************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
     ReMeK-e-hírlevél
VI. évf. 2011/3. szám                                  ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Digitális hírek az Országos Széchényi Könyvtárból
-Qwiki - a jövő Wikipédiája?
PÁLYÁZATOK
-Családi történelem
-Nyolcvan évesen visszakapni a magyar állampolgárságot
-Hargita megyei kulturális, programok, projektek, rendezvények támogatása
-Gábor Áron rézágyúja
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A történész-könyvtáros Szabó Károlyra emlékeztek Kolozsváron
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-A Biblionet országos program Hargita megyei hírei
-Van vonzereje a könyvnek – maratoni felolvasás Jókai műveiből
-Jókai a Mikes-könyvtárban is
-’A könyvtár életre kel’ - a Maroshévízi Városi Könyvtár projektje
-Meseklub a jégen
ÉVFORDULÓK
-225 éve született Wilhelm Grimm
-Csűry Bálint emlékezete
-Száz éve született Lakatos Demeter csángó költő
-175 éve halt meg Berzsenyi Dániel
-Bodor Ádám 75 éves
KITEKINTŐ
-’Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben’
-Olvasási trendek Magyarországon
HAZAI
-ANBPR-kávéház és tréning Marosvásárhelyen
-Felmérés az olvasási tendenciákról a székelyudvarhelyi könyvtárban
DÍJAK
-Hubbes Éva kapja a Monoki-díjat 2011-ben
-Posztumusz ismerik el a Booker-díj örök vesztesét
-Maurizio Serra kapja az első Casanova-díjat
AJÁNLÓ
-Mítoszok a köztudatban
-Korunk-szám a kortárs művészetekről
MOZAIK
-Lehagyták az e-könyvek a papírkönyveket az Amazonnál
-A túlélésért küzdenek a könyvesboltok
-Előkerült Garibaldi könyvtára
-A világ leghosszabb felolvasására készülnek egy börtöncellában


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-Digitális hírek az Országos Széchényi Könyvtárból
Referensz-link feloldó funkcióval bővült a Magyar Elektronikus Könyvtár. A könyvek egy részére ezentúl már nem csak a MEK/azonosítón alapuló URL- vagy URN-címeken lehet hivatkozni, hanem a nemzetközileg használt ISBN-azonosítóval is, az alábbi séma alapján: MEK-ID/isbn/ISBN szám (például: https://mek.oszk.hu/isbn/9631515222, https://mek.oszk.hu/isbn/9637258175).
A szolgáltatás egyik alkalmazásaként a Wikipédia már be is építette a funkciót ISBN-keresőjébe. Így, ahol a Wikipédiába hivatkozásként egy könyvet ISBN számmal adnak meg, arra automatikusan link kerül, ez elvisz az ISBN-keresőbe, amely már a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában is keres.
A MEK Egyesület az MTA Irodalomtudományi Intézettel együttműködve pályázat keretében vállalta Mikes Kelemen összes műveinek digitalizálását és szolgáltatását. Az egyesület külső munkatársa digitalizálta a hat kötetnyi, közel 7000 oldalt, majd az kétrétegű PDF formátumban felkerült a MEK-be. A szkennelt anyagot az Intézet korrektúrázta, amelyből egy irodalomtudományi elemző adatbázis készül.
Az OSZK NKA-pályázat keretében, a kiadó Erdélyi Múzeum Egyesülettel együttműködve, digitalizálta Szabó T. Attila Erdélyi magyar szótörténeti tár című kiadványának 12 kötetét.
Forrás: OSZK Blog, 2011. február 23., http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/02/22/mekhirek_februar
KIT hírlevél, 2011. február 23., 8. szám


-Qwiki - a jövő Wikipédiája?
Teljesen átalakítaná az emberek információhoz való hozzáállását a Qwiki, amely nem szövegesen, hanem képekkel, videókkal és hanggal mutatja be a keresett szócikket. A szolgáltatás még csak alpha állapotban van, tehát még erősen kezdetleges, de az eddig látottakból azonban ígéretesnek tűnik a kezdeményezés.
Nem kevesebbet tűzött ki célul a Qwiki, mint hogy megreformálja az információátadást. A Qwiki hasonlóan épül fel, mint a Wikipédia, szócikkekre lehet keresni benne. A kapott találatoknál azonban főleg a vizualitásra helyezik a hangsúlyt. Az ötlet nagyjából két éve született, amikor Doug Imbruce, a szolgáltatás egyik alapítója Buenos Airesbe utazott, előtte azonban szeretett volna információt szerezni a városról. Ez szerinte nagyon hosszadalmas folyamat volt, sok felesleges információval, linkkel, hirdetéssel találkozott közben - de végül megtalálta, amit keresett. Rájött, hogy a világnak nem új keresőre van szüksége, hiszen a meglévők jól keresnek, hanem egy olyan megoldásra, amely rendszerezni és összefogni tudja a találatokat.
Mindannyian láttunk már filmeket, amelyekben a számítógépek összegyűjtik a szükséges információt és azokat összegezve prezentálják az embereknek; a Qwikinek pont ez a célja - magyarázzák az oldal alapítói. Megreformálnák a módot, ahogyan az emberek információhoz jutnak, sokkal emberközelibbé tennék azt.
Forrás: http://index.hu/tech/2011/02/20/ez_lesz_a_jovo_wikipediaja/


PÁLYÁZATOK

-Családi történelem
A Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány Családi történelem címmel pályázatot hirdet. Olyan családi események, életutak bemutatását várják, amelyek mögött érdekes és fontos, 1970 előtti történelmi események különleges részleteit is megismerhetjük.
A történet bármelyik országban játszódhat. Idős emberek elmondásaiból származó régi különleges történeteket szeretnének összegyűjteni. A történelmi részeket illetően tárgyilagos leírásokat várnak, kérik az egyéni minősítések, politikai véleménynyilvánítások kerülését.
A munka készülhet riport formájában, de leíró vagy bemutató formában is. Ha lehetőség lesz rá, az összegyűlt anyagokat nyomtatott formában is szeretnék megjelentetni.
Az írásokat a www.htmik.hu oldal ’Családi történelem’ rovatába várják. A témához kapcsolódóan régi fényképeket is várnak.
Beküldési határidő: 2011. március 31. Eredményhirdetés: 2011. április. A legjobb pályamunkákat beküldők jutalomban részesülnek.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=85588


-Nyolcvan évesen visszakapni a magyar állampolgárságot
Mostanság sokat hallani arról, hogy azok az idős emberek, akik 1940 és 1944 között éltek Erdélyben, nagyon fontosnak tartják, hogy visszaigényeljék magyar állampolgárságukat. A hajlott hátú nénik, a megrokkant bácsik azt vallják, hogy számukra ez az anyaországhoz való kötődés jelképe.
Az Erdély.ma irodalmi pályázatot hirdet, amelyre olyan írással lehet jelentkezni, amelyben a szerzőnek azt kell leírnia - egyes szám első személyben -, amire szerinte egy ilyen idős néni vagy bácsi visszagondol.
A teljes kiírás itt olvasható: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=86286


-Hargita megyei kulturális, programok, projektek, rendezvények támogatása
Hargita Megye Tanácsa minden évben vissza nem térítendő támogatást nyújt a megyében bejegyzett civil szervezetek számára, kulturális programokra, projektekre és rendezvényekre. Pályázhatnak Hargita megyei köz- és magánjogi, fizikai és jogi személyek, amelyek a román törvénykezésnek megfelelően voltak megalapítva és bejegyezve.
Támogatott tevékenységek:
Hargita megyében a román törvényeknek megfelelően létrehozott és bejegyzett közjogi és magánjogi, jogi- és fizikai személyek által szervezett kulturális programok, projektek és rendezvények, amelyek célja a Hargita megyei kulturális élet serkentése és népszerűsítése. A vissza nem térítendő támogatást tilos profittermelő tevékenységre fordítani.
A 2011-es évre előirányzott keretösszeg: 180 000 lej. A program futamideje: a 2011-es év. A pályázatok leadási határideje: 2011. március 16., 15,00 óra.
A vissza nem térítendő támogatás igényelhető a pályázati űrlap alapján, amely letölthető a www.hargitamegye.ro honlapról.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=85239


