Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Ferenczi Julianna
mOZAIKKÉPEK A SZEMLÉLTETÉS
KATEKÉZISBEN VALÓ ALKALMAZÁSÁRÓL

Az internet használatának pozitív tapasztalatai

 

A szerző 18 éve dolgozik hittanárként a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós Általános Iskolában. Két gyermek édesanyja. 1999-ben szerzett licenciátust a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán, 2010-ben letette az egyes fokozati tanári vizsgát. 2012-ben a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karán tanári diplomát szerzett.

Az egyház tanítása a katekézisről és a szemléltetésről

Az egyház jelenkori missziós tevékenységét, küldetéstudatát a II. vatikáni zsinat Ad gentes missziós határozatából kiindulva VI. Pál pápa Evangelii Nuntiandi kezdetű apostoli buzdítása (1975) élesztette tovább. Ennek horizontján fogalmazódtak meg A Katekézis Általános Direktóriumának (KÁD) irányelvei a hitoktatásról. Ezek között olvashatjuk, hogy „a katekétikai módszertan egyetlen célja a hitre nevelés, mely felhasználja a pedagógiai tudományok és a kommunikáció eredményeit, és figyelembe veszi a katekétika mai vívmányait" (KÁD 148). A katekétikai tevékenység egészét irányító és tervező eszközök mellett (helyzetelemzés, cselekvési program, direktórium) vannak közvetlenül használt munkaeszközök, melyeket a katekétikai tevékenységben alkalmazunk. Ilyenek a didaktikai szövegek, melyeket a katekumenek és a katekézisben résztvevők kezébe adnak, valamint a katekéták, illetve a szülők számára írt kézikönyvek is. Hasonlóképpen fontosak a katekézis közben használt audiovizuális eszközök, melyekkel kapcsolatban józan kritikára van szükség. A tökéletes tanbeli hűséget össze kell kötni az emberhez való őszinte alkalmazkodással, figyelembe véve az életkori sajátosságokat és azt a társadalmi-kulturális

környezetet, melyben az ember él. Ezeknek a katekétikai eszközöknek illeszkedniük kell a megszólított emberek életkörülményeihez, és olyan nyelven kell szóljanak, hogy azt a mai ember képes legyen megérteni. Ugyanakkor úgy kell hatniuk, hogy elmélyítsék Krisztus misz-

tériumának ismeretét, és ebből igaz megtérés és Isten akaratával jobban megegyező élet születhessék.

Az említett dokumentum a többi iskolai tárggyal egyenlő rangra emeli az iskolai vallásoktatást. Hirdeti, hogy a keresztény üzenetet és eseményt ugyanazzal a komolysággal és mélységgel kell bemutatnia, mellyel a többi tantárgy közli a maga tudását. Helyét e tantárgyakkal való dialógusban határozza meg, hiszen együtt járulnak hozzá a növendékek személyiségének fejlesztéséhez. „Így a keresztény üzenet bemutatásának hatása van arra, hogyan fogják föl a világ eredetét, a történelem értelmét, az erkölcsi értékek alapját, a vallás feladatát a kultúrában, az ember célját és kapcsolatát a természettel." (KÁD 73)

Jézus Krisztus példabeszédekben tanított, szemléltetett

A Szentírás tanúsága szerint Jézus Krisztus több alkalommal használta a belső és külső szemléltetés módszerét. Példabeszédeivel szemléltetett, mondanivalóját, a nagy isteni titkokat páratlan egyszerűséggel, de ugyanakkor olyan költői módon hozta, hogy a hétköznapi emberek és a magasabb műveltséggel rendelkező írástudók egyaránt megértették. Ő nem a vizuális-figuratív szemléltetés eszközeit használta, hanem a nyelv para-bolisztikus megjelenítő erejére támaszkodva tanított, felhasználva a hallgatósága korábbi, jól ismert köznapi ismereteit. Ezeket újszerű gondolatainak horizontjába helyezte, és így egyfajta érdeklődési/tanulási motivációt indított be. Miközben valaki figyelte a beszélő Jézust, nem csak szöveget hallott, de megjelent előtte egy jól ismert szituáció, melynek valamelyik szereplőjével azonosulnia kellett és állást kellett foglalnia. Példabeszédeinek elmondásakor tehát Jézus nem csak a hallást, hanem egyidejűleg a látást és az értelmes szívet is bevonta. Mondhatni sikerült neki csupán auditív eszköz felhasználásával a hallgatóság vizuális és kognitív képességeire is hatni.

