Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

György Ferenc
a SZENT LÁSZLÓ-KULTUSZ ÉS A FELEKEZETI ÁTJÁRHATÓSÁG ESÉLYEI TORDÁN ÉS A RÉGIÓBAN
A 19–20. SZÁZADBAN

 

Szent László kultusza a tordai és Aranyos vidéki egyházakban sajátosan alakult az évszázadok alatt. Nem csupán katolikus sajátosságként figyelhető meg, de protestáns környezetben is fellelhető. A reformáció alatt nem tűnt el, hanem az új vallási és történelmi környezetbe beleágyazva átértelmeződött.2 A szimbólumok és azok nyelvi értelmezése, valamint egymásra való hatása Torda különböző egyházaiban is nyomon követhető. A protestáns környezetben is, ahol a numinózis kizárólag Istenre vonatkoztatott, a népi vallásosságban mégis tetten érhető a hétköznapokban is. Lelkileg igénylik a szent hétköznapiságát. Olyan környezetben, ahol a szentek tisztelete adott, és formai ábrázolásuk kézzel fogható, nem idegenkednek ettől.

A Szent László-kultusz az Aranyos-menti világban sajátosan van jelen a népi hitvilágban. A regionális felekezeti átjárhatóság esélyeit tágra nyitja, tisztelete a helyi identitás igen jellegzetes tényezőjeként hat környezetére.3 A 20. század elején megerősödik a templomi környezeten kívül eső Isten-keresés. Ezért is hangsúlyt kap a „vissza a forrásokhoz", a genealógiai tendencia, a múlt feltárásának igénye.

Klasszikus példa erre Márton Áron 1938-ban, Tordán mondott kápolna-szentelési beszéde, amelyben kitér a környék vallásantropológiai értékeire, amelyek a történelmi múlt keretei között nagy fejlődésen mentek át. A lelki értékek kiemelésében hangsúlyos a hívő ember transzcendencia iránti igényét kiemelni. Hangsúlyozza, hogy az ember a profán világból kiemelkedve nem a természet imádatában, hanem az igaz Isten imádásában találta meg célját, és annak épített oltárt. „Én vagyok a te Urad és Istened s a te Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj" (vö. Kiv 20,2) - kezdi kápolnaszentelési beszédét. A hely szellemi kisugárzása, amely a kultikus gyakorlatokban előbb a pogányság, majd a keresztény értékekben kristályosodik, tisztul. A hegy, az oltár, az Istennek szentelt hely és építmény az embert az igazi hit és istenimádatban teszi teljessé. A prédikációból kitűnik, hogy Márton Áron tisztában van hallgatóságának vallási összetételével, ezért tudatosan választja ki a textust, és mindenki számára érthetően magyarázza. „Ezen a helyen is idézhetjük a történelmet. Ez a hely is évezredek történéseit és népeit látta... Felkínálja a gondolatot, hogy visszaszálljunk az emlékezés szárnyán abba a régmúltba.'4

A Szent László-legenda kultikus eredetéről a lokális és regionális környezetben Keszeg Vilmos írt tanulmányt.5 Igen gazdag forrásanyagot tár fel. „A szájhagyomány Aranyosszék folklórjában a Tordai-hasadék mitikus eredetét őrizte meg. A Hesdát patakában található Szent László pénzek, a Hasadék, a Hasadékot átszelő forrásvíz az isteni gondviselés bizonyítéka."6 Tágabb környezetben vizsgálja a jelenséget Vöő Gabriella Szent László-legendák a Tordai-hasadék környékének magyar népi kultúrájában című írásában.7 A Torda környéki falvak népeinek hitvilágát hozza elő a történelmi múlt emlékezetéből, mely befolyással bírt hitbeli és kulturális életük mindennapjaira.8

Szent László tiszteletét nem csak a mitikus és a verbális emlékek kapcsán emlegetik a néprajzkutatók. Közösségformáló vonatkozásáról ír Pap Domokos9 és Boros Fortunát:10 Torda Szent László városa. Ez a kijelentés nem csupán a 18-19. századi katolikus identitás tényezőire fekteti a hangsúlyt, hanem a reformáció előtti időkből az egész környéket meghatározó Szent László-tisztelet és -befolyás konkrét tényezőit fűzi egybe.

