesület tisztújító közgyűlésére is.
Az előadók olyan könyvtári kezdeményezéseket, jó gyakorlatokat, példákat osztottak meg a hallgatósággal, amelyek biztatást jelenthetnek más könyvtárak számára is, hogy kipróbáljanak új szolgáltatásokat, nem szokványos könyvtári rendezvényeket, amelyek révén a könyvtárnak az általa szolgált közösségben betöltött szerepe megerősödhet, jelentős kulturális közösségi térré válhat. Minőség és mennyiség kapcsolata és hatása a könyvtári munkára címmel elsőként Okos-Rigó Ilona, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár nyugalmazott könyvtárosa osztotta meg könyvtárosi életpályájának tapasztalatait a kollégákkal. Minőségi szolgáltatások felé – kihívások és új könyvtári feladatok, eredmények címmel Kelemen Katalin, a házigazda könyvtár munkatársa az intézmény új programjairól, feladatairól, megvalósításairól beszélt.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója, Szőcs Endre Kütyük és egyebek a könyvtárban címmel tartott érdekes képes bemutatót az intézményben bevezetett használóbarát újításokról, innovatív ötletekről, új technikai felszerelésekről, a könyvtár felújított belső tereiről. Beszámolt arról is, hogy az olvasóteremben fitness labdák és taposók állnak rendelkezésre, felújították és átadták idén a gyermekkönyvtárat. Arról is beszámolt, hogy olyan technikai eszközök használatának is van helye a könyvtárban, mint a drón, de akár meteorológiai állomás is lehet a könyvtár.
Gálovits Rózsa, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársa mutatta be a könyvtárban működő Olvasóklubot, amely már a harmadik születésnapját is megünnepelte.
Hollanda Andrea osztályvezető és Balázs Orsolya könyvtáros, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai, a kisiskolások számára szervezett Csodalámpa olvasóklub játékos, kreatív olvasásfejlesztési tevékenységeiről, programjairól számoltak be, a vetített képekkel is érzékeltetve a foglalkozások hangulatát. A sepsiszentgyörgyi könyvtár tevékenységében nagy szerepet kapnak a gyerekeknek szóló élményközpontú, jétékos, kreatív fogalkozások, már a legfiatalabb életkorban elkezdődik az olvasásfejlesztés, például a Könyvkelengye program révén, amelyet a város vezetősége is támogat, minden újszülött gyerek könyvcsomagot kap, de könyvajándékban részesülnek az első osztályosok is.
A szakmai tanácskozás folytatódott október 15-én, délelőtt az iskolai könyvtárosok vették át a szót, elsőként Forreiter Csilla-Éva sepsiszentgyörgyi iskolai könyvtáros a Székely Mikó Kollégium könyvtárának 2014-es tevékenységeiről számolt be, amelyekben az iskola könyvtára is részt vett vagy ő maga kezdeményezett. Török Júlia is Sepsiszentgyörgyről érkezett, ő a Puskás Tivadar Szakközépiskolában zajló változatos iskolai könyvtári tevékenységeket mutatta be.
Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvárosa az iskolai könyvtár olvasást népszerűsítő programjairól számolt be.
Az egyetemi könyvtárak képvisletében Gurka Balla Ilona, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa Biblioterápiás kutatások jelentősége a kolozsvári könyvtárosképzésben címmel tartott előadása révén a biblioterápia módszerének lényegét ismerkedhettek meg a jelenlevők.
Szabó Károly, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár audiovizuális könyvtárosa Régi arcok új köntösben című előadásában olyan könyvtári programokat mutatott be, amelyek ugyancsak az olvasás élményszerű megközelítését, az olvasásfejlesztést szolgálják.
Vántsa Judit előadása az előzőektől eltérően nemzetközi kitekintést is nyújtott, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár igazgatója érdekes nemzetközi könyvtári felmérés statisztikai adatait és következtetéseit osztotta meg a jelenlévő kollégákkal, Mit olvasnak Finnországban, Németországban, Magyarországon és Romániában a XXI. században? címmel.
Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa Iskolai könyvtárak a Fekete-tengertől az Északi-tengerig című beszámolója zárta az előadások sorát. Rendkívül érdekes, színes beszámolót hallottunk arról az útról, amelyet 2015 nyarán kerékpárral tett meg hét országon át, mindenütt találkozott helyi könyvtárosokkal, újságírókkal, a média képviselőivel, hogy felhívja a figyelmet a romániai iskolai könyvtárak helyzetére és kampányoljon az iskolai könyvtárakért.
A konferencia előadói különböző típusú könyvtárakból érkeztek, más-más nézőpontból láthattunk bele az előadások révén a könyvtári munka mindennapjaiba, természetes, hogy a különböző problémákra más-más válaszok és megoldások születnek. A különböző könyvtárakban bevált jó gyakorlatokból is sokat tanulhatunk, új ötletekkel gazdagodhatunk, amit hazatérve saját könyvtárainkban is kipróbálhatunk. Bármennyire különbözzenek is az egyes könyvtárak, a kistelepülések egyszemélyes könyvtárától az egyetemi könyvtárig, a konferencia előadásai meggyőztek arról, hogy törekvéseink közösek, mindannyiunk számára fontos, hogy a jelenkor igényeire, folyamatos kihívásaira válaszolva, minőségi szinten szolgáltassuk a keresett információt, fontos használóink elégedettsége. Mindez hosszú távon a hazai könyvtári szolgáltatások megújulásához, minőségi irányba mutató változásához vezet.
Teljes beszámoló itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/296/konyvtarak-a-minosegert
Tudósítások a rendezvényről:
https://hargitanepe.eu/konyvtarak-a-minosegert/
http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/10/romaniai-magyar-konyvtarosok_21.html
 

KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
„Én sem volnék, ha nem volnál...” - Irodalmi-zenés előadás
A Sebő együttes, Jordán Tamás színművész és Fűzfa Balázs irodalomtörténész a fenti című irodalmi-zenés előadással volt jelen szeptember végén, október elején Erdélyben. A csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesület és a Bod Péter Megyei Könyvtár által szervezett újabb körútjuk során ezúttal Kányádi Sándor és erdélyi magyar költőtársai líráját hozták közönségközelbe.
A sepsiszentgyörgyi előadás helyszíne könyvtár Gábor Áron terme volt, 2015. október 1-jén. Ugyanaznap 12 órától a meghívottakat és a produkciót a csernátoni Haszmann Pál Múzeum látta vendégül.
Az előadás keretében a Sebő együttes és Jordán Tamás Kányádi-műveket, más erdélyi szerzők által írt verseket adott elő, ehhez Fűzfa Balázs nyújtotta az átvezető, hangulatot is teremtő, irodalomértelmező jellegű adalékokat a közönségnek – pedagógusoknak, diákoknak és nem szakmabeli érdeklődőknek egyaránt. Ily módon a rendezvény költészet, irodalom és a mai társadalom kapcsolatáról, az élményszerű versolvasásról, a versnek a mindennapokban játszott szerepéről, szövegértelmezés és kollektív közérzet viszonyáról is szólt.
A körút többi állomása: Nagyszeben (szeptember 29., Magyar Kulturális Központ előadóterme); Székelyudvarhely (szeptember 30., a Bethlen-negyedi park, rossz idő esetén a Bethlen Gábor Általános Iskola tornaterme); Csíkszereda (szeptember 30., Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium Kollégiumának díszterme); Marosvásárhely (október 2., Bolyai Farkas Elméleti Líceum díszterme). Az előadáshoz a helyszínek zömében a közösségi élménynek bizonyuló Nagy Versmondás társult, tárgya ezúttal Kányádi Sándor Két nyárfa című verse volt, amelyet Jordán Tamás irányításával a jelenlévők egyszerre mondtak el.
Beszámolók a körútról:

"Én sem volnék, ha nem volnál..." (Nagyszeben)

Én sem volnék, ha nem volnál (Csíkszereda)

A Sebő Együttes Csíkszeredában: irodalom és zene

Irodalmi-zenés előadás és Nagy Versmondás (a körút háromszéki mozzanatairól)

Kapuk a végtelenre (Sepsiszentgyörgy)

Évről évre, szeretettel (Sepsiszentgyörgy)

Én sem volnék, ha nem volnál... Irodalmi-zenés előadás (Marosvásárhely)

Rendhagyó irodalomóra és (nagy) versmondás (kis)diákszemmel (Marosvásárhely)

Én sem volnék - rendhagyó irodalmi órákat tartottak (szombathelyi sajtóvisszhang)