-Gábor Áron rézágyúja
Március 15-e az 1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. A forradalmat indító nap jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
Ennek a történelmi eseménynek az emlékére Székelyudvarhely Város Polgármesteri Hivatala és a Városi Könyvtár képzőművészeti és kokárdapályázatot hirdet általános és középiskolás diákok részére. A pályázatra olyan alkotásokat várnak, amelyek a székelyek részvételét jelenítik meg a forradalomban, emléket állítva hősiességüknek. Elfogadott minden technika. A pályázat anyagát március 15-én közszemlére teszik a Kőkereszt téren, ahol az ünnepi megnyitó keretében a nyertesek értékes könyvjutalomban részesülnek.
A munkákat a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár kölcsönző részlegére várják 2011. március 11-én 17 óráig. A munkák hátoldalára kérik ráírni a pályázó nevét, osztályát, iskoláját.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=86177


TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

-A történész-könyvtáros Szabó Károlyra emlékeztek Kolozsváron
A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban 2011. február 23-án este mutatták be a Szabó Károly: Napló és tanulmányok című kötetet, amellyel a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula nemcsak a könyvtárosok és a történészek, hanem - a szerző műfordításai okán - a filológusok és általában a köztudat számára igyekszik „visszacsempészni” egy fontos, de sokáig méltatlanul mellőzött személyiséget.
A Központi Egyetemi Könyvtár főigazgatója, Doru Radosav a rendezvény alkalmával intézménye első vezetőjének, a tudós és intézményvezető Szabó Károlynak az emléke előtt tisztelgett, akiről tanácstermet neveztek el, és akinek a lomtárban néhány éve megtalált olajportréja most a nagy üléstermet díszíti. Poráczky Rozália főigazgató-helyettes méltatta a nagy előd pályafutását. Szabó Károly 1824-ben Köröstarcsán született, korán elkötelezte magát az ógörög és latin nyelvek, általában a betűk művelésével. Részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, 1858-ban az MTA levelező, majd 1871-ben rendes tagjává fogadta. Mikó Imre felkérésére 1860-ban elvállalta az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárosi tisztségét, Kolozsvárra költözött, és 1890-ben bekövetkezett haláláig szervezte, gyarapította, vezette az intézményt. Kutatómunkát, tanácsadást végzett, a könyvtárosi munka minden ágából kivette részét.
Sipos Gábor EME-elnök Szabó Károly bibliográfusi munkáját emelte ki. A most megjelent kötet tanulmányainak, ismeretterjesztő cikkeinek, levelezésének részlete, hangulata a 19. század második felét idézi. Sok olyan adattal szolgál, amelyeket csak hosszas „könyvtári nyomozás” árán lehetne megszerezni. A kötet bevezetőjét és jegyzeteit Váczy Leona, az egyetemi könyvtár egykori munkatársa írta, akinek lánya, Bartók Katalin néhány kulisszatitkot árult el a hallgatóságnak. Édesanyja az 1950-es években kezdett foglalkozni a könyvtáralapító előd szellemi hagyatékával. A kézirat az 1980-as években gyűlt össze, de máig ismeretlen okból akkoriban nem adták ki. Gazdag tartalmát Csetri Elek karolta fel, szorgalmazva kiadását. Váczy Leona értékes munkásságát (70 tudományos munka és cikk, két könyv stb.) még életében elismerték.
Forrás: Kovács Eszter, Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/54360
A kötetről bővebben: http://www.inkaweb.eu/lib/index.php/hirarchivum/82-szabo-karoly-naplo-es-tanulmanyok


-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Kiadványszerkesztési és prezentációkészítési feladatok megoldása a könyvtárban
2011 márciusában és áprilisában több szakmai képzést is szervez a Kájoni János Megyei Könyvtár.
Kiadványszerkesztés és prezentációkészítés a témája annak a tanfolyamnak, amelyet az intézmény a Szülőföld Alap támogatásával, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületével közösen szervez. A 120 órás képzésre Csíkszeredában, a házigazda könyvtár olvasótermében kerül sor 2011. március 9-12., valamint március 16-19 között. A képzést az OSZK Könyvtári Intézetének szakemberei, Payer Barbara és Nagy László oktatók tartják, 12 romániai magyar könyvtáros részvételével. A program célja az, hogy a könyvtárosok számára olyan információkat nyújtson, amelyek révén megismerhetik a kiadványok előkészítéséhez, elkészítéséhez, nyomdai kivitelezéséhez kapcsolódó legfontosabb szakmai tevékenységeket. A képzésben részt vevők megismerik a kéziratokkal szemben támasztott követelményeket és elektronikus feldolgozásuk lehetőségeit, elsajátítják a korrektúrázás munkafolyamatát. A megszerzett alapvető tipográfiai ismeretek birtokában a résztvevők képessé válnak az eltérő kiadványtípusok sajátosságainak felismerésére; a kiadványkészítés során használható számítógépes perifériák, digitálisan kezelhető képek, grafikai elemek és adatállományok legalapvetőbb típusainak használatára.
Forrás: http://www.ki.oszk.hu/107/tanf2/egykepzes_2.php?mit=48
Kopacz Katalin igazgató, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Biblionet - szakmai tréning Hargita megyei könyvtárosok számára
2011. március 21-31. között, ugyancsak a Kájoni János Megyei Könyvtár olvasóteremében, a Biblionet könyvtárfejlesztési programban részt vevő Hargita megyei könyvtárak munkatársai számára szerveznek szakmai tréninget Bedő Melinda, a megyei könyvtár programfelelőse, valamint Máthé Izabella irányításával.
Kommunikációs ismeretek könyvtárosoknak
A Szülőföld Alap támogatásával Kászonaltízben szervezi meg az RMKE és a Kájoni János Megyei Könyvtár, az OSZK Könyvtári Intézetével együttműködésben, a Kommunikációs ismeretek könyvtárosoknak című szakmai tréninget, Hargita megyei települések könyvtárosai számára, 2011. április 4-7. között. Trénerek: Kőszegi Ágnes és Törökné Jordán Kata, a Könyvtári Intézet szakemberei. A 30 órás tanfolyam célja, hogy a résztvevők kommunikációs készségeiket továbbfejlesszék, megtanulják érthetőbben, világosabban megfogalmazni saját problémahelyzeteiket.
Forrás: Kopacz Katalin igazgató, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda


-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Megalakult az ANBPR Kovászna megyei fiókszervezete
2011. január 31-én, a háromszéki közkönyvtárosok hagyományos év eleji szakmai találkozóján, a jelenlévők megalakították a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Szövetségének (ANBPR) Kovászna megyei fiókszervezetét, 50 alapító taggal (a megye városaiban és községeiben dolgozó közkönyvtárosok és a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai), akik közül 46-an jelentek meg az alakuló ülésen. Meghívottként jelen volt Doina Popa, az ANBPR elnöke, aki bemutatta a szervezet történetét, céljait és tevékenységét 1990-es megalapításától máig, illetve beszélt annak alapszabályzatáról és a fiókalakítással kapcsolatos tudnivalókról. Ezt követően a jelenlévők szavazással megválasztották a szervezet Kovászna megyei fiókjának vezetőségét, amely a következő összetételben működik 2012. április 30-ig tartó megbizatással: Szonda Szabolcs (elnök, Bod Péter Megyei Könyvtár), Găitan Manoela (alelnök, Bodzafordulói Városi Könyvtár), Lokodi Anna (titkár, Bod Péter Megyei Könyvtár), valamint, a titkár munkájában közreműködő tagként, Csergő-Benedek Csilla és Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár), illetve, tagként, Benkő Gyula (Gyulai Líviusz Városi Könyvtár, Barót), Henning Emese (Fábián Ernő Községi Könyvtár, Illyefalva). A cenzorbizottság tagjai: Csüdör Katalin (Kemény Zsigmond Községi Könyvtár, Kézdiszentlélek), Jakabos Laura (Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely), Tohănean Eutalia (Szitabodzai Községi Könyvtár).
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/02/haromszeki-anbpr-fiokrol-despre-filiala.html
Székelyföld határán
Február 2-án a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében könyvbemutatóra került sor, amelynek tárgya Kádár Gyula Székelyföld határán című, nemrég megjelent munkája volt. A könyvet bemutatta Szekeres Attila heraldikus, újságíró, a Háromszék napilap munkatársa. Közreműködtek B. Piroska Klára és Darvas László színművészek, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagjai. A házigazda Demeter Lajos helytörténész, könyvtáros volt.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/02/szekelyfold-hataran-konyvbemutato.html
Hogyan élnek (együtt) a város szobrai?
A Bod Péter Megyei Könyvtárban idén is folytatódik a jelentős számú közönséget vonzó előadássorozat, a Háromszéki TÉT-estek, amelynek idei első rendezvénye a Hogyan élnek (együtt) a város szobrai? című előadás volt. Farkas Ádám, 2010-ben Prima-díjas előadó, a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem professzora, korábbi rektora, jeles magyarországi szobrászművész tartott vetített képes előadást Szobrok a városban - Korlátok, kihívások, lehetőségek címmel. Az előadó a szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja és első elnöke volt, a szentendrei Art’éria Galériának is alapítói közé tartozik. A Szimpóziumok és Alkotótelepek Társaságának egyik vezetője, az AIAP (UNESCO) magyar nemzeti bizottságának irányítója, a Szentendre Művészetéért Alapítvány (MűvészetMalom) kuratóriumának elnöke, valamint a brit királyi szobrásztársaság tagja. Az előadásban szó volt előbb a művészet mibenlétéről és hatásmechanizmusairól, a korszerűség lehetőségeiről, a hagyományok és az újszerűség ellentétéről vagy együtthatásáról, majd a városi lét művészetigényéről is, végül pedig a szobrászat lehetőségeiről az épített, tervezett és szervezett közösségi térben, a városban.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/megyehaza/20058-Hogyan-lnek-egytt-vros-szobrai.html
Írók, könyvek, kiadók a könyvtárban
Könyvvásárhoz hasonlított Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme, amikor a kolozsvári Polis és Kriterion könyvkiadó bemutatta újdonságait, s két szerző, Cseke Gábor és Egyed Péter találkozott az olvasókkal az Olvasók, olvasatok, olvasandók című háromszéki közönségtalálkozó körút során. Dávid Gyula, a Polis Kiadó vezetője rámutatott, Erdélyt nemcsak a Királyhágó osztja ketté, hanem a Tusnádi-szoros és a Hatod is elválasztja Háromszéket Erdély többi részétől, olyanképpen, hogy könyveik nem nagyon jutnak el ide, s remélte, ez változni fog. Hangsúlyozta, az erdélyi magyar irodalom nagy öregjei tartoznak azzal, hogy szembenézzenek önmagukkal. Ezt egyedül Cseke Gábor tette meg, akinek Jelentések magamról című vallomása 2009-ben jelent meg, s ehhez szervesen csatlakozik a tavaly nyomdafestéket látott verseskötete - Szerpentin vándora -, melynek alcíme - Szigorúan válogatott versek - önmagáért beszél. Az író, költő megvallotta, nagy kihívást jelentett a kérdés: el lehet-e menni addig, hogy az ember idegenként tekintsen magára? Ez részben sikerült, néha kudarcot vallott - mondotta. Egyed Péter filozófus, író, költő felvázolta, mely témák foglalkoztatják, legújabb, filozófiai esszéket, tanulmányokat tartalmazó kötetének - Szellem és környezet - bemutatását másodéves tanítványára, Borbáth Endre bízta. H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója könyvújdonságaikat ismertette, hangoztatva, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon most már végéhez ért, esetleg a pótkötet következik majd. A lexikon több mint négy évtizedes történetét, kálváriáját Dávid Gyula ismertette, s közölte, a pótkötet főszerkesztése másra vár, no meg háromszor is pénzre, s háromszor is munkatársakra van szükség hozzá.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/36604/irok_konyvek_kiadok_a_konyvtarban
http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/02/olvasok-olvasatok-olvasandok-kriterion.html
Szentgyörgy-néző Látó
Az irodalom egy játék, vegyenek részt benne - invitálták közönségüket 2011. február 17-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott találkozón a Marosvásárhelyen megjelenő, egyik legrangosabb erdélyi irodalmi folyóirat, a Látó szerkesztői. A Szövegidők, lá/étképek című irodalmi esten a Szentgyörgy-néző Látót Kovács András Ferenc főszerkesztő mutatta be, szólt a havonta megjelenő irodalmi folyóirat évente kiosztott nívódíjáról, a Látó-antológiáról, irodalmi színpadáról és a legfrissebb, februári számról. Vida Gábor, a prózarovat szerkesztője elsősorban tapasztalatairól beszélt, íróként a legtöbbet azoktól a szerzőktől tanul, akiknek kénytelen visszaadni műveiket, mondotta. A honlap elkészítésével, gondozásával is megbízott Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettes az internetes elérhetőség előnyeiről beszélt, havonta nyolc-tízezren látogatják a Látó világhálós kiadását, sokkal nagyobb közönséghez jutnak el, mint nyomtatott formában. Demény Péter a jó esszé ismérveit sorjázta, Láng Zsolt pedig a kritikák, recenziók lényegére világított rá. A versrovat szerkesztője, Kovács András Ferenc arra biztatta a szerzőket, bizalommal forduljanak szerkesztőségükhöz, küldjék alkotásaikat. A nagy előd, az igen szigorú Székely János íróasztalánál ül, de nem tartja magát tévedhetetlen ítésznek, „a tévedhetetlen emberek elmennek vállalkozónak, politikusnak vagy népvezérnek”, mondotta. Történetek, vallomások hangzottak el, majd a szerzők saját műveikből olvastak fel, igazán oldott, vidám, hangulatos estét varázsoltak, ízelítőt nyújtottak a Látóból, no meg a jó irodalomból.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/36765/szentgyorgy-nezo_lato
Japánok a székelyek között
Az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület, Tanizaki Seiko és Seres Bálint szervezésében február 24-én, a (M)ilyenek a japánok? című rendezvény keretében a japán kultúrával ismerkedhettek meg az érdeklődők a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. A rendezvény ötlete Barabás Hajnalka muzeológustól származik, és tavaly, egy kiállítás utáni beszélgetés közben született meg.
Az ötletes, változatos program jóvoltából senki sem unatkozott, hiszen a látogatók nem csak megismerhettek, hanem gyakorolhattak is néhány jellegzetes japán tevékenységet. Ily módon az óvodástól az őt kísérő szülőig vagy nagyszülőig minden korosztály talált magának elfoglaltságot és látnivalót. A gyerekek körében nagy sikert arattak a kézműves foglalkozások, ugyanis a jelenlévő japán fiatalok türelemmel és játékosan vezették be őket az origami és kalligráfia titkaiba. Vonzónak bizonyult az ikebana, vagyis az ősi japán virágrendezés művészetének bemutatója is.
A délután egyik nagy sikernek örvendő mozzanatát a Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozata, illetve a Művészeti Népiskola színészosztályának fellépése jelentette. A diákok fiatalos, de kiművelt előadásmódjának köszönhetően a nézők bekukkanthattak a japán népmesék színes és varázslatos világába. Ezt követően Csíki Klára, a japán kultúra tisztelője és népszerűsítője a gésákról tartott érdekfeszítő előadást, amelyet a témába vágó dokumentumfilm követett, végezetül a jelenlévők megnézhették A homok asszonya című játékfilmet.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/21084-Japnok-szkelyek-kztt.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/37001/japan_nap_sepsiszentgyorgyon
Fotók: http://www.pluszportal.ro/web/index.php?option=com_content&task=view&id=25573&Itemid=1


