Az energiaunió és a tagállami felelősség

Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf., 4–6. szám, 2017, 83–97., DOI: 10.24307/psz.2017.1207

Dr. Já­ro­si Már­ton, elnök, Ener­gia­po­li­ti­ka 2000 Tár­su­lat (drjarosi@​enpol2000.​hu), Ko­vács Pál, a paksi ka­pa­ci­tás­bő­ví­té­sért fe­le­lős mi­nisz­ter ka­bi­net­ve­ze­tő­je (kovacsp@​mvmpaks2.​hu).

Össze­fog­la­lás

Az ener­gia­el­lá­tás biz­ton­sá­gá­ért való fe­le­lős­ség kér­dé­se nem hagy­ha­tó fi­gyel­men kívül, ami­kor a köz­pon­to­sí­tott, egy­sé­ges eu­ró­pai vil­la­mos­ener­gia-pi­ac­ról be­szé­lünk. Az eu­ró­pai tag­ál­la­mok ebben a pi­ac­egy­sé­ge­sí­té­si fo­lya­mat­ban el­té­rő in­du­ló po­zí­ci­ók­kal ren­del­kez­nek. A ki­sebb or­szá­gok, a ki­sebb mé­re­tű vil­la­mos­ener­gia-pi­a­cok az ener­gia­ko­sa­ruk fon­tos ele­me­it ve­szít­he­tik el, éppen azo­kat, ame­lyek je­len­tős mér­ték­ben já­rul­nak hozzá az el­lá­tás­biz­ton­sá­guk­hoz. Ugyan­ak­kor a fo­lya­ma­to­san nö­vek­vő áram­im­port, a tő­lünk távol lévő és meg­bíz­ha­tat­lan ener­gia­for­rá­sok­tól való füg­gő­ség eddig tel­je­sen is­me­ret­len te­rü­le­te­i­re ve­ze­ti Eu­ró­pát, mi­alatt az el­lá­tás biz­ton­sá­gá­ért való fe­le­lős­ség to­vább­ra is tag­ál­la­mi ha­tás­kör ma­radt. Ez a fo­lya­mat a piaci sze­rep­lők kon­cent­rá­ci­ó­já­hoz ve­zet­het, ami nyil­ván­va­ló ve­szélyt je­lent a ki­sebb pi­a­cok szá­má­ra. Az áram­el­lá­tás biz­ton­sá­gá­nak sé­rü­lé­se egy bi­zo­nyos ha­tá­ron túl már el­fo­gad­ha­tat­lan az Eu­ró­pai Unió né­hány tag­ál­la­ma ré­szé­re.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: N73, O13
Kulcs­sza­vak: EU-ener­gia­po­li­ti­ka, ener­gia­unió, vil­la­mos­ener­gia-pi­ac, el­lá­tá­si fe­le­lős­ség

Energy Union and Res­pon­si­bi­lity of Mem­ber Count­ri­es

Sum­ma­ry

Res­pon­si­bi­lity for the sus­ta­in­ab­le el­ectri­ci­ty supply can­not be left wit­ho­ut se­ri­o­us at­tent­ion when tur­ning to a cent­ra­li­zed Euro­pe­an el­ectri­ci­ty mar­ket. Euro­pe­an mem­ber count­ri­es are fa­cing dif­fe­rent start­ing po­sit­i­on in such a pro­cess. Smal­ler count­ri­es, smal­ler el­ectri­ci­ty mar­kets may lose an im­por­tant part of their energy mix, ma­inly the ones that are lar­gely cont­ri­bu­ting to the el­ectri­ci­ty supply se­cu­rity. The same time a con­ti­nu­o­usly inc­re­a­sing share of el­ectri­ci­ty im­ports opens comp­let­ely unk­nown ho­ri­zons to energy de­pen­den­ce from un­re­li­ab­le and dis­tant energy sour­ces ins­ide Euro­pe while the res­pon­si­bi­lity for el­ectri­ci­ty supply stands with the na­ti­o­nal govern­ments. This pro­cess could also lead to con­centra­ti­on of mar­ket players end­ang­er­ing com­pe­tit­ion for small mar­kets. Da­ma­ges to el­ectri­ci­ty supply se­cu­rity after a cert­ain range are unac­cept­ab­le for some count­ri­es mem­bers to the Euro­pe­an Union.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: N73, O13
Key­words: energy po­li­cy in Euro­pe­an Union, energy union, el­ectri­ci­ty mar­ket, supply res­pon­si­bi­lity


Be­ve­ze­tés

A nem­ze­tek fenn­ma­ra­dá­sá­nak egyik fel­té­te­le az ál­lam­pol­gá­rok élet­fel­té­te­le­i­nek és ezen belül az ener­gia­el­lá­tá­sá­nak a biz­to­sí­tá­sa. Az or­szá­got az ál­ta­lunk csak rész­ben vagy szél­ső­sé­ge­sebb eset­ben egy­ál­ta­lán nem be­fo­lyá­sol­ha­tó külső kö­rül­mé­nyek kö­zött/el­le­né­re is „üze­mel­tet­ni, mű­köd­tet­ni kell”; a fe­le­lős kor­mány­nak min­den idő­ben biz­to­sí­ta­ni kell ennek egyik haj­tó­anya­gát: az ener­gi­át. Az ener­ge­ti­ka azért vet fel sú­lyos tár­sa­da­lom­po­li­ti­kai kér­dé­se­ket, mert ci­vi­li­zá­ci­ónk haj­tó­anya­ga nap­ja­ink­ra az ener­gia­fo­gyasz­tás lett (Szer­gé­nyi, 2015). Emel­lett a kon­ti­nen­sek kö­zöt­ti ener­ge­ti­kai/inf­ra­struk­tu­rá­lis kap­cso­la­tok és rend­sze­rek a ma mű­kö­dő szu­per­ha­tal­mak kö­zöt­ti glo­bá­lis fo­lya­ma­to­kat is be­fo­lyá­sol­ják.

Az EU már az alap­szer­ző­dé­sé­ben is célul tűzte ki az ener­gia­pi­a­cok mű­kö­dé­sé­nek egy­sé­ges piaci ala­pok­ra he­lye­zé­sét és cent­ra­li­zált irá­nyí­tá­sát. A lissza­bo­ni szer­ző­dés­ben fog­lal­ta­kat a tag­or­szá­gok át­ül­tet­ték a saját nem­ze­ti jog­rend­jük­be. Ezzel a kor­má­nyok már dek­la­rál­tan fel­ad­ták a nem­ze­ti szu­ve­re­ni­tá­suk egy je­len­tős és fon­tos ré­szét, s ez az ener­ge­ti­ká­ra is kihat.

A „fe­le­lős­ség” szó tar­tal­ma az ener­gia­el­lá­tás szem­szö­gé­ből nézve el­szánt tö­rek­vés a ránk bí­zot­tak ener­gia­el­lá­tá­sá­ért, az el­len­té­tes vagy el­té­rí­tő külső ha­tá­sok el­le­né­re is. A cél, mind a la­kos­ság, mind pedig az ipari fo­gyasz­tók ré­szé­re, az ener­gia­for­rá­sok és az ener­gia biz­to­sí­tá­sa az igé­nyelt hely­szí­nen, az igé­nyelt mennyi­ség­ben, az igé­nyelt idő­pont­ban és idő­tar­tam­ban.

Az EU ener­gia­po­li­ti­kai cél­ki­tű­zé­sei

Glo­bá­lis mo­rá­lis fe­le­lős­sé­günk, hogy meg­őriz­zük az él­he­tő kör­nye­ze­tet az utá­nunk kö­vet­ke­ző ge­ne­rá­ci­ók szá­má­ra. Ezzel vi­szont el­len­té­te­sen hat a ka­pi­ta­lis­ta tár­sa­dal­mi be­ren­dez­ke­dés. Alap­ve­tő kér­dés, hogy a kör­nye­ze­ti be­avat­ko­zá­sok mi­ni­ma­li­zá­lá­sa és a ka­pi­ta­lis­ta ter­jesz­ke­dő, a ter­me­lést/fo­gyasz­tást/pro­fi­tot ma­xi­ma­li­zá­ló fo­lya­ma­tok kö­zöt­ti konf­lik­tus fel­old­ha­tó-e.

Egy­részt az EU már po­li­ti­kai szin­ten ha­tá­ro­zot­tan el­dön­töt­te, hogy tenni fog a glo­bá­lis fel­me­le­ge­dés ellen, a zöl­dí­tés „baj­no­ka” lesz. Ezzel azon­ban Eu­ró­pa rövid és kö­zép­tá­von ver­seny­hát­rány­ba kerül más glo­bá­lis ha­tal­mak­kal szem­ben a meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok tech­no­ló­gi­ai fej­lesz­té­sé­nek je­len­tős front­end költ­sé­gei, a szük­sé­ges há­ló­zat­fej­lesz­té­sek és a már be­épí­tett be­ren­de­zé­sek rend­kí­vül gyors el­avu­lá­sa (cse­ré­jük szük­sé­ges­sé­ge) miatt. Más­részt az eu­ró­pai zöl­dí­tés klí­ma­vál­to­zás­ra gya­ko­rolt glo­bá­lis ha­tá­sa ön­ma­gá­ban el­enyé­sző. A pá­ri­zsi klí­ma­egyez­mény­ből ki­hát­rá­ló USA vár­ha­tó­an má­so­kat is ha­son­ló lé­pé­sek­re ösz­tö­nöz majd – már­pe­dig az EU egye­dül nem képes be­fo­lyá­sol­ni a ki­bo­csá­tá­so­kat.

Az Eu­ró­pai Unió ener­gia­po­li­ti­kai cél­ki­tű­zé­sei el­ső­sor­ban gaz­da­ság­po­li­ti­kai ter­mé­sze­tű­ek. Ezt a meg­kö­ze­lí­tést ol­vas­hat­juk ki az ún. Téli ener­gia­cso­mag­ból1 is, amely­ben ki­emel­ten sze­re­pel­nek töb­bek kö­zött az aláb­bi­ak:

  • a fo­gyasz­tók kor­lá­to­zás nél­kü­li hoz­zá­fé­ré­se az ener­gi­á­hoz;
  • a fo­gyasz­tók köz­vet­len be­vo­ná­sa az ener­gia­ke­res­ke­de­lem­be;
  • a DSO (Dis­t­ri­bu­ti­on Sys­tem Ope­ra­tors, azaz el­osz­tó­há­ló­zat-üze­mel­te­tők), TSO (Trans­mis­si­on Sys­tem Ope­ra­tors, vagy­is át­vi­te­li­rend­szer-üze­mel­te­tők) közös plat­form­ra és közös fel­ügye­let alá he­lye­zé­se (ACER2);
  • az árak li­be­ra­li­zá­lá­sa;
  • a sza­bad ener­gia­szol­gál­ta­tó-vá­lasz­tás;
  • az ener­gia­ha­tó­sá­gok mű­kö­dé­sé­nek egy­sé­ge­sí­té­se stb.

