A kkv-k előtt álló kihívások Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban

Pol­gá­ri Szem­le, 14. évf., 1–3. sz., 2018, 193–204., DOI: 10.24307/psz.2018.0815

Dr. habil. Kecs­kés And­rás PhD, tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi do­cens, Pécsi Tu­do­mány­egye­tem ÁJK Gaz­da­sá­gi és Ke­res­ke­del­mi Jogi Tan­szék (kecskes.​andras@​ajk.​pte.​hu).

Össze­fog­la­lás

Az Eu­ró­pai Uni­ó­ban és Ma­gyar­or­szá­gon is a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­so­kat je­len­tős ki­hí­vás elé ál­lít­ja a di­na­mi­ku­san vál­to­zó gaz­da­sá­gi, jogi és tech­ni­kai vál­to­zá­sok­ra gyors re­ak­ci­ót igény­lő piaci kör­nye­zet. Ezen meg­ol­dan­dó fel­ada­tok közül a for­rás­hi­ány, il­let­ve a külső for­rás­hoz jutás ne­héz­sé­ge­it már évek óta mind az Eu­ró­pai Unió, mind Ma­gyar­or­szág nem­zet­gaz­da­sá­gi szin­ten a gaz­da­ság­po­li­ti­ka szá­mos ele­mé­vel pró­bál­ja eny­hí­te­ni. A Nyu­gat-Du­nán­túl régió föld­raj­zi hely­ze­te és kü­lö­nö­sen az oszt­rák határ kö­zel­sé­ge azon­ban szá­mos egye­di ki­hí­vás elé ál­lít­ja a ré­gi­ó­ban mű­kö­dő vál­lal­ko­zá­so­kat, ugyan­ak­kor ezzel együtt je­len­tős elő­nyö­ket is nyújt a helyi vál­lal­ko­zók­nak. Meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy Nyu­gat-Ma­gyar­or­szág gaz­da­sá­gi ré­gi­ó­ja a kis- és kö­zép­vál­la­la­tok ese­té­ben is rész­ben az uniós, rész­ben a hazai le­he­tő­sé­gek­re ala­poz­va jól hasz­nál­ja ki ked­ve­ző piaci hely­ze­tét és a piaci le­he­tő­sé­ge­ket. Rész­ben ez ma­gya­ráz­za azt a tényt is, hogy a régió kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sai által ta­pasz­talt ki­hí­vá­sok csak rész­ben azo­no­sak a többi hat ma­gyar­or­szá­gi ré­gi­ó­ban mű­kö­dő kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­so­ké­val.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: R10, R11, O18
Kulcs­sza­vak: kkv-fej­lesz­tés, gaz­da­ság­fej­lesz­tés, nyu­gat-ma­gyar­or­szá­gi gaz­da­sá­gi tér­ség, vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés, gaz­da­sá­gi ha­té­kony­ság

Chal­len­ges to SMEs in Hun­gary, Espe­ci­ally in the West-Trans­da­nu­bi­an Re­gi­on

Sum­ma­ry

The ra­pidly chang­ing mar­ket con­di­tions re­qu­i­re quick re­ac­tions from SMEs in Hun­gary and in the Euro­pe­an Union. Over­com­ing the dif­fi­cul­ti­es that arise from the shor­tage of ca­p­ital and the provi­si­on of ac­cess to ex­ter­nal ca­p­ital has been in the focus of eco­no­mic po­li­ci­es in the EU and in Hun­gary. The geo­gra­phi­cal lo­ca­ti­on of the West-Trans­da­nu­bi­an Re­gi­on – na­mely, the pro­xi­mity of the Aust­ri­an bor­der – poses spe­ci­al chal­len­ges to the en­ter­pri­ses ope­rat­ing in the re­gi­on, but also pro­vi­des sig­ni­fi­cant be­ne­fits. As a conc­lu­si­on, the eco­no­mic re­gi­on of Wes­tern Hun­gary app­rop­ria­tely uti­li­ses its ad­van­ta­ges ari­sing from the op­por­tuni­ti­es, and this expla­ins it faces less chal­len­ges than si­mil­ar SMEs ope­rat­ing in other Hun­ga­ri­an re­gions.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: R10, R11, O18
Key­words: SME de­ve­lop­ment, eco­nomy de­ve­lop­ment, Wes­tern Hun­gary eco­no­mic re­gi­on, busi­ness de­ve­lop­ment, eco­no­mic ef­fi­ci­ency


Be­ve­ze­tés

A kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok (kkv) je­len­tős sze­re­pet töl­te­nek be az egyes nem­zet­gaz­da­sá­gok mű­kö­dé­sé­ben. Ez kü­lö­nö­sen igaz Ma­gyar­or­szág­ra és az Eu­ró­pai Uni­ó­ra. Az Eu­ró­pai Uni­ó­ban az eu­ró­pai vál­la­la­tok 99%-a kkv-vál­lal­ko­zás­ként mű­kö­dik, és a fog­lal­koz­ta­tot­tak két­har­ma­dát a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok al­kal­maz­zák. Ma­gyar­or­szág ese­té­ben 520 525 vál­lal­ko­zás van, me­lyek 99,8%-a a mik­ro-, kis- és kö­zép­vál­la­la­ti ka­te­gó­ri­ák­ba esik. Ezen ma­gyar vál­lal­ko­zá­sok által fog­lal­koz­ta­tott 1 745 916 fő a ma­gyar­or­szá­gi fog­lal­koz­ta­tot­tak 69,7%-át tette ki 2016-ban az Eu­ró­pai Unió sta­tisz­ti­ká­ja sze­rint (EC, 2016).

A kkv-k üz­le­ti ha­té­kony­sá­ga azon­ban vi­lág­szer­te el­ma­rad a nagy­vál­la­la­to­ké­tól. Ez a ten­den­cia nem­csak az Eu­ró­pai Uni­ó­ban és így Ma­gyar­or­szá­gon, de az Egye­sült Ál­la­mok­ban is ta­pasz­tal­ha­tó. Ezért a cél a nagy­vál­la­la­tok és a kkv-k ha­té­kony­sá­ga kö­zöt­ti rés csök­ken­té­se, a kkv-k ha­té­kony­sá­gá­nak nö­ve­lé­sé­vel. Amíg ugyan­is az Egye­sült Ál­la­mok­ban a kkv-k adják a nem­zet­gaz­da­sá­gok nem pénz­ügyi ága­zat­ban elő­ál­lí­tott hoz­zá­adott ér­té­ké­nek 53,3%-át, addig az Eu­ró­pai Uni­ó­ban ez az érték 57,4%, Ma­gyar­or­szá­gon pedig mind­két össze­ha­son­lí­tás­ban sze­rep­lő ér­ték­nél ala­cso­nyabb, mind­össze 52% (EC, 2016). Ezzel áll­nak szem­ben a 90%-ot meg­ha­la­dó da­rab­szá­mú kkv-ér­té­kek mind­há­rom mé­ré­si egy­ség vo­nat­ko­zá­sá­ban, és a két­har­ma­dot meg­ha­la­dó fog­lal­koz­ta­tot­ti lét­szám. Ehhez ha­son­ló két­har­ma­dos hoz­zá­adott­ér­ték-ré­sze­se­dés lenne szük­sé­ges azo­nos ha­té­kony­sá­got fel­té­te­lez­ve a kkv- és a nagy­vál­la­la­ti szek­tor át­lag­ér­té­ke­it te­kint­ve.

