************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
        ReMeK-e-hírlevél
IV. évf. 2009/7. szám                                       ISSN 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
Romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-EBSCO Publishing - távoli hozzáférés
-Magyar Digitális Képkönyvtár (MDK)
-A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) felhívása
-E-könyveket árulna a Google
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Aradi könyvtárosok is részt vettek az Animaliter programján
-Háromszéki írók Egerben
-Meseszép-mesehét
-Mesefalu épült Csíkszentdomokoson
-Minivakáció a kastélyban
-A csillagok törvényei - kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban
ÉVFORDULÓK
-125 éve született Babits Mihály
-Ignácz Rózsáról szóló centenáriumi kiállítás
-A 130 éve született Móricz Zsigmondra emlékeztek
KITEKINTŐ
-A művelődés új központjai - uniós milliárdok könyvtáraknak
-Első alkalommal tartották meg a Könyvek Éjszakáját
-Gerlóczy Márton, a piacos
-Interneten a világ legrégibb nyomtatott könyvei
DÍJAK
-Esterházy Péter rangos román irodalmi díjat kapott
HAZAI
-Megmenthetné a román kultúrát egy új szponzortörvény?
-Bákai Magdolna Hargita megye művelődési igazgatósága élén
-Erdélyi Magyar Ki Kicsoda
AJÁNLÓ
-A Kárpát-medence régiói sorozat újabb kötetét mutatták be
-Újabb olvasókönyv Székelyföldről
-Régió- és kisebbségtörténeti honlap indult
MOZAIK
-Könyvautomata a sokat utazóknak
-A világirodalom legjobb első mondatai összegyűjtve
-A román kortárs próza újabb sikere Filip Florian regénye
-Szabadszájú Homérosz
-Tizenhét évig írt az önéletrajzíró
-A Wikipédia könyvben
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-EBSCO Publishing - távoli hozzáférés
A Könyvtári Intézet honlapján új információk olvashatók az EBSCO Publishing távoli hozzáférésével kapcsolatban. Elérhetősége: http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?extend.468
Forrás: http://katalist-to-feed.blogspot.com/2009/06/katalist-ebsco-publishing-tavoli.ht
Forrás: KIT hírlevél 2009/24, június 17.


-Magyar Digitális Képkönyvtár (MDK)
Az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával egy különleges digitális képkönyvtárat hoztak létre az interneten, amelyet a tervek szerint tanuláshoz, ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz bárki szabadon felhasználhat.
A Magyar Digitális Képkönyvtár (MDK) pályázatát a Reneszánsz év programsorozat keretében, 2008 tavaszán írta ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Célként a magyar könyvtárakban őrzött, már digitalizált, illetve a projekt során digitalizálandó képanyag - kódexek, oklevelek, kéziratok, plakátok, metszetek, térképek, fényképek, képeslapok stb. - hozzáférhetővé tételét fogalmazták meg, felhasználóbarát felületen való központi szolgáltatás keretében.
A projekt során egy olyan oktatási, kulturális és tudományos szempontok alapján összeválogatott digitális gyűjtemény jött létre, amely áttekintést nyújt a magyar könyvtárakban őrzött gazdag képanyagról, melyet bárki szabadon felhasználhat tanuláshoz, ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz. A felhasználóbarát felületen könnyű eligazodni, az állomány többféle szempont szerint kereshető. A szolgáltatás lehetővé teszi a szükséges infrastruktúrával nem rendelkező kisebb intézmények számára is, hogy az általuk őrzött értékes dokumentumokat a nagyközönség digitális formában is elérhesse.
A Képkönyvtár projekt bemutatójára 2009. június 15-én került sor az OSZK-ban. A projekt több szolgáltatást rejt magában, ahogy a célközönség is többrétegű. Egyrészt célcsoportként a köz- és a felsőoktatás szereplőit, a kutatásban tevékenykedőket, és az oktatási vagy magáncélból a kultúra iránt érdeklődőket nevezi meg. Másrészt a részt vevő vagy más, képadatbázist építő könyvtárak és egyéb intézmények számára is nyújt hatékony szolgáltatásokat.
A központi szolgáltatást egy országos képadatbázis jelenti, amely alapvetően az oktatás, kutatás iránt érdeklődő magánfelhasználók számára biztosít hatékony hozzáférést különböző képi dokumentumokhoz. Az OSZK ugyanakkor a projekt keretében beszerzett infrastrukturális háttérrel egy nagy kapacitású, biztonságos, hosszú távú tárolást lehetővé tevő tárkapacitást is biztosít partnerkönyvtárai számára. A projekt harmadik eredménye egy egységes, egyszerűen és széles körben, képi dokumentumokra alkalmazható adatstruktúra és ennek megfelelő kitöltő űrlap. Az űrlap nyilvános, bármely könyvtár, közgyűjtemény vagy magánszemély igénybe veheti, aki képi dokumentumait szeretné metaadatokkal ellátni és azokat szabványos XML formában elmenteni. Az oldal Metakeresője az Anacleto szoftver segítségével különböző technológiákat felhasználva számos távoli képadatbázis, -gyűjtemény lekérdezését biztosítja.
Forrás. kultura.hu, http://erdely.ma/kultura.php?id=53451, http://www.kepkonyvtar.hu/

