Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Tamási Zsolt
aZ 1848-AS NEMZETI ZSINATI TEMATIKA ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS KÖVETÉSE1

 

The preparation and ways of following the syllabus of the1848 National Synod

A national synod in the Hungarian Catholic Church had already been planned before the revolution of 1848. Even before the synod was declared the dioceses had made very concrete plans. The impetus came from the situation of the clergy as well as from the political, historical and social context. Even though the synod was a national one, each diocese treated the issues its own way, accepting or refusing the general policies.

Keywords: national synod, diocese, syllabus, clergy, revolution.

 

A szerző a BBTE RK Teológia Kar végzettje, 2005-ben védte meg doktori dolgozatát. Tanárként dolgozik Marosvásárhelyen. Posztdoktori kutatást végzett az MTA Történettudományi Intézetében, kutatási témái: az 1848/49-es forradalom katolikus egyháztörténeti vonatkozásai, az erdélyi egyházmegye története.

Az 1848-as magyar nemzeti zsinat lehetőségét a forradalom kezdetén már tervbe vette a magyar katolikus egyház. Még mielőtt a zsinat hivatalos meghirdetésére sor került volna,2 nagyon korán konkrét tervek kidolgozásával találkozunk a magyarországi egyházmegyékben. A zsinati terv konkretizálódásához szükség volt arra, hogy a kezdeményezést valaki(k) felvállalja(k). 1848-ban több tényező is beazonosítható a kezdeményezés hátterében. Ezek közt találjuk a háttérből folyamatosan jelentkező igényt, hogy az utolsó, 1822-es nemzeti zsinat életbe nem lépett határozatait érvényesíteni próbálta a papság. Ennél sokkal konkrétabb tényezőnek tekinthető, hogy az 1847/48-as pozsonyi törvénykezés egyházat érintő törvénycikkelyei,3 miközben előrevetítették a jozefinista jellegű állami beavatkozások eltörlésének a lehetőségét, egyúttal a tizedvesztéssel és a vele járó állami kárpótlás lehetőségével, illetve a főkegyúri jog gyakorlatában a miniszteriális rendszer bevezetésével más formában jelezték az állami ellenőrzés lehetőségét. Ezért is jogosan, az érdekvédelem formáit keresve, a felsőpapság eljutott a zsinati szintű érdek- és véleményegyeztetés megfogalmazásához. Szintén fontos tényezőnek tekinthető, hogy az egyházi sajtóban, a Religió és Nevelésben már április elején Danielik János főszerkesztő cikksorozatában egyértelműen megfogalmazódott, hogy a bekövetkezett változások miatt elengedhetetlen a zsinatok tartása, egyházmegyei, tartományi, sőt nemzeti szinten is.4 A cikksorozat hatására az egyházmegyés papság igényelni is kezdte az egyházmegyei zsinatokat, kérésével kezdetben az érdekérvényesítés miatt szintén ezt a formát támogató egyházfők is egyetértettek.5 Az egyszerre több irányból is érkező felhívások eredményeként minden egyházmegyében a katolikus papság konkrét javaslatok sorát kezdte kidolgozni, sorba helyezve azokat a megoldandó problémákat, amelyek rendezésére a zsinati keret lehetőséget biztosíthatott.

Viszont az egységesen jelentkező igény a zsinatra nem jelentette azt, hogy egységes reformtervek fogalmazódtak volna meg. A májusban és júniusban tartott espereskerületi, illetve egyházmegyei tanácskozások során megfogalmazódó tervek mellett a legradikálisabb törekvéseket még a világi sajtó útján is terjeszteni kezdte az alsópapság.6 Az egyre több témát felvető egyházmegyei papság által kidolgozott javaslatok miatt az egyházmegyék vezetői kénytelenek voltak, a javaslati témák skálájának szűkítésével, egy egységes szempontrendszert kidolgozni. Ebben a Religió és Nevelés cikkei mellett több főpásztori körlevél is kivette a részét. A zsinati tematikát illetően a Religió és Nevelésben Danielik János a zsinatokról írt cikksorozatának harmadik részében csak annyit fogalmazott meg, hogy a zsinati tematikát pontosan körülhatárolni lehetetlen, az irányelv szerinte csak az lehet, amit a korszükséglet előír.7 Röviden megpróbálva ezt a nagyon tág értelmezést leszűkíteni, kifejtette, hogy az országban bekövetkező változások miatt aktuális témák mellett inkább a belső reform a lényegesebb, értve ez alatt a papság megújulását, az egyházmegyék ellátását rendezett, buzgó és tanult papsággal. Ezt a gondolatot erősítette meg Egyházmozgalmaink című cikkében Kovács József, május 14-én.8 A tanult papság igénye ezzel egy időben más éllel is megjelent. A kalocsai egyházmegye felső-tiszai kerülete a papnevelés reformját vetítette el9 beadványában, amelyről a Religió és Nevelés május 14-én tudósított is.10 Ez a beadvány ugyanakkor a radikalizmus korai képviselője is lett, amikor megfogalmazta, hogy a püspöki vizitációkat elhanyagolják, kifogásolva azt is, hogy a zsinat helyett a gyakorlatban a püspöki konzisztórium gyakorolja a hatalmat.11