Ma­gyar­or­szá­gon a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank Nö­ve­ke­dé­si Hi­tel­prog­ram­jai (NHP) három év alatt je­len­tős ered­ményt értek el a kkv-k fi­nan­szí­ro­zá­sá­nak be­in­dí­tá­sá­val a kkv-k hely­zet­be ho­zá­sá­ban. E téren az Eu­ró­pai Unió két je­len­tős fi­nan­szí­ro­zá­si prog­ram­ja (a hét­éves költ­ség­ve­té­sek ré­sze­ként cél­zott tá­mo­ga­tá­sok a kkv-k szá­má­ra, il­let­ve a tő­ke­pi­a­ci unió szin­tén a kkv-kra fó­kusz­ál­va) még csak rész­le­ge­sen fej­tet­te ki ha­tá­sát, és a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés egy­ér­tel­mű jelei csak 2017 má­so­dik fe­lé­ben kez­de­nek mu­tat­koz­ni az EU összes­sé­ge te­kin­te­té­ben.

A ta­nul­mány célja

A jelen ta­nul­mány célja, hogy a kis- és kö­zép­vál­la­la­tok re­gi­o­ná­lis sze­re­pét vizs­gál­ja a Nyu­gat-Du­nán­túl gaz­da­sá­gi ré­gi­ó­ban. Az elem­zés során a kkv-szek­tor mint a hazai gaz­da­ság meg­ha­tá­ro­zó sze­rep­lő­i­nek elem­zé­sét kö­ve­tő­en a kkv-szek­tor előtt álló ki­hí­vá­so­kat és az eddig elért ered­mé­nye­ket te­kint­jük át. A vizs­gá­lat ki­ter­jed az egyes ré­gi­ók­ban a kkv-szek­tor el­té­rő gaz­da­sá­gi sze­re­pé­re és az el­té­ré­sek oka­i­ra. A Nyu­gat-Du­nán­túl ré­gi­ót ele­mez­ve fon­tos, hogy pon­tos képet tár­junk az ol­va­só elé a kkv-szek­tor leg­fon­to­sabb jel­lem­ző­it és ki­hí­vá­sa­it te­kint­ve. Ha és amennyi­ben ren­del­ke­zés­re áll­nak olyan po­zi­tív pél­dák, ame­lyek pedig a többi régió szá­má­ra is át­ve­he­tők, akkor azo­kat mint leg­jobb gya­kor­la­to­kat ajánl­ja a szer­ző a többi régió kép­vi­se­lő­i­nek fi­gyel­mé­be.

A kis- és kő­zép­vál­lal­ko­zá­sok el­ha­tá­ro­lá­sa

A kkv-k meg­ha­tá­ro­zá­sa és sze­re­pük az Eu­ró­pai Unió gaz­da­sá­gá­ban

A kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok gaz­da­ság­ban be­töl­tött sze­re­pé­nek fon­tos­sá­gát az el­mé­le­ti köz­gaz­dá­szok már az 1980-as évek ele­jén fel­is­mer­ték. A kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok pon­tos de­fi­ní­ci­ó­ja két szem­pont­ból is ki­emel­ten fon­tos. Az egyik szem­pont alap­ján az idő­be­li és re­gi­o­ná­lis össze­ha­son­lít­ha­tó­ság miatt fon­tos a pon­tos mérés biz­to­sí­tá­sa. Az Eu­ró­pai Uni­ó­ban a közös sta­tisz­ti­ka alap­ja a 2003/36/EK bi­zott­sá­gi aján­lás által meg­ha­tá­ro­zott kis- és kö­zép­vál­la­la­ti de­fi­ní­ció, mely 2005. ja­nu­ár el­se­jé­től egy­sé­ges for­má­ban és szer­ke­zet­ben pon­tos el­ha­tá­ro­lást tar­tal­maz a kkv-k ér­tel­me­zé­sé­hez. A sta­tisz­ti­kai össze­ha­son­lít­ha­tó­ság mel­lett a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok szá­má­ra a kkv-de­fi­ní­ci­ó­nak való meg­fe­le­lés az Eu­ró­pai Uni­ó­ban a tá­mo­ga­tá­sok el­ér­he­tő­sé­ge miatt is kü­lö­nö­sen fon­tos lehet.

A 2003/36/EK bi­zott­sá­gi aján­lás (EC, 2016) sze­rint a kkv-mi­nő­sí­tés négy fá­zi­son ke­resz­tül ha­tá­roz­ha­tó meg pon­to­san (EB, 2016). Az első fá­zis­ban annak el­dön­té­se szük­sé­ges, hogy a szer­ve­zet va­ló­ban vál­lal­ko­zás­nak mi­nő­sül.

A má­so­dik fá­zis­ban a tár­sa­ság­nak három mi­nő­sí­tett kri­té­ri­um­nak kell meg­fe­lel­nie, ame­lyek azon­ban jól el­kü­lö­nít­he­tő szám­sze­rű ér­té­kek mel­lett ha­tá­roz­zák meg a kkv-k kö­ve­tel­mé­nye­it. E három té­nye­ző a tár­sa­ság által fog­lal­koz­ta­tot­tak lét­szá­ma, az éves for­ga­lom, azaz az ár­be­vé­tel nagy­sá­ga, végül pedig az éves mér­leg­fő­összeg. A három kri­té­ri­um alap­ján meg­ha­tá­ro­zott be­so­ro­lást az 1. táb­lá­zat tar­tal­maz­za. A har­ma­dik fázis meg­ha­tá­roz­za a három kri­té­ri­um je­len­té­sét, míg a ne­gye­dik lépés a kri­té­ri­u­mok szá­mí­tá­si mód­ját.

A kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok je­len­tő­sé­gét az Eu­ró­pai Unió korán fel­is­mer­te, a 2000-ben el­fo­ga­dott Eu­ró­pai Kis­vál­la­la­ti Char­ta már utal arra, hogy a gaz­da­ság ge­rin­cét a kis­vál­la­la­tok ké­pe­zik. A lissza­bo­ni szer­ző­dés­ben ki­tű­zött cél azt az el­vá­rást tűzte ki célul, hogy 2020-ra az Eu­ró­pai Unió vál­jon a világ leg­ver­seny­ké­pe­sebb és leg­di­na­mi­ku­sabb tu­dás­ala­pú gaz­da­sá­gá­vá (Szi­ko­ra, 2018a; 2018b).

Az fkv-k meg­ha­tá­ro­zá­sa

A De­loit­te Ma­gyar­or­szág által hasz­nált fel­tö­rek­vő kö­zép­vál­la­lat ka­te­gó­ri­á­ja (fkv) azért ér­de­kes le­ha­tá­ro­lás a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok cso­port­ján belül, mert ez a szeg­mens a kkv-k „felső tíz­ez­re”, ame­lyek po­ten­ci­á­li­san nagy­vál­la­la­ti ka­te­gó­ri­á­ba ke­rül­het­nek a kö­zel­jö­vő­ben, ha a to­váb­bi élet­cik­lu­suk során is je­len­tős nö­ve­ke­dést tud­nak el­ér­ni. Az fkv-ka­te­gó­ria azo­kat a kö­zép­vál­la­la­to­kat fog­lal­ja ma­gá­ban, me­lyek a TOP500 vál­la­la­to­kat kö­ve­tik nagy­ság­ren­di sor­rend­ben, és to­váb­bi fel­té­tel, hogy éves ár­be­vé­te­lük meg­ha­lad­ja az egy­mil­li­árd fo­rint ér­té­ket. Ez utób­bi ha­tár­ér­ték a har­minc­há­rom mil­lió euró ér­ték­nek felel meg, és így az öt­ven­mil­lió euró li­mi­ten belül a kö­zép­vál­la­la­tok felső egy­har­ma­dát öleli fel. Ez a cso­port a De­loit­te becs­lé­se sze­rint hét­ezer–hét­ezer-há­rom­száz fős hal­mazt alkot Ma­gyar­or­szá­gon. A to­váb­bi­ak­ban a kkv-k hely­zet­elem­zé­se mel­lett a fel­tö­rek­vő kö­zép­vál­la­la­tok előtt álló ki­hí­vá­so­kat és le­he­tő­sé­ge­ket külön is ér­de­mes át­te­kin­te­ni, mind a nö­ve­ke­dés le­he­tő­sé­gei, mind a vár­ha­tó aka­dá­lyok­ra való fel­ké­szü­lés és pro­ak­tív al­kal­maz­ko­dás szük­sé­ges­sé­ge miatt (De­loit­te, 2016).

Kkv-k és fkv-k előtt álló ki­hí­vá­sok ma­gyar­or­szá­gon

A kkv-k hely­ze­te Ma­gyar­or­szá­gon

Ahogy a fen­ti­ek­ben is lát­tuk, a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok ál­lít­ják elő ha­zánk­ban a nem pénz­ügyi szek­to­rok­ban lét­re­ho­zott hoz­zá­adott érték több mint felét, a fog­lal­koz­ta­tás­ban pedig rész­ará­nyuk meg­kö­ze­lí­ti a het­ven szá­za­lé­kot. A kkv-k sze­re­pe kü­lö­nö­sen meg­ha­tá­ro­zó az in­gat­lan­ügy­le­tek, a szak­mai te­vé­keny­sé­gek és az épí­tő­ipar te­rü­le­tén, ahol az összes mun­ka­hely több mint 90%-át adják. A mun­ka­ter­me­lé­keny­ség te­kin­te­té­ben azon­ban a hazai kkv-k az uniós átlag alatt, attól mint­egy közel öt szá­za­lék­kal el­tér­ve alul­tel­je­sí­te­nek (3. táb­lá­zat).

A kkv-k ága­za­ti szer­ke­ze­te alap­ve­tő­en a szol­gál­ta­tó szek­tor túl­sú­lyát tük­rö­zi, hi­szen négy­ötö­dük a szol­gál­ta­tó ága­zat­ban mű­kö­dik. Ezt azért fon­tos meg­je­gyez­ni, mert Ma­gyar­or­szá­gon a szol­gál­ta­tó szek­tor 2015-ben 57,7 szá­za­lék­kal já­rult hozzá a brut­tó hazai ter­mék­hez (Hágen–Holló, 2017).

Ma­gyar­or­szág össze­sí­tett SBA-pro­fil­ja az uniós átlag alat­ti, las­san javul. Átlag alatt tel­je­sít a kkv-szek­tor a vál­lal­ko­zói szel­lem, az új­ra­kez­dés, a kész­sé­gek és in­no­vá­ció, a kör­nye­zet és a nem­zet­kö­zi­e­se­dés te­rü­le­te­in. A fenti kér­dés­kö­rö­ket ér­de­mes eu­ró­pai uniós vo­nat­ko­zás­ban és nem­zet­gaz­da­sá­gi spe­ci­a­li­tá­sok szint­jén is vizs­gál­ni. Az egy­sé­ges eu­ró­pai uniós piac te­kin­te­té­ben a fi­nan­szí­ro­zá­si for­rá­sok­hoz való hoz­zá­já­ru­lás és a ha­té­kony köz­igaz­ga­tás ese­té­ben Ma­gyar­or­szág az Eu­ró­pai Unió át­lag­szint­jén, míg az ál­la­mi tá­mo­ga­tás és a köz­be­szer­zés te­rü­le­tén az át­lag­nál is job­ban tel­je­sít (Hágen–Holló, 2017).

Ma­gyar­or­szá­gon a mik­ro­vál­lal­ko­zá­sok ará­nya a kkv-szek­to­ron belül ma­ga­sabb, mint az Eu­ró­pai Unió tag­ál­la­mai át­la­gá­ban mért érték, ugyan­ak­kor ki­sebb a kis- és kö­ze­pes mé­re­tű vál­lal­ko­zá­sok súlya a kkv-szek­to­ron belül. Ha­zánk­ban a mik­ro­vál­lal­ko­zá­sok al­kal­maz­zák az összes fog­lal­koz­ta­tott 34,6 szá­za­lé­kát, az Eu­ró­pai Uni­ó­ban ez az érték 30% alatt van. A hazai és eu­ró­pai kkv-k jel­lem­ző­i­nek össze­ha­son­lí­tá­sát a 3. táb­lá­zat fog­lal­ja ma­gá­ban.