A fel­so­ro­lás­ban sze­rep­lő gaz­da­ság­po­li­ti­kai célok egyi­két sem lehet ne­ga­tív jel­ző­vel il­let­ni, mivel va­ló­já­ban mind­egyik a fo­gyasz­tó ér­de­ke­it szol­gál­ja. Ha azon­ban kö­ze­lebb­ről gór­cső alá vesszük az egyes tag­or­szá­gok el­té­rő gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi be­ren­dez­ke­dé­sét, ere­jét és ér­dek­ér­vé­nye­sí­tő ké­pes­sé­gét, amely egye­ne­sen ará­nyos pl. a te­rü­le­té­vel és la­kos­sá­gá­nak szá­mos­sá­gá­val, akkor már más a kép. A kö­vet­ke­zők­ben ki­eme­lünk né­hány lé­nye­ges vo­nást, amely ön­ma­gá­ban is be­mu­tat­ja, hogy miért szük­sé­ges az alap­el­vek­kel vi­tat­koz­ni.

A német–fran­cia ten­gely glo­bá­lis ver­seny­ké­pes­sé­ge ha­tá­roz­za meg az EU piaci si­ke­rét vagy bu­ká­sát. Ezért a ve­ze­tő tag­ál­la­mok ér­de­kei mellé vagy fel­so­ra­koz­nak a ki­sebb gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mé­nyű tag­ál­la­mok, vagy le­ma­rad­nak, ki­re­kesz­tőd­nek. Amely tag­ál­lam ma nem áll a német gaz­da­sá­gi motor és a német–fran­cia ten­gely mellé, és nem szol­gál­ja annak cél­ja­it, az az EU glo­bá­lis piaci vesz­tét szol­gál­ja – az EU szem­szö­gé­ből va­la­hogy így fo­gal­ma­zód­hat meg az át­fo­gó piaci po­li­ti­ka, irány­mu­ta­tás.

A hely­zet azo­nos az ener­gia­pi­a­con is. Az ener­ge­ti­kai füg­get­le­ne­dés, az ener­gia­im­port, a káros ener­gia­ár-vál­to­zá­sok­nak való ki­tett­ség csök­ken­té­se az EU elemi ér­de­ke, bár ez a küz­de­lem eddig lát­vá­nyo­san ered­mény­te­len, mivel az EU külső ki­tett­sé­ge fo­lya­ma­to­san nőtt. A német „Ener­gi­e­wen­de” egy olyan me­cha­niz­mus, amely üz­le­ti szem­pont­ból az ál­la­mi ár­tá­mo­ga­tás mel­lett az egyé­ni be­fek­te­té­sek­re épít, így a német ál­lam­pol­gá­rok szá­má­ra a rész­vény­pi­ac ked­ve­ző ho­za­mok­kal szol­gál, amíg a meg­cél­zott ter­mé­kek (nap­kol­lek­to­rok, szél­erő­mű­vek) piaca di­na­mi­ku­san bővül. Amíg a piac bővül, addig az im­por­tált ener­gia és ener­gia­hor­do­zók mér­té­ke is csök­ken. A meg­úju­lós prog­ram fi­nan­szí­ro­zá­sá­ra azon­ban egy­részt csak a gaz­da­gabb tag­ál­la­mok ké­pe­sek hosszabb távon, más­részt a gyár­tás­ból és fog­lal­koz­ta­tás­ból ki­ma­ra­dó or­szá­gok saját belső mér­le­gé­ben az EU belső pi­a­cá­ról tör­té­nő tech­no­ló­gia im­port­ja ugyan­csak ront­ja a saját belső ke­res­ke­del­mi mér­le­get, és egy másik tag­ál­lam felé szip­káz­za ki a hazai tőkét. Egy­elő­re egy, az EU-n belül mű­kö­dő pi­ló­ta­já­ték­nak va­gyunk a szem­ta­núi és el­szen­ve­dői, amely a ki­sebb tag­ál­la­mok fo­gyasz­tói és adó­fi­ze­tő ál­lam­pol­gá­rai szá­má­ra több szem­pont­ból is egy­ér­tel­mű­en káros. Ezt a fő me­cha­niz­must kény­sze­rí­ti ma az EU tag­ál­la­ma­i­ra a né­me­tek által ki­te­nyész­tett „meg­úju­lós” ener­gia­po­li­ti­ka.

A fo­lya­mat­nak per­sze van még egy­pár ör­dö­gi­en zse­ni­á­lis kö­vet­kez­mé­nye is:

  • A gaz­da­gabb tag­ál­la­mok lát­szó­lag az egész EU ener­gia­füg­gő­sé­gét csök­ken­tik, és lát­szó­lag „nagy­vo­na­lú­an” „ol­csóbb” áram­hoz jut­tat­ják a ke­vés­bé te­he­tő­sebb ál­la­mo­kat. Ez egy ha­tá­rig po­zi­tív fo­lya­mat, amíg az áram árá­nak csök­ken­té­se az el­lá­tás biz­ton­sá­gá­nak sé­rü­lé­se nél­kül foly­tat­ha­tó.
  • A fo­lya­mat men­tén azon­ban látni kell, hogy a nem­zet­ál­la­mok saját ener­ge­ti­kai ké­pes­sé­gei az olcsó (értsd: a gaz­da­gabb, te­he­tő­sebb tag­ál­la­mok fi­ze­tő­ké­pe­sebb fo­gyasz­tói által tá­mo­ga­tott) ex­port­áram­mal le­épül­nek, piaci ol­dal­ról el­le­he­tet­le­nül­nek, idő­vel meg­szűn­nek mű­köd­ni, és a füg­gő­ség cent­ra­li­zált for­má­ja ala­kul ki a gaz­da­gabb pi­a­cok/ál­la­mok felől a ke­vés­bé te­he­tős pi­a­cok, ál­la­mok felé.3
  • A meg­úju­ló ára­mot az EU pi­a­ca­in bár­hol sza­ba­don ér­té­ke­sí­tő cégek és nem­ze­tek idő­vel las­san „át­ve­szik” (az ölük­be hull, tu­laj­dont sze­rez­nek) az ex­port­juk­kal meg­hó­dí­tott, az el­le­he­tet­le­nü­lé­sig „leócsí­tott” és ki­szol­gál­ta­tott pi­a­co­kat. Azaz egy­faj­ta, az EU szint­jén cent­ra­li­zált pri­va­ti­zá­ci­ót haj­ta­nak végre a saját ja­vuk­ra, más ál­la­mok, fo­gyasz­tók és pi­a­cok ká­rá­ra pusz­tán a piaci mű­kö­dé­sen ke­resz­tül, „a fo­gyasz­tók vé­del­me ér­de­ké­ben tesszük” jel­szó égi­sze alatt.

Lás­suk, hogy az EU ter­ve­zett ener­gia­pi­a­ci sza­bá­lyo­zá­si cso­mag­ja ebbe az irány­ba ha­lad-e, vagy sem? E cél­ból ér­de­mes ta­nul­má­nyoz­ni Gra­ham Weale,4 a boc­hu­mi Ruhr Egye­tem Ener­gia Gaz­da­ság­tan és Po­li­ti­ka Tan­szék pro­fesszo­rá­nak elő­adá­sát, amely a Fo­r­a­tom köz­gyű­lé­sén hang­zott el Brüsszel­ben a 2016. év végén.

A TÉLI CSO­MAG KRI­TI­KÁ­JA

Gra­ham Weale pro­fesszor szak­mai vé­le­mé­nye a cso­mag­ról le­han­go­ló. A sza­bá­lyo­zá­si cso­mag el­sza­kad a köz­gaz­da­sá­gi ala­pok­tól, és ál­ta­lá­ban össze­ke­ve­ri vagy szán­dé­ko­san össze­mos­sa a piac és a ver­seny fo­gal­mát. A pro­fesszor egyé­ni szak­mai vé­le­mé­nye sze­rint hideg idő­já­rás ese­tén az eu­ró­pai vil­la­mos­ener­gia-pi­ac a je­len­le­gi ál­la­po­tá­ban nem ke­rül­he­ti el a „black­out”-ot.5 Ki­fej­tet­te, hogy a li­be­rá­lis piaci vízió és stra­té­gia össze­om­lott. Szük­sé­ges egy­faj­ta ka­pa­ci­tás­elem be­épí­té­se az ener­ge­ti­kai be­ru­há­zá­sok meg­té­rü­lé­sé­nek biz­to­sí­tá­sa ér­de­ké­ben. Ez ön­ma­gá­ban még nem fe­nye­ge­ti a piaci ver­senyt. A ver­senyt egyéb­ként fenn kell tar­ta­ni – mert hasz­nos –, de csak a he­lyes arány­ban/ mér­ték­ben. Meg kell szün­tet­ni bár­mi­lyen pi­ac­tor­zí­tó be­avat­ko­zást, tá­mo­ga­tást, így pl. a meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok ál­la­mi tá­mo­ga­tá­sát. Az EU hosszú távú cél­jai így is el­ér­he­tők, azo­kat nem sza­bad fi­gyel­men kívül hagy­ni.

Az ener­gia­pi­a­cok sza­bá­lyo­zá­sa „a po­li­ti­ku­sok rém­ál­ma”, mivel a piac komp­lex jel­le­gű:

  • a vil­la­mos ener­gia nem tá­rol­ha­tó, de el­fo­gad­ha­tó áron kell ér­té­ke­sí­te­ni;
  • a meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok ter­je­dé­sé­vel egyre na­gyobb arány­ban sza­bá­lyoz­ha­tat­lan áram ér­ke­zik a pi­ac­ra;
  • ext­rém módon el­té­rő (köz­gaz­da­sá­gi ér­te­lem­ben is) tech­no­ló­gi­ák közül kell ki­ala­kí­ta­ni az ener­gia­ko­sa­rat;
  • a ter­mék közel 80%-át a ter­me­lők előre ér­té­ke­sí­tik, egy nap­pal vagy né­hány órá­val a meg­ter­me­lé­se előtt.

