A H O L L Ó 105 SZ. ÖCSCS. HUNYADI MATYAS MUNKAKÖZÖSSÉG HUNGARIAN SCOUTS ALUMNI ASSOCIATION Homepage: http://www.hungary.com/corvinus/
Ha nem születtem volna is magyarnak E néphez állanék ezennel én Mert elhagyott, legelhagyottabb Minden népek között a föld kerekén 50 sz. 2004, április 10 AUGUSZTUS 20 KÉSZÜLJÜNK A MAGYAR SZOLIDARITÁS NAPJÁRA Tavaly
sikeres volt ez az újjáélesztett 1933-as gödöllöi cserkész
kezdeményezés. A Magyar Szolidaritás tüze lángralobbant az egész
általunk lakott világon. Okkal reméljük, hogy ez a szerény szertartás
idövel, a legszebb magyar hagyományok közé emelkedik. A tavalyi
tapasztalatokkal megerösödve készüljünk fel még jobban. Ez nem csak
cserkész feladat, hanem a világ osztatlan magyarságáé, tehát
felhivással fordulunk otthoni és határon kivüli honfitársainkhoz,
szervezetekhez, hogy csatlakozzanak e kötetlen mozgalomhoz. Bár az
ötlet és a kezdeményezés a miénk, nem szabunk feltételeket, mindenkit
örömmel fogadunk. Mivel ragaszkodunk az augusztus 20.-hoz, a
nemzetközi dátum vonalon túl kezdödik a tüzgyujtás (Ausztrália, New
Zealand) s nyugati irányba haladva Eurázsián és Amerikán áthaladva,
Hawaii szigeteken élö magyarok fejezik be. A Kárpát medencében - kilenc
óra tájban, a budapesti tüzijáték elsö rakétája adja meg a jelet a
tüzek fellobbanására. Otthoni testvéreink tudni fogják, hogy az a láng
már bejárta a fél világot és onnan indul a másik fele irányába. 2003-ban
a világ magyarságának köreiben futótüzként terjedt felhivásunk. A
Földgolyó minden sarkából érkeztek csatlakozást bejelentö E-levelek.
Minden levelet felsorolni nem tudunk, csak azokat az országokat
emlitjük meg (a teljesség igénye nélkül), ahol lángra lobbantak a
tábortüzek, gyertyák, mécsesek: Magyarország, Erdély, Felvidék,
Délvidék, Kazahsztán, Ausztrália, Németország, Svédország, Kanada több
provinciája, USA több állama, Ausztrália több állama, Finnország,
Spanyolország, Anglia, Hollandia, Argentina, Hawaii, Svájc, Brazilia,
Puerto Rico, Horvátország. Az idén készitsük elö jól és vigyük
teljes sikerre ezt a kezdeményezést. Minden magyar szervezet, egyház,
baráti társaság és egyén, vegyen ebben részt. Legalább ezen a napom
érezzük, hogy együvé tartozunk a határokon innen és túl, otthon a
Kárpát medencében, vagy bárhová is vetett bennünket a sors. Talán egy
nagy, globális összefogáshoz vezet ez a kezdeményezés. Jó Munkát! Magyaródy Szabolcs 2 JELENTÉS Bizalmas. Médiában nem közölhetö! Október
végén ujból Budapest felé vettem utam. A cél, mint máskor is, a
tervezett könyvek sorsának egyengetése volt. Másodlagos cél pedig a
munkánk ismertetése és a szemléletünk terjesztése. 1. A Hévizi könyv készen van, Buda Márta készitette elö nyomdára Budapesten. Már csak az utolsó ellenörzés van hátra. 2. Lipcsey Ildikóval könyve: Csermely Péter befejezte a forditást illetve lektorálást. 3.
Pozsony Ferenc csángó könyvének is találtam forditót. Lévay Attila
kihegyezett komputerrel várta a szöveget, amikor az irónk haladékot
kért, mert a legújabb eseményeknek és információknak megfelelöen akarja
átdolgozni a szöveg egy részét. 4. A szlovák történelmi zsebkönyv is
elkészült - majdnem... Balassa Zoltántól átvettem a kéziratot.
Átnéztem, majd két szakértövel olvastattam át. Koncenzus szerint,
végeredményben a mü megfelelt az általunk felállitott paramétereknek, s
csak kisebb kiegészitésekre szorul. A fejezetek legtöbbjének
elkezdödött a szlovákra forditása. A már folyamatban lévö angol
forditást követöen a négy nemzetiségi történelmi könyvet is
összeállithatjuk egy kötetbe. 5. A "Magyarország szerepe a
Szovjetunió lerombolásában" cimü könyvön már dolgozik a szerzö, de a
határidöt sajnos nem tudta tartani. 6. A román nyelvü történelmi zsebkönyvünk még 2002-ben elfogyott Mivel nagy a "kereslet", újból nyomatjuk a bövitett kiadást. A munkánk ismertetése terén is sikerült egy és más. 7. Gecse Géza "Határok nélkül" rádiómüsorában szóltam egy-két szót tevékenységünkröl, december 2.-án. 8.
