Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Szilágyi Norbert
aNGYALOK ÉS DÉMONOK A FILMMŰVÉSZETBEN (2)

 

Harc a természetfelettivel

Az ember, aki a természettel dacolt, új ellenfelet talált: a természetfelettit. Miért folyik a harc? A filmekben a harc több síkon zajlik. Az első sík a mennyben az angyalok és angyalok között, a második sík a földön az emberek és az angyalok között, a harmadik ismét az égi szférában a démonok és az angyalok között, a negyedik pedig a földön az emberek és a démonok, a gonosz közt. Így bátran állíthatjuk, hogy az embereket, a világot kereszttűz alá veszik - a forgatókönyvírók és filmrendezők. Miért folyik a küzdelem? Lucifer és seregei azért küzdenek, hogy megdöntsék Isten hatalmát, és új világot teremtsenek káoszból és szenvedésből. Küzdenek azért, hogy minket, embereket, pontosabban a lelkünket megkaparinthassák. „A lázadás óta az angyalok egyik legnagyobb feladata az emberekért való küzdelem. A sátán és a démonok a lelkünkre törnek, hogy csatlakozzunk hozzájuk a lázadásban. Hogy ne Isten szolgái legyünk, hanem a sátáné, hogy ő uralkodhasson felet-tünk."1 A filmekből kiderül, a „jó" angyalok miért harcolnak. Az első indok az irigység. Isten jobban szereti az embereket, mint első és tökéletes teremtményeit, az angyalokat. A Dogma című filmben hangzik el: „Kezdetben csak mi voltunk és ő. Angyalok és az Úr. Aztán megteremtette az embert. A mi életünket szolgálásra szánta, imádásra, hajlongásra, hátvakarásra, az ő csodálatára. Többet adott az embereknek, mint nekünk valaha: a választás szabadságát! Az egyik elfogadja az Istent, ha akarja, a másik meg tagadja. Amióta itt lenn vagyunk, egyfolytában éreztem a mindenható hiányát. Ez fájt nekem, és biztos vagyok benne, hogy neked is fájt. És miért? Mert minket ilyennek teremtett. Ha lett volna szabad akaratunk, legyőzzük a fájdalmat, mint ezek itt. De nem! Mi szolgák vagyunk! Az ember bemocskolt mindent, amivel ő megáldotta. Megkapta a paradicsomot, nem kellett neki. Megkapta ezt a bolygót, tönkretette. Őt kedveli minden teremtménye közül a legjobban, és valaki még csak el se hiszi, hogy ő létezik! És mindezek ellenére ő mégis végtelenül türelmes az emberhez!"2

Az Odaát című sorozatban, illetve az Angyalok háborújának mind az öt részében sokszor felmerül a kérdés a főhősök részéről: miért hagyja mindezt Isten? Miért engedi, hogy ilyen megtörténjen? Néha a válasz borzasztó és meghökkentő, mert e filmek világa így vélekedik: Istent már nem érdekli, mi történik a teremtményeivel.

A Bibliában olvashatunk angyal és ember harcáról: Jákob esetében. Idézzük fel a Ter 32,23-33-at: „Miután igen korán felkelt, fogta két feleségét, két szolgálóját, valamint tizenegy fiát, és átkelt a Jabbok gázlóján. Vette őket, átvitte a folyón mindannyiukat, és mindent, ami hozzá tartozott, aztán egyedül maradt. És íme egy férfi küzdött vele egész virradatig. Amikor aztán látta, hogy nem tud erőt venni rajta, megérintette csípőjének inát, s a vele való küzdelemben kificamodott Jákob csípőjének ina. Aztán arra kérte: »Eressz el, mert elérkezett már a hajnal!« Ő azt felelte: »Nem eresztelek el, amíg meg nem áldasz!« Erre a férfi megkérdezte: »Mi a neved?« Ő azt felelte: »Jákob«. A férfi ekkor így szólt: »Ne Jákobnak hívjanak ezentúl, hanem Izraelnek! Mert küzdöttél Istennel és az emberekkel, s győzedelmeskedtél!« Erre Jákob megkérdezte tőle: »Mondd meg nekem, mi a neved?« Az így felelt: »Miért kérdezed a nevemet?« És azzal megáldotta őt azon a helyen. Erre Jákob elnevezte azt a helyet Penuelnek, mondván: »Színről színre láttam itt Istent, mégis megmenekült a lelkem!« A nap éppen akkor kelt fel felette, amikor elhagyta Penuelt. A lábára azonban sántított. Emiatt nem eszik meg Izrael fiai mind a mai napig azt az inat, amely a csípőben van: mert ő megérintette Jákob csípőjének inát."

Jákob tehát harcolt, és azt is bátran állíthatjuk, hogy sikerrel. De vajon ez azt bizonyítja, hogy egy angyal legyőzhető? Ha az angyaloknak nincs teste, akkor hogyan harcolhatott Jákob egy olyan lénnyel, amelynek nincs teste? Térjünk vissza az angyalok és démonok meghatározásához. Az angyal tiszta szellemi lény, a démon gonosz, tisztátalan szellem. Hogyan harcolhatott Jákob egy szellemmel? Aquinói Szent Tamás, az angyali doktor a Teológia foglalata első részében tárgyal az angyalokról. A következőket írja: „»A démonokat légies érzékelő lényeknek nevezik, mert légies testi természetük van.« Ámde a gonosz lelkeknek és az angyaloknak azonos a természetük. Tehát az angyaloknak természetszerűen velük egyesült testük van."3 Amennyiben igazat adunk Tamásnak, Jákob harcolhatott angyallal, sőt győzhetett is.