A felelős egyházfők részéről történő első szabályozási kísérletek között említhető, hogy a radikális reformokat szorgalmazó budapesti alsópapság beadványára reagálva Kunszt József esztergomi helynök rámutatott, hogy a megújulás lényege nem a külsőségek és mellékes érdekek képviselete, vagy az egyházi dolgoknak a világihoz való alkalmazása. Elvetve a túlzó kéréseket, kifejezte rosszallását, hogy éppen most, amikor az egyház érdekeit kell védeni, ilyen mellékes kérdésekkel ostromolják, s főleg hogy ennek mindenféle úton történő terjesztésével egy belső egyházi ellenzéket kezdtek kialakítani. Szerinte azzal, hogy világi szintre vitték az egyház belügyeit, fegyvert adtak azok kezébe, akik az egyházi rendnek az ilyen szakadások általi gyengülését remélik. Az egri papság május 5-ei beadványa, csatlakozva Kunszt József helynök meglátásához, ugyanazt a gondolatot emelte ki: az egyházi elöljárókkal szoros kapcsolatban, zsinaton kell megoldani a problémákat. Ők is elvetették a más megoldásokat.12 Az egri helynök, Lévay Sándor, május 6-án kelt körlevelében, egyetértve az egri papsággal, szintén kihangsúlyozta az egység fontosságát, körvonalazva néhány zsinati témát is.13 Az alsópapság egyre intenzívebb beadványai állhattak a veszprémi püspöki figyelmeztetés hátterében, amikor Zichy Domokos megyéspüspök az egyházmegyei tanácskozás egy héttel való eltolódásáról értesítve a papjait, megfogalmazta, hogy „lesznek tán eltérő nézetek; de a közcél mindnyájunk előtt egy lesz: egyházunk java, hitünk diadala, s ez által szeretett hazánk boldogsága. Úgy-e nem fogtok meghazudtolni? Úgy-e szép reményeim nem hímes álomképek? Oh, nem; június 14-dike bizonyságot teend szavaim felől."14 Ugyancsak az alsópapság radikális reformjavaslataival szemben már április során a Religió és Nevelésben Szabó Imre vezércikkében kiemelte: „A megyei zsinatokban lesz erő azok megszégyenítésére, kik - már mondjuk csak ki a szót - a szabadság első ünnepét is lakodalommal akarják összekötni, s feleséget kunyeráltak ott, hol nem adhatnak nekik."15 A szerző rámutatott, hogy a korrektség azt kívánja, hogy a papság a gondjait csak zsinati szinten tárgyalja, kerülve a meghasonlást önmagával, főpásztoraival.