Dobos Attila Budapest TV (BPTV) által sugárzott programjára eröszakolt
be a fáradthatatlan Kéri Editke. Két betervezett szereplö (Franka Tibor
és és egy volt KDNP képviselö) vitte a primet. F Itt-ott szóltam egy
két mondatot s békésen hallgattam addig, amig Franka siránkozni kezdett
a baloldali propaganda intenzivitása miatt. Erre már magamhoz ragadtam
a kezdeményezést és kelleténél kissé hevesebben kezdtem birálni a
jobboldalt, a propaganda ügyetlenkedéseik miatt. Felemlitettem,
hogy a kormány szószólói, gondosan kitervezett módszer szerint, majd'
kivétel nélkül imigyen kezdik mondanivalójukat Kovács elvtárstól le a
pártház portásig: "Az elözö kormány hibájából...", "Az elözö kormány
mulasztásai miatt...", "A Fidesz ügyetlenkedései miatt...", "Az Orbánék
büne, hogy...". Válaszul, a jobboldalnak csak ezzel kellene kezdeni minden megnyilvánulásukat: "A
mai, rendkivül alacsony életszinvonalnak föoka a Kádár kormány által
felvett és eltékozolt 22 milliárd dollár adósság, amelynek a kamatait
még a dédunokáink is fogják fizetni." Ezt még a kevés jobboldali ujság
cimlapján is minden nap meg kellene jelentetni. Franka meglepödött
egy kicsit, majd azt mondá: "Ezt mindenki tudja...". Mérgemben, csak
annyit mondtam, hogy "egy frászt tudja mindenki.... " 3 Kitörésem
miatt, azt hittem, Dobos Attila a program vezetöje (a "Nemzetör és más
lapok, magazinok tulajdonosa), ki fog tiltani még a házból is.
Meglepetésemre közölte velem, hogy tölem szivesen leközöl minden cikket
a Nemzetörben. 9. A Magyarok Házában, Balogh Barna ismert jobboldali TV személyiség beszélgetö partnere voltam november 11-én. 10.
November 18-án, régi barátunk, Dr. Samu Mihály professzor hivott meg
elöadni az ELTE egyik tanszékére. Az "osztályában"18-20-an voltak
jelen. 11. Nagybákay Antal rendezésében, a ferencvárosi müvelödési
házban (Haller utca 27) tartottam volna elöadást november 17.-én, de ez
a közönség hiányában elmaradt. Összesen hatan voltunk ugyan, de
beszélgetéssel töltöttük az idöt, igy nem volt hiába az eröfeszités. 12.
November 21-én Budaörsön, Éhn József professzor rendezésében tartottam
egy sikeres elöadást a helyi Polgári Kör vendégeként. Jobboldali
kötödésü, többségében felsöfokú végzettségü hallgatóság volt jelen, kb.
30-as létszámban Az elöadás jól sikerült. Sokan adtak fel jó
kérdéseket. 13. November 26-án, Prof. Jeszenszky Géza volt
külügyminiszter rendezésében és vezetésével, a Batthyányi Alapitvány
Külügyi csoportjának keretében tartottunk elöadást. Népes közönség
elött a v. nagykövet Úr bevezetöje után, prof. Szegedy-Maszák Mihály
(Bloomington, Indiana U.) tartott - föként irodalmi jellegü - elöadást.
Majd rám került a sor. Itt is jól éreztem magam, mert többen tettek fel
kérdéseket. Föként annak a kb nyolc fiatal kérdéseinek örültem, akik az
utolsó sorokban ültek. Szószólójuk Szarka Gábor volt, aki idegen
egyetemi hallgatóknak, angol nyelven ad elö magyar történelmet. 14.
December 2.-án a MAG-ban (Magyar Alkotók és Gondolkodók Társasága)
tartottam elöadást, szintén Prof. Samu Mihály közbenjárására. 15.
