************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
        ReMeK-e-hírlevél
VI. évf., 2011/11. szám                               ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Megjelent a 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című kötet
PÁLYÁZATOK
-Felhívás a XIX. Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyre
-Irodalmi pályázat fogyatékkal élőknek
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-Programok a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
-Az életre nevelő könyvtár
-Háromszéki boldog békeidők - könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön
-Könyvtári foglalkozások megújult térben a Kájoni János Megyei Könyvtár részlegein
-A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtára is megújult
-Helytörténeti múzeum nyílt a csíkszentmártoni Baka János Könyvtárközpontban
KITEKINTŐ
-Izland lenyűgözte Frankfurtot
-E-book kalauz: az elektronikus könyv kisenciklopédiája a Frankfurti Könyvvásáron
-Kutyák segítik az olvasásban a félénk finn gyermekeket
-Magyar vezeti az UNESCO-t
-Megkezdődött a vatikáni könyvtár kéziratainak digitalizálása                                                                
DÍJAK
-Svéd költő az idei irodalmi Nobel-díjas
-Átadták az Arany János-díjakat
-Átadták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjait
-Nyíltan politizáló író kapta a Békedíjat
HAZAI
-Új vezetője van a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak
-Magyar Média-, Tudományos és Kulturális Központot avattak Kolozsváron
-Helyismereti könyv kisiskolásoknak Nagyváradon
-Lezajlott a romániai közkönyvtáros-szövetség 22. konferenciája
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Deák Ferenc író
-Meghalt Mészöly Dezső költő
-Elhunyt Molnár Géza író
AJÁNLÓ
-Arad monográfiája digitalizált változatban
-Új kötet a „nyelvzsonglőrtől”
-Könyv a magyar nyelv korai történetéről
MOZAIK
-Megszületett az irodalom legsötétebb alakja?
-Megbocsájtottak az írásos merénylőnek


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-Megjelent a 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című kötet
A Könyvtári Intézet gondozásában megjelent Sohajdáné Bajnok Katalin 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című hiánypótló műve, amely 'A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez' sorozat negyedik kötete.
A szolgáltatásmenedzsment elméletének áttekintésén túl számos megvalósult, működő jó gyakorlatot és példát mutat be a szerző, nemcsak a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár tapasztalataiból, hanem más, 'Az Év Könyvtára' címet elnyert könyvtárak életéből is. A kötet nélkülözhetetlen segédeszköz azon könyvtárosok számára, akik azt szeretnék, hogy olvasóik, könyvtáruk használói még elégedettebbek legyenek, ezért szolgáltatásaikat nemcsak megtervezik, de folyamatosan ellenőrzik, javítják és tovább is fejlesztik.
A kiadvány megrendelhető Baranya Zsófiánál, az Országos Széchényi Könyvtár kiadványtárosánál, a következő e-mail címeken: baranya.zsofia@oszk.hu, illetve kiadvanytar@oszk.hu.
Forrás: Mezey László Miklós, IFLA-HUN levelezőlista


PÁLYÁZATOK

-Felhívás a XIX. Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyre
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmári szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság és a szatmárnémeti Szentlélek plébánia 2011. december 3-4-én rendezi meg a XIX. Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt Szatmárnémetiben. A verseny célja a népköltészet és az egyetemes magyar irodalom népszerűsítése, különös tekintettel a Magyarország határain kívüli magyar irodalomra. A verseny célja anyanyelvünk ápolása, a tiszta szép magyar beszéd iránti igény felébresztése, illetve ébrentartása.
Részvételi tudnivalók: 1. A XIX. Gellért Sándor vers - és prózamondó versenyen azok a műkedvelők vehetnek részt, akik betöltötték 16. életévüket. 2. A versenyző 2011. november 25-ig elküldi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti szervezetének címére jelentkezési lapját, az alábbi adatokkal: a versmondó neve, születési adatai, foglalkozása, pontos címe, telefonszáma, e-mail címe. Kérjük, mellékelje a bemutatásra szánt irodalmi művek címét és szerzőjének nevét. 3. Egy-egy fellépés időtartama nem haladhatja meg a 8 percet, de nem lehet kevesebb 2 percnél. 4. Útiköltséget nem tudunk megtéríteni.
Levelezési címünk és elérhetőségeink: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Szatmárnémeti, Vasile Lucaciu utca 18 szám, telefonszámok: 0261-768-110, Veres-Kupán Enikő: 0730-015-294., e-mail: vereskupaneniko@yahoo.com
A XIX. Gellért Sándor vers-és prózamondó verseny irodalmi anyaga: 1. Egy szabadon választott vers vagy próza a Magyarország határain kívüli magyar irodalomból. 2. Egy szabadon választott vers vagy próza az egyetemes magyar irodalomból, amelybe beletartozik mind a Magyarország határain kívüli magyar irodalom, mind a népköltészet minden műfaja.
Díjazás: az első három helyezett versmondó pénzjutalomban részesül, a versenyzők által legjobbnak tartott, valamint legtöbb közönségszavazatot összegyűjtő szavaló könyvcsomagot nyer. Ezen kívül felajánló intézmények, vállalkozók, magánszemélyek, szervezetek ajándékainak kiosztására kerül sor.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/felhivas_a_xix_gellert


-Irodalmi pályázat fogyatékkal élőknek
A Pozitív sokk közhasznú egyesület ’Nem teljes, mégsem hiányos’ címmel hirdet irodalmi pályázatot. A pályázaton részt vehet bármilyen fogyatékkal élő személy, illetve hozzátartozója. Az egyesület belföldről és külföldről egyaránt vár magyar nyelvű irodalmi műveket. A korosztály nem korlátozott.
Az egyesület azt szeretné elérni, hogy a pályamunkákkal a fogyatékkal élők vagy hozzátartozóik segítsenek minél több információt átadni arról, hogy milyen, ha valaki „nem teljes, mégsem hiányos”.
A pályaműveket legfeljebb 25 000 karakter hosszúságban, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűméretben kérik elküldeni 2012. január 20-án éjfélig a palyazat@pozitivsokk.hu e-mail címre, vagy Braille-írással a következő postacímre: 9023 Győr, Kodály Zoltán út 28, 7/22, Magyarország. A borítékra rá kell írni: „Nem teljes, mégsem hiányos”.
A verseny tisztaságának érdekében a részvétel jeligés rendszerben történik. A pályamű mellé csatolni kell a pályázó személyes adatait, elérhetőségeit, a választott jeligét, valamint azt kérik, hogy a pályázó néhány mondatban foglalja össze az életét.
Az első három helyezettet pénzdíjjal jutalmazzák (első díj: 60 000 forint, második díj 40 000 forint, harmadik díj: 30 000 forint.) A pályázaton való részvétel nevezési díj nélkül történik.
A pályaművek értékelésére és eredményhirdetésére 2012. február 18-án kerül sor. Az eredményhirdetés után a pályaműveket az egyesület honlapján közzéteszik, ahol közönségszavazás alapján egy közönségdíjat, egy értékes tárgynyereményt is át fognak adni.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=318581