A filmek világa ezt a kérdést másképp fogja fel és mutatja be. A filmekben az angyalok testet öltenek, vagy a démonok, „elfoglalnak" maguknak egy emberi testet. Ezekre példákat az Odaát és a Légió című filmekben látunk. Ezekben mind az angyalok, mind a démonok emberek testét veszik birtokba. Az Odaát című sorozatban a démonokat és angyalokat kiűzik a megszállt testekből vagy mágikus fegyverekkel megölik őket, aminek a következménye, hogy a megszállt emberi test is elpusztul. A Légió című filmben is emberek testébe költöznek be angyalok, viszont itt egy érdekes kettősség mutatkozik meg. Egyes angyalok, akik alsóbbrendűek, meg kell szállják az embereket, míg az arkangyalok, mint Mihály és Gábriel, önálló testet öltenek. Az angyalok elpusztításához itt nem szükségesek különböző ördög- vagy angyalűző rituálék, sem mágikus fegyverek. Megteszik az ember által készített fegyverek is. Ez persze azt jelenti, hogy a test, amit megszálltak, szintén elpusztul. Az Angyalok háborúja pentatrológia is úgy mutatja be az angyalokat, mint akik képesek testet ölteni, itt az angyalokat csak úgy pusztíthatják el, ha a szívüket eltávolítják. Miért pont a szívet? Ennek lehetséges magyarázata a szívszimbolika központi szerepében rejlik. Pál József Szimbólumtárában mutat rá a szív szimbolikus fontosságára: ez az élő szervezet központja. A Nappal állítják párhuzamba, amely a makrokozmosz középpontja, a szív a mikrokozmoszé. A szív az ősi kultúrákban az intellektuális funkcióknak és az ösztönös tudásnak a szimbóluma. Kínában királyi szervnek számít, irányító és uralkodó, a szellem lakhelye. Központisága miatt a Napot, a tű z és a föld elemét és az ötös számot hozzák vele kapcsolatba. Az azték hiedelemvilágban az élet, a lélek, a vallás, a szeretet központja. Az egyesítő életelvet és a vért tartalmazza. Az iszlám a szívet tekinti a spiritualitás és a meditáció tényleges helyének, az abszolút tudás és az illumináció középpontjának, amely többszörösen be van zárva.4 Amennyiben ezeket tekintetbe vesszük, már nem olyan furcsa a mai filmekben az, hogy a szív elpusztításával az angyal és egész lénye elpusztul.

Több filmben az angyalok és emberek harca nem halálos kimenetelű. De mindenképp büntetéssel jár a lázadó viselkedés. Gábriel az Angyalok háborúja második részében vagy a Constantine, a démonvadász című film végén elveszíti szárnyait, angyalból ember lesz, egyszerű halandó, hogy megtanulja a leckét, hogy fejlődhessen, hogy rendbe hozhassa elkövetett hibáját. A boldog vég, azaz a happy end mindig bekövetkezik.

Apokalipszis, armageddon, genocídium

„Számos mítoszrendszer kozmikus méretű pusztulásként, a jók és a rosszak végső küzdelmeként írja le az idők vége-zetét."5 Az apokalipszis egyfajta dualista vonulatot mutat a kereszténységben. Annak ellenére, hogy a legtöbb korai egyházatya elvetette a gnosztikusok kozmológiai dualizmusát és hangsúlyozta Isten és a teremtett világ eredendő egységét és jóságát, mégis az apokalipszis jelen van, megjelenik, a jó és a rossz párharcára épül.6 Abban nem kételkedhetünk, hogy a jó és gonosz angyalok egymással szembeni törekvése nem ere-detbeli vagy természeti különbségükből származott, hanem saját akaratukból és vágyaikból, hiszen mindkettő minden lényegi tulajdonsága a teremtő műve, aki jó, így bátran állíthatjuk, hogy az, ami jó, nem hozhat létre rosszat.7 A gonosz, a sátán pontos ontológiai státusát, a világegyetemben való szerepét a 447-ben megtartott toledói zsinat határozta meg, de ezzel nem értek véget a róla szóló viták. A Sátán mítosza magába foglalt és összpontosított mindent, ami gonosz. Szerepet kapott abban, hogy mint az édenkerti kígyóra, az ember ráhárította a felelősség részét az eredendő bűn és a világ nyomorúsága miatt.8