-A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) felhívása
A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) felhívással fordul a könyvtárak, oktatatási intézmények vezetőihez, pedagógusokhoz, szülőkhöz, magánszemélyekhez:
‘Jeles évfordulóra emlékezik 2009 szeptemberének utolsó napján a világ magyarsága. 150 éve, 1859. szeptember 30-án az Udvarhely megyei Kisbaconban született Benedek Elek. Bárhol a világon, ha magyar népmesét keresnek könyvtárban, könyvesboltban, elsők között az ő neve hangzik el, méltán! Immár a negyedik nemzedék szókincsének, beszédfordulatainak jelentős részét akaratlanul is az ő könyveiből merítette, tanulta s remélhetőleg adja tovább utódai számára.’ (A felhívás teljes szövege a HUNRA honlapján - www.hunra.hu - olvasható).
A Magyar Olvasástársaság 2005-ben felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon azon kezdeményezéshez, amely szerint ezentúl szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjaként tiszteljük.
A HUNRA ismételten arra kéri az intézmények vezetőit, hogy a jelzett napon vagy azt megelőző hétvégén teremtsenek rendhagyó alkalmakat, ahol felnőttek és gyerekek az eddigieknél tudatosabban, gyakrabban, nagyobb örömmel részesülhetnek a mesemondás, a felolvasás, a mesehallgatás mással nem pótolható örömében! ‘Tegyük lehetővé, hogy kicsi és nagy ezekben a napokban legalább egy népmesét tarisznyájába tehessen okulásul, vigasztalásul, netán egyszerűen örömforrásként.’ Arra kérik az intézményeket és magánszemélyeket, csatlakozási szándékukat és a tervezett rendezvény rövid leírását jelezzék a gombos.peter@ke.hu címen, hogy azt regisztrálhassák, majd a www.hunra.hu honlapon közzé lehessen tenni.
2009. szeptember 26-án, szombaton Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban és Kisbaconban, Benedek Elek szülőházában egyaránt megemlékező, a népmesék lélektani, pedagógiai, esztétikai jelentőségét hangsúlyozó konferenciákat rendeznek. Mindkét esemény tartalmáról, kezdési időpontjáról a Magyar Olvasástársaság honlapján bővebb felvilágosítás olvasható.
Forrás: http://www.hunra.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=111:felhivas-benedek-elek-150-szueletesnapja-alkalmabol&catid=1:hirek&Itemid=50
 

-E-könyveket árulna a Google
A keresőcég jelezte, hogy elindítaná saját szolgáltatását, amelyen keresztül a legújabb könyvek digitális másolatait szerezhetnék be az internetezők. A kiadók érdeklődve várják a javaslat részleteit. A Google a New York-ban megrendezett BookExpo alatt kereste meg a nagyobb tengerentúli kiadókat, azzal a szándékkal, hogy a közeljövőben beindítaná saját e-book szolgáltatását, közvetlenül az Amazon ellen helyezkedve ezzel a piacon. Utóbbiak örülnek, hogy egy nagy cég érdeklődik tartalmaik iránt, ám egyelőre óvatosak és a pontos részletekre várnak. A cél az új szolgáltatás beindítása még az év vége előtt, ehhez azonban le kell zárni a kiadókkal folytatott tárgyalásokat.
Forrás: http://www.sg.hu/cikk.php?cid=67708

 
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

-Aradi könyvtárosok is részt vettek az Animaliter programján
Nemrég tért haza a csehországi Brnóból Lucia Bibarţ és Mihaela Blaga, az aradi A. D. Xenopol megyei könyvtár két munkatársa, ahol - az Animaliter európai uniós program keretében - előadásokon, megbeszéléseken, könyvbemutatókon, kiállításokon vettek részt: valamennyi témaköre a különböző országok gyermekkönyveinek illusztrálási hagyománya volt.
A többnapos találkozón a vendéglátókon kívül bulgáriai, francia-, lengyel-, magyar-, spanyolországi és romániai könyvtárosok vettek részt.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/aradi_konyvtarosok_brnoban_jartak.php
 
-Háromszéki írók Egerben
Heves megye és Kovászna megye több területre kiterjedő partnerkapcsolatába illeszkedett a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársainak látogatása június elején az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A tavaly 'Az Év Könyvtára' díjat elnyert vendéglátó intézmény igazgatója, Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, illetve igazgatóhelyettese, Sohajdáné Bajnok Katalin bemutatták vendégeiknek, Szonda Szabolcs igazgatónak és Tóth-Wagner Anikó könyvtárosnak az általuk vezetett intézmény működésének lényeges vetületeit, illetve a fenntartó testületekkel, a Heves megyei és az egri önkormányzattal való együttműködésük sajátosságait. A két könyvtár munkatársai megállapodtak abban, hogy folytatják a szakmai tapasztalatcserét, a tervek szerint idén ősszel a Bod Péter Megyei Könyvtár vendégei lesznek az egri kollégák.
A könyvtárnak az épp akkor zajló idei budapesti Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó rendezvényén Bogdán László író, költő és Sántha Attila költő léptek közönség elé az egri kultúrintézmény emeleti termében. A Szonda Szabolcs által moderált, kötetlen hangulatú, tartalmas író-olvasó találkozón a meghívottak műveikről, az írással kapcsolatos nézeteikről és műhelytitkaikról beszéltek a jelenlévőknek, illetve felolvastak jellegzetes alkotásaikból.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=53314

-Meseszép-mesehét
Meseszép-mesehét címmel, egyhetes rendezvénysorozattal emlékeztek nagy meseírónkra, Benedek Elekre a székelyhídi Városi Könyvtárban.  A mesehét főszereplői az I-IV. osztályos kisdiákok voltak, akik osztályonként bemutattak egy-egy Benedek Elek-mesét, dramatizált változatban. Tíz osztály közel kétszáz kisdiákkal nevezett be a mesevetélkedőre, a mesehét ugyanis vetélkedő formájában zajlott, a legjobb előadások bekerülhettek a gálaműsorba.
Forrás: Kerekes Terézia, székelyhídi Városi Könyvtár, Bihar megye