A szemléltetés az egyház történetében

A 13. században megnőtt az igény arra, hogy a műveletlen rétegek számára is közérthető formában jelenjen meg a Biblia. Ez az igény hívta létre a képes Bibliákat: ezekben a szöveget jelentősen lerövidítették, megtűzdelték értelmezésekkel és képekkel. Legfontosabb fajtái a Bible Moralisée, a Bible Historiale, illetve a Biblia Pauperum voltak. A Biblia pauperum, azaz a „szegények Bibliája", a 13. század végétől terjedt el, és a középkor legnépszerűbb könyvei közé tartozott.

Ennek a kornak egyik jellegzetes emléke volt. Mini-atúrákkal díszített és fametszetes példányai (Blockbuch - táblanyomat) világszerte őrzött muzeális értékek.

Krisztus életét mint beteljesedett előképek sorozatát írták le és illusztrálták. Voltak csak szöveget tartalmazó, illusztrálatlan kéziratok is, de a legtöbb tulajdonképpen képeskönyv volt. Oldalanként néhány sornyi szöveggel az Újszövetség legfontosabb eseményeit mutatták be, s azokat az Ószövetség hasonló értelmű cselekményeivel magyarázták. Az események összefüggéseit a jelenetek párhuzamos, úgynevezett tipologikus ábrázolásával juttatták kifejezésre. Valamennyi ma ismert illusztrált kézirat megegyezik abban, hogy az Ó- és Újtestamentum eseményeinek allegorikus kapcsolatát úgynevezett képcsoportokban állítja a néző elé. E képciklusok didaktikai célokat szolgáltak. A Szegények Bibliája tehát eredeti középkori rendeltetése szerint szegény klerikusok, szerzetesek segédkönyve volt. De e mű fametszetes kiadásait rajtuk kívül valószínűleg más, a szerényebb anyagi javakkal rendelkező polgárok is vásárolták.

A templomi falfestmények a dombor-művekhez hasonlóan az egyházi tanítás illusztrálását és terjesztését szolgálták, túlnyomórészt bibliai tárgyúak voltak. A templomok hajóinak sík felületeit epikus eseménysorral fedték be (Jézus vagy valamelyik szent életéből), a szentély falát biblikus szereplőkkel, míg a boltozatot a mennyei világ szereplőivel díszítették. A román kori ábrázolásokban a szentek és a kiegészítő figurák többnyire jelképesen jelennek meg, a gótikában viszont sokkal reálisabb a szentek életének demonstrálása. A szemléltetés legpraktikusabb eszközei ezek a síkszerű, dekoratív festésmóddal készült remekművek.

A középkori színjátszás, valamint a bibliai és apokrif lelkiségi irodalom hagyományaiból táplálkozó misztériumjátékok ferences tanárok alkotásai voltak. A misztériumjáték (lat. ludus) a keresztény vallás misztériumaira épülő, megtérést és bűnbánatot célzó dramatikus, párbeszédes cselekmény. Liturgikus szövegekből és szertartásokból fejlődött ki a középkorban. Tárgyát főként Krisztus életének eseményei, a karácsonyi és húsvéti misztérium adja, de fönnmaradt Mária és a szentek életét, csodáit feldolgozó misztériumjáték is.

