A kínai pénzügyi rendszer árnyéka

Ár­nyék­bank­rend­sze­ri koc­ká­za­tok a kínai gaz­da­ság­ban1

Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf., 4–6. szám, 2017, 329–340., DOI: 10.24307/psz.2017.1224

Dr. habil. Kecs­kés And­rás, PhD, tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi do­cens, Pécsi Tu­do­mány­egye­tem Ál­lam- és Jog­tu­do­má­nyi Kar (kecskes.​andras@​ajk.​pte.​hu), dr. Buj­tár Zsolt egye­te­mi ta­nár­se­géd, Pécsi Tu­do­mány­egye­tem Ál­lam- és Jog­tu­do­má­nyi Kar (bujtar.​zsolt@​ajk.​pte.​hu).

Össze­fog­la­lás

A kínai jegy­bank kor­mány­zó­ja 2017 no­vem­be­ré­ben szo­kat­lan fi­gyel­mez­te­tést adott a kínai ár­nyék­bank­rend­szer­re vo­nat­ko­zó­an. Zhou Xi­a­o­chu­an jegy­ban­ki kor­mány­zó sze­rint a magas tő­ke­át­té­tel, a ne­he­zen át­lát­ha­tó, fer­tő­ző pénz­ügyi esz­kö­zök struk­tú­rái nö­ve­lik a kínai pénz­ügyi rend­szer sé­rü­lé­keny­sé­gét. A cikk erre a sza­bá­lyo­zói ki­hí­vás­ra vo­nat­ko­zó­an keres vá­la­szo­kat. Vajon a világ má­so­dik leg­na­gyobb nem­zet­gaz­da­sá­ga – ahogy eddig szá­mos al­ka­lom­mal – erre a ki­hí­vás­ra is adek­vát vá­laszt ad, és egy új fej­lő­dé­si irányt mutat a ha­gyo­má­nyos és az ár­nyék­bank­rend­szer össze­tett vi­szo­nyá­ban? Az ár­nyék­bank­rend­szer nö­ve­ke­dé­sét 2017-re si­ke­rült meg­fé­kez­ni Kí­ná­ban. Ezt tá­maszt­ja alá az a tény, hogy az ár­nyék­bank­rend­szer esz­kö­ze­i­nek súlya a GDP-hez vi­szo­nyít­va a ko­ráb­bi 87%-os ér­ték­ről 83%-ra csök­kent 2017 első fél­évé­ben.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: H3, E26, E58, G2
Kulcs­sza­vak: költ­ség­ve­té­si po­li­ti­kák, in­for­má­lis gaz­da­ság, föld­alat­ti gaz­da­ság, köz­pon­ti ban­kok, jegy­ban­ki po­li­ti­kák, pénz­ügyi szer­ve­ze­tek

The Sha­dow of the Chi­ne­se Fi­nan­cial Sys­tem
Sha­dow Bank­ing Sys­tem Risks in the Chi­ne­se Eco­nomy

Sum­ma­ry

The gover­nor of the Cent­ral Bank of China made an unu­su­ally harsh sta­te­ment on the Chi­ne­se sha­dow bank­ing sys­tem in No­vem­ber, 2017. Cent­ral bank gover­nor Zhou Xi­a­o­chu­an war­ned the mar­kets ci­ting that high le­ver­age and opa­que and comp­lex struc­tu­res of fi­nan­cial ser­vi­ces rend­er the Chi­ne­se fi­nan­cial sys­tem vul­ne­rab­le. In this ar­tic­le, ans­wers are so­ught to this chal­len­ge faced by the Chi­ne­se fi­nan­cial aut­ho­ri­ti­es. Will the se­cond lar­gest eco­nomy of the world be able to res­pond ade­qua­tely just as it did se­ve­ral times in the past by mark­ing out new di­rec­tions in the comp­lex in­ter­re­la­ti­onship bet­ween the tra­di­ti­o­nal and the sha­dow bank­ing sys­tem? The growth of sha­dow bank­ing has al­re­ady been hal­ted in China this year. This is con­fir­med by the fact that the ratio of sha­dow bank­ing as­sets has dec­re­as­ed from 87 to 83 per­cent of GDP in the first half of 2017.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: H3, E26, E58, G2
Key­words: fis­cal po­li­ci­es, in­for­mal eco­nomy, un­derg­round eco­nomy, cent­ral banks, cent­ral bank po­li­ci­es, fi­nan­cial or­ga­ni­za­tions


Az ár­nyék­bank­rend­szer meg­ha­tá­ro­zá­sa kí­ná­ban

Az ár­nyék­bank­rend­szer mű­kö­dé­sé­nek korai idő­sza­kát kö­ve­tő­en, a kínai ha­tó­sá­gok al­kal­maz­ni kezd­ték azt az ér­tel­me­zést, mely az ár­nyék­bank­rend­szert mint a sza­bá­lyo­zá­son kí­vü­li pénz­ügyi te­vé­keny­sé­gek összes­sé­gét ha­tá­roz­ta meg (Gao–Wang, 2014:44). Ez a meg­kö­ze­lí­tés a Fi­nan­cial Sta­bi­lity Board (FSB) által al­kal­ma­zott meg­ha­tá­ro­zás alap­ja­in áll, me­lyet a Kínai Bank­fel­ügye­le­ti Bi­zott­ság (China Bank­ing Re­gu­la­to­ry Com­mis­si­on, CBRC) mint fel­ügye­le­ti szerv az elsők kö­zött fo­ga­dott el és imp­le­men­tált for­má­li­san 2011-ben.2 E gyors adap­tá­ció azon­ban in­kább for­mai jel­le­get öl­tött, mert a meg­ha­tá­ro­zás tar­tal­mát a kínai fel­ügye­le­ti szer­vek je­len­tő­sen le­szű­kí­tet­ték. A de­fi­ní­ció alap­ján a fel­ügye­le­ti szerv ki­emel­te, hogy a nem banki pénz­in­té­ze­tek meg­fe­le­lő­en sza­bá­lyo­zot­tak, és így nem ké­pe­zik az ár­nyék­bank­rend­szer ré­szét. A nem banki pénz­ügyi köz­ve­tí­tők e fel­ügye­le­ti szem­pont­ból re­le­váns köre az aláb­bi pénz­ügyi in­téz­mé­nyek­ből áll: a va­gyon­ke­ze­lő tár­sa­ság (trust com­pany), a füg­get­len fi­nan­szí­ro­zá­si vál­lal­ko­zás (fi­nan­cial com­pany), a pénz­ügyi köz­ve­tí­tő (money bro­ker­age com­pany) és a fo­gyasz­tá­si hi­te­le­ket nyúj­tó vál­lal­ko­zás (con­su­mer fi­nance com­pany). Ezzel a Kínai Bank­fel­ügye­le­ti Bi­zott­ság célja az volt, hogy a ban­kok­nak a fenti pénz­ügyi in­téz­mé­nyek útján foly­ta­tott mér­le­gen kí­vü­li te­vé­keny­sé­gét3 ki­von­ja az ár­nyék­bank­rend­szer­ből. Ezzel ugyan­is a ha­tó­ság meg­előz­het­te azt a kri­ti­kát, hogy nem meg­fe­le­lő­en sza­bá­lyoz­ta a fent em­lí­tett pénz­ügyi in­téz­mé­nye­ket, és ezzel egy­ide­jű­leg a ke­res­ke­del­mi ban­kok ilyen tí­pu­sú mér­le­gen kí­vü­li esz­kö­ze­i­nek nagy­sá­gá­ról sem kell szá­mot adnia a 2011-ben, az FSB irá­nyá­ba meg­in­dult adat­to­váb­bí­tás során. A kínai jegy­bank ko­ráb­bi el­nö­ke, Xiao Gang azon­ban 2012-ben vissza­tért az FSB által elő­ször meg­ha­tá­ro­zott de­fi­ní­ci­ó­hoz, mely sze­rint az ár­nyék­bank­rend­szer a ha­gyo­má­nyos bank­rend­sze­ren kí­vü­li hi­tel­transz­for­má­ci­ót végző pénz­ügyi in­téz­mé­nyek hal­ma­za. E de­fi­ní­ció sze­rint va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek (we­alth-ma­nag­ement pro­ducts, WMP)4 – így töb­bek kö­zött a va­gyon­ke­ze­lő tár­sa­sá­gok – is az ár­nyék­bank­rend­szer ré­szét ké­pe­zik. A va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek mint meg­ta­ka­rí­tá­si inst­ru­men­tu­mok alig ma­rad­tak el a leg­nép­sze­rűbb ár­nyék­ban­ki sze­rep­lők, az in­gat­lan­ke­ze­lő ala­pok (real est­a­te trust) 10,13 bil­lió CNY ér­té­ké­től, a maguk 9,92 bil­lió5 CNY szint­jük­kel (Gao–Wang, 2014:4). 2013-ra a Kínai Ál­lam­ta­nács, azaz a kínai kor­mány is el­is­mer­te, hogy a tá­gabb meg­ha­tá­ro­zás job­ban le­fe­di az ár­nyék­ban­ki te­vé­keny­sé­get Kí­ná­ban. Ezért ettől az idő­pont­tól kezd­ve a kínai kor­mány is a ha­gyo­má­nyos bank­rend­sze­ren kí­vü­li hi­tel­transz­for­má­ci­ó­ként de­fi­ni­ál­ta az ár­nyék­bank­rend­szert. Azt azon­ban hoz­zá­tet­te, hogy a kínai ár­nyék­bank­rend­szer a pénz­ügyi in­no­vá­ció és a ha­gyo­má­nyos bank­rend­szer köl­csön­ha­tá­sá­ból, annak kö­vet­kez­mé­nye­ként jött létre. Az ár­nyék­bank­rend­szer kínai vál­to­za­tá­nak de­fi­ní­ci­ó­ja 2014-re ju­tott el arra a szint­re, ami­kor már elég spe­ci­fi­kus lett ahhoz, hogy a kínai sa­já­tos­sá­go­kat is tük­röz­ze, ugyan­ak­kor elég ál­ta­lá­nos ma­radt ahhoz, hogy a nem­zet­kö­zi meg­ha­tá­ro­zá­sok­kal is össze­vet­he­tő le­gyen.