Fotók, videók, valamint a csernátoni előadásból audiorészletek itt érhetők el: http://tinyurl.com/pfw8gx9 (Bod Péter Megyei Könyvtár honlapja).
Könyvbemutató: Vándorszékely hazatalál. Egy ragaszkodás története
Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgyön is bemutatták B. Kovács András Vándorszékely hazatalál. Egy ragaszkodás története című kötetét, amely a kézdivásárhelyi születésű, Bélafalván élő, Sepsiszentgyörgyön dolgozó Boldizsár Béla élettörténetét meséli el.
A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében 2015. október 7-én tartott könyvbemutatón – miután Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, a szerző B. Kovács András pedig röviden ismertette a kötet megírásának körülményeit, és bemutatta interjúalanyát – Boldizsár Béla sajátosan ízes, humoros stílusában maga mesélte el röviden élete néhány fontosabb fejezetét. Az est meglepetésvendége Sebestyén Rita középiskolás diáklány volt, aki saját versét szavalta el a hallgatóságnak.
Boldizsár Béla gyulafehérvári kántoriskolai élményeiről, házasságairól és hat gyermekéről, külföldi kirándulásairól, sokféle szakmájáról, a rendszerváltás utáni kalandos munkáséveiről, gyermekeivel kapcsolatos viszontagságairól és mostani életéről, az általa szervezett munkássztrájkokról, Márton Áron püspökkel való kapcsolatáról, az elismerésekről és kitüntetésekről, amelyeket rangos magyarországi politikusoktól kapott, saját politikai és társadalmi szerepvállalásairól, valamint egészségi gondjairól mesélt, melyek közül egyesek vaklármának bizonyultak, de amelyek egy anyajegy miatt végül komollyá változtak.
Bámulatra méltó az életkedv és elégedettség, amellyel visszatekint, a derű, amellyel életútjának kudarcait, szomorú eseményeit is szemléli és szemlélteti.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/85166/derus_emlekezes
Vezérek és atyafik. Székelyföldi mondák, regék, történetek - Ambrus Lajos könyvbemutatója
A VI. Székelyföld Napok keretében, 2015. október 13-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében bemutatták Ambrus Lajos korondi költő, író Vezérek és atyafik. Székelyföldi mondák, regék, történetek című könyvét (Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2014).
Népismerettel is alaposan foglalkozó költőként, prózaíróként köszöntötte a szerzőt Szonda Szabolcs, beszélgetőtársa, Czegő Zoltán pedig leszögezte, összes fejrevalóját megemelte, amikor olvasta ezt a remek könyvet, mely a magyar nyelv kincshordozója. Nemeskürty, Babits és Márai hazával kapcsolatos gondolataira hivatkozva – utóbbi vallotta, számára a magyar nyelv a haza – Ambrus Lajos úgy fogalmazott, „a lelki, az oszthatatlan haza küldött minket szép magyar mondákat keresni”.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/85313/gyokerekben_rejlo_kincsek
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/71323-Regkben-rztt-mlt.html
Színházasság: Székely Szabó Zoltán könyvbemutatója és humoros estje
A VI. Székelyföld Napok keretében, 2015. október 16-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében került sor Székely Szabó Zoltán erdélyi származású, Bécsben élőszínművész, író Színházasság című, a marosvásárhelyi Juventus Kiadónál idén megjelent könyvének bemutatójára.
A rendszerváltás előtti sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház társulatának tagjaként is ismert szerző így fogalmaz könyvének hátoldalán: „Az utóbbi időben mindinkább csalom a színházat az irodalommal.” A derűs hangvételű kötetben változatos műfajú írások olvashatók, amelyek közös nevezője a színház működése, világa a változó időben, belülről és kívülről egyaránt láttatva. Így találunk benne visszaemlékezést arra, hogy a szerző miképpen került Bécsbe Sepsiszentgyörgyről, hogyan alakult ott az élete és színészi pályája, néhány színészportrét erdélyi nagyokról, laudációk szövegét a szerző díjaihoz, róla szóló újságcikkeket, de vannak a kötetben színházi anekdoták, „hanták, aranypökések” is.
A humoros esten a szerző beszélgetőtársa Bogdán László sepsiszentgyörgyi író volt.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/qhegu6s
Immunrendszerünk és az allergiák: dr. Albert Kinga ismeretterjesztő előadása
2015. október 27-én a Háromszéki TÉT-estek (Tudás - Élmény - Tapasztalat) sorozatban, a a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében dr. Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus és klinikai immunológus szakorvos tartott vetített képes, ismeretterjesztő előadást, Immunrendszerünk és az allergiák. Hogyan küzdjünk a szénanátha, asztma, csalánkiütés, táplálék-érzékenység és hasonlók ellen? címmel.
„Az utóbbi évtizedekben az immunrendszerünkre gyakorolt hatások megváltoztak, a globális felmelegedés, a légszennyeződés, az urbanizáció, az a tény, hogy beköltöztünk faluról városra, elősegíti az allergiák kialakulását” – indította előadását dr. Albert Kinga. Állítását igazolta az a tény, hogy előadása iránt nagy volt az érdeklődés, a helyszínéül szolgáló nagyteremben kevés szék maradt üresen.
Az előadó szerint jobbak a diagnosztikai lehetőségek, sokkal több esetet ismernek fel, mint korábban, elérhetőbbek ezek a szolgáltatások, és ezek a tényezők együttesen eredményezik, hogy manapság sokkal több az ismert allergiás beteg. Elmondta, az allergia az immunrendszer tévedése, tulajdonképpen az immunrendszer túlműködéséről van szó, amelyben közrejátszik a genetikai háttér, de az allergiás megbetegedések kialakulását, a tünetek súlyosságát a környezeti hatások határozzák meg.
A szakorvos ismertette, ha szerveztünk allergénekkel találkozik, és hajlamunk van az allergiára, beindul egy allergiás folyamat, de az első találkozáskor nincsenek tünetek. A szervezet ellentesteket termel, és lassan-lassan érzékennyé válik. Azt nem lehet tudni, hogy hányszor kell találkoznia a szervezetnek egy adott allergénnel ahhoz, hogy tünetek keletkezzenek.
Háromszéken igen gyakori a házi poratka okozta allergia, ezek a kis állatok legszívesebben a hálószobában élnek, szaporodnak, kihullott hajszálainkkal, levált hámsejtjeinkkel táplálkoznak, jól érzik magukat a porban. A macska és a kutya is allergénforrás, különösen a macskaallergén tartós a lakásban még akkor is, ha már hónapok óta nem tartják ezt a házi kedvencet. A tömbházakban sok a csótány, ürülékükkel szennyeznek és allergiát okozhatnak, ez is gyakori mifelénk – közölte az allergológus. A penészgombák is idézhetnek elő allergiát, sok esetben nem látható felületen húzódnak meg, de éppen ilyen allergének a mindenféle komposztban, az elrothadó terményekben, falevelekben megtelepedő penészgombák is.
A másik nagy allergén kategóriáról, a pollenekről a szakember elmondta, azok a fák, füvek, gyomok veszélyesek allergológiai szempontból, amelyek messzire tudják eljuttatni pollenjüket. A táplálékallergiák közül gyermekeknél a leggyakoribb a tehéntej és a tojás proteinje, a glutén, a szója, hal, földimogyoró okozta érzékenység, felnőtteknél a táplálékallergia jóval ritkább, de ezek mind diagnosztizálhatóak, egyesek elhagyásos diétával kiküszöbölhetőek, mások enyhíthetőek, míg a színezékek, tartósítószerek, adalékok okozta allergiát nagyon nehéz kimutatni – ismertette az előadó, és külön kiemelte, nem összetéveszthető a tejfehérje idézte allergia a tejcukor iránti intoleranciával, míg előbbi immunológiai folyamat, utóbbi egy enzimzavar következménye, és enzimpótlással kezelhető – ez főként felnőtteknél jelentkezik.
Az előadó beszélt a rovarcsípések gyakoriságáról, de hangsúlyozta, csak akkor gyanítható, hogy a megcsípett egyén allergiás erre, ha a csípés nyoma nemcsak lokális, hanem más tünetek is jelentkeznek, mint fulladás, hányinger, szívdobogás.
Forrás és részletes beszámoló itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/85735/az_allergia_kozelrol

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Idősek Világnapja a könyvtárban
Október 1-jén ünnepeljük az Idősek Világnapját. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár második alkalommal köszöntötte idősebb olvasóit ezen a napon. A rendezvény meghívottja Macalik Ernő biológus, természettudományi szakíró volt, aki érdekes, színes, vetítéssel kísért előadást tartott a gyógynövényekről, majd válaszolt a résztvevők kérdéseire. Az előadás után a könyvtárosok egy csésze tea mellett kellemes beszélgetésre hívták meg a jelenlevő időseket, a könyvtár nyugdíjas olvasóit, valamint a ’Nemcsak a húsz éveseké a net’ című könyvtári számítógépes tanfolyam végzettjeit. Házigazdaként André Katalin könyvtáros köszöntötte a vendégeket.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/291/idosek-vilagnapja-a-konyvtarban-macalik-erno-biologus-a-gyogynovenyekrol-beszelt
Mesés székelyföld – könyvtári foglalkozások Homoródalmáson és Székelyvarságon
A VI. Székelyföld Napok eseménysorozatának részeként, 2015. október 9-én és 13-án került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár által elindított Kistelepülési könyvtárfejlesztő program rendezvényeire két Hargita megyei községi könyvtárban. Mesés Székelyföld címmel szerveztek játékos foglalkozásokat általános iskolások számára a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai, a programban részt vevő Homoródalmás és Székelyvarság községi könyvtáraival közösen. Ez alkalommal képzeletbeli utazáson vettek részt a homoródalmási és székelyvarsági általános iskolások, a játékos vetélkedő során székelyföldi mesék és mondák, legendák világán keresztül eleveníthették fel és mélyíthették el tudásukat, ismereteiket a Székelyföldről, ismerkedhettek régiónk mesés tájait, gazdag tárgyi- és épített örökségét, történetét, hagyományait, szimbólumait, viseletét, szokásait és jeles személyiségeit bemutató könyvekkel. A Homoródalmási Községi Könyvtárban programzáró rendezvényként került sor a foglalkozásra, Székelyvarságon nyitórendezvényként szervezték meg a megyei könyvtár munkatársai, Vitos Mária és Vitos Zsófia. A Kistelepülési könyvtárfejlesztő programot 2015 júliusában indította el a megyei könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával, a programot Bedő Melinda szakirányító koordinálja.
Videófelvétel a könyvtári foglalkozásokról : https://www.youtube.com/watch?v=u0A7r1WWLC4
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/299/meses-szekelyfold--konyvtari-foglalkozasok-homorodalmason-es-szekelyvarsagon
Vezérek és atyafik – Ambrus Lajos székelyföldi mondákat tartalmazó kötetét mutatták be
A VI. Székelyföld Napok keretében Ambrus Lajos Vezérek és atyafik – Székelyföldi mondák, regék, történetek című kötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2015. október 12-én 17 órától. A találkozón Czegő Zoltán sepsiszentgyörgyi író, költő mondott bevezetőt és beszélgetett a szerzővel.
A Korondon élő Ambrus Lajos író, költő, a Firtos Művelődési Egyesület elnöke, a Hazanéző című korondi művelődési folyóirat főszerkesztője, a Hazanéző-könyvek sorozatának gondozója. Legújabb könyve Jakabffy Tamás szerkesztésében és utószavával 2014-ben jelent meg, a Kriterion Kiadó gondozásában, válogatásként a szerző három korábbi kötetéből.
Értékőrző és értékteremtő kötet – hangzott el a találkozón Ambrus Lajos könyvéről, amely Székelyföld különböző vidékeinek monda-, legenda- és 19. századi történeti, illetve mondarekonstrukciós termésének bőséges gyűjteményét nyújtja át az olvasónak. A találkozón a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai is közreműködtek: Imets Sarolt Édua székely népdalokkal gyönyörködtette a közönséget, Szilágyi Emőke a kötet mondáiból olvasott fel.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/301/vezerek-es-atyafik--ambrus-lajos-szekelyfoldi-mondakat-tartalmazo-kotetet-mutattuk-be