-A BIBLIONET országos program Hargita megyei hírei
2010 folyamán tizennégy Hargita megyei település pályázott sikeresen a Biblionet országos program második körében.  Az elmúlt év szeptemberének első napjaiban minden könyvtárba megérkeztek a felszerelések, a könyvtárosok részt vettek a pályáztató által előírt képzésen. 2011 elejétől a második körben csatlakozott könyvtárak is készen állnak új szolgáltatások bevezetésére, amelyeket ünnepélyes keretek között mutattak be a Biblionet-megnyitók alkalmával, amelyekre február folyamán több könyvtárban került sor: Gyergyóditróban, Korondon, Csíkdánfalván, Csíkszentkirályon, Zetelakán, Tusnádfürdőn, Gyergyószárhegyen.
A megnyitó ünnepségekről a sajtó is beszámolt, a gyergyóditrói megnyitóról a Hargita Népe hasábjain olvashattunk: „Köllő Enikő könyvtáros szerint az új eszközök birtokában máris elindítanak egy tanfolyamot, amely elsősorban az idősebb korosztályoknak szól. Puskás Elemér polgármester elmondta, bár a Biblionet-program nem igényelt önrészt, az önkormányzat 20 000 lejt fordított a könyvtár korszerűsítésére, hogy az új számítógépes részleg megfelelő környezetben működhessen.”
Gyergyószárhegyen február 24-én került sor a Biblionet-megnyitóra. „A szolgáltatás iránt Szárhegyen is nagy az érdeklődés, már zajlik egy tanfolyamunk, és a következőre is vannak jelentkezők. Bár rövid ideje vannak felszerelve az eszközök, máris azt tapasztaljuk, hogy aki a korszerű technika iránti érdeklődése miatt jön el a könyvtárba, az általában könyvet is kölcsönöz.” - mondta Bartis Edit helyi könyvtáros. Hozzáfűzte, nem csak az internet használatára, de szkennelésre, nyomtatásra, filmnézésekre is adott lett a lehetőség a szárhegyi könyvtárban. Az ünnepélyes átadáson Ferencz Ervin atya, a szárhegyi ferences kolostor szerzetese is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel. Bedő Melinda, a program megyei koordonátora tájékoztatása szerint Hargita megyében, a megyeszékhelyen kívül, 33 könyvtár büszkélkedhet a program által lehetővé tett új szolgáltatásokkal. Mindenütt a helyi ötleteknek, igényeknek megfelelően veszik hasznát az eszközöknek, a könyvtárakban tartott számítógép-felhasználói tanfolyamokra főként az idősebb korosztály részéről mutatkozik nagy igény.
Forrás: Bedő Melinda, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Hargita Népe, 2011. február 2.
http://szekelyhon.ro/hirek/kozelet/biblionet-a-szarhegyi-konyvtarban-is


-Van vonzereje a könyvnek - maratoni felolvasás Jókai műveiből
A 2009-ben elindított Mesemaraton folytatásaképpen, az idén Jókai Mór műveiből szervezett maratoni felolvasást Székelyudvarhelyen a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Klubja 2010. február 15-én. Mind az olvasók, mind pedig a rendezvénybe bekapcsolódó települések számát tekintve nagyobb méreteket öltött az idei felolvasómaraton. Három ország 41 településén több ezren adták kézről-kézre aznap a Jókai-köteteket. Kárpátalján, Magyarországon és Románia számos megyéjében olvastak fel Jókai Mór regényeiből, novelláiból a rendezvénynek köszönhetően.
A Mesemaratonként útnak indított rendezvény egyre népszerűbbnek bizonyul, a gyermekek által leginkább kedvelt műfaj keretein túllépve mára rangos felolvasómaratonná nőtte ki magát. Az olvasás szeretetének, illetve a tematikusan megjelölt író - idén Jókai Mór - tiszteletének jegyében szervezett olvasási maraton újabb és újabb iskolákat, könyvtárakat, településeket és megyéket kapcsolt be a rendezvénybe, de az ismételten részt vevő helyszínek esetében is nagyobbak a mutatók. Tavaly öt megye képviseltette magát, és a 16 településen összesen 2526 résztvevő olvasott, idén a megyék sora kettővel bővült (Szeben és Szatmár), a települések száma 41-re duzzadt, a résztvevők összesített végső adata még nem derült ki, de 3500-nál többet sejtetnek a részeredmények. Tavaly Székelyudvarhelyen 530-an olvastak, idén a Városi Könyvtár mellett az Orbán Balázs, illetve a Móra Ferenc általános iskola is helyszínt biztosított a rendezvénynek, így az olvasók száma jóformán megduplázódhatott – mondta el László Judit szervező. A Hargita Megye Tanácsa által indított, Összetartozunk elnevezésű programnak köszönhetően pedig újabb szórványvidékek kapcsolódtak be az olvasásba. Így Beszterce-Naszód megyéből tíz településen mintegy 600-an adták kézről-kézre Jókai köteteit, de Aranyosszék, Szeben megye és a mezőségi Szamosújvár is bekapcsolódott. Továbbá Budapesten, Balatonfüreden és a kárpátaljai Beregszászon, illetve Nagyszőlősön is hasonlóképpen felolvasást tartottak. De a szervezők ugyanolyan örömmel fogadták az Udvarhelyszék, Csík, Tusnád és Gyergyó vidékéről újonnan jelentkező településeket is.
A résztvevők természetesen zömmel a diákok voltak, de a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban például a hat-hét éves elsőstől a „hetvenkedő” idősebbekig minden korosztály mikrofon mögé ült könyvvel a kezében.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=85582


-Jókai a Mikes-könyvtárban is
Könyverdőben, meseszőnyegen hallgatták a Jókai-meséket a kisiskolások a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium könyvtárában, ahol tizenegyedik osztályos diákok olvastak fel a nagy regényíró meséiből. A Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtára, sok más könyvtárhoz hasonlóan, csatlakozott a Jókai Mór műveiből szervezett maratoni felolvasáshoz, amelyet a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzesi Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Klubja kezdeményezett. 6 felsős diák, 6 órán át, összesen 375 gyereknek olvasott fel. A csoportok félóránként váltogatták egymást.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/36704/jokai_a_mikes-konyvtarban
http://mikeskonyvtar.blogspot.com/2011/02/jokai-mesemaraton.html


-„A könyvtár életre kel” - a Maroshévízi Városi Könyvtár projektje
A televízióval és az internettel kell felvenniük a versenyt a könyvtáraknak, ma már kevésbé vonzó a polcokon sorakozó könyvek látványa, ezért bővíteni kell a tevékenységet - ennek lehetőségeiről szólt az a, könyvtárosok számára tartott képzéssorozat, amely 2011. február 10-én zárult Maroshévízen.
A könyvtár életre kel címet viselő projekt 18 résztvevővel indult, és egy online elméleti képzéssorozat után gyakorlati modullal ért véget a település könyvtárában. A képzések révén Hargita és Kovászna megyei könyvtárosok tettek szert olyan, gyakorlatba ültethető tudásra, amely a könyvtárak iránti érdeklődést erősíti.
A Maroshévízi Városi Könyvtár tavaly a Biblionet-program keretében megpályázott egy egyéni szakmai fejlődést célzó programot, a fiatal könyvtárosok nyári táborát, amelynek résztvevői vállalták A könyvtár életre kel című projekt gyakorlatba ültetését, hogy a könyvtárosok vonzóbbá, mozgalmasabbá tehessék a bibliotékákat - számolt be a Hargita Népének Lazăr Viorica szervező, a hévízi könyvtár igazgatója. A tapasztalatcsere és tanulás lehetőségét ki kell használnunk, kétségtelen, hogy nyitottnak kell lennünk az újdonságokra - mondta Kisné Portik Irén, aki a gyergyószentmiklósi könyvtárat ötödmagával képviselte. Bedő Melinda, a Romániai Közkönyvárosok Országos Egyesülete megyei fiókszervezetének elnöke kifejtette: szerinte a korszerű technikának be kell épülnie a könyvtárba, a könyvtári szolgáltatásoknak az igényekhez kell igazodniuk.
Forrás: Hargita Népe, 2011. február 14.


