Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Patka Mária sa
sEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÍTÉLET HELYETT

 

A szerző a Segítő Nővérek Kongregációjához tartozik, Gyergyóditróból származik és jelenleg a bécsi közösségben él, ahol lelki programok és renden belüli feladatkör ellátása mellett szociális munkásként dolgozik más szerzetesnőkkel együtt a SOLWODI (Solidarity with Women in Distress) intézményen belüli védett otthonban.

„Jézus lehajolt és ujjával írt a földre... Én sem ítéllek el." (Jn 8, 6b.11b) -Jézusnak e cselekedete és hozzáállása a „bűnös asszonyhoz" kísér és lenyűgöz, amikor hasonló helyzetű nőkkel találkozom munkahelyemen. Olyan hozzáállás ez, ami nem volt jellemző az akkori kor szellemére: ítéletmentes, bátorító, felszabadító hozzáállás, amelyben új lehető -ség, egy új élet kezdete születik meg.

Itt most konkrétan Florentinára (kitalált név) gondolok, aki Kolozsvár környékéről származik. Ő érettségi után próbált olyan munkahelyet találni, ahol elegendő pénzt tudna keresni, hogy megengedhesse magának a továbbtanulást. Majd hallott egy munkalehetőségről Bécsben, ahol bárban kellene felszolgálnia. Kihasználta a lehetőséget, összespórolt pénzét odaadta a közvetítő személynek, majd elkerült abba a bizonyos bárba. Aztán kiderült, hogy amit tőle kérnek, az nem felszolgálás, hanem prostitúció. Meg volt szabva az összeg, amit a futtatójának egy éjszaka le kellett adnia, és ha nem adta le vagy ha nem akart „dolgozni", akkor a futtatója elverte, bezárta, éheztette, nem engedte aludni. Ilyenkor ő Istenhez kiáltott, kérte őt, hogy segítse ki onnan. Aztán három hét után sikerült kikerülnie. Ő azok közé a kevesek közé tartozik, akik nagyon gyorsan felismerik, és használni is tudják a lehetőséget, hogy kiszálljanak. Ami emellett sokat számított: a cím, amely a személyi igazolványán szerepelt, már nem aktuális - sem őt, sem a családját nem találják meg ott.

Amikor hozzánk került, a SOLWODI védett otthonába, nagyon ki volt merülve fizikailag, lelkileg, érzelmileg, le volt fogyva, arcán kék foltok és duzzadások voltak. Ekkor nem volt külön, szabad szoba számára, de őt ez sem zavarta abban, hogy 20 órát végigaludjon. Aztán rá két napra már képes volt gondolkodni, tervezni, hogy mit szeretne kezdeni életével. Úgy döntött, hogy visszamegy a szüleihez, és otthon más munkahelyi lehetőség után néz, hogy továbbtanulhasson. Ő egy a szerencsésebbek közül, akik az emberkereskedelem és kényszerített prostitúció áldozati hálójába beleestek - neki sikerült kijönnie onnan.

A SOLWODI (Solidarity with Women in Distress - szükségben lévő nőkkel való szolidaritás) Florentinaéhoz hasonló nehéz helyzetű nőket támogat abban, hogy újratervezhessék, felépíthessék életüket. Dr. Lea Ackermann, német származású, az Afrikai Miasszonyunk rendjéhez tartozó nővér alapította akkori tartózkodása helyén, Kenyában, 1985-ben. Majd Németországban, Romániában (Bukarestben) és Ausztriában jött létre ez az intézmény, ahol szerzetesnők fognak össze, hogy komplex problémakörbe bekerült nőknek segítsenek. Németországban és Ausztriában főleg tanácsadás és a védett lakhatási lehetőség nyújtása a fő feladatköre a SOLWODI munkatársainak, míg Romániában, Bukarestben a prevenciós munka is lényeges velejárója.

A SOLWODI egyesületet Romániában 2009-ben hozták létre. Célja a nők és gyermekek jogaiért való kiállás, a visszaélések veszélyének csökkentése, a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem áldozatainak védelme pszichológiai, jogi, szociális és lelki eszközökkel.

Megalapítása óta számos információs kampányt bonyolított le a családi erőszak hatásainak témaköréről. A honlapjukon megtalálható típusnyomtatvány révén kialakult egy pszichológiai és jogi tanácsadási tagozat, amelyet igénybe vesznek mind az áldozatok, mind a hozzátartozóik. Egyaránt hasznos azoknak a nőknek a számára, akik személyes tanácsadáson vesznek részt, és akiknek ez kiegészítő lehetőséget jelent, illetve azok részére, akiknek szintén szükségük van az információkra, de távoli helységekben élnek.