A kínai kor­mány ugyan­is 2014-ben az ár­nyék­bank­rend­szert a sza­bá­lyo­zás felől meg­kö­ze­lít­ve három fő rész­re osz­tot­ta.6 Az első cso­port­ba a sza­bá­lyo­zá­son kívül eső pénz­ügyi te­vé­keny­sé­gek tar­toz­nak: az in­ter­net­ala­pú fi­nan­szí­ro­zá­si for­mák,7 a köz­vet­len fi­nan­szí­ro­zá­si, úgy­ne­ve­zett P2P-rend­sze­rek8 és a föld­alat­ti ban­kok.9 A má­so­dik cso­port a pénz­ügyi en­ge­dély nél­kül mű­kö­dő és hi­á­nyos sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet­ben mű­kö­dő szer­ve­ze­tek: a ga­ran­tőr tár­sa­sá­gok, a zá­log-hi­tel­in­té­ze­tek és a kis össze­gű hi­te­le­ket nyúj­tó tár­sa­sá­gok. Az ár­nyék­bank­rend­szer har­ma­dik te­rü­le­té­hez azok a le­gá­lis pénz­in­té­ze­tek tar­toz­nak, me­lyek a sza­bá­lyo­zás alól sze­ret­né­nek ki­búj­ni, a leg­ti­pi­ku­sabb vál­to­za­tu­kat te­kint­ve a va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek (WMP) kö­ré­nek ér­té­ke­sí­té­sé­vel.

A kínai ár­nyék­bank­rend­szer meg­ha­tá­ro­zá­sa szem­pont­já­ból fon­tos kö­rül­ha­tá­rol­ni annak nagy­sá­gát és fő részt­ve­vő­it is. Kí­ná­ban azon­ban az ár­nyék­bank­rend­szer mé­re­te­i­nek meg­ha­tá­ro­zá­sa ugyan­olyan nehéz fel­adat, mint az ár­nyék­bank­rend­szer de­fi­ní­ci­ó­já­nak meg­al­ko­tá­sa volt. A tren­dek és ten­den­ci­ák jól lát­ha­tó­ak, de a hi­va­ta­los sta­tisz­ti­kák alap­ján nem biz­tos, hogy pon­tos képet al­kot­ha­tunk a va­ló­ság­ról. Töb­bek kö­zött éppen ami­att nem, mert a fen­ti­ek sze­rint je­len­tős meg­ha­tá­ro­zás­be­li irány­vál­tá­sok tör­tén­tek, így meg­ha­tá­ro­zott pénz­ügyi in­téz­mé­nyek idő­le­ge­sen ki­szo­rul­hat­tak az ár­nyék­bank­rend­sze­ri in­téz­mé­nyek kö­ré­ből, vagy éppen be­ke­rül­het­tek abba. Nem meg­le­pő, hogy a kü­lön­bö­ző köz­zé­tett ada­tok sta­tisz­ti­ka­i­lag igen nagy szó­rást mu­tat-nak. A Kínai Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Aka­dé­mia10 elem­zői a GDP 40%-ára be­csül­ték az ár­nyék­bank­rend­szer GDP-hez vi­szo­nyí­tott nagy­sá­gát 2012-ben az év végi ada­tok alap­ján (Zhu, 2013). Ebben az idő­pont­ban az aka­dé­mi­ku­sok sze­rint 20,5 bil­lió CNY volt az ár­nyék­bank­rend­szer nagy­sá­ga az 50 bil­li­ós éves GDP-hez vi­szo­nyít­va. A kor­mány által köz­zé­tett hi­va­ta­los ada­tok (Zhu, 2013) sze­rint az ár­nyék­bank­rend­szer csak 14,6 bil­lió CNY volt, ami csak 29%-a az adott évi GDP ér­té­ké­nek. A hi­tel­mi­nő­sí­tő in­té­ze­tek kö­ré­ben a Moody’s és a Stan­dard & Poor’s mel­lett kis­test­vér­nek szá­mí­tó Fitch Ra­t­ings azon­ban a GDP 198%-ra be­csül­te ugyan­eb­ben az évben a kínai ár­nyék­bank­rend­szer nagy­sá­gát. A 2010-től di­na­mi­ku­san, évi 30% fe­let­ti nö­ve­ke­dést (Hong, 2014) elérő ár­nyék­bank­rend­sze­ri pénz­ügyi szeg­mens egé­szen 2014-ig szár­nyalt ebben az ütem­ben. Míg a 2010-es évek ele­jén a GDP közel 10%-kal nőtt, addig az ár­nyék­bank­rend­szer 30%-os ütem­ben bő­vült éven­te.

Ezzel az el­té­rő nö­ve­ke­dé­si ütem­mel az ár­nyék­bank­rend­szer súlya to­vább nö­ve­ke­dett, ezért ala­kul­ha­tott ki az a nézet, mely sze­rint az ár­nyék­bank­rend­szer ará­nya a GDP 20–40%-a kö­zött moz­gott a 2010-es évek első fe­lé­ben. A di­na­mi­kus nö­ve­ke­dé­sé­nek okai két irány­ban ke­re­sen­dők: egy­részt a gaz­da­ság­po­li­ti­ká­ban, mint az in­gat­lan­pi­ac fej­lesz­té­se vagy a fo­ko­zott mérvű ipa­ro­sí­tás, me­lyet utó­lag már eről­te­tett üte­mű­nek te­kint­he­tünk; más­részt a gaz­da­sá­gi vál­to­zá­sok üte­mé­től el­ma­ra­do­zó pénz­ügyi sza­bá­lyo­zás, mely ily módon kép­te­len volt lé­pést tar­ta­ni az ese­mé­nyek­kel.

A Moody In­ves­tors Ser­vi­ce friss ada­tai sze­rint az ár­nyék­bank­rend­szer súlya a kínai GDP-hez vi­szo­nyít­va, 4%-os csök­ke­né­se után, 83% volt 2017. jú­ni­us 30-án. Ez az érték összeg­ben ki­fe­jez­ve 122,8 bil­lió jüan, ami a 18,5 bil­lió USD összeg­nek felel meg (Blo­om­berg, 2017). A fo­lya­mat meg­for­dí­tá­sa a kínai pénz­ügyi ve­ze­tés erő­fe­szí­té­se­i­nek ha­tá­sá­ra biz­ta­tó jel. Ugyan­ak­kor az ár­nyék­bank­rend­szer nem­zet­kö­zi­leg is je­len­tős nagy­sá­ga már fel­ve­ti a nem­zet­kö­zi pénz- és tő­ke­pi­a­cok­ra ki­ter­je­dő koc­ká­za­tok mér­le­ge­lé­sé­nek szük­sé­ges­sé­gét. Mi­u­tán azon­ban a kínai gaz­da­ság a pénz­ügyi rend­szer te­kin­te­té­ben eddig meg­le­he­tő­sen zárt volt – éppen 2017-ben in­dul­tak el olyan fo­lya­ma­tok, mely a nyi­tást ké­szí­tik elő –, ezért az ár­nyék­bank­rend­szer okoz­ta ki­sebb-na­gyobb sok­kok ha­tá­sa­it csak köz­ve­tett módon, a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés vissza­esé­sén ke­resz­tül érez­he­tik meg a nem­zet­kö­zi pi­a­cok, ha és amennyi­ben erre sor ke­rül­ne.

A to­váb­bi­ak­ban cél­sze­rű­nek vél­jük ez utób­bi – gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dé­si – té­nye­ző ol­da­lá­ról vizs­gál­ni a kínai ár­nyék­bank­rend­szert.

Meg­ta­ka­rí­tá­sok a kínai ár­nyék­bank­rend­szer­ben

A pénz- és tő­ke­pi­a­ci al­lo­ká­ci­ós ol­da­lon11 kü­lönb­sé­gek je­lent­kez­tek a kínai és a klasszi­kus nyu­ga­ti meg­ol­dá­sok te­kin­te­té­ben. Míg az ame­ri­kai és eu­ró­pai ár­nyék­bank­rend­szer a tel­jes la­kos­ság meg­ta­ka­rí­tá­sa­it azo­nos csa­tor­ná­kon ke­resz­tül köz­ve­tí­tet­te és transz­for­mál­ta, addig a kínai ár­nyék­bank­rend­szer ke­re­tei a nagy tő­ke­erő­vel bíró be­fek­te­tők szá­má­ra kí­nál­tak több le­he­tő­sé­get a va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek (WMP) szé­le­se­dő ská­lá­ján ke­resz­tül. A kis la­kos­sá­gi be­fek­te­tők Kí­ná­ban a meg­ta­ka­rí­tá­si le­he­tő­sé­gek­nek csak egy szű­kebb kö­ré­hez fér­tek hozzá, ahogy a hedge fun­dok is csak a va­gyo­no­sabb ügy­fe­lek szá­má­ra vol­tak el­ér­he­tők az Egye­sült Ál­la­mok­ban a 2007–2009-es pénz­ügyi vál­ság előtt (Lent­ner–Zéman, 2017).