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

-Programok a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2011. október 20-án Meseklub volt, 15-16 óra között az óvodásoknak, 16-17 óra között az I-IV. osztályosoknak. A klub tevékenysége ez volt: Október 23., a magyar forradalom és szabadságharc ünnepe.
Az október 27-én megtartott Meseklub témája a Kenyér Világnapja volt. A klub november 3-án őszi dekorációk készítésére várja az óvodásokat és kisiskolásokat, a november10-i Meseklub pedig újra az olvasásnépszerűsítést szolgálja.
A Kezdő internetezők klubja keretében internethasználati útmutatót vehettek igénybe a könyvtárhasználók 2011. október 21-én és 28-án 10-11 óra között. A kezdő internetezők ugyanezt tehetik november 4-én és 11-én 10-11 óra között is.
A könyvtárban 2011. október 17-31. között könyvkiállítás volt látható, Mikes Kelemen(1690-1761) halálának 250. évfordulójára emlékezve. 2011. november 1-30. között könyvkiállítás tekinthető meg Liszt Ferenc (1811-1886) születése 200. évfordulójának tiszteletére.
2011. november 7-én 10 órától a Nyugdíjas Olvasóklub tevékenysége: Kedvcsináló az Internet használatához.
Forrás: Dénes Mária, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely


-Az életre nevelő könyvtár
Októberben tartották világszerte az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapját, amelyhez többek között a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtára is csatlakozott. Kiss László könyvtáros birodalmában mesemaratonnal népszerűsítették a könyvek világát.
Gyermekbarát iskola nincs jó könyvtár nélkül - vallják az iskolai könyvtárak népszerűsítői. Az iskola könyvtára nem csak könyvkölcsönző hely, a diákok itt megtanulnak tájékozódni az információk rengetegében, korszerű technikai eszközöket használnak az információszerzésre, önállóan dolgoznak, és később más könyvtárakban is könnyen eligazodnak.
Az iskolai könyvtárak hónapjában nem a mesemaraton az egyetlen rendezvény a Mikes líceumban, Kiss László különböző országok iskoláival szervezett online tereferét a diákoknak, amikor a szentgyörgyi tanulók Indiától az Amerikai Egyesült Államokig rákérdezhettek az ottani diákok szokásaira, hagyományaira, és mindez nyelvgyakorlásnak is kitűnő, mivel a „beszélgetés” angolul történt.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/43519/az_eletre_nevelo_konyvtar


-Háromszéki boldog békeidők - könyvbemutató
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár helytörténész munkatársa, Demeter Lajos a társszerzője - Kisgyörgy Tamás mellett - annak az impozáns, mind adatokban, mind fényképekben fölöttébb gazdag, a maga nemében egyedi könyvnek, amely az ’Életem, Háromszék - Boldog békeidők’ címet viseli. A sepsiszentgyörgyi Charta Könyvkiadó gondozásában megjelent munka október elején került ki a nyomdából. Az 1870-1990-es időszakból származó, közel négyezer fénykép adta a kiindulópontot hozzá, a kötet ily módon egyszerre vizuális tanúsága másfél évszázad háromszéki történéseinek, életvitelének, közösségi megnyilvánulásainak és magatartásának, illetve a legnemesebb értelemben vett ismeretterjesztő munka. Hozzáférhető stílusban megfogalmazott, a dokumentumfotókat is magyarázó, kiegészítő, adatoló szövege szerves összhangot képez a belefoglalt korabeli sajtószemelvényekkel, könyvészeti utalásokkal, magánlevelekből származó részletekkel. Ily módon igazi kultúrtörténeti mozaik kerül az olvasó kezébe, amely egyben egy háromkötetesre tervezett munka első „felvonását” képezi. A könyvet 2011. október 14-én délután mutatták be a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében. A kötetet jeles vendég, Egyed Ákos akadémikus méltatta, illetve beszéltek elkészültéről, műhelytitkairól szerzői is. Felolvasással közreműködött Darvas László színművész. Az 1900 fényképet tartalmazó, tartalmas és mutatós kötet Dobra Judit és Forró Eszter munkáját is dicséri.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/10/haromszeki-boldog-bekeidok.html
http://hirmondo.ro/index.php/ajanlo/3222-a-mult-uezenete


-Könyvtári foglalkozások megújult térben a Kájoni János Megyei Könyvtár részlegein
A Kájoni János Megyei Könyvtár három részlege 2011 augusztusa óta új helyszínen, Csíkszereda városházának épületében fogadja a használókat. Kulturális és oktatási tevékenységek szervezésére, kikapcsolódásra és tanulásra egyaránt alkalmas közösségi térként kínálkoznak a könyvtár részlegei. A kellemes, hangulatos könyvtári terekben asztalok mellett lehet lapozgatni a kiválasztott köteteket, a Művészeti-történelmi részlegen, a Dokumentációs könyvtárban és a Gyermekkönyvtárban friss kiadványok is várják a gyermekeket és felnőtteket egyaránt. A Biblionet könyvtárfejlesztési program által biztosított modern számítógépes felszerelésnek köszönhetően ingyenes az internethasználat. A  városháza épületében található könyvtári részlegeken az iskolai év időtartama alatt rendhagyó tanítási órák, csoportos tematikus könyvtári foglalkozások számára is lehetőséget nyújtanak. A könyvtári tevékenységek célja a gyermekek érdeklődésének felkeltése az iskolán kívüli tanulás, illetve a könyvtári információszerzés lehetőségei iránt. A tevékenységeket, rendhagyó tanítási órákat elsősorban az iskolák, pedagógusok figyelmébe ajánlják a könyvtárosok. Előzetes bejelentkezés alapján fogadják a csoportokat, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, naponta 9-16 óra között.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2011/10/csikszeredai-megyei-konyvtarnak.html