Anélkül, hogy a magyarországi egyházmegyék elöljáróinak hasonló tartalmú körleveleit felsorolnánk, kiemelhető, hogy a püspöki kar az alsópapsági követelésekkel szemben hatékonyan állíthatta előtérbe a püspöki joghatóság elsőbbségét a többnyire demokratizáló alsópapsági törekvésekkel szemben. Ezek közül a legfrappánsabban a kalocsai érsek, Nádasdy Ferenc fogalmazott, amikor a radikális alsó-tiszai kerület beadványára adott válaszában (amit a Religió és Nevelés május 28-án közölt) rámutatott, hogy a „megyei és zsinati főkormányt felelőssége egész terhével, az isteni gondviselés, ingyen kegyelméből ugyan, de egyedül csekélységünkre méltóztatott ruházni".16 A főpász-tori figyelmeztetés annál is indokoltabb volt, mivel a legtöbb espereskerületi beadvány konkrétan megfogalmazta, hogy az egyházmegyei zsinat tartásakor szavazati joggal az alsópapság testületileg kívánt részt venni a zsinati munkálatokon.17 Az alsópapság testületi részvételének a lehetőségét ugyan a Religió és Nevelés katolikus lapban, még április közepén Danielik János főszerkesztő a zsinatokról írt cikksorozatában előrevetítette, egy 1629-es zsinati végzést idézve kiemelve,18 hogy minden felszentelt pap megjelenhet a zsinaton, ha lehetősége megengedi. Ezzel szemben viszont a püspökök és a helynökök a hivatalból meghívott káptalani tagok és esperesek mellett csak egy-egy kerületi képviselőt, legfeljebb még egy káplánt voltak hajlandóak meghívni az egyházmegyei tanácskozásokra, amelyek zsinati jellegét a júniusi püspökkari egyeztetés után már el is vetették. A magyar püspöki kar ugyanis június elején Eötvös József vallás- és közoktatási miniszterrel megállapodott, hogy az esetleges felfordulások elkerülése végett - miközben megyei zsinatokat és zártkörű megbeszéléseket is szükséges tartani,19 figyelembe véve az alsópapság követelőzése által elővetített lehetőségét annak, hogy az egyházon belül lázongás fordulhat elő, s egy ilyen felfordulás sem a kormánynak,20 sem a püspöki karnak nem lehetett érdeke21 - ésszerűbb az egyházmegyei zsinatok helyett csak egyszerű tanácskozásokra összehívni a papságot.22 A megállapodás értelmében a magyar püspöki kar, lemondva az előkészítő egyházmegyei zsinatokról,23 egyszerű tanácskozásokon elsősorban a nemzeti zsinatra már csak az általuk kidolgozott tematikát kérték megtárgyalni.

A nemzeti zsinatra javasolt 21, majd 25 pontra bővülő,24 öt csoportba osztott tematika25 kapcsán fontos kiemelni, hogy ennek véglegesítésekor az 1848 elején még üresen álló püspöki székek betöltése előtt egyházi megerősítéssel kinevezett s a pesti püspökkari egyeztetéseken részt vevő magyar katolikus püspökök rögzítették a tematikát.26 A nemzeti zsinati tematikát alapvetően minden egyházmegye feldolgozta, viszont vannak kivételek is. Ennek egyik oka, hogy néhány egyházmegyében a lista elkészülése előtt került sor a tanácskozásokra. A pécsi egyházmegyében május 23-án volt a papi tanácskozás, Székesfehérváron május 25-én.27 Határesetnek tekinthető a veszprémi és a szombathelyi egyházmegye, ahol a papi tanácskozást június közepén tartották meg. Veszprémben június 14-én kezdődött a tanácskozás,28 s így azon a nemzeti zsinati tematikát előkészítés hiányában nem tárgyalhatták. Ezért egy választmány dolgozta ki a véleményezést, amelyet július 26-án a kerületekkel közöltek29 ugyan, de a választmányi munkálat nem követte a nemzeti zsinati tematikát. Összesen 35 pontról készült véleményezés, három csoportos beosztásban: Egyházkormányzat és fegyelem, Nevelésügy, Egyházi gazdászati és egyletügy. A választmányi munkálatra rövid megjegyzésekkel reagáltak a kerületek, s alapvetően ezt a szöveget fogadták el a szeptember 12-én megtartott újabb papi tanácskozáson is.30 Ez azért is érdekes, mert indokolt lett volna, hogy Zichy Domokos a nemzeti zsinatot előkészítő bizottság elnökeként ragaszkodjék a püspöki kar által kidolgozott tematikához. A veszprémi egyházmegyéhez hasonlóan a szombathelyi egyházmegyében Balassa Gábor püspök a június 16-án tartott tanácskozáson a nemzeti zsinati pontokat szintén nem tárgyalhatta, viszont egészen más magatartást tanúsított, mint Zichy Domokos. A püspöki kar által összeállított tematika megvitatására egy későbbi gyűlést tervezve31 (még ha az utólag el is maradt),32 a kerületeket utasította, hogy a nemzeti zsinati tematikát tartalmazó 21 pontról készítsék elő javaslataikat,33 s ezek bizottsági összegzésére is sor került. A győri egyházmegye újra csak tartotta magát a magyar püspöki kar utasításaihoz. A helynök július 10-én megküldte véleményezésre a 21 pontot,34 s a kerületek a kiszabott határidő (augusztus 12.) előtt a véleményezésüket meg is fogalmazták,35 s a tervezett időpontban, augusztus 22-24. között meg is beszélték a kérdéseket a Dresmitzer József helynök elnökletével tartott megyei tanácskozáson.36 Az egri egyházmegyében is, amelynek érseke nemzeti zsinatot előkészítő bizottsági elnök volt, még ha a tanácskozásokat végig a helynök Lévay Sándor is vezette le, szintén követték a püspöki kar utasítását. A 21 pont espereskerületi véleményezése után a kiegészített 25 pontos tematikát tárgyalták augusztus 2-án.37 Mivel már a megyei tanácskozás időpontja rögzítve volt augusztus 2-ára,38 az utólag kapott kiegészítések véleményezését már csak egy, a Lévay Sándor helynök által kinevezett választmány39 készítette elő. Ugyanez figyelhető meg az erdélyi egyházmegyei zsinat esetében. Az esperesi kerületek, miután véleményezték a 21 pontos tematikát,40 a 25 pontra bővülő javaslatsorból a kiegészítéseket az egyházmegyei zsinatot előkészítő bizottság véleményezte, és magán a zsinaton végig is tárgyalták mind a 25 pontot, illetve a püspök hozzájárult ahhoz is, hogy a listán nem szereplő, de a kerületi papság által határozottan kért témákat is megvitassák. Egyedüli kérdés, ahol Kovács Miklós püspök a püspöki kar utasításaitól eltért, az a tanácskozás jellege volt. Miközben minden egyházmegye csak egyszerű papi tanácskozást tartott, az erdélyi püspök egyházmegyei zsinaton tárgyalta végig a kérdéseket, s ezzel a megnevezéssel is továbbította a jegyzőkönyveket az öt bizottsági elnöknek és az egyháztartományi felettesének, a kalocsai érseknek:

