Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Lázár Csilla
mÁRTON ÁRON ÖRÖKSÉGE
CSÍKSZENTDOMOKOSON

 

A szerző 1976-ban született Csíkszentdomokoson. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának elvégzése után szülőfalujában magyar- és angoltanárként dolgozott. Jelenleg egy csíkszeredai felnőttképzési központ munkatársa. 2010-ben élére állt annak a kezdeményezésnek, amely során Csíkszentdomokos emlékmúzeumot hozott létre Márton Áron tiszteletére.

A Márton Áron püspök által 1957-ben pappá szentelt Borbély Gábor egyik visszaemlékezésében1 felidézi Márton Ágostonnal, a püspök testvéröccsével történt beszélgetését. Az idős Ágoston bácsi emlékei szerint éppen sarjúcsinálás idejére esett, amikor bátyja bejelentette, hogy - hosszas gondolkodás után - mégiscsak elmegy a Teológiára. Ágoston - tudván, hogy bátyja távozásával nagyobb teher hárul rá a családi gazdaságban - neheztelve (és a korabeli szokás szerint magázódva) jegyezte meg: „Most mind mennek, de mikor örökölni kell majd, akkor hazajönnek!" Erre a fiatal Márton Áronnak a következő mondat volt a - azóta szimbolikus értelmet nyert - válasza: „Ágoston, ne félj, minden örökségemet rátok hagyom!" Borbély Gábor ekképpen gondolta tovább a „megnyugtató" kijelentést: „Márton püspök úrnak nem ez az igazi öröksége, az a föld, az a házrész, az az udvar, hanem egy olyan hatalmas öröksége van, amely már nemcsak a családé, hanem az egész anyaszentegyházé, a magyar szellemnek egy része ez".

Sokunkat, csíkszentdomokosiakat és nemcsak, foglalkoztat a gondolat, hogy mit kell kezdenünk, illetve mit tudunk kezdeni ezzel a páratlan jelentőségű és súlyos örökséggel. Fel tudjuk-e bár megközelítőleg mérni az értékét, magunk és közösségünk hasznára tudjuk-e fordítani, vagy elherdáljuk, jobb esetben is kihasználatlanul hagyjuk porosodni? Szüleink - Márton Áron püspököt még személyesen ismerő - generációja a tiltás és kényszerű elhallgatás körülményei között is őrizgette, majd 1990 után - Csíkszentdomokoson és másutt is - intézmények nevében, köztéri szobrok formájában örökítette meg az emlékét. A mi generációnk már sokkal kedvezőbb anyagi és szellemi feltételek mellett folytathatja az örökség hasznosítását, Márton Áron tanításának és életpéldájának népszerűsítését. Ebből az igyekezetből született meg a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum2 is 2010-ben.

A templom melletti katolikus iskola épületét hasznosító állandó tárlat elsősorban a közép- és fiatal generációt kívánja megszólítani, Márton Áron tanításában a fiatalabbak kérdéseire keresi a választ, gazdag szöveg- és képanyaggal, hangzó és videoanyaggal, valamint a kiállítás érintőképernyőn olvasható összefoglalásával. A mintegy 120 négyzetméter felületen létrehozott tárlat Márton Áron püspök életútját kronologikus rendben mutatja be. Ezzel az időrendi bemutatással jól szemléltethető Márton Áron személyiségének fejlődése, valamint az, hogy milyen (ellen)hatásokat váltott ki gondolkodásában a kor, amelyben élt és tevékenykedett. A kiállítás 17 fejezetét végigjárva (olvasva, beszélgetve) a látogató végigkísérheti Márton Áron püspököt a szülőfalutól egészen haláláig.

Fontosnak tartottuk megjeleníteni az általunk hitelesnek tekintett és nagyon is vállalható Márton Áron-i társadalomfelfogást és az általa képviselt katolikus eszmeiséget is, ezért a kiállítás nagy terjedelemben ad helyet a püspök „megszólalásainak", írás- és beszédrészleteinek. Természetesen nem esetlegesen válogatott, fragmentáltsága miatt nehezen befogadható, „levegőben lógó" citátumgyűjteményt akartunk létrehozni, hanem az egyes szövegeket mindig a kapcsolódó események és az életrajz kontextusába ágyaztuk be. Veretes stílusa, beszédeinek nyelvi gazdagsága, reméljük, élvezetes olvasmányt nyújt még a hit dolgai iránt kevéssé érdeklődő látogató számára is. Az eddigi visszajelzések azt igazolják, hogy e gazdag tanítás-gyűjteményben - akár egy-egy „találomra" elolvasott idézet erejéig is - minden látogató talál a saját életére alkalmazható, saját kérdéseire, dilemmáira választ kínáló „üzenetet".

Ugyanakkor úgy véltük, Márton Áron jelentősége nehezen értelmezhető, ha nem ismerjük - legalább főbb vonalakban - a történelmi-társadalmi kontextust is, amelyben élt és tanított. Ezért a történelmi háttéreseményekre kitekintő összefoglalók is találhatóak a kiállítás keretében. Márton Áron 1920-ban (a trianoni döntés évében) jelentkezik a Teológiára, 1939-ben

Márton Áron a szülőház előtt 1942-ben szentelik püspökké (alig másfél évvel a második bécsi döntés előtt). Adódott tehát a lehetőség, hogy az erdélyi magyar és katolikus kisebbség két világháború közötti történetét párhuzamosan mutassuk be Márton Áron papi pályájának alakulásával. E párhuzamos bemutatásnak köszönhetően megmutatjuk, hogyan igyekezett Márton Áron a kor társadalmi, szellemi kihívásaira válaszolni, különösen kolozsvári évei alatt, amikor népnevelőként, lapszerkesztőként és a Katolikus Népszövetség vezetőjeként Erdély több városára is kiterjedő akciókat szervezett. Ugyancsak a történelmi események kontextusában mutatjuk be Márton Áron szerepét a negyvenes évek elején. A dél-erdélyi történelmi kronológiára vetítve idézzük a püspök azon beszédeit, amelyekkel a kisebbségi helyzetben rekedt magyar és katolikus hívekben tartotta a lelket, míg az északerdélyi háborús események közül kiemeltük a zsidók deportálását, idézve Márton Áron szentbeszédét, valamint a hivatalos szerveknek küldött levelét, amelyben határozott, bátor hangon tiltakozik az embertelenségek ellen. Szintén párhuzamba (vagyis inkább ellentétbe) állítottuk Márton Áron 1945 és 1949 között demokráciáról, emberi jogokról, közszolgálatról mondott tanításait, beszédeit az akkortájt kiépülő kommunista diktatúra, korabeli megnevezéssel: a „népi demokrácia" intézkedéseivel.

Hogy a mai (különösen a fiatalabb) látogató számára befogadható tárlat jöjjön létre, a kiállításon dominálnia kell a vizuális elemeknek. A vizualitáshoz ez esetben nemcsak a fotók és illusztrációk mennyisége és elrendezése, hanem a szövegek tipográfiai megjelenítése is hozzájárul. Bár egy alapos életrajzi kiállításhoz - úgy véltük - elkerülhetetlen, hogy jelentős mennyiségű Márton Áronról szóló és tőle származó szöveget dolgozzunk fel, a grafikai elrendezés, a betűméretek, betűtípusok és színek átgondolt használata remélhetőleg megkönnyíti a szövegek és azok összefüggéseinek megértését. Szintén a szemléletességet szolgálják az emléktárgyak, a kiállítási tér (és ennek részeként a Márton Áronék perének és börtönéveinek emléket állító alagsori helyiség) elrendezése, tagolása, valamint az egykori szülői porta fából készült makettje is.

Ami a további fejlesztést és tennivalókat illeti, a Márton Áron Múzeum szeretne „bővülni", azaz a Márton Áronnal kapcsolatos dokumentumok és tárgyi emlékek minél szélesebb tárházának gyűjtőpontjává válni. Ugyanakkor jó lenne, ha a magunk szerény lehetőségeihez mérten is, de hozzájárulhatnánk a Márton Áron püspökkel és korával kapcsolatos kutatások ösztönzéséhez. Ebből a célból szervezetük 2012 nyarán (a budapesti Márton Áron Társasággal közösen) az első Márton Áron-konferenciát, amelyen a huszadik századi történelem és társadalom jeles kutatói, Márton Áron püspök életútjának ismerői, tisztelői gyűltek össze.

Ugyanakkor a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum legfontosabb feladata mégiscsak az, hogy Márton Áron örökségén - hiteles tanításán és életpéldáján - keresztül utat mutasson az értékek relativizálódása és válsága jellemezte mai időkben. Ítélkezzék a látogató arról, hogy ez milyen mértékben sikerült.

Jegyzetek

1 Nagy Zoltán beszélgetése Borbély Gáborral, hangfelvétel. Köszönjük Nagy Zoltánnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a hanganyagot.

2 A Márton Áron Múzeum internetes oldala (ahol a múzeum látogatására és elérhetőségére vonatkozó információk találhatók): www. martonaronmuzeum.ro.

The Heritage of the Bishop Áron Márton

By the creation of the Márton Áron Museum, established in 2010, his native village wishes to honour the bishop, presenting his life and work in the light of the ever changing history of Transylvania in the past century. The exposition invites the visitor for a journey in the twentieth century while trying to reveal the "mystery" of the life of Áron Márton: how could a simple peasant boy become a spiritual leader of his time, endowed with keen insight, an open heart and unfailing sense of justice, being an orientation point for lots of people in the obscure decades of communist dictatorship.