A kkv-k ki­hí­vá­sai Ma­gyar­or­szá­gon – az Eu­ró­pai Uni­ó­ra jel­lem­ző ki­hí­vá­sok a ma­gyar kkv-k ese­té­ben

Ho­li­cza Péter, a hazai kkv-kat az eu­ró­pai uniós ver­seny­tár­sa­ik­kal össze­ha­son­lí­tó ta­nul­má­nyá­ban is­mer­te­ti töb­bek kö­zött a ma­gyar kkv-kat érő ki­hí­vá­so­kat. A fő prob­lé­mák a szer­ző sze­rint a kö­vet­ke­zők:

  • az ok­ta­tás nem ké­szít fel a vál­lal­ko­zás­in­dí­tás­ra;
  • a fi­nan­szí­ro­zás hi­á­nyos;
  • a siker el­ma­ra­dá­sa ese­tén a vesz­te­sé­gek ko­mo­lyak;
  • az ad­mi­niszt­rá­ci­ós el­já­rá­sok bo­nyo­lul­tak (Ho­li­cza, 2016).

Ahogy lát­ha­tó, a prob­lé­mák egy része át­fe­dés­ben van az eu­ró­pai uniós prob­lé­mák­kal. Ezek az át­fe­dé­sek a fi­nan­szí­ro­zás és az ad­mi­niszt­rá­ció kér­dés­kö­re­i­ben fog­ha­tók meg leg­in­kább. Ami­ben azon­ban je­len­tős kü­lönb­ség mu­tat­ko­zik, az az ok­ta­tás fel­ké­szí­té­se a vál­lal­ko­zá­si te­vé­keny­ség­re, il­let­ve a siker ese­tén a vesz­te­sé­gek nagy­sá­ga. Az eu­ró­pai uniós tag­or­szá­gok ese­té­ben a merev mun­ka­erő­pi­ac me­rült fel meg­ha­tá­ro­zó meg­ol­dás­ra váró te­rü­let­ként, va­la­mint a me­nedzs­ment és mű­sza­ki tudás hi­á­nyos­sá­gai a leg­na­gyobb ki­hí­vás az eu­ró­pai uniós vál­lal­ko­zók szá­má­ra.

A mun­ka­erő­pi­ac ki­hí­vá­sai Ma­gyar­or­szá­gon

A mun­ka­erő­pi­a­con a Munka tör­vény­köny­vé­nek vál­to­zá­sai éppen egy jóval ru­gal­ma­sabb mun­ka­erő­pi­ac lét­re­jöt­tét ered­mé­nyez­ték Ma­gyar­or­szá­gon (No­vo­száth, 2017a). Ezért ha­zánk­ban a mun­ka­erő­pi­ac egy másik ve­tü­le­te okoz fej­fá­jást a mun­kál­ta­tók­nak, még­pe­dig a meg­fe­le­lő mun­ka­erő meg­ta­lá­lá­sa és meg­tar­tá­sa. A merev mun­ka­erő­pi­ac kor­mány­za­ti szin­tű dön­té­si hely­zet­té el­ső­sor­ban Olasz­or­szág­ban és Fran­cia­or­szág­ban vált, mind­két tag­ál­lam rend­kí­vül merev mun­ka­erő­pi­a­ca ugyan­is a fog­lal­koz­ta­tott­ság nö­ve­lé­se ellen hat, és a fi­a­tal­ko­rú mun­ka­nél­kü­li­ség magas szint­je (kü­lö­nö­sen Olasz­or­szág­ban) ezért ne­he­zen csök­kent­he­tő.

A kül­föl­di nagy­vál­la­la­tok ma­gyar­or­szá­gi te­vé­keny­sé­gük során fel­is­mer­ték a meg­fe­le­lő­en kép­zett mun­ka­erő fon­tos­sá­gá­nak sú­lyát, és je­len­tős be­ru­há­zá­sok­kal tá­mo­gat­ják a mun­ka­vál­la­lók kép­zé­sét, nem­csak a szű­ken ér­tel­me­zett mun­ka­vég­zés­hez szük­sé­ges kom­pe­ten­ci­ák ese­té­ben. A Mer­ce­des ma­gyar­or­szá­gi le­ány­vál­la­la­ta nyolc­ezer négy­zet­mé­te­res kép­zé­si köz­pon­tot épít a szak­kép­zés, így az állam által is tá­mo­ga­tott du­á­lis kép­zés­ben részt vevők kom­pe­ten­ci­á­i­nak fej­lesz­té­sé­re. A pro­jek­tek­ben való rész­vé­tel a mo­dern 21. szá­za­di mun­ka­vég­zés része, de erre egy­elő­re a ma­gyar köz­ok­ta­tás ke­vés­sé ké­szí­ti fel a le­en­dő mun­ka­vál­la­ló­kat. A Co­ca-Co­la ma­gyar­or­szá­gi egy­sé­ge pedig éppen a mun­ka­hely­ke­re­sés­hez szük­sé­ges kom­pe­ten­ci­ák (ön­is­me­ret, ál­lás­in­ter­jú-hely­ze­tek és vissza­jel­zé­sek fel­dol­go­zá­sa) fej­lesz­té­sé­ben vál­lal aktív sze­re­pet. Ezzel a mun­ka­kul­tú­ra új szeg­men­sei is szé­le­sebb kör­ben el­fo­ga­dot­tá és meg­is­mer­he­tő­vé vál­nak Ma­gyar­or­szá­gon. A ma­gyar kor­mány 45 mil­li­árd eurós prog­ram­mal fej­lesz­ti a kon­ver­gen­cia­ré­gi­ó­ban lévő is­ko­lák di­gi­tá­lis fel­sze­relt­sé­gét a tab­le­tek és lap­to­pok be­szer­zé­sé­vel (Portfolio.​hu, 2017; Fe­ke­te, 2017a).

A di­gi­ta­li­zá­ci­ós fel­ké­szült­ség ki­hí­vá­sai Ma­gyar­or­szá­gon

Mi­előtt a két át­fe­dés­ben lévő té­nye­zőt mé­lyeb­ben vizs­gál­nánk, fon­tos egy újabb ku­ta­tá­si szem­pon­tot is fi­gye­lem­be venni. Ez pedig a di­gi­ta­li­zá­ci­ós fel­ké­szült­ség szint­je. A 2016-os SBA-je­len­tés alap­ján a Pénz­cent­rum in­ter­ne­tes szak­por­tál (For­rás, 2017), a 2015-os SBA-je­len­tés alap­ján a De­loit­te Ma­gyar­or­szág is (ez utób­bit a ké­sőb­bi­ek­ben rész­le­te­seb­ben is elem­zem) ugyan­ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tott, mi­sze­rint ala­csony a tár­sa­sá­gok on­line je­len­lé­te. Ez a be­szer­zés­től kezd­ve az ügy­fél­ak­vi­zí­ci­ón ke­resz­tül a gyors dön­té­se­kig ne­he­zí­ti a ma­gyar vál­lal­ko­zá­sok ver­seny­ké­pes­sé­gét. Ugyan­is mind a vál­lal­ko­zá­sok, mind a fo­gyasz­tók az on­line pi­ac­té­ren tá­jé­ko­zód­nak a le­he­tő­sé­ge­ik­ről, kü­lö­nö­sen ár­ér­zé­keny vá­sár­lók ese­té­ben.