Ugyan­ak­kor a va­gyon­ke­ze­lő tár­sa­sá­gok (trust com­pa­ni­es) sze­re­pe di­na­mi­ku­san nőtt a kínai ár­nyék­bank­rend­sze­ren belül. Ahhoz azon­ban, hogy meg­ért­sük e vál­lal­ko­zá­si for­mák mű­kö­dé­sét, fon­tos meg­ér­te­ni a ki­ala­ku­lá­suk kö­rül­mé­nye­it is. A ke­res­ke­del­mi banki sza­bá­lyo­zás két te­rü­let­ről is ösz­tö­nöz­te az ilyen meg­ta­ka­rí­tá­so­kat ke­ze­lő tár­sa­sá­gi for­mák tér­nye­ré­sét Kí­ná­ban. E két te­rü­let egyi­ke a be­té­ti és hi­tel­ka­ma­tok ma­xi­má­lis mér­té­ké­nek meg­ha­tá­ro­zá­sa volt. A másik te­rü­let a sza­bá­lyo­zó ha­tó­sá­gok ol­da­lá­ról ér­ke­zett kor­lá­to­zás. E kor­lá­to­zás miatt ugyan­is a mér­le­gen be­lü­li – azaz le­ány­vál­la­la­ti – va­gyon­ke­ze­lő cégek mér­le­gen kí­vü­li té­te­lek­ké kon­ver­tá­lá­sa úgy va­ló­sul­ha­tott csak meg, hogy a ban­kok a tar­ta­lék­kép­zés meg­eme­lé­sé­nek kö­te­le­zett­sé­ge miatt in­kább csak ügy­nök­ként ér­té­ke­sí­tet­ték a külső va­gyon­ke­ze­lők­ké vált ko­ráb­bi le­ány­cé­gek meg­ta­ka­rí­tá­si ter­mé­ke­it, a kü­lön­bö­ző va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­ke­ket.

A be­té­ti és hi­tel­ka­ma­tok ma­xi­ma­li­zá­lá­sát kö­ve­tő­en, amíg a hi­tel­ka­ma­tok ma­xi­mu­mát el­tö­röl­ték, addig a be­té­ti ka­ma­tok kor­lá­to­zá­sa tar­tó­san fenn­ma­radt, bár egyre sza­ba­dab­bá vált,12 és a ka­mat­ma­xi­mum­tól fel­fe­lé el­tér­ve egy nö­vek­vő sávot al­ko­tott (elő­ször 110%-os, majd 2014-től 120%-os sávon belül) (FSB, 2015:58). Ez a tény al­ter­na­tív meg­ta­ka­rí­tá­si for­mák meg­je­le­né­sét kény­sze­rí­tet­te ki a pi­a­con az­ál­tal, hogy a piac re­á­lis­nak tar­tot­ta egy ennél ma­ga­sabb ho­za­mot ígérő ter­mék je­len­lé­tét a meg­ta­ka­rí­tá­si igé­nyek ki­elé­gí­té­sé­re.

Az ilyen be­fek­te­té­si inst­ru­men­tu­mo­kat13 va­gyon­meg­ta­ka­rí­tá­si ter­mé­kek­nek ne­vez­te el a piac. Ez a gyűj­tő­fo­ga­lom a meg­ta­ka­rí­tá­si ter­mé­kek olyan for­má­ja, me­lye­ket kü­lön­bö­ző pénz­ügyi in­téz­mé­nyek mű­köd­tet­nek, és for­ma­i­lag leg­in­kább a pénz­pi­a­ci be­fek­te­té­si ala­pok szer­ke­ze­té­re ha­son­lí­ta­nak. A va­gyon­ke­ze­lő tár­sa­ság tu­laj­do­no­si köre így ban­kok­ra, biz­to­sí­tók­ra, va­gyon­ke­ze­lő tár­sa­sá­gok­ra, va­la­mint ér­ték­pa­pír- és de­ri­va­tív ala­pok­ra ter­jed ki (FSB, 2015). A ter­mé­kek zárt végű be­fek­te­tés­ként mű­köd­nek, ami – ugyan­úgy, mint a be­fek­te­té­si ala­pok ese­té­ben is – azt je­len­ti, hogy az adott meg­ta­ka­rí­tá­si cso­mag­ra ki­bo­csá­tott egy­sé­gek száma zárt, vagy­is a fu­tam­idő alatt nem vál­to­zik. A fu­tam­idő jel­lem­ző­en éven be­lü­li (pél­dá­ul a 2013. év végén csak egy szá­za­lék volt éven túli), és azon belül is a három hó­na­pon be­lü­li le­já­ra­tok a meg­ha­tá­ro­zó­ak (szin­tén 2013-ban 74%-os ré­sze­se­dés­sel).

Első pil­lan­tás­ra is szem­be­öt­lő a ha­son­ló­ság az Egye­sült Ál­la­mok­ban 1971-től el­ter­jedt pénz­pi­a­ci ala­pok­kal. A va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek (WMP) kü­lön­bö­ző for­mái ese­té­ben is egy jel­lem­ző­en rövid le­já­ra­tú be­fek­te­té­si for­má­ról van szó. A másik je­len­tős ha­son­ló­ság, hogy a ka­mat­pla­fon 3-3,6%-os szint­jét biz­to­sí­tó be­té­tek al­ter­na­tí­vá­ja és kon­ku­ren­ci­á­ja a jel­lem­ző­en 5 szá­za­lé­kos ho­za­mot kí­ná­ló va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek köre lett. Az Egye­sült Ál­la­mok­ban a pénz­pi­a­ci ala­pok a zéró ka­mat­hoz ké­pest (Q sza-bá­lyo­zás14 mi­at­ti ka­mat­ti­la­lom okán) tud­tak az 1%-ot elérő vagy azt meg­ha­la­dó ho­za­ma­ik­kal ho­zam­előnyt biz­to­sí­ta­ni, és ezért szé­les kör­ben ver­seny­ké­pes­sé válni a látra szóló be­té­tek­kel szem­ben.

Az éven túli le­já­ra­tok csak a biz­to­sí­tók és va­gyon­ke­ze­lő le­ány­vál­la­la­tai által ki­bo­csá­tott meg­ta­ka­rí­tá­si ter­mé­kek­re jel­lem­ző­ek. Azon­ban ez a forma a va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­ke­ken belül (1%-os 2013. év végi ré­sze­se­dé­sé­vel) csak mar­gi­ná­lis sze­re­pet töl­tött be a pi­a­con. A biz­to­sí­tók meg­ta­ka­rí­tá­si ter­mé­kei által össze­gyűj­tött tőke köz­vet­le­nül fek­tet­he­tő pénz­ügyi esz­kö­zök­be, pél­dá­ul va­gyon­ke­ze­lő tár­sa­sá­gok ér­ték­pa­pír­ja­i­ba. A biz­to­sí­tók az ilyen va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­ke­ik­ben (WMP) össze­gyűlt tőkét hi­tel­ként is ki­he­lyez­he­tik fix ho­za­mú be­fek­te­té­si ter­vek (fixed in­co­me in­vestment plan) for­má­já­ban (FSB, 2015:57). Azon­ban a biz­to­sí­tó va­gyon­ke­ze­lő le­ány­vál­la­la­tá­nak össz­be­fek­te­té­se­in belül csak 30%-ot érhet el ez a fajta fix ho­za­mú be­fek­te­té­si terv. Az ilyen hi­te­le­zé­si te­vé­keny­ség­gel a biz­to­sí­tók által ki­bo­csá­tott va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek át­la­gos fu­tam­ide­je hét évre nőtt. Fon­tos meg­je­gyez­ni, hogy a hi­tel­transz­for­má­ci­ós fo­lya­mat a biz­to­sí­tó által ebben a for­má­ban meg­va­ló­sult, te­kin­tet nél­kül annak li­cenc­kö­te­les jel­le­gé­re (Li–Zéman–Li, 2016).

A va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek jogi sza­bá­lyo­zá­sá­nak kínai tör­té­ne­te ismét rá­mu­tat, hogy a sza­bá­lyo­zás jel­le­ge mi­lyen ha­tás­sal van az ár­nyék­bank­rend­szer mű­kö­dé­sé­re. A 2007–2009-es pénz­ügyi vál­ság ha­tá­sá­ra (Lent­ner, 2016) ugyan­is a kínai jegy­bank az ál­la­mi tu­laj­do­nú ke­res­ke­del­mi ban­kok kö­ré­ben je­len­tős hi­tel­nö­ve­lé­si prog­ram­ba kez­dett az úgy­ne­ve­zett win­dow gui­dance15 se­gít­sé­gé­vel. Az így fel­fo­ko­zott hi­te­le­zést 2011-re je­len­tős mér­ték­ben vissza kel­lett fogni, mert a kö­te­le­ző tar­ta­lék­rá­ta 18 hónap alat­ti ti­zen­két­sze­ri eme­lé­sé­vel egé­szen a 21,5%-os tő­ke­ará­nyos szint­re emel­ke­dett. A nö­ve­ke­dő inf­lá­ció a be­té­tek ol­da­lán a 3%-os ka­mat­szint mel­lett ne­ga­tív re­ál­ka­ma­tot16 ered­mé­nye­zett. Ez a kör­nye­zet hi­tel­ol­dal­ról is meg­te­rem­tet­te a ked­ve­ző alap­ja­it a va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek elő­re­tö­ré­sé­nek. Így ugyan­is a hi­te­lek ki­he­lye­zé­se he­lyett az ér­té­ke­sí­tett va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek be­fek­te­té­se­it is hitel for­má­já­ban tette ki­he­lyez­he­tő­vé a piac hi­tel­éh­sé­ge. A túl­zott mér­ték­ben meg­drá­gult hi­tel­hez a ha­gyo­má­nyos bank­rend­szer­től az egyéb­ként is ala­csony hi­te­le­zé­si vo­lu­men mel­lett mű­kö­dő kkv-szek­tor már egyre ke­vés­bé tu­dott hoz­zá­fér­ni. Azon­ban a kkv-k szí­ve­sen vet­tek fel hi­telt a sza­po­ro­dó va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek for­rá­sa­i­ból. E köz­ve­tí­tő forma a nagy­vál­la­la­tok szint­jén is meg­je­lent az úgy­ne­ve­zett ent­rus­ted hi­te­lek17 for­má­já­ban. Ebben az eset­ben az anya­cég nyújt hi­telt a le­ány­vál­la­la­tá­nak a ha­gyo­má­nyos bank­rend­szer kép­vi­se­lő­i­nek köz­be­ik­ta­tá­sá­val. Ilyen­kor azon­ban a köz­ve­tí­tő pénz­in­té­zet csak név­le­ge­sen veszi át a for­rást az anya­cég­től, és szin­tén csak név­le­ge­sen he­lye­zi ki, mint saját hi­telt. Így ebben az eset­ben, a va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek­hez ha­son­ló­an, a bank a túl­sza­bá­lyo­zás­ból ki­fo­lyó­lag az ügy­nök, pon­to­sab­ban a köz­ve­tí­tő sze­re­pét tölti be. Ha­son­ló konst­ruk­ció Ma­gyar­or­szá­gon a tagi köl­csönt ki­vál­tó hitel. A ma­gyar­or­szá­gi üz­le­ti vi­szo­nyok kö­zött a NAV-el­len­őr­zés elől tér­het ki a tár­sa­ság tu­laj­do­no­sa a ma­gán­be­tét-fe­de­zet mel­lett nyúj­tott vál­la­la­ti hi­tel­lel. A pénz­in­té­zet ugyan­is a ma­gán­sze­mély tu­laj­do­ná­ban lévő tár­sa­ság­nak nyújt hi­telt a ma­gán­sze­mély által el­he­lye­zett betét fe­de­ze­té­re, még­hoz­zá a nem­zet­kö­zi gya­kor­lat­ból is­mert ent­rus­ted hitel ese­tén meg­szo­kott ügy­nö­ki/köz­ve­tí­tői sze­rep­ben.