A korábbi részben felsorolt filmek alapvető motívuma a pusztítás, pusztulás és halál. Ez alól kivétel az Angyalok városa című film, amelyben a szeretet és a szerelem kap nagyobb hangsúlyt. Térjünk vissza a pusztítás és pusztulás oly gyakori megjelenésére. Mi az oka annak, hogy a filmekben az ember szálka az angyalok szemében? Számukra csak „beszélő majmok"9 az emberek, akik bűnös volta igazságérzetüket zavarja, ezért vállalják a kockázatot, esetleg saját pusztulásukat, a világ teljes átadását a gonosznak, csak hogy elérjék céljaikat. Ezért képesek a mennyet is felégetni. Az Angyalok háborúja harmadik részében kiderül a lázadó angyalok terve: a genocídium, azaz népirtás, a teljes emberiség kiirtása a cél. A hagyományos apokaliptikus témájú filmekben valamiféle természeti csapás pusztítaná el a világot. A mi esetünkben irigy, megtébolyodott angyalok. Jean Daniélou Az angyalok és küldetésük az egyházatyák szerint című könyvében így fogalmaz: „Az angyalok az ítélet előkészítésének szolgái, és annak tanúi is".10 A vizsgált filmekben nemcsak előkészíteni, hanem bevégezni is szeretnék. A Constantine, a démonvadász című filmben nem az emberek teljes elpusztítása a cél, hanem a gonosznak szeretnék átjátszani a világot, és magát az Antikrisztust szeretnék a világba elhozni. A filmben Gábriel az, aki a világba akarja hozni a sátán fiát, hogy bűnben égesse fel a Földet. Ismét az irigység az ok, amiért így vélekedik a filmben: „Ha az édes, kedves Isten ennyire szeret titeket, akkor majd én méltóvá teszlek titeket a szeretetére. Már régóta figyellek titeket. Csak az igazi szenvedések közt jönnek ki a bennetek rejtőző nemes tulajdonságok, és annyira nagyszerűek tudtok lenni... Hát akkor szenvedni fogtok. Adok nektek szörnyűséget, hogy aztán felülkerekedhessetek. Azok közületek, akik túlélik a pokol uralkodását a Földön, méltóak, lesznek Isten szeretetére.."11 A film érdekessége, hogy maga Lucifer akadályozza ezt meg. Egoizmusa és önhittsége nagyobb, ezért nem engedi át saját fiát az emberi síkra, hogy aztán ott romba döntse a világot. Magának akarja a hatalmat, és ez menti meg a filmben az emberiséget a pusztulástól.

Angyalreneszánsz: internet és angyalok/démonok

Ha a filmpiacra tekintünk, azt látjuk, hogy telített az apokaliptikus témájú filmekkel, az internethez hasonlóan. Ha például rákeresünk az interneten az apokalipszis szóra, a Google keresőprogrammal alig egy másodperc alatt 3180 találatot kapunk. Az armageddon szóra 11 900 000, az angyal szóra 1 230 000 találatot kapunk. Ez a tény azt is mutatja, hogy az emberek nagy része vágyik valamiféle spirituális tapasztalatra. A tapasztalat az újkor embere számára kulcsfontosságú fogalommá vált.12 A filmkészítők ráéreztek erre az érdeklődésre, vágyra, smegpróbálják megtapasztalhatóvá tenni azt a világot, azt a megtapasztalhatat-lan létsíkot, amire, ahová az emberek vágyakoznak.

Az interneten kutatva egész oldalakat találunk, amelyeket a szerkesztők az angyaloknak szentelnek. Ezeken az oldalakon egy egész angyalvilág sorakozik fel, nevekkel, feladatokkal, sőt meg-idézésükhöz is kínálnak módszereket, mágiákat. Szembetűnő, hogy a legtöbb oldal ezoterikus jellegű, elvont és inkább New Age-szerű tanokat ismerhetünk fel a tartalomban, semmint egyházi tanítást.

Az angyalmágia nem újkeletű dolog. Az 1527-től 1609-ig élt angol John Dee élete során több tevékenységi területtel foglalkozott, fiatalkorában természettudósnak indult, de az 1580-as évektől felhagyott ezzel a sikeresnek ígérkező pályával és további életét az angyalmágiának szentelte. Ez spiritiszta szeánszok sorozata volt inkább, Dee kristálygömbök és médiumok segítségével próbált információkat szerezni az angyalokról.13

Mi a mágia? Az egyik ezoterikus oldalon ezt olvashatjuk meghatározásként: „A mágia szó jelentése: erők tana. A mágia nem rossz és nem jó, egyszerűen csak erő; aki használja, az fordíthatja az erőt jó vagy rossz dolgok elérésére. Tehát nincs fehér és fekete mágia, csak fehér és fekete mágus. Amikor angyalmágiáról beszélünk, tulajdonképpen arról van szó, hogy bizonyos szertartásokat, mágiákat végzünk angyalokkal. Különböző módokon segítséget kérünk angyalainktól".14

A filmeket nézve ugyanezt a felfogást tapasztaljuk, erre legjobb példa az Odaát című sorozat, amelyben a főhősök különböző varázsigékkel, ráolvasásokkal, szellemtáblákkal képesek megidézni a jó és gonosz, démoni erőket. A Constantine, a démonvadász című filmben is a főszereplő John mágiával idézi meg Gábriel angyalt. A mágia végigkíséri a filmeket. Ez a tünete annak, hogy az emberek egy része keresi ma is a felfoghatatlant, vágyik egy megfogható természetfeletti után, legyen az jó vagy gonosz.

A gonosz jelenléte a világban alapvető élménye az embernek és közösségeinek. Ez magyarázhatja azt a buzgalmat, amivel az ember igyekezett kiűzni a gonoszt az életéből. Minden lehetséges és lehetetlen eszközt felhasznált erre a célra. Szinte egyfajta ostromállapotban élt az ember egész történelme során. Sok régi civilizáció kereste a védelmet a jóindulatú szellemeknél, démonoknál, különféle isteneknél. Az ember millió mágikus praktikát kieszelt, amelyek mind arra szolgáltak volna elképzelése szerint, hogy a gonoszt kiűzzék, elijesszék, foglyul ejtsék, megbéklyózzák.15 Honnan származnak a praktikák? Tényleg csak úgy kipattantak egy-egy ember fejéből? Hénokh apokrif könyvében találunk kérdésünkre válaszlehetőséget. Az embereket Szemjassza és Armarosz angyalok tanították meg mindezekre a praktikákra: „Szemjassza tanította meg a ráolvasásokat és a gyökerek vagdalását, Armarosz a ráolvasások feloldását...".16

Az angyalok hierarchiája, neve, funkciója

Vajon tényleg megadatott a mai világban egyes embereknek az a kegy, hogy betekintést nyerjenek az angyali szférákba? Az ószövetség idején a próféták részesültek teofániákban. Bepillantást nyertek a mennybéli udvarba és liturgiába. Vajon azok a mai emberek, akik a különböző ezoterikus oldalakat létrehozták és létrehozzák, angyalokról, feladataikról, megidézésükről, neveikről beszélnek, ők is bepillantást nyerhettek a mennybéli udvarba valamilyen teofánia során? Az ő esetükben beszélhetünk angyali kinyilatkoztatásról?