-Meseklub a jégen
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár Meseklubjának gyermekcsapata a jégpályán karnevált szervezett. Dénes Mária, a kör vezetője szerint a rendezvény elérte a célját, a gyermekeknek sikerült a könyvtár falain kívül is bizonyítaniuk a könyvek világához való ragaszkodásukat, valamint átérezhették ismét a közösségerősítő tevékenységek pozitív hatásait.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/korkepek/kezdivasarhelyi-korkep/20845-Meseklub-jgen.html


ÉVFORDULÓK

-225 éve született Wilhelm Grimm
225 éve, 1786. február 24-én született Hanauban Wilhelm Grimm német író, irodalomtörténész, nyelvész, a Grimm-mesék egyik „atyja”. Wilhelm és egy évvel idősebb bátyja, Jacob neve elválaszthatatlanul összefonódott a köztudatban. Életük is párhuzamosan futott: mindketten jogot tanultak, majd Kasselben és Göttingenben lettek könyvtárosok és egyetemi tanárok.
Nevüket az 1812 és 1815 között két kötetben kiadott, Gyermek- és házi mesék című mesegyűjtemény - a Grimm-mesék - tette világhírűvé. Az országot járva jegyeztek le a szájhagyomány útján őrzött népmeséket, megőrizve azok stílusát, kifejezésmódját és sajátos világát, de itt-ott csiszolva, alakítva rajtuk.
A 160 nyelvre lefordított mesegyűjtemény a legolvasottabb német irodalmi alkotások egyike, s méltán vonult be a világirodalom történetébe. A Grimm-mesék magyarul 1861-től mintegy 250 kiadást értek meg, s nagyban befolyásolták a magyar mesekincset. Hanau, a fivérek szülővárosa főterén állított szobrot világhírűvé vált „fiainak”. A közeli Kasselban található a háromemeletes Grimm Múzeum, amelynek külön érdekessége, hogy a lépcsőház falára a Grimm-testvérek életének történetét írták.
Teljes írás: http://erdely.ma/kultura.php?id=86002


-Csűry Bálint emlékezete
125 éve született a Szatmár megyei Egriben Csűry Bálint, a magyar nyelvjáráskutatás legnagyobb, nemzetközileg elismert alakja. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szent István Kör, valamint a Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Szatmár Megyei Központ a Református Főgimnáziummal karöltve 2011. február 11-én, a nyelvész születése 125. és halálának 70. évfordulója alkalmából megemlékezést szervezett.
Máig érvényes, amit róla halálakor Szabó T. Attila hangoztatott: „Csűry igazi tudósegyéniség volt. Ebből a szempontból a tudományművelőknek ahhoz a ritka fajtájához tartozott, akiknek már egyetemi hallgató korukban kialakul tudományos érdeklődési körük, és a meglátott eszmények, célok munkálásában töltik el egész életüket... Csűry még 1908-ban hozzákezdett szülőföldje, a Szatmár megyei Szamoshát magyar népnyelvének alapos tanulmányozásához. Saját faluja, Egri nyelvének, anyanyelvjárásának belső ismeretére támaszkodva, gyűjtőmunkájának célja e nyelvjárás teljes szókincsének összegyűjtése volt. Mintegy huszonöt évi gyűjtő-kutatómunkának eredményeképpen 1935–36-ban jelent meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában kétkötetes Szamosháti Szótára; ez több mint 1000 lapon felöleli a címben jelzett vidék szókincsének csaknem teljes anyagát.”
Forrás és teljes cikk: http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=35355&apparition=2011-02-04


-Száz éve született Lakatos Demeter csángó költő
Lakatos Demeter, az első híres csángó költő 1974-ben bekövetkezett haláláig volt lakatos és sofőr, hogy világot lásson, volt vajgyári főgépész, de a szabófalvi színtársulat vezetője és szerzője is. Versei értékes nyelvdokumentumok. A száz éve született Lakatos Demeter az iskolában nem tanulhatott, így hát küzdött a betűk nélküli magyar lelkével, ahogy egyik méltatója írja a jubileumi alkalomra megjelent Csángó tükör különszámában.
Első, propagandista versei románul jelentek meg, ám amikor egy Reményik Sándor-verssel találkozott, akkor eldöntötte, hogy ő magyar és magyarul szeretne írni. Az emlékére alakult Lakatos Demeter Egyesület közel húsz éves, és az évforduló alkalmából olyan rendezvénysorozatot terveznek, amelynek révén a csángó falvakban megismertethetik Lakatos Demetert a magyarul tanuló diákokkal.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=86242


-175 éve halt meg Berzsenyi Dániel
A magyar klasszicizmus egyik legnagyobb alakja, Berzsenyi Dániel költő százhetvenöt éve, 1836. február 24-én hunyt el. Berzsenyit a magyar klasszicizmus legnagyobb alakjának nevezzük, ám képeiben, verseinek érzelmi telítettségében már a romantikát előlegezte meg. Az antik líra szinte valamennyi műfajában otthonosan mozgott, ám igazi nagyságát ódái (A magyarokhoz I., II.), elégiái (Levéltöredék barátnémhoz), episztolái (Vitkovics Mihályhoz, Dukai Takách Judithoz) és elégiko-ódái (Közelítő tél, Osztályrészem) jelezték. A magyarokhoz című ódájához Kodály Zoltán komponált zenét.
Teljes írás: http://www.erdely.ma/kultura.php?id=85991&cim=175_eve_halt_meg_berzsenyi_daniel


-Bodor Ádám 75 éves
2011. február 22-én ünnepelte 75. születésnapját Bodor Ádám Kossuth- és József Attila-díjas író. Első novellája 1965-ben jelent meg a kolozsvári Utunk folyóiratban, négy évvel később első novelláskötetét is kiadták A tanú címmel. 1969-től, a kötet megjelenésétől kezdve szabadfoglalkozású író. 1970 és 1975 között tagja volt a Romániai Írók Szövetségének. 1982-ben települt át Magyarországra, 1991-ben nyerte meg a Holmi folyóirat novellapályázatát a később megjelent, Sinistra körzet című kötetének egyik történetével. Ez a sajátos irodalmi műfajú, regényszerű novellaciklus külföldön is nagy sikert aratott. Az író pályája során több rangos elismerést kapott, köztük 1970-ben és 1975-ben a Romániai Írók Szövetségének prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és 2002-ben az Év Könyve-, 1986-ban a József Attila-, 1992-ben a Krúdy Gyula-, 1996-ban a Márai Sándor-, 2002-ben a Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában vehette át a Kossuth-díjat, „a közép-kelet-európai történelem meghatározó léthelyzeteit modelláló, egyetemes érvényű zárt szisztémák irodalmi megjelenítéséért, ember és természet kiszolgáltatottságának nagy erejű ábrázolásáért”. Bodor Ádámot 75. születésnapja alkalmából az ünnep előestéjén, február 21-én köszöntötték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész mondott bevezetőt, Szűts Miklós beszélgetett az ünnepelttel, Dragomán György, Erdős Virág, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Szilágyi István és Vincze Ferenc pedig Bodor-írásokból olvasott fel.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=85835