A lokális tárgyi emlékek között a legkonkrétabb a 13. században Újtordán Szent László tiszteletére épített templom. Szent László tisztelete többnyire a város újtordai részén meghatározó. Ma is a régiónak inkább a nyugati részében találunk az ő tiszteletére elnevezett helyeket, kutat, természeti látnivalókat. A templomi környezet múltjával a szakma jeles képviselői sokat foglalkoztak a közelmúltban. Művészettörténeti anyagának feltárásával legújabban dr. Weisz Attila művészettörténész foglalkozott. Egyházi vonalon Beke Antal tudós kanonok kutatásai értékesek. Beke a 19. század végén értékes adatokkal szolgál a reformáció előtti Torda egyházi és templomi életéről. A Szent László tiszteletére épült templomot 1204-re datálja, érvelése szerint a Rákos-pataki malom javadalmának nyolcadából tartják fent.11 Az újtordai Szent László-templom életét az Anjou Károlytól 1332-ben kapott kiváltságokkal rendelkező betelepített hoszpeszek és szász telepesek segítették. A sókamarától kapott évi járadékának újtordai egyházközségre vonatkozó adatai a pápai tizedjegyzék főesperesi okmányaiban igen jelentős összeggel szerepeltek. A plébániához tartozó porták száma 60, és birtokai is nagyban gyarapodtak. 1393-ból említi Mátyás Péter nevű papot, aki itt plébános.

A 13. században megkezdett templomot a 15. századi bővítéssel fejezik be. „1523-ban pedig a templom védőszentjét, Szent László királyt - „ecclesiae parochialis beati Ladislai regis" - említik".12 A jól jövedelmező sóbánya nemcsak a helyi egyház, hanem a kolozsvári ferences kolostor felépítését is nagyban segítette a reformáció előtti időben.13

A reformáció alatt Boros Fortunát szerint igen kiváló és felkészült hitszónokokat küldtek ide.14 A reformáció előtti időkből is tud a környéken a ferencesek jelenlétéről: „ezen a kerülethez a múltból gyér szálak fűzték a ferencrendieket".15 A vallási és szakrális tisztelet a reformáció alatt is tovább él Tordán, köszönhetően a főúri rétegnek és a Torda-aknai sóhivatal tiszti beosztottainak, valamint az örmény kereskedőkből álló kis közösségnek, akik átmentették a hagyományt és a hitet. Az örményeknek nagyon jelentős szerepük volt abban, hogy a 18. században a római katolikus plébániai élet helyreállt, majd a 19. század folyamán a katolikus közösség felekezeti identitástudatában megerősödött.

A 18. század elejéről fennmaradtak azok a nevek, akik a valláspolitikai helyzet adta lehetőségek kihasználásával főleg a szerzetesi élet újraindítását szorgalmazták. Ilyen gróf Mikes Mihály konfráter, aki az akkor még külön városrésznek számító egyházfalvi birtokán visszaállítja a pálos szerzetesi életet. A ferences rend újraélesztése Újtordán gróf Mikes Istvánnak, gr. Petki Rozáliának, a földbirtokos Szentkirályi Bors Mihálynak köszönhető.

Benedek Fidél szerint Torda környékének katolikus nemesi rétege a tordai katolikus egyház patrónusa is egyben, mert „a nemes urakat és embereket vallási kérdésben személy szerint a tiltó törvény nem érte el". Györffi Pált idézi: „A nagy nádégésben a helytállással megmenekültek. meg nem inogva, s meg nem félemledve, az ősi katolikus hitben állhatatosak maradtak./ Domini Catholici una cu Siculis in perenti constantesque in Fide Romano Catholico perseveraverunt."16

A hitbuzgó katolikus világiak segítsége mellett a reformáció után mégsem ment sem a rendházépítés, sem a pasztoráció.17 Pedig a „környék nagy paphiányán úgy segítettek, hogy Tordára három papot küldöttek, akik időnkint a közeli falvakat"18 is ellátták. Ezek között a legnevezetesebb ferences az 1740-es években a gyergyószentmiklósi Györffy Pál, aki fellendítette a Szent László-tiszteletet és a kolostori életet.