-Mesefalu épült Csíkszentdomokoson
A Benedek Elek Emlékév kapcsán szervezett eseménysorozat programjaként a nyári vakáció első hétvégéjén, június 20-21-én Mesefalu épült Csíkszentdomokoson. A rendezvények lelkes szervezője Sándor Edit, a csíkszentdomokosi községi könyvtár vezetője a könyvtár honlapján számol be az eseményről: 'Az időjárás kegyes volt hozzánk, segítőtársaink készségesen segítettek, így minden gördülékenyen és sikeresen lezajlott. A közel 20 óvó-, tanító-, tanárnéni és az egyedüli tanítóbácsi tudásának és hozzáértésének, gyermekszeretetének köszönhetően igazi mesteremberek kerültek ki a 10 műhelyből a szombati nap végére. Vasárnap aztán kimondottan az ünneplésé volt a főszerep. Ettek, ittak, meséltek, énekeltek, játszottak a gyerekek, és a napot a szülőkkel közösen zártuk. Szép, fáradságos, tartalmas két napot töltött együtt a közel 90 gyermek a felnőttek kiséretében.' Sándor Edit minden résztvevőnek köszöni az együttlétet és a segítséget.
Forrás: http://www.csikszentdomokosikonyvtar.eoldal.hu/cikkek/rendezvenyek/mesefalu-epult-keszult-2009_junius-20-21
 
-Minivakáció a kastélyban
A nagykárolyi városi kultúrház és a helyi könyvtár gyermekeknek szóló, egyhónapos vakációs programot szervez. A Minivakáció a kastélyban című rendezvényükkel szünidő idejére tartalmas időtöltést szeretnének biztosítani a nagykárolyi gyerekeknek. Június 29. és július 30. között öt héten át tematikus programokat szerveznek. Lesz Varázsceruza festőverseny, tánc-, ének- és zeneoktatás, hangszeres zenetanítás, nevelő jellegű játékok, mesefelolvasás és vetítés, festő- és rajziskola, valamint gyerekzsúr is. Programfelelősként a könyvtár és a művelődési ház munkatársain kívül helyi, elismert művészek is bekapcsolódnak a Károlyi-kastély épületében és parkjában óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt foglalkozásokba. A szervezők a felnőtt városlakókra is gondoltak, így minden pénteken a könyvtár erkélyén életrajzi filmeket vetítenek a 19. és 20. század kiemelkedő komolyzenei személyiségeiről.
Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=29289
 
-A csillagok törvényei - kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban
2009. június 9-én  nyílt meg az ELTE Egyetemi Könyvtár XVI. századi csillagászati nyomtatványaiból A csillagok törvényei című kiállítás. A megnyitón köszöntőt mondott Dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója, Dr. Érdi Bálint, az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének vezetője nyitotta meg a kiállítást, amelyet Dr. Knapp Éva, az ELTE Egyetemi Könyvtár Kéziratok és régi nyomtatványok osztályának vezetője rendezett. A 2009 szeptember végéig látható kiállítás reprezentatív válogatás az ELTE Egyetemi Könyvtár XVI. századi csillagászati nyomtatványaiból, amelyet a Csillagászat Éve tiszteletére mutatnak be. A látogató éppúgy szembesülhet a középkori arab és a keresztény csillagászat ebben az évszázadban is nyomdafestéket látott műveivel (így például Abd al'Atiz ibn 'Uthman, al-Kabisi, illetve Johannes de Sacrobusto munkáival), az 1468-1469-ben Hunyadi Mátyás udvarában élő és alkotó Johannes Regiomontanus műveivel, Jakob Schönheintz, a latroasztrológia kiemelkedő alakjának teljesítményével, mint például Abraham ben Samuel Zacuto, Petrus Apianus vagy Caspar Peucer, továbbá Kopernikusz és Tycho Brahe nyomtatásban megjelent munkáival. A kiállítás három nagyobb egységre tagolódik. Előzmények címmel, megközelítőleg kronologikus rendben mutatja be a XVI. században is megjelent, jóval korábban élt, asztronómiával foglalkozó gondolkodók teljesítményét. Válogatás a XVI. századi teljesítményből címmel közel negyven dokumentumot láthatnak az érdeklődők. A gondolatban Kepler teljesítményével kiteljesült XVI. századi asztronómia bemutatását Kitekintés címmel Galileo Galilei és Giovanni Battista Riccioli egy-egy alapvető munkája bemutatásával folytatja. Alakjuk megidézésével - utalva a következő évszázadok gondolkodóira - zárul le a kiállítás anyaga.
Forrás: http://www.konyvtar.elte.hu/hirek/rendezvenyek/index.html#kiallitas090609
Forrás: Könyvtári Intézet hírlevele, 2009. június 19.


ÉVFORDULÓK
 
-125 éve született Babits Mihály
Engem nem tudnak eloltani - ez a címe annak a kötetnek, amellyel a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtár tiszteleg a 125 éve született Babits Mihály előtt. A kötetet ünnepélyes keretek között az Ünnepi Könyvhéten mutatták be. Mint azt Liebhauser János, az Illyés Gyula könyvtár igazgatója elmondta, a 23 publikáló szerző nem esszéket írt, hanem verseit, gondolatait arról, mi jut eszébe Babits Mihályról. Többek között Parti Nagy Lajos, Tamás Menyhért, Zalán Tibor, Lator László, Juhász Ferenc egy-egy írása olvasható a kötetben. Külön meg kell említeni Farkas Árpádot: a visszavonultan élő és évek óta nem publikáló költő Babitsolás című versét ajánlotta fel megjelenésre. Természetesen a Tolna megyei szerzők írásai sem hiányozhatnak, a megyei szerzők Dicső Zsolt, Gacsályi József és Kis Pál István. A kötet a megyei könyvtárban vásárolható meg.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=53076

