←Vissza

IV. Az új román közoktatási reform*

Az 1993–1997-es időszak

            A román Tanügyminisztérium (Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank segítségével, hazai (román) és külföldi szakemberek bevonásával, hároméves tervezői munka eredményeként kidolgozta az egyetem előtti oktatás reformtervezetét (proiectul reformei  învăţământului preuniversitar din România). Kiindulópontként a román társadalom szerkezetének fejlesztése (evoluţia) és az oktatási rendszer fejlesztése közötti összhang megteremtése szerepelt. Ennek érdekében a román oktatási rendszert két szempontból kellett vizsgálat tárgyává tenni:

az 1989 előtti helyzet kritikus elemzése;

összevetni más, nemzetközi téren ismert oktatási rendszerekkel.

            A román oktatás 1993-ban kiadott Fehér Könyvében (Cartea Albă a învăţământului din România) a következő prioritásokat fogalmazták meg:

az általános (alapszintű) oktatás biztosítása 16 éves korig;

az oktatás tartalmának modernizálása, a tantervek, tankönyvek és az értékelési modellek szintjén;

a tanárképzés és -továbbképzés átszervezése a reformhoz szükséges kompetencia megteremtéséért;

a szakoktatás (választható képzés,  învăţământului tehnic/vocaţional) átszervezése úgy, hogy elkerülhetővé váljék a szűk specializálás, biztosítva legyen egy szélesebb általános képzési alap és a szakoktatási programok a középfokú oktatás XI. osztályától kezdődjenek (az eddigi IX. osztály helyett);

piaci feltételek megteremtése a tankönyvkiadásban, az állami monopólium megszüntetése, a tankönyvbeszerzéshez szükséges anyagi alapok átirányítása az iskolák részére;

az oktatás (túlzottan) központosított adminisztratív és finanszírozási rendszerének lebontása (descentralizare) és a tanfelügyelőségek, iskolák és pedagógiai központok (casele corpului didatic) hatáskörének kiterjesztése;

az állami és magánoktatási intézmények akkreditálási és értékelési rendszere új mechanizmusának létrehozása;

a taneszközök, iskolaépületek, felszerelések finanszírozási alapjainak megteremtése, a befektetések növelése e téren.

* A tanulmány első részét az 1. számunkban közöltük.

A reformtervezet a stratégia megvalósítására a következő fő célokat tűzi ki:

az elemi és középfokú oktatás minőségének javítása, a tantervek és tankönyvek tartalmának modernizálása, a tanárképzés és tovább-képzés átszervezése, az értékelési és vizsgáztatási módok átalakítása;

a középfokú (választható) szakoktatás învăţământul secundar, technic vocaţional) átszervezését;

a finanszírozás és iskolairányítás hatékonyságának növelését.

            A program költségeit 73,5 millió dollárra becsülték, ebből – 20 éves lejáratú kölcsön formájában – 50 millió dollárt a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank, 23,5 millió dollárt pedig a román kormány fizet.

            A tervezet három részre oszlik, a fenti céloknak megfelelően.

1.  Az alap- és középfokú oktatás minőségének növelése végett a következőket tervezik:

Új tantervek készítését és bevezetését az I-XII. osztályokban (254 tanterv megvalósítása 1994 és 1998 között, 3,2 millió USD). Ennek érdekében a minisztérium létrehozta a Nemzeti Curriculum és Tanárfelkészítő Tanácsot (Consiliul Naţional pentru Curriculum şi Pregătirea Profesorilor), mely (a különböző tantárgyaknak megfelelő) 55 munkacsoport tevékenységét hangolja össze és irányítja. A tervezetben 254 tantárgy tantervét említik.

A tanárképzés átszervezését (megvalósítás: 1994 és 1999 között, 6,2 millió USD), beleértve a tanítók képzésének meghosszabbítását (egyetemi szintű tanítóképzést).

A pedagógiai központok (casele corpului didactic) szerepkörének kiterjesztését, melyek a felsőoktatási intézményekkel együtt megszervezik a tanártovábbképzést az új programok és tankönyvek bevezetése, az értékelési és vizsgáztatási rendszer átalakítása érdekében. A tervezet első fázisában csak a nagyobb régiók pedagógiai központjainak (Bukarest, Brassó, Kolozsvár, Craiova, Ia(i, Temesvár) fejlesztése történik meg. Ezzel egy időben a kísérleti iskolákat ((coli pilot) számítógépekkel és programokkal látják el.