Vizsgáljuk meg egy ilyen weboldal tartalmát: az angyalforrás.hu oldalt és kínálatait vesszük szemügyre. Az oldal kecsegtető, odavonzza tekintetet. Az első, amit megfigyelhetünk, a „mottó": Isten bennünk van, az angyalok velünk vannak. Egy laikus számára az oldal keresztény töltetet sugallna. Ha tovább keresgélünk, olyan menüpontokat találunk, mint: angyallexikon, angyalmágia, kozmikus kör és kard, angyali beszélgetés, felemelkedett mesterek, csillagtestvéreink, angyali üzenetek, istennők jóskártya, angyalkártya jóslás, tündérkártya. Tisztán látszik, hogy nem spirituális, hanem spiritiszta, ezoterikus oldalon vagyunk!

Az első oldalon azonnal imákat találunk, ilyen a földanyához írt ima:

Mi Anyánk, ki a Földön vagy, szenteltessék meg a te neved.

Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, miként tebenned, azonképpen bennünk is.

Ahogyan mindennap elküldöd a te angyalaidat, úgy küldd el őket hozzánk ma is. És bocsásd meg a mi bűneinket, miképpen mi is jóvá tesszük mindazt, amit ellened vétkeztünk.

És ne vígy minket a betegségbe, de szabadíts meg minden rossztól, mert tiéd a Föld, a test és az egészség. Ámen.

Hogy teljes legyen a káosz, ezelőtt ott az Úr imája is.

Az oldal temérdek angyalnevet és feladatot felsorol.

Chamuel: Camael, Camiel, Camniel, Cancel, Kamuel, Khamael, Shemuel nevekkel is említik. Nevének jelentése: Isten-látó, Isten-kereső vagy Isten a célom. Színe: rózsaszín és narancs, köve: zöld fluorit. Chamuel arkangyal a tisztaság és a feltétel nélküli szeretet megtestesülése.

Anael: Anael a szerelem csillagának, Vénusznak az angyala. Anael felkiáltása: „Nyíljatok meg, ti kapuk, mind!" - arra szólít fel, hogy nyisd meg összes csakrád kelyhét, bocsásd az örökkévaló energiáját be testedbe. A szexuális és spirituális energia egyazon forrásból fakad.

Nathaniel: Nathaniel annyit jelent: Isten ajándéka. Ő az Isten hatalmas ajándéka, az őselem a tűz fölött. Nathaniel Isten egyik vonását, a tüzet lehozza világunkba, ahol az átalakítja korlátolt énünk tudatát örök énünk tudatává.

Szerviel: az erő angyala volt Dániellel az oroszlánketrecben. Amikor a változás útja hamis következtetésekre épült, régi minták torlaszolják el, és nincs benned elég benső erő ahhoz, hogy saját akaratodból szabadulj tőlük, a váltság segítségedre siet.

Hamuel: Hamuel az, aki Istent keresi, lehozza az imádat hatalmát a mennyből, ahol más sincs, mint az élet adományainak örökös dicshimnusza és szerető közösség. Lehozhatod a földre a mennyet azáltal, hogy minden percedet az imádatnak szenteled - éjjel-nappal, ébren és alva, dolgozva és imádkozva.

Galgaliel: forgatja a Nap kerekét. A héber galgal kereket vagy a szem pupilláját jelenti. Ezékiel látomásában Galgaliel az a négyszer négy kerék, amely mintha egymás közepébe volna szerkesztve, és mindenüvé elkísérik az Urat. Ezékiel látta, hogy a kerekek talpa szemekkel volt körülrakva, és hallotta a szárnyak zúgását, amely olyan volt, mint sok víz dübörgése, mint a Mindenható mennydörgése, mint egy tábor zaja.

Zagzagel: a bölcsesség angyala, ő jelent meg Mózesnek az égő csipkebokorban. Zagzagel arra tanít bennünket, hogyan nézzünk önmagunkba. A bölcsesség abból fakad, ha mélyen magunkba tekintünk az igazságért.

Sorolhatnánk az oldalon találtakat, ám azt már így és ennyi alapján is bizton állíthatjuk, hogy az ezoterikus és spiritiszta tanok teljes mértékben átitatják az oldalt, New Age-szerű tanokat hirdet, amelyek különböző asztrológiai, csillagászati, spiritiszta és távol-keleti vallási tanokra épülnek, mindezt „keresztény csomagolásban" próbálva eladni.

Ha most a keresztény hagyomány idevonatkozó részét próbáljuk meg számba venni, Jean Daniélou könyvében találunk összefoglalást arról, az egyházatyák miként vélekedtek minderről. Órigenész beszél angyalokról, akik a négy elem élén állnak, Aquinói Szent Tamás megerősíti azt a hagyományos tanítást, miszerint minden testi dolgot angyalok irányítanak, az ószövetségben Isten kinyilatkoztatásának szolgái.17

Az angyalok feladata a Mindenható és az emberiség közötti közvetítés. Az egyházi hagyomány szerint a kilenc angyali rend három hierarchiába sorolható. A hierarchia a következő:

1. Az első hierarchia angyalai a szeráfok, a kerubok és a trónusok, akik Istenhez a legközelebb állnak.

2. A második hierarchiát az uralmak, erők és hatalmasságok rendje alkotja. Ez a három rend közvetít az első és harmadik hierarchia között.

