Vissza
A MAGYAR NŐTÖRTÉNET FORRÁSAI
A FSZEK Szociológiai gyűjteményének szervezésében 2005. november 24-én „A MAGYAR NŐTÖRTÉNET FORRÁSAI” címmel konferenciát tartottunk. Az előadók munkáiból átfogó képet alkothattunk a 19-20 század nőmozgalmának fontosabb eseményeiről, illetőleg a nők helyzetének, társadalmi megítélésének problémáiról.

A konferencia első felében az előadók korabeli folyóiratok alapján mutatták be a magyarországi feminista mozgalom kialakulásának gyökereit s annak jellemzőit.






Kereszty Orsolya előadásában a Nemzeti Nőnevelés 1879-1918 közötti számai alapján a leányiskoláknak a nők oktatásában és a nemzetnevelésben betöltött szerepét mutatta be. Ismeretes, hogy a nőmozgalmak egyik fő kérdése a foglalkozási esélyegyenlőség problémája volt, ami elképzelhetetlen megfelelő oktatási rendszer nélkül.






Acsády Judit a feminizmus és a pacifizmus kérdését taglalta a Bédy-Schwimmer Rózsa szerkesztésében 1914-1918 között megjelenő „A nő” című folyóirat cikkei alapján. Ez egyike volt a nemzetközi nőmozgalmat megosztó kérdéseknek, melynek aktualitását az I. világháború is kiemelte.






Elekes Irén Borbála egy másik, szintén Bédy-Schwimmer Rózsa szerkesztésében megjelenő lap, „A nő és a társadalom” ismertetésén keresztül mutatta be a magyarországi feminista egyesület és nőmozgalom kezdeteit és tevékenységét, azokat a szellemi hagyományokat, amelyek jó része mindmáig nem vesztett aktualitásából.






dr. Reisz László előadásában a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma keretében létrehozott Feminista Archívum célkitűzéseit és jellemzőit ismertette a források alapján elkülönítve a nőmozgalommal, illetőleg a nőkkel kapcsolatosan jelentkező felfogásokat.









A konferencia második felében elhangzó előadások az egyéni női életsorsok, illetőleg a nők életének speciális területein keresztül mutatták be a nők helyzetének alakulását, identitásuk változásait.






Sárai Szabó Katalin Vargha Gyuláné, Szász Póla életútját mutatta be, aki Szász Károly református püspök lányaként a Lórántffy Zsuzsánna Egyesület alapítójaként a hagyományos háziasszonyi szerepet cserélte fel az egyházi keretek között folytatott egyesületi munkára.






Borbíró Fanni a Teleki - De Gerando család történetének, Brunszvik Teréz, Teleki Blanka Emma és De Gerando Antonina életéből kiragadott epizódjain keresztül a 19. század történelmének fontos eseményeit mutatta be – női szemszögből.






Mátay Mónika előadásában a 19. századi Debrecen cívisvilágának házassági konfliktusait, válásait elemezte a fennmaradt válóperes iratok anyaga alapján különös tekintettel a férfi – nő kapcsolatokban jelentkező esélyegyenlőségre.






Szarka Eszter a diplomás női sajtó két világháború közötti jellemzőit ismertette, elsődlegesen a „mérsékelt feminizmus” képviselői által 1935-ben létrehozott „Magyar Női Szemle" című folyóirat tevékenységére, mely tudatosan is vállalva törekedett egy női elit identitásának kialakítására egy keresztény-konzervatív társadalmi közegben.






Kádár Judit a nőkről alkotott kép alakulását egyetlen folyóirat, az Új Idők alapján ismertette, rámutatva, miképpen tükröződnek a nőkkel kapcsolatosan jelentkező mindenkori hivatalos és félhivatalos elvárások, sztereotípiák a korabeli női sajtó hasábjain.









A konferenciát számtalan hozzászólással tarkított vita zárta le.