Az fkv-k előtt álló ki­hí­vá­sok Ma­gyar­or­szá­gon

A De­loit­te Ma­gyar­or­szág a kkv-szek­tor előtt álló ki­hí­vá­sok egy mé­lyebb sze­le­tét vizs­gál­ta, ezért 350 hazai vál­la­lat tu­laj­do­no­sa, cég­ve­ze­tő­je és pénz­ügyi ve­ze­tő­je be­vo­ná­sá­val 2016-ban elő­ször el­ké­szí­tet­te a Ver­seny­ké­pes­sé­gi In­di­ká­tor je­len­té­sét, mely­ben a már a kkv-szek­tor al­szeg­men­se­ként em­lí­tett és a fen­ti­ek­ben a De­loit­te Ma­gyar­or­szág által de­fi­ni­ált fel­tö­rek­vő kö­zép­vál­la­la­to­kat (fkv) kér­de­zett meg a pi­a­con a ver­seny­ké­pes­sé­gü­ket be­fo­lyá­so­ló té­nye­zők­ről (vál­to­zás­me­nedzs­ment, koc­ká­zat­ke­ze­lé­si mód­sze­rek, utód­lás, em­be­ri­erő­for­rás-me­nedzs­ment és ügy­fél­szer­zés) (De­loit­te, 2016).

Az fkv-k ese­té­ben az aláb­bi fő prob­lé­má­kat azo­no­sí­tot­ták a szak­ér­tők a ku­ta­tás ered­mé­nye­kép­pen.

A di­gi­ta­li­zá­ció ki­hí­vá­sai az fkv-k szá­má­ra Ma­gyar­or­szá­gon

A szak­ér­tők igény­be­vé­te­le hi­á­nyá­nak pót­lá­sa abban az eset­ben, ami­kor az in­do­kolt lenne, csak az ese­tek öt­ven­há­rom szá­za­lé­ká­ban tör­tént meg. Ez éppen a di­gi­ta­li­zá­ció ese­té­ben szem­be­öt­lő, hi­szen nem vár­ha­tó el, hogy web­lap­fej­lesz­tő le­gyen a csa­lád­ban vagy a mun­ka­tár­sak né­hány főre ter­je­dő, szűk kö­ré­ben. Ezt a prob­lé­mát erő­sí­ti, hogy az ügy­fe­lek je­len­tős része ár­ér­zé­keny, így az on­line je­len­lét éppen e tí­pu­sú vá­sár­lók szá­má­ra fon­tos a piaci je­len­lét, azaz a vá­laszt­ha­tó­ság vagy más néven a már­ka­is­me­ret biz­to­sí­tá­sá­hoz (For­rás, 2017). A prob­lé­ma­kör mély­sé­gét mu­tat­ja, hogy az fkv-k öt­ven­hat szá­za­lé­ka nem ren­del­ke­zik saját web­lap­pal sem. Ér­de­mes ki­emel­ni, hogy a nem­csak az fkv-szek­tort le­fe­dő, 10 fő fog­lal­koz­ta­tott fe­let­ti lét­szám­mal dol­go­zó kkv-knál har­minc­két szá­za­lék a web­lap­pal nem ren­del­ke­zők ará­nya Ma­gyar­or­szá­gon, amíg ez az arány csak húsz szá­za­lék az eu­ró­pai uniós át­lag­ban (For­rás, 2017).

A ge­ne­rá­ció­vál­tás ki­hí­vá­sai a ma­gyar fkv-k szá­má­ra

A ku­ta­tás to­váb­bi, Ma­gyar­or­szág­ra is egyre in­kább jel­lem­ző prob­lé­mát is fel­tárt: a csa­lá­di vál­lal­ko­zá­sok ese­té­ben az utód­lás a ge­ne­rá­ció­vál­tás miatt je­len­tős prob­lé­mát okoz (No­vo­száth, 2017b). Ugyan­is a 350 fős minta nyolc­van­öt szá­za­lé­ka csa­lá­di vál­lal­ko­zás, ahol közel min­den har­ma­dik eset­ben már fel­me­rült az utód­lás kér­dé­se, és to­váb­bi húsz szá­za­lék ese­té­ben vár­ha­tó­an öt éven belül szá­mol­ni kell a prob­lé­ma na­pi­rend­re ke­rü­lé­sé­vel (For­rás, 2017). Ezen ada­tok alap­ján az fkv-k közel fele érin­tett az utód­lás kér­dé­sé­ben (Tatay et al., 2017). Ennek oka, hogy a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en ki­ala­kult vál­lal­ko­zói kör most érte el a nyug­díj­kor­ha­tárt, il­let­ve húsz-har­minc év vál­lal­ko­zói lét után na­pi­rend­re kerül a vissza­vo­nu­lás, leg­alább­is el­mé­le­ti szin­ten.1

Azon­ban a hát­rány­ból könnyen előnyt is lehet ko­vá­csol­ni – a fi­a­ta­lok be­vo­ná­sá­val. A kis- és kö­zép­vál­la­la­tok, mint min­den nap­ja­ink­ban mű­kö­dő vál­lal­ko­zás szá­má­ra már alap­ve­tő szük­ség­le­tet je­len­tő hon­lap el­ké­szí­té­sé­vel, kar­ban­tar­tá­sá­val és a ke­re­ső­mo­to­rok op­ti­ma­li­zá­lá­sá­val a fi­a­ta­lok könnyen meg­bir­kóz­hat­nak (Tatay et al., 2017).

Ezzel a ge­ne­rá­ció­vál­tás spe­ci­á­li­san ma­gyar kér­dés­kö­re is rész­ben or­vo­sol­ha­tó. Ugyan­is azzal, hogy a csa­lád­tag fi­a­tal tech­no­ló­gi­ai tu­dá­sá­ra épít­ve jön létre a vál­lal­ko­zás hon­lap­ja, és ge­ne­rál a tár­sa­sá­gok­nak több­let­be­vé­telt, ezzel egy idő­ben ered­mé­nyez ügy­fél­kör­bő­vü­lést is.