3. A harmadik hierarchia rendjei a fejedelemségek, az arkangyalok és az angyalok. Ők állnak legközelebb a földi halandókhoz, ők közvetítik az isteni utasításokat. A fejedelemségek felügyelnek az uralkodók, törzsek, népek békéjére, az arkangyalok hirdetik a nagy és dicsőséges dolgokat, feltárják a hit titkait, a próféciákat és Isten akaratának értelmét, megerősítik az emberekben a hitet, az angyalok pedig a mindennapi élet dolgaiban egyengetik a halandók lépteit.18

Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész a következőképpen vélekedik az angyalok hierarchikus rendszeréről: „Így hát a hierarchikus rendszer minden fokozata a saját rangjának megfelelően emelkedik fel az Istennel való együttműködésre, amikor a kegyelem és Istentől kapott erő segítségével megvalósítja azt, ami természet szerint és természeti módon benne van az ősistenségben, amit lényegfeletti módon ő végez, és amit hierarchikus módon kinyilatkoztat, hogy az istenszerető szellemek a lehető legjobban utánozzák őt."19 Ha visszatekintünk a harmadik hierarchiára, azt mondhatjuk, hogy az angyalok rendje inkább az őrangyalok rendje: a mindennapi élet dolgaiban egyengetnek minket. Márpedig az angyaloknak ilyen feladata, működése Daniélou szerint végigkíséri az ember egész életét.20 Az őrangyaloknak szerepe van életutunk kíséretében és annak befejezésében, amikor visszatérünk a Teremtőhöz. Szolgálatukba beletartozik nemcsak a lelki, hanem testi védelmünk is, beavatkozásuk válsághelyzetekben, imáink istápolása - fogalmaz Andrei Plesu az angyalokról írott esszékötetében.21 Ennek filmbeli megmutatására példa az Angyalok városa: Seth, az angyal segít a haldokló embereknek, átvezeti lelküket a túlvilágra vagy egyszerű sugallatokkal segít nekik megfelelő döntéseket hozni, és ezáltal megóvja őket a bajtól.

Szárnyas lények...

Az angyalok és démonok ábrázolásmódja a történelem folyamán szinte semmit sem változott. A művészek szívesen ábrázolták őket hol meztelen pufók fiúgyermekként, hol félelmetes külsejű szárnyas, de emberi arcú lényként. Ezeknek a képzőművészeti alkotásoknak semmi köze a bibliai leírásokhoz: ott az angyalok ábrázolása a zsidó népet körülvevő pogány világ hiedelmeit, ábrázolásmódját tükrözi vissza.22 Megszámlálhatatlan angyal- és démonábrázolás ismeretes. Általánosságban az angyalok ábrázolásformája a festészetben és a filmekben hasonló: emberszerű alak hatalmas szárnyakkal. A démonokkal, ördögökkel más a helyzet: a hagyományos, rémisztő szarvakkal, vasvillával, szárnyakkal és patákkal való ábrázolás változott, új formába csapott át: emberi alakban mutatják őket a legtöbb esetben, s a szemük az, ami elárulja gonosz voltukat.

Mit jelképeznek a szárnyak és a szarvak? Az egyik lehetséges magyarázathoz az ókori keletre, Asszíriába kell visszamennünk, ahol egy meglepő démonábrázolást találunk, Pazuzu démonét, aki az ókori Kelet talán legriasztóbb démona. Külseje ellenére mégsem tartották gonosznak. Az újasszír korszakban a betegség szellemeinek elűzőjének tekintették. Ábrázolása nagyon hasonló a démon- és angyalábrázolásokhoz.

A szárnyak a könnyedség, az akarat, a szabadság és a szellemi szubsztancia szimbólumai, istenségek, emberfeletti lények attribútumai. A transzcendens erőn túl az égiek gondoskodását is jelképezi. A Bibliában az Úr mindenható mennyei hatalmát és irgalmasságát jelzi: „Az ember menedéket talál szárnyad árnyékában" (Zsolt 36,8). Az Úr trónját őrző kerubokat, szeráfokat, angyalokat szárnnyal ábrázolták; Salamon templomát is szárnyaskerub-ábrázolások díszítették (1 Kir 6,10). Az Ezékiel látomásában megjelenő (az asszír kapuőrző démonokkal rokonítható) négy szárnyas lény az Úr dicsőségét hirdeti (Ez 1,6).23

A démonokat denevérszárnyakkal és szarvakkal ábrázolják. A szarv mint falli-kus jelkép a hatalom és az erő kifejezője. Számos természeti népnél, az északamerikai indián törzseknél és a szibériai sámánoknál az aganccsal, szarvval díszített fejdísz az erő, a természetfeletti, a szellemi hatalom jele. Számos mezopotámiai isten attribútuma: Assur és Bél visel szarvakat, utóbbit bikafejjel is megjelenítették. A szarv a durvaság, a kegyetlenség kifejezője is lehet, a középkortól kezdve szarvakkal ábrázolták a sátánt és az ördögöket.24

Ezeket figyelembe véve nem furcsa, hogy a filmek és a művészet megmaradtak az angyalok e klasszikus ábrázolásmódjánál, hiszen mély és régi szimbolikus jelentéseket hordoznak. A démonok ábrázolása változott, bár egyes filmek megtartották a rémisztő, ijesztő alakokat, mások finomítottak ezen, emberibb külsővel ruházták fel a gonoszt is (erre példa Lucifer alakja a Constantine, a démonvadász című filmben, az Angyalok háborúja az Odaát sorozatból vagy a Dogma című film démonalakjai).