A katolikus lelki élet újraindítása akadozott, eredményei kezdetben nem látványosak. A szerzetesek csakis az egyszerűbb népi rétegen belül jártak sikerrel. Lassan tudatosul bennük, hogy egy erős protestáns identitású városi környezetben kell megállniuk a helyüket. Fontossá válik, hogy Újtordán a Szent László-tisztelet ismét meghonosodjon. A ferences domus historia szerint „Az alapkő 1735-ben letétetett Sz. László magyar király tiszteletére, Tisztelendő Grilis vikárius és H. János úr által".19 Szent László tiszteletének kiváló világi patrónusai a Cserey és a Miske család. Az előkerült domus historia anyagából kiderült, hogy a „Sz. László oltár Br. Miske Imrétől van emelve. Cserei Elek festette, aki Királyi tábla obssesora. Festését még patronálta Cserey Farkas, Garabányai Ágnes".20

A Szent László-tisztelettel párhuzamosan a Mária-tisztelet és -oltárkép21 igen értékessé válik a tordaiak számára. A ferences atyák írják, hogy „A Mária oltárnak igen kitűnő patrónusa volt Br. Jósika Lászlóban. Hogy milyen tiszteletben állott eddig Máriának ezen képe, mutatja a rajta csüngő sok ezüst votum".22

A későbbiekben a ferenceseknek a Szent László iránti tisztelet fontos feladatot jelent. Igyekeznek kiemelni a mítoszok világából, a szenteket megillető, kellő tiszteletre sarkallják a vallásgyakorlatban a híveket. Az újtordai környezetben igen kedvezően alakul a Szent-László-i örökség kultusza. Megállapítható, hogy ha a szent iránti tisztelet tiltott is a protestáns egyházi környezetben, a mindennapokban, a múlt értékeinek átmentésében vallásantropológiai jelentőséggel bír.23

A Szent László-kultusz átgyűrűzik az iskolai oktatásba is. Fogarasi püspök az egyházi iskolák felvirágoztatásán fáradozott.24 Különösen az 1866-os státusgyűlést követően eltökélten tett meg mindent a regionális oktatásért. Sűrűn levelezett a plébánossal iskolaszervezés és nevelés ügyében. A lelkiségi élet területére vonatkozóan több kérdést tett fel a plébánosnak, nemcsak a városban lévő felekezeti oktatásra vonatkozóan, de érdekelte a környékbeli szellemi kisugárzás és hitfelfogás is. Konkrétan az, hogy mi a tordai unitárius felekezetű iskola sikerének nyitja. Támogatta a Szent László-tiszteletet, amit a ferencesekkel karöltve sikerült visszahozni a népi köztudatba. A templomnak adományozott lobogókon a Szent Lászlót ábrázoló képek, ötvösmunkák bizonyítják, hogy ápolták, tudatosították a tordaiakban a magyar szent király tiszteletét.25

Az egyleti élet, a vallási társulatok önszerveződésük sajátos kereteivel biztosították az egyházközségen belüli lelkiséget Tordán. Különösen a már említett Fogarasy püspök buzdította az egyházmegyei papságot a magyar nyelvterületen létrehozott egyesületi életre.26 Szent László tiszteletének megerősödése27 újabb lendületet kapott az 1861-es püspöki körlevél nyomán, a püspök az 1666/1861-es leiratában ezt a „vallásos és hazafias társulatot" Erdély védőszentjének pártfogása alá helyezte. Ugyanabban az évben szeptember 27-én Tordán meg is alakult a társulat.28 Az 1342/1870. számú körlevélben „a t. Lelkész uraknak ezennel meghagyván, hogy a plébániák kebelében létező sz. László-társulati tagok betűrendes teljes névjegyzékét most folyó évi Julius 15-ig, ezen túl pedig évenként október hó elején a püspöki hivatalhoz rendesen felküldeni el ne mulasszák".29