Az egyetem előtti oktatás értékelési és vizsgáztatási rendszerének fejlesztését (megvalósítás: 1994 és 2000 között, 6,8 millió USD. Munkacsoportokat hoznak létre, melyek a tanterves, továbbképzési és tankönyves csoportokkal párhuzamosan dolgoznak. A csoportok által elkészített terveket az Értékelési és Vizsgáztatási Nemzeti Tanács (Consiliu Naţional de Evaluare şi Examinare) hagyja jóvá. Ez a tanács 1997 után átalakul egy olyan hivatallá (Serviciu Naţional de Evaluare şi Examinare), mely a fejlesztés eredményeként elkészített nemzeti szabványok (standarde naţionale) és értékelési kritériumok használatát biztosítja.

Az új tanterveknek megfelelő tankönyvek készítését, nyomtatását és elosztását (megvalósítás: 1994 és 2000 között, 47,2 millió USD). A tankönyvek pedagógiai, didaktikai minőségét a Nemzeti Tankönyvjóváhagyó Tanács (Consiliu Naţional pentru Aprobarea Manualelor) szavatolja. A tankönyvek kiadására versenypályázat kiírásával szabadpiaci feltételeket kívánnak teremteni. Ezeken a versenyeken kiadók vehetnek részt. A tervezet a könyvek elosztásában is tartalmaz újdonságot: az iskolák a tanulók létszámának és a tankönyv árának megfelelő értékű költségvetési összeget kapnak. A tervezet másik újdonsága a tankönyvpiac megteremtése. Bár a tervezet szövegében a tankönyvpiac fogalom szerepel, ez azonban nem tévesztendő össze a nyugati (vagy magyarországi) piacgazdaságban működő tankönyvpiaccal. Romániában ez a választható (alternatív) tankönyv bevezetését jelenti, ezt is erősen leszűkített keretek között (a román nyelven folyó oktatás részére – tantárgyanként és tanévenként – három tankönyv iskolai használatának engedélyezését). A tervezet ismerteti a választás mechanizmusát: a nyolc hétig kiállított könyvek megtekintése után az iskola megrendeli a megyei tanfelügyelőségektől a tanár és tanuló (!) által választott könyveket. A minisztériumban összesített adatok alapján történik a tankönyvek országos megrendelése. A tervezet becslése szerint körülbelül 175 címet nyomtatnak ki 20 millió példányban.

2.  A szakképzés tartalmi fejlesztésére irányuló tervek (megvalósítás: 1995 és 1997 között, 2,3 millió USD) a modern piacgazdaságnak (és az Európai Unióhoz tartozó országok gyakorlatának) megfelelő foglalkozási standardokat meghatározva fogalmazzák újra a technológiai jellegű tantárgyak tartalmát, értékelési rendszerét. Ennek összehangolására létrehozták a Nemzeti Foglalkoztatási Standardok és Értékelés Tanácsát (Consiliu Naţional pentru Standarde Ocupaţionale şi de Evaluare). A tanács a Munkaügyi Minisztérium, a Tanügyminisztérium, a szakszervezetek és a vállalkozók képviselőiből áll.

3.  A vezetés és finanszírozás hatékonyságának növelése (megvalósítás: 1994 és 1999 között, 6 millió USD) érdekében a Tanügy- és a Pénzügyminisztérium új megoldásokat dolgoz ki. Ez nemcsak a költségvetési források újrafogalmazását, hanem a pénzforrások bővítését (diverzifikálását), szakemberek képzését, a felhasználás hatékonyságának emelését, a felhasználók (iskolák) önállóságának és felelősségének növelését is jelenti.

            A reform vezetésére a Tanügyminisztérium létrehozta az Egyetem Előtti Oktatás Reformjának Koordináló Egységét (Unitatea de Coordonare a Proiectului de Reformă a Învăţământului Preuniversitar, röviden UCP). Az öt évre tervezett egység (1,8 millió USD) a tervezet alkalmazásának felügyele-tét, a munkacsoportok létrehozását, a pénzügyi menedzselést, a felhasználás törvényességét, a különböző szereplők közötti összhang megteremtését biztosítja. A Tanügyminisztérium és a Neveléstudományi Intézet (Institutul de Ştiinţe ale Educaţiei) részvételével létrehozott Tervkoordináló Bizottság (Comitetul de Coordonare al proiectului, ennek vezetője az UCP elnöke) hivatott biztosítani a tudományos tartalmak és kitűzött célok megvalósítását.

            A tervezet minden részletének megvalósítása külföldi tanácsadó cégek segítségével (asistenţă technică) történik. A reformkoordináló egység (UCP) a kanadai Eduplus Management Group szakirányítását veheti igénybe 38 hónapig. Az oktatásfinanszírozás és -irányítás fejlesztési terveinek megvalósítása a brit kormány (Know How Fund) és a soros Alapítvány közreműködésével történik (mindkét fél 400-400 ezer dollárral járul hozzá a tervezet kivitelezéséhez).

Székely Győző