Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Páll Leó
a FERENCES VILÁGI REND
JELLEMZŐ VONÁSAI

 

L'Ordine Secolare Francescano nei nostri giorni

L'Ordine Secolare Francescano, che per secoli é stato chiamato Terzo Ordine, durante della sua storia quasi a perso la sua vera iden-titá: da quel movimento animato dal Vangelo e dall'esempio di San Francesco, e che durante i secoli ha pervaso in modo fecondo la socie-tá, all'inizio del secolo XX é diventato una pia organizzazione tra le molte alte che servono per gli incontri di alcune vecchiette. Per fortuna nei nostri giorni siamo testimoni di una riscoperta della vera vocazione dell'Ordi-ne Secolare Francescano, che avrebbe il compito - forse oggi di piü che mai - di far presente quelli elementi della spiritualitá fran-cescana che sgorgano dal Vangelo e potreb-bero far rinnovare la societá umana stanca di valori falsi.

 

A ferences világi rendiek Szent Ferenc útját járják a Krisztus követésében, teljes lényüket Krisztushoz próbálják igazítani. Szent Ferenc követőjének lenni nem azt jelenti, hogy Ferencet utánozzák, nem lemásolják, nem klónozni akarják, hanem az Úr tükörképei akarnak lenni a mai világban.

Nagyon nehéz volna felsorolni azt a sok értéket, amelyeket a Ferences Világi Rend szem előtt tart, de néhányat megpróbálok felsorolni belőle, mert ezek jól bemutatják sajátos lelkiségük alapelemeit: a Szentléleknek való engedelmesség; az isteni gondviselésbe vetett bizalom; a világ javainak hálás és szerény használata; Isten műveiért való örvendezés; hála, amiért az egyházban élhetnek; hála a munka kegyelméért; a másokon való segítés stb.

Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a világi rendiek a laikus keresztények életét élik, de sajátos ferences lelkiség szerint. Ezt a lelkiséget röviden, egy mondatban a következőképpen lehetne összefoglalni: az evangélium szerinti életforma, amely Krisztus követését az Isten és embertárs iránti szeretetben valósítja meg.

a) Evangélium szerinti élet

Ferenc számára az evangélium nem szent szöveg volt csupán. Amint megértett valamit belőle, azt rögtön igyekezett is valóra váltani. Amikor szabályzatot kértek tőle, egyszerűen az evangéliumból összeírta a számára legkedvesebb idézeteket. Az életét az evangélium szavai irányították. Gondoljunk csak 1209. február 24-re, szent Mátyás napján a szentmisében ezeket a szavakat hallotta: „...az Isten országa közel van, ingyen kaptátok, ingyen adjátok. Ne vigyetek magatokkal se aranyat, se ezüstöt, se pénzt, se tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot, mert a munkás méltó a maga bérére" (Mt 10,7-10). Miután ezeket meghallotta, és még a pap meg is magyarázta neki, így kiáltott fel: „Ez az, amit én akarok, ez az, amit én keresek, ez az, amit teljes szívemből tenni kívánok!" (1Cel 22).

Élete utolsó hetében a végrendeletében is emlékezteti a testvéreket, hogy a szent evangélium szerint kell élniük.

b) Miért az evangéliumot...? Mert az evangélium maga Jézus Krisztus. Az evangéliumot szeretni annyi, mint Jézust szeretni, az evangéliumot hallgatni annyi, mint Jézust hallgatni, az evangélium szerint élni annyi, mint Jézust követni. Az evangélium alakította Ferenc életét, és egyre inkább hasonlóvá tette Jézushoz, aki mindenkinek a szolgája lett, és kisebb mindenkinél.

Az evangélium szerint élni annyi, mint rá merni bízni az életünk irányítását arra, aki legjobban szeret minket, és aki szabaddá tesz. Csak így tudják a ferences világi rendiek is szabad szívvel hirdetni Isten irgalmát.

Ferencet nem a hatalmas, erős Isten nyűgözte le, hanem a szegény, alázatos és keresztre feszített Krisztust akarja követni szabadon és örömmel. Ez a szabadság azt jelenti, hogy a ferences világi rendit Isten előbb szabaddá teszi a rossztól, utána pedig szabaddá válik felismerni és megtenni az Isten akaratát.

c) Különös helyet foglal el a Ferences Világi Rend lelkiségében az oltáriszentség. Isten szeretetének egyik legnagyobb ajándéka. Különösen két dolog érintette meg Ferencet. Az egyik, hogy Jézus annyira kicsiny lett, hogy a kenyér és a bor színe alatt akar közöttünk lenni. A másik pedig az, hogy megparancsolta nekünk, hogy vele táplálkozzunk. Ez a teljes önátadás Ferenc lelkében is felébresztette a vágyat, hogy Jézusért éljen teljes egészében.