A szakrális művészet nagyon kedveli az angyalábrázolásokat. A 4. századig a keresztények az angyalokat fiatal férfiként ábrázolták, egyes helyeken szakállal. Legkorábbi közülük egy katakombában található ábrázolás a Priscilla katakombából, amely az Angyali üdvözletet ábrázolja, illetve a S. Sebastiano katakombában látható szarkofág. Ezeken a helyeken az angyalok szárny nélküliek és szakállas férfiak.25

Az összes angyaltípus ábrázolása elsősorban bibliai leírásukon alapszik. Kilenc karukat általában a bizánci művészet jelenítette meg, s főként Krisztust, Máriát vagy a Szentháromságot veszik körül. Ezékiel látomásaiban (Ez 1 és 10) a keruboknak négy arcuk van: egy emberi, egy oroszlán-, egy bika- és egy sasarc, közöttük kerekek forognak, s szárnyaik és a kerekek szemekkel vannak tele. A szeráfokat hat szárnnyal ábrázolják, amiből kettő az arcukat, kettő a lábukat fedi, a fennmaradt két szárnyuk segítségével lebegnek. Az arkangyalok a legtöbb esetben uralkodói vagy harci díszben, drágakövekkel, jogarral, mellvérttel, gyakran kardal vagy lándzsával vannak ábrázolva. Mihály a gonosz legyőzőjeként gyakran látható a templomkapukon, ő az utolsó ítélet angyala. Gábriellel együtt az istenanya, Mária két oldalán állva az üdvtörténet kezdetét és végét jelképezik az angyali üdvözletre, illetve az utolsó ítéletre utalva.26

Egy másik kedvelt motívum a festészetben, a filmekben a harc és a bukás bemutatása az égi szférákban. A keleti egyházban az ikonok kaptak nagyobb hangsúlyt, a korai századok szigorú, ünnepélyes angyaltípusa vált elterjedtté, míg Nyugaton egyre inkább az emberi ábrázolás felé közelítettek. A fejük körüli dicsfény a keleti egyházban állandó jelképük, a nyugatiban kevésbé alkalmazzák ábrázolásukban.

A filmek nem használják az angyalok ábrázolásában a dicsfényt. Sőt, az angyalokra éppen az a jellemző, hogy elvegyülnek a társadalomban, nem fedik fel igazi valójukat, csak feladatuk elvégzésekor. A filmek varázslatos világa a szimbólumok egész tárházát sorakoztatja fel a néző számára. Bepillantást engednek egy olyan valóságba, ahol valamilyen módon láthatjuk azokat a jóságos vagy gonosz lényeket, amelyek a hétköznapokban rejtve maradnak. Ám ezek a filmek nem valamiféle régi vagy új isteni kinyilatkoztatást tartalmaznak az angyalokról vagy a démonokról! Bár a filmforgatókönyv-írók sok esetben támaszkodnak a Szentírásra vagy apokrif iratokra, de ezek a filmek nem teológiai tartalmakat jelenítenek meg, hanem -mint a fikció általában - az író, a rendező fantáziája terméke, annak vizualizálása. Ugyanakkor a film kereskedelmi célokat is szolgál a szórakoztatás mellett, s ennek érdekében eltávolodik minden hagyománytól, hittől, azzal a céllal, hogy az emberek számára még vonzóbbá tegye a maga termékét, nem riad vissza ezoterikus töltetet is adni alkotásának.

Összefoglaló

Bár az angyalokkal, létükkel, bukásukkal sokan foglalkoztak, vizsgálták az egyházatyák erre vonatkozó tanítását, festészeti, ikonográfiai ábrázolásmódjukat, a mai filmek kontextusában még nem foglalkoztak velük. A filmek világa nagy mennyiségű anyagot jelent ugyanis. Írásom célja volt a természetfeletti lények filmművészeti ábrázolásdömpingjének bemutatása, valamint hogy ezekhez a mai filmekhez egy kis egyházias megközelítést adjak. Az írásban felvillan az internet egy szelete is, és azt láthatjuk, a filmekhez képest még elrugaszkodottabb tartalmakkal lehet ott találkozni: egészen mély spiritizmustól és ezoteriától túlfűtött megközelítéssel. Egy olyan világ tárul ott elénk, amelyben a mágia, a különböző mágikus eszközök használata napirenden van. Mindez betekintést ad egy másik világba, ahol Lucifer, a sátán lehet a jó, a világ megmentője, Gábriel lehet az, akit még a pokol sem képes befogadni, annyira gonosz. A New Age-es eszmékre jellemző módon fordul visszájára a hagyományos tanítás és hit, valamint értékvilág.