KITEKINTŐ

-Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben
Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben című jelentést tavaly áprilisban tette közzé az Amerikai Könyvtáros Egyesület. Ebből az derül ki, hogy az utóbbi években egyre nagyobb számban fordulnak a könyvtárhoz az amerikaiak. A trend már évek óta megfigyelhető volt, és a válság alatt még inkább felerősödött. A jelentésből a következő fontos megállapítások emelhetők ki:
- Jelentősen nőtt az internethasználat 2007 óta. Az intézmények több mint 71%-a kínál ingyenes internet-hozzáférést. Wifi a könyvtárak több mint 80%-ában érhető el.
- Az amerikaiak 96%-a szerint az iskolai könyvtárak jelentős szerepet töltenek be az oktatásban azzal, hogy minden gyereknek lehetőséget kínálnak az olvasásra és a tanulásra (az iskolai könyvtárak finanszírozási forrásai szintén apadtak).
- A felsőoktatási könyvtárakban a fizikai és a virtuális használati mutatók jelentősen növekedtek. A diákok 95%-a a saját felsőoktatási könyvtára honlapját legalább heti rendszerességgel használja.
- Az amerikai könyvtárak továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesznek a kisebbségek és a hátrányos helyzetűek ellátására.
- A könyvtárépítések jobban haladtak 2009-ben, mint ahogyan azt korábban gondolták a recesszió miatt. Ennek az lehet az oka, hogy a címzett támogatások korában elkezdett építkezéseket még végigvitték. (ref.: Tóth M.) Humanus; ALA, 2011. február 23.
Forrás: KIT hírlevél, 2011. február 23., 8 szám.

-Olvasási trendek Magyarországon
A magyar társadalom olvasási szokásainak alakulásáról, a könyvolvasás fiatalok körében való népszerűsítéséről, az e-könyvek elterjedésének lehetőségeiről beszélgettek könyvtárosok, kiadói szakemberek és társadalomkutatók egy nemrég készült felmérés eredményeinek fényében 2011. február 9-én Budapesten. A Családi Olvasás Éve keretében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízásából készült ezerfős, országosan reprezentatív felmérés eredményeit már tavaly decemberben közzétették. A február 9-i beszélgetésen a szakemberek a háttérben meghúzódó okokra keresték a válaszokat. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy megállt az egyáltalán nem olvasók számának növekedése, az olvasás azonban csak a negyedik helyen szerepel a szabadidős tevékenységek között.
Az olvasás ezredforduló óta tapasztalható magyarországi fellendülése Huszti Gergely, az Ulpius-ház Kiadó tanácsadója szerint részben azzal magyarázható, hogy erre az időszakra tehető a könyv termékként való újraértelmezése, s ennek megfelelően a megjelenés marketingkampányokkal és „szerzőépítéssel” való támogatása. Mint mondta, különösen fontos ez a reklámérzékeny fiatalok megnyerése szempontjából. Tovább erősíthette az olvasást a kiadványok számának megugrása is - tette hozzá.
Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének igazgatója az Európai Unió hatását emelte ki, amelynek révén erősödött az a felfogás, hogy az olvasás nemcsak szabadidős tevékenység, hanem a tanulásnak és a munka világában való boldogulásnak is fontos eleme és feltétele. E felfogásnak köszönhetően egyre inkább előtérbe került az olvasási kompetenciák fontossága - hangsúlyozta.
Teljes cikk: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=309984&ctag=articlelist&iid=1


HAZAI

-ANBPR-kávéház és tréning Marosvásárhelyen
2011. március 14-16. között a Romániai Közkönyvtárak Országos Egyesülete (ANBPR) Végrehajtó Bürójának tagjai, együttműködésben az IREX szervezet szakembereivel, Marosvásárhelyen szervezik meg a Regionális ANBPR Kávéházat a Központi Régió számára (március 14-én). Március 15-16-án tréninget szerveznek az ANBPR szervezeti menedzsmentje, valamint az ANBPR és területi fiókszervezeteinek kapcsolata témakörében. A regionális kávéházak szervezését a 2009-es Országos Konferencián kezdeményezték, ezek a rendezvények a könyvtárosok számára közérdekű témakörök kötetlen és kreatív megbeszélésére nyújtanak lehetőséget. A március 14-én sorra kerülő kávéház megbeszéléseire várják a megyei fiókszervezetek tagjait, megyei, városi és községi könyvtárakból egyaránt (egy fiókszervezetből maximum 10 személy vehet részt).
A március 15-16-án szervezett szakmai tréning elsősorban a szervezeti menedzsment kérdéseire összpontosít, ezért elsősorban az ANBPR megyei fiókszervezeteiben vezető funkciót betöltő könyvtárosokat, szervezetenként 3 személyt várnak a tréningen való részvételre.
A rendezvények helyszíne a Maros Megyei Könyvtár, jelentkezési határidő 2011. március 4. Kapcsolattartó személyek: Monica Avram, a Maros Megyei Könyvtár igazgatója (monavram@yahoo.com) és Ramona Dragomir könyvtáros, a Maros Megyei Könyvtár munkatársa (rammona_d@yahoo.com). Tel.: 0744–972–040 vagy 0265–262–631.
Forrás: Doina Popa, ANBPR-elnök


-Felmérés az olvasási tendenciákról a székelyudvarhelyi könyvtárban
Túlnyomó többségben nők veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, a fiatalok interneten kívánják felkeresni, az alkalmazottak barátságosak, szolgáltatások szempontjából pedig a régió legjobbjai közt van - ez derült ki a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban frissen összegzett felmérésből.
Könyvtárlátogatási és könyvtárhasználati szokásokra, valamint az intézményről kialakított képre volt kíváncsi a székelyudvarhelyi intézmény, ezért tavaly augusztusban a Nyitott könyvek éjszakáján egy internetes kérdőívet indított útjára. A biblioudv.ro honlapon 2010. december végéig lehetett kitölteni a tizenhét pontot tartalmazó kérdőívet, a beküldött válaszokat 2011 januárjában összegezték. Szabó Károly igazgató szerint a kutatás eredménye arányaiban megegyezik egy másik, nemrég végzett papíralapú felmérés eredményeivel, és az éves statisztikából is ezek igazolódtak vissza. A könyvtárlátogatók zömét még mindig a nők teszik ki, az olvasók átlagosan havonta egyszer keresik fel a könyvtárat, főként könyvkölcsönzés céljából, a legkelendőbb olvasmányok a klasszikus és modern irodalom, valamint a szakkönyvek.
„A legfontosabb, hogy a látogatók elégedettek a könyvtár nyújtotta szolgáltatásokkal, a felmérésből az derül ki, hogy intézményünket otthonosnak, könnyen elérhetőnek látják” – sorolta Szabó Károly. Az igazgató elégedetten vette tudomásul, hogy a visszajelzések szerint a könyvtár alkalmazottai segítőkészek és mosolygósak. A felmérés eredménye azonban a hiányosságokra is fényt derít, ismerte el Szabó. Lévén, hogy ez egy internetes felmérés volt, tehát az internetfelhasználók töltötték ki a kérdőíveket, leginkább az online katalógust hiányolták a szolgáltatások közül. S bár az intézmény technikai felszereltsége jónak számít a régióban, a kutatásból az derül ki, hogy főként az online szolgáltatásokat hiányolják az internetező fiatalok. Ennek létrehozását egyelőre pénzügyi nehézségek akadályozzák, de a közeljövőben mindenképp sor kerül erre is, ígérte az igazgató. Az intézményvezető azt is elmondta, hogy továbbra is hangsúlyt fektetnek a könyvtár arculatára és az állomány fejlesztésére.
Forrás: http://maszol.ro/kultura/nobarat_udvarhelyi_konyvtar_2011_02_08.html
http://erdely.ma/kultura.php?id=85189