A tá­rol­ha­tó­ság hi­á­nyá­nak kö­szön­he­tő­en a rövid távú ha­tár­költ­ség arány­ta­la­nul nagy ha­tás­sal van a rend­szer mű­kö­dé­sé­re és a ter­mék árára. Ez a tu­laj­don­ság egyet­len más szek­tor­ra sem jel­lem­ző! A rövid távú ha­tár­költ­ség­re vi­szont a ban­kok nem adnak hi­telt a túl­zott meg­té­rü­lé­si koc­ká­zat miatt, így a be­ru­há­zá­sok el­le­he­tet­le­nül­nek. A fo­gyasz­tók­nak nincs be­fo­lyá­sa sem a rövid, sem a hosszú távú ha­tár­költ­sé­gek ala­kí­tá­sá­ra.

A piac mű­kö­dé­si hi­á­nyos­sá­gá­nak ékes bi­zo­nyí­té­ka, hogy míg a nagy­ke­res­ke­dői piac 20-30 EUR/MWh szin­ten ér­té­ke­sít, és a nagy­fo­gyasz­tók szá­má­ra majd­nem ezen a nyo­mott áron hoz­zá­fér­he­tő az áram, addig a kis­fo­gyasz­tók arány­ta­la­nul magas áron, 140 EUR/MWh szin­ten vagy e fö­lött jut­nak hozzá.

Ugyan­ak­kor az áram árá­nak struk­tú­rá­já­ban két té­nye­ző ját­szik sze­re­pet: a ver­seny az előre le­kö­tött ár el­nye­ré­sé­ben, amely meg­té­rü­lést egy­ál­ta­lán nem biz­to­sít, il­let­ve az azon­na­li piac „hiány”-ár spe­ku­lá­ci­ó­ja (ami­kor nem fúj a szél, és nem süt a nap; ekkor lehet ma­ga­sabb árat ér­vé­nye­sí­te­ni). Erre a me­cha­niz­mus­ra nem lehet pi­a­cot és fő­ként el­lá­tás­biz­ton­sá­got épí­te­ni. Itt nem kép­ző­dik a be­ru­há­zá­so­kat ösz­tön­ző piaci jel­zés.

A prob­lé­mák­ra meg­ol­dást ad­hat­nak a hosszabb távra szóló ka­pa­ci­tás­le­kö­té­si szer­ző­dé­sek. Az ener­gia­pi­a­cok felé a po­li­ti­ku­sok túl sok kö­ve­tel­ményt tá­masz­ta­nak. Ha egy po­li­ti­ka el­tá­vo­lo­dik a tisz­ta köz­gaz­da­sá­gi ala­pok­tól, és ideo­ló­gi­ai ala­pok­ra he­lye­zi a piac mű­kö­dé­sét, akkor nagy hibát követ el, a piaca élet­kép­te­len­né, sza­bá­lyoz­ha­tat­lan­ná válik, és akár össze is omol­hat. Pél­dá­ul a je­len­le­gi né­met­or­szá­gi po­li­ti­ka a szél­ener­gia ese­té­ben jól mű­kö­dik, de ettől még nem pi­ac­po­li­ti­ka. A po­li­ti­ku­si be­fo­lyás okoz­ta hibák:

  • Az ener­gia­pi­a­ci sze­rep­lők nem ha­tá­roz­hat­ják meg maguk, hogy mi­lyen ener­gia­ko­sa­rat ala­kít­sa­nak ki.
  • A kör­nye­zet­vé­del­mi cél­ki­tű­zé­sek gyak­ran jóval szi­go­rúb­bak, mint amit a ki­bo­csá­tás ke­res­ke­del­mi rend­sze­re piaci ala­pon in­do­kol­na.
  • A szén- és atom­erő­mű­vek le­ál­lí­tá­sa po­li­ti­kai in­dít­ta­tá­sú, nem piaci alapú; eről­te­tett és mes­ter­sé­ges;
  • vagy éppen el­len­ke­ző­leg, a szük­sé­ges be­zá­rá­sok­kal szem­ben (pl. spa­nyol szén­erő­mű­vek) el­lá­tás­biz­ton­sá­gi okok­ra hi­vat­koz­nak.
  • A meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok­ra épülő tech­no­ló­gi­ák fi­nan­szí­ro­zá­sa eről­te­tett, mi­köz­ben a piaci ösz­tön­zők tel­jes mér­ték­ben hi­á­nyoz­nak. (Ettől füg­get­le­nül a leg­utób­bi szél­erő­mű­árak 5,6 eu­ró­cent/kWh szin­ten mo­zog­tak, és itt a né­me­tek nagy elő­sze­re­tet­tel szok­ták meg­je­gyez­ni, hogy mek­ko­ra ál­do­za­to­kat hoz­tak az eu­ró­pai pi­a­cok ér­de­ké­ben, ami­kor mil­li­ár­do­kat köl­töt­tek a nap­erő­mű­vek és szél­erő­mű­vek tech­no­ló­gi­á­já­nak tö­ké­le­te­sí­té­sé­re [front­end költ­sé­gek], amely a je­len­le­gi ára­kat egy­ál­ta­lán le­he­tő­vé tette. Kína ver­seny­szo­rí­tá­sá­ról nem esett szó. Min­den­eset­re bár­mi­lyen tíz évvel ez­előt­ti ener­gia­ár-prog­nó­zis hibás jö­vő­ké­pet al­ko­tott nap­ja­ink ener­gia­pi­a­ca­i­ról és piaci ára­i­ról; ami az eu­ró­pai pi­a­co­kon az el­múlt év­ti­zed­ben tör­tént, azt senki sem látta előre!)
  • A fo­gyasz­tói ta­ri­fák, ame­lyek az ener­gia­ha­té­kony­sá­got kel­le­ne hogy szol­gál­ják, ve­szé­lyez­te­tik a to­váb­bi vil­la­mo­sí­tást.
  • Diszk­ri­mi­ná­ló adó­kat al­kal­maz­nak.
  • Fo­gyasz­tói cso­por­to­kat in­do­ko­lat­la­nul vé­de­nek – em­be­ri jogi kér­dé­se­ket ke­zel­nek szo­ci­á­lis piac for­má­já­ban, dur­ván be­avat­koz­va az ener­gia­pi­a­cok mű­kö­dé­sé­be.

Ma nem tud­ha­tó, hogy a po­li­ti­ku­sok va­ló­ban a hi­ány­pi­a­ci mű­kö­dés mel­lett akar­nak-e ma­rad­ni, vagy sem. Ez bi­zony­ta­lan­sá­got okoz a piaci sze­rep­lők­ben, ame­lyek nem lát­ják a saját „moz­gás­te­rü­ket”.

A Téli ener­gia­cso­mag leg­na­gyobb hi­bá­ja, hogy a po­li­ti­ku­sok több­sé­gé­nek az alap­ve­tő tu­dá­sa is hi­ány­zik a klasszi­kus pi­a­cok mű­kö­dé­sé­ről:

  • Nem tisz­te­lik az ener­gia­pi­a­cok egye­di sa­já­tos­sá­ga­it és a pi­ac­ra váró ki­hí­vá­so­kat. – Meg­ala­po­zat­lan és in­do­ko­lat­lan vá­ra­ko­zá­so­kat tá­masz­ta­nak az azon­na­li pi­a­cok le­he­tő­sé­ge­i­vel és be­ru­há­zá­sa­i­nak fi­nan­szí­ro­zá­sá­val szem­ben.
  • Csak a nagy­ke­res­ke­dői pi­a­cok­ra kon­cent­rál­nak.
  • A vég­fel­hasz­ná­ló ér­de­ke­it tel­je­sen fi­gyel­men kívül hagy­ják a hosszú és a rövid távú ára­zá­si meg­ol­dá­sok­ban.
  • Nem tud­ják kor­rekt módon meg­kü­lön­böz­tet­ni és el­vá­lasz­ta­ni az ener­gia­ha­té­kony­sá­got az ener­gia­ta­ka­ré­kos­ság­tól.
  • Több sza­bá­lyo­zá­si meg­ol­dást a leg­ma­ga­sabb szin­ten ke­zel­nek, ame­lye­ket in­kább a CO2-kvó­ta ke­res­ke­del­mi rend­sze­ré­nek fel­adat­kö­ré­ben kel­le­ne meg­ol­da­ni.
  • Az ame­ri­kai (Ka­li­for­nia és New York-i sötét éj­sza­kák) példa is iga­zol­ja, hogy hosszú távon csak a fo­gyasz­tói szük­ség­le­tek és a ter­me­lés egyen­sú­lya ön­ma­gá­ban nem ha­tá­roz­za meg a piaci ára­kat (ehhez még a be­ru­há­zá­si szük­ség­le­te­ket is hozzá kell adni, amire je­len­leg nincs piaci me­cha­niz­mus).

A Téli cso­mag ja­vas­la­tá­ból hi­ány­zik a szak­mai kö­vet­ke­ze­tes­ség.

Az ACER vé­le­mé­nye

Az ACER 2017. jú­ni­us 29-én tar­tot­ta leg­utób­bi köz­gyű­lé­sét Ljubl­ja­ná­ban. Ér­de­mes át­te­kin­te­ni, mi is hang­zott el a Téli cso­mag­gal kap­cso­la­to­san ezen a kon­fe­ren­ci­án.

Sef­cso­vics ener­gia­ügyi biz­tos igye­ke­zett a közös eu­ró­pai sza­bá­lyo­zá­si, fej­lesz­té­si lé­pé­sek elő­nye­it hang­sú­lyoz­ni. A biz­tos meg­győ­ző­dé­se, hogy a klí­ma­vál­to­zás el­le­ni küz­de­lem, a ha­tá­sok el­le­ni fel­ké­szü­lés ma az egyik „leg­jobb üzlet és be­fek­te­tés”. A Bi­zott­ság min­den EU-tag­ál­lam ré­szé­re kö­te­le­ző­en elő­ír­ta a nem­ze­ti ener­gia- és klí­ma­stra­té­gia el­ké­szí­té­sét. Ered­mény­ként ér­té­kel­te a re­gi­o­ná­lis irá­nyí­tó­köz­pon­tok meg­ala­kí­tá­sát, a há­ló­zat­hasz­ná­la­ti sza­bá­lyok meg­al­ko­tá­sát és a mi­ni­mum jogi kö­ve­tel­mé­nyek rend­sze­ré­nek meg­ha­tá­ro­zá­sát. Ezzel a Bi­zott­ság „be­tet­te a lábát az aj­tó­ba”, a kor­má­nyok ke­zé­ből las­san ki­csú­szik a dön­té­si jog­kör az ener­gia­ko­sár össze­té­te­le és az el­lá­tás biz­ton­sá­gá­nak biz­to­sí­tá­sa te­kin­te­té­ben.