Nagy örömömre December 5-6-án tartották A Gellért Szállóban a
"Kisebbségekért Pro Minoritate Alapitvány és a Budapest Analyses
rendezésében megtartott: "Kisebbségi Önkormányzatiság Európában - autonómiák. Kihivások és tapasztalatok." cimü konferenciát. A résztvevök névsora az európai autonómia mozgalmak krémje volt: A
külföldiek: Oplatka András, Christoph Pan (Dél Tyrol), Joan Vallvé i
Ribera (Catalonia), Elisabeth Nauclér (Aaland-szigetek), Leo Neyken
(Belgiumi Német Közösség), Scott Greer (U.K.) Andreas Gross (Europa
Tanács reportörje), Schlöpflin György (U.K.). Szabó Zsolt (Hollandia). Magyarok:
Vizi E. Szilveszter, Gál Kinga, Herczeg Géza, Király Miklós, Martonyi
János, Tóró T. Tibor, Lörincz Csaba, Bába Iván, Németh Zsolt, Józsa
László, Tökés László, Orbán Viktor, Csapó József (Erdély, üzenetet
küldött). Az egyik kérdésemet Christoph Pan Úrnak tettem fel: "Professor
Pan! Tanulván a baszk, katalán, korzikai és dél-tyroli eseményekböl,
lehetségesnek tartja e ön, hogy az erdélyi magyarok véráldozat nélkül
elérhetik céljukat, az autonómiát?" Pan mosolyogva kelt fel a székröl, odament a mikrofónhoz és egy szóval válaszolt: "Yes". 4 A
felszólalók között voltak az MVSZ Külügyi Bizottságának tagjai is:
Zabolai Csekme Éva, Nádasdi István. Sok barát, ismerös jött el, köztük
Komlóssy József (az autonómia régi, külföldi magyar harcosa és a Magyar
Országgyülés külügyi bizottságának, valamint az Európa Tanács magyar
parlamenti küldöttségének a kisebbségi szakértöje. a magyar kormány
tiszteletbeli tanácsadója), Király Zoltán, Gecse Géza, Samu Mihály,
Jeszenszky Géza és még számosan. 16. November 29-ére meghivást
kaptam az Erdélyi Szövetség alapitásának 15. évfordulóját ünneplö
rendezvényére is. Székelyhidi Ágoston, Lipcsey Ildikó András Imre,
Nádasdi István és Vekov Károly mellett felkértek egy tizperces
elöadásra. 17. Dr. Csapó Józseffel, a székely autonómia törekvések
egyik vezéralakjával is sikerült beszélgetni. Átadta a székely Statutum
magyar szövegét, amelyet azóta már ha lassan is, de angolra
fordittattunk. 18. Már évek óta tartok kapcsolatot a Közlekedési
Múzeum egyik alapitványával, amely azonkivül, hogy a Kárpát medencei
kisvasutak védelmében dolgozik, a magyar közlekedés úttöröinek állit
emléktáblákat, föként az elszakitott területeken. Például csak Baross
Gábornak (a "vasminiszter"), aki nevével összeforrott a Kárpát-medencei
vasutépités 200, Paff Ferencnek pedig 40 emléktáblát helyeztek el.
Ezeken aztán autóbusz kirándulások keretében rendszeresen
piros-fehér-zöld szalaggal diszitett babérkoszorúkat helyeznek el. Az
idén a magyar repülés egyik úttöröjének, Zsélyi Aladárnak sirját, és
emlékoszlopát koszorúzták meg a Busa (Bu‰ince) nevü Ipoly parti
községben. Az emlékoszlop szlovák és magyar feliratú. Itt meg kell
jegyeznem, hogy Zsélyi Aladár neve és rövid életrajza is rajta van azon
a honlapon, amely Kovács Mari munkássága eredményeként a magyar repülés
úttöröinek állit emléket az Amerikai Repülésügyi Honlap magyar oldalain
(megtekinthetö a mi honlapunk segitségével is). Ezen kiránduláson
két környékbeli magyar emlékhelyet is felkerestünk. Mikszáth Kálmán
szülöházát és Madách Imre kastélyát és siremlékét. A szlovákok szépen
rendbehozták az épületeket. A szobákban mindkét nyelven olvashatók a
feliratok és a magyarázó szövegek. E mozgalom apostola és
megszállottja Gáspár János, súlyos szélhüdést kapott, amelyböl
vasakarattal mostanában kezd kilábolni. Közeljövöben a Vaskapu
szikláján elhelyezett és a duzzasztómü épitése idején, a románok által
összetört Széchenyi emléktáblát akarja újból elkészittetni és
elhelyezni a réginek már elöntött helye fölötti sziklafalon. Diplomáciai
érzékére vall, hogy az utódállamok helyi notabilitásait is bevonja a
koszorúzásokba - már ahol azok hagyják magukat. Ezzel egyengeti a
Kárpát-medencei népek lassú megbékélését. János egyike azoknak a
magyaroknak, akik szivósan, csendben, úgyszólván észrevétlenül
szolgálják nemzetünket. Minden tiszteletünket és hálánkat megérdemli. 19.
December 10-én találkoztam Lángi Máriával és Bokor Imrével. Bokor
professzor Úr átadta a "Magyarság tragédiái a XX. században" cimü
müvét, amelyben 13 képben, drámaszerüen mutatja be az utóbbi száz év
borzalmas magyar történelmét. Ugyancsak megkaptuk a "Tiz hazugság, ami
megrenditette a világot" munkáját, amely már honlapunkon is olvasható.
5 20.