A sza­bá­lyo­zá­si ar­bit­rázs sze­re­pe
kína ár­nyék­bank­rend­sze­ré­ben

Kí­ná­ban kü­lö­nö­sen fon­tos az úgy­ne­ve­zett sza­bá­lyo­zá­si ar­bit­rázs je­len­sé­ge. A sza­bá­lyo­zá­si ar­bit­rázs során az adott te­vé­keny­sé­get üz­let­sze­rű­en végző jog­ala­nyok a ke­vés­bé szi­go­rú­an sza­bá­lyo­zott vagy nem sza­bá­lyo­zott gaz­da­sá­gi te­rü­le­tek igény­be­vé­te­lé­vel élnek, akár az al­kal­ma­zott jogi forma, akár konk­rét te­vé­keny­ség te­kin­te­té­ben. A sza­bá­lyo­zá­si ar­bit­rázs je­len­sé­ge Kína mel­lett az Egye­sült Ál­la­mok­ban is ér­zé­kel­he­tő, Eu­ró­pá­ban vi­szont ke­vés­bé meg­ha­tá­ro­zó. A sza­bá­lyo­zá­si ar­bit­rázs alap­ve­tő­en két eset­ben ala­kul­hat ki, még­pe­dig ha na­gyon szi­go­rú a sza­bá­lyo­zás, vagy ha a piac fej­let­len­sé­ge miatt bi­zo­nyos je­len­sé­gek még nem ke­rül­nek a sza­bá­lyo­zó lá­tó­szö­gé­be. Míg az Egye­sült Ál­la­mok­ban fő­ként az előb­bi, addig Kína ese­té­ben mind­két té­nye­ző meg­fi­gyel­he­tő.

A ke­res­ke­del­mi ban­kok ese­té­ben az Egye­sült Ál­la­mok­hoz ha­son­ló­an Kí­ná­ban is a be­té­ti ka­ma­tok szi­go­rú sza­bá­lyo­zá­sa pél­dáz­za leg­in­kább azt a hely­ze­tet, ami­kor a túl­zott sza­bá­lyo­zás még egy vi­szony­lag ke­vés­sé sza­bad tő­ke­pi­a­con is meg­ta­lál­ja az ár­nyék­bank­rend­szer­ben az új és in­no­va­tív le­he­tő­sé­get a piac igé­nye­i­nek ki­elé­gí­té­sé­re. Itt ér­de­mes meg­em­lí­te­ni, hogy az adó­sza­bá­lyok nyúj­tot­ta le­he­tő­sé­gek ki­hasz­ná­lá­sa is egy­faj­ta sza­bá­lyo­zá­si ar­bit­rázs­nak te­kint­he­tő, amely azon­ban az adó­zás igaz­sá­gos­sá­gá­ba ve­tett hitet je­len­tő­sen gyen­gít­he­ti (Szi­lo­vics, 2012:121–122).

Az Egye­sült Ál­la­mok­ban az 1933-as Bank­tör­vény­ben (Bank­ing Act of 1933)18 a je­len­tős Q sza­bály által meg­ha­tá­ro­zott ka­mat­pla­fon te­rem­tett meg­fe­le­lő a piaci kör­nye­ze­tet a pénz­pi­a­ci ala­pok lét­re­jöt­té­hez19 1971-re. Kí­ná­ban a va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek szé­les körű el­ter­je­dé­sé­nek az alap­ja a ha­son­ló­an li­mi­tált, 3%-os ka­mat­pla­fon20 által de­ter­mi­nált sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet volt. Ezek a meg­ta­ka­rí­tá­sok, ahogy em­lí­tet­tük, a kínai gaz­da­ság­ban olyan – jel­lem­ző­en éven be­lü­li – for­mák, me­lyek ha­son­ló piaci igé­nye­ket elé­gí­te­nek ki, mint a pénz­pi­a­ci ala­pok az Egye­sült Ál­la­mok­ban. A va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek­ről ki­ál­lí­tott kö­te­lez­vényt csak a meg­ta­ka­rí­tá­si ter­mé­kek 37%-ában (Awrey, 2015:30) ga­ran­tál­ják a ban­kok, a fenn­ma­ra­dó közel két­har­ma­dos rész­ben azon­ban a va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mé­kek mö­gött nincs sem­mi­fé­le pénz­ügyi in­téz­mé­nyi ga­ran­cia, ahogy nincs be­fek­te­tő­vé­del­mi vagy jegy­ban­ki in­téz­mé­nyi ga­ran­cia­rend­szer sem. Azon­ban az ed­di­gi nem­fi­ze­tés ese­tén a kínai kor­mány be­avat­ko­zott (Awrey, 2015:34), pél­dá­ul 2012-ben a Hu­a­xia Bank Co. és Citic Trust Co. ese­té­ben (Hong, 2014), a be­fek­te­tők és a piac vé­del­mé­ben. Ezért min­den ilyen va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mék és ahhoz ha­son­ló meg­ta­ka­rí­tá­si ter­mék – pél­dá­ul a be­té­tek – mö­gött is egy­faj­ta szó­be­li jegy­ban­ki ga­ran­ci­át fel­té­te­lez­nek a be­fek­te­tők.

Fon­tos hang­sú­lyoz­ni, hogy Kí­ná­ban nem mű­kö­dik be­tét­biz­to­sí­tá­si és/vagy be­fek­te­tő­vé­del­mi rend­szer (Awrey, 2015:21), bár már 2013-ban a kínai jegy­bank a leg­fon­to­sabb pri­o­ri­tá­sok kö­zött em­lí­tet­te egy be­tét­biz­to­sí­tá­si rend­szer lét­re­ho­zá­sát (PBOC, 2013). A be­té­te­sek kár­ta­la­ní­tá­sát a bank­cső­dök ese­té­ben is az állam vál­lal­ta fel 2015-ig (Awrey, 2015:26).

Ezzel össze­füg­gés­ben ér­de­mes külön ki­emel­ni azt a ha­son­ló­sá­got is, amely az Egye-sült Ál­la­mok köz­pon­ti bank­ja, a Fe­de­ral Re­ser­ve Sys­tem (Fed) és a kínai jegy­bank gya­kor­la­ta kö­zött ta­pasz­tal­ha­tó. A Fed is ha­son­ló sze­re­pet töl­tött be a nagy pénz­in­té­ze­tek szá­má­ra a 2007–2009-es pénz­ügyi vál­sá­got kö­ve­tő­en azzal, hogy végső me­ne­dék­ként ki­men­tet­te a bajba ke­rült pénz­in­té­ze­te­ket, ahogy már meg­tet­te 1989-től több al­ka­lom­mal is. Erre az utol­só me­ne­dék hi­te­le­ző (len­der of last re­sort) sze­rep­re egy külön fo­ga­lom is szü­le­tett, még­pe­dig az úgy­ne­ve­zett Fed put vagy Greens­pan put.21

A ma­gyar gaz­da­ság­ban az állam ha­son­ló sze­re­pet ját­szott a be­fek­te­tők vé­del­mé­ben, bár a be­tét­biz­to­sí­tá­si és be­fek­te­tő­vé­del­mi alap a ma­gyar gaz­da­ság ese­té­ben kor­lá­toz­ta az ilyen jel­le­gű vissza­élé­sek kár­té­rí­té­si mér­té­két, 100 000 eu­ró­nak meg­fe­le­lő fo­rint ér­ték­ha­tár ere­jé­ig biz­to­sít­va vé­del­met a meg­ta­ka­rí­tók szá­má­ra. A Quaes­tor Cso­port és a Hun­gá­ria Ér­ték­pa­pír Zrt. ese­té­ben azon­ban az előb­bi – na­gyobb össze­gű, 100 000 euró – összeg­nek meg­fe­le­lő kár­pót­lást ha­tá­ro­zott meg a jog­al­ko­tó, ami a Fed­hez és a kínai jegy­bank­hoz ha­son­ló ki­emelt vé­del­met fel­té­te­lez. A ma­gyar jog­al­ko­tó meg­kö­ze­lí­té­sé­ben is a végső me­ne­dék sze­re­pét vál­lal­ta fel az állam, hi­szen a be­fek­te­tők a ma­ga­sabb hozam ér­de­ké­ben vál­lal­tak több­let­koc­ká­za­tot, de tet­ték ezt a koc­ká­zat-ho­zam arány meg­fe­le­lő­en ala­pos mér­le­ge­lé­se nél­kül. A média fe­le­lős­sé­ge sem hagy­ha­tó fi­gyel­men kívül abban, hogy e be­fek­te­tők je­len­tős része dön­té­se meg­ho­za­ta­la al­kal­má­val fel­té­te­lez­te a be­tét­biz­to­sí­tá­si rend­szer által nyúj­tott ma­ga­sabb szin­tű kár­pót­lás le­he­tő­sé­gét az ér­ték­pa­pír ki­bo­csá­tó­i­ra vo­nat­ko­zó­an is.