-A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtára is megújult
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárának és dokumentációs központjának könyvtárosa blogbejegyzésben számol be az iskola könyvtárának megújulásáról:
A tavalyi tanév során ideiglenes helyre költözött a könyvtár. A költözést a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő gimnázium épületének teljes felújítása tette szükségessé. A 2011-2012-es tanév megkezdése előtt sor került a könyvtár visszaköltöztetésére. A felújítási, költözési munkálatok nemrég fejeződtek be, a folyamatról, amely nem volt zökkenőmentes, részletesen beszámol a számos fotóval illusztrált blogbejegyzés.
'Örömmel tölt el bennünket, hogy a hosszas és nehéz munka után minden a helyére került. A könyvtárraktár megújulásával a könyvtár, valamint a 2008-ban felújított dokumentációs és információs központ korszerű helyiségei kényelmes, kellemes és tartalmas búvárkodást, tanulást-elmélkedést biztosítanak az iskola tanárai, diákjai és más alkalmazottai számára.”
Forrás és teljes cikk: Borbé Levente, Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogja
http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2011/10/marton-aron-gimnazium-konyvtaranak.html


-Helytörténeti múzeum nyílt a csíkszentmártoni Baka János Könyvtárközpontban
Értékes helytörténeti múzeummal gazdagodott Csíkszentmárton: az egykori Kászon-Alcsík járásbíróság fogdájának felújított épületében, a Baka János Könyvtárközpontban a látogatók pannókon ismerkedhetnek a településhez kötődő jeles személyiségekkel, háborús képeslapok gyűjteményét vagy az utolsó magyar király Úz-völgyi látogatását dokumentáló fotósorozatot láthatnak. A helytörténeti értékek megmentése, dokumentálása és a közösségnek, ezen belül a diákoknak való bemutatása volt a célja Pál Zoltán és Péter Laura tanárnak, amikor benyújtották pályázatukat a Bethlen Gábor Alap jogelődjéhez, a Szülőföld Alaphoz.
A pedagógusok munkáját diákjaik segítették, akik családjukban féltve őrzött régi dokumentumokat bocsátottak rendelkezésre, valamint néhány falubeli, akik helyismeretükkel vagy tulajdonukban levő fényképekkel, tábori képeslapokkal, régi iratokkal gazdagították a gyűjteményt.
Teljes cikk: http://erdely.ma/kultura.php?id=102863&cim=helytorteneti_muzeum_nyilt_csikszentmartonban


KITEKINTŐ

-Izland lenyűgözte Frankfurtot
A könyv világa döntő részben még mindig papíralapú, az elektronikus könyv nem gyűrte maga alá a nyomtatottat - értékelte a világ legtekintélyesebb könyves seregszemléjének tartott Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár 2011. október 12-16. között lezajlott idei kiadását az MTI-nek adott nyilatkozatában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke.
A nagy hagyományokkal rendelkező, az elmúlt évtizedekben a magyar irodalomnak is számtalan elismerést hozó frankfurti könyvvásárok sorában a mostani immár a 63. volt. Az idei esztendőben - akárcsak az elmúlt években - az egyik fő téma, illetve fő irányzat a folytatódó digitalizálás, az elektronikus könyvek térnyerése volt. Mindezek ellenére Zentai Péter László hangsúlyozta, hogy a nyomtatott könyvet nem fenyegeti veszély. Felidézte, hogy a frankfurti vásáron már tíz évvel ezelőtt az volt a jelszó, hogy „Sorry, Mr. Gutenberg”, de - mint hangsúlyozta - Gutenberg találmánya, a nyomtatott könyv ma is él.
Zentai Péter László elmondta, hogy a díszvendég Izland lenyűgözte a látogatókat. A kis szigetország, amelynek éves könyvtermése körülbelül 1000 kötetnyi - miközben Magyarországé mintegy 13 ezer -, olyan káprázatos, kedves és kulturált bemutatkozást szervezett, amelyhez hasonló még nem volt a frankfurti könyvvásárok több évtizedes történetében.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/26619/izland


-E-book kalauz: az elektronikus könyv kisenciklopédiája a Frankfurti Könyvvásáron
Dr. Kiszl Péter, az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének igazgatója 2011. október 13-án, a száztíz ország részvételével lezajlott 63. Frankfurti Könyvvásár magyar nemzeti standjának nyitórendezvényeként dr. Kerekes Pál: E-book kalauz. Az elektronikus könyv kisenciklopédiája című művét mutatta be.
Az igen jelentős számú szakmai látogatói közönséget vonzó rendezvény további előadói voltak: dr. Kerekes Pál szerző, illetve Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezérigazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökhelyettese. A magyarországi elektronikus könyvkiadás és -forgalmazás helyzetéről, főbb problémáiról szóló kerekasztal-beszélgetést borkóstolóval egybekötött állófogadás zárta. A Burger Barna fotóművésznek a magyar irodalom jeleseiről készített portréival díszített, 100 négyzetméter alapterületű nemzeti stand kínálata bepillantást nyújtott a hazai és határon túli magyar könyvtermés külföldön is figyelmet érdemlő alkotásaiba.
Forrás: http://www.btk.elte.hu/hir?id=NW-610
KIT hírlevél, 2011. október 26. (36. szám)


