+ betűméret | - betűméret

A Mercurius Veridicus ismert példányairól

 

Két átfogó publikáció jelent meg, mely összefoglalja a Mercurius Veridicus példányaira vonatkozó információkat, az egyik 1953-ban, a másik 1979-ben. Az 1953-as[1] tanulmány – ESZE Tamás, a Mercurius legalaposabb kutatója tollából – 13 példányt említ, az 1979-es[2] kiadvány csak egyet számonként, azaz hetet.

2005 folyamán megvizsgáltuk e két összegzés állításait, és ellenőriztük az említett példányok meglétét, a bővebb, 1953-ból származó kutatást véve alapul.

A megtudottak alapján felvázoltuk a példányok jelenlegi helyzetére vonatkozó információkat, az adott példányokra vonatkozó legfontosabb publikációk feltüntetésével.

Az alábbi táblázat és jegyzetek tartalmazzák az általunk talált tényeket:

 

A táblázatban "K" kéziratot jelent, "NY" pedig nyomtatott példányt.

 

 

 

[1705. 4.]

1705. 5.

1705. 8.

1706. 8.

1708. 8.

1710. 1.

1710. 2.

1710.3.

Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

 

 

 

K
(Thaly ,1879)[3]

 

K
(Thaly, 1879; Szimonidesz 1939)[4]

 

 

Magyar Országos Levéltár, Budapest

LEVÉL
(Thaly, 1879)[5]

NY
(Szalay 1866)[6]

 

 

NY
(Esze, 1946)[7]

K
(Thaly, 1879)[8]

 

 

 

Preussisches Geheimes Staadstarchiv Berlin

 

NY
(Thaly, ???)[9]

NY
(Thaly, ???)[10]

 

 

 

 

 

Archives du Ministère des Affaires Étrangères, Párizs

 

 

 

 

NY
(Kont, 1913.)[11]

 

 

 

Evangélikus Országos Könyvtár, Budapest

 

 

 

 

 

NY
(Hellebrant, 1895;
Szimonidesz 1939)[12]

NY
(Hellebrant, 1895;
Szimonidesz 1939)[13]

NY
(Hellebrant, 1895;
Szimonidesz, 1939)[14]

Evangélikus Országos Levéltár, Budapest

 

K
(Szimonidesz, 1939;
Esze, 1953)[15]

 

 

 

 

 

 

Evangélikus Könyvtár, Lőcse

 

 

NY
(Géresi, 1906)[16]

 

 

 

 

 

 



[1]  Esze Tamás: A Mercurius-kérdés revíziója. In: Magyar Könyvszemle 1953, 57-75. l.

[2] Mercurius Veridicus 1705-1710. Az első hazai hírlap hasonmás kiadása Kenéz Győző fordításával, Benda Kálmán bevezetőjével. Budapest, Magyar Helikon, 1979.

[3] A Mercurius Veridicus harmadik számának fogalmazványa, Ráday Pál kezétől. A szám valószínűleg nem került nyomdába. A példány máig megtalálható Thaly Kálmán iratai között az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. Lelőhely: OSZK Kézirattár Thaly-gyűjtemény. Fol. Hung. 1389. V. kötet, Fol. 352-355.

[4] A Mercurius Veridicus harmadik számának fogalmazványa, Ebeczky Sámuel kezétől, Bercsényi Miklós javításaival, Thaly Kálmán gyűjteményéből. A példány hozzáférhető. Lelőhely: OSZK Kézirattár Thaly-gyűjtemény. Fol. Hung. 1389. XV. kötet Fol. 1-4.

[5] Eszterházy Antal gróf levelének eredetije, melyet 1705. április 14-én küldött II. Rákóczi Ferencnek, a melynek mellékleteként Eszterházy mintaszámot küldött az újságlapból, melyet ő maga állított össze és nyomattatott ki. Sajnos a melléklet elkeveredett a levéltől (feltehetőleg még Rákóczi kancelláriáján), s azóta nincs nyoma. Lelőhely a forrásban: Rákóczi-levéltár, kancelláriai iratok; közelebbi lelőhely-információ nélkül.

[6] Az első szám egy példánya, mely állítólag az Magyar Országos Levéltár birtokában volt, de 1866 óra senki sem látta, holott többen kutattak utána. A Rákóczi-kor iratai jelenleg rendezés alatt vannak, így lehetséges, hogy még felbukkan, sajnos valószínűbb azonban, hogy tűzkár miatt megsemmisült. Lelőhely a forrásban: A Károlyi család nemzetségi levéltára.

[7] A negyedik, 1708. augusztusi szám példánya. A példány régóta lappang, utolsó ismert jelzete: Károlyi család nemzetségi levéltára. Lad. 7., No. 26/a. Ezen a jelzeten már 1946-ban sem volt, Esze Tamás szerint Géresi Kálmán iratai között viszont megvan. A Géresi-féle iratokat azonban nem találtuk. A példány Seress József kutatásai nyomán az Esze-hagyatékban sem található.

[8] A Mercurius Veridicus negyedik számának fogalmazványa. Thaly Kálmán megtalálta és részlegesen közre is adta. A magadott lelőhely: Rákóczi-levéltár, kancelláriai iratok; közelebbi lelőhely-információ nélkül. A kézirat jelenleg nem található.

[9] Az első szám, még „Mercurius Hungaricus” címmel, melyet Marczali Henrik talált meg a Preussisches Geheimes Staatsarchiv állományából. Jelzet: R. XI. 279. Fasc. 11., Fol. 65-66. (A folioszámozás következetlen.)

[10] A második szám, melyet szintén Marczali Henrik talált meg a Preussisches Geheimes Staatsarchiv állományából. Jelzet: R. XI. 279. Fasc. 11., Fol. 67-70. (A folioszámozás következetlen.)

[11] A negyedik szám újabb feltételezett példánya. Kont Ignác látta 1913-ban a francia külügyminisztérium levéltárában, az akkori jelzete: Correspondance politique: Hongrie. Tome 14, Fol. 113-114. A példány meglétéről nem sikerült meggyőződnünk.

[12] Az ötödik szám az Országos Evangélikus Könyvtár gyűjteményéből. Jelzet: R 278/7-a.

[13] A hatodik szám az Országos Evangélikus Könyvtár gyűjteményéből. Jelzet: R 278/7-b.

[14] A hetedik szám az Országos Evangélikus Könyvtár gyűjteményéből. Jelzet: R 278/7-c.

[15] Az első szám kéziratos másolata (feltehetőleg a 18. század végéről), az Országos Evangélikus Levéltárból  (Josephus Schulek: Collectanea. Tom. 21. Mixta memorabilia 146-150.l. (V. 25.).

[16]  A második szám nyomtatott példánya, melyet Géresi Kálmán talált a Lőcsei Evangélikus Egyház levéltárában. Pávercsik Ilona kutatásai nyomán feltételezhető, hogy már nincs meg.

 

Ablak bezárása