A gyulafehérvári egyházmegye határain belül működő hitbuzgalmi életet elemezve azt látjuk, hogy különösen az örmény magyarok ápolták a Szent László-tiszteletet. A rájuk jellemző szervezői képesség, az egyesületi élet kézbentartása, az anyagi források előteremtése látványos eredményeket mutat a Szent László Társulat életében, és ez a városi életben kedvező visszhangra talált. Ezzel a 19. század végén, a milleniumi ünnepkör kapcsán újra felerősödik a Szent László-kultusz. Még Torda város címeréből, a címerpajzsból sem hiányozhat mint a régió pártfogója Szent László emblematikus alakja.

A 20. század első felében a kulturális és vallási életet alakító tényezők vizsgálatában az látszik, hogy a tordai ember sajátosan tudott azonosulni Szent László alakjával. Egyfelől a lovagiasság, a nemesi élet vált eszményképpé, másfelől a hétköznapi ember a szent életében ráismer saját sorsára. Ez a közös életérzés a szent iránti tiszteletet akkor is erősíti, amikor annak tiszteletét templomi környezetben nem gyakorolták. Ez az időszak a tordai előkelő vagy kultúrember számára a profán és szakrális múlt felértékelését jelenti.30 Egyre gyakoribb a múltbeli emlékek gyűjtése és dokumentálása.31

Összefoglalásként elmondható, hogy a Szent László-kultusz a 20. század küszöbén identitást erősítő tényezőként jelentkezik. A Szent Lászlóhoz fűződő legendák még vonzóbbá tették a ritka szépségű táj megismerésének lehetőségét. A polgári réteg szívesen keresi fel a legenda világából elhíresült hasadékot és Szent László forrását is. Az egyházközség tervbe veszi, hogy a Szent László ünnepének megszervezése délutáni programjaiba kerüljön bele a Tordai-hasadék meglátogatása is.32

A Szent László-tisztelet verbális és tárgyi kutatása a 20. század utolsó évtizedeiben újra reneszánszát éli.33 A református és unitárius templomok feltárt freskótöredékei nem kuriózumok, de az akkori hitéletet gazdag képanyagban ábrázolják. A monográfiák és a népi hitélet szakralitásával foglalkozó kutatások fontos mutatói annak, hogy ezek valóban a nemzet kultúrkincsei.34 A helyi és a regionális kutatásra vonatkozóan igaz Torda vonatkozásában Keszeg Vilmos megállapítása, miszerint „a romok és műemlékek felfedezésével egy időben történik meg az orális történelmi emlékezet feltárása és feldolgozása".35

 

Jegyzetek

1 A tordai Szent László-búcsúk kedvenc himnusza, amely az ősök hagyományait támasztja alá. Entz Gáza szerint „a határjárások leírásai összhangban állnak azzal a véleménnyel, amely szerint az ótordai egyház építése a keresztes lovagoknak tulajdonítható." Entz Géza, Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár 1996, 61.

2 A szakrális kommunikáció tematikájához ld.: Vik János: Párbeszéd és igazság viszonya az egyházban, Szakrális kommunikáció: A transzcendens mutatkozása. Typotex Elektronikus Kiadó, Budapest 2007, Szerk. Korpics Márta-Szilczil Dóra, 143.

3 Torda és környéke vallási életének kisugárzása a történelmi időkben változik. Frederic Debuyst A hely szelleme a keresztény építészetben című tanulmánykötetében Christian Norbert-Schulz Genius Loci című, 1979-ben megjelent művét idézi ebben az összefüggésben. Szerinte „a hely szelleme azt jelenti, hogy újra párbeszédet kezdünk a városi és természeti környezet egyedi jellegzetességeivel, hogy aztán mi magunk is tudatosabban figyeljünk mind a teremtett világra és annak Teremtőjére, mind pedig az emberi alkotásra - akár erősnek érezzük, akár gyengének. Így aztán egyszerre jutunk majd a tisztelet és a megkülönböztetés iskolájába". Fréderic Debuyst: A hely szelleme a keresztény építkezésben. Pannonhalma 2005, 6.