Erre egy ki­vá­ló ága­za­ti példa is mű­kö­dik Ma­gyar­or­szá­gon, még­pe­dig a bo­rá­sza­tok ge­ne­rá­ció­vál­tá­sa. A fi­a­ta­lok gyer­mek­ko­ruk­ban jel­lem­ző­en még egé­szen más élet­pá­lyá­ban gon­dol­kod­nak, ezt kö­ve­tő­en azon­ban szám­ta­lan eset­ben, a nem­zet­kö­zi ta­pasz­ta­la­tok meg­szer­zé­se után, vissza­tér­nek a bo­rá­szat­ba, és a meg­szer­zett el­mé­le­ti és gya­kor­la­ti tu­dást ki­pró­bál­va meg­sze­re­tik a csa­lá­di pin­cé­szet és bo­rá­szat kö­rü­li te­en­dő­ket, majd las­san át­ve­szik a csa­lá­di vál­lal­ko­zás egyes, majd ezt kö­ve­tő­en akár a tel­jes me­ne­dzse­ri te­en­dő­it. A szü­lők ré­szé­ről a nyi­tott­ság és a kí­sér­le­te­zés tá­mo­ga­tá­sa azért könnyebb, mert a piac is igény­li eze­ket a kom­pe­ten­ci­á­kat, így ezek a kom­pe­ten­ci­ák a szü­lők mun­ka­vég­zé­sé­nek is a ré­szét ké­pe­zik.

A for­rás­hi­ány mint ki­hí­vás az fkv-k ese­té­ben Ma­gyar­or­szá­gon

Egy másik, a ku­ta­tás által be­azo­no­sí­tott prob­lé­ma­for­rás a szin­te már év­szá­za­do­kon át­íve­lő for­rás­hi­ány, mely éppen az in­no­vá­ció és a szak­ér­tői pi­a­con el­ér­he­tő szol­gál­ta­tá­sok meg­vá­sár­lá­sá­nál je­lent­het ver­seny­hát­rányt. Ez azon­ban csak rész­ben függ össze a me­ne­dzse­ri és mű­sza­ki tu­dás­hi­ánnyal, ami az uniós át­lag­ban jel­lem­ző, hi­szen ez a mun­ka­erő­pi­ac mel­lett a kép­zé­si rend­szer prob­lé­má­ja is lehet, azon­ban a csa­lá­di vál­lal­ko­zá­sok egy je­len­tős ré­szé­nél, a ta­pasz­ta­la­tok alap­ján, ez a tu­laj­do­nos-cég­ve­ze­tő sze­mé­lyé­ben ren­del­ke­zés­re áll Ma­gyar­or­szá­gon. Így erre nem szük­sé­ges plusz­for­rást ál­doz­ni, azon­ban fej­lesz­te­ni min­den­kép­pen lehet és szük­sé­ges is, a né­hány év alatt akár je­len­tős vál­to­zá­so­kat meg­élő piaci szeg­men­sek ese­té­ben kü­lö­nö­sen.

A kkv-k előtt álló ki­hí­vá­sok a Nyu­gat-Du­nán­túl ré­gi­ó­ban

A Nyu­gat-Du­nán­túl régió az or­szág észak­nyu­ga­ti ré­szé­ben he­lyez­ke­dik el, a hét ma­gyar­or­szá­gi sta­tisz­ti­kai régió egyi­ke. Három megye tar­to­zik hozzá: Győr-Mo­son-Sop­ron, Vas és Zala. A régió köz­pont­ja Győr, Győr-Mo­son-Sop­ron megye szék­he­lye.

A régió Ma­gyar­or­szá­gon a hét gaz­da­sá­gi egy­ség kö­zöt­ti sor­rend­ben a má­so­dik és har­ma­dik he­lyet fog­lal­ja el a kkv-szeg­mens gaz­da­sá­gi mu­ta­tói ese­té­ben. A Kö­zép-Ma­gyar­or­szág régió a bu­da­pes­ti „víz­fej” miatt je­len­tős előnyt élvez a többi ré­gi­ó­hoz ké­pest. Azon­ban az Észak-Du­nán­túl két ré­gi­ó­ja, Nyu­gat- és Kö­zép-Du­nán­túl fej-fej mel­let­ti küz­de­lem­ben fog­lal­ja el a do­bo­gós he­lye­zé­se­ket. A 4. táb­lá­zat alap­ján jól lát­ha­tó, hogy trend­sze­rű­en csök­ken a Nyu­gat-Du­nán­túl régió elő­nye a kö­zép-du­nán­tú­li­hoz ké­pest. Míg az egy főre jutó hoz­zá­adott érték te­kin­te­té­ben a nyu­ga­ti me­gyék meg­őriz­ték má­so­dik he­lyü­ket 2015-ben is, addig a be­ru­há­zá­sok terén 2013-ról 2015-re a Kö­zép-Du­nán­túl le­előz­te a Nyu­gat-Du­nán­túl ré­gi­ót. Ennek oka éppen a kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok ma­ga­sabb be­ru­há­zá­si rá­tá­ja volt, amit a ki­sebb, 25 fő alat­ti mik­ro- és kis­vál­lal­ko­zá­sok ma­ga­sabb nyu­gat-du­nán­tú­li egy főre jutó mu­ta­tói már nem tud­nak kom­pen­zál­ni.2

A for­rás­hi­ány­ra adott vá­lasz a Nyu­gat-Du­nán­túl ré­gi­ó­ban

A Nyu­gat-Du­nán­túl régió nagy elő­nye, hogy a kkv-k 26%-a kül­föl­di tu­laj­do­nú, ami el­ma­rad a 64,7%-os ré­sze­se­dé­sé­től, de az egy szám­je­gyű har­ma­dik he­lye­zett Kö­zép-Du­nán­túl régió több­szö­rö­sét teszi ki (KSH, 2016). Ez a kül­föl­di je­len­lét több szem­pont­ból fon­tos: egy­részt a kül­föl­di tu­laj­do­nos az ala­csony tő­ke­el­lá­tott­ság­ból eredő for­rás­hi­ányt akár tő­ke­eme­lés­sel, akár tu­laj­do­no­si hi­te­lek­kel je­len­tős mér­ték­ben tudja eny­hí­te­ni.

Más­részt a ve­vő­kör bő­ví­té­sé­vel a vál­lal­ko­zás új és na­gyobb pi­a­co­kat tud el­ér­ni, a kül­föl­di part­ner anya­or­szá­gi kap­cso­la­ta­i­ra tá­masz­kod­va.