Az Erdély megyei zsinat, melyet a magyarhoni tiszteletre méltó püspöki kar köztanácskozásaiban megállított s velem is közlött pontok megvitatása s azokróli véleményadásra, valamint szintén némely megyékbeli dolgok elintézése végett, összehívtam, bevégezve lévén, bátor vagyok Nagyméltóságodnak ezen megyei zsinat tanácskozási folyamatját híven tükröző jegyzőkönyvet, az ide csatolt mellékletben, tisztelettel bemutatni és jelenteni.41

A püspöki kar utasításaitól a tematikához való ragaszkodás terén is találunk eltéréseket. Annak ellenére, hogy az egyházmegyei tanácskozás időpontja előtt a magyar püspöki kar által kidolgozott tematikát már ismerték, néhány esetben az egyházmegye vezetője nem óhajtotta korlátozni a tanácskozásokat kizárólag az egységes szempontokra. A váci egyházmegyében például - miközben az egri jegyzőkönyvet mintaként a váci helynök, Szarvas Ferenc augusztus 13-án el is kérte42 - a választmány, előkészítve a nemzeti zsinatra a javaslatait, az augusztus 24-én rögzített jegyzőkönyvben43 ugyan 5 csoportban foglalta össze a javaslatokat, de ebben az egyházi belügyekre, kultusz-kérdésekre, fegyelemre, nevelés és oktatásra és egyházi külügyekre vonatkozva összesen 47 témát fejtettek ki. A nagyon bőséges tematikát ebben az esetben az indokolta, hogy a nemzeti zsinatra javasolt pontok mellett részletesen kitértek azokra is, amelyek az előkészítő tárgyalások során a kerületekben megfogalmazódtak, viszont a nemzeti zsinati hivatalos listán nem szerepeltek. Így azt látjuk, hogy a váci egyházmegye egy sokkal átfogóbb reformot kívánt képviselni a nemzeti zsinaton, a tárgyalt pontok esetében véleményt formált azokban a kérdésekben is, amelyek a radikális alsópapsági követelésekben fogalmazódtak meg.44 A nemzeti zsinat elnökletének átvételére eredménytelen próbálkozást tevő Nádasdy Ferenc kalocsai érsek is figyelmen kívül hagyta az ő részvétele nélkül kidolgozott nemzeti zsinati tematikát. A kalocsai, augusztus 31-szeptember 1. közt megtartott egyházmegyei tanácskozás során igaz ugyan, hogy több tárgyalt téma esetében átfedéssel találkozunk, viszont a megbeszélt 20 téma feldolgozása és jegyzőkönyvi összegzése45 arra enged következtetni, hogy a kalocsai, nemzeti zsinatot előkészítő tanácskozás esetében az érsek nem tartotta túl fontosnak, hogy egyértelműen kövesse a magyar püspöki kar javaslatait. Pedig a maga során ő is részt vállalt a nemzeti zsinati tematika továbbításában, a 25 pontos listát például ő küldte meg a váci egyházmegyének.46