A Bi­zott­ság azzal is tisz­tá­ban van, hogy a tag­ál­la­mok sza­bá­lyo­zó ha­tó­sá­gai tu­da­tá­ban van­nak, hogy az irá­nyí­tást el­ve­szí­tik, ezért el­len­ér­de­kel­tek a Bi­zott­ság által a Téli ener­gia­cso­mag egy ré­szé­ben meg­fo­gal­ma­zott cé­lok­kal szem­ben. Sef­cso­vics biz­tos sze­rint ez a konf­lik­tus úgy hi­dal­ha­tó át, hogy a nem­ze­ti há­ló­za­ti üze­mel­te­tők­től a valós idejű be­avat­ko­zás le­he­tő­sé­gét nem ve­szik el.

Összes­sé­gé­ben tehát az eu­ró­pai ener­gia­pi­a­co­kat fel­ügye­lő hi­va­tal a Téli cso­mag el­fo­ga­dá­sát ja­va­sol­ja. Ezek alap­ján a Sef­cso­vics által óhaj­tott és fel­vá­zolt Eu­ró­pai Szo­li­da­ri­tás­ban való ön­kén­tes és öröm­te­li fel­ol­dó­dás eu­fó­ri­á­ja sokak szá­má­ra a nem­ze­ti ön­ren­del­ke­zés ha­lá­lát fogja je­len­te­ni. Tel­je­sen ter­mé­sze­tes és meg­ala­po­zott az EU ke­le­ti ré­szén ta­pasz­tal­ha­tó szkep­ti­ciz­mus.

CEEP6-ál­lás­fog­la­lás a Téli ener­gia­cso­mag­ról

A CEEP ener­ge­ti­kai lob­bi­szer­ve­zet 2017. május 4-i ál­lás­fog­la­lá­sa7 alap­ján szin­tén úgy ta­pasz­tal­ja, hogy igen éles szak­mai és po­li­ti­kai vita bon­ta­ko­zott ki a Téli cso­mag tár­sa­dal­mi vi­tá­ja kap­csán, fő­ként az Unió ke­le­ti ré­szén.

A cso­mag ál­ta­lá­nos di­csé­re­te mel­lett azon­ban ki­eme­lik a tag­or­szá­gok kö­zöt­ti egyen­lőt­len in­du­lá­si fel­té­te­le­ket,8 konk­ré­tan az Unió ke­le­ti ré­szé­nek az EU át­la­gos GDP-ter­me­lő ké­pes­sé­gé­hez való fel­zár­kóz­ta­tás szük­sé­ges­sé­gét a prog­ram si­ke­res és tá­mo­gat­ha­tó vég­re­haj­tá­sá­hoz. Ezek után is­mer­te­tik a cso­mag­gal (ener­gia­pi­a­cok sza­bá­lyo­zá­sa, Ener­gia­pi­a­ci di­rek­tí­va ja­vas­lat, Meg­úju­ló di­rek­tí­va ja­vas­lat) kap­cso­la­tos kri­ti­ká­ju­kat.

  • Meg­erő­sí­tik a tag­or­szá­gok szu­ve­rén jogát a saját ener­gia­ko­sa­ruk for­má­lá­sá­ban. – Szük­sé­ges­nek tart­ják az ener­gia­im­port mi­ni­má­lis szin­ten tar­tá­sát, a hazai ener­gia­for­rá­sok el­lá­tás biz­ton­sá­gát erő­sí­tő sze­re­pét.
  • Meg­erő­sí­tik a tech­no­ló­gia­sem­le­ges­ség el­vé­nek hang­sú­lyo­zá­sát, ki­eme­lik az ener­gia­pi­a­co­kat tor­zí­tó tá­mo­ga­tá­sok meg­szün­te­té­sé­nek fon­tos­sá­gát.
  • Alá­húz­zák, hogy az EU ener­gia­po­li­ti­ká­já­nak a tag­or­szá­gok szu­ve­rén ener­gia­po­li­ti­ká­i­ra kell épül­nie, és nem for­dít­va.
  • Hang­sú­lyoz­zák, hogy az ener­gia­el­lá­tás biz­ton­sá­ga ki­emelt kér­dés. Szük­sé­ges­nek tart­ják egy hazai ener­gia­for­rá­so­kon ala­pu­ló mi­ni­mum hazai be­épí­tett ka­pa­ci­tás­szint meg­ha­tá­ro­zá­sát. Az el­lá­tás biz­ton­sá­gá­nak ga­ran­tá­lá­sá­hoz a tag­or­szá­gok ha­tár­ke­resz­te­ző ka­pa­ci­tá­sa­i­nak bő­ví­té­se ön­ma­gá­ban nem meg­ol­dás.
  • Erő­sen kri­ti­zál­ják a ha­tár­ke­resz­te­ző ka­pa­ci­tá­sok külső nagy­ke­res­ke­dők ál­ta­li in­do­ko­lat­lan le­kö­té­sét, amely a hazai ter­me­lők moz­gás­te­rét csök­ken­ti, és teret ad a német hu­rok­ára­mok9 pi­a­cot tor­zí­tó be­tö­ré­sé­nek.
  • Külön fog­lal­koz­nak a német hu­rok­ára­mok kri­ti­ká­já­val. A je­len­sé­get és annak pi­ac­tor­zí­tó ha­tá­sát rend­kí­vül ká­ros­nak tart­ják, amellyel – saj­ná­la­tuk­ra – a Téli ener­gia­cso­mag ér­dem­ben nem fog­lal­ko­zik, pedig na­gyon is kel­le­ne. Az el­té­rő ener­ge­ti­kai inf­ra­struk­tú­ra kö­vet­kez­té­ben az EU ke­le­ti tag­or­szá­ga­it a hu­rok­ára­mok ki­fe­je­zet­ten ká­ro­san érin­tik, amely mel­lett az EU nem mehet el ér­de­mi in­téz­ke­dé­sek nél­kül.
  • Ki­áll­nak a ka­pa­ci­tás­pi­a­cok al­kal­ma­zá­sa mel­lett, amely je­len­leg is 11 tag­or­szág­ban si­ke­re­sen mű­kö­dik, és amely ki­vá­ló esz­köz az el­lá­tás biz­ton­sá­gá­nak ga­ran­tá­lá­sá­ban.
  • Ki­áll­nak a meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok tel­je­sen piaci ala­po­kon nyug­vó in­teg­rá­ci­ó­ja mel­lett.

Amint az a fen­ti­ek­ből is lát­ha­tó, a Brüsszel­ben ak­tí­van te­vé­keny­ke­dő lob­bi­szer­ve­zet vé­le­mé­nye meg­egye­zik jelen ta­nul­mány meg­ál­la­pí­tá­sa­i­val.

A tag­ál­la­mok ener­ge­ti­kai ér­de­ke­i­nek ér­vé­nye­sí­té­si le­he­tő­sé­gei

A nagy hal meg­eszi a kis halat

A nagy gaz­da­sá­gi/po­li­ti­kai be­fo­lyás­sal bíró tag­ál­la­mok ér­de­ke az, hogy min­den ener­gi­át, me­lyet elő­ál­lí­ta­nak, le­he­tő­ség sze­rint ők osszák el, ezzel au­to­ma­ti­ku­san maguk alá gyű­rik a gyen­ge gaz­da­sá­gi erő­vel ren­del­ke­ző tag­or­szá­go­kat. Az utób­bi­ak a gaz­da­sá­gi erő men­tén ké­sőbb olyan ked­ve­zőt­len meg­ál­la­po­dá­sok­ba is bele fog­nak menni (kény­te­le­nek lesz­nek), me­lyek az or­szá­got egy ne­ga­tív hu­rok­ba so­dor­ják, és ebből nem tud ki­lép­ni, mert ahhoz már az egész rend­szert kel­le­ne meg­vál­toz­tat­ni. Nyil­ván ez utób­bi le­he­tet­len.

Pél­dá­ul, ha el­érik azt, hogy a fo­gyasz­tók szá­má­ra az egyes ener­gia­ke­res­ke­dők ott vá­sá­rol­ja­nak ener­gi­át, ahol akar­nak – ez az uniós el­vek­kel tel­je­sen szink­ron­ban van, és a fo­gyasz­tó szá­má­ra elő­nyös –, akkor a drá­gáb­ban ter­me­lő ke­let-kö­zép-eu­ró­pai or­szá­gok ener­gia­szek­to­rát tel­je­sen tönk­re­te­szik. Mind­ezt ké­sőbb ba­gó­ért fel­vá­sá­rol­ják.

A na­gyok elő­nye abban rej­lik, hogy nekik volt ide­jük és pén­zük fel­épí­te­ni és mo­der­ni­zál­ni az ener­gia­szek­to­ru­kat, és most ezt a piaci előnyt ér­vé­nye­sí­te­ni tud­ják, mivel min­den­ki ugyan­ab­ból a kút­ból iszik. Ma sem vál­to­zott tehát a marxi gon­do­lat, mi­sze­rint „a nagy hal meg­eszi a kis halat”; csak más esz­kö­zök­kel te­szik mind­ezt.