A CD lemezünk harmadik kiadása nyomtatásra készen áll. Bányai Feri már
másodszor bövitette a tartalmat. Ezzel is bajban vagyunk, mert
folyamatosan kerül elö olyan anyag, amit "feltétlenül" be kellene
tenni. Igy a tömeges másolással még várnunk kell. Úgy oldjuk meg a
kérdést, hogy az otthoni igényléseknek megfelelö számú lemezt Buda
Márta késziti el. Az itteni kéréseket pedig a mi CD másolónkkal
elégitjük ki. A tömeges kiosztásra valót pedig gyárilag állittatjuk
elö, amikor kell. 21. Bakos István meghivott a Teleki Pál
Szoborbizottság ülésére. Valaha a KMCSSZ megbizottja voltam ebben a
testületben s mivel más nem volt a kezeügyében, ezen az alapon kért meg
a részvételre. Megbizásom nem volt, igy ezt kihangsúlyozván vettem
részt e találkozón Csicseri-Rónai István lakásán. Volt néhány régi
ismerös is jelen, Göncz Árpád, Vigh Károly. Azóta meghiúsult a
szoborállitási terv. Erröl többet egy másik oldalon olvashatunk. Sikertelenségben
is volt részem. Valószinüleg egy kicsit késön kezdtem az akciót, igy a
DUNA TV szerkesztöinek nem volt alkalmuk elegendö müsoridöt
biztositani. Remény van arra, hogy a következö látogatás alkalmával
müsorra kerülök s munkánkat azokkal ismertethetem meg, akik legtöbb
eröt és öntudatot tudják meriteni belöle - a határon kivülrekedt
magyarokkal. Ezirányú akció már folyamatban van. Reméljük sikerül. Igen
sok barátunkkal találkoztam, hazaiakkal és külföldiekkel egyaránt.
Néhány név: Boross Béla (Ausztrália), Popély Gyula, Lukács Csaba (MN)
jótevönk és támogatónk Palinay Gyula és László, Bereczky György,
Bereczky Zoltán, Kosztin Árpád, Böröcz József (Svájc), Hábel György,
Kocsis István-Lápossy Monika, Zsótér András. Még Baránski Katival és
fiával, Forgách Péterrel is összefutottunk. Sok idöt töltöttem a
Magyarok Házában, amely a magyarok "központi pályaudvara", ahová a
szélrózsa minden irányából érkeznek honfitársaink. Itt egyaránt lehet
találkozni székelyekkel, amerikai, ausztráliai, európai magyarokkal. Ez
a ház tényleg a világ magyarságának szellemi és fizikai központja
lehetne. Kár, hogy a kormányok rendszerint kiöntik a babát is a
fürdövizzel együtt.... M.Sz. ************** A RÁKÓCZI ALAPITVÁNY ELISMERÉSE Újabb
elismerést kapott a Hunyadi Mátyás Öcs. Munkaközösség angolnyelvü
könyvakciója. Január 16-án, a hagyományos torontoi Rákóczi Bál
alkalmából osztotta ki Ayklerné Papp Zsuzsa cst. az idei elismerö
okleveleket. Az diszes, nagyméretü oklevelet Magyaródy Szabolcs
vette át. Úgy tudjuk, Zsuzsin kivül Lampertné Cili cst. is szorgalmazta
e magas kitüntetést. Köszönjük a Rákóczi Alapitvány vezetöségének és barátainknak e dicsérö elismerést. *************************************
KÉNYSZERÜ TAKARÉKOSSÁG Sajnálattal
közöljük, hogy azok számára nem küldjük ezentúl a HOLLÓ számait,
akiktöl 2001 dec. 31-óta nem kaptunk adományt. Kivételt képeznek azok a
honfitársaink, akik rossz anyagi körülményeik miatt nem tudják
támogatni a könyvakciónkat. Ez esetben csak egy pár szó értesitést
kérünk. 6 AUTONÓMIA KONFERENCIA SZOVÁTÁN Autonómia és
integráció címmel az önkormányzatok perspektíváiról tartott kétnapos
konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Szovátán, a
Danubius Szállodában. A találkozó április elsején Hévizi Józsa Területi
és egyházi autonómia Magyarország történetében címu kötetének
bemutatásával kezdödött. A konferencia délelött tíz órakor Tökés
Lászlónak, az EMNT elnökének megnyitó beszédével kezdödött. Ezután
az autonómiaformák és önkormányzatok az európai országokban témakörben
a következö elöadók szóaltak fel: Andreas Gross, az Európa Tanács (ET)
raportöre, Komlóssy József SENCE-alelnök, Cristoph Pan, a dél-tiroli
etnikai intézet vezetöje, Ignasi Guardans, Katalónia képviselöje az
ET-ban, Gunnar Jansson, az ET korábbi romániai raportöre, Lloyd
Quinnan, a Skót Nemzeti Párt képviselöje, moderátor Szilágyi Zsolt, az
EMNT alelnöke. Délután a hazaiaké volt a szó, Autonómiakoncepciók
Romániában alcím alatt elöadást tartott dr. Csapó József, a Székely
Nemzeti Tanács elnöke, Dan Pavel politológus, Bakk Miklós politológus,
Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság képviselöje, Toró T. Tibor, az
EMNT alelnöke, Szász Jenö, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és
Niculescu Tóni, az RMDSZ integrációs és külügyi bizottságának elnöke,
moderátor Bodó Barna politológus. Április 2-án, pénteken
kelet-európai integráció és autonómia esélyek címmel további elöadókat
hallgattak meg a résztvevök. Felszólaltak: Smaranda Enache, a Pro
Europa Liga társelnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyılés külügyi
bizottságának elnöke, Adrian Severin, az EBESZ romániai küldöttségének
vezetoje, Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Romániai Német Demokratikus
Fórum képviselöje, moderátor Lorincz Csaba. (Szabadság)
www.transindex.ro *********** HONLAPUNK HIREI Az alanti tanulmányok, recenziók, könyvek kerültek fel a honlapunkra: 1. Az East-Central European Syndrome olasz, német, román és francia forditása. 2. Brády Zoltán: Nobody cares for you. (A dobsinaiak legyilkolása) Synopsis. 3. Prof. Jeszenszky Géza recenziója: Romsics, Ignác: "The Dismantling of Historic Hungary: the Peace Treaty of Trianon, 1920". 4. EGGERS, Martin: "Das Großmährische Reich Realität oder Fiktion". Recenzió. 5. MacMillan, Margaret:" Paris - Six Months That Changed the World". Recenzió 6. Lambert, Miles: "Hungarian Surnames in the Stropkov Area". 7.Ludanyi, Andrew and Nádas, Gabriella: "Property-Restitution and Majority-Minority Relations in Romania" 8.