Vissza­ka­nya­rod­va a sza­bá­lyo­zá­si ar­bit­rázs kínai ha­tá­sa­i­hoz, arra is rá kell vi­lá­gí­ta­ni, hogy a kínai ár­nyék­bank­rend­szer mennyi­ben spe­ci­á­lis, és a gaz­da­sá­gi sa­já­tos­sá­gok mi­lyen mű­kö­dé­si ke­re­te­ket irá­nyoz­nak elő. Egy­rész­ről Kí­ná­ban a kor­mány­zat szi­go­rú­an sza­bá­lyoz­za a ke­res­ke­del­mi banki te­vé­keny­sé­get, más­rész­ről a gaz­da­ság tő­ke­igé­nye az el­múlt húsz évben ex­po­nen­ci­á­li­san nö­ve­ke­dett az évi 8-10% gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés mel­lett. A köz­pon­ti for­rás­el­osz­tás,22 ha a piaci el­ve­ket fi­gye­lem­be is veszi, alap­ve­tő­en a nagy­be­ru­há­zá­sok lát­vá­nyos tá­mo­ga­tá­sá­ra he­lye­zi a hang­súlyt, mint a pe­kin­gi olim­pi­ai já­té­kok, a ha­di­ipa­ri fej­lesz­té­sek, a nagy kör­nye­zet­át­ala­kí­tó és ener­ge­ti­kai be­ru­há­zá­sok, va­la­mint kül­föl­di be­fek­te­té­sek és be­ru­há­zá­sok gaz­da­sá­gi ex­pan­zi­ós jel­leg­gel. Ezzel pár­hu­za­mo­san, ke­ve­sebb for­rás jut a bel­föl­di kkv-szek­tor fej­lesz­té­sé­re, amely ennek el­le­né­re di­na­mi­ku­san nö­vek­szik, és e nö­ve­ke­dés fi­nan­szí­ro­zá­sá­hoz je­len­tős for­rá­so­kat igé­nyel. A bank­rend­szer a szi­go­rú sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet kö­vet­kez­té­ben – más in­dít­ta­tás­sal, de leg­alább olyan ve­he­men­ci­á­val – igye­ke­zett ki­ala­kí­ta­ni az al­ter­na­tív fi­nan­szí­ro­zás le­he­tő­sé­ge­it, mint az Egye­sült Ál­la­mok­ban vagy Eu­ró­pá­ban. Kí­ná­ban a kü­lönb­ség az volt, hogy amíg az ame­ri­kai és az eu­ró­pai bank­rend­szer in­kább a la­kos­ság fo­gyasz­tá­si és tőzs­dei (vagy de­ri­va­tív23) be­fek­te­té­si igé­nye­it hi­te­lez­te, addig Kí­ná­ban (valós) re­ál­gaz­da­sá­gi be­ru­há­zá­sok fi­nan­szí­ro­zá­sá­ra ke­rült sor.

A kínai pénz­ügyi rend­szer ese­té­ben fon­tos ki­emel­ni azt is, hogy egy­faj­ta há­rom­szin­tű bank­rend­szer (Awrey, 2015:21) ala­kult ki a kon­ti­nens­nyi or­szág­ban. A ha­gyo­má­nyos vagy for­má­lis (li­cenc­hez kö­tött) bank­rend­szer­ben az állam tu­laj­do­no­si sze­re­pe 1978 óta fo­ko­za­to­san csök­ken, azon­ban to­vább­ra is el­mond­ha­tó, hogy bár ál­la­mi pénz­in­té­ze­tek ver­se­nyez­nek rész­ben ma­gán- és ál­la­mi/ön­kor­mány­za­ti kéz­ben vagy tel­jes ma­gán­tu­laj­don­ban lévő pénz­in­té­ze­tek­kel, az állam sze­re­pe mégis meg­ha­tá­ro­zó a bank­rend­szer­ben. Amennyi­ben ugyan­is fi­gyel­me­sen vizs­gál­juk a bank­rend­szer egé­szét, úgy ész­re­ve­he­tő, hogy a három ál­la­mi, a gaz­da­ság­po­li­ti­kai cé­lok­ra lét­re­ho­zott pénz­in­té­zet24 mel­lett az öt, rész­ben ál­la­mi tu­laj­do­nú bank25 együt­te­sen több mint 55%-os piaci ré­sze­se­dés­sel ren­del­ke­zett a bank­rend­sze­ren belül 2011-ben is (Awrey, 2015:25).

A rész­le­ge­sen ál­la­mi tu­laj­don­ban álló öt pénz­in­té­zet­ből négy – annak el­le­né­re, hogy a rész­vé­nye­ik a tőzs­dé­re ke­rül­tek – több­sé­gi ál­la­mi tu­laj­don­ban ma­radt, így a ve­ze­tő tiszt­ség­vi­se­lők ki­je­lö­lé­si joga is a több­sé­gi tu­laj­do­nos­nál (vagy­is az ál­lam­nál) ma­radt. E tu­laj­do­no­si struk­tú­rá­ra ala­poz­va helyt­ál­ló­nak tűnik a kö­vet­kez­te­tés, mi­sze­rint a rész­ben ál­la­mi tu­laj­do­nú pénz­in­té­ze­tek is a gaz­da­ság­po­li­ti­kai cé­lo­kat meg­va­ló­sí­tó ál­la­mi ban­kok­hoz ha­son­ló üz­le­ti stra­té­gi­át va­ló­sí­ta­nak meg, amely az állam köz­vet­len vagy köz­ve­tett irá­nyí­tá­sá­val megy végbe. A fenn­ma­ra­dó öt bank­cso­port-ka­te­gó­ri­á­ból a cso­port­szin­ten leg­na­gyobb, a rész­vény­tár­sa­sá­gi forma is csak 16%-os ré­sze­se­dést tu­dott el­ér­ni (Awrey, 2015:24). A vá­ro­si és me­ző­gaz­da­sá­gi ban­kok a jóval ala­cso­nyabb – 10-20 szá­za­lék mér­té­kű – tő­ke­kö­ve­tel­mény el­le­né­re sem tud­tak je­len­tő­sebb piaci ré­sze­se­dést el­ér­ni.26 Ez azért is kü­lö­nös, mert e pénz­in­té­ze­tek a le­he­tő­sé­ge­ik­kel ága­za­ti szin­ten vol­tak kép­te­le­nek élni. Tér­nye­ré­sük hi­á­nya pedig szin­tén az ár­nyék­bank­rend­szer nö­ve­ke­dé­si le­he­tő­sé­ge­it erő­sí­tet­te. A kül­föl­di ban­kok le­ány­vál­la­la­ta­i­nak 2 szá­za­lék alat­ti piaci ré­sze­se­dé­se (Awrey, 2015:24) a kül­föl­di pénz­in­té­ze­tek mű­kö­dé­sé­nek gaz­da­ság­po­li­ti­kai szin­tű kor­lá­to­zá­sá­ra utal. A kül­föl­di ban­kok ver­seny­ké­pes­sé­gé­hez nem járul hozzá a kínai bank­tör­vény ama ren­del­ke­zé­se sem,27 amely sze­rint a ke­res­ke­del­mi banki te­vé­keny­ség en­ge­dé­lye­zé­se­kor a tár­gyi és sze­mé­lyi fel­té­te­lek mel­lett egyéb ra­ci­o­ná­lis fel­té­te­lek tel­je­sü­lé­sét is vizs­gál­ja az Ál­lam­ta­nács bank­sza­bá­lyo­zá­si szer­ve. Ezzel nem­csak las­sít­hat­ja az egyéb­ként is lassú28 – jel­lem­ző­en fél évig is el­hú­zó­dó – en­ge­dé­lye­zé­si el­já­rást, de a szub­jek­tív fel­té­tel­rend­szer alap­ján el is uta­sít­hat­ja a ké­rel­me­ket, füg­get­le­nül az ob­jek­tív – tár­gyi és sze­mé­lyi – fel­té­te­lek tel­je­sü­lé­sé­től. Je­len­leg ez a tény is a nem­zet­kö­zi ver­seny hi­á­nyát jelzi a kínai pénz­ügyi szek­tor­ban, ami azon­ban szin­tén az ár­nyék­bank­rend­szer nö­ve­ke­dé­si le­he­tő­sé­ge­i­nek ked­ve­zett.