d) Egy negyedik jellemzője a Ferences Világi Rendnek az egyházhoz való ragaszkodás. Ferenc a hivatását is az egyházban kapta. A San Damianó-i kereszt is arra szólította fel, hogy az egyházat állítsa helyre. Amikor kételyek gyötörték, vagy kérdések merültek fel az életükkel kapcsolatban, az egyház vezetőihez folyamodott eligazításért. A Három társ legendájában Ferenc azt mondja társainak egy ilyen helyzetben, amikor kérdések merültek fel: „.menjünk tehát anyánkhoz, a római szent egyházhoz (3Társ 46). Az egyház tehát olyan, mint egy anya. A Ferences Világi Rend nem csak engedelmes az egyházzal szemben. Nem elégszik meg azzal, hogy aláveti magát a püspökök döntéseinek, hanem szereti és szolgálni akarja az egyházat. S ez a nehéz időkben nagyon szépen meglátszott itt a mi ferences világi rendieink részéről is. Ők mentették, amit lehetett, ők segítették az éhezésre ítélt szerzeteseket, ők voltak azok, akikre bárhol számíthattak a hűséges lelkipásztorok. Itt, Erdélyben mára jórészt megöregedtek a Ferences Világi Rend tagjai, de nem élték le hiába az életüket. Az egyház, a ferences szerzetesek és szerzetesnők mindig hálásak lehetnek nekik.

e) A testvériség. Nem egyéni buzgóság vezeti őket, hanem egymást támogatják a jóban. Testvéri közösségben élnek, de ez a testvéri közösség nem akar bezárt, elszigetelt közösség lenni, hanem kiterjed a szűk kereteken túlra is. Ha Isten mindnyájunk atyja, és az egyház mindnyájunk anyja, akkor mi egymás testvérei vagyunk. Egyház tagjaként élni annyi, mint testvérekként élni. Jézus is mondja: ti mindnyájan testvérek vagytok (Mt 23,8). A Ferences Világi Rend közösségének középpontjában Krisztus áll, ő szól hozzánk a testvéreinken keresztül is, és ő hozza létre közöttünk az egységet.

f) Világi: jelzi, hogy felelősséget éreznek a világ, a társadalom iránt. A Ferences Világi Rend politikusokat, tudósokat, orvosokat, mérnököket ad, főleg becsületes családapákat, családanyákat, nagyszülőket, akik a maguk helyén felelősséggel élnek. Az egyházzal együtt hirdetik az evangéliumot, közvetítik az üdvösséget.

Fontos megérteni, hogy a Ferences Világi Rendben nem ráadásként akarja megvalósítani a hivatását a már rá háruló feladatok mellett. Tehát nem ugyanúgy akar imádkozni, élni, mint egy szerzetes, amellett, hogy munkába jár, családja van, társadalmi életet él, hanem úgy él, mint egy világi: családban él, dolgozik, tanul, küzd egy becsületesebb társadalomért, részt vesz a politikai életben, küzd a békéért, az igazságosságért, és ezek megélése közepette, azáltal, ahogy mindezt végzi, válik szentté.

Ez kezdettől így volt a Ferences Világi Rendben. Már a bűnbánattartó közösségek évente kiosztották a vagyonukat a rászorulók között, vagy kórházakat, élelmiszerkiosztó központokat, szegénykonyhákat hoztak létre, ruhákat osztottak szét. Gyakran vállaltak világi hivatalokat, pénzügyi, politikai, diplomatai megbízatásokat.

XIII. Leó pápa, aki maga is terciárius volt, a 19. században kidolgozta az egyház szociális tanát, megjelent a Rerum novarum enciklikája, a társadalom megújulását tűzte ki célul. Ebben fontos szerepet szánt a terciáriusoknak, akik jelen vannak a társadalmi életben.

g) Egység: Ma a Ferences Világi Rend fontosnak tartja az egység megvalósítását. Ebben a szétdarabolt világban, ahol versengés van még az egyháziak között is, még a ferences első rendben is, a Ferences Világi Rend prófétai jelként az egységre törekszik. Az egész világon egy Ferences Világi Rend létezik: ezen belül minden országban van egy vezetőtanács, egy miniszter, aki összehangolja az egyes közösségek életét. De ezek a közösségek képesek túllépni azon, hogy melyik első rend alapította, milyen kultúrához tartoznak, mi az anyanyelvük. Az első rendeket is közeledésre késztetik az asszisztencia révén. A Ferences Világi Rend most már nem kis imacsoport valamelyik ferences atya körül, aki kegyeskedik velük foglalkozni, hanem tudatában vannak annak, hogy ők nem tagjai a Ferences Világi Rendnek, hanem ők a Ferences Világi Rend.