A ki­sebb eu­ró­pai tag­ál­la­mok, köz­tük a ke­let-eu­ró­pai tag­or­szá­gok, a kon­ti­nens pi­a­ca­i­nak új­ra­fel­osz­tá­sá­ban ví­vott küz­de­lem­ben va­ló­já­ban nem tá­masz­kod­hat­nak a saját gaz­da­sá­gi ere­jük­re, ahogy ér­dem­ben nem szá­mít­hat­nak po­li­ti­kai szö­vet­sé­ge­sek­re sem. Az ak­tu­á­lis napi hírek alap­ján is lát­ha­tó, hogy a meg­ha­tá­ro­zó EU-tag­ál­la­mok mennyi­re erős po­li­ti­kai nyo­mást fej­te­nek ki abban az eset­ben, ha va­la­me­lyik ki­sebb tag­or­szág tény­le­ge­sen „be­fe­szül”. Van egy kép­le­tes ma­gyar ki­fe­je­zés, amely ki­vá­ló­an le­ír­ja, hogy az EU meg­ha­tá­ro­zó gaz­da­sá­gi ha­tal­mai a ki­sebb tag­or­szá­gok­kal mit is mű­vel­nek: „le­sza­lám­iz­nak”. És hogy ezt miért is te­he­tik? A kor­lá­tok abból adód­nak, hogy a ke­le­ti szek­tor­ban min­den or­szág valós gaz­da­sá­gi hát­rány­ból in­dult. A gaz­da­sá­gi­lag erős or­szá­gok éppen ezért könnyen ki­játsszák őket egy­más ellen. Ha sze­ret­né­nek va­la­mi­lyen mű­kö­dő gaz­da­sá­gi for­má­ci­ót az or­szág szá­má­ra ki­al­kud­ni ebben az új rend­ben, akkor csak a tár­gya­lás és a jog esz­kö­zei ma­rad­nak. Egyet­len le­he­tő­sé­gük van ér­de­ke­ik ér­vé­nye­sí­té­sé­re – már amennyi­re ez le­het­sé­ges: az uniós jog mint esz­köz. Meg­ál­la­pod­ni olyan meg­ol­dá­sok­ban, ame­lye­ket az EU par­la­ment­je el­fo­gad, és jog­sza­bály­ba is önt. Ki­zá­ró­lag ekkor van arra esély, hogy egy nagy tag­or­szág­gal/ma­gá­val az Uni­ó­val, ér­dek­sé­re­lem ese­tén, egy ké­sőb­bi fá­zis­ban tár­gyal­ni le­hes­sen.

Jogi le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok

Az Eu­ró­pai Unió po­li­ti­ká­já­nak nap­ja­ink­ra vo­nat­ko­zó alap­ve­tő do­ku­men­tu­ma a lissza­bo­ni szer­ző­dés, mivel ez „sza­bá­lyoz­za az Unió mű­kö­dé­sét, va­la­mint meg­ál­la­pít­ja az Unió ha­tás­kö­re­i­nek te­rü­le­te­it, el­ha­tá­ro­lá­sát és a ha­tás­kö­rök gya­kor­lá­sá­nak rész­le­tes sza­bá­lya­it”.

A lissza­bo­ni szer­ző­dés célja, hogy meg­te­remt­se Eu­ró­pa népei kö­zött a mind szo­ro­sabb egy­ség alap­ja­it, hogy azok közös cse­lek­vés­sel biz­to­sít­sák ál­la­ma­ik gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi fej­lő­dé­sét; ga­ran­tál­ják az egyen­le­tes gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dést, a ki­egyen­sú­lyo­zott ke­res­ke­del­met és a tisz­tes­sé­ges piaci ver­senyt, tö­re­ked­ve arra, hogy erő­sít­sék gaz­da­sá­ga­ik egy­sé­gét, és biz­to­sít­sák har­mo­ni­kus fej­lő­dé­sü­ket a kü­lön­bö­ző ré­gi­ók kö­zött meg­lé­vő kü­lönb­sé­gek és a hát­rá­nyos hely­ze­tű ré­gi­ók el­ma­ra­dott­sá­gá­nak csök­ken­té­sé­vel. Nem a „meg­szün­te­té­sé­vel”, csak a „csök­ken­té­sé­vel”, tehát nem cél a kü­lönb­sé­gek el­tün­te­té­se – így lesz­nek és ma­rad­nak to­vább­ra is le­ma­ra­dot­tak, vesz­te­sek, és élős­köd­het­nek to­vább a győz­te­sek. Ér­de­mes itt el­gon­dol­koz­ni azon: ugyan mi­ként is lehet har­mo­ni­ku­san fej­lőd­ni, ha a cél nem a kü­lönb­sé­gek el­tün­te­té­se?

A szer­ző­dés­ben meg­ha­tá­ro­zott ha­tás­kö­rök tí­pu­sai:

  • Ki­zá­ró­la­gos ha­tás­kör: ki­zá­ró­lag az Unió al­kot­hat és fo­gad­hat el kö­te­le­ző erejű jogi ak­tust (belső piaci ver­seny­sza­bá­lyok, így pl. a tel­jes ener­gia­pi­ac vagy nem­zet­kö­zi meg­ál­la­po­dás meg­kö­té­se).
  • Meg­osz­tott ha­tás­kör: mind az Unió, mind pedig a tag­ál­la­mok al­kot­hat­nak és el­fo­gad­hat­nak kö­te­le­ző erejű jogi ak­tu­so­kat. Azon­ban itt is az Unió gya­kor­la­ta az irány­adó, azaz ha Brüsszel már sza­bályt al­ko­tott, akkor a tag­ál­lam­nak már nincs joga ugyan­ezen kér­dés sza­bá­lyo­zá­sá­ra, csak abban az eset­ben, ha erről a jo­gá­ról Brüsszel eset­leg haj­lan­dó lenne le­mon­da­ni.

Ez ma­gya­rán szól­va annyit je­lent, hogy „nincs raj­tunk sapka”... Az Unió bár­mely te­rü­le­ten al­kot­hat a tag­ál­lam kor­má­nya fe­lett át­nyúl­va jog­sza­bályt. Nem­ze­ti szu­ve­re­ni­tá­sunk tehát máris a por­ban ti­por­va hever... Lás­suk ezt az ener­ge­ti­ka te­rü­le­tén.

Az ener­gia­ügy te­rü­le­tén az Unió és a tag­ál­la­mok kö­zött meg­osz­tott ha­tás­kö­rök al­kal­ma­zan­dók. A Ta­nács, a szer­ző­dé­sek­ben elő­írt egyéb el­já­rá­sok sé­rel­me nél­kül, a Bi­zott­ság ja­vas­la­ta alap­ján, a tag­ál­la­mok kö­zöt­ti szo­li­da­ri­tás szel­le­mé­ben ha­tá­roz­hat a gaz­da­sá­gi hely­zet­nek meg­fe­le­lő in­téz­ke­dé­sek­ről, kü­lö­nö­sen, ha egyes ter­mé­kek­kel való el­lá­tás­ban – ide­ért­ve kü­lö­nös­kép­pen az ener­gia te­rü­le­tét – sú­lyos ne­héz­sé­gek me­rül­nek fel. Az Unió

  • hoz­zá­já­rul a transz­eu­ró­pai há­ló­za­tok lét­re­ho­za­ta­lá­hoz és fej­lesz­té­sé­hez az ener­gia­ipa­ri inf­ra­struk­tú­ra te­rü­le­tén;
  • irány­mu­ta­tás-cso­ma­got dol­goz ki, amely a transz­eu­ró­pai há­ló­za­tok te­rü­le­tén a ter­ve­zett in­téz­ke­dé­sek cél­ki­tű­zé­se­i­re, pri­o­ri­tá­sa­i­ra és főbb vo­na­la­i­ra vo­nat­ko­zik; ezek az irány­mu­ta­tá­sok közös ér­de­kű pro­jek­te­ket ha­tá­roz­nak meg;
  • vég­re­hajt min­den olyan in­téz­ke­dést, kü­lö­nö­sen a mű­sza­ki szab­vá­nyok össze­han­go­lá­sá­nak te­rü­le­tén, amely a há­ló­za­tok át­jár­ha­tó­sá­gá­nak biz­to­sí­tá­sá­hoz szük­sé­ges;
  • tá­mo­gat­hat­ja – kü­lö­nö­sen meg­va­ló­sít­ha­tó­sá­gi ta­nul­má­nyok, hi­tel­ga­ran­ci­ák vagy ka­mat­tá­mo­ga­tá­sok for­má­já­ban – a tag­ál­la­mok által tá­mo­ga­tott, közös ér­de­kű pro­jek­te­ket;
  • a Ta­nács kü­lön­le­ges jog­al­ko­tá­si el­já­rás ke­re­té­ben az Eu­ró­pai Par­la­ment­tel, a Gaz­da­sá­gi és Szo­ci­á­lis Bi­zott­ság­gal és a Ré­gi­ók Bi­zott­sá­gá­val foly­ta­tott kon­zul­tá­ci­ót kö­ve­tő­en, egy­han­gú­an fo­gad­ja el a tag­ál­la­mok va­la­me­lyi­ké­nek kü­lön­bö­ző ener­gia­for­rá­sok kö­zöt­ti vá­lasz­tá­sát és ener­gia­el­lá­tá­sá­nak ál­ta­lá­nos szer­ke­ze­tét je­len­tős mér­ték­ben érin­tő in­téz­ke­dé­se­ket.

Az Unió ener­gia­po­li­ti­ká­já­nak cél­jai – a tag­ál­la­mok kö­zöt­ti szo­li­da­ri­tás szel­le­mé­ben – a kö­vet­ke­zők:

  • az ener­gia­pi­ac mű­kö­dé­sé­nek biz­to­sí­tá­sa;
  • az ener­gia­el­lá­tás biz­ton­sá­gá­nak ga­ran­tá­lá­sa az Unión belül;
  • az ener­gia­ha­té­kony­ság és az ener­gia­ta­ka­ré­kos­ság, va­la­mint az új és meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok ki­fej­lesz­té­sé­nek elő­moz­dí­tá­sa; és
  • az ener­gia­há­ló­za­tok össze­kap­cso­lá­sá­nak elő­moz­dí­tá­sa.

Ezek az in­téz­ke­dé­sek nem be­fo­lyá­sol­hat­ják a tag­ál­la­mok jogát az ener­gia­for­rá­sok ki­ak­ná­zá­sá­ra vo­nat­ko­zó fel­té­te­lek meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra, to­váb­bá nem be­fo­lyá­sol­hat­ják a tag­ál­la­mok kü­lön­bö­ző ener­gia­for­rá­sok kö­zöt­ti vá­lasz­tá­sát és ener­gia­el­lá­tá­suk ál­ta­lá­nos szer­ke­ze­tét.

Meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a lissza­bo­ni szer­ző­dés­be fog­lalt jogi esz­kö­zök nem elég­sé­ge­sek a ki­sebb tag­ál­la­mok ener­gia­po­li­ti­kai ér­de­ke­i­nek vé­del­mé­re.