A kiemelt példák jól érzékeltetik, hogy a nemzeti zsinati készületek során a forradalmi hangulatban egyre radikálisabban nyilatkozó alsópapság reformterveit az egyházfőknek sikerült a kezdetektől olyan formában leszűkíteniük, hogy alapvetően a nemzeti zsinati tematika rögzítésekor a legradikálisabb kérések már nem kerülhettek fel a hivatalos listára. Azoktól a kivételektől eltekintve, amikor az egyházmegyei tanácskozások jegyzőkönyvébe bekerülhettek a legradikálisabb kérések is,47 azt látjuk, hogy az 1848 tavaszán tervbe vett nemzeti zsinati tematika elsősorban az egyházi önvédelmi és ezzel párhuzamosan az egyetemes egyházi törvényekkel nem ellenkező reformokat vetítette elő. A magyarországi48 megyéspüspökök igyekeztek az egyházmegyei előkészítő tanácskozásaik során a nemzeti zsinatra javasolt tematikát feldolgozni, az ettől eltérő egyházmegyék esetében kimutatható, hogy azok vezetői a szervezés kezdetekor megpróbálták átvenni az irányítást.49 Mivel ez nem sikerült nekik maradéktalanul, fenntartásuknak úgy adtak hangot, hogy az egységes tematikától saját tanácskozásaikon eltértek. A reformok skáláját leszűkítő egységes nemzeti zsinati tematikával szemben, velük párhuzamosan, a radikális alsópapság is megfogalmazta fenntartásait,50 s a későbbiekben a forradalmi és függetlenségi hangulatban, 1849-ben éppen ezért felbukkanhattak azok a törekvések, amelyek kiaknázásával a pápai megerősítés nélkül államilag kinevezett csanádi püspök, vallás- és közoktatási miniszter, Horváth Mihály megtervezhette a végül szintén elmaradó 1849-es magyar nemzeti zsinatot.

Jegyzetek

1 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4. A/2-11 -1 -2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" keretében a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj a konvergencia régióban (A2-MZPD-12-0172) támogatásával készült.

2 Az esztergomi főkáptalan 1848. május 2-án jelentette be, hogy az érdekérvényesítés legjobb formájának a nemzeti _zsinatot tartják. -Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (GYÉFKL), Püspöki Iratok (PI) 687/1848. - Az esztergomi káptalani gyűlés határozata, Esztergom, 1848. május 2. A magyar püspöki kar június elején konkrétan tervbe is vette a nemzeti zsinatot, ennek védnökségre felkérve a kalocsai érseket, Nádasdy Ferencet. - Kalocsai Érseki Levéltár, perszonális iratok. Kalocsai Érseki Levéltár .I.1.c - Budai Károly eredeti tisztázata. Jelzet 1013/1848. Keltezés: Buda, 1848. június 1. In: Lakatos AndorArnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett. Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából (Forráskiadvány). Kalocsa 2001. 28. Nádasdy Ferenc kalocsai érsek augusztus elsején konkrétan meg is hirdette a nemzeti zsinatot - A kalocsai érsek nemzeti zsinatot hirdető körlevele. In: Elmer István (szerk.): A haza, az egyház és a trón érdekében. A magyar katolikus egyház 1848-1849-ben. Bp. 1999, 120-122.

3 Az 1848:3, 13 és 20 törvénycikkek.

4 Danielik János: Az egyházi zsinatokról, különösen honunkat illetőleg. Religió és Nevelés, V. évf. 27., 28., 29., 30. sz. 1848. április 2., 6., 9., 13.

5 Az egyházmegyei zsinatok összehívásáról folyamatosan tudósított az egyházi sajtó. Religió és Nevelés, V. évf. 38., 39. sz. 1848. május 14., 18.

6 Ebből a szempontból a legnagyobb hatást a budapesti papság 12 pontos beadványa gyakorolta. - Nemzeti Újság, 1848. április 23., 26., 28., 683., 684., 686. sz.

Religió és Nevelés, V. évf. 30. sz. 1848. április 13.

Religió és Nevelés, V. évf. 38. sz. 1848. május 14.