DÍJAK

-Hubbes Éva kapja a Monoki-díjat 2011-ben
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetősége Hubbes Éva nyugalmazott  könyvtárosnak ítélte az EMKE 2011-es Monoki-díját.
Hubbes Éva a Székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár könyvtárosaként végzett tevékenységéért,
a történeti szakkönyvtár helyreállításáért, a könyvtári és helytörténeti tudományos kutatás terén végzett több évtizedes kiváló munkásságáért, a kutatómunka önzetlen támogatásáért részesül az elismerésben.
Hubbes Éva laudációját Róth András Lajos, a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője fogja mondani. Néhány részletet idézünk ebből: „A könyvtár rendezési és működési elveinek tisztázása és meghatározása után, a használható leltárkönyvek, a haszonnal forgatható történeti katalógus - időt, fáradtságot, nagy szakértelmet és odaadást igénylő - helyreállítása mellett szerepének és szorgalmi feladatnak tartotta az egyre inkább megnövekedő érdeklődést kielégítendő (saját) adatbázis létrehozását, mely munkájának mai napig is élvezői vagyunk. Ezen kutatómunka során születhettek meg olyan tanulmányok, amelyek az udvarhelyi időszaki sajtótermékek teljes listáját, elérhetőségét, a református kollégium történetét, tanárai és a helyi értelmiség munkásságára vonatkozó ismereteket tartalmazták. Hogy ez milyen minőségű munkát jelentett, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon Székelyudvarhelyre vonatkozó szócikkeinek zöme az Ő tollából származik. Vagyis úgy gyűjtött, épített adattárat a számítógép korabeli hiányában is, hogy példaértékű lehet napjaink számára, és azt is értésünkre adja, hogy az ilyen munkához nem annyira digitális infrastruktúrára, mintsem inkább (követendő) helytállásra, szorgalomra, elkötelezettségre, emberi kitartásra van szükség. Az egykori - a szó legszorosabb értelmében vett – nagyon kézműves módon, levélbeli kapcsolatokon keresztül szervezett és lebonyolított tudományos munka születésébe, fenntartásának lehetőségeibe csak az tud beletekinteni, aki veszi a fáradságot és beleolvas Hubbes Éva több kötetre és több tucat korabeli tudósra, kutatóra, érdeklődőre kiterjedő levelezésébe. Ezekből a személyére jellemző alaposság, pontosság, a tudományos igény, a határidők betartása, a megszólítottak tisztelete, a segítőkészség szűrhető le. Munkássága ezáltal nemcsak szűkebb pátriája, hanem az egyetemes magyar kultúra részévé is válhatott, akárcsak az Országos Széchényi Könyvtárral történő együttműködése során a kollégiumi könyvtárban felhalmozott és évszázadokon megőrzött, a második világháború után megmaradt régi magyar könyveknek a Régi Magyarországi Nyomtatványok köteteibe besorolt, gyakran unikumnak bizonyuló tételei is.
Egy interjújában Hubbes Éva a kutatómunka lehetőségeiről faggatva fejti ki a módszere lényegét: ’... a napi munka adta lehetőség kihasználása az adatgyűjtésre, az állandó cédulázás’ - akár az íróasztal fiókjának is. Viszont ez tette lehetővé, hogy oly művelődéstörténeti tanulmányok, kiadványok születhessenek, melyek saját nemzeti kultúránk történelmi fontosságára irányítják, irányították a tudós szakemberek figyelmét. A tudományos munka mellett, nem kerülte el a figyelmét az állandó és következetes ismeretterjesztés sem, számtalan hely- és művelődéstörténeti közleményt jelentetve meg.”
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök, RMKE-levelezőlista
Róth András Lajos, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely


-Posztumusz ismerik el a Booker díj örök vesztesét
Beryl Bainbridge brit írónő öt alkalommal is szerepelt a Booker-díj végső jelöltjei között, de soha nem kapta meg a rangos irodalmi az elismerést. A 2010-ben elhunyt szerző előtt most egy különleges, Best of Beryl elnevezésű díjjal tisztelegnek a Booker szervezői.
Beryl Bainbridge írónőt a „Booker nyoszolyólányaként” emlegették, mert bár mindig a közelében járt, soha nem kapta meg az angol nyelvterület legrangosabb irodalmi díjának számító elismerést. A brit írónőnél többször egyetlen szerzőnek sem sikerült felkerülnie a legesélyesebbeket felvonultató szűkített listára: 1973-ban a The Dressmaker (A varrónő), 1974-ben a The Bottle Factory Outing, 1990-ben az An Awfully Big Adventure, 1996-ban az Every Man for Himself (Közelebb hozzád, Istenem) és 1998-ban a Master Georgie című könyvével került karnyújtásnyira a Bookertől.
Most az öt könyv közül a nagyközönség segítségével akarják kiválasztani a legjobbat. A Booker-díj honlapján (http://www.themanbookerprize.com/) nemrég vette kezdetét a közönségszavazás, a győztes kötetet áprilisban jelentik be. „Beryl nagyon is meg akarta nyerni a Booker-díjat, minden ellenkező kijelentése ellenére” - fogalmazott közleményében lánya, Jojo Davies. „Örömmel látjuk, hogy végre koszorúslányból menyasszony lett” - fűzte hozzá.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2011/02/08/posztumusz_ismerik_el_a_booker_dij_orok_veszteset


-Maurizio Serra kapja az első Casanova-díjat
Maurizio Serra olasz diplomata kapja Malaparte, élet és legenda című biográfiájáért az idén első alkalommal odaítélt Casanova francia irodalmi díjat. Serra, aki jelenleg Olaszország nagyköveteként dolgozik az UNESCO-ban, biográfiájában Curzio Suckert olasz író életével foglalkozik. Suckert Malaparte álnéven írta meg Kaputt (1944) és A bőr (1949) című regényeit, amelyekben a második világháború szörnyűségeivel foglalkozik.
A nőcsábász Giacomo Casanova (1725-1798) íróról elnevezett Casanova-díjat Pierre Cardin olasz-francia divattervező hívta életre az elmúlt évben. Az ötezer euróval járó irodalmi kitüntetést olyan nem francia európai író kaphatja, akinek nevéhez legalább egy francia nyelvű könyv fűződik.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/54363


AJÁNLÓ

-Mítoszok a köztudatban
Játékos és komoly, tudományos és ismeretterjesztő is Kányádi András irodalmárnak, a párizsi Keleti Civilizációk és Nyelvek Intézete (INALCO) tanárának első kötete: A képzelet topográfiája című munkája tavaly jelent meg a kolozsvári Komp-Press Kiadó Ariadné Könyvek sorozatában, célja pedig, hogy hozzájáruljon a magyar nyelvterületen nem kellőképpen művelt interdiszciplináris műfaj, a mítoszkritika megismertetéséhez és meghonosításához. Három-három tanulmányt olvashatunk a négy tematikus egységben, a hellenizmus idején született szerelmi mítoszok (Daphnis és Chloe, Hero és Leander, Philemon és Baucis), a szörnyetegek (Minótaurusz, Kékszakáll, Drakula), a pusztító nőiesség (Lilit, Salome, Lorelei) és egy történelmi alak, Casanova mítosszá válása kapcsán. A könyvet - a szerző jelenlétében - 2011. február 23-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében mutatta be Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese.
Kányádi András könyvében az irodalom folyamatosan mondja és újramondja magát. Eleve ez az irodalom, különösképpen a világirodalom lényege: az újjászületés és az újjászülető ismétlés, azóta, hogy leírták az első betűt. A kötetben a különböző hangok állandóan fölerősítik, folytatják, variálják egymást; már-már olyan ez, mint egy bennünket körülvevő, dongó, zsongító nagy kórus: amellett, hogy ebben a szerző a kórusvezető és megszólaltatja a hangokat, saját hangját is a kórus élére helyezi - magyarázta Horváth Andor. Utalt arra, hogy az emberi élet nagy témái - szerelem, halál, jó, rossz - körül szövődnek és születnek meg a „nagy témák”, egyúttal pedig a világ értelmezése is.
A kolozsvári születésű Kányádi András a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar-francia szakán diplomázott, majd Párizsban, a Sorbonne-on szerzett doktorátust összehasonlító irodalomból. 2005-től tanít a párizsi INALCO-n, főbb kutatási területe a mítoszkritika és a közép-európai eszmetörténet.
A kötetről és a könyvbemutatóról: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=86221
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/54315