Né­hány uniós ener­ge­ti­kai kér­dés

A meg­úju­ló ener­gi­ák

Az Unió által eről­te­tett meg­úju­ló ener­gi­ák fel­hasz­ná­lá­sa, a tech­no­ló­gi­ák fej­lesz­té­se és al­kal­ma­zá­sa csak csepp a ten­ger­ben. Ha a fo­gyasz­tást nem si­ke­rül drasz­ti­ku­san csök­ken­te­ni, akkor ennél sok­kal ha­té­ko­nyabb, na­gyobb ener­gia­sű­rű­sé­get hor­do­zó meg­ol­dást kell ta­lál­ni. A Fran­cia Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia ener­ge­ti­kai bi­zott­sá­gá­nak elem­zé­se10 rá­mu­tat: a meg­úju­lók­kal kap­cso­la­tos „viták alap­ján az ál­lam­pol­gá­rok akár arra a téves kö­vet­kez­te­tés­re is jut­hat­nak, hogy a meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok tö­me­ges fej­lesz­té­sé­nek kö­szön­he­tő­en az atom­ener­gia és a fosszi­lis ener­gia­for­rá­sok fe­les­le­ges­sé vál­nak, azok­tól örök­re meg le­het­ne sza­ba­dul­ni”.

A Nyu­gat ci­vi­li­zá­ci­ó­ja ma még jó­részt a fosszi­lis ener­gia­for­rá­sok­ra épül, ezek a haj­tó­anya­gai. Ki­me­rü­lé­sük a ci­vi­li­zá­ció ha­nyat­lá­sát, meg­szű­né­sét okoz­hat­ja. Ez­ál­tal válik az ener­gia ci­vi­li­zá­ci­ónk egyik alap­kér­dé­sé­vé. Az ener­gia hely­ze­te, meg­íté­lé­se, jö­vő­jé­nek kér­dé­sei vé­gig­kí­sé­rik a ci­vi­li­zá­ci­ón­kat s annak jö­vő­jét. Saj­nos a nyu­ga­ti ci­vi­li­zá­ció hú­zó­ere­je pedig a vég­te­len nö­ve­ke­dé­si igé­nyű glo­bá­lis fo­gyasz­tás lett.

Glo­ba­li­zált vi­lá­gunk­ban már a fenn­tart­ha­tó­ság ér­tel­me­zé­se ön­ma­gá­ban is meg­té­vesz­tő: va­ló­já­ban a fo­gyasz­tás fenn­tart­ha­tó­sá­gá­ról van szó, ami le­he­tet­len. A szük­ség­le­tek alap­ve­tő­en a glo­bá­lis fo­gyasz­tói szem­lé­let el­ural­ko­dá­sa miatt nö­ve­ked­nek. Már a nö­ve­ke­dés kon­cep­ci­ó­ja is prob­le­ma­ti­kus, lévén a Föld erő­for­rá­sai vé­ge­sek. A glo­ba­li­tás­nak a jel­sza­va a nö­ve­ke­dés, a fo­gyasz­tás. Az ún. „mo­dern tár­sa­da­lom” és a már jól is­mert ka­pi­ta­liz­mus erre épül. Ezért glo­bá­lis küz­de­lem fo­lyik a még meg­lé­vő ter­mé­sze­ti erő­for­rá­sok bir­tok­lá­sá­ért, de ezt kü­lön­fé­le tech­ni­kák­kal, pél­dá­ul a klí­ma­hisz­té­ri­á­val ál­cáz­zák. Az ener­ge­ti­ka ezért vált stra­té­gi­ai és napi po­li­ti­kai kér­dés­sé. Az ener­gia­el­lá­tás lét­kér­dé­sei, a glo­bá­lis ener­ge­ti­kai nar­ra­tí­va ta­la­ján, lo­ká­lis szin­ten s így ha­zánk­ban is, az úgy­ne­ve­zett „el­len­zék” kö­re­i­ben is a „meg­él­he­té­si napi po­li­ti­zá­lás” szín­vo­na­lá­ra süllyed­tek. Így vált a hazai „el­len­zék” a „zöld eszme” glo­bá­lis üz­le­ti kö­re­i­nek ki­szol­gá­ló­já­vá.

A glo­ba­li­zá­ció vi­szo­nyai kö­zött annak az or­szág­nak van túl­élé­si esé­lye, amely­nek elit­je fi­gye­lem­be veszi tér­sé­ge kom­pa­ra­tív gaz­da­sá­gi elő­nye­it-hát­rá­nya­it, s ame­lyik el­lent tud állni a glo­ba­li­zá­ci­ós erő­szak­nak. Az „ener­ge­ti­kai szak­ma” le­he­tő­sé­ge, hogy vé­le­mé­nyé­vel se­gít­se a dön­tés­ho­zó­kat. Örül­he­tünk annak, hogy 2014 óta a ma­gyar po­li­ti­ka hall­gat a nem­ze­ti el­kö­te­le­zett­sé­gű ener­ge­ti­ku­sok­ra. Ha­zánk már ko­ráb­ban fel­is­mer­te a Fran­cia Aka­dé­mia ál­lás­fog­la­lá­sá­ban most meg­fo­gal­ma­zott igaz­sá­go­kat, amit a Nem­ze­ti Ener­gia­stra­té­gia tar­tal­maz (NFM, 2012).

Erő­for­rás­kér­dé­sek

Aki ma ka­pa­ci­tást te­remt, az év­ti­ze­dek­re szóló gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi, po­li­ti­kai sta­bi­li­tást, más szó­val biz­ton­sá­got te­remt. Az el­lá­tás biz­ton­sá­gá­nak ga­ran­tá­lá­sá­hoz a je­len­le­gi torz ver­seny­pi­ac nem járul hozzá, tehát a fe­le­lős kor­má­nyok be­avat­ko­zá­sá­ra, irá­nyí­tá­sá­ra min­dig is szük­ség volt/van/lesz. Ezt a jogot és az el­lá­tás­biz­ton­ság szint­je meg­íté­lé­sé­nek és kor­rek­ci­ó­já­nak a jogát egyet­len nem­zet­től és annak kor­má­nyá­tól sem lehet el­vi­tat­ni. Az ab­szo­lút biz­ton­ság­ra csak tö­re­ked­he­tünk, de azt sosem ér­het­jük el, így a kor­má­nyok bár­mely ja­ví­tó in­téz­ke­dé­se in­do­kolt, ha a ja­ví­tás ténye meg­ál­la­pít­ha­tó. A biz­ton­ság­ra való tö­rek­vés vi­szont a tár­sa­da­lom te­her­bí­ró ké­pes­sé­gé­nek a függ­vé­nye.

Az ener­gia­szek­tor meg­le­he­tő­sen tő­ke­in­ten­zív szek­tor. A ke­res­let-kí­ná­lat és árak 20-30 évre elő­re­becs­lé­se bi­zony­ta­lan. Ezért a hosszú távú dön­té­se­ket csak kö­zös­sé­gi/ kor­mány­za­ti fe­le­lős­ség­gel, a tény­le­ges tár­sa­dal­mi szük­ség­le­tek ki­elé­gí­té­sé­nek a szán­dé­ká­val, a szük­sé­ges cse­lek­vés idő­pont­já­ban ren­del­ke­zés­re álló in­for­má­ci­ók alap­ján lehet és kell meg­hoz­ni. Emi­att kény­sze­rült Nagy-Bri­tan­nia kor­má­nya is, az atom­erő­mű lé­te­sí­té­se ér­de­ké­ben, év­ti­ze­dek­re előre ga­ran­ci­át vál­lal­ni az áram árára.11

A koc­ká­za­tot az el­lá­tá­sért fe­le­lős állam kény­te­len vál­lal­ni, mivel az el­lá­tá­sért fe­le­lős­ség­gel nem tar­to­zó piaci sze­rep­lők azt nem vál­lal­ják. Ma­gyar­or­szág azért bő­ví­ti az atom­erő­mű­vet, mert nincs más re­á­lis al­ter­na­tí­va az or­szág vil­la­mos­ener­gia-el­lá­tá­sá­ra (En­pol2000, 2017).

Kör­nye­zet­vé­del­mi kér­dé­sek

A vi­lág­mé­re­tű köz­be­széd­ben, s így a pá­ri­zsi kon­fe­ren­cia pro­pa­gan­dá­já­ban is, a vi­lá­got meg­ha­tá­ro­zó gaz­da­sá­gi-po­li­ti­kai erők az ég­haj­lat­vál­to­zást az „em­be­ri te­vé­keny­ség” kö­vet­kez­mé­nyé­nek ál­lí­tot­ták be, mint­ha az de­mok­ra­ti­ku­san, kon­szen­zus­sal el­fo­ga­dott in­téz­ke­dé­sek­kel meg­vál­toz­tat­ha­tó lenne. Ezzel si­ke­rült szét­te­rí­te­ni, sze­mély­te­len­né, meg­fog­ha­tat­lan­ná tenni a tőke fe­le­lős­sé­gét az em­be­ri tár­sa­dal­mat va­ló­ban fe­nye­ge­tő ve­szé­lyek ki­ala­ku­lá­sá­ért. Az em­be­ri fe­le­lős­ség­nek ez az ér­tel­me­zé­se el­te­re­li a fi­gyel­met a va­ló­di okok­ról.

A nem­ze­tek fenn­ma­ra­dá­sá­nak egyik fel­té­te­le az ál­lam­pol­gá­rok élet­fel­té­te­le­i­nek, közte az ener­gia­el­lá­tá­sá­nak biz­to­sí­tá­sa.