Prof. Stephen Fischer-Galati és Várdy Béla st. jóvoltából megkaptuk:
S.B. Várdy, T.H. Tooley, A.H. Várdy: "Etnic Cleansing in
Twentieth-Century Europe" (New York: East European Monographs, Columbia
University Press, 2003, 860 pp.) cimü fontos könyvének WWW és CD jogát. 9. Dr. Csapó József: "The Sekler Statutum" (A székely autonómia tervezet) Fontos
és érdekes hir: Prof. R. Guy Erwin (California Lutheran U.) jónéhány
diákjával Magyarországra és Erdélybe megy májusban. 14 könyvet és a
CD-et küldtünk kérésére, egyet pedig a HHRF. 7 Magyar iskola Szomorúan
tapasztalatom volt néhány évvel ezelött a Szilice nevü, Rozsnyó
melletti faluban. A Gombaszögi Napokra mentünk fel az MVSZ akkori
fötitkárával, Bakos Istvánnal, akinek kedvenc, jó magyar tanitónöjét e
közeli faluból telepitették ki 45-ben. Az ünnepségek egyik rendezöje
szilicei volt, aki szivesen vállalkozott a rövid hegyi útra. Mamája
szivesen fogadott bennünket s pár pillanat múlva már helyi kisüsti
pálinka, sütemény került az asztalra. Kiderült, hogy ö még annak a
tanitónönek az osztályába járt, aki Istvánt is tanitotta. El is mondta
a versikét, amelyet a harang avatáson mondott el, istentudja hány
évtizeddel azelött. Kellemes társalgás után a kitelepités
körülményeire és az iskolára fordult a szó. Kiderült, hogy bár a falu
lakossága a kitelepitések ellenére magyar többségü, a gyerekek zömét
mégis a szlovák iskolába járatják. Ugyanezzel a szomorú jelenséggel
találkoztam 2003 decemberében a nemrégiben még tiszta magyar faluban,
Busán, a magyar határt jelentö, Benes szerint "hajózható" Ipoly északi
partján. Itt még olyanok is szlovák iskolába járatják a gyereket, akik
Budapesten dolgoznak. Kifogás? Van böven! Például: "Igen nagy hátrányom
volt a katonaságnál, hogy nem tudtam rendesen szlovákul." vagy "Nem
kaptam állást, mert nem irtam rendesen szlovákul..." Ugyanez megy
végbe Erdélyben, Délvidéken. Kárpátalján - úgy hallom - forditott a
helyzet. Egyes ukránok, oroszok, ruszinok inkább magyar iskolába adják
a gyerekeiket, mert szemüket Budapestre vetik nem Kievre. Tudják,
anyagi felemelkedésük magyarországi kapcsolatoktól függ, nem pedig
Kievtöl. Ott még az is elöfordul imitt-amott, hogy a nem magyar
gyereket a magyar cserkészcsapatba iratják be. Néhány évvel ezelött
még némi emberi megértéssel vettük tudomásul a felhozott kifogásokat.
Elvégre senkitöl sem várhatjuk el gyermekei sorsának nehezitését. Ma
azonban már mindez idejétmúlta, üres kifogás. A jövö az Európai
Unióban van. Hogy ez nekünk jó vagy, rossz, ezen lehet vitatkozni, de a
tényen nem lehet változtatni. Bekerülünk, ha tetszik, ha nem. Ha már
igy van, használjuk ki kevéske elönyeit. Az Unió régiókban
gondolkozik. Ez pedig a magyar gazdaság és kultura erös befolyását
jelenti legalább az Alföld peremvidékein. Ez igy volt ezer éven
keresztül s a természet vastörvényei újból érvényesülni fognak. Idézzük
talán Hlinka páter, a szlovákok nemzeti hösének szavait: "Minden
szlovák folyó a magyar Alföld felé folyik, minden utunk a nagy városuk,
Budapest felé vezet, mig Prága felé a Kárpátok gátja emelkedik."