-Ignácz Rózsáról szóló centenáriumi kiállítás
A kovásznai születésű Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. - Budapest, 1979. szeptember 24.) idén lenne százéves - ennek ellenére részletes életrajza nincs, ahogy monográfia sincs róla; műveiről pontos bibliográfiai jegyzék nem született, az irodalomtörténet, a lexikonok alig vesznek tudomást a színész-írónőről. A Székely Nemzeti Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum most összefogott, hogy a centenáriumi emlékév alkalmából, vándorkiállítás keretében hívja fel a figyelmet a méltatlanul elfeledett alkotóra, a Róza leányasszony, az Anyanyelve magyar vagy a Született Moldovában írójára. A tárlaton szeretnék megmutatni, milyen izgalmas, sokarcú egyéniség volt Ignácz Rózsa, illetve végigkövetni, hogyan lesz Benedek Elek felfedezettjéből ünnepelt színésznő Szegedtől a Nemzeti Színházig, megmutatni, hogyan győzi meg Tamási Áront első darabja, a Görgeteg megírására, és megtudni, hogyan látja kora nagy színészegyéniségeit, vagy miként szól a gyermekekhez. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Múzeumok éjszakája alkalmából megnyílt tárlat július 26-ig tekinthető meg.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=285480&ctag=articlelist&iid=1

-A 130 éve született Móricz Zsigmondra emlékeztek
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kezdeményezésére, a romániai Szatmár és a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megyei önkormányzati elnökeinek védnökségével kétnapos rendezvénnyel emlékeztek a történelmi Szatmár 130 esztendeje Tiszacsécsén született prózaírójára, Móricz Zsigmondra.
Június 27-én, szombaton délelőtt 10 órától Móricz Zsigmond és a szülőföld címmel Szatmárnémetiben, a Szatmár Megyei Múzeumban irodalmi tanácskozást tartottak, ugyanott Hegyi Katalin, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa nyitotta meg az Életem regénye címmel Móricz Zsigmond életét és munkásságát bemutató kiállítást. Június 28-án, vasárnap Bölcskei Gusztáv debreceni református püspök, a Református Zsinat lelkészi elnöke igehirdetésével kezdődött Tiszacsécsén a megemlékező ünnepség, amelyet a Móricz Zsigmond-szobor előtti főhajtás követett.
Forrás: http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=22709&apparition=2009-06-17

 
KITEKINTŐ

-A művelődés új központjai - uniós milliárdok könyvtáraknak
Négy éven belül teljesen megújulhat, szakemberek szerint világszínvonalúvá válhat a magyarországi könyvtárrendszer. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett pályázaton 204 magyarországi könyvtár nyert összesen 2,246 milliárd forint európai uniós támogatást. De akik kimaradtak az első körből, újabb esélyt kapnak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még idén kiírja a pályázat második részét: ezen további 550 millió forint igényelhető összesen. Skaliczki Judit, az Oktatási és Kulturális Minisztérium könyvtári főosztályának helyettes vezetője szerint sokakban még mindig a régi sztereotípiák élnek a könyvtárakról - rideg termek, csönd, szigorú könyvtárosok -, holott az utóbbi években igencsak sokat változott a helyzet:
Például a könyvtári látogató fogalma sem azt jelenti, mint korábban. A keresett dokumentumok egy része már elektronikusan is letölthető, így a szolgáltatásokat sokan otthoni számítógépük előtt ülve veszik igénybe. Másfelől: a magyarországi modern könyvtárak - főként a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban - multifunkcionális oktatási és művelődési központtá fejlődtek, lépést tartva a megváltozott olvasói igényekkel.
A TIOP, azaz a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében a magyarországi könyvtárak 21. századi informatikai rendszert építhetnek ki. A pályázaton 12 megyei, 103 városi, 72 kis- és nagyközségi, 8 felsőoktatási és 9 szakkönyvtár (egyházi, múzeumi, orvosi) kapott EU-s fejlesztési támogatást. Az egri Bródy Sándor Könyvtár például 97 millió forintot nyert a pályázaton, konzorciumi partnere, a gyöngyösi intézmény 27 millió forintot.
A tervek szerint - négy éven belül - a városi, az iskolai és főiskolai, illetve a szakkönyvtárak közös adatbázissal működnek: az adatbázisban helyi, illetve helyismereti információk és állományi adatok egyaránt megtalálhatók majd. A könyvtárak elektronikus dokumentumai pedig az informatikai szövetség bármely tagjának internetes oldaláról letölthetők lesznek.
Skaliczki Judit azt mondja: az országos infrastruktúra-fejlesztés távlati céljai között szerepel az úgynevezett Regionális Tudástár Program is. Lényege: az intézmények ne csak virtuálisan legyenek összekötve. Például az olvasó a megyei könyvtárból kölcsönzött könyvet az egyetemi könyvtárban is visszaadhatja. Ennek megvalósítására egymilliárd forint áll rendelkezésre.
Az infrastruktúra fejlesztése mellett hamarosan lehetőség nyílik a tartalmi szolgáltatások bővítésére is a Támop, azaz a Társadalmi Megújulás Operatív Program jóvoltából. Ez összesen 7 milliárd 773 millió forint értékű beruházás. A pályázat három üteméből az első már lezárult. Fontos, hogy a Támop együtt valósulhat meg a TIOP fejlesztéseivel, azaz komplex informatikai és tartalmi újításokra lesz lehetőség - magyarázta Skaliczki Judit. Az olvasási kultúra fejlesztésének támogatása, a könyvtári számítógépes képzések elősegítése szintén a Támop projektjei között szerepel.
Skaliczki Judit szerint - bár hivatalosan 2013-ban zárulnak a fejlesztések - már jövőre is érzékelhető lesz a változás. Összességében mindez - elsősorban az uniós pályázati lehetőségek - igen jól átgondolt fejlesztéseket jelent. 2013-ra gyakorlatilag teljesen megújult, világszínvonalú könyvtári rendszere lehet Magyarországnak.
A teljes írás itt olvasható: http://www.168ora.hu/itthon/a-muvelodes-uj-kozpontjai-38063.html