Össze­fog­la­lás

A kínai ár­nyék­bank­rend­szer mű­kö­dé­se a GDP-ará­nyos magas érték miatt szá­mos kül­föl­di és kínai szak­ér­tő fi­gyel­mét fel­kel­tet­te. A kínai jegy­ban­ki ve­ze­tő fi­gye­lem­fel­hí­vá­sa azon­ban éppen a si­ke­res in­téz­ke­dé­sek po­zi­tív ered­mé­nyé­nek köz­lé­sé­vel esett szin­te egy idő­pont­ra. Így a szer­zők arra ke­res­ték a vá­laszt, hogy mi­lyen spe­ci­á­lis té­nye­zők jel­lem­ző­ek a kínai ár­nyék­bank­rend­szer­re, és azok mennyi­ben ne­he­zí­tik vagy éppen könnyí­tik a sza­bá­lyo­zó- és a jog­al­kal­ma­zó ha­tó­sá­gok­nak az ár­nyék­bank­rend­szert csök­ken­té­sé­re irá­nyu­ló erő­fe­szí­té­se­it. Kí­ná­ban ke­vés­sé va­ló­szí­nű, hogy olyan vo­lu­me­nű ér­ték­pa­pí­ro­sí­tá­si és tőzs­dei de­ri­va­tív ke­res­ke­dé­si hul­lám je­lent­kez­ne, amely nem­zet­kö­zi szin­ten az összes piac mű­kö­dé­sét drá­ma­i­an be­fo­lyá­sol­hat­ja. Más­fe­lől a sza­bá­lyo­zá­si ar­bit­rázs átütő sze­re­pe annál szem­be­öt­lőbb, minél kon­cent­rál­tabb egy gaz­da­sá­gi tér sza­bá­lyo­zá­si és po­li­ti­kai struk­tú­rá­ja. Kína ese­té­ben ez a kon­cent­rá­ció jóval ma­ga­sabb, mint a nyu­ga­ti tí­pu­sú ka­pi­ta­lis­ta be­ren­dez­ke­dés­sel – és az ahhoz já­ru­ló, or­ga­ni­ku­san fej­lő­dő gaz­da­sá­gi jog­rend­szer­rel – bíró ál­la­mo­ké és fö­de­rá­ci­ó­ké (Egye­sült Ál­la­mok és Nyu­gat-Eu­ró­pa or­szá­gai). Emi­att a sza­bá­lyo­zá­si ar­bit­rázs a pénz­ügyi in­no­vá­ció kü­lö­nö­sen erő­tel­jes je­len­lé­té­re utal, és meg­kér­dő­je­le­zi azt is, hogy a 21. szá­zad glo­bá­lis gaz­da­sá­gi be­ren­dez­ke­dé­sé­ben lé­te­zik-e egy­ál­ta­lán olyan mér­té­kű po­li­ti­kai és sza­bá­lyo­zá­si köz­pon­to­sí­tás-mo­dell, amely meg tudja aka­dá­lyoz­ni a fenn­ál­ló sza­bá­lyok ki­ját­szá­sát, eset­leg meg­ke­rü­lé­sét.

Azon­ban a kínai gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi ve­ze­tés nem­csak fel­is­mer­te az ár­nyék­bank-rend­szer sú­lyát, de sze­re­pé­nek meg­fe­le­lő­en ki­emel­ten is ke­ze­li azt. Ennek ha­tá­sá­ra az ár­nyék­bank­rend­szer súlya a kínai pénz­ügyi rend­sze­ren belül, több­éves küz­de­lem ha­tá­sá­ra, csök­ken­ni kez­dett 2017-ben. Ezzel lát­ha­tó­vá vált az a tény, hogy a kínai ve­ze­tés a gaz­da­ság e ki­fe­je­zet­ten – jel­le­gé­ből ere­dő­en – ne­he­zen „meg­fog­ha­tó” és sza­bá­lyoz­ha­tó ré­szét is kont­roll alá tudta vonni. Ezzel a ko­ráb­ban akár még meg­ala­po­zott­nak is tűnő fé­lel­mek el­le­né­re a bi­za­lom to­vább nőhet a kínai pénz­ügyi rend­szer­ben. Ez kü­lö­nö­sen éppen nap­ja­ink­ban lehet ismét fon­tos, ami­kor a kínai bank­rend­szer a ko­ráb­ban a kül­föl­di­ek szá­má­ra nem el­ér­he­tő sze­rep­lő­i­be tör­té­nő be­fek­te­té­se­ket ter­ve­zi meg­nyit­ni a kül­föl­di be­fek­te­tők szá­má­ra.