Színházasság: Székely Szabó Zoltán könyvbemutatója és humoros estje

A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2015. október 13-án Székely Szabó Zoltán színész, humorista mutatta be Színházasság című könyvét, a VI. Székelyföld Napok keretében. A marosvásárhelyi Juventus kiadónál megjelent, humoros-pajzán hangvételű kötete apropóján színházi adomát adott elő a szerző a hallgatóságnak. A bemutatott kötetbe vegyes műfajú írásokat szerkesztett egybe a hosszú idő óta Bécsben élő szerző, közreadva a bécsi közönségszervezési időszakában folytatott levelezéseket, a ‘hantásoknak’ nevezett pályatársak adomáit. A kötet egyik dokumentumértékű érdekessége az a táblázat, amely közel 80 erdélyi előadás bécsi vendégszereplését sorolja fel, a fellépők nevével együtt. A szerző elmondása szerint a kötet 222 színházi viccet is tartalmaz.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/54427-kabarem-faju-konyvbemutatot-tartottak-csikszeredaban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/295/szinhazassag--kabare-es-konyvbemutato-szekely-szabo-zoltannal
Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című kötetének bemutatója
Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című kötetét 2015. október 14-én mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Hermann Gusztáv Mihály történész – a szerző fia – jegyzetekkel bővítve rendezte sajtó alá a kötetet, és a Pro Print Kiadó jelentette meg újra idén. A VI. Székelyföld Napok programsorozatában szervezett találkozó meghívottjai Székelyudvarhely művelődésének múltjába kalauzolták a hallgatóságot, Hermann Gusztáv Mihály történész beszélt édesapja munkásságáról, helytörténeti-művelődéstörténeti témájú munkájának keletkezéséről. A közvetlen, családias hangulatú beszélgetést Lövétei Lázár László, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője vezette, Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője is köszöntötte a hallgatóságot.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/54531-szekelyudvarhely-ertekeit-mutattak-be-csikszeredaban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/297/hermann-gusztav-szekelyudvarhely-muvelodestortenete-cimu-konyvenek-bemutatoja
Láthatatlan Szekélyföld – épített örökségünket bemutató interaktív kiállítás
A VI. Székelyföld Napok részeként 2015. október 16-án nyílt meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Láthatatlan Székelyföld című kiállítás, amely a régió épített örökségét speciális makettek révén mutatja be, oly módon, hogy a látássérültek számára is érzékelhető az épületek formája és méretei. A Fehér bot világnapja alkalmából megnyílt kiállítás ötletgazdája, megálmodója, Orbán László, az Erdélyi Utakon Egyesület elnöke elmondta, a tárlat anyaga fokozatosan teljesedett ki az első kiállítás óta, amely Csíkszereda épületeit mutatta be. A jelenlegi anyag 15 makettel szemlélteti a székely székek reprezentatív műemlék-épületeit, kiegészülve egy székelykapuval és faragott tornáccal is, valamint a kiállított épületekhez kapcsolódó interaktív felülettel. Elsősorban a látássérülteket szólították meg, de különböző játékokba is bekapcsolódhattak a gyerekek a kiállításon, amely 2015. október 30-ig volt látogatható. Egy lesötétített szobában a látó emberek is kipróbálhatták, hogy milyen tapintás útján megismerni egy épületet. A székelyföldi épületek makettjei közt megtalálhatók többek között a székelyderzsi, csíkkarcfalvi, sepsiszentgyörgyi és vásárhelyi erődtemplomok. A kiállításon bemutatott maketteket csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi középiskolás diákok készítették.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/megismeres-tapintas-utjan
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/300/lathatatlan-szekelyfold--epitett-oroksegunket-bemutato-interaktiv-kiallitas-lathato-konyvtarunkban
Kozma Mária írónő volt az Olvasókör októberi találkozójának vendége
A Kájoni János Megyei Könyvtár Olvasókörének tagjai 2015. október 19-én tartották az idei év nyolcadik találkozóját, amelyen meghívottként Kozma Mária írónőt látták vendégül, akinek az 1990-es évek elején megjelent Borsosméz című regényének bemutatása volt a találkozó első témája. Maga az írónő mesélt a regény létrejöttének körülményeiről, többek között arról is, hogyan lehetett kijátszani a cenzúra éberségét 1989 decembere előtt, az akkori kiadási viszonyokról is szó esett. Kozma Mária legújabb könyve, amelynek témája az írás és a könyv története, Írd le, hogy megmaradjon címmel jelent meg a Pallas-Akadémia Kiadónál, a találkozó végén a könyv két példányát vehették át a könyvtár munkatársai az írónőtől. A regény kapcsán a személyes szabadság és a diktatúra kérdése körül bontakozott ki beszélgetés, ehhez kapcsolódott a találkozó második témája is: a Snowden-ügy hátteréről Székedi Ferenc médiaszakértő beszélt Glenn Greenwald könyve alapján.
Forrás http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/298/az-olvasokor-oktoberi-talalkozoja-kozma-maria-irono-volt-a-vendegunk
Találkozó Czegő Zoltán költővel, íróval
2015.október 29-én Czegő Zoltán író, költő vendégeskedett a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Vándor székely hazatalál címmel szervezett találkozón Cseke Gábor író faggatta a szerzőt életútjáról, hazatelepüléséről, régebbi és újabb köteteiről. Czegő Zoltán két évtizedes magyarországi tartózkodás után 2010-ben tért haza szülőföldjére. Azóta Sepsiszentgyörgyön él, aktív résztvevője a közéletnek, de igen termékeny költőként, íróként is, a versek és a publicisztikai írások mellett a regényírásnak is mestere. Cseke Gábor arról is kérdezte a költőt, hogyan viszonyul ma első munkájához, a Pogány liturgia (Bukarest, 1970) című verseskötethez, majd szó esett az újabb verseskötetekről is. A templomok lázadása címmel 2013-megjelent kötetből a szerző a címadó költeményt mondta el a hallgatóságnak. Czegő Zoltánnak három regénye jelent meg hazatérése után: a Katonabogár (2011), amely a szerző meghatározása szerint balladaregény, a Néma lovak 2013-ban, a Két tenyérben 2015-ben. A regényírás indítékairól is kérdezte Cseke Gábor a szerzőt, aki néhány érdekes, életrajzi vonatkozású történettel válaszolt a kérdésekre, többek között Katonabogár című regényének előzményeiről.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/303/vandor-szekely-hazatalal--talalkozo-czego-zoltan-iroval


-- A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
2015. október 10-én Borsai Orsolya előadására került sor a kézdivásárhelyi könyvtárban, GO and GROW - A fejlődés kihívásai címmel. Az előadást életre hívták: Fundamentum Egyesület - Asociaţia Fundament, Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet- KVISZ, Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna Megye Tanácsa, Székelyföld Napok.
2015. október 12. és 31. között könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők a könyvtárban, Ottlik Géza (1912–1990) halálának 25. évfordulója tiszteletére.
2015. október 13-án Bakó András Lépj ki a szarból! Miért hagyjuk, hogy mások megnyomorítsák az életünket? című előadására került sor.
A könyvtárban októberben változatos programokkal várták a gyermekeket és a felnőtteket. Volt Meseklub a fiatalabbaknak, a felnőttek pedig internethasználati útmutatót vehettek igénybe.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár


--Mesemaraton a Mikesben
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban több mint tíz éve szervezik a Mesemaraton című rendezvényt, amelynek fő célja a könyvtárak világával való ismerkedés.
A tanintézmény kisdiákjai mellett a Csipike Napközi Otthon óvodásai is bekapcsolódtak a rendezvénybe. A Mesemaraton napján több mint 500 gyerek hallgatott mesét a 11. osztályos diákok előadásában.
- Lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek, hogy olyan meséket hallgassanak a nagyobb diákok előadásában, amelyek nem a plázák világának kilúgozott termékei. Ösztönözve vannak a Mesemaratonban aktívan besegítő felsős tanulóink példája által, hogy olvasni jó, az igazi mese pedig nemcsak szórakoztató, hanem problémamegoldó, igazi terápia. Ügyelünk arra is, hogy az egészen kicsik, az óvodások is velünk ünnepeljenek az iskolai könyvtárak világnapján. Fontos, hogy már ilyen zsenge korban felfedezzék a könyvtárak világát, és szükségünk van arra is, hogy ezek a kisgyerekek megismerjék, megszeressék iskolánkat – elemezte a tevékenységet a Mesemaraton ötletgazdája és főszervezője, Kiss László, az iskola könyvtárosa.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/71842-Mesemaraton-Mikesben.html