-Első alkalommal tartották meg a Könyvek Éjszakáját
Első alkalommal rendezték meg a Könyvek Éjszakáját az Ünnepi Könyvhéten. A budapesti Vörösmarty téren éjfélig dedikálások, vetítések és egyéb programok várták a közönséget, de az olvasók több stand előtt koccinthattak is az alkotókkal.
A jubileumi, 80. könyvhéten bevezetett Könyvek Éjszakáján a legnagyobb sor szemmel láthatóan a Magvető standjánál kígyózott. A pavilon előtt este 8-tól éjfélig a kiadó szerzői látták vendégül egy pohár sörre a vásárlókat: a hordót Esterházy Péter verte csapra, majd Darvasi László, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc, Spiró György, Grecsó Krisztián, Cserna-Szabó András és Király Levente csapolt sört, míg a könyves pultnál Fehér Béla, György Péter és Závada Pál ajánlották a vásárlóknak kedvenceiket a Magvető kötetei közül.
A Magvető standjával szemben a Kossuth Kiadó egy-egy pohár borral várta vásárlóit, csakúgy, mint a Kalligram, a felvidéki könyves cég azonban a közönséget a szerzőkkel való koccintásra is invitálta. ‘Jönnek az olvasók, de nem mindenki mer idelépni, hogy koccintson is velünk’ - árulta el a pavilon előtt írótársaival borozgató Kukorelly Endre, hozzátéve azonban: a könyvhét során a dedikálások alkalmával több alkalommal is találkozott és találkozik még olvasóival. ‘Nagyon jó ötlet volt, hogy ezt az estét megszervezték, amit igazol, hogy ilyen sokan vannak’ - összegzett az író. A Nap Kiadó standja előtt Lukács Sándor dedikálta hangoskönyveit. ‘Remek a hangulat, olyan asztalnál ülök, ahol Esterházy Pétertől Lator Lászlóig vagy Ferdinandy Györgyig sokan megfordultak. Nekem fő foglalkozásom a színház, de mindig örülök, ha ilyen kedves íróemberekkel futok össze’ - mondta a színművész. Az alapításának 20. évfordulóját ünneplő Holnap Kiadó születésnapi tortával kedveskedett vásárlóinak, más standoknál vetítéssel, zenével csalogatták a közönséget, míg az oroszlános kút előtti színpadon a néha szemerkélő eső sem riasztotta el a táncos kedvűeket.
'Szinte már kötelezettségnek érezzük, hogy jövőre is megrendezzük a könyvek éjszakáját, mert annyi pozitív visszajelzést kaptunk. Olyan volt, amilyennek Supka Géza a könyvhetet megálmodta: közvetlen és bohém' - mondta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója, aki 19 éve vesz részt a Könyvhét szervezésében.
Forrás: http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1201120, http://kultura.hu/main.php?folderID=1629&articleID=284845&ctag=articlelist&iid=1

-Gerlóczy Márton, a piacos
A csemegepultos naplója címmel jelent meg Gerlóczy Márton legfrissebb regénye; a 80. Ünnepi Könyvhéten debütáló könyvet, amelyben a fiatal író saját, húsokban és humorban gazdag élményeit osztja meg az olvasóval, a Hold utcai vásárcsarnokban mutatták be. Mint azt Gerlóczy Márton a helyszínen elmondta, mindig is ki akarta próbálni, hogy milyen lehet piacon dolgozni. Két évvel ezelőtt pedig adta magát a lehetőség, hogy elhelyezkedhetett egy budapesti csarnok csemegepultjánál. 'Igazából nagyon untam magam otthon, ki akartam mozdulni, így pont kapóra jött a csemegepultos állás. A munkát magát legalább annyira élveztem, mint azt, amikor később megírtam a regényt' - idézte fel Gerlóczy Márton, hozzátéve, hogy egy piac maga a paradicsom egy író számára, hiszen itt mindenféle ember megfordul, egymást érik az élmények, és rengeteg anyagot lehet gyűjteni.
Teljes cikk: http://kultura.hu/main.php?folderID=1629&articleID=284720&ctag=articlelist&iid=1

-Interneten a világ legrégibb nyomtatott könyvei
A Cambridge-i Egyetem legújabb katalógusában a legrégibb nyomtatott könyvek között tallózhatunk: a most indult és öt éven át tartó digitalizálás után Gutenberg Bibliája mellett akár Homérosz munkáinak első nyomtatott kiadását is átlapozhatjuk majd. Az online kollekció igencsak bőséges lesz: a katalógusban Gutenberg Bibliájának egy 1455-ös példánya is szerepel, illetve Homérosz műveinek első, 1488-ban nyomtatott kiadásába is belepillanthatunk. A publikus felület azonban egyelőre csak ízelítőt nyújt az egyetem 1501 előtti, 4650 kötetes bibliotékájából. Az 1501 előtt nyomtatott könyveket egyébként incunabulának (incunabulum = bölcső) is nevezik, ugyanis azok sínbe foglalt mozgatható betűkkel készültek. Jelen gyűjtemény részét képezik William Caxtonnak, az 1476-ban Westmisnterben első angliai nyomdát felállító polihisztornak a munkái is. Ezeket azonban hamarosan egytől egyig digitalizálják: az Andrew W. Mellon Alapítvány 300 ezer fonttal (100 millió forinttal) támogatja a munkálatokat.
A Londoni Egyetem medievisztikusa, Miri Rubin szerint a digitalizálás és online közzététel új kihívásokat és lehetőségeket jelent a tudósok számára. A legkorábbi könyvek ugyanis átmenetet jelentenek a középkori mesteremberek tudása és a humanista megközelítés között. ‘A korai könyvekben egyaránt találunk vallást és politikát, költészetet és tudományt. A projekt ezekbe nyújt majd végre mindenki számára bepillantást’ - állítja.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=284962&ctag=articlelist&iid=1