Jegy­ze­tek

  • 1. Az írás az Em­be­ri Erő­for­rá­sok Mi­nisz­té­ri­u­ma ÚNKP-17-4-IV. kód­szá­mú Új Nem­ze­ti Ki­vá­ló­ság Prog­ram­já­nak tá­mo­ga­tá­sá­val ké­szült.
  • 2. A Kínai Bank­fel­ügye­le­ti Bi­zott­ság (Chi­ne­se Bank Re­gu­la­to­ry Com­mis­si­on, CBRC) a Fi­nan­cial Sta­bi­lity Board (FSB) tag­ja­ként, meg­ala­ku­lá­sá­tól részt vett a tes­tü­let mun­ká­já­ban.
  • 3. A mér­le­gen kí­vü­li te­vé­keny­ség (off-ba­lance sheet ac­ti­vi­ti­es) olyan üz­le­ti tranz­ak­ci­ók összes­sé­ge, me­lyek ese­té­ben a szám­vi­te­li elvek és a pénz­ügyi sza­bá­lyo­zás le­he­tő­vé te­szik, hogy a pénz­in­té­zet a saját te­vé­keny­sé­ge­i­től el­kü­lö­nít­ve ke­zel­je azo­kat. Ennek meg­fe­le­lő­en, a pénz­ügyi je­len­té­sé­ben mér­leg- és ered­mény-ki­mu­ta­tá­sá­ban sem kell meg­je­le­ní­te­nie e tranz­ak­ci­ó­kat, így az eset­le­ges vesz­te­sé­gek sem csök­ken­tik az ered­ményt. Pénz­ügyi te­vé­keny­sé­gek ese­té­ben fon­tos külön ki­emel­ni, hogy más sza­bá­lyo­zás vo­nat­ko­zik rájuk, ezért ese­tük­ben nem szük­sé­ges tar­ta­lé­kot ké­pez­ni, de nem ré­sze­sül­nek a be­tét­vé­de­lem­ben, és a jegy­ban­ki pénz­ügyi se­gít­ség­nyúj­tás le­he­tő­sé­ge sem áll fenn rájuk nézve.
  • 4. A va­gyon­ke­ze­lé­si ter­mék (We­alth Ma­nag­ement Pro­duct, WMP) egy olyan kol­lek­tív meg­ta­ka­rí­tá­si forma, mely több­sé­gé­ben egy meg­ha­tá­ro­zott összeg fe­let­ti be­lé­pés ese­tén ér­he­tő el (jel­lem­ző­en 50 és 100 ezer CNY, mely 8 ezer és 16 ezer USD kö­zöt­ti összeg­nek felel meg), és mely­nek ese­té­ben kö­te­lez­vény ki­ál­lí­tá­sa sza­va­tol­ja a be­fek­te­tett tőke vissza­fi­ze­té­sét.
  • 5. A bil­lió az angol tril­li­on szám­ta­ni mennyi­ség meg­fe­le­lő­je, amely ezer­mil­li­árd egy­ség­nyi ér­ték­kel egyen­lő.
  • 6. Lásd a Kínai Ál­lam­ta­nács (Chi­ne­se State Coun­cil) az ár­nyék­bank­rend­szer meg­erő­sí­té­sé­re ho­zott né­hány in­téz­ke­dé­se (a 107. számú sza­bá­lyo­zás) do­ku­men­tu­ma alap­ján.
  • 7. Az in­ter­net­ala­pú fi­nan­szí­ro­zá­si for­má­kat jel­lem­ző­en pénz­in­té­zet útján bo­nyo­lít­ják le. A pénz­in­té­zet­nél ve­ze­tett szám­lá­ra gyűl­nek a for­rás­gyűj­tő (crowd­fund­ing) hi­tel­vi­szonyt meg­tes­te­sí­tő (debt) kö­ve­te­lé­sek és rész­vény­jel­le­gű (equ­ity) be­fek­te­té­sek el­len­ér­té­kei. A hi­te­le­zést le­bo­nyo­lí­tó P2P- (peer to peer) fi­nan­szí­ro­zás is jel­lem­ző­en egy pénz­in­té­zet útján va­ló­sul meg.
  • 8. P2P (peer to peer) fel­hasz­ná­ló és fel­hasz­ná­ló kö­zöt­ti köz­vet­len há­ló­zat. Az in­ter­net és a szá­mí­tó­gé­pes há­ló­za­tok fej­lő­dé­sé­vel jött létre. Az egyes fel­hasz­ná­lók meg­oszt­ják erő­for­rá­sa­i­kat, és egyen­jo­gú part­ner­ként vesz­nek részt a há­ló­zat mű­köd­te­té­sé­ben. Az első ilyen rend­szer a Naps­ter, a zenei fi­le-ok fi­le-meg­osz­tó ar­che­tí­pu­sa volt.
  • 9. Föld­alat­ti ban­kok a li­cenc­cel nem ren­del­ke­ző, de ke­res­ke­del­mi banki jel­le­gű te­vé­keny­sé­get végző szer­ve­ze­tek. Kí­ná­ban a jel­lem­ző for­má­ja a csa­lád és ba­rá­tok meg­ta­ka­rí­tá­sa­it össze­gyűj­tő hui, ami annyit je­lent: össze­jön­ni. Ez egy­faj­ta nem hi­va­ta­los hi­tel­szö­vet­ke­zet, ami aztán a meg­ta­ka­rí­tá­so­kat ki­he­lye­zi az is­me­ret­sé­gi kör­ben. Ve­ze­tő­je a dong. Ese­ten­ként egy-egy ét­te­rem­ben egy va­cso­ra mel­lett be­szé­lik meg a hi­tel­ké­rel­me­ket, és vá­lasz­ta­nak új ve­ze­tőt, a hui don­got. A föld­alat­ti ban­kok két-há­rom­szor ak­ko­ra ka­ma­tok mel­lett hi­te­lez­nek, mint az ál­la­mi ban­kok. Ala­csony a nem­fi­ze­té­si ráta, hi­szen a szer­ző­dő felek is­me­rik egy­mást.
  • 10. A Kínai Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Aka­dé­mia (Chi­ne­se Aca­demy of So­ci­al Sci­en­ces) az első és leg­szé­le­sebb körű tu­do­má­nyos ku­ta­tó­szer­ve­zet Kí­ná­ban. 1977-ben ala­kult, öt osz­tá­lya van, és 3200 tudós dol­go­zik a 35 ku­ta­tó­in­té­ze­té­ben. Kína leg­főbb ál­la­mi szer­vé­vel, az Ál­lam­ta­náccsal együtt­mű­köd­ve végzi mun­ká­ját.
  • 11. Al­lo­ká­ció, mint az el­osz­tás és hoz­zá­fé­rés módja, a meg­ta­ka­rí­tá­sok gyűj­té­se és be­fek­te­tés­sé tör­té­nő át­ala­kí­tá­sa során egy­aránt fon­tos sze­re­pet tölt be azzal, hogy meg­ha­tá­roz­za a részt­ve­vők körét a kü­lön­bö­ző gaz­da­ság(po­li­ti­kai) szem­pon­tok fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel.
  • 12. A sza­bad­ság­fok a nö­vek­vő mér­té­kű el­té­ré­si sávra vo­nat­ko­zik, mert egyéb­ként a tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zás a sáv­tól való el­té­rés­től a leg­ma­ga­sabb össze­gű bün­te­tés­sel kíván el­ret­ten­te­ni. (Lásd a Népi Kína El­nö­ké­nek 11. ren­de­le­te. A Kínai Nép­köz­tár­sa­ság bank­sza­bá­lyo­zás­ról és fel­ügye­let­ről szóló tör­vé­nye (The People’s Re­pub­lic of China Law on Re­gu­la­ti­on and Su­per­vi­si­on). Jó­vá­hagy­ta a 10. Népi Nem­ze­ti Gyű­lés Ál­lan­dó Bi­zott­sá­gá­nak 6. ülés­sza­kán, 2003. de­cem­ber 27-én, ki­hir­de­tés­re ke­rült és ha­tály­ba lé­pett 2004. feb­ru­ár 1-jén. A Kínai Nép­köz­tár­sa­ság bank­sza­bá­lyo­zás­ról és fel­ügye­let­ről szóló tör­vé­nye. 45 cikk, 4. be­kez­dé­se.
  • 13. Be­fek­te­té­si inst­ru­men­tum bár­mely jel­lem­ző­en ér­ték­pa­pír­for­má­ban, de be­tét- és egyéb for­má­ban is el­ér­he­tő meg­ta­ka­rí­tás gyűj­tő­fo­gal­ma.
  • 14. Q sza­bály (Q re­gu­la­ti­on): Az 1933-as Glass–Stea­gall-tör­vény (Glass-Stea­gall Act) ré­sze­ként a Q sza­bá­lyo­zás­ban meg­til­tot­ta a ke­res­ke­del­mi ban­kok­nak a kamat fi­ze­té­sét a be­té­tek és látra szóló szám­la­egyen­le­gek után.
  • 15. A win­dow gui­dance ke­re­té­ben a Kínai Nép­köz­tár­sa­ság jegy­bank­ja ne­gyed­éven­te ad irány­mu­ta­tást a hi­te­le­zen­dő ága­za­tok és ki­he­lye­zen­dő új hi­tel­mennyi­ség nagy­sá­gá­ról a bank­rend­szer szá­má­ra Ne­gyed­éves Mo­ne­tá­ris Po­li­ti­kai Je­len­tésében (Qu­ar­terly Mo­ne­tary Po­li­cy Re­port). Az irány­mu­ta­tás ha­té­kony­sá­ga vál­to­zó, 2009-ben az irány­mu­ta­tás­ban elő­irány­zott 4,6 bil­lió CNY hi­tel­ki­he­lye­zé­si célt 5 bil­lió CNY-vel túl­tel­je­sí­tet­ték.
  • 16. A re­ál­ka­mat a szer­ző­dés­ben vagy ér­ték­pa­pí­ron sze­rep­lő no­mi­ná­lis ka­mat­láb és az inf­lá­ció kü­lönb­sé­ge. Ha egy betét no­mi­ná­lis ka­ma­ta évi 2,5% és az inf­lá­ció 1,2%, akkor a re­ál­ka­mat 1,3%. Ne­ga­tív re­ál­ka­mat jel­lem­ző­en magas inf­lá­ci­ós kör­nye­zet­ben ala­kul ki, ami­kor a piaci vá­ra­ko­zá­sok az inf­lá­ció csök­ke­né­sét vagy stag­ná­lá­sát jel­zik előre.
  • 17. Az ent­rus­ted hitel vagy trust jel­le­gű hitel olyan hitel, ahol külső meg­bí­zott (köz­ve­tí­tő) rész­vé­te­lé­vel va­ló­sul meg a hi­tel­ügy­let.
  • 18. Az 1933-as Bank­tör­vény (Bank­ing Act of 1933) 217. ré­szé­nek 12. fe­je­ze­té­ben meg­til­tot­ta a ke­res­ke­del­mi ban­kok­nak, hogy ka­ma­tot fi­zes­se­nek a látra szóló – tehát le nem kö­tött bank­egyen­le­gek – után, és kor­lá­toz­ta a kamat mér­té­két a kü­lön­bö­ző be­té­ti konst­ruk­ci­ók­ra vo­nat­ko­zó­an azért, hogy a ke­res­ke­del­mi ban­kok a me­ző­gaz­da­sá­got fi­nan­szí­roz­zák, és ne a nagy pénz­in­té­ze­tek he­lyez­ze­nek ki be­té­te­ket (koc­ká­zat­men­te­sen) az össze­gyűj­tött meg­ta­ka­rí­tá­sok­ból. Az in­téz­ke­dés egy­részt az erős be­té­ti ka­mat­ra kon­cent­rált piaci ver­seny meg­elő­zé­sét cé­loz­ta, más­részt gaz­da­ság­po­li­ti­kai cé­lo­kat pró­bált meg­va­ló­sí­ta­ni a be­té­ti ka­ma­tok sza­bá­lyo­zá­sa által. A jog­al­ko­tó dön­té­sét azzal in­do­kol­ta, hogy meg kí­ván­ta előz­ni ama ese­mény­so­ro­zat meg­is­mét­lő­dé­sét, amely az 1929–33-as nagy gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság során szá­mos bank csőd­jé­hez ve­ze­tett az Egye­sült Ál­la­mok­ban. Ez a sza­bá­lyo­zás egé­szen 2010. jú­li­us 21-ig, a Dodd–Frank Wall Street Re­form and Con­su­mer Pro­tec­ti­on Act of 2010 ha­tály­ba­lé­pé­sé­ig ál­lott fenn.
  • 19. Az első pénz­pi­a­ci alap az Egye­sült Ál­la­mok­ban 1971-ben jött létre The Re­ser­ve Fund néven. Az 1940-es, a Be­fek­te­té­si tár­sa­sá­gok­ról szóló tör­vény ha­tá­lya alatt az Ér­ték­pa­pír- és Tőzs­de­fel­ügye­let (Se­cu­ri­ti­es and Exc­han­ge Com­mis­si­on, SEC) fel­ügye­le­te mel­lett, ki­fe­je­zet­ten azt a célt szol­gál­ta, hogy meg­ke­rül­ve a Q sza­bá­lyo­zást, a látra szóló meg­ta­ka­rí­tá­sok­ra is tud­jon ka­ma­tot fi­zet­ni, nem betét, hanem ér­ték­pa­pír for­má­já­ban.
  • 20. A Kínai Nép­köz­tár­sa­ság tör­vé­nye a ke­res­ke­del­mi ban­kok­ról (Law of People’s Re­pub­lic of China on Com­mer­ci­al Banks). El­fo­gad­ta a 13. Kínai Népi Kong­resszus Ál­lan­dó Bi­zott­sá­ga 1995. május 10-én, és ha­tály­ba lé­pett 1995. jú­li­us 1-jén. 31. §.
  • 21. A Greens­pan put néven el­hí­re­sült fo­ga­lom egy gaz­da­ság­pszi­cho­ló­gi­ai je­len­sé­get ír le. A put egy olyan el­adá­si opció (an­go­lul put opt­ion), amely le­he­tő­sé­get biz­to­sít arra, hogy ár­esés ese­tén kor­lá­toz­za a to­váb­bi vesz­te­sé­get azzal, hogy a tu­laj­do­no­sá­nak joga van egy előre rög­zí­tett áron ér­té­ke­sí­te­ni a szer­ző­dés tár­gyát ké­pe­ző ter­mé­ket. Ebből ered a fo­ga­lom ma­gya­rá­za­ta, mert a Fed is meg­aka­dá­lyoz­za a to­váb­bi ár­esést a pénz­ügyi pi­a­co­kon a so­ro­za­tos be­avat­ko­zá­sa­i­val. Ezzel a pro­fi­tok pri­va­ti­zá­lá­sa és a vesz­te­sé­gek tár­sa­dal­mi szin­tű szét­te­rí­té­se va­ló­sult meg, mert a si­ke­res ügy­le­tek nye­re­sé­ge a be­fek­te­té­si és ke­res­ke­del­mi ban­kok­nál ma­radt, a je­len­tős vesz­te­sé­get okozó vál­sá­gok költ­sé­gei vi­szont már az adó­fi­ze­tő­ket ter­hel­ték, a költ­ség­ve­tés for­rá­sa­it meg­ter­hel­ve, az ál­la­mi se­gít­ség­nyúj­tá­sa során, tár­sa­dal­mi szin­ten szét­te­rít­ve a költ­sé­ge­ket. Így tör­tént ez az Egye­sült Ál­la­mok 1986–89-es ta­ka­rék­szö­vet­ke­ze­ti vál­sá­ga (Sav­ings and loans cris­is 1986-89), az öböl­há­bo­rú (1990–1991), az 1994-es me­xi­kói vál­ság (te­qui­la­vál­ság néven is köz­is­mert va­lu­ta­vál­ság), az dél­ke­let-ázsi­ai va­lu­ta­vál­ság (1997–1998), a dot­kom krí­zis (2000–2001) és a má­sod­la­gos jel­zá­log-hi­tel­pi­a­ci vál­sá­got (2007–2008) kö­ve­tő glo­bá­lis pénz­ügyi vál­ság során is. 2006-tól azon­ban már gya­kor­la­ti­lag Ber-nan­ke put­ról be­szél­he­tünk. Ettől az évtől ugyan­is Ben Ber­nan­ke töl­töt­te be a Fed el­nö­ki tisz­tét 2014-ig. Azon­ban a Ber­nan­ke put fo­ga­lom he­lyett az er­köl­csi koc­ká­zat (moral ha­zard) de­fi­ní­ci­ó­ját hasz­nál­ja a köz­gaz­da­sá­gi szak­iro­da­lom, és ki­eme­li a jegy­bank sze­re­pét azon ese­tek­ben, ami­kor az esz­köz­árak olyan szint­re emel­ked­nek, me­lyet csak a Fed be­avat­ko­zá­sa által biz­to­sí­tott koc­ká­za­ti pré­mi­um in­do­kol, mert ilyen­kor a be­fek­te­tők arra szá­mí­ta­nak, hogy a Fed – mint jegy­bank – be­avat­ko­zá­sa sta­bi­li­zál­ja az ára­kat.
  • 22. Köz­pon­ti for­rás­el­osz­tás során az állam meg­ha­tá­ro­zott – jel­lem­ző­en (gaz­da­ság)po­li­ti­kai – célok men­tén, egy in­téz­mény­ből irá­nyít­va végzi a for­rá­sok el­osz­tá­sát a piac sze­rep­lői kö­zött. A köz­pon­ti el­osz­tás al­ter­na­tí­vá­ja a de­cent­ra­li­zált for­rás­el­osz­tás, ami­kor a fel­me­rü­lő igé­nyek szint­jén dön­te­nek a for­rá­sok el­osz­tá­sá­ról, az al­ter­na­tív igé­nyek közül vá­laszt­va.
  • 23. De­ri­va­tív (vagy más néven szár­maz­ta­tott) be­fek­te­tés során a be­fek­te­tő egy olyan inst­ru­men­tu­mot vá­sá­rol, mely­nek ár­fo­lya­ma a mö­göt­tes ter­mék ár­fo­lyam­moz­gá­sá­tól függ. Ezért a mö­göt­tes ter­mék ár­fo­lyam­vál­to­zá­sa sze­rint vál­to­zik az úgy­ne­ve­zett de­ri­va­tí­va – vagy­is a szár­maz­ta­tott esz­köz – ár­fo­lya­ma is. Ha tő­ke­át­té­telt is tar­tal­maz a de­ri­va­tív ügy­let, akkor a tő­ke­át­té­tel nagy­sá­gá­nak meg­fe­le­lő­en a szár­maz­ta­tott esz­köz ár­fo­lya­ma a mö­göt­tes esz­köz ár­fo­lyam­vál­to­zá­sá­nak több­szö­rö­sé­vel is vál­toz­hat.
  • 24. A három gaz­da­ság­po­li­ti­kai cél meg­va­ló­sí­tá­sá­ra lét­re­ho­zott pénz­in­té­zet a Kínai Ag­rár­fej­lesz­té­si Bank (Ag­ri­cul­t­u­ral De­ve­lop­ment Bank of China), a Kínai Fej­lesz­té­si Bank (De­ve­lop­ment Bank of China) és a Kínai Ex­port-Im­port Bank (China Exim Bank).
  • 25. Rész­ben ál­la­mi tu­laj­do­nú ke­res­ke­del­mi ban­kok (par­ti­ally sta­te-ow­ned ’com­mer­ci­al banks’) a Kínai Me­ző­gaz­da­sá­gi Bank (Ag­ri­cul­t­u­ral Bank of China), a Kínai Bank (Bank of China), a Kom­mu­ni­ká­ci­ós Szfé­ra Bank­ja (Bank of Com­mu­ni­ca­tions), a Kínai Épí­tő­ipa­ri Bank (China Con­struc­ti­on Bank) és a Kínai Ipari és Fej­lesz­té­si Bank (In­dust­ri­al and Com­mer­ci­al Bank of China). 1999-ben és 2004–2005-ben 1,4 bil­lió CNY bank­kon­szo­li­dá­ci­ós cso­mag ke­re­té­ben a négy több­sé­gi bank (a fen­ti­ek a Kom­mu­ni­ká­ci­ós Szfé­ra Bank­ja ki­vé­te­lé­vel) rossz hi­te­le­i­nek a ban­kok mér­le­gé­ből való el­tá­vo­lí­tá­sá­val egy­ér­tel­mű­vé tette az ál­la­mi tá­mo­ga­tás sze­re­pét.
  • 26. Lásd Law of the People of Re­pub­lic of China on Bank­ing 1995. május 10. El­fo­gad­ta a 8. Nem­ze­ti Népi Gyű­lés Ál­lan­dó Bi­zott­sá­ga 1995. május 10-én. Ki­hir­det­te 1995. május 10-én a Népi Kína el­nö­ke, és ha­tály­ba lé­pett 1995. jú­li­us 1-én. A Kínai Nép­köz­tár­sa­ság Bank­tör­vé­nye. 13. cikk.
  • 27. A Kínai Nép­köz­tár­sa­ság tör­vé­nye a ban­kok­ról (1995. május 10.). El­fo­gad­ta a 8. Nem­ze­ti Népi Gyű­lés Ál­lan­dó Bi­zott­sá­ga 1995. május 10-én. Ki­hir­det­te 1995. május 10-én a Népi Kína el­nö­ke, és ha­tály­ba lé­pett 1995. jú­li­us 1-jén. A Kínai Nép­köz­tár­sa­ság Bank­tör­vé­nye. 12. cikk.
  • 28. A Népi Kína El­nö­ké­nek 11. ren­de­le­te. A Kínai Nép­köz­tár­sa­ság bank­sza­bá­lyo­zás­ról és fel­ügye­let­ről szóló tör­vé­nye. Jó­vá­hagy­ta 10. Népi Nem­ze­ti Gyű­lés Ál­lan­dó Bi­zott­sá­gá­nak 6. ülés­sza­kán 2003. de­cem­ber 27-én, ki­hir­det­ték és ha­tály­ba lé­pett 2004. feb­ru­ár 1-jén. A Kínai Nép­köz­tár­sa­ság Bank­sza­bá­lyo­zás­ról és fel­ügye­let­ről szóló tör­vé­nye. 22. cikk 1. be­kez­dé­se sze­rint: az újon­nan ala­pí­tan­dó pénz­in­té­zet en­ge­dé­lye­zé­sé­ről a bank­fel­ügye­le­ti ha­tó­ság­nak, az Ál­lam­ta­náccsal egyez­tet­ve, a ké­re­lem­hez szük­sé­ges do­ku­men­tu-mok kéz­hez­vé­te­lét kö­ve­tő hat hó­na­pon belül kell dön­tést hoz­nia.