A történetírás a ferences rendet tartja a néphez legközelebb álló szerzetnek, amely a késő középkortól kezdve a nép nyelvén tanított. A barokk kortól a tanítómunkának fontos részét és jól bevált eszközét képezték a misztériumjátékok. Magyarországon a vallásos színdarabok előadása legnagyobb számban az ősi erdélyi Mária-kegyhelyhez, Csíksomlyóhoz kötődik, ahol a kiváló ferences polihisztor, Kájoni János alapított gimnáziumot 1667-ben.

Csíksomlyóról az 1721-82 közötti időszakból összesen 103 iskolai színjáték előadásáról van tudomásunk, közülük 39 passiójáték. Az előadások szinte éves gyakorisága arra vall, hogy ezek a liturgikus év, a helyi pasztoráció szerves részei voltak.

Csíksomlyón nemcsak a szó szoros értelmében vett bibliai passiót dolgozták fel, hanem gyakran az ókeresztény gyökerű, a középkor (különösen a gótika) lelkiségével és látomásaival telített, színezett jeleneteket is színpadra állították. Ezekkel tették érthetőbbé, szemléletesebbé a nagyhét misztériumait, melyeket bibliai jelenetekkel ötvöztek.

Szemléltetésre alapozott katekétikai módszer

Az „Öt pont szemléltető módszert" egy magyar alapítású női kongregáció fejlesztette ki, a Jézus Szíve Nővérek Társasága. Életre hívója az alapító Péterfy Ida volt.

Az ötlépcsős módszer alkalmazása során a nevelő a gyerekek figyelmét a fantáziájukon keresztül ragadja meg. A nevelő beléphet az ő világukba, és a tanulók a nevelő, a felnőttek világába. Amint azt a mai magyarországi közösség vezetője, Stafford Kriszta nővér említette egy interjúban: Ida nővér rájött, hogy az egészen egyszerű szemléltetés is jó ahhoz, hogy a gyermekek képekben gondolkodjanak.

A módszer a következő öt lépésre támaszkodik: 1. érdeklődés felkeltése, 2. illusztrált magyarázat, 3. kapcsolat az élettel, 4. heti (erény)gyakorlat, 5. befejező összefoglalás.

Szemléltetés a számítógép világában. Hittanórai tapasztalat

A számítógép hittanórán való használata nagy kihívás volt számomra. Egy ún. nyílt óra tartására kértek fel, amiről film is készült. Vegyes érzelmekkel fogadtam a felkérést, hiszen fenntartásaim vannak a számítógép órán való használatával kapcsolatban. Jó oldala, hogy a kutató ember/diák az internet használatával a tudás aranybányáit is megnyithatja, de ha felkészületlen, el is tévedhet az információözönben.

Korábban már használtuk a számítógépet a középiskolás diákokkal, az elmúlt tanévben már 8. osztályosoknál is alkalmaztuk. A középiskolások az általam kiválasztott témákból készülnek, megadott szempontok alapján. Ezzel kapcsolatosan kifejezetten pozitív tapasztalataim vannak: a diákok önkéntesen kettes-hármas csoportokba tömörülnek, és igényes, szép diaképsorokat állítanak össze, ezek bemutatása során nagyon lekötik a társaik figyelmét. A pontosan meghatározott feladatok kiosztása esetén a diákok már nem lavíroznak összevissza a világhálón, hanem céltudatosan keresgélnek, komolyan dolgoznak.

Ez a módszer több egyéni és közösségi kompetenciát fejleszt: a logikus gondolkodást, a kommunikációt, a személyes kapcsolatépítést, a kreativitást. A csoportmunka idején minden diák szóhoz juthat. Tapasztalataim alapján a gátlásos,

visszahúzódó diák is szívesen dolgozik együtt társaival az ilyen módon tartott -többnyire egyháztörténelem - órákon. A keresgélés során megismerkedhetnek egy-egy kor uralkodó szemléletével, irodalmával, így mindezek a maguk által kikeresett ismeretek jobban beépülnek a koráibbak közé, és - ha valóban igényes, szép leírásokat, képeket, beszámolókat találnak - az újonnan „tanultak" mindennapi életükre is komoly hatással lehetnek.