Az emberiséget kezdettől fogva érdekelte a természetfeletti, a láthatón túli. A jelen kor embere is így van ezzel. A jelenkor embere számára nem adatott meg az a szerencse, hogy egy égő, de el nem hamvadó csipkebokor keresztezze útját, hogy angyalok közöljék vele az Úr akaratát, hogy kezükkel érinthessék a Feltámadt sebeit. A mai ember a mozi és a film segítségével próbál ebbe betekintést nyerni, s a filmipar dolgozói ezt teszik érzékelhetővé az erre vágyók számára. Olykor pedig a zavaros és rendezetlen gondolatvilág elképesztő és félelmetes képekben és történetekben mutatkozik: az angyalok második háborúját láthatjuk a filmvásznon, démonűzéseket, nephilim születését, az apokalipszis elhárítását. Az ember „szimbólumok és a hit gyermeke" - ez a kettő tölti be az életét, és vív folytonos párharcot benne, a lelkében. Ha azonban a hagyomány és a korábbi képi ábrázolások kontextusában, a bibliai gyökerek, az egyházatyák interpretációi ismeretében, azaz dokumentáltan nézi az ilyen mai filmeket, értékítélete szilárd, és a helyükön tudja kezelni mindezeket, valamint másokat is el tud igazítani.

Felhasznált művek

Lexikonok, szótárak és szócikkek

Beinert, Wolfgang, Lexikon der Katholischen Dogmatik, Herder, Freiburg, 1987

Benkő Loránd, A Magyar Nyelv Történeti -Etimológiai Szótára I, Akadémia Kiadó, Budapest, 1967

Breuer, Szilárd, Révai Nagy Lexikona - Az Ismeretek Enciklopédiája V, Révai Testvérek Irodalmi Intézet, Budapest, 1912

Eliade, Mircea, The Encyclopedia of Religion I, Macmilan Publishing Company, New York, 1987

Kránitz Mihály, Teológiai Kulcsfogalmak Szótára, Szent István Társulat, Budapest, 2001

LEon - Dufour, Xavier, Biblikus Teológiai Szótár, Szent Jstván Társulat, Budapest, 2009

Lyka Károly, Új Idők Lexikona, I-II, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. Kiadása, 1936-1942

Verbényi István, Liturgikus Lexikon, Szent István Társulat-Kairos, Budapest, 2001

Viczián János, Magyar Katolikus Lexikon I., Szent István Társulat, Budapest, 1993

Viczián, János, Magyar Katolikus Lexikon II., Szent István Társulat, Budapest, 1993

Egyházi dokumentumok, kézikönyvek

Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2004

Denzinger, Heinrich - Hünnermann Peter, Hitvallások, és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai (ford: Fila Béla -Jung László), Szent István Társulat, Budapest 2004

Etkinson & Hillgard, Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2005

Gilbert, Phem, Bevezetés a spirituális teológiába, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2006

Irodalom

Aquinói Szent Tamás, A teológia foglalata I. (ford.: Tudós-Takács János), Gede Testvérek Bt., Budapest, 2002

Augustinus, Aurelius (Szent Ágoston), Isten városáról III, (ford. Dr. Földvári Antal), Kai-ros Kiadó, Budapest, 2006

Hankiss Elemér, Félelmek és Szimbólumok, Osiris Kiadó, Budapest, 2006

Pál József, Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és magyar kultúrából, Balassi Kiadó, Budapest, 2001 www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/ szimbolumszotar.htm

Ple§u, Andrei: Angyalok (ford. Székely Melinda), Koinónia, Kolozsvár, 2006

Vanyó László: Apokrifek II., Szent István Társulat, Budapest, 1980

Areopagitész, Pszeudó-Dionüsziosz, Az angyalok hierarchiájáról, in: Háy János (szerk.), Az isteni és emberi természetről II. Görög egyházatyák, Atlantisz Kiadó, Budapest 1994

Bíró Zsuzsa, Mi a különbség angyal és arkangyal között?, bejegyezve: 2005-04-23, http://www.geographic.hu/index.php?a =napi&rov=6&id=4831

Daniélou, Jean, Az angyalok és küldetésük az egyházatyák szerint (ford. Nádasi Alfonz OSB), Jel Kiadó, 1997

Hogy végezd az angyalmágiát, Angyalmágia a napok angyalaival, Angyalszárny-Silver Ravenwolf Angyalmágia című könyve alapján készült, a cikk szerzője ismeretlen, http://angyalforras.hu/Angyalmagia/ANGYALMaGIA

Kazimir Ágnes, Viselkedési problémák: félelem a sötétben, utoljára frissült: 2008-07-30. webbeteg.hu/index.php?page=news_full& type=44&menu=eletmod& news_id=1859 &cim=Viselkedesi-problemak:-felelem-a-sotetben

Leeuw, G. Van Der, A vallás fenomenológiája, (ford. Bendl Júlia, Dani Tivadar, Takács László), Osiris Kiadó, Budapest 2001

Lovas Orsolya, Keresztény művészt szimbólumai, http://keesz.hu/node/1471

Nagymihályi Géza, Az Angyalok-liturgia és ikon a keresztény keleten, Paulus Hunga-rus - Kairos Kiadó, h. n., é. n.