Fel­hasz­nált iro­da­lom

Awrey, Dan (2015): Law and Fi­nance in the Chi­ne­se Sha­dow Bank­ing Sys­tem. Corn­ell In­ter­na­ti­o­nal Law Jour­nal, Vol. 48, No. 1, https://​doi.​org/​10.​2139/​ssrn.​2381171.
Blo­om­berg (2017): China’s Sha­dow Bank­ing Halts as Re­gu­la­ti­on Bites, Moody’s Says. Blo­om­berg, www.​bloom-berg.​com/​news/​articles/​2017-11-06/​china-s-shadow-banking-halts-as-regulation-bites-moody-s-says.
FSB (2015): Peer Re­view of China. Re­view re­port. Fi­nan­cial Sta­bi­lity Board, 13 Au­gust, www.​fsb.​org/​wp-con-tent/​uploads/​China-peer-review-report.​pdf.
Gao, Simin – Wang, Qi­a­nyu (2014): Cha­sing the Sha­dow in Dif­fe­rent Worlds: Sha­dow Bank­ing and Its Re­gu­la­ti­on in the U.S and China. Man­ches­ter Jour­nal of In­ter­na­ti­o­nal Eco­no­mic Law, Vol. 11, No. 3, 421–458.
Hong, Shen (2014): China’s Sha­dow-Bank­ing Boom is Over. Tigh­ter Govern­ment Rules, Jump in Stock Mar­ket Curb In­for­mal-Lend­ing Sec­tor. The Wall Street Jour­nal, De­cem­ber 23, www.​wsj.​com/​articles/​chi-nas-shadow-banking-growth-slows-1419370402.
Lent­ner Csaba (2016): A gaz­da­sá­gi vál­ság ha­tá­sa a glo­bá­lis, uniós és hazai sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet­re. In: A gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság ha­tá­sa egyes jog­in­téz­mé­nyek­re Ma­gyar­or­szá­gon és az Eu­ró­pai Uni­ó­ban. In­ter­disz­cip­li­ná­ris és jog-össze­ha­son­lí­tó elem­zés. Szerk. Auer Ádám, Papp Tekla, Nem­ze­ti Köz­szol­gá­la­ti Egye­tem, Bu­da­pest, 45–84.
Lent­ner Csaba – Zéman Zol­tán (2017): A pénz­ügyi vál­ság bank­sza­bá­lyo­zá­si cont­roll el­ve­i­nek meg­ha­tá­ro­zóbb tör­té­ne­ti elvei. Eu­ró­pai Jog, 17. évf., 1. sz., 8–13.
Li, Ma­o­hua – Zéman Zol­tán – Li, Jing (2016): A vál­la­la­tok tár­sa­dal­mi fe­le­lős­ség­vál­la­lá­sá­nak ha­tá­sa a kínai gaz­da­sá­gi fej­lő­dés­re. Pénz­ügyi Szem­le, 61. évf., 4. sz., 512–527.
PBOC (2013): China. Fi­nan­cial Sta­bi­lity Re­port 2013. Fi­nan­cial Sta­bi­lity Analy­sis Group of the People’s Bank of China.
Szi­lo­vics Csaba (2012): Az igaz­sá­gos­ság el­ve­i­nek ér­vé­nye­sü­lé­se a ter­mé­sze­tes sze­mé­lyek adóz­ta­tá­sá­ban. Jura, 18. évf., 1. sz., 119–126.
Zhu, Grace (2013): Chi­ne­se Think Tank Puts Sha­dow Bank­ing at 40% of GDP. The Wall Street Jour­nal, Oc­to­ber 9, https://​blogs.​wsj.​com/​chinarealtime/​2013/​10/​09/​chinese-think-tank-puts-shadow-bank-ing-at-40-of-gdp/​.