-Kutyák segítik az olvasásban a félénk finn gyermekeket
Úgynevezett olvasókutyákat állítanak az olvasási problémákkal küzdő gyermekek rendelkezésére finn közkönyvtárak. Néhány hónapja felolvasásokat tartanak számos állami könyvtárban Helsinkiben, Kotkában és Turkuban. Ezek során a gyermekek csupán egy, nyugodt figyelemre kiképzett kutya társaságában gyakorolják a hangos felolvasást, hogy legyőzzék félénkségüket.
A sikeres ötlet az Egyesült Államokból származik, a több mint tízéves tapasztalatok szerint a gyermekek biztosabban és hangosabban olvasnak, ha egy kutya a hallgatóságuk. Egy kicsi, nyugodt, a környezet iránt érdeklődő állat jelenléte nem hat olyan fenyegetően a félénk gyermekekre, mint a diákok és a tanárok előtti felolvasás által kiváltott stressz. A rendszeres gyakorlás segít a félelmek és gátlások lebontásában a későbbiekben is.
Pekka Niemi, a Turkui Egyetem pszichológusa szerint a kutyás olvasás eddigi vizsgálatai a beavatottak szubjektív értékelésein alapultak. A intézmény először vizsgálja a jelenséget szigorúan tudományos alapon. A kutatás egyelőre előkészületi stádiumban van. Elméletileg az olvasási készség megfigyelt javulása placebóhatáson is alapulhat.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=318531


-Magyar vezeti az UNESCO-t
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO Magyarország állandó képviselőjét, Bogyay Katalint választotta elnökévé. Magyarország második alkalommal ad közgyűlési elnököt: 1974 és 1976 között Jóboru Magda oktatási miniszterhelyettes, az Országos Széchényi Könyvtár korábbi főigazgatója töltötte be a tisztséget.
Bogyay Katalin „történelmi pillanatnak” nevezte, hogy a 36. ülésszakot három kelet-európai nő vezeti. A szervezet főigazgatója ugyanis a bolgár Irina Bokova, a Végrehajtó Tanács élén pedig Eleonora Mitrofanova, Oroszország állandó UNESCO-képviselője áll.
Forrás: www.radiocluj.ro/hu
http://uk.mg40.mail.yahoo.com/neo/launch?.rand=7qegoml1d4h9m


-Megkezdődött a vatikáni könyvtár kéziratainak digitalizálása
A páratlan kódexek oldalait már 2012-től online lehet olvasni. Elsőként a Palatinus-kódexeket fényképezik le oldalanként és viszik át számítógépre. Nyolcvanezer kézirat kerül digitális nyilvántartásba.
„Precedens nélküli digitalizációról van szó mennyiség és tartalom tekintetében is..., a humanista-reneszánsz kultúra páratlan művei nyernek digitális formátumot" - nyilatkozta az olasz sajtónak Cesare Pasini, a könyvtár prefektusa.
A kéziratokat egy a könyvtáron kívüli épületbe szállítják, itt fényképezik le az amerikai űrkutatási hivatalban által is használt magas szintű technológiával. Százötven fős szakértői csoport végzi a digitalizálást.
„Van olyan kódex, amelyet csak 90 fokos szögben lehet kinyitni. A legnehezebb feladatnak a miniatúrák fotózása bizonyul, nehéz az eredeti színeket, főleg az arany díszítést visszaadni. Mindezt a jelenlegi gazdasági válságban nem könnyű finanszírozni. A digitalizálás helyszínének biztonságát az erre specializált Enzo Hruby olasz cég, a Palatinus-kódexek regisztrálását pedig a heidelbergi egyetem finanszírozza" - mondta a könyvtáros.
A 2007-2010 között restaurált vatikáni könyvtárban csak tudósok férhetnek hozzá a könyvekhez, amelyeket fény nélküli bunkertermekben őriznek maximum 20 Celsius-fokos hőmérsékleten, ötven százalékos páratartalommal. Az online adatbankon keresztül a világörökség részét képező anyaghoz diákok és az érdeklődők is hozzáférhetnek.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=103219


DÍJAK

-Svéd költő az idei irodalmi Nobel-díjas
Tomas Tranströmer svéd költő kapta a 2011-es irodalmi Nobel-díjat. A bizottság döntését azzal indokolta, hogy tömör, áttetsző képeivel új módon közelíti meg a valóságot. Költő legutóbb tizenöt évvel ezelőtt kapott irodalmi Nobel-díjat, akkor Wislawa Szymborska lengyel lírikus részesült az elismerésben.
Tranströmer 13 éves korában kezdett írni, első verseskötete, a 17 dikter (17 vers) 1954-ben jelent meg. Teljes költészeti termése 1997-ben látott napvilágot angolul, New Collected Poems címmel, Robert Fulton fordításában.
1990-ben agyvérzés érte, azóta nehezen beszél, de továbbra is alkot. Többször is említették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, sokan a legnagyobb svéd költők egyikének tekintik. Elnyerte, többet között, a Bonnier költészeti díjat, a Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díjat, az Oevralids-díjat, a német Petrach-díjat, az Északi Tanács Irodalmi Díját, a Strugai Költészeti Estek Aranykoszorúját és az International Poetry Forum svéd díját. Verseit több mint 50 nyelvre fordították le, angol fordítói, többek között, Robert Bly, Robin Fulton és Samuel Charters. A legjelentősebb európai haikuköltők között tartják számon. 2007-ben megkapta a kanadai Griffin Trust for Excellence in Poetry életműdíját.
Agyvérzése előtt Tranströmer elismert pszichológus is volt, dolgozott javítóintézetekben, börtönökben, foglalkozott fogyatékosokkal, kábítószerfüggőkkel. Kiváló zongorista, fél kézzel agyvérzése óta is gyakorol.
Stockholmi irodalmi körök korábban úgy vélték, hogy az idei esztendő nagy esélyese egy szíriai költő, Adonis, valódi nevén Ali Ahmad Szaid Eszber lehet, aki júliusban elnyerte a neves Goethe-díjat.
A szóbeszédben olyan nevek is felmerülnek, mint Nádas Péter, a kenyai Ngugi wa Thiong’o, a szomáliai Nuruddin Farah, a koreai Ko Un, a japán Murakami Haruki, az indiai Vidzsajdan Detha, az izraeli Ámosz Oz, valamint az amerikai Joyce Carol Oates, Philip Roth és Cormac McCarthy - írja az AFP.
A rangos kitüntetéssel minden kategóriában 10 millió svéd koronás (1,5 millió dollár) csekk jár.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kronika/sved_kolto