4 A Márton Áron által mondott nagy hatású beszédre még sokan emlékeztek az idősebbek a 20. század végén is. Keszi-Harmath Sándor a Keresztény Szóban írt cikket (Keszi-Harmath Sándor: A tordai bányafürdő nyaralója. Lásd: Keresztény Szó, 1990. 1. évf. 1. szám. 7.), melyben képekkel dokumentálja az 1938-as kápolnaszentelést és annak körülményeit. A Márton Áron-beszéd később került elő, melyre Marton József hívta fel a figyelmet ,(lásd Márton Áron-hagyaték). A Keszi-Harmath-féle cikk szerint Márton Áron kápolnaszentelési beszéde kiváló reprezentációja a regionális múlt felidézésének a vallásantropológiai narratívák tematikájában. „Felkínálja a gondolatot, hogy visszaszálljunk az emlékezés szárnyán abba a régmúltba. A tudomány a hátramaradt sóból, homok- és mészkőrétegekből s a Szent László pénzekből megállapítja ezt."

5 Keszeg Vilmos: A Tordai-hasadék és mondaköre. http://lexikon.adatbank.ro/tematikus/szocikk.php?id=89 Letöltés ideje: 2016. aug. 2. Keszeg tanulmányaiban kitér arra, hogy a 19. században már előszeretettel foglalkoztak a természeti látványosságáról és mondavilágáról híres Tordai-hasadékkal. Lásd: Bucsánszky Lajos: A tordai hasadék, vagy: Isten ítélete. Pest 1857; Borbély Sándor: Torda-aranyosszéki népmondák. Erdély II. (1893). 10, 358-360.; Uő.: A Torda-hasadék. Kolozsvár. VIII. (1894) 258, 1-2. A 20. század első felében ebben a témában közzétett irodalom: Pap Domokos: Torda és környéke. Turista kalauz. Torda 1909; Tulogdy János: A Tordai-hasadék. Az Erdélyi MúzeumEgyesület Emlékkönyve. Cluj-Kolozsvár 1939, 89-94.

6 Keszeg: A Tordai-hasadék és mondaköre.

7 Vöő Gabriella: Szent László-legendák a Tordai-hasadék környékének magyar népi kultúrájában. Erdélyi Múzeum, 1-4 (1992), 66-72.; Uő: Természet - mitológia - kulturális szimbólum. A Tordai-hasadék mitológiája. Ethnographia, 3-4. (1992), 177-205.

8 „Mészkő, Szind, Szentmihályfalva, Túr, valamint Alsó- és Felsőpeterd községekben a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején végzett kutatásaink nyilvánvalóvá tették, hogy a népi kultúrában érzékelhető mitikus szemlélet, mely még ma is befolyásolja a kultúra jelenségeinek alakulását, szerveződését." Vöő: Szent László-legendák a Tordai-hasadék környékének magyar népi kultúrájában. 66.

9 Gyallay Pap Domokos (1880-1970) író és történész a tordai és kolozsvári unitárius pedagógiai pályája során válik igen ismertté. Az első világháború előtti Torda irodalmi és közművelődési életének meghatározó alakja. Kiváló tanulmányait az Aranyosvidék hetilapban jelenteti meg. Torda történelmének és környék kultúrájának kiváló ismerője.

10 Boros Fortunát (1895-1953), az 57 évesen kommunizmus áldozatául esett ferences tartományfőnök, kiváló történész. Több mint húsz tanulmánykötettel és közel háromszáz cikkel az Erdélyi Szent Istvánról elnevezett ferences rend szakmai tekintélyét emelte. Az 1932-1948 között

Kolozsváron töltött időszakában sokat jár Tordán és szorgalmazza a ferenceseket a domus historia rendszeres írására. Ennek az időszaknak a történetét igen nagy részletességgel írták meg a tordai ferencesek.