(Bonsal, Stephen amerikai diplomata könyvében: "Suitors and
Suppliants", 1946 Library of Congress No:68-26226). Mondott még
Hlinka érdekesebbeket is ("Extra Hungariam non est vita. Emlékezzen
ezekre a szavakra [Bonsal]...."), de az egy másik cikk tárgya lehet. Ma
tehát nem érdemes a gyerekeket szlovák, román, szerb nyelvü iskolákba
járatni a magyarok lakta területeken, de még a szórványokban sem. A
Kárpát medencében a magyar micro és macro gazdaság lesz az uralkodó,
mégha a globális világcégeken keresztül is. Azt sem szabad figyelmen
kivül hagyni, hogy a magyarlakta területeket szándékosan nem
fejlesztették. Ennek okán a munkaerö 8 áramlás a nagy magyar ipari gócok felé fog történni, helybenlakással és ingázással, de nem áttelepüléssel. Ezenkivül
ANGOLUL kell tanulni. Angol nyelvtudás nélkül csak a legalacsonyabb
szintü munkára alkalmas a jövö embere. Még a szakmát tanulók is rá
lesznek rövidesen kényszeritve erre a nyelvre. Munkavezetöktöl felfelé
- tiz éven belül - már csak angol tudással lehet jelentkezni egy
meghirdetett állásra. Minek terhelni a gyereket egy olyan
nyelvvel, amely csak helyi viszonylatban alkalmazható, de nem a mi
gazdasági régióinkban? Ma már a katonaság ügye sem jöhet számitásba. Az
EU területén a jólképzett, kitünöen felszerelt kis zsoldos, nemzetinek
már alig nevezhetö seregek jönnek divatba. Máris lecsökkentették a
katonai szolgálati idöt 6-9 honapra és a fiataloknak csak néhány
százalékát hivják be katonának. Arról ne is beszéljünk, hogy a román,
szlovák, szerb, ukrán hadseregben egy magyar csak akkor futhat be
magasra ivelö pályát, ha megtagadja nemzetiségét. Igaz, még akkor sem
biznak az árulókban... Tehát minden kényszeritö körülmény megszünöben
van, ami megkövetelné a szlovák, román, szerb, ukrán (ruszin) nyelv
magasfokú tudását. Mindezt azonban egy kicsit nehéz és körülményes
lesz elmagyarázni azoknak a szülöknek, akik a világ eseményeinek
sodrásán kivül esnek, vagy még ma is a megfélemlités nyomasztó
légkörében élnek. A "kedvezmény törvényt", amelynek feladata lett volna
a magyar öntudat ébresztése, a mai magyarországi kormány feladta és
emaszkulálta. Ugyanigy járt a "Magyar Igazolvány" is. Európa ebben
a magyar részében a patriótizmus tilos - a post-kommunisták szerint.
Mindenki másnak jogában áll "nacionalistáskodni", nekünk nem szabad
"magyarkodnunk"! A francia, angol, német, olasz, spanyol, román,
szlovák, cseh nyugodtan lengetheti zászlaját. Nekik jogukban áll a
"benesi dekrétumokkal", a "nemzetállam" diktaturájával, a kisebbségek
érdekében hozott, de be nem tartott törvényekkel, nyiltan
magyargyülöletre bujtogató, uszitó szerb, szlovák Maticákkal és román
Vatrákkal bevonulni az "civilizált és kulturált" nyugat európai népek
közösségébe. Ha már ilyen kormánnyal áldottuk meg magunkat,
amelyik a Baumgartner autóversenyzönek 4 millió dollárt ajánlott fel,
ezt megtakaritandóan az erdélyi magyar egyetemnek kevesebb pénzt
juttat, az iskoláinkat magunknak - egyéni alapon - kell megmentenünk. Néhány ötlet: A
falvakba el kellene juttatni egyoldalas szórólapokat, amelyben
megtudhatnák a szülök, miért elönyös a magyar iskolába járatni a
gyermekeiket. Ugyanezt a drótpostán is lehetne terjeszteni, amelyet
a helyiek másolhatnának és kézbeadnának, esetleg a templomon vagy más
szervezeteken keresztül. Minden Polgári Kör vállalna egy határon
túli falut kapcsolattartás céljából.Városi Polgári Körök összefogva
vállalhatnának városokat ugyanigy. Falvak vállalhatnának
testvérfalvakat. Egyéni vállalás: Ha valaki az adminisztrációt
megszervezi, felajánlok évi 15,000 forintot annak a diáknak, aki
igazoltan átmegy magyar iskolába a következö tanévben és ott is marad a
jövöben. Az itthoniak alig tudnak arról, hogy nyugati magyar egyének
és szervezetek egyenesben adnak célzott segélyeket a határontúli magyar
templomoknak, iskoláknak, szegénysorsú sokgyerekes családoknak.