KITEKINTŐ

--Bemutatták az online nemzeti helynévtárat
Bemutatták a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANySI) támogatásával megvalósult Magyar Nemzeti Helynévtár elnevezésű online adatbázist Budapesten. Az intézet igazgatója, Bencze Lóránt köszöntőjében elmondta: a nyelvi jelek, így a magyar nemzeti nyelv életben tartása is csak korszerű forráskutatással, valamint az eredmények könnyen hozzáférhető, egyszerre digitális és papíralapú rögzítésével lehetséges.
A Magyar Nemzeti Helynévtárat Tóth Valéria, a Debreceni Egyetem docense ismertette, aki hangsúlyozta, hogy egy olyan folyamatosan bővülő, kutatók és laikusok számára is használható adatbank létrehozása volt a cél, amely képes lehet az összes magyar helynév, valamint minden kapcsolódó adat befogadására és kezelésére.
Az adatbázis két részre tagolódik, a forrásanyagokat is felsorakoztató névarchívumra és a jelenleg mintegy 270 ezer, térinformatikai adatokkal összekötött helynevet tartalmazó digitális helynévtárra – mondta el a szakember, aki kitért arra is, hogy az online adatbázis lehetőséget ad az 1960-as és 1970-es évek gyűjtéseikor felhalmozott, jórészt kihasználatlan adatok feldolgozására is. Tóth Valéria rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a gyűjtőmunka immáron Kárpát-medencei léptékben folytatódjon.
Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy különösen sürgetővé teszi a nyelvészeti gyűjtőmunka határon túlra való kiterjesztését a magyar nyelv sok helyen tapasztalható gyors visszaszorulása.
Forrás: http://librarius.hu/2015/10/20/bemutattak-az-online-nemzeti-helynevtarat/

--Segítő könyvtár: múzeumban és könyvtárban alszanak a kiskorú migránsok
Egy volt könyvtárban és kiállítóteremben szállásoltak el menekülteket a hatóságok a svédországi Trelleborgban. A szokatlan lépésre azért volt szükség, mert a hivatalos menekültszállásokon már nincs elég hely. Ebben a városban olyan gyerekek kapnak helyet, akik szülők nélkül érkeznek. "Ki sem látszunk az áradatból. Szeptember 23. óta 2400 kísérő nélküli gyereket kaptunk. Gondoskodnunk kell arról, hogy legyen tető a fejük felett, legyen hol aludniuk, legyen mit enniük egészen addig, amíg a migrációs ügynökség el nem kezdi őket az ország más részeibe szállítani" - mondta a trellerborgi önkormányzat egyik vezetője, Cecilia Lejon.
Forrás: HírTv, 2015. október 28.; KIT Hírlevél, 2015/38., 2015. október 28.


HAZAI

--Közel 100 csapat jelentkezett a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasójátékára
A 2015. október 4-i határidőig 98 csapat jelentkezett az Olvasd el, és játssz velünk! vetélkedőre, ami azt jelenti, hogy legalább 294 gyerek olvasta el a kijelölt műveket.
A legtöbb csapat Marosvásárhelyről csatlakozott a kezdeményezéshez, de szép számmal képviseltetik magukat a környékbeli falvak iskolái is, illetve míg tavaly egy Hargita és egy Kolozs megyei csapat vett részt a játékon, addig idén Hargita és Kovászna megyéből több mint 20 csapat jelentkezett.
A szervezők három kategóriában hirdettek játékot. Figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait és olvasói igényeit a következő műveket jelölték olvasásra: 1. IV–V. osztály - Jeney Zoltán: Rév Fülöp; 2. VI–VIII. osztály - Tasnádi István: A kőmajmok háza; 3. IX–XI. osztály - Szabó Tibor Benjámin: Epic.
A nagyszámú jelentkezésre való tekintettel elődöntőt is tartottak. Ennek feladatlapjait október 26-án kapták kézhez a csapatok, a beküldési határidő pedig november 3. A döntőre november 12. és 15. között kerül sor a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9519


--Hivatalos ünnep lett a Magyar Nyelv Napja Romániában

Első alkalommal hivatalosan ünneplik Romániában a Magyar Nyelv Napját. A képviselőház szavazott a magyar nyelv ünnepnapjáról, amelyet ezentúl minden november 13-án megünnepelnek Romániában. A javaslatot 264 képviselő támogatta, 10 ellenezte, míg 19 tartózkodott. A tervezetet júniusban a szenátus ellenszavazat nélkül megszavazta, így hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
A törvény lehetővé teszi, hogy Romániában hivatalos úton is minden magyarlakta településen méltón megünnepelhessék a Magyar Nyelv Napját és kulturális eseményeket, programsorozatokat szervezhessenek. Előírja, hogy az önkormányzatok pénzösszegeket különíthetnek el költségvetésükből a kulturális események lebonyolításának céljából, és a közszolgálati tévé és rádió beemelheti műsorrácsába az eseményekről szóló tudósításokat. Ugyanakkor a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a Magyar Nyelv Napjáról.
A törvénytervezet indoklásában a kezdeményezők megemlítik, hogy miután az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelv világnapjává nyilvánította, a parlament több kisebbség esetében is törvényt fogadott el az illető közösség nyelvének napjáról. Így például szeptember 28-a a cseh, december 13-a pedig a tatár nyelv napja Romániában.
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=40878

 
--Kultúrával emelnék az életszínvonalat Sepsiszentgyörgyön
A Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázat leadása kissé elhomályosította, hogy a sepsiszentgyörgyi városi tanács egyben a településnek a 2016-2021 periódusra érvényes kulturális stratégiáját is elfogadta.
A stratégia víziója, hogy 2021-re a kisvárosok között Romániában Sepsiszentgyörgy lesz a legmagasabb életminőséggel rendelkező település. A stratégiában és a pályázatban is megpróbálták bemutatni, hogy miként tud a kultúra hatással lenni a közösség vagy a társadalom fejlődésére. A nagyon fejlett országoknál már megjelenik a kulturális jól-lét fogalma, amit megerősít néhány UNESCO-s és Európai Uniós stratégiai dokumentum is. Eszerint az lenne a cél, hogy a kulturális közpolitika a perifériáról bekerüljön a központba, ugyanolyan szintre emelkedjen az intézkedések között, mint a szociális, oktatási vagy gazdaságpolitika. A kultúra ne kiegészítő mellékága legyen egy közösség vagy egy város életének, hanem kerüljön a centrumba, hiszen minden kulturális fejlesztésnek széleskörű hatása van a közösség életére.
Országos szinten a helyi költségvetésből valóban Szentgyörgy fordít lakosságarányosan a legtöbbet kultúrára.
A kulturális stratégiának hat nagy tengelye van, tehát hat olyan témakör, amelyben a város fejleszteni szeretne, s ebből konkréten a hatodik fejezet a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázat. Ez a két dokumentum – főleg, hogy ugyanarra az időszakra is szólnak – kiszolgálja, támogatja egymást.
Teljes írás itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=25553

 
--Nem adja vissza az állam az egyháznak a Batthyáneum könyvtárat
A román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság elutasította a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatását a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének. Amint Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános helynöke az MTI-nek elmondta, a bizottság szeptemberben tárgyalta ismételten a Batthyáneum ügyét, és október vége felé értesítette a főegyházmegyét a kedvezőtlen döntésről. A Batthyányi Ignác püspök által alapított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok mintegy háromnegyedét.
„Arra hivatkoztak, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel” – magyarázta az általános helynök. Hozzátette, általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Elmagyarázta, ma is az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
Az államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi bíróság azért marasztalta el az államot, mert 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza a Batthyáneum épületét az egyháznak, de a tényleges visszaszolgáltatásra nem került sor. A restitúciót a Szociáldemokrata Párt Fehér megyei szervezete támadta meg peres úton. A Gyulafehérvári Táblabíróság 2003 októberében jogerős ítéletben utasította el a visszaszolgáltatást arra hivatkozva, hogy Batthyány Ignác püspök az egyházára és Erdélyre hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.
Potyó Ferenc elmondta, az egyház fellebbez a bizottsági döntés ellen, és soha nem mond le arról a könyvtárról, amelyet egykori püspöke hozott létre, és amely a kommunista államosításig az egyház tulajdonában volt. A Batthyáneum esetében a könyvtárban őrzött kódexek, ősnyomtatványok felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Ezek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Forrás: http://foter.ro/cikk/20151030_nem_adja_vissza_az_allam_a_gyulafehervari_batthyaneum_konyvtart_az_egyhaznak

 
ÉVFORDULÓ

--Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte az EMKE
Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte Kolozsváron az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), amely a szórványosodás megállítását tartja egyik legfontosabb feladatának.
Az évfordulót multidiszciplináris konferencia keretében ünnepelték meg, amelyen egyebek mellett az EMKE alapítóiról hangzottak el előadások.
Széman Péter, az EMKE elnöke az MTI-nek elmondta: bemutatták a szervezet első tíz évét feldolgozó vándorkiállítást is, amely az EMKE indulását és szerepvállalását idézi meg. A tárlat az idén egyebek mellett Erdélyben Kolozsváron kívül Nagyenyeden, Nagyszebenben, Szilágysomlyón és Zilahon látható, de eljutott vagy eljut Pécsre és Sárospatakra is.
Széman Péter szerint az idei év az évforduló jegyében telt, de nem az a cél, hogy ünnepeljenek, hanem hogy visszahozzák a köztudatba az EMKÉ-t, amelynek tevékenysége feledésbe merült, egyebek mellett azért, mert levéltára sokáig nem volt kutatható. Mint mondta, az iratok az állami levéltárban vannak, és a 30 folyóméter anyagból jelenleg hat folyóméter kutatható. A többi feldolgozás alatt van.
Felidézte, hogy hat-hét éve kérik a levéltári anyag kutathatóvá tételét, és éppen az idén, az évfordulóra jutottak el odáig, hogy az anyag egy részéhez hozzáfértek, ami szerencsés egybeesés. Hozzátette: számos magánlevéltár és -gyűjtemény létezik még, amelyek fontos adalékkal szolgálhatnak az EMKE történetének feltárásához, így például Sándor József volt EMKE-titkárnak, a szervezet egyik alapítójának magánlevéltára, amely szintén nem kutatható.
Széman Péter rámutatott: a szervezet ma is főként szórványban tevékenykedik, elsősorban az EMKÉ-ének köszönhető, hogy az elmúlt 22 évben Erdélyben kiépült a Magyar Házak láncolata. Emellett a szervezet felkarolja az emlékházak alapítását, legutóbb az erdélyi Pusztakamaráson avatták fel a Sütő András Emlékházat. Az EMKE közművelődési szakemberképzést akar indítani a budapesti Nemzeti Művelődési Intézettel, de részt vesz az Erdélyi Értéktár létrehozásában is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=193948

