A
könyv mottója a Bölcs 6,22.25 („Hogy mi a bölcsesség és hogyan
keletkezett, íme, hirdetem, nem rejtem el előttetek a titkokat,
megvizsgálom a teremtés kezdetétől fogva, napvilágra hozom ismeretét,
és nem hallgatom el az igazságot. Tanuljatok tehát szavaimból, majd
hasznát látjátok!") akár egy rövid könyvismertető is lehetne. Találóan
jellemzi a kötet szerkezetének bizonyos vonásait („a teremtés
kezdetétől fogva"), illetve a közölt munkának a lényegét („napvilágra
hozom ismeretét és nem hallgatom el az igazságot"). A mottó második
mondatát mindenki megszívelheti, aki kezébe veszi e könyvet, de tudván,
hogy a szerző a BBTE RKT karán az ószövetségi biblikum, illetve az ó-
és újszövetségi egzegézis tantárgyakat tanítja, akár egy, különösen a
diákokhoz szóló résznek is tekinthetjük.
A
könyv elején a szentírás-magyará-zat elveivel és módszereivel
ismerkedhetnek meg az olvasók. Figyelemmel kísérhetik az egzegézis (gör.: magyarázat)
változásait a különböző korokban, illetve a manapság létező különböző
szövegkritikák közti eltéréseket. (Például a történetkritika a
Szentírás keletkezésében előtörténetét, kialakulását,
áthagyomá-nyozódását, míg a nyelvészettudományi és irodalmi módszerek a
szövegek mai állapotát vizsgálják, és azok nyelvészeti és irodalmi
elemzésére fektetnek hangsúlyt stb.)
A
különböző korok nézőpontjainak, módszereinek tanulmányozása után
konkrét szövegelemzések következnek. Ilyen szövegek kerültek a szerző
nagyítója alá, mint az őstörténet, teremtéstörténetek,
pátriárkatörténetek, Kivonulás könyve, Mózes meghívása, Izajás
meghívása, Izajás Messiás-jövendölései, Jeremiás meghívása és panasza,
Ezékiel meghívása, Deutero-Izajás - Ebed Jahve énekek, zsoltárok,
bölcsességi irodalom, ószövetségi messiásképek.
Mindenik
szövegvizsgálatnál található kortörténeti ismertető, a
szövegkörnyezetre vonatkozó megjegyzések, műfajmegjelölés, újszövetségi
párhuzamok és a kereszténység utáni (át)értelmezés ismertetése.
Ezen
elemzett szentírási részek nem csupán azért hasznosak, mert az
ószövetségi exegézis „mesterfogásait", fő motívumait szemléltetik,
hanem azért is, mert egyiket-másikat párhuzamba állítva választ
kaphatunk arra, hogy miért lehet szembetűnő hasonlóság két, különböző
korból származó szövegrész között. Miért hasonlíthat Izajás
meghívástörténete Ezé-kieléhez, vagy az Ez1-ben található látomás
különböző' alakjai miért emlékeztetnek a mezopotámiai
istenábrázolásokhoz?