Ruházatot, könyveket, 9 számitógépeket, pénzadományokat
juttatnak át a határokon. A hangsúly az "egyénileg" szón van. Ugyanis a
bizalom igencsak megrendült a "rendszerváltás" után jelentkezö
ügyeskedök lopkodásai után. Ma már személyesen utaznak a helyszinre és
adják át a pénzadományokat, de számlákat, elismervényeket kérnek a
kedvezményezettektöl. Igy okunk van feltételezni, hogy ennek a
kezdeményezésnek nemcsak itthon, de a nyugati magyarság köreiben is sok
támogatója akadna, ha a a pénzük bizonyitottan célba ér. Meg kell
próbálnunk változtatni a mai szomorú helyzeten. ***************************************************** A TELEKI SZOBOR SORSA A
tragikus sorsú föcserkészünk szobra elkészült és a Föváros engedélyt
adott egy ideiglenes helyen való felállitására. Minden simán ment. Majd
megjelent egy dühös, gyalázkodó cikk, amelyben egy zenemüvész
tiltakozott a szobor felállitása ellen, mondván, hogy Teleki
antiszemita és fasiszta volt. Erre minden városatya összerezzent és
sebtében visszavonták az engedélyt. A politikában semmi sem úgy
igaz, ahogyan az látszik. Igy volt ez Teleki esetében is. A magyar
történelmet nem szabad az általános európai és világ helyzet alapos
ismerete nélkül megirni. Nem voltunk sziget egy lakatlan bolygó
tengerén, hanem nagyon is be voltunk ágyazva egy európai háttérbe. Aki
ezt nem érti meg, az nem tarthat számot a "müvelt" jelzöre. A
megdöbbent lengyelek, akik rendkivül tisztelik Telekit, helyet
ajánlottak a szobornak Lengyelországban. Ezt a szégyent sikerült
elkerülni Balatonboglár vezetöségének jóvoltából, akik készségesen
vállalták a szobrot. Április 3-án megtörtént a felavatás, amelyen
Lendvai Imre cscst. elnökünk is jelent volt és beszédet tartott. Azok
pedig, akik megakadályozták a budapesti elhelyezést, szágyeljék
magukat. S ha van müvelödésre kedvük és tudnak angolul, olvassák el
Macartney, Montgomery, Persico és Margaret MacMillan könyveit. *******************
EZT SEM ÜNNEPELJÜK A
907, július 3-7 között lezajlott pozsonyi csatában Árpád döntö
vereséget mért Gyermek Lajos hadaira. Krónikáik szerint Ditmár érsek
fövezér, két püspök, három apát és tiz gróf esett el. Az egész seregük,
hajóhaduk nagyrésze odaveszett. Árpád is elvesztette három fiát s
néhány nap múlva maga is belehalt sebeibe. A katonai gyözelem és a
nyugati gyepük elöretolásán kivül óriási hadianyag zsákmányra tettek
szert Árpád vitézei. Több tizezer zsákmányolt német kard és egyébb
felszerelés erösen megnövelte a magyarság katonai és gazdasági erejét
is. Ezzel a gyözelemmel eleink megakadályozták a Kárpát medence
elfoglalására irányuló német tervek kivitelezését. Ennek köszönhetik az
itt élö szlávok is, hogy megmaradtak és szaporodtak, majd nemzetté is
váltak... A németeknek csak öt évszázaddal késöbb sikerült ugy-ahogy
megkaparintani a magyar koronát, amikor a törökök elleni évszázados
harcban kivérzett Magyarország már nem tudott ellenállni a Habsburg
ármánykodásnak.Érdemes volna minden évben megemlékezni erröl a
csodálatos vitézi és hadvezéri teljesitményröl. 10
HAZAMENTEK Dr.
Janics Kálmán, aki a magyarságért folytatott munkáért állandó
zaklatást, üldöztetést szenvedett el a Cseh/Szlovák államoktól, 2003,
augusztus 20-ám elhunyt. Könyvét: "Czechoslovak Policy and the
Hungarian Minority" terjesztettük az egész Világon. Az utolsó kb. 150
példányt a EU vezetöinek és a fontosabb parlamenti képviselöinek
küldtük szét. Zadubán György korán hagyott itt bennünket. A magyar
zene, dal és tánc szerelmese volt. A torontói Kodály Kórus , az Arany
János iskola, a cserkésztáborok voltak kedvenc munka területei.
