HOLMI
A Holmi internetes változata | 2005. december
Nyitólap Állomány Tartalomjegyzék

Mihent az Írók nyomtatásba egy egész nemzet elöt el kezdenek egymással vetélkedni, azonnal meg indul a szép elmélkedés...

Gergely Ágnes

SZÁRNYASOLTÁR

1
Az örvényhez

Örvénylenek a reggelek.
Az utca szobrokkal teli.
A szobrok között nincs viszony,
bár testük olykor mímeli.

Hányféle pózt tanult a test!
A torzulások kínja és
a megszokás keresztben áll,
fortélyos, sűrű szervezés

vonul a külvilág előtt,
ételhordó jön, óra csöng,
Garbo-szemüveg, sportcipő,
nincs út szobor és minta közt.

Fölrémlik egy-két régi film,
könyvoldalon bürökital.
Eszmélete a gipsz mögött
magára hagyott körvonal.


2
Egy kapualjhoz

Amikor elborít a kábulat,
s látod a mélyre hullt árnyékokat,

és odalenn tenger és sivatag,
és idefönn a deszka megszakad,

s az egyik tántorog, a másik üt,
az vagy, amit nem ordítasz velük,

amit, mint a rezgést a menhirek,
sikerül messze menekítened –

messze? hová? hát miféle kiút
a láthatatlan lapidárium?

Mekkorára kell meghúznod magad
a hordószagú kapubolt alatt?

Vándorok csontját megidézi-e
a csontfűrész felszikrázó dühe?

Hajót fúrnak, sziklát vagy csontokat?
Mi éri még a biztonságodat?

Sín, sorompó és gravitáció
nem több mint kóbor portugál hajó,

mit elborít a rabszolgák hada.
S ott kinn vigyáz a Halál Angyala.


3
A magyar nyelvhez

Minden foghíjas létra ellen,
káros tüzű legenda ellen,
rekedten álló tömeg ellen,
felázott parti homok ellen,

tükörbe hulló szavak ellen,
amiket előír az illem,
illemből tett gesztusok ellen,
részvétből alamizsna ellen,

amitől fuldoklik a jellem,
álarcok és visszhangok ellen
s a felelőtlen, laza szellem
kigazolatlan verse ellen,

sírkődúlásban, hurrikánban,
szitokban és litániában
szavaid forognak a számban,
szavaid forognak a számban.




© Holmi 2005 | Tervezte a pejk
Valid CSS! Valid HTML 4.01!