 
ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Henning Mankell svéd író
Hatvanhét éves korában, 2015. október 5-én meghalt Henning Mankell svéd író, akinek köpenyéből Jo Nesbø, Stieg Larsson és a többiek előbújtak.
Mankell pályafutása során több mint negyven regényt írt, köztük számos gyerekkönyvet, de nevét legtöbben a skandináv noirhoz kötik: 1991 és 2009 közt tizenkét kötete jelent meg, amelyben Kurt Wallander, a traumáktól megtépázott nyomozó a főhős.
Első regénye, amely szintén erőteljesen társadalomkritikai hangvételű volt, 1973-ban jelent meg. Mankell aktívan részt vett a svéd ’68-as mozgalomban, 1972-ben utazott először Afrikába, amely meghatározó élmény volt számára. Úgy érezte, hazaérkezett, és a ’80-as évektől kezdve folyamatosan ingázott Svédország és választott hazája, Mozambik között.
Könyveiből világszerte több mint 40 millió példány fogyott, és több mint 40 nyelvre lefordították őket. Utolsóként megjelent, személyes hangvételű kötetében betegségéről és a 2014-es diagnózis utáni életéről számolt be.
Krimijei mellett számos színdarabot és gyermekkönyvet írt, 1996-ban megkapta az Astrid Lindgren-díjat, amelyet a gyermekirodalom területén osztanak ki.
Mankell a Wallander-könyvekkel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a skandináv krimi védjeggyé vált – annak az irodalmi műfajnak a védjegyévé, amely a jóléti társadalom legélesebb kritikáját adja manapság.
Forrás: http://vs.hu/magazin/osszes/meghalt-henning-mankell-a-wallander-regenyek-iroja-1005
http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20151005-henning-mankell-halal-gyasz.html

 
--Elhunyt Nemeskürty István író, irodalomtörténész
Életének 91. évében, 2015. október 8-án meghalt Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár.
1925. május 14-én született Budapesten, édesapja hivatásos katonatiszt volt. Ő is apja nyomdokaiba akart lépni: tízévesen lett a pécsi kadétiskola növendéke, majd 1943-ban és 1944-ben a Ludovika Akadémia hallgatója volt. 1945-ben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-olasz-művészettörténet szakára, első írásai 1947-től a Vigilia című katolikus folyóiratban jelentek meg.
Majdnem három évtizeden át foglalkozott filmgyártással, irányítása alatt csaknem 160 magyar nagyjátékfilm készült el, több mint 30 elsőfilmes alkotó indulhatott útjára. A rendszerváltozás időszakában, 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió elnöki tisztét töltötte be, emellett különféle társadalmi szervezetekben viselt magas tisztségeket. A 90-es években elnöke volt többek között az egyetemi és főiskolai oktatók kamarájának, a magyar ösztöndíj-bizottságnak, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány és a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának. 1993-1995 között a Magyar Írókamara elnökeként is dolgozott. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011 óta tiszteletbeli tagja, 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) tiszteletbeli elnöke volt.
1998 és 2001 között kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezését irányította, munkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével ismerték el. 2001-ben vehette át az újjáalapított Corvin-láncot, 2001-2002-ben, majd 2011-től a kitüntetés elbírálásáért felelős testület elnökeként tevékenykedett.
1957-ben lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1966-ban doktora, 1979-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Munkássága elsősorban a 16. és 17. századi magyar irodalomtörténetre, valamint a 20. századi magyar filmtörténetre terjedt ki. Termékeny író volt, több mint 50 kötet fűződik nevéhez.
Ismertségét igazán a hazaszeretet, a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette, ezek közül nem egy kiváltotta a szakmai körök felháborodását.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1979-ben József Attila-díjjal, 1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 1996-ban megkapta a magyar filmszemle életműdíját. 2002-ben II. János Pál pápától a Nagy Szent Gergely Lovagrend nagy tisztikeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. 2003-ban Prima Primissima díjat, 2004-ben Szent István-díjat, valamint Teleki Pál-emlékérmet kapott.
2011-ben – az alapítása óta csupán néhány alkalommal átadott – Kossuth-nagydíjjal tüntették ki a magyar kulturális és művészeti élet jelentős spektrumát átölelő, sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként. 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/elhunyt-nemeskurty-istvan-iro-irodalomtortenesz
http://mno.hu/belfold/elhunyt-nemeskurty-istvan-1308254

 
--Meghalt Egyiptom nagy írója, Gamál el-Gítáni
Hetvenévesen, 2015. október 18-án elhunyt Gamál el-Gítáni, Egyiptom egyik legünnepeltebb írója, akinek életműve egyaránt magában foglal rendszerkritikus regényeket, háborús tudósításokat és az egyiptomiak lelki világát autentikus módon bemutató történeteket.
Gítáni 1945-ben született egy szegény felső-egyiptomi család sarjaként, majd Kairó egyik legrégibb negyedébe, a város gazdag történelmi és vallási örökségének számos jelét őrző el-Gamaléjába költöztek. Eredetileg a környéket átszövő bazársoron szőnyegtervezőként dolgozott, míg az arab világ egyetlen Nobel-díjas írója, Nagíb Mahfúz szárnyai alá nem vette, s mentora támogatásával irodalmi pályáját meg nem kezdte. El-Gamaléja meghatározóan formálta Gítáni írói világát, és gyakran szolgált művei helyszíneként.
Egyik legismertebb művét, az ez-Zayni Barakát című regényét egy rövid idejű szabadságvesztés után írta, hevesen bírálva benne a legendás egyiptomi elnök, Gamál Abden-Nasszer tekintélyelvű rezsimjét. Dolgozott ugyanakkor haditudósítóként is az Izrael ellen 1973-ban vívott háború frontvonalán.
Gítáni 1993-ban megalapította Egyiptom egyik legtekintélyesebb irodalmi magazinját, az Ahbár el-Adabot (Irodalmi Hírek), amelynek 2011 végéig főszerkesztője volt.
Művei francia, angol és német nyelven is megjelentek. 1987-ben Párizsban neki ítélték a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend Lovagi fokozatát, a Chevalier de l’Ordre des Arts et des Lettres kitüntetést, 2015-ben pedig elnyerte a legmagasabb egyiptomi irodalmi elismerést, a Nílus-díjat.
Forrás: http://librarius.hu/2015/10/18/elhunyt-egyiptom-nagy-iroja-gamal-el-gitani/

 
–Elhunyt Adonyi Nagy Mária költő, újságíró
2015. október 13-án elhunyt Adonyi Nagy Mária költő, műfordító, újságíró, szerkesztő.
Éradonyban született 1951. október 6-án. A székelyhídi és a nagyváradi 3-as számú (ma Ady Endre) gimnáziumban tanult, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, magyar–német szakon szerzett diplomát 1974-ben. Három évig Szatmárnémetiben tanított, ezt követően egy évig munkanélküli volt, 1978-tól Bukarestben a Munkásélet, 1979-től 1989 végéig A Hét belső munkatársa.
1989. december 22–23-án egyedüli magyar újságíróként járt azokon a bukaresti utcákon, ahol lőttek. Tapasztalatairól, a forradalom ellopásáról később a Terrorizmus című sorozatában számolt be a Valóság hasábjain. 1990–1992 között a bukaresti Romániai Magyar Szó, majd a Valóság szerkesztője, 1992–1995 között a nagyváradi Erdélyi Napló szerkesztője, főszerkesztő-helyettese. 1996-ban az Erdélyi Híradó könyvkiadó részlegének főszerkesztője, majd a Scripta Kiadó szerkesztője. Közreműködött a Romániai magyar ki kicsoda 1997 szerkesztésében. Nagyváradi munkalehetőségeinek megszűnése után Budapestre települt át, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának olvasószerkesztője lett.
Irodalmi pályáját versekkel, kritikákkal az Utunkban kezdte 1969-ben. Bár első kötetének anyagát 1974-ben leadta a kiadónak, az csak 1978-ban jelenhetett meg a cenzúra többszörös rostálása miatt, Emlék jelen időben címmel. Második kötete, az Állatövi jegyek 1982-ben jelent meg. Versei szerepeltek a Varázslataink (1974) és a Kimaradt szó (1979) antológiákban, később a Bábel tornyán című Echinox-antológiában (1983), a Magyar költőnők antológiája (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997), az Álmok szállodája: erdélyi magyar költők, 1918–2000 című antológiában (Kolozsvár, 2002), majd a 111 vers erdélyi költőnőktől című gyűjteményes kötetben (Kolozsvár, 2006).
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=194231