János Pál pápa 1982-ben így biztatta a ferences világi rendieket: tanulmányozzátok, szeressétek és éljétek a FVR reguláját, melyet elődöm, VI. Pál hagyott jóvá. Valóságos kincs a kezetekben, amely összhangban van a II. vatikáni zsinat lelkületével, és választ ad arra, amit az egyház tőletek vár. Az egyháznak szüksége van rátok, hogy a világ visszanyerje a lelki értékeket.

h) Önálló: a Ferences Világi Rend önálló, mert egységes, és maguk választják meg a vezetőiket, és önmagukat finanszírozzák. Nem lesz igazi a Ferences Világi Rend, ha azonosítja magát, és függ az első rendhez tartozó szerzetesektől, akik a lelki asszisztenciát biztosítják számukra.

Kölcsönösségi viszonyt igyekeznek kialakítani a ferences család többi tagjával. Ez feltételezi, hogy tiszteletben tartjuk a Ferences Világi Rend sajátosságát. Ez nem azt jelenti, hogy ha önállóak, akkor az első rend nem törődik többé a világi renddel, hadd csináljanak, amit akarnak, de tőlünk ne kérjenek segítséget. Segítjük őket, hogy megvalósítsák a maguk hivatását, és küldetését.

Vannak, akik azt mondják, hogy a Ferences Világi Rend önállósításával elrontották a régi terciáriusokat, akik engedelmesen alá voltak rendelve az első rendnek. A valóság azonban nem ez. A bűnbánattartók rendje kezdettől önálló volt, csak lelki irányítást kértek a ferences testvérektől. A jelenlegi előírások tehát az eredeti állapotot állítják vissza. Mert a történelem folyamán fokozatosan veszítették el az önállóságukat. 1883-ban XIII. Leó pápa már előírja, hogy a vizitátorok az első rendből kell hogy legyenek. Az 1957-es konstitúci-óban már nincs önállósága a harmadik rendnek. Akkoriban úgy értelmezték a ferencességet, hogy az első rend az igazi képviselője a ferencességnek, és a terciáriusok csak részesednek ezekből a kegyelmekből. Ma már azt mondjuk, hogy a ferences lelkiségnek sajátos formája a laikus ferences, és más, mint a szerzetes ferencesek lelkisége. Nincs közöttük alá- vagy fölérendelés, hanem egymást kiegészítik.

Egy rövid idézettel szeretném zárni gondolataimat:

Legyetek a legjobbak

Ha nem lehetsz fenyő a hegygerincen, légy bokor a völgyben, de légy a legjobb kis bokor a kis patak partján. Legyetek bokrok, ha nem lehettek fák.

Ha nem lehettek főutak, legyetek ösvények.

Ha nem lehettek nap, legyetek csillagok. Nem a méretetek tesz győztessé vagy vesztessé.

Legyetek a legjobbak, bármik is vagytok.

Igyekezzetek lelkesen felfedezni, mire kaptatok meghívást, és aztán fogjatok neki szenvedélyesen azzá lenni.

A ferences világi rendi is hasonlóképp gondolkodik. Nem akar mások fölé emelkedni, hogy nagyobb legyen másoknál. Mer kicsiny lenni, de a legjobb. A Ferences Világi Rend egy hivatás, és hiszem, hogy a jövőben, különösen ha Európa továbbra is az elvilágiasodás felé halad, nagy feladat vár a világi rendiekre. Ők lesznek a keresztény élet képviselői. Mikor a papokra már csak kevesen hallgatnak, ők - egymást támogatva, összefogva - mernek egy olyan ellenkultúrát képviselni, amely a keresztény értékeket jelenvalóvá tudja tenni a társadalomban, a családokban, a különféle munkahelyeken, az iskolában, a politikában.

Azért imádkozom, hogy minél több ember felismerje, hogy Isten őt is a Ferences Világi Rendbe hívja, és merje elkötelezni magát arra, hogy teljes odaadással tudjon ferencesként élni a világban és ferences testvérei közösségében.


Keresés a Katholikos oldalain

Támogassa a Keresztény Szót kiadó Verbum Egyesületet adójának 2 százalékával!

Idén is 2010- es évi adójának 2 SZÁZALÉKÁT ajánlhatja fel nonprofit intézmények számára. 
Kérjük, amennyiben fontosnak tartja intézményünk fejlődését, a 2010- es adóbevallási ív leadásakor adója 2 százalékát ajánlja a VERBUM Egyesületnek.

Adataink:
Asociaţia Culturală Creştină VERBUM
VERBUM Keresztény Kulturális Egyesület
C.I.F. : RO17111720
Cont bancar (IBAN): RO45RNCB01060266 04990001
BCR Cluj

 

 

biblia

Minden kegyelem

A 65 éves Jakubinyi György érsek köszöntése