A hetedik osztályban tartott órán azok a gyerekek is aktívak voltak, akik a „hagyományos" órákon a legtöbbször passzívak, az óra elejétől a végéig mindenki komolyan dolgozott. Meglepett, hogy a foglalkozás végén a gyermekek kifejezték igényüket: legyen még ilyen óra!

A számítógép- és az internethasználat a szemléltetés minden feltételét biztosította. Ezt igyekszem érzékeltetni a mellékelt táblázattal.

Összegzés

Annak ellenére, hogy fenntartásaim voltak a számítógép hittanórai használatával kapcsolatban, pozitív tapasztalatokat szereztem. Az óra nem volt személytelen, a kommunikáció folyamatos volt, végig személyes kapcsolatban álltam a diákokkal és a diákok is egymással. (Ha valaki elakadt a munkában vagy nem találta a megadott linket, a mellette ülő diákok valamelyike a segítségére sietett.) Határozottan állítható, hogy ezen az órán fejlődött a gyerekek vizuális, auditív, érzelmi és értelmi képessége. Kreatívan dolgoztak, szociális kompetenciájuk is fejlődött, hiszen folyamatosan segítették egymást. Az interaktivitás is megvalósult, hiszen - folyamatos figyelem és érdeklődés mellett - egyénileg és csoportban is dolgoztak, és válaszoltak a frontálisan feltett kérdéseimre. Több képi hatással és információval találkoztak, mint a hagyományos órán. Az interdiszciplinaritás is megvalósult, hiszen irodalommal, történelemmel és különféle művészeti ágakkal (építészettel, festészettel, zenével) találkoztak az egyháztörténelem keretében. Az elméletek elsajátítása mellett a tanultak gyakorlati alkalmazásán is gondolkodtak (ima, munka-, felebaráti és istenszeretet stb.). Az óravégi közös éneklés is igazi élményt nyújtott.

Az említettek egyértelműen mutatják, hogy a modern taneszközök (jelen esetben a számítógép és az internet) megfelelő alkalmazása nagyban hozzájárul a diákok hittanórai motiválásához, így jelentősen segíti a tanulási folyamatot is. Ezzel együtt még mindig nem tudom teljes bizonyossággal állítani, hogy valóban szükség van a számítógépre a hittanórán.

A szemléltetés általános jellemzői

A „számítógépes" hittanóra történései

- fejlessze a képszerű, szemléletes gondolkodást;

- az ismétlés és az új anyag közlése során megbeszéltük, mit látnak a képernyőkön, a tanulók pedig megosztották, milyen érzéseket váltottak ki belőlük a látottak;

- keltse fel és folyamatosan tartsa ébren az érdeklődést;

- egy ismeretlen világ nyitott ablaka előtt készségesen várakoztak a tanulók, hogy elindulhassanak a téma felkutatására;

- a különböző oldalakon látottakra, hallottakra folyamatosan rákérdeztek, és kérdéseikre választ is kaptak;

- a szemléltetett anyagrész kapcsolódjon az előző és következő anyagrészhez;

- a megjelölt internetes oldalakon meglepetten ismerték fel a múlt óra anyagát (Szent Benedek), kérdéseimre adott válaszaikat is onnan gyűjtötték össze;

- a meghallgatott gregorián zenével az áthajlás is megtörtént, majd a képernyőkön maguk szembesülhettek az aznapi lecke anyagával (Gergely pápa);

- a szemléltetésnek jól követhető-nek kell lennie;

- a „szemléltető eszközt" minden diák birtokolta, és utasításaim alapján mindenki aktívan bekapcsolódott az óra menetébe;

- a szemléltetésnek a lényeg kiemelésére kell irányulnia;

- a gyerekek a megadott megfigyelési szempontok alapján szemlélték a kikeresett ismereteket, képeket, majd néhányan hangosan is elolvasták a kiemelendő részeket;

- az új ismeretekből frontálisan feltett kérdésekre jelentkezés alapján válaszoltak;

- szinte minden gyermek meg akart szólalni, mert érezte, hogy ismeri a biztos választ;

- a tanulók aktivitását folyamatosan fenn kell tartani;

- az internetes tartalmak szemlélése közben számos kérdést tettem fel a diákoknak, ilyen módon is irányítva a tovább keresésüket;

- a visszacsatolás és rögzítés kapcsolódjon a szemléltetéshez;

- a táblavázlatot a tanulókkal közösen készítettük el - a kérdéseimre adott (és az interneten újra kikeresett) válaszaik alapján;

- az adott korosztály fejlettségi szintjének figyelembevétele;

- az osztály kiválasztásánál feltétel volt, hogy a gyerekeknek legyenek alapvető számítógép-kezelői ismereteik, és egyháztörténelmet tanuljanak;

- a bemutatás járuljon hozzá a diákok alkotókészségének, tudásának fejlesztéséhez;

- a diákok fejlődése nyilvánvaló volt, amit szóbeli értékeléssel „jutalmaztam" is;

- a diákok pozitív visszajelzéseket adjanak a szemléltetésről.

- a „Mivel távoztok a mai óráról?" kérdésre a következő válaszokat kaptam:

- „Élmény volt ez az óra."

- „Minden órát tartsunk az informatikakabinetben."

- „Szent Benedek sok mindenben lehet a példaképünk."

- „Nagyon szépek a gregorián dallamok."

- „Érdekes volt számítógépen megfejteni a keresztrejtvényt."

- „Szépek és érdekesek a bencés monostorok."

- „Imádkozzunk és dolgozzunk többet!"

 

Felhasznált irodalom

A katekézis általános direktóriuma. Budapest 1998.

Falus Iván (szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest 1998.

Gaál Gabriella: Konstruktív pedagógia: Tanulásfelfogások és pedagógiai elméletrendszerek. http://www.ektf.hu/gg/tanfelfog.htm (Letöltve: 2013. április 7.)

II. János Pál pápa: Catechesi tradendae. Budapest 1979.

Irodalom, zene és misztériumjátékok. http:// tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/ muveszettortenet/muveszettortenet-8-evfolyam/tampontok/irodalom-zene-es-miszteriumjatekok (Letöltve: 2013. április 12.)

Középkori magyar freskók. http://www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/falfest/falfest.htm (Letöltve: 2013. április 7.)

Manuscript Illumination, MMM: http://web.ceu.hu/medstud/manual/MMMhu/contents. html (Letöltve: 2013. április 7.)

Medgyesy-Schmikli Norbert: A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere. In: Magyar ferences források 5. Budapest 2009. http://www.magyarkurir.hu/hirek/rozsafuezeres-koelteszet-es-ferences-miszteriumjatekok (Letöltve: 2013. április 8.)

Medgyesy-Schmikli Norbert: Misztériumjátékok és hitoktatás. Hitvallás, 2004, 3. http:// www.hitvallas.hu/regi/hitv0403/hitv040330.htm (Letöltve: 2013. április 7.)

Námetovszki Zsolt: A számítógép és az interaktív tábla alkalmazásának alapelvei az általános iskolában. Magiszteri dolgozat, Szabadka 2010. http://blog.namesztovszkizsolt.com/wp-content/ uploads/2009/10/ModszertaniAlapelvek. pdf (Letöltve: 2013. április 9.)

Ozsváth Judit: Látni, ahogy a gyermek lát. Beszélgetés Stafford Kriszta nővérrel. Keresztény Szó 2005, 12. https://epa.oszk.hu/00900/00939/00068/text.htm (Letöltve: 2013. április 2.)

Öt pont szemléltető módszer. www.hb.katoli-kus.hu/dokumentumok/papsageve/otpont. doc (Letöltve: 2013. április 3.)

Varga Szandra: Didaktika: Illusztráció és egyéb. In. Gröller Ákos (szerk.): Pedagógiai esszék. Budapest 1999. http://www.cs.elte.hu/~akos987/ (Letöltve: 2013. április 6.)