A mun­ka­erő­pi­ac spe­ci­á­lis ki­hí­vá­sai a Nyu­gat-Du­nán­túl ré­gi­ó­ban

Ugyan­ak­kor a Nyu­gat-Du­nán­túl régió je­len­tős ver­seny­hát­ránnyal ren­del­ke­zik a többi ré­gi­ó­hoz ké­pest: az oszt­rák mun­ka­erő­pi­ac kö­zel­sé­ge a napi be­já­rást is le­he­tő­vé teszi, ezzel óri­á­si szí­vó­ha­tást fejt ki a kép­zet­len vagy a mun­ka­he­lyé­hez ke­vés­bé kö­tő­dő mun­ka­vál­la­lók­ra.

Az au­tó­gyár­tás ki­emelt sze­re­pe a Nyu­gat-Du­nán­túl ré­gi­ó­ban

Egy fon­tos té­nye­ző­ről külön is ér­de­mes szót ej­te­ni a Nyu­gat-Du­nán­túl régió ese­té­ben: az au­tó­ipar­nak a régió gaz­da­sá­gá­ra ki­fej­tett ha­tá­sá­ról (Fe­ke­te, 2014b). Győr­ben az Audi, Szent­gott­hár­don az Opel gép­jár­mű­vek gyár­tá­sa ki­emel­ke­dő ha­tás­sal van a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok éle­té­re is (Fe­ke­te, 2014a). A be­szál­lí­tók je­len­tős része ugyan­is az adott vá­ro­son belül vagy a kö­ze­li te­le­pü­lé­se­ken, de jel­lem­ző­en min­den­kép­pen a von­zás­kör­zet­ben he­lyez­ke­dik el. A győri szék­he­lyű Audi Hun­gá­ria Motor Kft. csak Győr­ben a saját ti­zen­egy­ezer al­kal­ma­zott­ja mel­lett to­váb­bi ti­zen­ki­len­cez­ret al­kal­maz köz­vet­ve a be­szál­lí­tó­kon ke­resz­tül, szin­tén csak a me­gye­szék­he­lyen (Fe­ke­te, 2017b).

Össze­fog­la­ló

Jelen ta­nul­mány a kis- és kö­zép­vál­la­la­tok előtt álló ki­hí­vá­so­kat vizs­gál­ta Ma­gyar­or­szág és a Nyu­gat-Du­nán­túl gaz­da­sá­gi régió vi­szony­la­tá­ban. Ahhoz, hogy meg­fe­le­lő­en pon­tos ké­pünk le­gyen a kkv-k előtt álló ki­hí­vá­sok­ról és le­he­tő­sé­gek­ről, szé­le­seb­ben, a nem­zet­kö­zi tren­dek­be ágyaz­va szük­sé­ges a kkv-k hely­ze­tét ele­mez­ni. Meg­ál­la­pí­tás­ra ke­rült, hogy az ál­lan­dó­an vál­to­zó piaci kör­nye­zet szá­mos ki­hí­vás elé ál­lít­ja a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­so­kat az Eu­ró­pai Uni­ó­ban és Ma­gyar­or­szá­gon egy­aránt. Ezen meg­ol­dan­dó fel­ada­tok közül a for­rás­hi­ány, il­let­ve a külső for­rás­hoz jutás ne­héz­sé­ge­it már évek óta mind az Eu­ró­pai Unió, mind Ma­gyar­or­szág igyek­szik eny­hí­te­ni.

A Nö­ve­ke­dé­si Hi­tel­prog­ram bár rö­vi­debb ideje mű­kö­dik, de lát­vá­nyo­sabb ered­ményt ért el, mint az Eu­ró­pai Unió mik­ro-, kis- és kö­zép­vál­la­la­to­kat célzó prog­ram­jai. A koc­ká­za­ti­tő­ke-prog­ra­mok terén, mind­két gaz­da­sá­gi egy­ség ese­té­ben, vá­rat­nak ma­guk­ra az átütő si­ke­rek. Az el­ma­ra­dás mö­gött va­ló­szí­nű­sít­he­tő a koc­ká­zat­vál­la­lás­tól tartó és a köz­vet­len tő­ke­pi­a­ci fi­nan­szí­ro­zást a banki fi­nan­szí­ro­zás­sal szem­ben ke­vés­bé pre­fe­rá­ló at­ti­tűd szé­les körű el­ter­jedt­sé­ge. Ugyan­is az Egye­sült Ál­la­mok­ban a tő­ke­pi­a­ci for­rás­be­vo­nás jóval na­gyobb teret nyert a gaz­da­ság­ban a ke­res­ke­del­mi banki hi­te­le­zés­sel szem­ben, így a vál­la­lat­fi­nan­szí­ro­zás­ban is gyor­san el­fo­ga­dot­tá vált a tő­ke­szer­zés eme for­má­ja.

A Nyu­gat-Du­nán­túl régió föld­raj­zi hely­ze­te és kü­lö­nö­sen az oszt­rák határ kö­zel­sé­ge mun­ka­erő­pi­a­ci szem­pont­ból is egye­di ki­hí­vás elé ál­lít­ja a ré­gi­ó­ban mű­kö­dő vál lal­ko­zá­so­kat, ugyan­ak­kor a for­rás­hely­zet te­kin­te­té­ben elő­nyö­ket is nyújt a helyi vál­lal­ko­zók­nak. A mun­ka­erő­pi­ac ki­hí­vá­sa­i­ra éppen a kö­ze­li kül­föl­di tőke je­len­lé­te lehet ki­egyen­sú­lyo­zó ha­tás­sal, hi­szen a tő­ke­erős vál­lal­ko­zá­sok nem­csak a saját, de akár a be­szál­lí­tói piac mun­ka­erő­kép­zé­sét is fej­leszt­he­tik a rend­kí­vül nép­sze­rű gya­kor­no­ki prog­ra­mo­kon ke­resz­tül (pl. Audi), de a kü­lön­bö­ző mun­ka­he­lyi kom­pe­ten­ci­ák fej­lesz­té­sé­vel is (Mer­ce­des-Benz, Co­ca-Co­la).

A fen­ti­ek alap­ján meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy Nyu­gat-Ma­gyar­or­szág gaz­da­sá­gi ré­gi­ó­ja rész­ben az uniós, rész­ben a hazai le­he­tő­sé­gek­re ala­poz­va ki­hasz­nál­ja ked­ve­ző piaci hely­ze­tét és a piaci sze­rep­lők adta le­he­tő­sé­ge­ket. Rész­ben ez ma­gya­ráz­za azt a tényt is, hogy a régió kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sai által ta­pasz­talt ki­hí­vá­sok csak rész­ben azo­no­sak a többi hat ma­gyar­or­szá­gi ré­gi­ó­ban mű­kö­dő kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­so­ké­val.