9 A téma, az általános érdeklődést is felkeltve, a nemzeti zsinatra javasolt tematika részévé is vált. 1822-ben a nemzeti zsinat is foglalkozott ezzel, így érthető, hogy bőséges anyag állt az egyházmegyés papság rendelkezésére, amelyet felhasználva nagyon alapos reformcsomag kidolgozásával találkozhatunk, beleértve a papnevelő intézetek fegyelmi kérdései mellett a tanított tantárgyak tematikáját is. Statuta Alma Dioce-sis Transilvanicae Anno 1822. die 17-ma Aprilis in Synodo Diocesana publicata, et Concordibus votis approbata, Claudiopoli, Typ. Lycei Regii. 55-68. Pars I. Sectio VIII. § 3.; Hermann Egyed: Az 1822-i erdélyi egyházmegyei zsinat. Különlenyomat a bécsi gróf Klebensberg Kunó Magyar Történet^ató Intézet ötödik Évkönyvéből. Bp. 1936. 11.; GYÉFKL, Egyházmegyei zsinatok (EZs), d. I. 1/e. iktatószám nélkül. Vélemény azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat pécsi nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő, C. f. 15.

10 Religió és Nevelés, V. évf. 38. sz. 1848. május 14.

11 A beadvány szövege részletekben jelent meg. Ez a két kérés a május 18-án megjelenő második részben jelent meg. Religió és Nevelés, V. évf. 39. sz. 1848. május 18.

12 Kunszt József leiratát és az egri papság beadványát ugyanaz a lapszám hozta le. - Religió és Nevelés, V. évf. 36. sz. 1848. május 7.

13 Vallási szabadság és függetlenség fölötti őrködés, a főpásztor kiválasztása az illető egyház közkívánata legyen, az iskolai ügyben fenntartani az egyházi befolyást, őrködni az egyház tulajdonai és jogai felett (kiterjesztve ezt az alapítványok szabad kezelésére), az elaggott papokat méltón ellátni és rendszeresíteni a megyei zsinatokat. - Lévay Sándor helynök körlevele az egyházmegyés papsághoz, Eger, 1848. május 6. Religió és Nevelés, V. évf. 40. sz. 1848. május 21.

14 Religió és Nevelés, V. évf. 41. sz. 1848. május 25.

15 Szabó Imre: Irányzatok In. Religió és Nevelés, V. évf. 27. sz. 1848. április 20.

16 Keltezés: Bécs, 1848. május 16. Religió és Nevelés, V. évf. 42. sz. 1848. május 28.

17 Ebből a szempontból kiemelhető a veszprémi egyházmegye següsdi kerületének 1848. augusztus 29-én megfogalmazott javaslata: mivel a kerületeknek testületi szavazatot (kerületenként csak az alesperest és egy-egy plébánost híva meg a tanácskozásra) biztosított Zichy Domokos megyéspüspök, kérték, hogy szintén testületileg szavazhassanak a kanonokok, a veszprémi papok, az alesperesek, „nehogy a majdnem 300-at megütő kerületi papság a kisebbség által leszavaztassék." -Veszprémi Püspöki Levéltár (VPL), Protocollum exhibitorum. 750/1848. Següsdi kerület beadványa. Iktatva: 1848. szeptember 10.

18 Religió és Nevelés, V. évf. 30. sz. 1848. április 13.

19 Nádasdy Ferenc kalocsai érseknek az Eötvös József Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterrel június 3-5. között tartott püspökkari találkozóról és az ez alkalomból folytatott püspökkari tanácskozásokról. 10/a. Buda, 1848. június 1. Első jelentés. In: Lakatos-Sarnyai i. m. 27.

20 A forradalmi kormány felhívásai folyamatosan a békés átalakulást kérték, amelyet az egyházon belüli felfordulás veszélyeztethetett.

21 Ennek a veszélyére figyelmeztet a bécsi nuncius is július végén, Rómának küldött titkos jelentésében: Nunciusi titkos jelentés a magyarországi vallási és politikai helyzetről. Róma július 26. - MOL 17952 mikrofilm. vol. 321. no. 68. Augusztus 1-jén már konkrétan figyelmeztet az alsópapsági radikalizmus veszélyeire, rámutatva, hogy ezért fél a magyar püspöki kar a nemzeti zsinat megtartásától. Uo. no. 85.

22 A megbeszélésre Pesten került sor. Itt már 1845-től működött egy országos koordináló központja a politizáló egyházi csoportnak, Fogarasy Mihály címzetes püspök irányításával. - Fazekas Csaba: A katolikus egyház közéleti tevékenységének reformkori történetéhez. Esettanulmány: katolikus politikai program 1846-ból. In: Sarnyai Csaba Máté (szerk.): Állam és egyház a polgári átalakulás korában Magyarországon, 1848-1918. Bp. 2001. 31.