-Átadták az Arany János-díjakat
Átadták az Arany János-díjakat és a Gérecz Attila-díjat a Magyar Írószövetségben, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen Budapesten.
Arany János-díjat vehetett át Kiss Benedek költő, Vári Fábián László költő és Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Gérecz Attila-díjban részesült Kele Fodor Ákos költő.
Vasy Géza irodalomtörténész a díjazott Kiss Benedek költészetét méltatva elmondta: legjelentősebb alkotásaiban „a látvány és látomás, a tárgyiasság és szimbolikusság, a mítoszi jelleg leheletfinom egységét valósítja meg úgy, hogy a természetről, a szerelemről, családról, hitről, életről és elmúlásról írva mindannyiunkat képes megszólítani.”
Vári Fábián László első kötete Széphistóriák címmel jelent meg 1991-ben - emlékeztetett Mezei Katalin író, költő, hozzátéve: az alkotónak azóta hat verseskötete látott napvilágot. A 2011-ben megjelent, Tábori posta című könyvben önéletrajzi írások szerepelnek.
N. Pál József irodalomtörténész arról szólt, hogy Jánosi Zoltán irodalomtörténész olyan ember, „akiben a líra, a tudomány, a szigor és az életre való rácsodálkozás” együtt él.
Kele Fodor Ákos költő munkásságát Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár méltatta. Kiemelte, hogy a díjazott Textolátria című kötetében újraéleszti az avantgard képverseket, fontos számára a kép, a film, a szó és a színjátszás egyaránt. A színház, amelyet vándorszínészekkel juttat el kicsi erdélyi falvakba a commedia dell 'arte eszközeivel, misszionárus munka is - mondta az államtitkár.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/26727/atadtak


-Átadták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjait
Székelyudvarhelyen 2011. október 15-én rendezték meg az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjátadó ünnepségét.
A polgármesteri hivatal Szent István termében tartott ünnepség keretében az idei Debüt-díjat a csíkszeredai Potozky Lászlónak ítélte az alapítvány kuratóriuma, míg az Életműdíjat Szilágyi István kapta. A kitüntetettek munkásságát Fekete Vince költő, műfordító, szerkesztő méltatta.
Az EMIA-díjat Cseke Gábor költő, író, újságíró és Molnos Lajos író, költő, műfordító vehette át. Laudációt mondott Zsidó Ferenc író, újságíró és Gálfalvi György irodalomtörténész.
A Hídverő-díjat a neves irodalomtörténész és kritikus, Láng Gusztáv irodalomtörténész kapta. Ebben az elismerésben azok részesülnek, akik külföldön segítik elő az erdélyi magyar irodalom népszerűsítését. Az idén 75 éves irodalmi személyiség életművét Kántor Lajos irodalom- és művészetkritikus méltatta.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány célja az írói szolidaritás erősítése, a kiemelkedő alkotói munka elismerése, pályázatok meghirdetése, író-olvasó találkozók szervezése. A díjátadásra minden év október második hetében kerül sor, egyúttal bejelentik az előző évben meghirdetett pályázatok eredményét is.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/26621/atadtak


-Nyíltan politizáló író kapta a Békedíjat
A hazájában betiltott, a diktatúrát nyíltan bíráló Boualem Sansal algériai írót tüntették ki a német könyvszakma Békedíjával. A hivatalos indoklás szerint az elismeréssel egyben az észak-afrikai demokratikus mozgalmaknak is bátorító üzenetet kívántak küldeni.
A Békedíj az egyik legtekintélyesebb németországi irodalmi és egyben társadalmi kitüntetés, amelyet hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján adnak át a német alkotmányozás bölcsőjének számító frankfurti Szent Pál templomban (Paulskirche). A kitüntetettek elsősorban - de nem kizárólag - írók, akik tevékenységükkel hozzájárultak a nemzetek, a kultúrák közötti megértés, a tolerancia, a béke előmozdításához.
A német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülete (Börsenverein) indoklásában hangsúlyozta: Boualem Sansal olyan szenvedélyes elbeszélő, aki műveivel a kultúrák együttélését, kölcsönös tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kölcsönös megértést szolgálta.
Az író egy kis hegyi faluban született, közgazdásznak tanult, majd vezető állást kapott az algériai kormánytól. Később regényt írt az algériai polgárháborúról, emiatt kegyvesztett lett, Abdel-Azíz Buteflika elnök politikáját bíráló gondolatai pedig végérvényesen irodalmi száműzetésbe szorították. 2006-ban nyílt levelet írt Algéria népéhez, ebben valós demokráciát követelt. Ezek után valamennyi művét betiltották. A rá nehezedő politikai nyomás ellenére országában maradt, könyveit azonban csak külföldön adhatták ki. Egyik legutóbbi kötete A német faluja címmel 2009-ben jelent meg. A regény egy német-algériai családról szól, és Németország és Franciaország mellett több más országban is kiadásra került.
A német könyvkereskedők 1950-ben alapított Békedíja 25 ezer euróval (7,3 millió forinttal) jár. A díjnak eddig két magyar kitüntetettje is volt, 1991-ben Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter, de a korábbi kitüntettettek listáján szerepel a többi között Václav Havel, Susan Sonntag, Jürgen Habermas, Mario Vargas Llosa és Orhan Pamuk is. Tavaly David Grossman izraeli író, a palesztinokkal való megbékélést szorgalmazó szerző kapta a Békedíjat.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/26617/nyiltan


HAZAI

-Új vezetője van a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak
2011. október elsejétől Lázok Klára személyében új vezetője van a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak. Az osztályvezető történész végzettségű, évek óta a Téka munkatársa, több pályázat sikeres kivitelezője.
Lázok Klára elmondta a Marosvásárhelyi Rádió Rádióújság című műsorában, Antal Erika kérdéseire válaszolva, hogy tervei között szerepel elsősorban az eddigi hagyományos kutatómunkát elősegítő jelleg megőrzése, tehát az, hogy minden tudományos kutató megtalálhassa az általa keresett könyveket. Mindez mellett szeretnék korszerűsíteni az olvasótermet, és az épület nagy termében lévő kiállítást szeretnék felújítani, „új ruhába öltöztetni”, modernizálni.
Annak ellenére, hogy jövő nyárig felújítás alatt van a könyvtár épülete, az iskolai időszak alatt folyamatosan futnak majd a gyermekprogramok az elemi és az általános iskolások számára. Ha megnyílik az új Téka, akkor szeretnének a nagyközönség fele nyitni, újból bevinni a vásárhelyiek köztudatába a Teleki-Bolyai Könyvtárat.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=101903