DÍJAK
 
-Esterházy Péter rangos román irodalmi díjat kapott
Esterházy Péter Kossuth-díjas író Romániában megkapta a külföldi íróknak járó legrangosabb elismerést, az Ovidius-díjat; a kitüntetést a fekete-tengeri Neptun üdülőhelyen a Nemzetközi irodalmi konferencia keretében nyújtották át.
Esterházy Péter elmondta: örül az elismerésnek, ‘az Ovidius-díj jó díj, mert eddig jó emberek kapták, mint például tavaly Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, vagy korábban Jorge Semprún spanyol születésű francia nyelven alkotó író. Jó azért is, mert kollegák között vehettem át a díjat’.
Mint kifejtette, az Ovidius-díj annak a jele, hogy másik kultúrában az ember könyve élő könyv, mert külföldön mindig kérdés, valóságos-e az író kötete, eleven-e az adott kultúrában, tehát olvassák-e vagy csak holt betű. ‘A díj bizonyíték arra, hogy könyveim élő könyvek Romániában is’ - fűzte hozzá a magyar író.
Az Ovidius-díjat nyolcadik éve Romániában az a kortárs külföldi író kapja meg, akinek románra fordított könyvei a legsikeresebbek, a leginkább keresi és olvassa őket a közönség.
Esterházy Péternek eddig hat könyve jelent meg román nyelven: a Hahn-Hahn grófnő pillantása és a Hrabal könyve című kötetét a napokban mutatták be Bukarest legnagyobb könyvesboltjában, a Cărtureşti-ben, és köteteiért rajonganak a román olvasók - mondta Esterházy román fordítója, Anamaria Pop. A műfordító arra is kitért, hogy fordításában tavaly adták ki románul a Harmonia caelestist és a Javított kiadást is. Korábban már megjelent Romániában A szív segédigéi és az Egy nő című Esterházy-kötet is.
Esterházy Péter az egyetlen magyar író, akinek az idei bukaresti könyvvásáron bemutatták a könyveit.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=285259&ctag=&iid=11, http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=29110, http://umsz.manna.ro/kultura/esterhazy_peter_rangos_roman_irodalmi_dijat_kapott_2009_06_17.html


HAZAI
 
-Megmenthetné a román kultúrát egy új szponzortörvény?
A mecenátus vagy szponzorizálás törvénye a román kulturális miniszter, Theodor Paleologu érdeklődésének középpontjában áll, a miniszter szerint ameddig a kultúra számára kiutalt állami költségvetés évről évre csökken, egy megfelelő támogatási, szponzorizálási törvény kidolgozása menthetné meg a román kultúrát. Jelenleg a romániai közművelődés majdnem teljes egészében az állami költségvetés függvénye. Idén a kultúra 0,25 %-át kapta a Bruttó Hazai Összterméknek. A miniszter szerint Romániának olyan szponzortörvényre van szüksége, amely lehetővé tenné, hogy a privát szférából is jelentős összegeket fordítsanak a kultúra támogatására. A jelenlegi törvénykezés szerint ugyanis semmilyen előnyt nem élveznek a kulturális intézményeket és rendezvényeket támogató magánszemélyek és cégek.
Theodor Paleologu azt is kijelentette, hogy szándékában áll javítani a kulturális örökség megőrzését szabályzó törvénykezésen is.
Forrás: http://www.realitatea.net/theodor-paleologu-prioritatea-nr-1-la-cultura-este-legea-sponsorizarii_531192.html

-Bákai Magdolna Hargita megye művelődési igazgatóságának élén
A Hargita Megyei Művelődési, Egyházügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága élére a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatóját nevezték ki júniusban. Négyen is pályáztak az igazgatóság vezetői tisztségébe, közülük Bákai Magdolna került ki győztesen. A Csíki Hírlapnak intézményvezetői terveiről is nyilatkozott Bákai Magdolna, aki az újságíró kérdéseire válaszolva elmondta, hogyan szánta el magát arra a lépésre, hogy részt vegyen a vezetői állásra meghirdetett versenyvizsgán:
'Egy új lehetőségként képzeltem el, és remélem, hogy ezt a tevékenységet is olyan lendülettel és lelkesedéssel fogom végezni, amint a könyvtárnál tettem. Ott sem kizárólagosan könyvtárossággal foglalkoztam, igyekeztem másfajta kulturális tevékenységeket is bevonni, mivel úgy érzem, hogy ennek van igazán jövője. Kulturális civil szervezetekben is aktívan tevékenykedtem. Ez a fajta tapasztalat is közrejátszott a döntésemben, hogy vállaljak egy új kihívást. Nem szándékozom megszakítani minden kapcsolatomat a könyvtárral. A Romániai Magyar Könyvtárosok Elektronikus Hírlevelét (ReMeK-e hírlevél) is szerkesztettem, ezt szeretném folytatni, továbbá a Romániai Közkönyvtárak Országos Egyesülete (ANBPR) Hargita megyei fiókjának az elnöke vagyok, és remélem, hogy ez a szerepkör sem lesz összeegyeztethetetlen a frissen vállalt állásommal.'
‘Megyénk stratégiájának egyik erős pillére a turizmus és a kultúra, emiatt úgy érzem, hogy Művelődési, Egyházügyi és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatóságának van jövője.' - nyilatkozta az új intézményvezető.
A teljes cikk itt olvasható: http://www.csiki-hirlap.ro/index.php?id=17439&menu=aktualis_olvas#top

-Erdélyi Magyar Ki Kicsoda
Készül az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda. A nagyváradi BMC kiadó tervei szerint 10 ezer adatlap kerül a kötetbe, azoké, akik tevékenységükkel hozzájárulnak a nemzeti tudat megőrzéséhez, a magyar közösség erősítéséhez. Benne lesznek az alapítványok és más civil szervezetek is. Az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda utoljára 10 évvel ezelőtt jelent meg.
’Új generációk foglalták el helyüket az erdélyi magyar közösségben, úgy gondolom, hogy az ő életpályájukat is be kell mutatni, és az első két kiadás sikere igazolta, hogy erre a kiadványra szükség van’ - hangsúlyozta Stanik István, a BMC kiadó igazgatója. A kötetben olyanok is szerepelhetnek, akik külföldön élnek, de munkásságuk Erdélyhez kötődik.
Forrás: http://www.erdely.ma/kultura.php?id=53780
 