Min­den ener­gia­ter­me­lés, vagy­is ener­gia­át­ala­kí­tás vissza­for­dít­ha­tat­lan, nö­ve­li az ent­ró­pi­át, rom­bol­ja a kör­nye­ze­tet. Az ember el­hasz­nál­ja, tönk­re­te­szi a vi­lá­got. Akár fi­lo­zó­fi­ai, akár hit­be­li meg­fon­to­lás­ból, mind­nyá­junk­nak úgy kel­le­ne élni, hogy az egész vi­lá­gért is fe­le­lő­sek va­gyunk. Más­rész­ről azon­ban el­ső­sor­ban a ránk bí­zott csa­lá­dun­kért, ki­sebb kö­zös­sé­gün­kért, nem­ze­tün­kért va­gyunk fe­le­lő­sek: föl kell ne­vel­ni a gyer­me­ke­in­ket. Nem er­köl­csös a glo­bá­lis tőke valós cél­ja­it lep­le­ző „kör­nye­zet­vé­de­lem” ürü­gyén gyer­me­ke­ink jö­vő­jé­re hi­vat­koz­ni, akik, ha így megy to­vább, meg sem szü­let­nek. A saját éle­tü­ket sze­ret­nék az em­be­rek meg­él­ni, per­sze az utó­da­ik­ra is gon­dol­va. Az lenne er­köl­csös, ha a nem­ze­tek erő­for­rá­sa­ik­kal ará­nyo­san se­gí­te­nék elő a jó irá­nyú vál­to­zá­so­kat, a „vi­lág­prob­lé­mák” meg­ol­dá­sát. Vagy­is a gaz­da­gok­nak kel­le­ne pél­dát mu­tat­ni, s nem a sze­gé­nyebb or­szá­go­kat zsa­rol­ni (Já­ro­si–Héj­jas, 2015). A tel­jes ré­gi­ó­kat el­lá­tó köz­pon­to­sí­tott rend­sze­rek és pi­a­cok ki­épü­lé­se miatt egyre job­ban el­hal­vá­nyul az egész­sé­ges fé­le­lem, koc­ká­za­ti érzék, amely az el­lá­tás biz­ton­sá­ga irán­ti kom­fort­ér­zet és végül a fe­le­lős­ség el­to­ló­dá­sá­hoz vezet. Azok az or­szá­gok, ré­gi­ók, ame­lyek a közös meg­ol­dá­sok­ra tá­masz­kod­nak, egyre ki­szol­gál­ta­tot­tab­bak­ká vál­nak, és ezt csak későn vagy egy­ál­ta­lán észre sem fog­ják venni.12

Össze­fog­la­lás

A vil­la­mos­ener­gia-szek­tor­ban az árak nö­ve­ke­dé­se csak későn jelzi a be­ru­há­zás szük­sé­ges­sé­gét. Ami­kor a be­ru­há­zá­si dön­tés­től szá­mít­va a kö­vet­ke­ző erőmű el­in­dul, már jócs­kán ki­ala­kul­nak rész­le­ges áram­szü­ne­tek, kor­lá­to­zá­sok. Erre több pél­dát is ta­lá­lunk az el­múlt idő­szak áram­pi­a­ci tör­té­né­se­i­ben. Mind­egyik ese­mény el­té­rő prob­lé­má­ból in­dult, de ugyan­az lett a vég­ered­mé­nye: na­gyobb ré­gi­ók­ra gyor­san ki­ter­je­dő áram­ki­ma­ra­dás.

Ez rá­vi­lá­gí­tott arra a tény­re, hogy amennyi­ben kéz­ben akar­juk tar­ta­ni az el­lá­tás­biz­ton­sá­got, és ez egyik ve­zér­lő el­vünk, akkor lé­tez­nie kell egy füg­get­len szak­mai szer­ve­zet­nek, amely évek­kel előre jelzi, hogy mikor kell el­in­dí­ta­ni egy erőmű ter­ve­zé­sét, épí­té­sét és üzem­be he­lye­zé­sét ahhoz, hogy a ha­son­ló je­len­sé­ge­ket el­ke­rül­jük.

Nyil­ván nem mind­egy, mit épí­tünk (atom, szén, gáz, víz vagy meg­úju­ló), mind­egyik­nek el­té­rő a be­ru­há­zá­si­idő-igé­nye, költ­sé­ge és a tel­je­sít­mé­nye. Fon­tos meg­em­lí­te­ni, hogy van­nak fel­té­te­lek is, ezek alap­ján egy­ál­ta­lán nem biz­tos, hogy egy adott erő­mű­tí­pus meg­épít­he­tő-e, vagy sem. A kor­lá­tok egy­ben be­ha­tá­rol­ják a meg­ol­dá­si le­he­tő­sé­ge­ket is. Tehát a be­ru­há­zás­in­duk­ció meg­je­le­né­sét kö­ve­tő­en még leg­alább 2-3 év az az idő, amit a le­he­tő­sé­gek ku­ta­tá­sá­val kell töl­te­ni, majd elő kell te­rem­te­ni az ehhez szük­sé­ges for­rá­so­kat is. Ta­pasz­ta­lat­ból mond­hat­juk, hogy egy erőmű meg­épí­té­se – tí­pu­sá­tól füg­gő­en – a fel­me­rü­lés és üzem­be he­lye­zés kö­zöt­ti időt te­kint­ve mint­egy 7-10 év.

Saj­nos az uniós Téli cso­mag ter­ve­ze­te alap­ján el­mond­ha­tó, hogy míg a meg­úju­ló-ener­gia-tech­no­ló­gi­ák el­ter­jesz­té­sét az Unió be­áraz­ta, addig az el­lá­tás biz­ton­sá­gá­nak be­ára­zá­sa a mai napig nem tör­tént meg. Kér­dé­ses, hogy a német ener­gia­po­li­ti­ka Eu­ró­pá­ra tör­té­nő eről­te­té­se el­vi­szi-e a tag­or­szá­go­kat a falig, és je­len­tős és sú­lyos re­gi­o­ná­lis el­lá­tá­si prob­lé­mák­kal fo­gunk szem­be­néz­ni, vagy a ki­jó­za­no­dás eset­leg hát­rá­nyos gaz­da­sá­gi ese­mé­nyek nél­kül le­ját­szó­dik.

Az el­lá­tás biz­ton­sá­ga ke­ze­lé­sé­nek hi­á­nya sú­lyos hiba.

Kö­vet­kez­te­té­sek:

  • Nincs ener­gia­unió, az el­lá­tás­biz­ton­sá­got/fe­le­lős­sé­get az uniós sza­bá­lyo­zás nem ga­ran­tál­ja, annak meg­te­rem­té­se/vi­se­lé­se tag­ál­la­mi ha­tás­kör.
  • Az uniós sza­bá­lyo­zás gya­kor­la­ti­lag csak a már meg­ter­melt, be­szer­zett ener­gia ke­res­ke­del­mé­vel, a szál­lí­tó/el­osz­tó inf­ra­struk­tú­ra kér­dé­se­i­vel fog­lal­ko­zik.
  • A rövid távú ha­tár­költ­ség­re ala­po­zott piaci sza­bá­lyo­zás nem biz­to­sít­ja a szük­sé­ges­sé váló új ka­pa­ci­tá­sok lét­re­ho­zá­sát.
  • Új ka­pa­ci­tá­sok gya­kor­la­ti­lag csak tag­ál­la­mi ga­ran­ci­á­val lé­te­sül­het­nek.
  • A ki­sebb tag­ál­la­mok ener­gia­po­li­ti­kai ér­de­kei az EU-bü­rok­rá­cia dzsun­ge­lé­ben ne­he­zen ér­vé­nye­sít­he­tők, vi­szont a na­gyok által kor­lá­toz­ha­tók.
  • Az uniós sza­bá­lyo­zás­nak nem célja az egyes ré­gi­ók kö­zöt­ti kü­lönb­sé­gek ki­egyen­lí­té­se, ezért a na­gyok erő­fö­lé­nye ér­vé­nye­sül.
  • Az uniós jogi esz­kö­zök nem elég­sé­ge­sek a ki­sebb tag­ál­la­mok ér­de­ke­i­nek vé­del­mé­re.
  • A kör­nye­zet­vé­del­met a szén­men­tes/zöld­ener­gia-ter­me­lés­re egy­sze­rű­sít­ve, a meg­úju­ló­kat in­do­ko­lat­la­nul fel­ér­té­ke­lik, ki­von­ják a piaci sza­bá­lyo­zás ha­tá­lya alól.
  • A szén- és atom­erő­mű­vek le­ál­lí­tá­sa po­li­ti­kai in­dít­ta­tá­sú, kö­zép­tá­von az ener­gia­el­lá­tás biz­ton­sá­ga csak a fosszi­lis ener­gia­ter­me­lés fenn­tar­tá­sá­val le­het­sé­ges.
  • Az em­be­ri­ség szá­má­ra szük­sé­ges ener­gi­át – ha nem csök­ken­ti a fo­gyasz­tá­sát – év­ez­re­des táv­lat­ban, a mai tu­dá­sunk sze­rint, csak az atom­ener­gia tudja biz­to­sí­ta­ni. Az ehhez szük­sé­ges „nyers­anyag” ren­del­ke­zés­re áll.