-Magyar Média-, Tudományos és Kulturális Központot avattak Kolozsváron
Magyar Média-, Tudományos és Kulturális Központot avattak Kolozsváron 2011. október 14-én, a Jókai, ma Napoca utca 16-os szám alatt, a Lázár-házban.
Az új intézményben a Minerva Művelődési Egyesület és a Kós Károly Akadémia Alapítvány égisze alatt különböző tudományos, kulturális és médiaprogramok lelnek majd otthonra, az épület belső tereit kifogástalan módon alakították az új intézmény igényeihez - mondta Szilágyi Szabolcs Ferenc, a Kossuth Rádió munkatársa, aki jelen volt az ünnepélyes megnyitón. A Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzott el összeállítása az eseményről.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=102173


-Helyismereti könyv kisiskolásoknak Nagyváradon
Kisiskolásoknak szóló helyismereti könyvet adtak ki Nagyváradon. ’Az én városom, Nagyvárad’ című kötet játékos feladatokkal és olvasmányokkal mutatja be az alsó tagozatos gyermekeknek a partiumi várost. Az oktatási segédanyag szerzői, Kecse Gabriella és Tunyogi Katalin tanítónők a Krónika című romániai napilapnak nyilatkozva elmondták, hogy a váradi magyar elemisták közül máris mintegy 250-en tanulnak ebből, és csaknem ugyanennyien a könyv már korábban megjelent első kötetéből, amely első osztályosoknak szól. A kiadvány illeszkedik a romániai tanügyi törvény előírásaihoz, amely szerint a tanórák ötödének választható tantárgynak kell lennie. A kötet a helytörténet nevű választható tantárgy segédkönyve. Belőle a bihari megyeszékhely jellegzetes épületeit, híres szülötteit, illetve történelmének legfontosabb momentumait ismerhetik meg a 8-10 évesek. A legtöbb feladat „terepmunkához” kötött, arra épít, hogy a kisdiákok valóban meglátogatják a tanult helyszíneket.
A helytörténeti-helyismereti munkafüzet a Bihar megyei önkormányzat pályázatán elnyert összegnek köszönhetően ingyen kerül a gyerekek kezébe. (MTI)
Forrás: http://erdely.ma/mozaik.php?id=103159&cim=kisiskolasoknak_szolo_helyismereti_konyvet_adtak_ki_nagyvaradon


-Lezajlott a romániai közkönyvtáros-szövetség 22. konferenciája
2011. október 20-21-én Brassó-Pojánán került megrendezésre, „Együtt építjük a szervezet erejét!” címmel, a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesületének (ANBPR) 22. országos konferenciája és közgyűlése. A rendezvény gazdag programjából három hangsúlyos elem emelhető ki: a könyvtárak partnerség-lehetőségei (a szokványostól a rendhagyóig, mint amilyen az egyik nagy sörgyártóval való kísérleti együttműködés, az alkohol káros hatásainak a szülők és diákok körében történő ismertetése céljából), a könyvtárfejlesztési stratégiák szerepe (beleértve az információs technológiák alkalmazását is), valamint a romániai könyvtárügy előmenetelének törvénykezési-normatív háttere, ennek erősítése. Természetesen szó esett - mind plénumban, mind a szakmai műhelybeszélgetések során - az ANBPR szervezeti életének különböző vetületeiről, a tagszervezetek terveiről, munkájáról, a Biblionet-program fenntarthatóságának esélyeiről és módozatairól, illetve - ugyancsak a műhelyek keretében - a könyvtári szolgáltatások változatosabbá tételéről és hatékonyabb népszerűsítéséről vagy épp a „beszédes” prezentációkészítés szakmai titkairól. A különböző szakmai programelemek együttesébe jól illeszkedtek azok a könyvbemutatók, amelyek vendége Maia Morgenstern színművész (a vele készült interjúkötet kapcsán) és Larry L. Watts történész volt (utóbbi Románia és a Szovjetunió viszonyáról írt, alaposan adatolt és több tekintetben rendhagyó kötetéről beszélt), valamint a Dolj megyei könyvtár műkedvelő színjátszó csoportjának előadása. A kb. száz résztvevő számára természetesen a régi kapcsolatok felelevenítésére és újak kialakítására is jó alkalmat szolgáltatott a rendezvény, amelynek fő anyagai megtalálhatók az összejövetel blogján (http://conferintanationala2011.wordpress.com/).
Forrás: Szonda Szabolcs, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy


ELHALÁLOZÁS

-Elhunyt Deák Ferenc író
Hosszú, súlyos betegség után 2011. október 23-án elhunyt Deák Ferenc vajdasági író, drámaíró és költő Szabadkán. Az alkotót 74. évében érte a halál.
Deák Ferenc paraszt szülők negyedik gyermekeként 1938. január elsején született a bánáti Magyarittabén. Iparművészeti diplomával a zsebében, 1960-ban az újvidéki Forum kiadóházban előbb a Képes Sport című hetilapnál, majd az Ifjúságnál, később a Képes Ifjúságnál riporterként, azután főszerkesztő-helyettesként dolgozott. Az Újvidéki Rádióban 1969-ben dramaturgként alkalmazták. Főszerkesztője volt az Újvidéki Rádió öt nyelven sugárzott hangjáték-műsorainak, vezette a rádió M Stúdió néven ismert irodalmi színpadát. 1982 és 1986 között Jugoszlávia guineai nagykövete volt. Az Újvidéki Televízióban a drámaműsorok főszerkesztőjeként, utóbb szerkesztőjeként dolgozott 1999-ig, nyugdíjazásáig - olvasható az életpályáját bemutató írásokban a vajdasági médiumokban.
Vajdaság irodalmi polihisztora volt, nemzedékek élvezték műveit, a fiatal nemzedék benne látta mintaképét. A líra, a próza, a dráma és a filmforgatókönyv területén egyaránt otthonosan mozgott. 1968-ban megírta az Áfonyák című drámáját, amely 1969-ben a jugoszláviai hivatásos színházak országos fesztiválján nagydíjat (Sterija-díjat) érdemelt ki. Következő színpadi művével, a Légszomjjal (1971) pedig magára haragította az akkori rezsimet, a darabot betiltották, a könyvváltozatot bezúzták. Ez idő tájt semmisítették meg az első forgatókönyve alapján készült, Teher című nagyjátékfilm szinte egész anyagát. Csak a megcsonkított, rövid tévéváltozat maradt meg.
Nagyjátékfilm-forgatókönyvei közül néhány cím: Parlag, Trófea (Vicsek Károllyal közösen), Határ, Bolygótűz, Ha nem lenne szerelem...
Egyik legsikerültebb drámáját, a Határtalanult 1997-ben mutatták be a szabadkai Népszínházban. A mű Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján is elsöprő sikert aratott. Deák Ferenc a jelen krónikásaként az első volt, aki ebben a drámájában foglalkozott a balkáni háborúval és kiváltó okával: a mindent elárasztó, tragédiába és népirtásba torkolló szerb nacionalizmussal.
Deák Ferenc több mint 60 hazai és nemzetközi díjat kapott. 2010-ben Szabadka város díszpolgári címével tüntették ki.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/26736/elhunyt


-Meghalt Mészöly Dezső költő
Életének 94. évében, rövid betegség után, 2011. október 11-én elhunyt Mészöly Dezső Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító.
1918. augusztus 27-én született Budapesten. Hétévesen írta meg első, a falusi lét utáni sóvárgását négy sorban összefoglaló versikéjét. Első, önálló hangon megszólaló versét, amely allergiás asztmarohamaiból táplálkozott, tizennégy évesen vetette papírra.
1936-ban beiratkozott a Református Teológiai Akadémiára Budapesten, 1940-től három évig a Képzőművészeti Főiskola festőnövendéke is volt, közben Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1942-ben Kolozsváron avatták bölcsészdoktorrá, disszertációját Villonból írta.
Műfordítói munkásságának gerincét Villon műveinek tolmácsolása és a róla készült tanulmányok sora adta. Lefordította szinte a teljes életművet, mindent, amit Villonnak tulajdonítottak, és azt is, amit írtak róla. De az ő fordításában játsszák ma Magyarországon a legtöbb Shakespeare-darabot, és átültette magyarra Moliére, Agatha Christie, Heine műveit, sőt, egy névtelen flamand szerző mirákulumát is.
Versei Önarckép retus nélkül (1975) és Villon árnyékában (1983) címmel jelentek meg, forgatókönyveit a Lyukasóráimban adta közre 1993-ban.
1987 óta a Magyar Shakespeare Bizottság, 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1953-ban József Attila-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat kapott, 1998-ban az Alternatív Kossuth-díjat is neki ítélték, 2008-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/26561/elhunyt


-Elhunyt Molnár Géza író
Rövid betegség után 2011. október 11-én elhunyt Molnár Géza József Attila-díjas író, újságíró.
1923. november 6-án született Rákospalotán. A szentesi Magyar Alföld című lap munkatársa, majd vidéki lapok újságírója volt. Később a Magvető Könyvkiadó főszerkesztőjeként, a Népszava kulturális rovatának vezetőjeként, majd az Élet és Irodalom szerkesztőjeként tevékenykedett. 1965 és 1969 között a Magyar Hírlap főmunkatársa, 1969-től az írószövetség külügyi titkára volt. 1976-től 1978-ig a Művészeti Alap igazgatóhelyetteseként, az irodalmi szakosztály vezetőjeként tevékenykedett.
Molnár Gézának 1946-tól jelentek meg írásai, ismert műve a Fent a Nagy-Rabszolga-tónál és A tizennyolcadik születésnap.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=318373


AJÁNLÓ

-Arad monográfiája digitalizált változatban
Átfogó, szakmailag igényes, helytörténeti szempontból pedig egyedülálló és pótolhatatlan, mai napig értékes forrásként használt művet mentett át Nagy István az utókornak azzal, hogy digitalizálta Arad vármegye és Arad szabad királyi város monográfiáját, amelyet annak idején a Kölcsey Egyesület adott ki, hiszen a nyomtatott kötetekből már nagyon kevés példány rejlik a házi könyvtárakban. - 1884-ben Arad vármegye, a város és a Kölcsey Egyesület elöljárói elhatározták, kiadják a város és a megye monográfiáját, és a munka koordinálásával Jancsó Benedeket bízták meg, majd 1905-től Somogyi Gyula folytatta a szerkesztői teendőket - magyarázta a monográfia előtörténetét a Nyugati Jelennek Nagy István, aki 2011. szeptember 29-én a Tulipán könyvesboltban mutatta be a mű általa készített, digitalizált változatát. - Huszonegy év alatt a hatra tervezett sorozatból csak öt kötete jelent meg, mert Lóczy Lajos végül nem írta meg a geológiai részt. A Simonkai Lajos készítette növény- és állatvilág rész 1893-ban jelent meg - mondta Nagy István.
A Márki Sándor írta Arad és Arad vármegye története két részben jelent meg, 1892-ben és 1895-ben, és dolgozott még a monográfián, többek között, Mátyás Jenő (ipar, kereskedelem, pénzügy), Ipolyi-Keller István (mezőgazdaság), Institoris István (közegészség), Bartucz Lajos (antropológia), Somogyi Gyula (történelem, népességi viszonyok, nemzetiségek), Gaál Ernő (közgazdaság).
A 3500 oldalas, 620 képpel és 8170 lábjegyzettel ellátott monográfia CD-változata könnyen kezelhető, a fejezetek egyszerűen elérhetőek és nyithatóak. Megvásárolható a Tulipán könyvesboltban, az eladott példányok ellenértéke a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesületet támogatja, amelynek Nagy István az elnöke.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/arad_monografiajanak