 
DÍJAK

--Átadták az EMIA-díjakat
A székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma kettős ünnepségre hívta össze 2015. október 3-án az irodalomkedvelőket a helybeli művelődési házba. Fennállásuk húszéves évfordulóján adták át az idei EMIA-díjakat.
Lőrincz György, az alapítvány elnöke ünnepi beszédében elmondta, amikor 1995-ben néhány emberrel tanácskozva létrehozták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, több szempontot is figyelembe vettek. A legfontosabb elképzelésük az volt, hogy az összekuszálódott, megváltozott, széthulló világunkban legyen valami, ami tevékenysége révén még megpróbálja ellensúlyozni az önazonosságunkat is veszélyeztető elsivárosodást, másrészt legyen, ami a vallott és hangoztatott esztétikai értékek ellenére összetartja az erdélyi magyar írótársadalmat.
Az EMIA-díj a ráfigyelést, a törődést, a kiemelt tiszteletet jelzi, az Életmű-díj már azt a kimagasló értéket, amelyet az erdélyi magyar szellemi élet legjobbjai jelentenek, Debüt-díjjal a legjobb első kötetes szerzőket jutalmazzák. – A fiatalok támogatása intézményesült, a legjobbak előtt megnyíltak a különböző magyar írószervezetek. Viszont ezzel együtt is, és a fennálló nehézségek ellenére, hisszük, az alapítvány olyan értékirányzatot képvisel, amelyet érdemes fenntartani, működtetni és ezért is dolgozunk – mondta az EMIA elnöke.
Debüt-díjban Láng Orsolyát részesítették, aki nem volt jelen, laudációját Káli Király István mondta el. Cseke Péter irodalomtörténész EMIA-díjat kapott, Kántor Lajos mondott laudációt, Hídverő-díjjal idén Ködöböcz Gábort ismerték el, akit Zsidó Ferenc méltatott.
Az ünnepi műsorról ezúttal is a Palló Imre Művészeti Líceum tanulói gondoskodtak.
Forrás: http://udvarhely.ma/atadtak-az-emia-dijakat/

 
--Totth Benedek nyerte az első Margó-díjat
Totth Benedek Holtverseny című regénye kapta a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat, amelyet idén első alkalommal adtak át a Margó Irodalmi Fesztivál különkiadásának záróprogramján, a budapesti Toldi Moziban. A főváros külön elismerésben részesítette Papp-Zakor Ilka Angyalvacsora című regényét.
A Margó-díj célja, hogy a pályakezdő írókra is nagyobb figyelem essen, így a kiírók olyan könyveket vártak, amelyek szerzője korábban soha nem jelentetett meg saját prózakötetet. A pályázatra 47 könyvet neveztek a szerzők és a kiadók, ez a lista a Könyvesblog előzsűrizésével tízre szűkült.
A zsűrit négyen alkották: Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke, Kollár Árpád, a Fiatal Írók Szövetsége elnöke, Péterfy Gergely, az Aegon-díj aktuális győztese, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál szervezője. Ők végül háromra szűkítették az esélyesek körét, a díjért így utolsó körben Babiczky Tibor Magas tenger, Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen és Totth Benedek Holtverseny című regénye volt versenyben.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/10/11/totth_benedek_nyerte_az_elso_margo-dijat

 

--Dragomán György kapta a kolozsvári nemzetközi könyvfesztivál díját
A Kolozsvári Nemzetközi Könyvfesztivál (2015. október 6–11.) díját vette át Dragomán György író, a Fehér király és a Máglya című regények szerzője.
Gabriel Bota, a fesztivál művészeti igazgatója elmondta, hogy a Fehér király óriási sikert aratott a román irodalomkedvelők körében. Ezért ragaszkodtak az író kolozsvári meghívásához, díjazásához, és ahhoz, hogy a Máglya román kiadását a fesztivál keretében mutassák be. A regényt Rugul címmel jelentette meg román nyelven a Polirom kiadó, Gábos-Foarţă Ildikó fordításában.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=193649


–Női író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. A testület indoklása szerint a díjat a 67 éves szerzőnek "polifonikus írásaiért ítélték oda, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban". Szvetlana Alekszijevics talán A háború nem asszonyi dolog vagy a Fiúk cinkkoporsóban című művéről lehet ismerős a legtöbb olvasónak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Az irodalmi Nobel-díj esélyesei között több név is szóba került: a fehérorosz szerző, Szvetlana Alekszijevics, az amerikai regényíró, Joyce Carol Oates, a japán szerző Murakami Haruki, valamint a szomáliai Nuruddin Farah.
Forrás: http://erdely.ma/tudtech.php?id=193381&cim=kik_lesznek_az_idei_nobel_dijasok
http://eduline.hu/felsooktatas/2015/10/8/irodalmi_Nobeldij_2015_AX9CCO


--Jamaicai szerző kapta a Man Booker-díjat
A jamaicai születésű Marlon James vehette át Londonban a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerését, az 50 ezer fonttal járó Man Booker-díjat, A Brief History of Seven Killings című regényéért. Az évente kiosztott Man Booker díjat most első ízben ítélték jamaicai szerzőnek.
A 680 oldalas regény valós eseményekre épül: a három évtizedet átívelő történet alapja az a merénylet, amelyet Bob Marley, a reggae néhai királya ellen kíséreltek meg csaknem negyven éve. Marlon James erre a történetre felfűzve mutatja be a jamaicai közelmúlt politikai és alvilági háborúit.
Michael Wood zsűrielnök indoklása szerint a kötet a díjért versengő művek végső listájának "legizgalmasabb" alkotása, tele meglepetésekkel, de ugyanúgy erőszakkal is, nyelvezetének skálája pedig a jamaicai angol szleng durvaságaitól a bibliai magasságokig terjed. Kiemelte ugyanakkor, hogy a döntnökök alig két óra alatt, egyhangúlag ítélték az idei Man Booker-díjra érdemesnek az Egyesült Államokban élő jamaicai szerző könyvét.
A jelöltek végső listáján Marlon James mellett a brit Tom McCarthy, a nigériai Chigozie Obioma, a brit Sunjeev Sahota, az amerikai Anne Tyler és a szintén amerikai Hanya Yanagihara szerepelt.
A Nemzetközi Man Booker-díjat, amellyel kétévente jutalmazzák egy-egy kortárs, bármilyen nemzetiségű író teljes munkásságát, idén májusban Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9528

 
--Átadták a 2015-ös Székelyföld-díjakat
A VI. Székelyföld Napok részeként 2015. október 15-én Csíkszeredában, a Székelyföld Galériában adták át az idei Székelyföld-díjakat az azonos nevű kulturális folyóirat munkatársainak.
Lövétei Lázár László főszerkesztő emlékeztette a jelenlévőket, hogy októbertől októberig tart egy naptári év a Székelyföld folyóirat számára, hiszen az első lapszám 1997 októberében jelent meg.
Az idei díjazottak: Adorjáni Anna író, Borsodi L. László költő, kritikus, Obrusánszky Borbála néprajzkutató, orientalista, valamint Szepesi Attila Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze. A nem székelyföldi alkotóknak járó elismerést, a Székely Bicskarend Díjat vehette át idén Szepesi Attila, a Szabó Gyula Debütdíjat pedig Adorjáni Anna.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=193926
http://multikult.transindex.ro/?hir=9532

 
--Iráni származású német íróé a frankfurti könyvvásár idei Békedíja
Németország legismertebb muszlim entellektüeljét, Navid Kermani iráni származású írót, orientalistát és publicistát tüntették ki a német könyvszakma Békedíjával. A Frankfurti Könyvvásár zárónapján, a  díjátadón a 47 éves díjazott arra szólította fel a Nyugatot, hogy "határozott diplomáciai lépésekkel, de akár katonai eszközökkel is" vessen véget a háborúnak Szíriában és Irakban.
Az 1950-ben alapított, ma egyik legrangosabb civil kulturális elismerésnek tekintett békedíjat hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján adják át a modern német demokrácia bölcsőjének számító Szent Pál-templomban, ahol 1849-ben elfogadták az első össznémet polgári alkotmányt.
Az idei ünnepségen Navid Kermani örömtelinek nevezte, hogy főleg Németországban oly sokan kiállnak a menekültekért, de szerinte ezzel együtt vitát kellene folytatni a terror és a menekültáradat okairól is. A tisztázandó kérdések közé tartozik, hogy a német politika mennyiben segítette elő a "határaink előtt" zajló katasztrófát, például azzal, hogy a Közel-Keleten a dzsihadizmust finanszírozó Szaúd-Arábia Németország legszorosabb partnere.
A Kelet-kutató sajnálkozással állapította meg, hogy a középkorban toleráns multikulturális iszlám kultúra napjainkra kihunyt a muszlim országokban.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9535

 
--Halmozza a díjakat a magyar meseíró
Átvette a Magyar Írószövetség örökös tagsági címét Csukás István Kossuth- és Prima Primissima-díjas író, költő, majd a Játékszínben adták át neki a Szép Ernő-jutalmat. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke elmondta, hogy a kitüntetéssel olyan jelentős életművel rendelkező alkotókat ismernek el, akik mindvégig hűségesek maradtak a testülethez.
Csukás István nem csupán meseíróként alkotott maradandót és halhatatlant, de költőként is igen jelentős életművet tudhat magáénak, sajnos, utóbbit sokkal kevesebben ismerik – hangsúlyozta Szentmártoni János. Az örökös tagsági címet januárban ítélték oda Csukás Istvánnak, aki azonban betegség miatt nem tudott jelen lenni A magyar kultúra napján megrendezett ünnepségen, ahol részesült az elismerésben Szakolczay Lajos irodalomtörténész és Tőzsér Árpád felvidéki magyar költő is, valamint posztumusz örökös tagsággal tüntették ki Fodor András költőt.
A Süsü és Pom Pom mesefigurák megteremtője elmondta: az elismerést nagyon szép gesztusnak tartja a szakma és a Magyar Írószövetség részéről, amelynek fiatal kora óta tagja. Mint fogalmazott, nagyon hálás Kormos Istvánnak, amiért annak idején rábeszélte, hogy a költészet művelése mellett foglalkozzon gyermekirodalommal is.
Jelenleg egy önéletrajzi ihletésű prózaköteten dolgozik, valamint számos meseötlete van és szeretne a jövőben újabb színdarabot írni.
Forrás: http://librarius.hu/2015/10/20/halmozza-a-dijakat-a-magyar-meseiro/

