Józsa Attila
eLJÖN AZ IDŐ…
Eljön az idő, hogy berozsdáznak gondolataink,
Eljön az idő, hogy hitelbe sem kellenek szavaink,
Eljön az idő, hogy a fák sem köszönnek már nekünk,
Eljön az idő, hogy választ nem kapunk, csak kérdezünk,
Eljön az idő s belebotlunk a tiltott szerelembe,
Eljön az idő, hogy otthonosan mozgunk a verembe,
Eljön az idő, hogy fényévekben mérjük a reményt,
Eljön az idő s megszólítjuk a legszegényebb szegényt,
Eljön az idő s zálogba adjuk megmaradt hitünk,
Eljön az idő s a koldus mellett továbbsietünk,
Eljön az idő, hogy fájni fog a legőszintébb szó,
Eljön az idő, hogy égetni fog talpunk alatt a hó,
Eljön az idő, hogy ritkább lesz körülöttünk a lét,
Eljön az idő, hogy nem tudjuk már, mi legyen a tét,
– s mikor kálvária lesz az út az első utcasarkig,
ünneplőbe öltöztet a Vers tetőtől talpig!
Keresés a Katholikos oldalain
|