Puskás Attila, A teremtés teológiája, Szent István társulat, Budapest 2006

Reina, Nicolasa, Lépésről lépésre 3, bejegyezve az oldalra 2010-1-30, megtekintve: 2010-6-8 http://k-k-s.blogspot.com/2010_01_01_archive.html

SyroAngel, Angyalok és ördögök, http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article. hot?m_id=19250&a_id=342350&h_id=53549

Szőnyi György Endre, Eksztázis, Álom, Látomás - vallásfenomenológiái fogalmak a transzcendensről I., szerk. Pócs Éva, Balassi Kiadó, Budapest 1998

Filmek

Angyalok háborúja I. (The Prophecy, 1995), Forgatókönyvíró Widen, Gregory, rendező Widen, Gregory, Dimension Films, 1995

Angyalokháborúja II. (The Prophecy II, 1998), Forgatókönyvíró Greenberg, Matt & Spen-ce, Greg, rendező Spence, Greg, Dimen-sion Films, 1998

Angyalok háborúja III. - Az arkangyal szárnyalása (The Prophecy III: The Ascent, 2000), Forgatókönyvíró Widen, Gregory - Dupré, Carl, rendező Lussier, Patrick, Dimension Films, 2000

Angyalok háborúja IV. - A felkelés (The Pro-phecy IV: Uprising, 2005), Forgatókönyvíró Widen, Gregory, Sullivan, John, rendező Soisson, Joel, Dimension Films, 2005

Angyalok háborúja V. - A kitaszítottak (The Prophecy V: Forsaken, 2005), Forgatókönyvíró Widen, Gregory, Sullivan, John, rendező Soisson, Joel, Dimension Films, 2005

Angyalok városa (City of Angels, 1998), Forgatókönyvíró Wenders, Wim - Handeke, Peter - Reitinger, Richard - Stevens, Dana, rendező Silberling, Brad, Warner Bros. Pictures, 1998

Constantine - A démonvadász (Constantine, 2005), Forgatókönyvíró Delano, Jamie, Eniss, Garth, rendező Lawrence, Francis, Warner Bros. Pictures, 2005

Dogma (Dogma, 1999), Forgatókönyvíró Smith Kevin, rendező Smith Kevin, Lions Gate Films, 1999

Légió (Legion, 2010), Forgatókönyvíró Stewart, Scott - Schink, Peter, rendező Stewart, Scott, Sony Pictures, 2010

Odaát (Supernatural, 2005), Forgatókönyvíró Coakley, Bill, Buckner, Brad, Ross - Leming, Euqenie, rendező Sqriccia Philip, Warner Bros. Television Productions Inc, 2005

Jegyzetek

1 Reina, Nicolasa: Lépésről lépésre 3, bejegyezve az oldalra 2010-1-30, Letöltve: 20106-8 http://k-k-s.blogspot.com/2010_01_01_ archive.html

2 Idézet a Dogma című filmből.

3 Aquinói Szent Tamás: A teológia foglalata I. (ford.: Tudós-Takács János), Gede Testvérek Bt., Budapest 2002, 380.

4 Pál József: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és magyar kultúrából. Balassi Kiadó, Budapest 2001, internetes változat: http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#sz

5 Pál, www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#d0e1010

6 Hankiss, 203.

7 Augustinus, Aurelius (Szent Ágoston): Isten városáról III, (ford. Dr. Földvári Antal), Kairos Kiadó, Budapest, 2006, 93.

8 Hankiss, 204.

9 Widen, Angyalok háborúja I, Dimension Films

10 Daniélou, Jean: Az angyalok és küldetésük az egyházatyák szerint, (ford. Nádasi Alfonz OSB), Jel Kiadó, 1997, 109.

11 Idézet a Constantine a démonvadász című filmből.

12 Gilbert, Phem: Bevezetés a spirituális teológiába, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2006, 20.

13 Vö. Szőnyi György Endre: Eksztázis, Álom, Látomás - vallásfenomenológiái fogalmak a transzcendensről I.(szerk. Pócs Éva), Balassi Kiadó, Budapest 1998, 271.

14 Hogy végezd az angyalmágiát. Angyalmágia a napok angyalaival, Angyalszárny-Sil-ver Ravenwolf: Angyalmágia című könyve alapján készült, a cikk szerzője ismeretlen, http://angyalforras.hu/Angyalmagia/ANGYALMaGIA, letöltve: 2010-06-19.

15 Hankiss, 182.

16 Vanyó, 42.

17 Daniélou, 11-12.

18 Bíró Zsuzsa: Mi a különbség angyal és arkangyal között?, bejegyezve: 2005-04-23, megtekintve 2010-06-20, www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=6&id=4831,

19 Areopagitész, Pszeudó-Dionüsziosz, Az angyalok hierarchiájáról in: Háy János (szerk.), Az isteni és emberi természetről II. Görög egyházatyák, Atlantisz Kiadó, Budapest 1994, 223.

20 Daniélou, 73.

21 Plesu, 93.

22 Vö. SyroAngel: Angyalok és ördögök, utolsó frissítés dátuma: 2008-01-18, megtekintve: 2010-06-21, http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id = 19250&a_id =

342350&h_id=53549

23 Vö. Pál, http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#sz%C3%A1rny

24 Vö. Pál, http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#sz%C3%A1rny

25 Nagymihályi, 41.

26 Lovas Orsolya: Keresztény művészet szimbólumai, utolsó frissítés dátuma: 2008-8-8, Letöltve: 2010-06-20, http://keesz.hu/node/1471

Keresés a Katholikos oldalain

Támogassa a Keresztény Szót kiadó Verbum Egyesületet adójának 2 százalékával!

Idén is 2010- es évi adójának 2 SZÁZALÉKÁT ajánlhatja fel nonprofit intézmények számára. 
Kérjük, amennyiben fontosnak tartja intézményünk fejlődését, a 2010- es adóbevallási ív leadásakor adója 2 százalékát ajánlja a VERBUM Egyesületnek.

Adataink:
Asociaţia Culturală Creştină VERBUM
VERBUM Keresztény Kulturális Egyesület
C.I.F. : RO17111720
Cont bancar (IBAN): RO45RNCB01060266 04990001
BCR Cluj

 

 

biblia

Minden kegyelem

A 65 éves Jakubinyi György érsek köszöntése