 
--Megvannak az idei Déry-díjasok
Sántha József író, Szlukovényi Katalin költő, műfordító és Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész kapta idén a Déry-díjat.
A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díj az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazza évről évre. Pénzjutalommal jár, ennek forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. A díjat odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József és Lator László.
Az első Déry-díjat 1984-ben adták át, akkor még Déry Tibor-jutalom néven, azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor.
Sántha József író, kritikus Karcagon született 1954-ben. Első kritikái 2007-ben, első kritikagyűjteménye 2011-ben jelent meg Találmányaink összessége címmel. A Magyar Narancs, a Jelenkor, a Holmi, a Műút, a Kalligram, a Revizor közölte írásait. Válogatott esztétikai dolgozatai, kritikái Talányaink összessége címmel 2011-ben jelentek meg a Műút kiadásában. Novellákat 2010 óta ír, ezeket a Kalligram, a Tiszatáj, és a Holmi közölte. A télgyűlölő című novelláskötete 2015-ben került az olvasók kezébe a Tiszatáj kiadásában.
Szlukovényi Katalin költő, műfordító, kritikus Győrben született 1977-ben. Az ELTE BTK és az Eötvös József Collegium diákjaként magyar-angol szakon diplomázott, majd az ELTE Irodalomtudományi doktori iskolájának modern angol-amerikai irodalom programján 2014-ben szerzett doktori fokozatot. Angol és német nyelvből fordít, eddig két önálló verseskötete jelent meg Kísérleti nyúlorr és Hamis nosztalgiák címmel. Többek között Elizabeth Barrett-Browning-, Herman Hesse-, Italo Calvino- és Virginia Woolf-műveket fordított magyarra, 2005-ben Gérecz Attila-díjat, 2014-ben pedig Radnóti-díjat kapott.
Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész 1975-ben született Gyomán. A Szegedi Tudományegyetemen 2000-ben szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, és ugyanitt végezte el a doktori iskolát. Dolgozott szerkesztőként, oktatott az egyetemen, most általános és középiskolásokat tanít. Három tanulmánykötete jelent meg (Álmodozók irkafirkája, Tollvonások és Mint aki a sínek közé esett. Kosztolányi Dezső életrajzához címmel), három kötetet rendezett sajtó alá. Kiadták két prózakötetét is Egy füzet magánélete, és Nemlétező dolgok címmel. Az utóbbi időben összegyűjtötte Radnóti Miklós hatszáz dedikációját, ezek publikálása a közeljövőben várható. Következő kötete, a "szegedi" irodalom történetéről szóló Az irodalom személyessége, szintén megjelenésre vár.
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/santha-jozsef-szlukovenyi-katalin-biro-balogh-tamas

 
--Az Arany János-díj idei kitüntetettje: Ferdinandy György
Az idei Október 23-i ünnepségek keretében a Magyar Írószövetség dísztermében adta át Oláh János, az Arany János Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Napló Kiadó vezetője az Arany János-díjat, amelynek 2015 évi kitüntetettje Ferdinandy György. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke laudációjában a kispróza nagymesterének nevezte Ferdinandy Györgyöt.
Forrás: http://magyarnaplo.hu/blog/2015/10/24/az-arany-janos-dij-idei-kituntetettje-ferdinandy

 
--Átadták a Füzéki István-emlékérmet
2015. október 22-én ünnepi megemlékezést tartottak az Országos Széchényi Könyvtárban az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Koszorúzással emlékeztek Füzéki Istvánra, akit bátor kiállásáért a szovjet csapatok kivégeztek.
A megemlékezés keretében került sor a 2015. évi Füzéki István-emlékérem ünnepélyes átadására, az idei díjazott Varga Róbert köszöntésére.
Laudációt mondott: Kocsis István, a Füzéki István-emlékérem díj kuratórium tagja
Forrás: http://mke.info.hu/wp-content/uploads/2015/10/Fuzeki_meghivo_2015.pdf


--Kiosztották az Aranyvackor díjakat
Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében 2015. október 22-én adták át az Aranyvackor díjakat azoknak a tehetséges íróknak és illusztrátoroknak, akikről a zsűri úgy gondolta, hogy munkáikból mind képileg, mind tartalmilag igényes gyerekkönyv készíthető. A szakemberekből álló bizottság elsősorban azokat a munkákat díjazta, amelyeknél a szöveg mentes a szirupos gügyögéstől, és amelyek tipográfiája, illusztrációja művészi színvonalú volt. A 2007-ben alapított Aranyvackor pályázat lehetőséget teremt a tehetséges, de még nem befutott alkotóknak arra, hogy kipróbálják és megmérettessék magukat fiatalon, mert így később eredményesebben léphetnek erre a pályára.
Az idei pályázat témája a rázós ügyek voltak, Berg Judit szerint a pályaművek nagyobb része egyáltalán sehogysem viszonyult ehhez a témához, amelyek így értelemszerűen nem is kerülhettek be már a második körbe sem. Azok, akik hozzányúltak ehhez a kérdéskörhöz, leginkább a válást, a nagyszülők (vagy szülők) halálát, a fogyatékosságokat, az iskolai problémákat és a másságot, illetve a betegségeket dolgozták fel. A zsűri azt értékelte, ha a szerzők ezekhez a témákhoz hitelesen, a mai gyermekek nyelvén közelítettek, de nem szerették azokat a szövegeket, amelyek „hülyének nézték a kicsiket”. Berg Judit szerint a jó gyermekkönyv szerzője vagány, és komolyan beszél a gyermekekkel a nehéz témákról is.
Az Aranyvackor díj nyertesei és különdíjasai:
1. Szabó Imola Julianna - Metzing Eszter: Júlia, a bársonynyúl
2. Kertész Erzsi - Kasza Julianna: NEM mese
3. Wéber Anikó - Gráf Dóra: A sárkány, aki nem tudott repülni
Kiadói különdíjak:
Cerkabella Kiadó – Halász Bálint - Varga Vera Villő: ARMORO
Diafilm Kft. – Sárvári Töttös Gyöngyi - Bánkövy Kata: Momo és Bip
Kolibri Kiadó – Maksa Kinga - Gárdos János: Levendula utca 8.
Manó Könyvek – Kolozsi László - Igor Lazin: Apufa
Naphegy Kiadó – Bakos Barbara a Vince és Buda illusztrációiért
Pagony Kiadó – Kertész Erzsi - Kasza Julianna: NEM mese
Scolar Kiadó – Szimonidész Hajnalka illusztrációi
Tilos az Á Könyvek – Nagy Anikó Johanna - Baracsi Gabriella: Egy süti naplója
Papírhajó-Bárka különdíj – Kocsis Noémi - Nagy Orsi: A láthatatlan Pintyő
A Magyar Grafikusművészek Szövetségének különdíja: Schuller Mária és Cselőtei Zsófia illusztrációi.
Forrás: http://www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=8760

 
AJÁNLÓ

--Hat könyvvel bővült a Nemzeti Könyvtár sorozata
A sorozat új kötetei közé tartozik Hamvas Béla Öt géniusz – esszék, Eötvös Károly Utazás a Balaton körül, Szabó Magda Abigél, a Magyar Hősök rovatban megjelent Huszárkönyv, Patai József A középső kapu – Héber költők és Illyés Gyula Hunok Párisban című műve – mondta el Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a könyvbemutatón. A sorozat következő köteteinek megjelenése 2016. március 1-jére várható.
A Magyar Tájak rovatban látott napvilágot Eötvös Károly műve Korzenszky Richárd tihanyi perjel ajánlásával és fotóival, a Magyar Írók rovatban Szabó Magda regénye Bogárdi Szabó István református püspök, Hamvas Béla esszéi Szőcs Géza kormánybiztos és Illyés Gyula prózája Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke ajánló szavaival. A Magyar Ritkáságok rovatot bővítette Patai József kötete Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, a Magyar Hősök rovatot pedig a Huszárkönyv Hende Csaba volt honvédelmi miniszter javaslatára.
Minden könyvben ajánló és szakmai előszó is olvasható, ezzel azt szeretnék elérni, hogy az íróról és az adott korról is minél több információt megtudhassanak az érdeklődők.
A hat kötet megjelenésével lezárult a Nemzeti Könyvtár sorozat második hulláma, amelyben politikusok, kiemelt intézmények jelenlegi vagy egykori vezetői és egyházi méltóságok ajánlották a műveket. A harmadik hullámban 24 értelmiségi javasol majd alkotásokat.
A célja szerint a magyar írott kultúra legjavát egységes sorozatba gyűjtő Nemzeti Könyvtár első köteteit 2012. október 3-án adták ki. A válogatás szempontjai az olvasmányosság, a sokszínűség és a nemzeti önbecsülés erősítése. A könyvek hét rovatba rendeződnek: magyar írók, hősök, tájak, mesék, ízek, ritkaságok és ünnepek. A sorozatban eddig összesen 49 mű látott napvilágot.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=194309