AJÁNLÓ

-A Kárpát-medence régiói sorozat újabb kötetét mutatták be
Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának A Kárpát-medence régiói című monográfiasorozatában idén megjelent, kilencedik kötete. Az értékes kiadvány felvázolja az elmúlt másfél évszázad történelmi folyamatait, kitér többek között a térség népességére, településrendszerére, térszerkezeti egységeire, illetve az egészségügyi ellátási rendszerre. A 29 szerző tanulmányát tartalmazó, Dél-Erdély és Bánság című kötetet június 10-én délután a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) székházában Horváth Gyula egyetemi tanár, a könyv szerkesztője és Péntek János akadémikus, a vaskos munka lektorálója mutatta be, a moderátor szerepét Benedek József professzor töltötte be. Az est folyamán kiderült: A Kárpát-medence régiói című sorozat célja, hogy bemutassa a magyarországi és határon túli régiók, így többek között a Vajdaság, Erdély és Kárpátalja gazdasági, társadalmi, települési és természeti állapotát, értékelve a különböző változásokat, a régiókat az európai gazdasági térben elhelyezve pedig ismerteti a fejlesztési elképzeléseket. Így volt ez az eddigi nyolc kötet esetében is, amelyek közül szintén Horváth Gyula szerkesztette a monográfiasorozat első, Székelyföldről, és negyedik, Északnyugat-Erdélyről szóló részét. A kötetekben szereplő tanulmányok szerzői olyan Kárpát-medencei magyar kutatók, akik munkájukkal hozzájárulnak a magyar regionális tudomány határon túli műhelyeinek kialakításához. A most bemutatott kötetben olyan szerzők tanulmányait olvashatjuk, mint például Bakk Miklós, Vincze Mária, Nagy Egon, Veres Valér, Benedek József és Bodó Barna. A 29 szerző többnyire a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet kutatója, egyetemi tanárok és doktoranduszok egyaránt vannak közöttük. A Kárpát-medence régiói című sorozatot 14 kötetesre tervezték, már folyamatban van a Dél-Alföldről szóló, tizedik kötet szerkesztése, a további kiadványok Kárpátalját, a Közép-Dunántúlt, Észak-Magyarországot, Szlavóniát és a Muravidéket mutatják be.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/26890

-Újabb olvasókönyv Székelyföldről
A 2006-ban megjelent Háromszéki olvasókönyv, valamint a tavaly megjelent Udvarhelyszéki olvasókönyv után újabb székelyföldi tájegység, Csík olvasókönyve készült el és került az olvasók kezébe. Csík földrajzi, történelmi és kulturális 'olvasókönyve' a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Csíki Székely Múzeum és a Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködése nyomán készült, Hermann Gusztáv Mihály és P. Buzogány Árpád szerkesztésében. Az olvasókönyv Csík vidékét ismerteti földrajzi, történelmi-régészeti, művészettörténeti és művészeti, sajtótörténeti, néprajzi, irodalmi szempontból (antológiával kiegészítve). A fejezeteket elsősorban csíki szakemberek írták, válogatták. A kötet három nagyobb részből áll: a Krónika című első rész tanulmányai földrajzi, történelmi-régészeti, művelődéstörténeti és néprajzi vonatkozásban ismertetik Csíkot. A második, Gyaloglatok címet viselő rész útleírásokat tartalmaz. A kötet harmadik nagyobb fejezete az Olvasókönyv szépirodalmi antológia, amely Csíkhoz kapcsolódó egykori neves személyiségek emlékiratait, csíki írók, költők novelláit, verseit vagy más szépirodalmi jellegű írásait  tartalmazza. A helytörténet számára fontos, hiánypótló kötet Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával, a Pro Print kiadónál jelent meg. 2009. május 29-én Orbán Zsolt tanár és Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mutatta be a csíkszeredai Kriterion Házban. (Csíki olvasókönyv. Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont - Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2009. 379 p. ISBN 978-973-7625-24-3)
A kiadványról részletesebben olvashatunk a Csíki Hírlap 2009. június 3-án megjelent 105. számában: http://www.csiki-hirlap.ro/index.php?id=17439&menu=aktualis_olvas#top

-Régió- és kisebbségtörténeti honlap indult
A régió-és kisebbségtörténeti honlap fejlesztése a Transmédia Egyesület/Transindex, a Jakabffy Elemér Alapítvány és az MTA Kisebbségkutató Intézet közös programja keretében történik. Szerkeszti az MTA Kisebbségkutató Intézetének történeti munkacsoportja. Bárdi Nándor felelős szerkesztő szerint  az oldal elindításának célja egy olyan internetes felület  létrehozása volt, amely a határon túli magyarok 1918 utáni történetével; a magyarországi nemzeti és etnikai csoportok XIX-XX. századi történetével; valamint a magyarok és a szomszédos népek kapcsolattörténetével egyaránt foglalkozik. Szolgáltatásuk az ezekben a témákban folyó kutatásokat dokumentálja és teszi elérhetővé. A célországok: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Az adott etnopolitikai kérdéseket a közép-európai társadalomtörténeti folyamatok összefüggésében, az összehasonlító módszert szorgalmazva szeretnék megjeleníteni. A szerkesztők tartalomfejlesztésre vonatkozó elképzeléseit a digitalizációs tervből ismerhetjük meg. A szolgáltatás egyben fórumot szeretne adni programok, kutatások megjelenítéséhez.
Forrás: http://www.tortenelem.mtaki.hu/, http://adatbank.transindex.ro/belso.php?k=34


