Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Benyik György
aMERIKAI BIBLIA (4)

 

American Bible (4)

The author presents the American biblical research and researchers in a broad context of American religion and religiousness. The fourth part of a series of articles in the field presents the so called North-American period (1981-1999). In this period of biblical scholarship the best researchers did not attend European universities, they obtained their degrees in the US. Moreover, European students came to the US for biblical studies. They could learn new themes and new approaches. Many new areas were explored in biblical studies, such as the narrative analysis, literary critique, ideology critique, feminist hermeneutics and imaginative reconstruction. Postmodernism appeared and was more powerful than in Europe. Some of the American scholars do not apply traditional perspectives in their research. It is a period of powerful and inspirational work in the USA.

Keywords: North-American period, narrative analysis, literary critique, ideology critique, feminist hermeneutics, imaginative reconstruction

 

A szerző teológiai tanulmányait Szegeden, Budapesten és Rómában végezte. 1975-ben szentelték pappá. 1978-tól a szegedi Hittudományi Főiskolán tanít, 1980-tól a biblikus tanszék vezetője. Teológiai doktori címet szerzett a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1977-ben, biblikus teológiai diplomát Rómában a Pontificia Universita Gregorianán 1982-ben, majd PhD-fokozatot a PPKE Teológia Karán 1997-ben. A szegedi nemzetközi biblikus konferenciák szervezője (1989-től).

Az észak-amerikai korszak (1981-1999)

A 1980-as évekre érett be a bibliatudomány Észak-Amerikában. A legragyogóbb és legjobb biblikus kutatók nem mentek többé Európába, hanem Észak-Amerikában meghonosodott egyetemeken és szemináriumokban szereztek diplomát. Sőt, biblikusok Európából, Ázsiából, Ausztráliából az újabb témákat és fejlődési irányokat jöttek tanulni Észak-Amerikába. Az új hangulat mindent elsöpört a bibliatudományokban. Számos újabb szakirány jött létre, és a szakértők újabb témákat vetettek fel. Feltűnt a posztmodernizmus, amely Észak-Amerikában sokkal erősebben hatott, mint Európában. A kritika számos területen erősödött, leginkább a klasszikus nyelvtörténeti tanulmányok terén. Még most is a legtöbb észak-amerikai tudós munkájából hiányoznak a hagyományos kutatás szempontjai. Újabb témaként jelent meg a narratív analízis, a teológiai analízis, az irodalomkritika, az ideológiakritika, a feminista hermeneutika és a képzelt rekonstrukció (imaginative reconstruction).

A történeti Jézus-kutatás

A Jézus-szeminárium

A csoport alapítója Robert Funk (1926-2005) amerikai biblikus, a Jézus-szeminárium alapítója. Teológiai doktorátusát a Butler Egyetemen és a hozzá affiliálódott Keresztény Teológiai Szemináriumban szerezte. 1953-ban PhD-fokozatot szerzett a Vanderbilt Egyetemen. Feltűnt Jeruzsálemben a Keletkutató Intézetben, és a Vanderbilt Egyetem doktori programját is vezette, titkára volt a bibliai irodalom társaságnak (Society of Biblical Litrerature), alapítója és igazgatója (1974-1980) a Scholar Press nevű kiadónak. Felesége Char Matejovsky, két lányuk született.1

A program másik jellegzetes vezetője John Dominic Crossan (született 1934-ben). Ír bankár családból származik, amerikai teológus, a Jézus-szeminárium és a bibliai antropológia alapítója. 1950-től a szervita rendhez tartozó római katolikus pap. Tanulmányait a Stonebridge Szemináriumban (Lake Bluff, Illinois) végezte, 1957-ben szentelték pappá. Írországban a Maynooth College-ban szerzett teológiai doktorátust 1959-ben. Két évet tanult Rómában a Biblikus Intézetben. 1965-től két évet Jeruzsálemben töltött, beutazta a Közel-Kelet országait az 1967-es hatnapos háború kitörése előtt. Egy évet tanított Chicagóban a Katolikus Teológiai Szemináriumban, majd megházasodott. 1969-től a DePaul Egyetemen tanított összehasonlító vallástudományt 25 éven keresztül 1995-ig. Sajátosan rekonstruálja Jézus életét, aki szerinte írástudatlan zsidó cinikus gondolkodó volt Keresztelő János köréből, tagadta a hierarchiát és a zsidó törvény vallás normatív rendszerét, valamint a római fennhatóságot. Crossan tagadja a csodákat, a szűzi foganást és szülést, Lázár feltámasztását, a csodákat, a vízen járást. Nem hiszi, hogy a test feltámadása az őskeresztény egyház tanítása volt, ez csak az 1Tessz levélben olvasható félreértésen alapul. Igen nagy jelentőséget tulajdonít a szövegek datá-lásának, és a kopt Tamás-evangéliumot Kr. u. 50-re teszi, amely szerinte a Q forrás tanúja. Nagy jelentőséget tulajdonít Péter evangéliumának a szenvedéstörténet elbeszélésének kialakulása kapcsán. A szinoptikus evangéliumok a 70-es évektől íródnak (Márk), 90 körül Lukáccsal ér véget a folyamat. János evangéliumát a 2. század elejére datálja, későbbi rétegét a 2. század közepére teszi. Bultmann-követőként hisz a „Jelek forrás" létezésében a János-evangéliumban. A szinoptikus evangéliumokat gyakran a Tamás-evangélium fényében olvassa, mint ami a hipotetikus Q forrásra épülő munka lenne. Két igen kedvelt könyve jelent meg.2

Robert Funk és John Dominic Crossan hozta létre a Westar Institute-ot,3 egy nonprofit alapítványt, amelynek támogatásával 1985-ben alapították azt a kutatócsoportot, amely a legjelentősebb bibliakritikát művelő liberális keresztény kutatócsoport lett, és elsősorban a történeti Jézus-kutatást és annak eredményei publikálását tűzte ki célul. Sajátosan frivol módszere, hogy a történeti Jézussal kapcsolatos vitás kérdéseket a tagok szavazással döntötték el. Ehhez járult az is, hogy a szeminárium kutatói erőteljes médiatámogatással igyekeztek nézeteiket a nagy nyilvánossággal is megosztani. Kétévenként szerveztek konferenciákat, elkészítették az Újszövetség és az apokrif szövegek új fordítását. A négy evangélium fordítása 1993-ban jelent meg először, az Apostolok cselekedetei 1998-ban, és számos előadást, szemináriumot tartottak az AEÁ nagyvárosaiban a témáról. Albert Schweitzer (1875-1965) nyomán a csoport tagadja, hogy Jézus Isten fia lett volna,4 szerintük maga is elborzadt volna az evangéliumok láttán. Inkább csak haszid zsidó volt, mint azt Vermes Géza is megállapította.5 Az Újszövetség kánoni iratai mellett igen sokat foglalkoznak Tamás apokrif evangéliumával is, hitelét a történeti evangéliumokkal azonos szintre helyezik. A felsorolt tételek is jelzik, hogy a hagyományos Jézus-képet megtöri ez a kutatás, igyekszik egy laikus Jézus-képet bemutatni, ezt viszont nem minden tudományos megalapozás nélkül teszik a témában járatos kutatók. Azt keresik, ami történetileg igazolható Jézusról. Megjegyzendő, hogy ami történetileg igazolható, az nem biztosan, történetileg igaz. Mindenesetre minden transzcendens vonatkozást megtagadnak Jézustól. Az evangéliumokat emberi termékeknek tartják, amelyekben tévedések is előfordulhatnak.

Robert Funk (1926-2005), a Jézus-szeminárium alapítója jeles tudományos karriert futott be Amerikában, hiszen 1968-1974 között ő volt a SBL titkára és egyben a kiadó első igazgatója is (1974-1980 között). A kiadó célja a hagyományos tudományos életben megszokott módszertől eltérően igen furcsa volt. Ugyanis olyan „reakcióra számító tanulmányokat" juttatott el a széles nagyközönséghez, amelyeket egyébként nem publikáltak volna. Ez gyakorlatilag provokatív nézeteket tartalmazó tanulmányokat jelentett. Ehhez kapcsolódott a Journal of Biblical Literature 1974-ben, és a társaság alapította a Semeiát mint tudományos újságot az American Academy of Religionnel karöltve, és elkezdte kiadni a Critical Review of Books in Religion (1988-ban) recenziós kiadványt is. Mivel hihetetlenül gyorsan növekedett az angol nyelvű olvasótábora, a legfontosabb német munkákat gyorsan lefordították angolra, ezek közt volt Rudolf Bultmann: Theology of New Testament (két kötet: 1951, 1955) és Gerhard von Rad: Old Testament Theology (két kötet: 1962, 1965). 1980-tól a német kiadók kezdtek publikálni angol tanulmányokat, amelyeket először angolul írtak. A Jézus-szeminárium hiperkritikus kutatócsoportja szelektálta az újszövetségi szövegeket a következőképpen: teljesen szokatlan módon a PhD-val rendelkező kutatók csoportja internetes szavazással döntötte el, mely Jézus-szavak tekinthetők hitelesnek. Ez alapján százalékban határozták meg a hitelesség biztosságát a következőképpen:

1. Tartsd oda az orcád másik felét is (92%): Mt 5,39, Lk 6,29a

2. A kabát és az ing: Mt 5,40 (92%), Lk 6,29b (90%)

3. Szegények dicsérete: Lk 6,20b (91°%), Th 54 (90°%), Mt 5,3 (63%)

4. Kétezer lépésre kényszerítés (90%): Mt 5,41

5. Szeresd ellenségedet: Lk 6,27b (84%), Mt 5,44b (77%), Lk 6,32,35a (56%), (összevetve az „Imádkozzatok ellenségeitekért": POxy1224 6:1a; Didache 1:3; Poly-Phil 12:3; és „Szeresd felebarátodat": Jn 13:34-35, Róm 13,8, 1 Péter 1:22)

6. Kovász: Lk 13,20-21 (83%%), Mt 13,33 (83%%), Th 96,1-2 (65%)

7. A császár és az Isten (82%): Th 100,2b-3, Mk 12,17b, Lk 20,25b, Mt 22,21c (l. Egerton papirusz 3:1-6)

8. A szegénynek adni (81%%): Lk 6,30a, Mt 5,42a, Didache 1,5a

9. Az irgalmas szamaritánus (81%): Lk 10,30-35

10. Boldogok az éhezők!: Lk 6,21a (79%), Mt 5,6 (59%), Th 69,2 (53%)

11. Boldogok a szomorúak!: Lk 6,21b (79%), Mt 5,4 (73%)

12. A hűtlen intéző (77%): Lk 16,1-8a

13. Szőlőmunkások (77%): Mt 20,1-15

14. Abba, Atyám (77%): Mt 6,9b, Lk 11,2c

15. A mustármag: Th 20,2-4 (76%), Mk 4,30-32 (74%),

Lk 13,18-19 (69%), Mt 13,31-32 (67%)

Mondanom sem kell, hogy ez a módszer inkább provokatív volt, mintsem elnyerte volna a tudományos világ konszenzusát. A szeminárium különböző nyilatkozatokat tett a négy evangéliumról, azt állítván, hogy az egész szövegnek mindössze 18 százaléka származik Jézustól vagy vezethető vissza Jézusra. A János-evangéliumról még rosszabb véleményt fogalmaztak meg, mint a szinoptikus evangéliumokról, annak szinte minden mondatát hiteltelennek tekintették. A Tamás-evangéliumnak csak két mondását tekintették autentikus Jézus-mondásnak: az üres korsóról szólóakat.

A harmadik kérdés (Third Quest)

Részben a Jézus-szeminárium által elindított kutatással függ össze az Újszövetség kulturális hátterének új típusú kutatása, melyet „harmadik kérdés" (Third Quest)6vitának neveznek. A Jézus-kutatás megújulása nem a semmiből (ex nihilo) kezdődött.7 Előzményei, Marcus Borg szerint a publikációk 1960-70 között szaporodtak meg, a jelentősebb tanulmányokat Amerikában írták, ezek közt foglal helyet Norman Perrin Rediscovering the Teachings of Jesus - Jézus tanításainak az újrafelfedezése (1967-ben). Az eredeti szövegnek új fordításai és új Jézus-életrajzok jelentek meg. Több jelentős munka foglalkozott a történeti Jézussal: E. P. Sanders Jézus és a judaizmus (1985), Donald Georgen Jézus munkássága és üzenete (1986), Richard Horsley Jézus és az erősek spirálja (1987), Burton Mack Az ártatlanság mítosza: Márk és a keresztény eredet (1987), J. D. Crossan A történeti Jézus: egy Földközi-tenger vidéki zsidó paraszt élete (1991) és Jézus: egy csodálatos életrajz (1994) című művei.

A tudományos szervezetek közül a Society of Biblical Literature (Bibliai Irodalmi Társaság) állította kutatásának középpontjába ezt a kérdést. Ez a szervezet ellentétben az SNTS-el nem ragaszkodik a teológiai szempontokhoz, inkább az összehasonlító irodalomtudományhoz közelít. 1981-ben a társaságon belül megalakult és állandó kutatócsoportként működik a Historical Jesus Section (A történeti Jézus-tagozat). Ennek egyik radikális szervezete lett 1985-ben a korábban már emlegetett Jézusszeminárium alapítója, Robert Funk. A 125 rendes tagja8 egy ötéves kutatási időszakon keresztül kutatta és fogadta el a történeti mondások hitelességét: különválasztva a Jézus-mondásokat más őskeresztény szövegektől. A kutatókat az különbözteti meg a korábbi Jézus-kutatóktól, hogy nem tekintik a kereszténységet uralkodó kultúrának, hanem más vallásokkal egyenrangúnak tartják, ennek következtében nem teológiai, hanem az összehasonlító vallástörténet szempontjai szerint kutatják. Egyik vizsgált kérdés, hogy visszavezethetőek-e a Jézus-felségcímek Jézusra, vagy azok az őskeresztény egyház interpretációja körébe tartoznak. A Jézus-kutatásnak ebben a fázisában használt módszerek a vallástörténeti összehasonlítás, a kulturális antropológia és a társadalomtudományi módszer. Ezeket tartották a Jézussal kapcsolatos empirikus megközelítés megfelelő módszereinek. Ezzel új szemüvegen keresztül nézték Jézust, a történeti személyiséget. Ennek az új, szövetséges tudománynak a használata a megújulásnak a legfeltűn őbb jellemzője. Hallatlanul termékeny munkacsoport ez: több mint 250 tudományos munkát jelentettek meg 1980 óta, létrehozták a The Social Science and New Testament Interpretation (A Társadalomtudomány és Újszövetség Magyarázata) és a Social Facets Seminar (Társadalmi Kérdések Szemináriuma) nevű szervezeteket.

A következőkben csak néhányat sorolok fel az újnak tekinthető eredményeikből:

- Jézust eszkatologikus prófétának tekintették korábban, a kutatás végén inkább csak provokatív bölcsességtanítónak.

- Arra biztatták a teológusokat, hogy ne hagyják magukat az egyházi tanítóhivataltól irányítani annak ellenére, hogy egy-egy egyházhoz tartoznak.

- Az ökumenizmus korábbi felfogását azonosították a vallások közötti párbeszéddel.

- Látványosan megtagadták a keresztény irodalom felsőbbrendűségét, vagyis a nyugati kereszténység filozófiáját és kultúráját nem tekintették a kultúra csúcsának.

- Jézus tanításából a példázatokat kutatták, mondván, ezek Jézus tanítási formái, a bölcsességhagyomány felismerése.

- A példázatokon keresztül teremtettek kapcsolatot az ószövetségi bölcsességi irodalommal - Példabeszédek, Prédikátor, Jób könyvei.

- A qumráni szövegekkel és a Nag Hammadi könyvtár apokrif anyagával vetették össze a bibliai szövegeket, ennek következtében Péter evangéliumát, Tamás evangéliumát, Márk titkos evangéliumát a kánoni írásokkal párhuzamos írásnak tekintették, amelyeket csak valami egyházi diktatúra zárt ki a korábbi általános használatból, de a keresztényeknek éppen olyan értékes irata volt, mint a kánoni evangéliumok.

- A Biblia szimbolikus világa nem egyezik más tudományok, az asztrológia, asztrofizika, fizika, geológia által feltárt világgal.

- Új módszerek: a) a bibliai nyelveken túli keleti nyelvek tanulása és használata a szövegek egybevetésénél, b) az irodalomkritika esetében ugyanazt a technikát alkalmazzák a bibliai szövegekre, mint más ókori szövegekre, c) számítógéppel rendezik az adatokat, fogalmi keresőprogramokat alakítanak ki, e) a Földközi-tengeri kultúrát azzal a céllal tanulmányozzák, hogy abból megértsék a kereszténység születésének szociológiai szempontjait.

- Az archeológiát előtérbe helyezik, hogy a tudósok a felszínre került tárgyakat értelmezni és magyarázni tudják.

Az így elvégzett kutatások eredményeként a Jézus személyével kapcsolatos állításokból a kutatók nagyjából a következőket fogadják el történetileg hitelesnek: a názáreti Jézus Nagy Heródes uralkodásának idején született, anyja neve Mária, apja talán nem József volt; Jézus Názáretben és nem Betlehemben született; Jézus vándortanító volt, aki szeretett együtt étkezni mindenkivel; gyógyított is anélkül, hogy ősi mágikus formulákat használt volna, feltételezhető, hogy pszichoszomatikus hatásokat tudott elérni. Nem járt a vízen, nem etetett sokaságot kenyérrel és hallal, nem változtatta a vizet borrá, nem támasztotta fel Lázárt a halálból. Jézust Jeruzsálemben tartóztatták le, és a rómaiak feszítették keresztre, nem a zsidók ölték meg. Az ellene indított eljárás oka a nyilvános templomi botrány, nem az Isten fia vád. Az üres sír csak fikció - Jézus teste nem támadt fel a halálból. A feltámadás hite Pál, Péter és Mária Magdolna látomásos élményére épül.

Jézus hiteles cselekedeteinek tartják a Belzebúb-vitát: Lk 11,15-17, a pusztai szavakat: Mk 1,1-8, Mt 3,1-12, Lk 3,1-20, (vö.: Ebioniták evangéliuma 1). Keresztelő János és Jézus: Mk 1,9-11, Mt 3,13-17, Lk 3,21-22, Ebioniták evangéliuma 4. Jézus evangéliumot hirdetett: Mk 1,14-15. A bűnösökkel étkezett: Mk 2,15-17, Mt 9,10-13, Oxyrhynchus Gospels 1224 5,1-2. Heródes lefejezteti Keresztelő Jánost: Mk 6,14-29, Mt 14,1-12, Lk 9,7-9. A megfeszítés legfontosabb jeleneteit hitelesnek gondolják, de az egész szenvedéstörténetet „valószínűtlenül fiktív eseménysornak". Jézus halálának legfőbb eseményét autentikusnak vélték, de az egész beszámoló „valószínűtlenül fiktív". A megjelenések első sorozata: Jézus megjelenik Kéfásnak: 1Kor 15,3-5. Jézus születése: Jézus szülei József és Mária voltak, részben hiteles elbeszélés: Mt 1,18-25 és Lk 2,1-7.

Ebből a szempontból érthető, miért foglalkozott Josef Ratzinger, XVI. Benedek a Jézus-kérdéssel.9 A pápa elmélkedő Jézus-könyve tudományos megalapozásának tekintik egy katalán professzor, Armand Puig I Tárrech Jézus-életrajzát.10

Jegyzetek

1 Funk Robert W., A Greek Grammar of the New Testament and Other Early Christian Literature: A Translation and Revision of the ninth-tenth German edition incorporating supplementary notes of A. Debrunner (Chicago: University of Chicago Press, 1961). Language, Hermeneutic, and Word of God (1966). A Beginning-Intermediate Grammar of Hellenistic Greek (1977). The Five Gospels: The Search for the Authentic Words of Jesus (1993). Honest to Jesus: Jesus for a New Millennium (1996). The Acts of Jesus: The Search for the Authentic Deeds (1998). A Credible Jesus (2002). Funk on Parables: Collected Essays (Polebridge Press, 2006).

2 Crossan John Dominic: The Historical Jesus: The Life of a Mediterranean Jewish Peasant (1991) és The Birth of Christianity: Discovering What Happened Immediately after the Execution of Jesus (1998). Legnagyobb kritikát és elismerést kapott könyve a Who Killed Jesus? Az evangéliumok és Jézus halálának antiszemita jellegéről írt félig tudományos könyv (1995). Jézus és Pál archeológiával foglalkozó könyvet is írt Jonathan L. Reed (2001, 2004) archeológussal együtt.

3 Westar Institute, P.O. Box 7268, Santa Rosa, California http://en.wikipedia.org/wiki/Westar_Institute, Vezetőség: Lane C. McGaughy, elnök, Char Matejovsky, ügyvezető elnök, tagok: Walter Beebe, Bronson C. Davis, Glenn Downing, Roy W. Hoover, Jim Schaad, Bernard Brandon Scott, Andrew D. Scrimgeour, John Staten, Jarmo Tarkki, Mary A. Tumpkin, Joseph B. Tyson, Ronald F. Way.

4 Schweitzer, Albert 1875-1965, német evangélikus teológus, filozófus, zenetudós és orgonavirtuóz, orvos. 1893-tól tanult Strasbourg, Berlin és Párizs egyetemein. 1900-ban lelkész Strasbourgban. 1901-től Strasbourg teológiai szemináriumának vezetője. 1905-1913 között orvostudományt és gyógyszerészetet tanult. 1906-ban a liberális teológia bírálójaként bekapcsolódott a történeti Jézus-vitába, melynek egyik eredménye híres könyve a Jézus-élete kutatásokról. Von Reimarus zu Wrede 1-2. (a második kiadástól Geschichte der Leben-Jesu-Forschung), J. C. B. Mohr (Paul Siebeck), Tübingen: 1906.; Kultur und Ethik, J. C. B. Mohr (Paul Siebeck), Tübingen: 1923.; Die Mystik des Apostels Paulus, J. C. B. Mohr (Paul Siebeck), Tübingen: 1929.; Reich Gottes und Christentum, J. C. B. Mohr (Paul Sebeck), Tübingen: 1934.; Die Weltanschauung der indischen Denker, J. C. B. Mohr (Paul Siebeck), Tübingen: 1935.

5 Vermes Géza (1924, Makó) exegéta. Gyulán nevelkedett. Rövid ideig pap volt a szatmári egyházmegyében, a háború alatt Párizsba ment és a Notre Dame de Sion csoportosuláshoz csatlakozott. Tizenegy éven át Löwenben és Párizsban tanult. 1965-ben Oxfordban a zsidó tudományok professzora lett. A Holt-tengeri tekercsek egyik legismertebb kutatója és angol fordítója. Jézus hiteles evangéliuma (Osiris, Budapest 2005), Who's Who in the Age of Jesus (Allen Lane, London 2005), A zsidó Jézus (Osiris 1995), Jézus és a judaizmus világa (Osiris 1997), A qumráni közösség és a Holt-tengeri tekercsek története (Osiris 1998).

6 A kérdés jó összefoglalója Cserháti Márta: Methods and modell in the third quest of the historical Jesus. Budapest 2003.

7 Ebben az összefoglalóban jelentősen támaszkodtam Léta Sándor tanulmányára: A történeti Jézus-kutatás új korszaka az észak-amerikai teológusok körében, az 1980-as évektől kezdve. Teológiai Szemle 2000/2.

8 A kutatócsoport pénzügyi és infrastrukturális alapját adta a Westar Institute, P.O. Box 7268, Santa Rosa, California http://en.wikipedia.org/wiki/Westar_Institute, Vezetőség: Lane C. McGaughy, elnök, Char Matejovsky, ügyvezető elnök, tagok: Walter Beebe, Bronson C. Davis, Glenn Downing, Roy W. Hoover, Jim Schaad, Bernard Brandon Scott, Andrew D. Scrimgeour, John Staten, Jarmo Tarkki, Mary A. Tumpkin, Joseph B. Tyson, Ronald F. Way.

9 Joseph Ratzinger Benedict XVI. Jesus von Nazaret, Herder 2007 magyar fordítás: SZIT, Budapest 2007.

10 Jesus, A Biography. Babylon University Press 2011. A szerző a PIB növendéke, aki disszertációját Ratzinger előtt védte meg, az angol kiadás előszavát Cardonal Angelo Amato írta. Megjelent német fordításban. Recenziót írt róla Ulrich Luz: Jesus. Eine Biographie, Übersetzung aus dem Katalanischen von Xavier und Ursula Moll, F. Schöningh Paderborn ua. 3011, 676. Sacra Scripta, Cluj-Napoca 2011/1. 95-100.