23 Kivéve az erdélyi megyéspüspököt, Kovács Miklóst, aki az eredeti tervnek megfelelően egyházmegyei zsinatot készített elő s vezetett le.

24 A kiegészítő 4 pont olyan kérdéseket érint, amelyek közül hármat a magyarországi püspökök csak a nemzeti zsinaton akartak tárgyalni, a negyedik (alesperesek kinevezési módja) pedig az első listából kimaradt. Szeredy József: Egyházjog. Különös tekintettel a Magyar Szent Korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. I., Pécs, 18833, 258.§. 648.

25 GYÉFKL PI. 994/1848. - Pest, 1848. július 20.: Hám János levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz a zsinati pontokról.

26 Az Erdélyi megyéspüspök a nemzeti zsinati tervről a Religió és Nevelésből értesülve június 4-én rá el is kérte a pesti püspökkari tanácskozásokon részt vevő Fogarasy Mihály választott skodári püspöktől a zsinati tematikát (GYÉFKL PI. 745/1848. - Gyulafehérvár, 1848. június 4: Kovács Miklós erdélyi püspök levele Fogarasy Mihály választott skodári püspökhöz), aki válaszlevelében a listát június 13-án meg is küldte (GYÉFKL PI. 389. d. 3.cs. 990/1848, 945/1848, 850/1848. - Fogarasy Mihály választott püspök levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz, 1848. június 13.).

27 OSZK, Kisnyomtatványtár. Kny.1848.2 /130. Munkálata a' székesfejérvári megyebeli papság által 1848-diki május 25-kén és 26-án tartatott tanácskozmányi ülésből kiküldött egyházi középponti választmánynak

28 VPL, Protocollum exhibitorum. 535/1848.

29 VPL, Protocollum exhibitorum. 645/1848.

30 VPL, Egyházmegyei Hatóság Iratai. 771/1848 - szeptember 12: Jegyzőkönyve a Veszprémi Megyebeli Papság folyó évi September hó 12-én tartott tanácskozmányi ülésének.

31 Szombathelyi Püspöki Levéltár (SZPL) 1848. Nemzeti zsinat. 1848. július 16: Megyei köztanácskozmány jegyzőkönyve.

32 Szeptember 24-én a megyéspüspök arról értesítette a papságot, hogy „a nemzeti zsinat előtt megtartatni szándékolt megyei tanácskozmány jelen zavarteljes körülmények miatt bizonytalan időre halasztatik: - SZPL, Protokollum. 147/1848.

33 SZPL, Acta cancellariae episcopalis. Espereskerületi jegyzőkönyvek: Kőszegi kerület (augusztus 24), Körmendi kerület (augusztus 28), Kemenesalji kerület (augusztus 17), Vasvári kerület (augusztus 23), Németújvári kerület (augusztus 28), Szentgotthárdi kerület (augusztus 23), Lékai kerület (augusztus 17), Őrségi kerület (augusztus 21), Sárvári kerület (augusztus 24).

34 Győri Püspöki Levéltár (GYPL), Miscellane. 684/1848. Győr, 1848. Szent Jakab hó 10.

35 GYPL, Currentales 1847-1851. Előkészítő espereskerületi jegyzőkönyvek: Szanyi kerület (július 18), Soproni kerület (július 27), Kismartonyi kerület (július 31), Tatai kerület (július 31), Csepreghi kerület (augusztus 1), Mosonyi kerület (augusztus 2), Közép-győri kerület (augusztus 3), Kisbéri kerület (augusztus 3), Szentmártonyi kerület (augusztus 4), Győri alsó kerület (augusztus 8), Féltoronyi kerület (augusztus 8), Kaposvári kerület (augusztus 8), Magyar-óvári kerület (augusztus 8), Széplaki kerület (augusztus 9), Locsmándi kerület (augusztus 10), Nagymartonyi kerület (keltezés nélkül).

36 MOL. 2105 mikrofilm. No. 846.; GYPL, Miscellane 13. Jegyzőkönyve a győri püspökmegyebeli Clerus, 1848-ik évi kisasszonyhó 22, 23, és 24-ik napjain tartatott tanácskozmányának.