11 Weisz Attila: Megjegyzések az újtordai református templom periodizációjához. Budapest 2009, 21.

12 Bicsok Zoltán: Torda város története és statútuma. Csipkés Elek kézirata 1823-ból. Kolozsvár 2001 (Erdélyi Tudományos Füzetek 229), 76. Vö. Weisz Attila: Torda - egy középszerű középkori város topográfiája és anatómiája. Cluj 2013, 34.

13 Benedek Fidél a tordai Hospicumról beszél, miszerint 1531-ben a váradi káptalani gyűlésen engedélyezik egy említett ház használatát. De ez még nem kolostor jelleggel működik, csak a missziós megszálló hely aranyosszéki központtal. Acta Aepistuli. Nagyvárad 1531: „Lanus de Thorda Fratribus pro hospico asignata habestur." Idézi: Benedek Fidél: Az erdélyi ferences rendtartomány. II. Kolozsvár 2002, 80.

14 Boros Fortunát: Erdélyi ferencrendiek. Koloszvár 1927, 40.

15 Uo., 210.

16 Benedek: Az erdélyi ferences rendtartomány, 193.

17 „A házvásárlás sokba került. Protestáns környezetben későn foghatott hozzá, hogy szent László városában szent László tiszteletére templomot építsenek." Boros: Az erdélyi ferences rendtartomány II., 40.

18 Uo., 132.

19 Weisz Attila: Ferences kolosor. Torda. http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=397

Letöltés ideje: 2016. december 24.

20 TFK. Historia Domus Residentiae Torda ab anno 1931, 3. A templom főoltárának és Szent László képének eredetét Weisz Attila művészettörténész tanulmányozta. A témában fontos irodalom: György József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Kolozsvár 1930; Veöreös András: XVIII. századi ferences kolostorok Erdélyben. ÉpítésÉpítészettudomány 3-4, 325-339; Weisz Atilla: Megjegyzések az újtordai református templom periodizációjához, CentrArt, Budapest 2010, 43-49, Weisz: i. m.

21 „Az oltár felső részén négykaréjos kartusban kisebb olajfestmény, Mária megkoronázása látható. A Mária alakja alatti felhőn az Ex Voto (hálából) felirat olvasható. A magyar szentek szobraival díszített, Szent Lászlónak ajánlott főoltáron nem véletlenül tűnik fel a magyarok nagyasszonya." Weisz: i. m.

22 TFK. Historia Domus Residentiae Torda ab anno 1931, 3. Szent László Mária tiszteletére vonatkozóan Kerny Terézia tanulmányában írja: „Történelmi, régészeti tény, hogy az uralkodó székesegyházat, templomokat, kápolnákat alapított a Boldogságos Szűz emlékére. Úgynevezett első törvénykönyvének 38. Paragrafusa: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Szűz Mária születésének kötelező megünneplését írta elő." Kerny Terézia: Szent László hódolata Szűz Mária előtt. http:// plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/ghesaurus-1/Kerny-Ghesaurus. pdf Letöltés ideje: 2016. dec. 25.

23 Vik János szerint „a vallási közösséget úgy határozom meg, mint amely hordozója mindannak a felkészültségnek, mely az egyének számára a transzcendenshez való hozzáféréshez szükségesek. A konfesz-sziók a szakrálisban azokat az elérési módokat rögzítik és tartják fenn, melyek segítségével a transzcendens észlelhetővé, kommunikábilissá válik az ember(ek) vagy emberek egy adott csoportja számára. Olyan szignifikációkat kell ezalatt érteni, melyek rendszerbe helyezik a közösség transzcendensre, s ezzel szoros kapcsolatban az élet értelmére vonatkozó tudását." Vik: Párbeszéd és igazság viszonya az egyházban, Szakrális kommunikáció: A transzcendens mutatkozása, 101.

24 Marton József: Fogarasy Mihály erdélyi püspök élete és munkássága. Gyulafehérvár 2005, 58.

25 Ezek közül egy templomi lobogó Szent Lászlót ábrázoló festett képe és egy ezüstözött kehely igen értékes tárgyi emléke a Szent Lászlótiszteletnek. A Csíky-féle kehely, melyet 1810-ben Csiki Márton és Csiki Antal renováltatott, valószínű, hogy az 1700-as évek közepéről való. A rajta lévő ötvösmunka a Szent László-címeres motívumokkal igen gazdag díszítésű.