 
--Segítség, utál olvasni a gyerekem! Mit tegyek?
A mai gyermekeket rengeteg izgalmas, színes dolog veszi körül, ők már megszokták, hogy újabb és újabb ingerek érik az érzékeiket. Éppen ezért nem csoda, hogy nagy részük nehezen vehető rá az olvasásra, ami lassítást és elmélyülést igényel tőlük.
Tudatosítanunk kell magunkban: van, aki szeret olvasni, és van, aki nem. Nem kell totál pánikba esni, ha gyermekünk nem egy könyvmoly, ettől még életképes felnőtt válhat belőle. Próbálkozni persze érdemes, ezért most korosztálynak megfelelő trükköket gyűjtöttünk össze, amelyekkel kedvet csinálhatunk az olvasáshoz.
Kisebbeknek - A mesehallgatás az olvasás előiskolája
Mesehallgatás közben a gyermekek fejében életre kel a történet, a fantázia erősödik, és az erős belső kép akár testi változásokat is képes magával hozni. Képes beindulni a nyáltermelés vagy fokozódni a vérellátás
Az olvasás megkedveltetése érdekében érdemes rövidebb, izgalmasabb történetekkel próbálkozni! Arra figyeljünk, ha a gyermekünk elveszti az érdeklődést, azonnal fejezzük be aznapra a mesélést.
Kisiskolásoknak - Ne erőltessük!
A szülőknek egyvalamit kell megérteniük: nem szabad erőltetni az olvasást. Az ok egyszerű, jön a dackorszak és soha többé nem vesszük rá a lurkónkat, hogy akár csak a kezébe vegyen egy kötetet. Milyen más trükkök maradnak?
- A felolvasás még ebben a korban is játszik, de már ne mesét olvassunk, hanem olyan kötetet, ami meghaladja az ő olvasási képességeit.
- Akár mi magunk is költhetünk, és ebbe a gyereket is bevonhatjuk. A feladat nagyon könnyű: kezdjünk el egy történetet és hagyjuk, hogy gyermekünk átvegye a szálat, ő folytassa a saját elképzelései szerint. (Ha van kedvünk visszalophatjuk a szálat, így játékosabb lesz a mesélés.) A történetnek akkor van vége, ha a lurkónk azt mondja, "itt a vége, fuss el véle."
- Különleges alkalmakkor vigyük el könyvesboltba, és hagyjuk, hogy azt válasszon, amit csak akar.
- Csempésszünk játékot az olvasás mellé, például játsszunk el egy részt a családnak, kisebb tesóknak a korábban olvasott könyvből.
Kamaszoknak - figyelemelterlési hadművelet
A számítógép előtt felnövő gyermekek között egyre gyakoribb az olyan, aki nem hajlandó könyvet vagy újságot a kezébe venni, mert leköti figyelmét a virtuális élete. Az ilyen gyermekeket úgy lehet olvasásra csábítani, ha érdekes blogot, fórumot ajánlunk nekik, amik felkeltik a figyelmüket. Jó trükk lehet továbbá, ha a kamaszunk érdeklődésének megfelelő tematikus könyveket dugunk az orra alá.
Felnőtteknek? - Lehetséges!
Az olvasás szeretete nem korfüggő. Párunknak, barátnőnknek is ajánlhatunk könyveket. Nekik úgy lehet felkelteni az érdeklődésüket, ha élvezettel beszélünk valamiről. Elmesélhetjük, hogy a kedvenc könyvünkben másképp zajlott le (vagy épp meg sem történt) egy esemény, mint a filmben, és így milyen érdekes lett a regény.
Jó kezdet, ha felolvasol egy-két haláli mondatot vagy bekezdést, és ha elmosolyodik, lehet lesz kedve beleolvasni. Hagyd a könyvet az asztalon. A többi már az ő dolga.
Mi áll a háttérben?
Az, ha valaki nem szeret olvasni, mást is rejthet a háttérben. Kérdezzük meg gyermekünket, ért-e mindent a szövegből. Lehet, az a baj, hogy vannak szavak, amelyek jelentésével nincs tisztában, és a kudarc miatt nem szeret olvasni - ilyenkor üljünk le vele és magyarázzuk el pontosan, hogy mit jelent az a szó vagy kifejezés, amit nem ért.
Sok fiatal az iskolába kerülés után kezdi elhagyni a könyveket. Ilyenkor a legtöbb gyermek a kötelezők miatt hagyja abba az olvasást, mert azok annyira nem tetszenek nekik, hogy inkább nem is akarnak olvasni. Jó megoldás lehet, ha a kötelezők mellé, otthonra csak az ő érdeklődésének megfelelő könyveket választunk, azokat, amelyek rövidek és megfelelnek a korának.
Az olvasás kerülésének hátterében állhat továbbá, ha a gyermeknek olvasási nehézsége van. Érdemes logopédushoz fordulni, hogy kiderüljön, nem áll-e fenn diszlexia.
Szülőként nem tehetünk mást, mint hagyjuk, hogy gyermekünk megtalálja a saját útját. Ha sok mesét olvasunk neki gyermekként, ha otthon könyvek veszik körül, ha mi magunk is olvasunk – az nem szép dolog, hogy prédikálunk, de mi évek óta nem olvastunk –, bőven elég ahhoz, hogy idővel ő is olvasóvá váljon. Nem szabad erőltetni, és a gyermek előbb-utóbb olvasni fog. Vagy nem. De nem baj, sokan, sokfélék vagyunk...
Forrás: http://csaladhalo.hu/cikk/hatter/segitseg-utal-olvasni-gyerekem-mit-tegyek

 
--Elkészült Magyarország legteljesebb címeradatbázisa
Az adatbázis Magyarország 19 megyéjének és 3046 településének címere mellett - szöveges magyarázattal kiegészítve - a történelmi Magyarország valamennyi királyi, állami és vármegyei jelképét is bemutatja.
A honlapot egy független szellemi szabadfoglalkozású programozókból és designerekből álló kreatív csapat, a Design & System készítette anyagi támogatás nélkül, csupán lelkesedésből és elhivatottságból. A www.magyarcimerek.hu oldal elindítása több éven át tartó gyűjtés és feldolgozás után vált lehetővé.
A könnyen használható, földrajzi keresési lehetőségeket is biztosító adatbázis elkészítéséhez polgármesterek, jegyzők, önkormányzati dolgozók bocsátották rendelkezésre a településeik címereit, továbbá a pontos leírást adó, jelképhasználatról szóló önkormányzati rendeleteket, de sok esetben a címerrel kapcsolatban kiegészítő információkat is közöltek.
Mindezek alapján Somogyi András grafikus segítségével több száz magyar címer reprodukcióját készítették el úgy, hogy számtalan esetben korrigálni, pontosítani is kellett a végül nagy felbontásban megjeleníthetővé vált címereket.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

 
BESZÉLGETÉSEK

–Az erdélyi író, akinek novelláiban angyalt darabolnak
Papp-Zakor Ilka fiatal erdélyi író, akinek novelláiban angyalt vadásznak és szolgálnak fel vacsora gyanánt, a szülő könyvben préseli le gyermekét, lábfejek hirtelen váltják a méretüket, és a szerelmes lány szép lassan mosómedvévé alakul.
2014-ben elnyerte a JAKkendő-díjat, ennek révén jelent meg első novelláskötete, az Angyalvacsora (József Attila Kör és Prae.hu, 2015). Idén jelölést kapott a Margó-díjra, amelyen különdíjban részesítették, és a Horvát Péter Ösztöndíjra esélyesek tízes listáján is szerepel.
A szerző Kolozsváron volt egyetemista, de tanult Krakkóban is, majd hosszabb ideig élt Helsinkiben, most pedig éppen Budapesten lakik. Induló irodalmi pályájáról, a kötetben kirajzolódó szövegvilágról, a meséről, a horrorról, a zombikról és a természet két jelentéséről készült beszélgetés vele.
Az interjú itt olvasható: http://multikult.transindex.ro/?cikk=25563

 
MOZAIK

--Új kiadásban jelent meg az Apor-kódex
Új kiadásban jelent meg a legkorábbi magyar nyelvű zsoltárfordításokat tartalmazó Apor-kódex. A DVD-melléklettel ellátott kiadványt bemutatták az Országos Széchényi Könyvtárban.
Madas Edit, az intézmény munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található Apor-kódex két másik könyvemlékkel - a Müncheni-kódexszel és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéhez tartozó Bécsi-kódexszel - együttesen őrzi a legkorábbi magyar nyelvű bibliafordítás, az úgynevezett Huszita biblia szövegeit. A három kódex szövege ugyan nagyjából egyidőben született a 15. század folyamán, de különböző helyszíneken másolták őket. A Müncheni-kódex a négy evangéliumot, a Bécsi-kódex a Kisprófétákat, míg a mostanáig új kiadással nem rendelkező Apor-kódex a zsoltárokat tartalmazza. A három könyv 2009-ben 'találkozott' először az OSZK 'Látjátok feleim' - Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a XVI. század elejéig című kiállításán, ekkor restaurálták is a rendkívül rossz állapotban lévő Apor-kódexet - idézte fel Madas Edit.
A Régi magyar kódexek című sorozat 33. köteteként megjelenő új kiadványban a nyelvemlék másolata és betűhű átirata mellett jegyzeteket és egy több mint százoldalas, kilenc szakértő által írt bevezető tanulmányt is olvashatnak az érdeklődők. A kötet az OSZK, a Székely Nemzeti Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének közös gondozásában készült, a kiadványon dolgozó nyelvészek munkáját Korompay Klára, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense vezette.
Az 570 oldalas kiadvány elérhető lesz kereskedelmi forgalomban is, az OSZK könyvesboltjában már kapható. A kiadvány DVD-mellékletének tartalma nemsokára elérhető lesz a nyelvemlekek.oszk.hu oldalon is - tette hozzá Madas Edit, aki elárulta azt is, hogy a Régi magyar kódexek sorozat következő kiadványaiként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gyűjteményéhez tartozó Lányi- és Góry-kódexeket szeretnék megjelentetni.
Forrás: http://www.orientpress.hu/149576#.ViaYraY6ldg.facebook
 

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó


A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

 

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

.

__,_._,___


_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update