37 Egri Főegyházmegyei Levéltár (EFL), Protocoll 1032/1848.

38 EFL, Protocoll. 801/1848.

39 EFL, Protocoll. 802/1848.

40 Július 2. és augusztus 17. között készültek ezek el: Július 2. (kolozs-dobokai kerület), július 20. (barcai dékánátus és sepsiszentmiklósi esperesi kerület), július 31. (fehérvári papság, torda-aranyosi kerület), augusztus 1. (alcsíki és kászonszéki kerület, bányavidéki kerület, gyergyói kerület), augusztus 2. (belső-szolnoki kerület), augusztus 6. (gyulafehérvári kerület), augusztus 9. (kézdi-orbai kerület), augusztus 10. (szebeni és fogarasi kerület), augusztus 12. (marosszéki kerület), augusztus 15. (felcsíki kerület), augusztus 16. (Keresztes József ferences rend főnöke), augusztus 17. (udvarhelyi kerület) - GYÉFKL PI. 1010/1848. Espereskerületi előkészítő jegyzőkönyvek.

41 GYÉFKL EZs, d. I. 1/e. 1085/1848. - Kovács Miklós püspök átirata az egri érsekhez, a veszprémi, pécsi, besztercebányai, kassai püspökökhöz, illetve Nádasdy Ferenc kalocsai érsekhez, Kolozsvár, 1848. szeptember 6.

42 EFL, Protocoll 1848. 1055/1848.

43 Váci Püspöki és Káptalani Levéltár (VPKL), Püspöki Hivatal Iratai. Egyházmegyei Zsinatok. 1848. - Protocollum consistorialia. 1847-1849: Jegyzőkönyve az 1848. augusztus 22-23-24-én tartott középponti választmánynak.

44 Például a cölibátusról megállapították, hogy mindaddig fenn kell tartani, amíg nincs komoly ok a változtatásra. A papi öltözet kapcsán elfogadták a radikálisabb indítványt: a pap csak hivatali ténykedésekor viselje a papi ruhát. Hasonló formában kitértek arra a szintén alsópapsági szinten megjelenő kérésre, amely kezdeményezte, hogy a fegyelmi vétséggel vádolt papról ne titkos értesítéseket kapjon a püspök. Meglátásuk szerint a püspök joga, hogy jól informált legyen, viszont méltányosnak látják, hogy a vádlevél a vádlottal is közölve legyen.

45 Lakatos-Sarnyai: i. m. 81-83.: Girk György püspök, érseki helyettes összefoglalója a megyei tanácskozmányon történtekről. Keltezés nélkül.

46 VPKL, Protocollum consistorialia. 1847-1849. 1848. augusztus 26. Nádasdy Ferenc kalocsai érsek latin nyelvű átirata a 25 pontos zsinati tematikáról.

47 Például a váci egyházmegyei tanácskozmány vagy az erdélyi egyházmegyei zsinat esetében.

48 Az Unió szentesítésével a magyarországi tervekbe bekapcsolódó erdélyi egyházmegyét is ideértve.

49 A váci egyházmegye 1848. május 11-i körlevelében kérte, hogy minden megyéspüspök, illetve ahol a püspöki szék nincs betöltve, a káptalani helynök a zsinati készülődésről minden intézkedését közölje a váci szentszékkel (VPKL, Protocollum consistorialia. 1847-1849. 1848. május 20.). Nádasdy Ferenc kalocsai érsek az egyházi jóváhagyás nélkül kinevezett prímással, Hám Jánossal szembe saját magát, mint rangidős főpásztort tartotta kompetensnek a zsinat szervezésére. Az Eötvös Józsefhez írt felterjesztésében arra hivatkozott, hogy „nem lévén még az esztergomi prlmási szék egyházilag betöltve", ő maga veszi kézbe a szervezést (Lakatos-Sarnyai i. m. 69.: Pest, 1848. augusztus 3. - A nemzeti zsinat bejelentése Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszternek).

50 A radikálisabb esperesi kerületek akár püspöki engedély nélkül is kilátásba helyezték az egyházmegyei zsinatot pótló tanácskozások megtartását (a csanádi egyházmegyében például Pffeifer József alesperes - Csanádi Püspöki Levéltár, Protocol. Expedit ex Exhibit OFF.Dioc. Csanad. 1848. a 1. Jan usque ut Dec. - 1084/1848.), de azzal is találkozhatunk, hogy tiltakozásuk jeleként az egyházmegyei zsinat elmaradása miatt nem voltak hajlandóak javaslataikat sem felterjeszteni. Ezt helyezte kilátásba például a szombathelyi egyházmegye sárvári kerülete - SZPL, 1848. Nemzeti zsinat. Sárvári esperes felterjesztése. 1848. augusztus 24.