izzó parázs és fényesség... Diósi Dávid három könyvéről
Egyszerre
látott napvilágot a nyáron ugyannak a szerzőnek három kötete ugyanannál
a kiadónál. Miről is van szó? Dr. Diósi Dávid három könyvet jelentetett
meg a Kolozsvári Egyetemi Kiadónál (PUC). Közös mindhárom könyv
esetében a szerzőn kívül a nyelv is, hiszen mindenik német nyelven
íródott. Elsőként tudományos szempontból a legjelentősebbet említeném,
amelynek címe: Von seinem Glanz erstrahlen die Wolken (PS 18,13), de az alcím ad igazán eligazítást ebben a kérdésben: Theologische Beiträge, vagyis
teológiai tanulmányok. Tehát ha műfajilag meg akarjuk határozni, ez
tanulmánykötet. A laikus olvasó az első oldalak olvasása után
valószínűleg félretenné a könyvet, hiszen a szerző egy, az eposzokban
megszokott kellékkel, in medias res indít, tehát semmi
bevezető, a téma pontos megjelölése nélkül. Aki azonban ezen a sokkon
szerencsésen túlteszi magát, rájön, hogy nemcsak egy tudós által
tudósoknak írt könyvről van szó, hanem egy tudományosan összegzett,
igényesen kidolgozott és logikusan összeállított könyvet tart a
kezében. A könyv központi témája a kultusz, a kultikus cselekmények
lényegi és történeti elemzése, ehhez kapcsolódnak az egyes fejezetek,
amelyek egyben külön tanulmányok is. Elsőként a halotti kultusz
elemzésével találkozhatunk. Először a választott nép, Izrael halotti
kultuszát, rítusát, tisztasági szabályait elemzi, de nem csak ennyire
korlátozódik, hanem mélységeiben igyekszik feltárni a témát.
Továbblépve, egyben az előbbiekből kiindulva elemzi a keresztények
halotti kultuszát. A szerző széles körű tájékozottságáról és alapos
forrásismeretéről is megbizonyosodhatunk, végigkövetvén a különböző
antik (egyiptomi, görög, római, sőt bronzkori) és modern kori (német,
román) kitekintéseit és tényfeltáró kalandozásait. A következő fejezet
vizsgálati tárgya a kultikus meztelenség, amely egyben érdekes
színfoltja ennek a könyvnek, hiszen ha nem is lehet azt mondani, hogy
ezt a témát egyáltalán nem kutatnák, mégis sok, még kiaknázatlan
kérdéskör van az összehasonlító kultikus kutatás területén. Érdekes
lenne például a kérdés magyar néprajzi vonatkozásait is bevenni az
elemzések körébe, mert igaz, hogy külön ezt a területet is kutatták,
viszont ilyen összehasonlításban még nem találkoztunk a kérdéskörrel. A
sajátos liturgikus ruházat kialakulása és annak mibenléte a harmadik
fejezet témája. Itt is a már megszokott módon kalauzol végig a szerző a
zsidóktól a rómaiakon át egészen a keresztényekig. Megj egyzem, hogy a
korai keresztények ruházatának, ruházkodási szokásainak a
megismeréséhez segíthet a korai keresztény író, Tertullianus két,
kimondottan ilyen témájú traktátusa: De virginibus velandis, De pallio. Külön
kiemelem az ehhez a fejezethez készített képanyag fontos szemléltető
voltát (169174. old.). Igaz, e képtárban az előző fejezetekben
hivatkozott képanyag is megtalálható. Az utolsó fejezet pedig, mintegy
megkoronázva az eddigi okfejtéseket, a liturgikus ünneplés sajátos
jellegzetességeiről szól, a liturgiáról mint Isten és ember közötti
dialógusról, a participatio actusa kérdéséről, a földi és a
mennyei liturgia szoros együttlétéről. Végszóként a könyvről most már
bizonyítottan megállapíthatjuk, amire a bevezetőben még csak utaltunk:
tudományosan összegző, tartalmilag igényesen kidolgozott és logikus
felépítéssel rendelkező könyvvel találja szembe magát az olvasó.
A sorozat második könyve a Theologische Notizen címet
viseli, és ahogy azt az alcím is jelzi, a kötet írásai teológiai
(nagyobbrészt liturgikus) témájú jegyzetek. Ez a könyv különösen
teológushallgatók számára készült, de minden más, a téma iránt
érdeklődő is használhatja kézikönyvként. A könyvben felbukkanó nagyobb
tematikus egységek: Liturgia és jog, Liturgikus reform XII. Plusz
pápa idejében, Egyház és állam a 19. században, Augustinus sacramentum
értelmezése, A tisztítótűz. Mindamellett, hogy az olvasó rövid és
tömör kompendiumot tart a kezében, fontos megjegyezni azt is, hogy
minden fejezet előtt komoly szakirodalmi ajánlást is kap, amely
hozzásegíti a továbbolva-sás, -gondolkodás lehetőségéhez.
Ha
az első két könyv inkább szakmabeliek számára készült, a harmadik
komoly érdeklődésre tarthat igényt minden hívő keresztény részéről. Az
adventi gyertya történetéről és annak szimbolikájáról ír ugyanis a
szerző. Címe: Der Adventskranz -Seine Geschichte und Symbolik, és
szintén német nyelven íródott. Ha az első kettő esetében a német
nyelven való közlés elősegíti a nemzetközi tudományos olvasottságot, a
harmadiknál mindenképpen ajánlanám a magyar nyelvű változat mihamarabbi
kiadását, hiszen témája, tartalma szélesebb körök érdeklődésére tarthat
számot, olyanokéra, akik nem olvasnak idegen nyelveken. Ugyanakkor nagy
segítség lehet a klérus számára a benne lévő áldások és más, a témához
tartozó liturgikus cselekmények leírása.
Összegezve
elmondható, hogy mindhárom könyvet komoly írói és tudományos
teljesítménnyé teszi a feldolgozott téma, a komoly tudományos háttér és
a logikus felépítés. Éppen ezért ajánlom a tisztelt olvasók figyelmébe.