MOZAIK

-Könyvautomata a sokat utazóknak
A Könyvkolónia blogján olvasható bejegyzés szerint a Heathrow repülőtéren lehet könyvautomatából vásárolni könyvet. A bejegyzés szerzője bevallja, szívesen vásárolna így, mert minden utazása második felére elfogynak a könyvek, nincs mit olvasnia, és annyira sok könyvvel nem lehet utazni, mint amennyi ideális lenne. Persze, teszi hozzá, csak egy lépés lenne, hogy használt vagy olcsó könyveket is lehessen ily módon venni, és természetesen krimit meg thrillert érdemes automata révén eladni, jegyzi meg, majd azon töpreng el: mennyibe kerülhet egy könyv az automatában?
Forrás: http://konyvkolonia.hu/blog/konyvautomata-a-sokat-utazoknak

-A világirodalom legjobb első mondatai összegyűjtve
Ilyen egyszerűen össze lehet gyűjteni a világirodalom legjobb első mondatait. A következő linkre kattintva angol nyelven olvashatók ezek: http://www.infoplease.com/ipea/A0934311.html
Forrás: http://www.konyvkolonia.hu/blog/a-vilagirodalom-legjobb-elso-mondatai-osszegyujtve
 
-A román kortárs próza újabb sikere Filip Florian regénye
Jó elsőkönyv akár a véletlen műve is lehet. De a második? Ha kiforrott mű a debütáló könyv, és sikert arat, akkor a másodiknál már bizonyítani kell, hogy a szerzőnek nem csupán egyszer sikerült elérnie ezt a színvonalat, ez pedig nyomasztó is lehet.
Az 1968-ban született Filip Florian román író első, Kisujjak című regényével berobbant a romániai irodalmi életbe. A magyarul tavaly megjelent könyv komoly kritikai visszhangot keltett Magyarországon is, főként, hogy Florian bemutatkozott a 2008-as Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Egy évvel később, amikor Románia volt az idei budapesti könyvfesztivál díszvendége, a második regénye, A király napjai bemutatóján ismét találkozhattak a megyar olvasók Floriannal.
Az április végi könyvfesztiválra megjelent számos román újdonságból jól érzékelhető, mennyire sokszínű és izgalmas a kortárs román próza. Ebből a sokszínűségből is kitűnik Filip Florian, aki a sűrű történelmi témát is képes magával ragadó mesélőkedvvel, elbűvölő derűvel, finom részletekkel megrajzolt figurák révén ábrázolni. Florian új munkája olyan, mint egy hömpölygő nagyregény, amelyet az ember egy idő után beosztóbban kezd olvasni, hogy legalább egy estével tovább tartson az élmény.
A teljes cikk itt olvasható: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=284857&ctag=articlelist&iid=1

-Szabadszájú Homérosz
Homérosz Iliászát és Odüsszeiáját a modern kor nyelvén, meglehetősen szabadszájú felfogásban értelmezte újra az eddig főleg a zene világából ismert Paizs Miklós; az Odüsszeiász a Jaffa kiadó gondozásában az ünnepi könyvhétre jelent meg.
A szerzőnek az is célja volt, hogy az Iliászban és az Odüsszeiában feltűnő névtelen szereplők jobban fókuszba kerüljenek; közülük néhánynak nevet adott, megszólaltatott, történetet kerített köréje. Voltak olyanok, akiket Paizs Miklós a Küklopsszal etetett meg, de hosszú monológot kapott például az eredetiben meg sem szólaló Kalüpszó.
Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=501858

-Tizenhét évig írt az önéletrajzíró
Tizenhét évi munkájába került a brit Gerald Martinnak, hogy megírja Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író egyetlen ‘engedélyezett életrajzát’, de a szerző a több mint 500 oldalas könyvet nem tekinti végállomásnak.
‘Olyan ember történetéről van szó, akinek egyszerűen minden sikerült, amit el akart érni élete során’ - jelentette ki Martin a Kolumbia washingtoni nagykövetségén tartott irodalmi esten, amelyet könyve (G. G. Márquez, a Life) amerikai megjelenése alkalmából rendeztek. A brit irodalomtörténész, aki a pittsburghi egyetemen tanít modern irodalmat, felhívta a figyelmet arra, hogy műve csupán a ‘rövid változat’, a hosszú verzió 2000 oldalas, és 600 oldalnyi lábjegyzet van hozzá. ‘Nagy valószínűséggel halálomig fogom írni’ - mondta. Elmesélte, hogy mindössze néhány órára és néhány pohár whiskyre volt szüksége, hogy meggyőzze a kolumbiai írót: hadd kutassa az életét. ‘Rendben, de ne dolgoztass engem’ - válaszolta elmondása szerint a Száz év magány szerzője.
A kötetben olvasható Márquez életének több szaftos esete is, köztük az az incidens, amely véget vetett 1976-ban Mexikóban Márquez és Llosa barátságának. Martin hat szemtanúval beszélt, akik látták az ökölcsapást, amelyet a perui író adott a kolumbiainak, ennek ellenére figyelmeztet: a teljes igazságot csak a két érintett tudhatja - meg esetleg Patricia, Llosa felesége, akinek talán volt némi szerepe az összetűzésben…
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/12380/tizenhet_evig_irt_az_oneletrajziro, http://www.erdely.ma/kultura.php?id=53266

-A Wikipédia könyvben
Könyvalakot öltött az önkéntesek által írt internetes Wikipedia. A kiadvány ötezer oldalas és 47 centiméter vastag. A kötet, amelyet Rob Matthews állított össze, 437 fő szócikket tartalmaz a népszerű internetes forrásból. A 2001-ben indult Wikipediában olyan ismertetések találhatók, amelyeket bárki formálhat és szerkeszthet, aki hozzáfér a szájthoz.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely. ma/kultura. php?id=53626


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Hubbes László Attila, hubbeslaszlo@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.