A központ programjai négy területet ölelnek fel: tanácsadás áldozatoknak és hozzátartozóiknak, rehabilitáció a családon belüli erőszakot szenvedetteknek, szakemberek számára szervezett képzések és a nőkkel szembeni erőszak megelőzését célzó kezdeményezések.

A szociális tanácsadás a munka- és iskolakeresésben, egészségügyi és társadalmi szolgáltatások felkutatásában segít. A pszichológiai tanácsadás magába foglalja az egyéni, családi és csoportos alkalmakat, illetve nevelési konzultációt. A jogi tanácsadás célja megismertetni a létező törvényes utakat és jogokat, illetve segíteni a hivatalos papírok kiállításában.

Ferenc pápa 2015. február 8-án az emberkereskedelmet a civilizált társadalom szégyenének nevezte. Valóban az, ha belegondolunk, hogy az ember embertársát árucikkeként kezeli. A prostitúcióra kényszerítettek száma az emberkereskedelem áldozatainak nagy többségét teszi ki Európában. A fogyasztói társadalmunk gondolkodásmenete ezt a tényt húzza alá: hisz mindent meg lehet venni. Hogy a kényszerített prostitúció Nyugat- és Közép-Európában ennyire virágozhat, ez nemcsak a hátrányosabb helyzetű személyek naivságáról, tudatlanságáról, az őket kihasználó szervezetek brutalitásáról szól, hanem azokról a személyekről is, akik ezt a kínálatot igénylik.

Florentina viszonylag szerencsésebb helyzetben volt, hiszen ő hetek után képes volt ebből a hálóból kiszabadulni. A magyarországi Ilonának (kitalált név) több év után sikerült eljönnie. Futtatóját feljelentette, a hazamenésre nem is gondolhat, hisz veszélybe kerülne, ha megtalálnák. Viszont neki is sikerült két év után odáig eljutnia, hogy saját lakása, munkahelye lehessen.

Kik ezek a nők, ezek a lányok, miért kerülnek ilyen helyzetbe? Jobb életminőségről álmodnak, lehet, hogy egy ideált hajszolnak a „jobb és könnyebb világról". Többen otthonban nőttek fel, többüket már gyerekkorukban szexuálisan bántalmaztak. Vannak, akik tudják, hogy mire vállalkoznak, ők viszont mindenféle ígérgetésben hisznek. Lehet, hogy először találkoztak valakivel, akiről eleinte úgy tűnik, hogy szereti őket - aztán a szép jövő reményében elkezdik ezt a munkát. Viszont amikor rájönnek (általában elég korán), akkor veréssel, pszichés nyomással kényszerítik őket rá. Legtöbbször nem beszélik az ország nyelvét. Olyan személlyel is találkoztam, aki nem tudta, hogy melyik városban, országban tartózkodik. Az ország törvényeit sem ismerik, így tele vannak félelemmel: egyrészt félnek a futtatótól, másrészt meg bizalmatlanok a hatósággal szemben is. Ez ördögi kör, amelyből nagyon nehéz a szabadulás. De van, akiknek sikerül.

Ezek a szörnyűségek nem csak filmekben vagy egy távoli világban, hanem a mi városainkban, parkjainkban, utcáinkban történnek. Lehet, hogy pont a szomszédságból valaki kezd el arról mesélni, milyen jó lehetőséget talált arra, hogy külföldön pénzt keressen, aztán egy idő után meg szerencsésebb esetben is összetörve jön vissza. Ekkor rajtunk áll, hogy miként reagálunk: Követ ragadunk, ítélkezünk, vagy pedig Jézus magatartását követjük, akinek hozzáállásával az asszony méltósága elkezdett gyógyulni?

Nemcsak keresztényként, szerzetesként, hanem emberként is kötelességemnek éreztem, hogy beálljak azok közé, akik segítenek ezeken a személyeken. Feladatköröm szociális munkásként nagyon sokrétű, amelynek a lényege a stabilizációs fázisban való támaszadás. Ez konkrétan segítő beszélgetést, tanácsadást, hivatalos papírok rendezését, német nyelvtanulási lehetőségek keresését, ha szükséges, a rendőrségre, a bíróságra való elkísérést, majd később munkakeresésben, lakáskeresésben való támogatást foglal magában.

Mindezek mögött nagy titokként élem meg azt, ahogyan Isten jelen van a bajba jutott emberek életében, ahogyan hívja őket, ahogyan visszaszereti őket az ő irgalmasságába, abba az emberi méltóságba, amely minden teremtményének ingyenes ajándéka, ahogyan visszavezeti őket lépésről lépésre az életbe, akkor is, ha ez „rejtett utakon" történik.