Jegy­ze­tek

Fel­hasz­nált iro­da­lom

De­loit­te (2016): Ver­seny­ké­pes­sé­gi In­di­ká­tor – Je­len­tés. Fel­tö­rek­vő kö­zép­vál­la­la­tok 2017-2018. http://​www2.​deloitte.​com/​cont-ent/​dam/​Deloitte/​hu/​Documents/​about-deloitte/​hu-dgc-survey-2016.​pdf (Le­töl­tés: 2018. május 11.).
EB (2008): Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság köz­le­mé­nye a Ta­nács­nak, az Eu­ró­pai Par­la­ment­nek, az Eu­ró­pai Gaz­da­sá­gi és Szo­ci­á­lis Bi­zott­ság­nak és a Ré­gi­ók Bi­zott­sá­gá­nak: „Gon­dol­kozz előbb ki­csi­ben!” Eu­ró­pai kis­vál­lal­ko­zói in­téz­ke­dés­cso­mag: „Small Busi­ness Act”. Eu­ró­pai Bi­zott­ság Brüsszel, COM(2008) 394, https://​eur-lex.​europa.​eu/​legal-cont-ent/​HU/​TXT/?​uri=CELEX%3A52008DC0394
EB (2016): Fel­hasz­ná­lói út­mu­ta­tó a kkv-k fo­ga­lom­meg­ha­tá­ro­zá­sá­hoz. Eu­ró­pai Bi­zott­ság, Lu­xem­bourg, 9–21., https://​doi.​org/​10.​2873/​14937
EC (2016): An­nu­al Re­port on Euro­pe­an SMEs 2015/2016. SME Re­co­very con­ti­nues. SME Per­for­mance Re­view, Euro­pe­an Com­mis­si­on, No­vem­ber, https://​ec.​europa.​eu/​jrc/​sites/​jrcsh/​files/​annual_​report_​-_​eu_​smes_​2015-16.​pdf
EGSZB (2009): A Bi­zott­ság köz­le­mé­nye a Ta­nács­nak, az Eu­ró­pai Par­la­ment­nek, az Eu­ró­pai Gaz­da­sá­gi és Szo­ci­á­lis Bi­zott­ság­nak és a Ré­gi­ók Bi­zott­sá­gá­nak: Kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok – meg­ol­dás a to­váb­bi nö­ve­ke­dés­re és a jobb mun­ka­hely­te­rem­tés­re. A mo­dern kkv-po­li­ti­ka fél­idős fe­lül­vizs­gá­la­ta. COM(2007) 592 vég­le­ges, Eu­ró­pai Gaz­da­sá­gi és Szo­ci­á­lis Bi­zott­ság, Brüsszel, http://​eur-lex.​europa.​eu/​legal-content/​HU/​TXT/?​uri=CELEX:​52008AE1657
Fe­ke­te Dávid (2014a): Gaz­da­ság­fej­lesz­tés az in­gol­stad­ti jár­mű­ipa­ri köz­pont­ban. Tér és Tár­sa­da­lom, 28. évf., 2. sz., 176–187.
Fe­ke­te, Dávid (2014b): In­gol­stadt as Au­to­mo­tive Cen­ter. The Jour­nal of Ame­ri­can Busi­ness Re­view, Vol. 2, No. 2, 187–193.
Fe­ke­te Dávid (2017a): A Mo­dern Vá­ro­sok Prog­ram elem­zé­si le­he­tő­sé­gei. Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf., 1–3. sz., 94–105., https://​doi.​org/​10.​24307/​psz.​2017.​0909
Fe­ke­te Dávid (2017b): Fel­ső­ok­ta­tá­si és Ipari Együtt­mű­kö­dé­si Köz­pont Győr­ben. Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf., 1–3. sz., 106–115., https://​doi.​org/​10.​24307/​psz.​2017.​0910
For­rás Dávid (2017): Csú­nya bukó jöhet: 1,7 mil­lió ma­gyar jö­vő­jé­vel ját­sza­nak ezek a cégek. Pénz­cent­rum, szep­tem­ber 20., http://​www.​penzcentrum.​hu/​vallalkozas/​csunya-buko-johet-1-7-millio-magyar-jovojevel-jatsza-nak-ezek-a-cegek.​1059589.​html
Hágen Ist­ván Zsom­bor – Holló Ervin (2017): A hazai kkv-k hely­ze­te a ver­seny­ké­pes­ség, in­no­vá­ció és cont­roll­ing tük­ré­ben. Cont­rol­ler Info, 5. évf., 1. sz.
Ho­li­cza Péter (2016): A ma­gyar kkv-szek­tor hely­ze­te nem­ze­ti és nem­zet­kö­zi szin­ten. In Csi­szár­ik-Ko­csir Ágnes (szerk.): Vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés a XXI. szá­zad­ban VI. Ta­nul­mány­kö­tet, Óbu­dai Egye­tem, Bu­da­pest, 147–162.
KSH (2016): A kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok jel­lem­zői – adat­elő­ál­lí­tás új mód­szer­tan­nal. Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal, 2016. no­vem­ber, http://​www.​ksh.​hu/​docs/​hun/​xftp/​idoszaki/​pdf/​kkv15.​pdf (Le­töl­tés: 2018. május 11.). No­vo­száth Péter (2017a): Kar­csú­sí­tott kor­mány­zás és re­zsi­csök­ken­tés. Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf., 1–3. sz., 13–26., https://​doi.​org/​10.​24307/​psz.​2017.​0903
No­vo­száth Péter (2017b): Az új köz­gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi szem­lé­let tér­nye­ré­se a köz­szol­gá­lat te­rü­le­tén. Tay­lor, 9. évf., 2. sz., 48–55.
Portfolio.​hu (2017): Óri­á­si ma­gyar si­ker­tör­té­net – csak még meg kell ke­res­ni a szá­mok­ban. Portfolio.​hu, szep­tem­ber 21., http://​www.​portfolio.​hu/​gazdasag/​oriasi-magyar-sikertortenet-csak-meg-meg-kell-keresni-a-szamokban.​262787.​html
Szi­ko­ra, Ve­ro­ni­ka (2018a): Com­pany Leg­i­sla­ti­on and Re­forms in Euro­pe. Cu­ren­tul Ju­ri­dic, Vol. 21, No. 1, 155–171.
Szi­ko­ra Ve­ro­ni­ka (2018b): Tár­sa­sá­gi jogi sza­bá­lyo­zá­si mo­del­lek Eu­ró­pá­ban. Gaz­da­ság és Jog, 26. évf., 5. sz., 9–16.
Tatay Tibor – Neu­man­né Virág Il­di­kó – Lent­ner Csaba – Sági Judit (2017): Az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tá­si rend­szer ér­té­ke­lé­se egy kér­dő­íves vizs­gá­lat tük­ré­ben. Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf., 1–3. sz., 27–40., https://​doi.​org/​10.​24307/​psz.​2017.​0904