Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Könyv
mÁRTON ÁRON: HÚSVÉT

A dr. Marton József által szerkesztett Márton Áron hagyatéka sorozatnak immár 6. kötetét veheti kezébe az olvasó. Márton Áron püspökké szentelésének 70. évében a püspök húsvéti ünnepkörhöz tartozó beszédeit, körleveleit, jegyzeteit gyűjtötte és szerkesztette egybe dr. Marton József és Kuszálik Péter. Márton Áron az itt olvasható beszédeket nem publikációra készítette, legtöbbjük prédikációjegyzet, bár találunk néhányat, amelyek még életében írásban is megjelentek.

Ha az évszámokat tekintjük, hívják fel figyelmünket az Előszóban a szerkesztők, megfigyelhetjük, hogy Márton Áron az évek során egyre több kéziratot őrzött meg. Ezt papi szolgálatának állomásaival is összefüggésben láthatjuk, kezdő pap korából kevesebb, míg püspöki éveiből több beszéde maradt ránk. Utolsó éveiben, a börtön és házi fogság, a mindenhol jelen lévő árulók elszomorító tapasztalatával magyarázható, hogy évről évre egyre rövidebbek a húsvéti beszédek.

A kötet szerkezete könnyen áttekinthető. A szövegek sorát VI. Pál pápa 1969-ben Márton Áronnak címzett távirata nyitja. Ennek magyar fordítását olvashatjuk, amelyben VI. Pál pápai áldását és húsvéti jókívánságát küldi a püspöknek. Ezután következnek időrendben a beszédek, beszédtöredékek. A szerkesztők lábjegyzetben megjelölik minden szöveg forrását, a pontos évszámot vagy a valószínűnek tartott keletkezési idejét, helyét. Jelzik azt is, ha a szöveg valahol már előzőleg publikálva volt. A körlevelek esetében pedig szintén lábjegyzetben megtaláljuk a püspök felolvasással kapcsolatos utasításait (például nagyszombat éjjel a körmenet után vagy húsvét vasárnapján). Ugyancsak a szerkesztők munkáját dicséri, hogy lábjegyzetben megjelennek a püspök által idézett szövegek, gondolatok forrásai (például Romano Guardini: Der Herr, Boros László: A köztünk élő Isten, Rolf Baumann: 2000 Jahre danach stb.). Szögletes zárójelben közlik azokat a mondatokat, szókapcsolatokat, amelyeket Márton Áron utólag áthúzott.

Az itt összegyűjtött beszédek, körlevelek, jegyzetek nem csak lelkileg feltöltő jellegűek, hanem mindenki számára élvezetes olvasmányként szolgálhatnak. Márton Áron bölcsessége, teológiai felkészültsége mellett irodalmi példák (Shakespeare, Madách, Kőműves Kelemenné balladája), tudományos (Pasteur) és történelmi (Dugovics Titusz) hivatkozások sokasága teszi színessé a szövegeket.

Mivel Márton Áron beszédeiben hangsúlyt fektetett a korabeli társadalmi és szociális problémákra, ezek történelmi dokumentációként is igen figyelemreméltóak. „Az igazságot hirdető Márton Áron püspök" mindenkor felemeli hangját a zsarnokság, az embertársi gyűlölet ellen. Ugyanakkor hívei lelkipásztoraként rendületlen hittel hirdeti, hogy a szenvedés, az igazságtalanság mulandó, erre példa a húsvét is. Emlékeztet, hogy „húsvét útja a nagypénteki út" (Húsvétvasárnap 1937-ben), a feltámadás keresztút, szenvedés nélkül nincsen. Húsvét vigasztalása című beszédében szintén ebben való hitét emeli ki: „...a nagy igazság, hogy a szenvedésnek van értelme és van vége, hogy az utolsó szó nem az erőszakot, hanem az igazságot illeti. S erre isteni zálog a feltámadás ténye."

A második világháború idején még inkább reflektál a világban zajló eseményekre. 1945-ös Húsvéti körlevelében azt írja, hogy ezek a történések „elmélkedésre, magunkba szállásra" buzdítanak. A baj okát a nemzeti kérdés kiélezésében látja. Ennek az erdélyi magyar kisebbséggel történt esetét sem hallgatja el: sokakat ártatlanul meghurcoltak, börtönbe zártak. Mégis a népek békés együttéléséért arra buzdít, győzzük le a bizalmatlanságot, az önzést, oszlassuk el a gyűlöletet. Hivatkozik XII. Piusra, aki a háború idején sokat próbált tenni a békéért, idézi békeszózatát: „.egy nemzet élni akarása sohasem jelenthet egyet egy másik halálos ítéletével".

Húsvéti beszédeiben, körleveleiben gyakran visszatérő téma a keresztség fontosságának hangsúlyozása. Kereszt-ségünk után keresztényeknek neveznek bennünket, és a keresztény élet „kegyelmi élet, természetfölötti világ, melyet az Isten és az ember épít fokról fokra"

(1946. évi II. sz. körlevél). Ennek ellenére a történelem folyamán sokszor visszaéltek ezzel a névvel, „erőszakot, bűnt, önzést palástoltak vele". Ezért ismételten példaként állítja elénk az őskeresztényeket, akik akár életük feláldozásával is kitartottak a hitük és az igazság mellett. Mivel a mostani időkben is - olvashatjuk - a hit megtartása súlyos feladat, erőt meríthetünk a példájukból. Ahogy az első keresztények számára, úgy a mi hitvallásunk is áldozatot követel. Többször is felszólít, hogy „vállaljuk szent büszkeséggel ezt a keresztény feladatot és sorsot", és „higgyük, hogy a történelem Ura: Krisztus, és a keresztény embernek a történelemben építő szerepe van" (Hitvallásunk áldozatot kíván). Úgy gondolom, ez ma is élő és megfontolandó üzenet számunkra szeretett Márton Áron püspökünktől.

Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2009

Kónya Franciska


Keresés a Katholikos oldalain

Támogassa a Keresztény Szót kiadó Verbum Egyesületet adójának 2 százalékával!

Idén is 2010- es évi adójának 2 SZÁZALÉKÁT ajánlhatja fel nonprofit intézmények számára. 
Kérjük, amennyiben fontosnak tartja intézményünk fejlődését, a 2010- es adóbevallási ív leadásakor adója 2 százalékát ajánlja a VERBUM Egyesületnek.

Adataink:
Asociaţia Culturală Creştină VERBUM
VERBUM Keresztény Kulturális Egyesület
C.I.F. : RO17111720
Cont bancar (IBAN): RO45RNCB01060266 04990001
BCR Cluj

 

 

biblia

Minden kegyelem

A 65 éves Jakubinyi György érsek köszöntése