Fillmoreban Töle tanultuk meg a Cserkészinduló és a magyar Himnusz is
helyes éneklését. A magyar fiatalság generációinak volt szeretett
mestere. Kitünö nevelö és barát volt. ********* NOTA BENE: Véreink
autonómia törekvéseinek sikere elsösorban önmagukom, a magyar kormányon
és az EU akaratán múlik Viszont az Egyesült Államokat sem lehet
figyelmen kivül hagyni, mert a NATO-n keresztül érdekei füzödnek az
európai viszonyokhoz. Igy megszivlelendö Ludányi András
figyelmeztetöje, amely az ITT-OTT konferencián (2003 augusztusában)
hangzott el: "......Az egyik az autonómiák koncepciója, amit
állandóan használunk. Magunk között rendben is van, hogy használjuk, de
mi, akik amerikai magyarok vagyunk tudjuk azt, hogy az amerikai
közéletben ettöl a koncepciótól fáznak. Ezt mi át kell forditsuk úgy,
hogy azt mondjuk, hogy local and regional self-government, önkormányzat
és ilyen contextusban. Tehát a szóhasználat egy fontos tényezö, ha
leveleket irunk, meg más módon akarjuk befolyásolni az amerikai
közéletet."
******************** KORSZAKALKOTÓ TALÁLMÁNY? Idöröl
idöre felröppen a hir egy nagyjelentöségü magyar találmányról. A Bánfi
hajszesz (...nincs többé kopasz fej...), a Celadam, majd a Béres csepp
volt a magyarság megmentöje. Ezektöl vártuk a megváltást. Sajnos egyik
sem jött be. Mindegyik jó egy bizonyos fokig, de nem hóditották meg a
világot. Most volna egy kis remény egy komoly áttörésre.! A Magyar Nemzet jan. 10-én jelentette: "Az
Energitec Egyesület kutatói húszéves munka gyümölcseként a világon
elsöként korszakalkotó felfedezést tettek, ami új megvilágitásba
helyezi az electromágnesességröl és az alapvetö fizikai
kölcsönhatásokról szerzett eddigi ismereteket és sok más elönye mellett
jelentös árammegtakaritást tesz lehetövé." Olyan transformátort
szerkesztettek, amely méretben talán tizedrésze a maiaknak. A
transveszternek nevezett készülék 24 voltos áramból 230 voltos
háztartási áramot állit elö kb. 30%-os megtakaritás mellett. Ezenkivül
kitünö terhelési toleránciája miatt több motor egyidejü ki és
bekapcsolása sem árt neki. Reméljük, most sikerül betörni a világ elektromos piacára, hiszen mindenhol keresik az energia takarékos találmányokat. 11 TÁMOGATÓINK Köszönjük
adományát! Ön ezzel a külföldi magyar társadalomnak ahhoz a törpe
kisebbségéhez tartozik, akik nemcsak aggódnak hazánkért de támogatást
is adnak a magyarság hirének javitása és érdekeinek elismertetése
érdekeben kifejtett munkánkhoz. Észak-Amerikában közel 2 millió magyar származású személy él. Ezek közül tavaly Canadából
84, az USA-ból 60, Németországból 1, Magyarországból 2 adomány
érkezett. Mindössze 147 honfitársunkat érdekli a munkánk. Döbbenetes! 2003, szeptember 30-tól december 31-ig beérkezett adományok.
Helyszüke
miatt lehagytuk a Mr., Mrs., Dr. és más röviditéseket. A rövidesen
megjelenö könyvünkben természetesen a teljes név jelenik meg, a
házastárs keresztnevével együtt - ha tudjuk. *****************
******************* KÖSZÖNET MUNKATÁRSAINKNAK: Gecse
Géza, Cseremely Péter, Désy-Nagy Lajos, Szöke János, Csóli Simon,
Kardos Gabriella-Géza, Kaffka Margit, Bányai Ferenc, Benyei Szilvia,
Buda Márta, a Makk Család, Glóbits László, Magyaródy Rózsi, a Gráber
család, Dr. Forgách Péter, Somogyi Vince, Beodray Ferenc, Kis Ferenc,
Lamperth Cili, Vámosi József-Margit, Kéri Edit, Hábel György, Balogh
Barna, Okos Márton, Szucsán Károly,
12 A MONTREÁLIAK 50-ÉVES JUBILEUMA
Cserkészcsapataink arany jubileuma alkalmából, Pelikán Sándor (Sanyi
bá’) és felesége Anikó cserkésztisztek szervezésével, ismét nagy
sikerrel zajlott le a montreáli ‘öregcserkész” találkozó 2003 november
22-én. Erre a találkozóra, csapataink volt és jelen nagykorú
cserkészei és házastársaik voltak hivatalosak. A számos
telefonhívásnak, drótpóstának, levelezéseknek most is meg lett az
eredménye. Mindazok eljöttek velünk ünnepelni, akiknek szívük
ügye a cserkészet, tudnak egymásnak örülni, és érzik, a
cserkészszeretet baráti vonzóerejét. Többen pedig jelentették, hogy
sajnos nem tudnak részt venni a találkozón, de üdvözletüket,
jókívánságaikat, szeretetüket küldték. Ötven év:! - Egy emberöltő.-
Az ünneplő cserkésztestvérek zöme, ma már édesanya, édesapa sőt
nagyszülő. Büszkén mutogattuk egymásnak gyermekeink és testvéreinkről is. visszatértek otthonukba. **
m
|