←Vissza

Oktatócsomag a XIX. században

A francia nyelvi levelező tananyag, adományozás útján került – néhány hónappal ezelőtt – az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tulajdonába.

Két professzor – Langenscheidt német és Toussanint francia professzorok – közös berlini 1856-os kiadványát Dr. Karl Schmidt a berlini Kaiser-Wilhelms Reálgimnázium professzora dolgozta át 1905 után. (Charles Toussaint professzor nevével franciaországi távoktatási kutatásaim során már magam is találkoztam. A francia Kollégák az első levelező iskolát létrehozó egyikeként emlegetik.)

1856 óta a berlini BERLIN-SCHÖNEBERG LANGEN SCHEIDTSCHE VERLAGSBUCHHANDLUNG kiadó 13 országban védette le nyelvoktatásra készített oktatóanyagait és terjesztette Európa-szerte, köztük Magyarországon is.

A betekintésre hozzám került mutató kiállítású ORIGINAL-METHODE TOUSSAINT-LANGENSCHEIDT, FRANZÖSISCH felirattal ellátott oktatócsomag egyike a berlini kiadó nyelvoktató sorozatának és éppen a 113. kiadás. Idézem a belső borítón olvasható szöveget:


METHODE TOUSSAINT-LANGENSCHEIDT,
ORIGINAL-UNTERRICHTSBRIEFE,
BRIEFLICHER SPRACH- UND SPRECH-UNTERRICHT,
FÜR DAS SELBSTSTUDIUM ERWACHSENER
Magyarra fordítva:
Toussaint-Langenscheidt módszer,
Eredeti Oktatólevelek,
Levelező nyelv- és beszédoktatás
Egyéni tanulás felnőtteknek

A német felnőttek számára készült tananyag a francia nyelv tanítását célozza levelezés útján, de már gramofonlemez kíséretében. Ez a példány tehát az 1905 utáni évekből való, amikor már gramofon is létezett.

Lemez sajnos nincs a dokumentum mellett, de létezésére utalnak a pontos korabeli árjegyzékek és a hallás fejlesztésére utaló módszertani utasítások.

A kiadvány külsőleg kartondoboz – tehát nem könyv – formát ölt, amely 36 oktatólevelet és további 6 füzetet tartalmaz.

A dobozra szükség volt, mert maguk a 20-30 oldalas oktatólevelek és a kiegészítések is önálló füzetecskékben találhatók, így összesen 42 füzet alkotja a francia nyelvi kurzust.

Az egyes leckék tartalma és így tanítási módszerei is izgalmas adalékul szolgálhatnak a nyelvoktatás és az egyéni tanulás módszertanát kutatók számára. Természetesen ezek az elavultnak tűnő módszerek nagyon messze vannak napjaink modern nyelvoktató módszereitől, de milliónyi apró olyan tanulásirányító elemmel találkozunk, melyek az egyedül tanuló ember tanulási tevékenységéhez ma is elengedhetetlenek.

Nem térhetek ki a teljes nyelvoktatói kurzus elemzésére, de érdekességként jelzem, hogy például: önálló füzetben található a francia igeragozás gyakoroltatása, munkafüzet-formában(!) és külön az összes rendhagyó és nem rendhagyó ige ragozása táblázatban, a francia kiejtés magyarázata és gyakoroltatása, rövid leírás a francia nyelv történetéről, a francia irodalom korszakairól dráma és versrészletekkel illusztrálva, a francia levelezés gyakorlatáról példákkal stb.

A hallás utáni megértés fejlesztésére szolgáló gramofonlemez használatát szintén külön füzetben tanulmányozhatjuk. Mivel 1905 után még annyira új volt a gramofon mint eszköz, a szerző tájékoztat a gramofon kezeléséről, melyből megtudhatjuk, mennyire fontos a „fül szoktatása a külföldi beszédmódok sajátosságaihoz”. De itt található a lemez beállításához szükséges technikai leírás. A továbbiakban a lemezzel elvégzendő tanulási gyakorlatok ismertetése következik (nyolcféle gyakorlat), amit ma útmutatónak neveznénk, és amit a Következtetés alcímmel ellátott fejezet zár le: Milyen előnyöket nyújt a gramofonlemezzel történő tanítás? És végül a lemezek (angol, francia, olasz, orosz és spanyol) napi árai márkában.

A lapszéleken található apró ceruzás megjegyzések arra utalnak, hogy egy németül jól tudó magyar ember tanult ezekből a füzetetekből mintegy 100 évvel ezelőtt.

Ez a dokumentum számomra nem csak azért érdekes és megható, mert távoktatási szakemberként – metodikáját tekintve – egy mintegy 100-150 éves taneszközt tarthatok a kezemben.


Kovács Ilma