26 Marton: Fogarasy Mihály erdélyi püspök élete és munkássága, 65.

27 „Kérdezze meg a lelkipásztor, ha vajon hajlandóaké egy magának ily szent és üdvös célért ezen chatolika társaságba lépni." TRKPL. 666/1861, Körlevelek, 2. p.

28 A társulat megszervezése a megadott utasítás szerint szerveződik világi elnökkel, pénztárnokkal, jegyző kinevezésével a mellékelt Sz. László társulati értesítő szabályzata szerint. Vö.: TRKPL. 666/1861, Körlevelek, 2.

29 Uo.

30 „[...] Az én elméletem szerint a szent egy kognitív kategória. [...] Kell egy empirikusan kezelhető elmélet arra vonatkozóan, hogy melyek az alapvető jellemzői a 'szent' létrejöttének az emberi viselkedésben." (Anttonen, 2004, 18-22). In: Vik: Párbeszéd és igazság viszonya az egyházban, Szakrális kommunikáció: A transzcendens mutatkozása. 55.

31 „S ha szárnyakat ölthetnénk, amelyekkel visszaszállhatnánk a történelem homályba vesző mélységeibe, és ha szemet kapnánk, amellyel a lelkekbe és a falak mögé tudnánk nézni, ámulva látnánk, hogy nem volt a földnek olyan lakott pontja és nincs a napnak az az órája, amikor imádkozó emberek ne térdelnének, imádságra kulcsolt kezek ne nyúlnának és meghódoló, alázatos szívek ne fohászkodnának az ég felé." In: Márton Áron hagyatéka, 68.

32 Márton Áron mint egyetemi hitszónok Kolozsvárról az ifjúsággal gyakran kereste fel a Tordai-hasadékot és Szent László kútját. A Botár Gáspár plébánossal való jó kapcsolata még gyakoribbá teszi a tordai látogatásait. 1935. február 15-én a Tordán megalakult Kolping Egylet avatójára és az azt megelőző háromnapos lelkigyakorlatra Botár Gáspár Márton Áront hívta. A levél Botár és Márton Áron jó viszonyáról tanúskodik. Kitűnik, hogy Márton Áron többször járt Tordán és a Tordai-hasadékban. A neki címzett levél így szól: „Kedves Áron! Rád gondoltam újra, ha lennél szíves elvállalni ezt. S hogy az idő jól ki legyen használva délelőtti időben híveimnek is tartanál egynéhány konferencia beszédet. Ha csak teheted feltétlenül vállald el... Ui. mikor rándultok ki?" TRKPL. Botár Gáspár levelei.

33 Lángi József Szent László ábrázolásairól című tanulmányában írja, hogy „az elmúlt két évtized intenzív művészettörténeti kutatásai Szent László kultuszának és ikonográfiájának vonatkozásában is rendkívül sok új, eddig ismeretlen szemponttal, adattal, ábrázolással gazdagították isme rete in ket" http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/28680/EME_D0LG2011-2012_ LangiJozsef.pdf? sequence=1 (2016. dec. 25.)

34 „A legitimáció kérdése pont arról szól, hogy egy közösség csak akkor mondja bizonyos tapasztalatokra azt, hogy az (vagy abban) mutatkozás volt, ha az leírható szakrális felkészültsége mentén. Ekként látva, a szakrális azokat a felkészültségeket foglalja magában, melyek segítségével a mutatkozó transzcendenst az egyén, illetve közössége saját kultúráján belül kezelni tudja, azaz egyfajta eszközkészletet jelent." Robu Magda: Párbeszéd és igazság viszonya az egyházban, Budapest 2007, 143.

35 Keszeg Vilmos: Az Aranyosvidék-konferencia, In: http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=104 (2017. április 19.)

 

 

Keresés a Katholikos oldalain