Jegy­ze­tek

  • 1. https://​ec.​europa.​eu/​energy/​en/​news/​commission-proposes-new-rules-consumer-centred-clean-energy-transition.
  • 2. Agency for the Co­ope­ra­ti­on of Energy Re­gu­la­tors, avagy az Ener­gia­sza­bá­lyo­zók Együtt­mű­kö­dé­si Ügy­nök­sé­ge, www.​acer.​europa.​eu/​hu/​Lapok/​default.​aspx.​ Az Ügy­nök­sé­get a har­ma­dik ener­gia­ügyi cso­mag hozta létre, hogy to­vább se­gít­se a vil­la­mos ener­gia és a föld­gáz belső ener­gia­pi­a­cá­nak meg­va­ló­sí­tá­sát. Az ACER hi­va­ta­lo­san 2011 már­ci­u­sá­ban kezd­te meg mű­kö­dé­sét, a szlo­vé­ni­ai Ljubl­ja­ná­ban ta­lál­ha­tó szék­hellyel. Az eu­ró­pai ener­gia­sza­bá­lyo­zók kö­zöt­ti együtt­mű­kö­dést tá­mo­ga­tó füg­get­len eu­ró­pai struk­tú­ra révén biz­to­sít­ja, hogy a piaci in­teg­rá­ció és a sza­bá­lyo­zá­si ke­re­tek har­mo­ni­zá­lá­sa az uniós ener­gia­po­li­ti­kai cél­ki­tű­zé­sek ke­re­tei kö­zött va­ló­sul­jon meg. Ezek a cél­ki­tű­zé­sek az aláb­bi­ak meg­te­rem­té­sét szol­gál­ják: egy ver­seny­ké­pe­sebb, in­teg­rált piac, ahol a fo­gyasz­tók­nak több vá­lasz­tá­si le­he­tő­sé­ge van; egy ha­té­kony ener­ge­ti­kai inf­ra­struk­tú­ra, amely ga­ran­tál­ja az ener­gia ha­tá­ro­kon át­nyú­ló, sza­bad moz­gá­sát és az új ener­gia­for­rá­sok szál­lí­tá­sát, ez­ál­tal nö­vel­ve az el­lá­tás biz­ton­sá­gát az uniós vál­lal­ko­zá­sok és fo­gyasz­tók szá­má­ra; egy el­len­őr­zött, át­lát­ha­tó ener­gia­pi­ac, amely a fo­gyasz­tók­nak ga­ran­tál­ja a tisz­tes­sé­ges, a költ­sé­ge­ket tük­rö­ző ára­kat, és meg­aka­dá­lyoz­za a vissza­élé­se­ket. Az ACER tehát köz­pon­ti sze­re­pet ját­szik az egy­sé­ges ener­gia­pi­ac meg­te­rem­té­sé­ben!
  • 3. Az áram­im­port mér­té­ke pl. Ma­gyar­or­szág ese­té­ben éves át­lag­ban 2016-ban már jóval meg­ha­lad­ta a 30%-ot, az ára éppen a paksi atom­erő­mű által ter­melt áram ára fe­lett volt. Ez azt je­len­ti, hogy míg a ma­gyar áram­pi­a­con a paksi áram szin­te tel­jes mér­ték­ben elkel, addig pl. a lig­nit- vagy gáz­ala­pú ter­me­lés­re be­ren­dez­ke­dett erő­mű­vek ter­me­lé­sét az im­port kor­lá­toz­za, egy­út­tal drá­gáb­bá is teszi, mert a ki­hasz­nált­sá­guk is csök­ken. Így las­san a hazai erő­mű­park is tönk­re­megy, le­épül, meg­szű­nik. És va­la­hol itt sérül az el­lá­tás biz­ton­sá­ga és a nem­ze­ti szu­ve­re­ni­tás. Ha­son­ló fo­lya­ma­tot ta­pasz­tal­hat­tunk pl. a hazai cu­kor­gyá­rak nyu­gat-eu­ró­pai piaci sze­rep­lők által le­ve­zé­nyelt tönk­re­té­te­le kap­csán: 12 hazai gyá­rat tet­tek tönk­re és sze­rel­tek le, és mióta el­halt a hazai cu­kor­ipar, azóta a cukor ára a há­rom­szo­ro­sá­ra nö­ve­ke­dett, csak kül­föl­di szál­lí­tó­tól sze­rez­het­jük be a ter­mé­ket. A me­ző­gaz­da­ság ré­szé­re oko­zott kár­ról nem is szól­va. Csak a ma­gyar ugar­ra van szük­ség...
  • 4. Gra­ham Weale angol szár­ma­zá­sú pro­fesszor év­ti­ze­dek óta Né­met­or­szág­ban él, angol lé­té­re ott is te­le­pe­dett le. El­mon­dá­sa sze­rint azért, mert „Né­met­or­szág Eu­ró­pa kö­ze­pe és gaz­da­sá­gi mo­tor­ja, így a leg­ér­de­ke­sebb ku­ta­tá­si cél­te­rü­let a köz­gaz­dá­szok ré­szé­re is”. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te az ener­gia­pi­a­cok át­ala­kí­tá­sá­nak vizs­gá­la­ta. Az RWE AG (a leg­na­gyobb német ener­gia­szol­gál­ta­tó) igaz­ga­tó­sá­gá­nak ki­lenc évig volt tagja. Dol­go­zott az Ex­xon­Mo­bil, a De­loit­te cé­gek­nél. Tagja az Eu­ró­pai Bi­zott­ság ener­gia­pi­a­cok át­ala­kí­tá­sá­val kap­cso­la­tos szak­mai ta­nács­adó tes­tü­le­té­nek, az Energy Tran­sit­i­on Com­mis­sion­nek (Ener­gia­pi­a­cok Át­ala­kí­tá­si Bi­zott­sá­ga). Gya­kor­la­ti­lag köz­vet­le­nül szem­lél­te a Téli cso­mag fej­lő­dé­sét, így a szak­mai vé­le­mé­nyé­nek ki­ala­kí­tá­sá­ra volt ele­gen­dő ideje és anya­ga. Hosszabb ideje német ál­lam­pol­gár­ként pedig ki­fe­je­zet­ten ér­de­kes meg­is­mer­ni a német vil­la­mos­ener­gia-pi­ac és az Ener­gi­e­wen­de mű­kö­dé­sé­ről ki­fej­tett vé­le­mé­nyét.
  • 5. Black­out: Az or­szá­gos há­ló­zat tel­jes össze­om­lá­sa, a há­ló­zat leg­je­len­tő­sebb üzem­za­va­ri ese­mé­nye, amely­re ha­zánk­ban már volt példa 1985 telén. Két nap kel­lett a há­ló­zat fel­épí­té­sé­re a téli hideg idő­já­rás­ban. Ha­son­ló ese­mény volt Ka­li­for­ni­á­ban és a New York­ban be­kö­vet­ke­zett sötét éj­sza­kák idő­sza­ká­ban.
  • 6. Cent­ral Euro­pe Energy Part­ners, vagy­is Kö­zép-eu­ró­pai Ener­gia­part­ner­ség.
  • 7. CEEP’ Po­sit­i­on Paper on the Re­gu­la­ti­on and the Di­rec­tive on the in­ter­nal mar­ket in el­ectri­ci­ty and the re­vi­si­on of the RES Di­rec­tive.
  • 8. „We high­light howe­ver that the rapid eco­no­mic growth ne­ces­sary to catch up with the EU’s aver­age GDP re­ma­ins the pri­o­rity for the most of Cent­ral Euro­pe­an count­ri­es...”
  • 9. A hu­rok­ára­mok káros ha­tá­sa már 2010 kör­nyé­kén ér­zé­kel­he­tő­vé vált a V4-ek pi­a­ca­in. A je­len­ség lé­nye­ge, hogy a Né­met­or­szág észa­ki ré­sze­in mű­kö­dő szél­erő­mű­vek­ben ter­melt áram nem tud el­jut­ni az or­szá­gon belül a déli ener­gia­fo­gyasz­tó ipari ré­gi­ó­ba, csak a szom­szé­dos or­szá­go­kon ke­resz­tül. Nincs és nem is tud­nak lé­te­sí­te­ni ilyen nagy­fe­szült­sé­gű át­vi­te­li ge­rinc­ve­ze­té­ket Né­met­or­szá­gon belül. Ez azt je­len­ti, hogy Né­met­or­szág más or­szá­gok há­ló­za­ti ka­pa­ci­tá­sát hasz­nál­ja a saját cél­ja­i­ra. Vi­szont azt is je­len­ti, hogy ami­kor egy or­szág­nak szük­sé­ge lenne több­let-vil­la­mos­ener­gi­á­ra, akkor ahhoz kül­föl­di pi­a­cok­ról ese­ten­ként nem tud hoz­zá­jut­ni, mert a német ára­mok le­fog­lal­ják az át­vi­tel­re al­kal­mas és képes ke­reszt­met­sze­tet. A né­me­tek ezért a külső „szol­gál­ta­tá­sért” sem­mi­lyen el­len­té­te­le­zés­re nem haj­lan­dó­ak, ami to­váb­bi vita tár­gyát ké­pe­zi az érin­tett nem­ze­ti ha­tó­sá­gok s a pi­a­cot sza­bá­lyo­zók kö­zött. A német hu­rok­ára­mok a ma­gyar áram­pi­a­con is mér­he­tő ha­tás­sal vol­tak/van­nak.
  • 10. A Fran­cia Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia ener­ge­ti­kai bi­zott­sá­gá­nak 2017. áp­ri­lis 19-ei elem­zé­se. www.​academie-sciences.​fr/​pdf/​rapport/​lpdv_​190417.​pdf.
  • 11. Az Uni­ó­ban ket­tős mérce ér­vé­nye­sül: a brüssze­li bü­rok­rá­cia Ca­me­ron­nal nem mert ujjat húzni. Az ener­gia­po­li­ti­kai diszk­ri­mi­ná­ció csak egyik meg­je­le­né­si for­má­ja a ket­tős mér­cé­nek ne­ve­zett gya­kor­lat­nak. Ma­gyar nyel­vünk sze­rint ez ha­mis­sá­got je­lent. A többi vál­ság­jel­hez (két­se­bes­sé­ges EU, mig­ráns­vál­ság) ha­son­ló­an ez is az Unió szét­tö­re­de­zé­sé­nek jele. A lát­szat­egy­ség pro­pa­gan­dá­ja mö­gött egyre in­kább az „egyen­lőb­bek” dik­ta­tú­rá­ja bon­ta­ko­zik ki, ami az EU végét je­lent­he­ti. A gyen­gébb tag­ál­la­mok hosszú távú fenn­ma­ra­dá­sát csak a nem­zet­ál­la­mok kor­má­nya­i­nak fe­le­lős po­li­ti­zá­lá­sa biz­to­sít­hat­ja.
  • 12. Bel­gi­um több alap­erő­mű lé­te­sí­té­sé­re al­kal­mas te­lep­he­lye mára a fran­cia EDF tu­laj­do­ná­ba ke­rült, és a szom­szé­dos Fran­cia­or­szág­ból ko­moly vil­la­mos­ener­gia-im­port­ra szo­rul­nak.

Fel­hasz­nált iro­da­lom

En­pol2000 (2017): A paksi bő­ví­tés egy­sé­ges irá­nyí­tást igé­nyel. Az Ener­gia­po­li­ti­ka 2000 Tár­su­lat ál­lás­fog­la­lá­sa.
Já­ro­si Már­ton – Héj­jas Ist­ván (2015): Klí­ma­vé­de­lem he­lyett öko­ló­gi­ai meg­té­rés. Ma­gyar Nem­zet, 2015. jú­li­us 20. www.​enpol2000.​hu/​szakmai-keres/​klimavedelem/​article/​Szakmai%20keres%C5%91/​30-Kl%C3%ADmav%C3%A9delem/​524-klimavedelem-helyett-okologiai-megteres.
NFM (2012): Nem­ze­ti Ener­gia­stra­té­gia 2030. Nem­ze­ti Fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­ri­um. http://​2010-2014.​kor-many.​hu/​download/​4/​f8/​70000/​Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia%202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.​pdf.
Szer­gé­nyi Ist­ván (2015): Ener­gia, ci­vi­li­zá­ció, szin­té­zis­igény. Ty­po­tex Kiadó, Bu­da­pest, 2015, www.​enpol2000.​hu/​component/​resource/​article/​3-Aktu%C3%A1lis/​536-energia-civilizacio-szintezisigenykonyvbemu-tato.