←Vissza

Megjegyzések egy tanári

segédkönyv kapcsán

A Kiegészítő szempontok az egyházi iskolák biológia tanításához c. tanári segédkönyv sok hívő keresztyén biológia tanár számára nyújthat segítséget az evolúcióval összefüggő problémák, kérdések, kételyek megfogalmazásában és a válaszok keresésében.

            Az evolúció gondolata végigkíséri a biológiatanítás folyamatát függetlenül az iskola egyházi vagy világi jellegétől, olykor direkt módon megfogalmazva a kérdést: „Mit gondolsz az élővilág kialakulásáról?”

            Megdöbbentő számomra, hogy az iskolák egyházi jellege ellenére a diákoktól viszonylag kis százalékban kapni olyan választ, amely Istennel, mint teremtővel „számol”. Ebben nemcsak a hitéletük mélységbeli különbségeit kell látni, hanem a korábbi tanulmányaik során az evolúciós elméletnek, mint tudományosan bebizonyított, elfogadott tételként való besulykoltatását is. Szinte rendíthetetlen rögeszmeként hallani vissza újból és újból a feltételes mód helyett a kijelentő módban történő „cáfolhatatlan” megállapításokat az élővilág kialakulásával kapcsolatban. Így nem győzik korrigálni a tanárok ezeket a megfogalmazásokat ilyen módon: „az evolúciós elmélet feltételezése szerint…”. Azt is hangsúlyozzuk ilyenkor, hogy ezzel korántsem az elmélet gondolkodás nélküli elvetésére akarjuk őket rávenni, hisz akkor hasonló hibát követnének el, mint a marxista-materialista biológiatanítás. Fontos tehát, hogy a legújabb kutatási eredmények ismertetésével győzzék meg diákjainkat arról, hogy az elméletnek a – tankönyv által is tárgyalt – felvetései közül több nem állja már meg a helyét.

            E cáfolatok kikutatásához nagy segítséget nyújt a Bognár József ny. igazgató által összeállított irodalomjegyzék, sok időt és energiát takarít meg ezzel az e témából készülő hívő biológiatanár számára.

            A tanári segédkönyv az említett irodalomjegyzéken túl tanulmányok, előadás- és tanulmányrészletek gyűjteménye mely több témát is érint: evolúció, etológia, környezetvédelem, nemiség, a hívő keresztyén ember felelőssége.

            Az előszóban többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy hitünk és meggyőződésünk szerint tanítsuk a biológiát. Az irodalomjegyzék ehhez kíván gondolatokkal, ötletekkel segítséget nyújtani igei megerősítésekkel alátámasztva. A legtöbb tanulmány elején szerkesztői megjegyzésként hasznos vonatkozó ismeretrészletekkel, az adott téma biblikus megközelítésével orientálja az olvasó figyelmét. Az evolúció témáját több cikk is érinti: tudománytörténeti áttekintés; darwinizmus és ennek genetikai megközelítése; kefalizáció stb.

            A különféle témakörökben kiemelve a keresztyén embert sok használható gondolatot ad nemcsak a biológia, hanem az osztályfőnöki órák témáihoz is. Ugyanígy a K. Lorenz könyvéből készült kivonat is.

            Nagyon figyelemfelkeltő és megrázó a Karsay Eszter tanulmányból kiemelt rész, amellyel az egyházat, a hívő keresztyén embert felelősségére és feladataira döbbenti rá a huszadik század végi világban.

            Ahogyan a nagy tudósok sora alázattal vallja be, hogy mennyi mindent nem tudunk még, úgy a természettudományos hívő tanárok is merjék alázattal kijelenti, hogy a világmindenség létrejöttével kapcsolatban „tükör által homályosan látnak”, mert „töredékes” az ismeretük. Nem kell mindig tudományosnak tűnő bölcselkedések mögé bújniuk. Vannak titkok, melyeket Isten nem tart szükségesnek  egyáltalán, vagy csak amikor „rendelt ideje van” számukra érthetővé tenni. Mindezt akkor is vállalnunk kell, ha egyes diákjaik előtt esetleg kevésbé imponáló, már-már szenteskedő tanár benyomását keltik. A többit bízzák a Szentlélekre.

            Természetes, hogy a tudomány nagyon sokszor hipotézisekből indul ki, és azt vagy sikerül, vagy nem bizonyítani. Azonban napjainkban túlzottan fetisizált a tudományosság, szinte misztifikum lengi körül. Pedig hányszor szinte megmosolyogtatóan omlanak össze „bizonyított” tudományos eredmények. Ez a fejtegetés természetesen nem jelent tudományellenességet, hisz nem lenne biblikus. A szerkesztő által közölt dr. Végh László fizikus cikkében Paul Davies univerzumkutató következtetését idézi, mely szerint a tudomány bizonyosabban elvezet Jézushoz, mint a vallás. Pál apostol a rómaiakhoz írt levél 1. részének 19-20. versében írja: „Mert ami megismerhető az Istenből, …ami nem látható belőle: örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható.”

            A kiadvány által érintett valamennyi kérdés megválaszolása nagy jelentőségű az ember életében. Így különösen fontos, hogy az egyházi iskolákban e témák tanításában kifejezésre jusson a keresztyén hit és meggyőződés. Öröm és megnyugvás, hogy olyan kiadvány kezdeményezte e kérdések felvetését, amelyben a teremtő Isten iránti alázata nyilvánul meg. Úttörő és figyelemfelkeltő jelentőségű a tanári segédkönyv, ugyanakkor a tanár számára konkrét segítség is a tájékozódásban.

Fábiánné Jónás Éva

(Bognár József: Kiegészítő szempontok az egyházi biológia tanításához. Budapest, 1998, Református Pedagógiai Intézet.)