-Új kötet a „nyelvzsonglőrtől”
Akinek a foga kijött címmel jelent meg Varró Dániel új verseskönyve. Az Akinek a lába hatos sikere után most itt a folytatás: tréfás mondókák azoknak a szülőknek, akiknek már nem kisbabája, hanem kúszó-mászó, gügyörésző csemetéje van. A könyvet Maros Krisztina illusztrálta.
A költő a bemutatón arról beszélt, hogy mindig különlegesen jó érzés, ha a gyermekek rajzokat készítenek neki, továbbgondolják, amit írt. Beszélt arról is, hogy gyermekkorában Nemes Nagy Ágnes és a Bors néni volt a kedvence, és - mint mondta - ma is figyeli a kortárs gyermekirodalmat, hiszen már kisfiának is olvashat.
Varró Dániel a bemutatót követően az MTI-nek elmondta: a két kötet hasonló, mindkét könyvet saját kisfia ihlette, az első könyv féléves koráig kíséri, így a versek főszereplője a még passzívabb kisbaba, a második kötet fél és másfél éves kora között született, ezért a téma kicsit más, itt már sokkal aktívabb, rosszalkodó gyermeket ismerhet meg az olvasó.
Mint megjegyezte, a kötetnek valószínűleg lesz folytatása, bár a címét még nem tudja, hiszen Misi az első gyermeke, nem sejti, mi várható. Ha azonban a kisfiát már nem érdeklik a későbbiekben a mondókák, nem fogja erőltetni a folytatás megszületését, hiszen elsősorban az ő szórakoztatását célozzák a versek.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/26478/uj_kotettel


-Könyv a magyar nyelv korai történetéről
A magyar nyelv történetéről az első írásos emlékekig szól Róna-Tas András akadémikus West Old Turkic - The Turkic Loanwords in Hungarian I.-II. című, angol nyelvű tanulmánykötete.
A szerző elmondta, hogy az 1500 oldalas tanulmány angol nyelven jelent meg két kötetben a németországi Wiesenbadenben, egy ottani könyvkiadó tudományos sorozatában. A kötetben tíz év munkája fekszik, és azért angol nyelven jelent meg először, mert ezzel a nemzetközi tudomány számára elérhetővé válik a magyar nyelv történetének kutatása - tette hozzá.
A magyar nyelv török jövevényszavait vizsgálta tanítványaiból álló kutatócsoportjával. Az iker szó például azért is érdekes, mert a mai török nyelvben ikiznek mondják, a volga-vidéki csuvasok pedig ikernek.
„A könyvben sok új eredményt közlünk, az eddiginél jobban megismertük nyelvünket, a magyar nyelvben körülbelül 500 ugor eredetű szót rekonstruáltunk, és ennek nyomán új történelmi felfedezéseket is tettünk” - jegyezte meg az akadémikus.
A nyelv vizsgálatából kiderült, hogy Levédia nem volt külön őshazája a magyaroknak, csak Etelköz, a honfoglalás előtti utolsó lakhely része volt, ahol legalább 200 évig élt a magyarság. Az Urálon túl és a Kaukázusban sincs magyar őshaza, ezt a kötet mellékletében található történeti térképen is ábrázolják - hangsúlyozta.
A tudományos munka szótárszerűen is használható, a török eredetű szavak ábécé-sorrendben vannak benne, sok mutatóval is ellátták, megkönnyítve ezzel használatát. Róna-Tas András elmondta, hogy szó van a kötet rövidített magyar változatának kiadásáról.
A tudományos munka megjelenését és a kutatómunkát is a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=318388


MOZAIK

-Megszületett az irodalom legsötétebb alakja?
Umberto Eco az irodalom leggonoszabb karakterének szánta az Il cimitero di Praga (A prágai temető) című új regényének hősét. „Minden idők leggyűlöltebb szereplőjét akartam megteremteni. Remélem, sikerült is” - jelentette ki a 79 esztendős író Kölnben.
Mint mesélte, nagyon jól szórakozott, miközben Simon Simonini jellemét kidolgozta. Ez a söpredék utálja, többek között, a németeket, a nőket és mindenek előtt az összes zsidót. „Sokan bírálják azért a könyvet, hogy a naiv olvasók esetleg komolyan veszik ezeket a rasszista sztereotípiákat. Én azonban úgy gondolom, hogy szó sincs róla” - szögezte le az olasz író.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/megszuletett


-Megbocsájtottak az írásos merénylőnek
Visszakerül Charles Dickens szülővárosának könyvtárába az a több mint nyolcvan évvel ezelőtt írt könyv, amelynek szerzője kemény kritikával illette annak idején a híres angol regényírót, és amelyet ezért száműztek a hozzáférhető olvasnivalók közül.
Az 1928-ban megjelent This Side Idolatry (A rajongás ilyen formája) című regényében Carl Roberts meglehetősen kedvezőtlen színben tüntette fel Dickens személyét. A dél-angliai Portsmouth városa pedig annyira sértőnek érezte a híres szülöttje elleni „írásos merényletet”, hogy száműzte könyvtárából a művet.
Dickens (1812-1870) születésének jövőre esedékes 200. évfordulója felé közeledve azonban a városi tanács úgy döntött, hogy visszahelyezi könyvtárának polcaira Roberts munkáját. A tanács szerint Dickens irodalmi öröksége sziklaszilárd alapokon áll, így Roberts könyve csupán tovább gazdagítja azon eszmék és vélemények sokaságát, amelyek még ma is helyet biztosítanak az írónak az angol nyelv legkiválóbb művelői között.
Roberts a regényben igyekezett minden erejével szertefoszlatni a Dickenst övező misztikumot, és megjelenését követően az alkotás valóban nagy botrányt kavart. A The Sunday Times című brit lap szerint Carl Roberts képmutató, nőbolond, önző, egoista, közönséges, mogorva és kapzsi emberként mutatja be Dickenst, aki a könyveiben még a saját barátait is kigúnyolta a hátuk mögött. A lap szerint a regény a kiadóival szemben is gátlástalan fickónak festi le Dickenst, aki hajlamos volt könnyelműen kezelni az ígéreteit és a megállapodásait. Nem utolsó sorban pedig érzéketlenül tréfálkozott az első regényeként megjelent A Pickwick klub (1836) illusztrátorának halálán is.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/26741/megbocsajtottak