Jézus Krisztus születésének
2000. jubileumi esztendejére való készülődésünk
általunk vert apró kis ösvényein immáron
magunk mögött hagytuk a Fiúnak és a Szentléleknek
szentelt egyházi éveket, s az idei adventtel beléptünk
a pápa szándéka szerinti harmadik előkészületi
esztendőbe, az Atya évébe. Az Atya, "aki fölkelti
napját jókra és gonoszokra, esőt ad igazaknak
és bűnösöknek" (Mt 5,45), "úgy szerette a
világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz,
aki benne hisz, el ne vessszen, hanem örökké éljen"
(Jn 3,16). A karácsony évenként visszatérő
szépséges ünnepe ennek a boldogító fölismerésnek
a valóban szívet melengető átélési
lehetősége, s mint ilyen különös kegyelmi
alkalom a mindannyiunk lelke mélyéről vágyva
vágyott, semmivel sem pótolható belső béke
és öröm megszerzésére, valamint e kincseknek
emberséget gazdagító átadására
s terjesztésére: családjainkban, kisebb és
nagyobb polgári illetve egyházi közösségeinkben.
Hegedűs Enikő
Láttuk dicsőségét című tanulmánya
a karácsony témájával foglalkozó nyugati
és keleti képzőművészeti alkotások
világába kalauzol el bennünket, s a képzelet
segítségével képekben mutatja be a Betlehemben
"történteket". A hajdani eseményekkel s szereplőkkel
kapcsolatosan ugyanakkor egy-egy jellegzetesen új motívum
felbukkanására is felhívja a figyelmet, s tömören
vázolja annak tartalmilag gazdagodó alakulását
a későbbiekben.
A tanulmányt a Máshol
rovatban mintegy körülölelő, "körüldíszítő"
kis írások frissességükkel és messzi országokból
hírt hozó érdekes tudósításaikkal
arról győznek meg, hogy a karácsony mindenkié
lehet, illetve teljes bizonyossággal csak azoké, akik folyamatosan
növekedünk hitben, reményben és szeretetben.
Ennél a pontnál
jövőbe mutatólag valamire még föl szeretném
hívni a figyelmet. A betlehemi Gyermek "felnőtt korában"
az Újszövetség Magna Chartajának számító
hegyi beszédben egy rövid mondat erejéig így
összegzett: "boldogok a békességesek: ők Isten
fiai" (Mt 5,9). Ennél időszerűbbet a mi itteni és
mostani világunknak s a benne szünet nélkül békétlenkedő-viszálykodó
embereknek, népeknek aligha üzenhetne. Ezért én
mind a magam, mind a szerkesztőség tagjai nevében
legértékesebb karácsonyi "angyalfiául" a békét,
Jézus békéjét - s nem elsősorban a világ
békéjét - kívánom mindenkinek, megbecsülő
tisztelettel és szeretettel.
Jakab Gábor