-Korunk-szám a kortárs művészetekről
Izgalmas olvasnivalót kínál a Korunk idei februári lapszáma arról a kortárs művészetről, amely nem a kiállítótermekben és a múzeumokban, hanem az utcán, valamint a mindennapi életvilágunk egyre szervesebb részévé váló új médiaeszközök csatornáin keresztül vesz körül. A kánonfeszegető esszék egyrészt a hazai gyakorlatból mindeddig hiányzó megközelítésben hiteles művészetként tárgyalják a graffitit és az ahhoz hasonló underground művészeti törekvéseket.
Forrás: http://maszol.ro/kultura-roviden/graffitis_korunk_szam_2011_02_07.html


MOZAIK

-Lehagyták az e-könyvek a papírkönyveket az Amazonnál
Fontos fordulópontjához érkezett az e-könyvek története azzal, hogy a világ legnagyobb internetes könyváruházában már megelőzik a nyomtatott könyveket az eladások számát tekintve. Az Amazon.com már 115 e-könyvet ad el minden 100 puhafedeles könyv után - jelentette be a vállalat, a CNN híradása szerint. Jeff Bezos, az Amazon.com alapító vezérigazgatója szerint sokkal korábban érték el ezt a fordulópontot, mint ahogy várták, ráadásul úgy, hogy a nyomtatott könyvek eladásai is folyamatosan növekednek. A vállalat eladásai az Amerikai Egyesült Államokban 50, nemzetközi szinten 26 százalékkal növekedtek az elmúlt egy évben. (Origo, 2011. február 9.)
Forrás: KIT hírlevél, 2011. február 9., 6. szám


-A túlélésért küzdenek a könyvesboltok
Ahogy előtérbe kerülnek az e-könyvek és az internetes könyveladások, egyre inkább a túlélésért küzdenek a hagyományos könyvesboltok. Azt még nem tudni, hogy mi lesz a fennmaradásért folytatott harc kimenetele, a szakma mindenesetre feszülten figyeli, hogyan próbálnak megküzdeni a problémával a legsúlyosabban érintett nagy amerikai könyves cégek.
A második legnagyobb amerikai üzlethálózat, a Borders Group, amely nagyjából ötszáz boltot tart fent az Egyesült Államokban, 2011. január végén kénytelen volt bejelenteni, hogy a fizetésképtelenség határán áll, és hitelei átütemezésére lesz szükség. Sok elemző nyomban csődről beszélt, illetve a bolthálózat eladását emlegette lehetőségként. A Barnes and Noble, az első számú amerikai könyvesbolthálózat már tavaly jelezte, hogy veszteségei miatt boltjai eladásáról vagy egyéb stratégiai lehetőségekről tárgyal.
A világ könyvesboltjai vigyázó szemüket Amerikára vetik, és az ottani tapasztalatok leszűrésével igyekeznek felkészülni a várható változásokra - mutatott rá Mike Shatzkin, a nemrégiben New Yorkban megrendezett Digital Book World konferencia egyik szervezője.
Az internetes áruházak nemcsak alacsonyabb áron kínálnak számos terméket, de egyre több könyv digitális formában is letölthető pillanatok alatt a különböző e-könyv olvasókra, például az Amazon Kindle-jére vagy az Apple iPad-jére. Shatzkin szerint az utóbbi három év mindegyikében több mint kétszeresére nőtt az e-könyv-eladások száma.
A következő években a hagyományos könyvesboltok piaca 72 százalékról 25 százalékra zsugorodik, ami kétharmados veszteséget jelent - jósolta a szakember, aki szerint a könyvpiac átalakulása során a következő tíz évben a könyvesboltok polcainak 90 százaléka válik feleslegessé, és az Egyesült Államokban működő több mint 1200 nagy könyváruház helyett úgy 150 kisebb méretű boltra lesz csupán szükség.
Az Amazon januári jelentése szerint az internetes áruház már jelenleg is több Kindle-könyvet ad el, mint papírra nyomtatottat: az amerikai piacon 115 e-könyv jut száz hagyományos kötetre. „A könyvesboltok két módon veszítik el vásárlóikat: részint az e-könyvek, részint a papírkönyvek online eladása révén. A hagyományos könyvek internetes eladása most 25 százaléka a könyvesboltinak, az e-könyvforgalom pedig elérte a nyomtatott könyvek eladásának tíz százalékát” - összegezte az adatokat Shatzkin.
Forrás és teljes cikk: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310129&ctag=articlelist&iid=1

-Előkerült Garibaldi könyvtára
Livornóban a városi könyvtár lakatra zárt raktáraiban megtalálták az olasz országegyesítő Giuseppe Garibaldi könyvtárát, amelyet márciusban kiállítanak. A vörösingesek vezére olaszul, angolul és franciául is olvasott. Garibaldi (1807-1882) kötetei az ezernyolcszázas évek vége óta porosodtak a livornói könyvtárban. A városnak egykor Garibaldi utolsó feleségétől született, Clelia nevű leánya ajándékozta az értékes könyveket; a Garibaldi-gyűjtemény többi kötete Caprera szigetén maradt, ahová Itália hőse önkéntes száműzetésbe vonult és ott is halt meg.
A Livornóban feledésbe merült összesen 1184 könyvről kevesek tudtak, a nagyközönség még sohasem láthatta Garibaldi könyvtárát, amelyet március 16-án, az olasz egység 150. évfordulóján állítanak ki.
„Ha sikerül pénzt szereznünk, a kiállítás után a könyvek önálló múzeumba kerülnek” - mondta Mario Tredici kulturális tanácsos a sajtónak. A könyvek segítenek megismerni Garibaldit. Az olasz szabadsághős történelmi és földrajzi műveket olvasott, kedvelte a francia Louis Figuier által írt tudományos sorozatot botanikáról, emlősökről és rovarokról. Megvolt neki Shakespeare összes műve és Walter Scott regényei is, a Biblia olasz és angol nyelven. Külön szekciót alkotnak a hajózási szakkönyvek, amelyeket Garibaldi a Princess Olga nevű hajóján őrzött. Számos könyvet rajongóitól kapott - a dedikációk között román nyelvű is van. Érdekesség, hogy a könyvek között egy sem akad a szabadkőművességről vagy az ezotériáról, holott Garibaldi ezek nagymestere volt.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310223&ctag=articlelist&iid=1


-A világ leghosszabb felolvasására készülnek egy börtöncellában
A világ leghosszabb felolvasásának rekordját szeretnék felállítani német egyetemisták Karl May műveiből, a német író egykori mitweidai cellájában. A rekordkísérlet tervét Ludwig Hilmer médiakutató eszelte ki, aki gyermekkora óta rajong May kalandregényeiért.
A bambergi Karl May kiadó szerint összesen 55 napra lenne szükség az író teljes életművének felolvasásához, de a szervezők 51 nap alatt teljesítenék a Gefangene Visionen (Foglyul ejtett látomások) elnevezésű tervet.
Winnetou és Old Shatterhand karakterének megalkotója 1870-ben márciusától májusig 51 napot töltött a 7 négyzetméteres cellában csalás és lopás miatt.
A rekordkísérlethez diákok színészeket, politikusokat, írókat és egyéb közismert személyeket is szeretnének megnyerni. A cellában eltöltött órákról az interneten is követhető lesz az élő közvetítés.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=85580


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu