Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Guba András – Tornay Krisztina
a FÉRFI BEAVATÁS IKONOGRÁFIÁJA
Jászó: premontrei kolostor (1)

 

The Iconography of Initiation of Men. Jászó: The Premonstraten-sian monastery (1)

The Premonstratensian monastery is in Jászó, Slovakia, formarly Upper Hungary. It has been a spiritual development center since 1170. Today it is the center of the Slovakian mens' order of the Norbertines. This sacred complex was restored in the 18th century and continues to the 21st century. This thesis studies Hungarian sacred art from this viewpoint. How does the portrayal of sacred art affect the viewer? The hypothesis is that any sacred place reveals its spirit or charisma. Those who enter with openness are called by this spirit and affected by it. The appearance of the artwork in the building expresses its spirituality..

Keywords: Genius loci, man's personal development, stages of initiation, sacrality and spirituality

 

Guba András 1981 óta piarista, 1991-ben szentelték pappá. Az ELTE-TTK matematika-fizika szakán végzett, majd a rend középiskoláiban tanított Budapesten és Gödön, ahol a piarista szakiskola igazgatója volt 2001-2008 közt. Ezt követően a magyar piarista tartomány pedagógiai-képzési asszisztense. Időközben elvégezte a SOTE mentálhigiénés, az IBS szervezetfejlesztő-szupervíziós és a BME közoktatás vezetői szakát. 2007-tól a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem doktori iskoláját végzi, kutatási témája a rendszerszemlélet a katolikus egyházban.

Közelítés a jászói kolostorhoz

Jászón váratlanul fenségesen magasodik a premontrei vár a látogató előtt: nyugat felől érkezve a községen áthaladva, kelet felől egy hirtelen magasodó, fenyőkkel borított orom mögül bukkan fel a vártemplom, míg délről, a Boldva völgyéből szép, beszűkült völgyszorosban találjuk magunkat. „A vidék regényességét kitűnően emeli, a vár- és várost északnyugatról környező érc és márványban gazdag hegylánczolat, mellynek tövében a zöldelő völgy, a vasgyárak zugása és a hömpölygő patakok lassu moraja kellemesen hatnak a terebélyes fák hüs árnyékában gondolatokba merült vándorra.[...] A jászói vár hazánk jelentékenyebb helyeivel egy sorban részesült, s különféle események szinhelye volt, gyakran a pusztitás és mozgalmak sulya alatt romba dőlt s ismét phönixként fölujult."1 Körülötte sok minden megváltozott, történelméből tudható, hogy a szerzeteseket többször is elűzték, de eddig mindig visszatértek.

Tornay Krisztina 1985-ben belépett az SSND rendbe, 1996-ban tett örökfogadalmat. Az ELTE BTK magyar-történelem szakán végzett és a rend budapesti, debreceni és szegedi gimnáziumaiban tanított, jelenleg a debreceni Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégiumot vezeti. A Szegedi Hittudományi Főiskolán hittanári, az IBS-en szervezetfejlesztő-szupervíziós szakot végzett, 2007-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem doktori iskolájának hallgatója, kutatási témája a női spiritualitás.

A hely kisugárzása arra indít, hogy megvizsgáljuk: honnan ered, miben fogható meg az a szakrális vitalitás, amit tagadhatatlanul érez-tapasztal az idelátogató. Természetesen egyszerű válasz volna azt mondani, hogy az európai mércével is csodálatos barokk templombelső, a neves festők és szobrászok, a műalkotás ereje és színvonala közvetít évszázados értékeket. Vagy hogy mivel vallásos célú épületekről van szó, ezért evidensen van spirituális töltése a helynek. Ezek a megállapítások természetes választ adnak, mégis: úgy tűnik, van itt még valami többlet, amit a hely közvetít.

Frederic Debuyst írja Vergiliusra hivatkozva: „Az ég, a föld és a lakóházak ugyanúgy hagyománnyal rendelkeznek, mint az emberek, és minden talpalatnyi földnek saját »karaktere« van."2 Az a hipotézis alakult ki bennünk, hogy mivel a jászói kolostor évszázadokig, majd egy évezredig a szerzetes férfinevelés és képzés kiemelt helye volt, az összegyűlt tapasztalatok és transzcendens irányban-dimenzióban megélt egyéni és közösségi történetek sokasága, ereje a helyet megszentelte, feltöltötte és a hely, a szent tér a késői látogatónak is közvetít abból a valóságból, amit az itt történtek feltártak. Ez a valóság archetipikus mélységeket, örök emberi igazságokat, a létezés szintjén zajló törvényszerűségeket jelent, s ezek érintését, megközelítését elősegíti a helyszín, mintegy magában hordozva. A közvetítés csatornái elsősorban a templom és kolostor viszonylag késői, barokk korból fennmaradt ikonográfiája, az épület és környezete. Ezek a barokk stílusú elemek továbbadják a keletkezésük előtt eltelt évszázadokból eredő, megszentelő-dött hagyományt: továbbhordozzák, átalakítva megőrzik és a maguk képi eszközeivel fejezik ki.

A barokk templom és monostor ősi hagyományt hordoz és közvetít, ezt tudva és figyelembe véve elsősorban mégsem a hagyomány felől közelítjük meg. Alapvetően a szakrális épületegyüttes mai, 21. századi valóságát vizsgáljuk, a szent tér működését, a szemlélőre-befogadóra tett lehetséges hatását. Ebben a szemléletünkben az a tapasztalat/hipotézis/meggyőződés vezet, hogy egy szakrális tér „működésében" tetten érhető az adott hely lelke, szelleme, keresztény kifejezéssel karizmája, ez szólít meg, ez indítja meg a nyitottan betérőt, s ennek materializált formái, kifejezői a szakrális teret felépítő elemek.

Az épületegyüttes, azon belül is a templom áll kutatásunk középpontjában, megközelítéséhez több irányból kezdünk. Először a jászói premontrei kolostor és környezetének kapcsolódására, egymáshoz való viszonyára tekintünk, s e viszonyt értelmezzük hipotetikusan a kolostort létrehozó-fenntartó közösséget és tagjait állítva a középpontba. Ezután térünk rá az épületegyüttes vizsgálatára: a környezetbe ágyazottság után az elrendezés szimbolikus szerkezetét és szimmetriáját elemezzük. Csak ezek után fordítjuk figyelmünket a templom belseje felé. Ez az egész rendszer spirituális magja, fókusza. A templom részletes leírása után hipotetikusan elemezzük e szent tér működését, személyiségfejlődéshez, belső kibontakozáshoz segítő hatását. Ezután egy ismert személyiségfejlődési modell segítségével rendszerbe foglaljuk észrevételeinket a férfi személyiség fejlődésének állomásairól és ennek a modellált útnak a jászói apátsági templomban meglátásunk szerint megjelenő vizuális-spirituális elemeiről, jeleiről. Végül összefoglaljuk „a férfi útját" mint egy sajátosan a beavatások lépcsőfokait végigjáró fejlődési sort, amely a kolostori tapasztalatokon át mélyül és bontakozik ki. Vizsgálódásunkban végig az az alaphipotézis vezet, hogy ez a szent hely, Jászó, évszázadok alatt férfiak nemzedékei számára volt az érlelődés, a fejlődés, a kibontakozás lehetőségének színhelye, és ennek a folyamatnak összetevői jelennek meg, fejeződnek ki a helyszín minden elemében.

A vizsgálódás alapja - a barokk monostor

A ma látható épületegyüttes döntően a barokk építkezés (1760 k.) eredményeképpen jött létre. Ez az építkezés a források szerint a középkori eredetű épületek lerombolásával kezdődött, azok helyén emelték az új tervek alapján elkészült monostort és templomot.

Sajnos, ahogy Oszvald Arisztid 1957-ben írja, nem született összefoglaló munka a premontrei monostorok középkori emlé-keiről.3 Van azonban egy fotókkal dokumentált összefoglaló mű, amelyből némi fogalmat alkothatunk a jászói monostor átépítés előtti formájáról. A dr. Török József által szerkesztett Premontreiek című könyvben4 mintegy 40 középkori eredetű premontrei monostorról közöl adatokat, sokról mai állapotukat feltáró fotókat. Ivanics, Ipolyság, de a leginkább Lelesz mai képe felidézi azt a várszerű monostort, amilyen Jászó az átépítés előtt lehetett. A bozóki romok bástyás várfala és olyan középkori premontrei templomok, mint Türje vagy Mórichida, Ócsa, a margitszigeti újjáépített román kori templom vagy akár a romjaiban is lenyűgöző Zsámbék segítenek felidézni a középkori Jászót. Egy képet is közöl a kiadvány Jászóról, amely 1749 előtti, a barokk átépítést megelőző állapotot mutat.5 Ezen jól látszik a monostort körülvevő vizesárok, a bástyákkal megerősített fal, a gótikus ablakokkal ékes kéthajós templom.

Dr. Guzsik Tamás szerint6 a barokk kori újjáalkotásnak, újragondolásnak és a szerzetesi építészetben a tridenti zsinat új koncepciója érvényesülésének az alapja továbbra is a középkori hagyomány volt. Így például fontos szempontnak látszott, hogy a lebontott középkori templom felett legyen az új, és lehetőleg annak egész terét magába foglalja, továbbá az egykori szent tér felett legyen az új szent tér. Ugyanígy megmaradt a középkori kolostori építészeti hagyományból a quadrum, kolostorudvar, ha esetenként ez szimmetrikusan tükrözve jelent is meg az új tervekben.

Amikor a mai állapotból kiindulva vizsgálódunk, akkor meg vagyunk győződve arról, hogy nemcsak hagyományait figyelembe véve, hanem szerkezetileg, helyszínét tekintve is középkori gyökerekig nyúlik vissza a 21. században szemlélhető épület sok eleme. Ezen építészeti hagyománynak kevés írott és kutatott nyoma van.

Vizsgálat a 21. század elején: a posztmodern és a barokk találkozása

A posztmodern kor szemlélete távol esik a barokktól: kettejük találkozásakor mindenekelőtt a kétkedés, a kérdőjelek és relativizmus, a „semmi sem biztos", „semmi sem egyértelmű" és a szélsőségektől visszariadó, tájékozódást kereső/elutasító kor riadalma látszódik egy áradó, biztonságot és túlcsordulást sugárzó, érzelmileg is gazdag, kicsit talán gyermekien egyszerű, de ugyanakkor csodálkozásra késztetően mély világ előtt. A posztmodern „nem tűr el semmi dominánst maga körül, kerül minden konklúziót, játékszernek tekint minden nagy eszmét, hiszen ki akarja mutatni, hogy nincs jelentőségük a kultúrában. Ebből az attitűdből következik, hogy felfüggeszti ítéletét mindennel szemben, nem kötelezi el magát semmi felé, és ez a relativizmus előbb-utóbb rákényszeríti egy mindent levető nihilizmusra."7 Ehhez képest a barokk mindenben éppen ellentétes állásponton van: ellentétes erők közti harcként fogja fel a mindenséget és határozott állásfoglalást követel, ítél, megkülönböztet és értékel, eszme- és értékközpontú.

Talán van egyetlen olyan közös pont, ami közvetít a két korszak között: ez a vállalt és reflektált szubjektivitás, az érzelmek és megközelítések sokféleségének értékelt gazdagsága. Ez a mai, posztmodernből adódó, természetesnek tűnő idegenkedés nem könnyíti meg a barokk összművészet előttünk álló, jászói példájának megértését. Így azon a természetes úton indulunk, amely kívülről vezet egyre beljebb, a könnyebben felfogható felől a rejtettebb felé.

Az a hit vezet bennünket, hogy a barokk kor spiritualitása magába szívta, befogadta az előző korok keresztény hitbeli tapasztalatait és a lelki élet működési módjainak hagyományait, s saját szemléletén átszűrve-alakítva közvetíteni tudja. Abban is hiszünk, hogy mi, kései utódok szintén képesek vagyunk magunkat kitenni ennek a hatásnak, és a működő, máig elérő és élő, éltető spirituális tudás, hagyomány hozzánk is elérkezik. Saját korunk ismereteivel és nyelvével személyiségfejlődésnek és beavatási fokok sorozatának nevezzük azokat a folyamatokat, amiket ez a szent hely közvetít, de nem felejtjük el, hogy a fogalmi nyelv megtorpan az élő, lüktető valóság előtt, amit a művészet megnyit, és ami magától hat, gyógyít, eligazít, rendet tesz és sugároz, és amire megbízhatóan ráhagyatkozhatunk.

A jászói barokk monostor mint műalkotás vizsgálata

„Van három kulcsfogalom, amely a műre vonatkozó minden konkrét ismeret nélkül segít megérteni a művet vagy felismerni azt, hogy saját törvényeinek mennyire felel meg.8 Ezek a fogalmak a kompozíció, a rend és az alak. Aki képes e hármasság elemzésére, csak az közelítheti meg egy mű lényegét. [...] Anélkül, hogy lehetőségünk volna ismerni a művész szándékát [...] lehetővé válik az adott művet öntörvénye alapján megítélni."9 A három fogalom közül a rend „az intellektus állandó jelenléte az alkotófolyamatban", a kompozíció értelemszerűen az elrendezés, az alak pedig a megjelenés fizikai, érzékelhető valósága.10 E három szempont segítségével közelítünk a jászói monostor értelmezéséhez. Megvizsgáljuk a rend(ezettség) minőségét, a kompozíciót a tágabb és szűkebb környezet és a monostor tekintetében, a templom belső terében, majd a templom képzőművészeti alkotásainak vizsgálatát is bevonjuk kutatásaink körébe: az általuk létrehozott-kisugárzott világ feltárására igyekezve.

Az épület és környezete

A környezethez való viszony

Az áttekintő vizsgálat során a gyönyörű természeti környezetbe ágyazottság, annak így mintegy kiemelése, figyelem fókuszába emelése az első fontos hatás, amit a monostor ránk tesz. Nem a magasból tekinti a tájat, mint például a bencés monostorok, hanem belesimulva, bár egyben ki is emelkedve belőle, környezetébe harmonikusan beilleszkedve épült fel a kolostor és templom együttese, tisztelve a természeti adottságokat.

A monostor ilyen elhelyezése hagyomány a premontreieknél: Szent Norbert „mocsáron" emelte az első kolostort,11 a névadó Prémontrét, a „pratum monstratum, (meg)mutatott rétetmezőt" Franciaországban. Ezért minden fontosabb alapítás az eredeti, anyakolostort mintázta: lehetőleg hasonlóan ingoványos helyre épülve, tó, víz mellé.12 Ha a képek alapján13 tett észrevételünk helyes, akkor a helyszín kiválasztásakor is fontos szempont volt a hasonlóság az eredeti forrásra: úgy tűnik, Prémontré hegy(ek) mellett, mocsáron, vagyis sík vidéken épült, erdők közt, kies tájon. A környezet és a monostor viszonyának megfigyelése további szempontokat vet fel. Még pontosabban meghatározható a letelepedés tényezőjeként az, hogy lehetőleg forgalmas helyen, útkereszteződés, híd, vásárhely közelében álljon a premontrei monostor. Ezt némely premontrei alapítások középkori magyar nevei is igazolják, mint például Jánoshida, Mórichida, Somlyóvásárhely.14 A premontrei templom és kolostor másként kapcsolódott a környezetéhez, mint a kortárs és szintén reformer cisztercita alapítások. Holnapy Dénes Márton szerint a legfontosabb különbség abban állt, hogy a rend tagjainak nagy része felszentelt pap, kanonok révén a lelkipásztorkodás határozta meg a tevékenységüket, ezért az építészetben is megjelent az erre való irányulás. A templomok nyugati homlokzatán kapu nyílt, mintegy beengedve-híva népet, a templomban pedig népoltár volt, a székesegyházakhoz hasonló elrendezésben.

A korabeli képen15 a jászói barokk kori monostort látjuk, a falu még nem épült egybe vele. A település a képen nem ábrázolt módon, jobb felé a patak partján és dombon áll. Jól kivehető azonban a frissen ültetett díszkert, a mögötte húzódó narancsház és a természeti környezet jellege. A monostor és környezetének viszonyát a következő szempontok alapján vizsgáljuk: kapcsolódás intenzitása, jellege; funkcionális kapcsolódások.

A kapcsolódás intenzitása, jellege

A kolostor ma egybeépülve áll a környező településsel, ugyanakkor elkülönült egységet alkot, fenséges és autonóm birodalmat. Erőt sugároz, nagyságot, biztonságot, eligazít. Része az őt körülvevő világnak és el is válik tőle. A monostor mellett, tulajdonképpen mostanra vele egybeépülve terül el a város, Jászó: tervezetlenül, organikusan fejlődve, a patak mentén terjeszkedve. Terebélyes romatelep, lepusztult házak és polgárosult kisvárosias részek: a monostortól függő, neki alárendelt, mellette, de tőle nem függetlenül létező település ez. Egyfajta hierarchiát vagy függést jelez, különbséget: a világi és egyházi, a szegényes, nyomorúságos vagy csak középszerű és a kiemelkedően igényes, színvonalas, remekművű között. Mondhatni, hogy a monostor épített környezete szolgálja az értéket, a színvonalat, de el is maradt tőle, amolyan függelék-és cselédféle. A mindennapok küzdő és változó világa elmarad a teljesebb és maradandóbb mögött. Egyben folyamatos jele annak, hogy a kolostor kiváltságos és rendkívüli hely, tágabb emberi környezete pedig mindig (feltehetően régebben is) az adott kor közép vagy alacsonyabb szintjén marad. Lehetséges szembeállítani mint szent és profán helyszínt is, a szentnek kijáró megkülönböztetés természetességével.

Ha a személyiségre vonatkoztatjuk mindezt, olyasmit mutat, ami hierarchizált kettősséget, polaritást idéz. Van a belső kert, a spirituális lélek-mag és kint az anyagias-társadalmi, szociális személyiségrész. Egyértelmű, hogy erősen felértékelt a spirituális terület. A két terület ilyenfajta hangsúlyos szembenállása, e szembenállás kiemelése tipikusan barokkos szemléletet tükröz, még pontosabban fogalmazva: ennek a szembenállásnak, különbségnek a megjelenésére/megragadására különösen is érzékeny volt a barokk lelkisége. Ugyanez a hierarchizált szemlélet magában a kert és kolostor kapcsolatában is tetten érhető. A kolostor-templom önmagában is szigorúan szimmetrizált szerkezete és a mögötte elterülő híresen szép, tervezett kert szintén szimmetrikus világa a természetre is kivetülő rendező, racionálizáló világ fensőbbségét, civilizáltabb mivoltát hirdeti a vad, természeti környezet felett. A kolostor magas szinten megvalósuló művészi rendezettsége tovább hat a kertre, annak rendezettségében is kifejeződik. Ez az ösztönvilág és a rendezetlen, elemi érzelmek feletti vagy azok melletti lehetőséget teszi láthatóvá, sőt, bejárhatóvá: a rálátást, a reflexiót vagy legalábbis kontrollt, rendezettséget. A kertben maga a természet hajlik meg a rendező ész előtt, fogadja el irányító-alakító erejét és képez civilizált, értékes és élvezhető teret.

Ha egy épület a benne lakó közösség identitását fejezi ki, akkor a külső környezethez való viszonya is szembetűnő. Mit mond arról az épület és a környezetéhez való viszonya, hogy hogyan látja saját létét a benne lakó premontrei közösség a környezetéhez kapcsolódóan? Ami Jászón látszik: a harmonikus kapcsolódás a környezethez. Ebben kifejeződik a környezet, a külső világ elismerése, tisztelete, értékelése, illetve a saját tér szabad alakítása saját hagyományoknak, lelkiségnek megfelelően: mindez a egészséges identitás jele. Az alany és tárgy, a szubjektum és objektum, a szemlélő és a szemlélt egymásmellettisége, egyaránt fontos volta válik így láthatóvá. Kettejük egyenrangúsága, egymást kiegészítő volta dinamikus egyensúlyt teremt. Ennek hatása a személyiség fejlődésére egyfajta biztonság, belső egyensúly - az öntudat és emberi alázat dinamikája.

A szerzetesi hagyomány mindig nagy hangsúlyt feketetett az aszkézisre. Ez visszavezethető az ember dualista felfogására, mely szerint test és lélek egysége. A test földi, zabolátlan, akit sanyargatni kell, hogy a lélek szolgálatába álljon. Ez a viszony megjelenik itt is, kolostor és természet kapcsolódásában, de egyáltalán nem ellenséges felhanggal. A szerzetesek bemerészkednek a természetbe, abban rendet teremtenek, a rendet művelik. Olyan teret teremtenek, ahol a természet ösztönös életereje a művelés által csodálatosan megjelenik. Ez a környezet meghatározza a szerzetesek belső harcának hangulatát a saját test és lélek között.

Funkcionális kapcsolódások

Ha más, középkori eredetű monostorok elhelyezkedéséhez hasonlítjuk a premontrei kolostort, feltűnik, hogy a bencésekkel szemben nem magaslaton áll, azonban mintha igényelne valamiféle magaslatot a kiválasztott hely közelében. Ahogy Szent Norbert életében olvassuk, szoros barátságban állt Szent Bernáttal, a ciszterciek alapítójával. Ők szintén a 12. században alapították első monostoraikat, s mindig a völgyet keresték megtelepedési helyül, összefüggésben azzal, hogy földművelő munkát végeztek.

A premontreiek mint missziós-prédikáló-lelkipásztorkodó közösség utakat és találkozási pontokat választottak ki letelepedési helyül. Itt mint viszonyítási pont, biztos (magyarul hiteles) hely állottak. Hiteles helyi funkciójuk különösen Magyarországon volt jelentős: a váradhegyfoki (ma Nagyvárad része) monostor, a leleszi és a jászói is a környék igazságszolgáltatási, megbékélési helye volt, egyben kiállítója, őrzője az iratoknak. Védelem és igazság: ez kapcsolódik a premontrei kolostor, elsősorban Jászó funkciójához. A hiteles helyi működés egyben a törvényes rend biztosítéka és őrzője is volt: biztonságot, bizalmat, békét sugárzott létével. A tekintély megjelenítője volt, ami pedig a legfőbb tekintély, a teremtett világ fölötti transzcendens valóság, Isten jelenlétét testesítette meg.

A rend küldetéséből falakadó helyválasztás erősítette a küldetés felelős felvállalását. Erősítette azt a szerepet, amit a szerzetesek felvállaltak. A hiteles helyi funkció hivatalosan is hozzájárult ehhez. A kolostor és benne a szerzetesek referenciapontként kellett hogy szolgáljanak. Mindez atyai funkció, mely a kolostorban élő szerzetesek férfiúi voltának atyai vonását bontakoztatta ki. Az apaság ezen áttételes kiélése mindenképpen hozzájárult személyiségük teljesebb kibontakozásához. Az apai funkcióhoz hozzátartozik a rábízottak támogatása is.

A monostor történetéből kiderül, hogy már a középkor folyamán, az újjáalapítás után pedig hangsúlyosan, a premontrei gazdasági vezetés tudatos munkával segíti a környék bányáinak, gazdasági és ipari vállalkozásainak előrehaladását. Munkahelyet ad a környéknek, illetve a lehetőségeket terjeszti ki, életszínvonalat emel. Gondoskodást és iránymutatást jelent a környék lakóinak. Mint egy családapa, felelősséget vállal a rábízottakért.

A 18. századi újraindulástól kezdődően a kolostor a rendi képzésnek is központja volt, a 19. század végéről vannak olyan adatok, hogy például a csornai prépostság fiataljainak is egy része itt végezte a noviciátust, néhány teológiai évet is. Az 1853-as vizitáció során ezt az együttműködést kimondottan javasolja a Prímás.16 Kunc Adolf csornai perjel is itt végzett 1864-ben.17 Ilyenformán a monostor a képzésnek is központja volt, fiatalok formálásának, fejlesztésének, tanításának. Azoknak a fiataloknak, akiket felvettek a rendbe, a szellemi felemelkedés helyszíne volt a monostor, ami természetesen sokáig - a 20. század második feléig - társadalmi felemelkedést is jelentett. Ehhez a fejlesztő-gyarapító nevelő munkához kapcsolódott a monostor hatalmas könyvtára, tudós szerzetesei: a környék számára a premontrei kolostor tehát egyfajta szellemi központ, a fejlődés, szellemi gyarapodás helye, szellemi kincsesbánya is volt folyamatosan.

A monostor épületegyüttesének elrendezése

Nap évszimb olika

A mai alaprajz szimmetriát mutat és a szimbolikus számok alkalmazását az épületegyüttes tervezésében. Az épületegyüttesnek 365 ablaka van,18 12 nagy kéménye, 4 bejárati kapuja: ez a napév ritmusát állítja a néző elé, épületbe foglalva. Hasonló rendszerű a szintén a 18. században épült szentantali kastély (Svaty Anton), Jászótól nem messze, Selmecbánya mellett. Annak hasonló elrendezése: 365 ablaka, 12 nagy kéménye, négy bejárata, sőt, 52 szobája és hét árkádja van.19 Mindez a térben való egyensúlyos elhelyezés mellett az időben való biztonságos berendezkedést is sugallja. Örök rendet, egyensúlyt, kozmikus elrendezettséget és abba való betagozódást érzékeltet ez az alapvetően játékos ötlet. A természethez, a külső környezethez való viszony rendezőelve, a harmónia megteremtésére törekszik. Ez visszahat a szerzetes belső világának rendező, harmonizáló törekvéseire. Az épület az élet időbeliségét üzeni a benne lakónak. Ráirányítja a figyelmét az idő körforgására és előrehaladására. A benne élő szerzetes ezáltal felhívást kap, hogy saját időbeliségére reflektáljon.

Szimmetria

A szimmetria a középkorban babonásan vagy meggyőződésből kerülendő, az ördög művének vagy világának számító rend volt, aminek tudása a barokk korra elhalványult, jelentéktelenné vált. A néphitben a mai napig él annak a tudata, hogy semmit sem szabad tökéletesnek szánni-létrehozni, véteni kell a varrásban, szövésben, építésben, el kell rontani a szimmetriát, mert a tökéletesség véletlen megvalósulása káromlás és az ördög helye. Jászón azonban éppen ellenkezőleg: éppen a szimmetriában jelenik meg az emberi szellem, a racionalitás és értelem káoszon, sötétségen, ördögin uralkodni képes ereje. A rend olyan kifejeződése ez, ami rend-szert teremt, áttekinthetőséget, egyszerű tájékozódást, ismétlődések biztonságát, sőt, játékát. Fontos kiemelni, hogy ez a szimmetria egyben játékos is, a szellem és a kreativitás „mulatsága", mert semmi köze az üres, lélektelenné tevő ismétlődéshez. Ez nem pontos szimmetria, a középkori hagyományokhoz híven, inkább méreteiben, ritmusában az.

A templom

Épülete, szerkezete

A kolostor temploma egyhajós, K-Ny-i tájolású, kéttornyú épület. Homlokzata a kolostor homlokzati falával egybeépült, attól mintegy két oldalról „felvezetve" uralja a teret. „A templom belső tere a jól áttekinthető, egységben tartott jezsuita templomok térkompozícióját fejleszti tovább, a hajó teljesen nyitottan áramlik a szentély felé, a hullámzó falfelületet tagoló, oszlopokkal bővített falpillérek rapszodikus ritmusa sietteti ezt a cél felé sodródást. Az építész által meghatározott teret gazdag művészi élménnyé fokozzák a társművészetek - Kracker Lukács falképei és Krauss János mozgalmas szobrai -, amelyek itt már egészen szerves részeivé válnak az építészeti téralakításnak."20

A templom ikonográfiai programja

Jávor Anna szerint Jászón a művészek összehangolt munkájához a premontrei atyák készítették el az ikonográfiai programot, az egységes belsőt pedig a templom tervezője, Pilgram minden részletre kiterjedő rajzai határozták meg, aminek kötöttségei közt alkottak a festő, szobrász, illetve márványozó és segédeik. Írott források erről nem maradtak fenn, mégis egyértelműen „rekonstruálható a megrendelői szándék".21

A kolostor középkori eredetű titulusa Keresztelő Szent János.22 Az ő életéhez kapcsolódó tanítás jól illeszkedik a rendi spirituális programhoz is, és ez a hagyományosan hangsúlyos keresztény téma a barokk korban is számos alkotást inspirált.

 

Jegyzetek

1 Kocsiss Ádám cikke, Vasárnapi Újság, 1854-60. https://epa.oszk.hu/00000/00030/00175/datum03993/cim204000.htm

2 Fr. Debuyst: A hely szelleme a keresztény építészetben. Bencés Kiadó, Pannonhalma 2005, 8.

3 Oszvald Ferenc: Adattár. Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő. Akadémiai Kiadó

6 (1957), 231-254, 231.

4 Kovács Imre László-Legeza László: Premontreiek. Mikes Kiadó, Budapest 2002.

5 Kovács-Legeza i. m. 38.

6 Dr. Guzsik Tamás: Keresztény liturgiák építészete III. rész: Nyugati liturgiák és építészetük az újkortól napjainkig. www.eptort.bme.hu/doc/szakral/szakral3.html

7 Dávid Katalin: A szép teológiája mint a művészi érték megközelítésének módszere. Szent István Társulat, Budapest 2006, 34.

8 Kiemelés a szerzőktől.

9 Dávid i. m. 15.

10 Dávid i. m. 37-38.

11 Kiss András jászói perjel szíves közlése alapján.

12 Kiss András jászói perjel szíves közlése alapján.

13 A közölt kép forrása: hu.wikipedia.org/wiki/Premontrei_rend

14 Holnapy Dénes Márton: A rend építészete Hazánkban. in: Kovács-Legeza: Premontreiek. 32-34.

15 http://asztrorege.blogspot.com/2010_09_01_archive.html

16 Inzsöl Richárd Péter O.Praem: A Csornai Premontrei Kanonokrend belső élete a 19. század második felében. Egyháztörténeti Szemle 5. évfolyam 2. s A. D. MMIV http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cik-kek/inzsol.htm#_ftnref35: Emögött a két monostort egyesíteni vágyó törekvés is rejtőzött.

17 Inzsöl i. m.

18 Néhány mára elfalazva.

19 Későbbi, a 19. század második feléből való, de hasonló rendszerű a tiszadobi Andrássy-kastély, a beregvári Schönborn-kastély. Ez a hagyománya a lengyeli Apponyi-kastélynak is, illetve a vajtai Zichy-kastélynak: divat lett a magyar arisztokraták közt, elsősorban a Loirementi kastélyok mintájára.

20 Levárdy Ferenc: Magyar templomok művészete. Szent István Kiadó, Budapest 1982, 180-181.

21 Jávor i. m. 89.

22 A magyar premontrei alapítások közül még kettőnek a titulusa ez: Jánoshidáé és Zsámbéké.

 

Keresés a Katholikos oldalain

A Duna International Kiadó termékeivel bővül a Verbum Egyesület által terjesztett könyvek sora



 

 

 

biblia

Minden kegyelem

A 65 éves Jakubinyi György érsek köszöntése